Felnőttképzés, továbbképzés történeti összefüggéseiről Az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet alapításának 50.évfordulójára
A magyar szakképzés történelmi előzményei A középfokú szakképzés: 1846 - királyi rendeletre Pesten megnyílt az első 3 éves képzést folytató Ipartanoda. 1850 - Pesti Ipartanoda és a pesti egyetemi Mérnöki Intézet összevonása, majd polytechnikummá műszaki főiskolává szervezték. 1871 - a fuzionált intézményekből továbbfejlesztésükkel megalakult a Budapesti Műszaki Egyetem. 1872 - Kassán magánvállalkozásként gépészeti felsőbb ipartanoda (középszintű, 3 éves, gimnáziom vagy reáliskola negyedik osztályát elvégzett fiúk jelentkezhettek). 1877 - közép-ipartanodák (3 éves, a 2. és 3. évfolyamon építészeti, gépészeti és vegyészeti tagozattal), 1897-től felső ipariskola néven működik. 1938. évi XIII. tv. egységesítés a szakirányú középfokú oktatásban gyakorlati irányú középiskola: ipari, mezőgazdasági és kereskedelmi. jelleg: 4 évfolyamos, polgári iskola, a gimnázium elvégzése után jelentkezhetett a tanuló. 2
A magyar oktatás-szakképzés kezdeti sikereinek okai A XX. század első felében az iskolákban tanító tanárok a legmagasabb szintű egyetemi képzésben részesültek. A természettudományos iskolai oktatás színvonala nemzetközi szinten is kiemelkedő volt Laborok szertárak!
A magyar felnőttképzés-továbbképzés előzményei XIX. század ön- és közművelődési célú civil és egyházi kezdeményezések TIT (1841) XX. század első harmada Népfőiskolai mozgalmak intézményesülési kezdeményezések, közművelődés szerepének növekedése 1911 - Országos Szabadoktatási Tanács, majd létrejön a KIE, KALOT, KALÁSZ 1939 - a Budapesti Műszaki Egyetemen létrejön a világon elsőként a Mérnöktovábbképző Intézet 1950-1960 Az iskolarendszeren belüli megoldás : 1960-ban az alapfokú oktatás egészének 66, a középfoknak 35, a felsőfokúnak pedig 34 százalékát tette ki a felnőttoktatás. 1950-1990 Ágazati jelleg erősödése, jelentős intézményesülés: KÁOTK OKTÁV SZTÁV. Közvetlen kapcsolódás az ágazati irányításhoz. Az ETI történetének a kezdete 1990-2000 Felnőttképzési boom, foglalkoztatáspolitikai prioritások. Privatizáció, új intézményesülés, állami szerepvállalás korlátózódása (közgazdasági, közoktatási, közigazgatási, egészségügyi továbbképzések) és új kapcsolat a felsőoktatással.. 2001. évi CI. tv. a felnőttképzésről, majd egy ellentmondásos évtized 2012.???
Millió álláshely 35 30 25 20 Forgalmazás Egyéb üzleti szolgáltatások Egészségügy és szociális munka Közigazgatás és honvédelem Oktatás 15 Közlekedés és távközlés 10 Egyéb szolgáltatások 5 Előrejelzés Szálloda- és vendéglátóipar Bank és biztosítás 0 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 Foglalkoztatási tendenciák: az álláshelyek szerkezetének változása Forrás: Cedefop, 2009
Új pályák és dimenziók: EKKR és a Bolognai Folyamat Kompetenciaalapú és moduláris OKJ Felsőoktatás EKKR-be illeszkedése (integrált kvalifikációs rendszer) Bolognai Folyamat képzésre gyakorolt hatása OKJ - Post Secondary - felsőfokú szakképzés (FSz) Új alapképzések (BA, BSc) szakmai kvalifikációk Mesterképzések (MA, MSc) szakmai kvalifikációk Szakirányú továbbképzések szakmai kvalifikációk
Új, korszakos pedagógiai dilemma: felnőttnevelés, -oktatás, -képzés az iskolarendszer újabb szerepvállalása szükséges, különös tekintettel az iskolai lemorzsolódás problémájára (az EU a 10%-os érték alá való csökkentést tartja szükségesnek) Új feladatokra késztetett a munkaerőpiaci képzés és továbbképzés Az ágazati modellek sikeresek!
Orientáció és stratégiai keretek Az EU-ban 2020-ra a munkahelyek 35%-hoz kell majd felsőfokú végzettség A munkavállalóknak csupán 26%-a rendelkezik ilyen képesítéssel az EU-ban, jócskán lemaradva az USA, Japán és Kanada mögött Az aktív munkában töltött életszakasz akár négy évtized is lehet A formális iskolarendszerű, nappali tagozatos - képzést követően folyamatos képzésre és többszöri átképzésre egyre nagyobb mértékben lesz szükség
A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya az OECD országokban és a partnerországokban(2009) Forrás: EDU/EDPC/RD(2011)
A reformok céljai a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányát 2020-ra 40%-ra kell emelni (jelenlegi EU-s átlag 34%) lehetővé kell tenni, hogy társadalom szélesebb rétegeiből származó fiataloknak legyen lehetősége felsőoktatási intézménybe járni, csökkenteni kell a lemorzsolódók számát javítani kell a képzés minőségét és relevanciáját, hogy kielégítse a diákok igényeit, és megfeleljen a munkaerőpiac szükségleteinek ösztönözni és jutalmazni a kiválóságot az oktatás és a kutatás terén
Tendenciák a fejlesztésben A 90-es években kialakult LLL politikáknak a foglalkozatási és oktatási szakpolitikák alkották a két nagy, egymással rivalizáló pólusát. Megjelenik egy harmadik pólus, a szociális partnerséget felértékeli és átrendezheti a szakmapolitika erőterét és az abban megjelenő szereplők körét, s ennek egyik intézményi kifejeződése az ágazati és a területi dimenzió felértékelődése és strukturáló erővé válása.
A születéskor várható élettartam alakulása Magyarországon 1900-2010
Boldog születésnapot!