A központi idegrendszer szerkezete és kapcsolatrendszere
Rövid történeti áttekintés Camillo Golgi Santiago Ramón y Cajal Korbinian Brodmann Theodor Schwann Szentágothai János
Golgi-impregnációval készült metszetek eredeti rajzai Agykérgi piramissejtek, a kéreg réteges szerkezete jól látható Kontinuitás- folyamatosság elmélet Kontuguitás- kapcsolatos elmélet Apáthy István Lenhossék Mihály
Rövid történeti áttekintés Hans Berger Charles Sherrington Donald O Hebb Sir John Eccless Ivan Petrovics Pavlov Burrhus Frederic Skinner
Az idegrendszer szerveződése I. érző idegsejt receptor érző idegsejt inger inger átkapcsoló sejt (interneuron) végrehajtó sejt (projekciós neuron) végrehajtó sejt központi idegrendszer feltétlen reflex: a külső ingerre mindig hasonló módon adott válasz reflex ív: a feltétlen reflexes válasz kialakulásában szerepet játszó idegsejtek láncolata
agyszövet: Az idegszövet - 2 fő sejttípus: idegsejtek (neuron) és gliasejtek - igen nagyszámú sejt, bonyolult kapcsolatrendszer koponya agyhártya (pia mater) oligodendroglia mikroglia idegsejt Ranvier-féle befűződés asztroglia mielin (velős) hüvely axon idegsejt asztroglia kapilláris dendrit ependima sejt mikrovillusok (mikroboholy) agykamra csillók
Az idegrendszer szerveződése II. agy Központi idegrendszer gerincvelő Perifériás idegrendszer érző neuronok (bemeneti sejtek) mozgató neuronok (kimeneti sejtek) receptorok szomatikus rendszer autonóm rendszer külső és belső ingerek vázizmok szimpatikus rendszer paraszimpatikus rendszer sima izmok, szívizom, mirigyek
Az idegrendszer szerveződése - központi és környéki idegrendszer központi idegrendszer agy gerincvelő környéki (perifériás) idegrendszer agyidegek gerincvelői idegek dúcok (ganglionok) bélidegrendszer (vékonybél) érző receptorok (bőr)
Az idegszövet főbb anatómiai felosztása központi idegrendszer - agy: ~10 11 idegsejt és ~10 13 gliasejt gerincvelő: ~10 8 idegsejt és ~10 10 gliasejt - szürkeállomány (főleg idegsejtek sejttestje) és fehérállomány (főleg idegsejtek nyúlványa - idegrostok) környéki (perifériás) idegrendszer - 12 pár (jobb-bal) agyideg: I-XII. - 31 pár (jobb-bal) gerincvelői ideg - dúcok (ganglionok) több száz/ezer idegsejt nyúlványa (axon) + kötőszövet + asszociált erek főleg idegsejtek sejttestje; idegekhez kapcsolódnak - bélidegrendszer (autonóm idegrendszer; plexus) emésztőrendszert behálózó fonatos ideghálózat - érző receptorok
Alapvető anatómiai kifejezések proximális (közeli) laterális (oldalsó) mediális (közép) anterior (elülső) poszterior (hátulsó) szuperior (felső) kraniális (feji) exterior (külső) interior (belső) dorzális (háti) ventrális (hasi) disztális (távoli) kaudális (farki, hátsó) inferior (alsó)
Alapvető anatómiai kifejezések nézet transzverzális sík frontális sík nézet ferde sík midszagittális (középvonalon keresztüli) paraszagittális (középvonal melletti) nézet szagittális sík
Metszési síkok
A központi idegrendszeri irányok, metszési síkok
bazális ganglionok Az agy általános felépítése, pályák agykéreg (nagyagy) talamusz tectum kisagy gerincvelő hipotalamusz tegmentum híd nyúltvelő előagy középagy utóagy talamusz érző kisagyi nucleus caudatus colliculusok magvak kisagyi nucleus dentatus magvak agykéreg (nagyagy) érző agyideg mag dorzális gerinvelői szürkeállomány globus pallidus nucleus putamen vörös fekete mag mag hídi magvak gerinvelői motoros szürkeállomány agyideg mag
Az emberi agy elhelyezkedése, agyhártyák
A központi idegrendszer védőrétegei: agyhártyák csontos koponya / gerinc + agyburkok szubdurális tér szubarachnoideális tér - dura mater (külső): kemény agyhártya - arachnoidea (középső): pókhálóhártya - pia mater (belső): érhordó agyhártya fejbőr agyfolyadék (likvor) koponyacsont vénás sinus arachnoidea fehérállomány szürkeállomány gv-i idegek arachnoid villus szubarachnoideális tér fehérállomány szürkeállomány dura mater pia mater szubdurális tér epidurális felszín szubarachnoideális tér
Az agy folyadékterei 1) intracelluláris tér (ideg- és gliasejtek) 2) vérplazma (erek) 3) szövetközötti tér (intersticiális tér v. folyadék, ICF) 4) cerebrospinális folyadék (CSF vagy likvor) vér-agy gát: vérplazma intersticiális tér között - kapilláris endotélsejtek szorosan zártak, speciális transzport (kivéve cirkumventrikuláris szervek!) - ICF: endotélsejtek szekréciós terméke vér-likvor gát: vérplazma CSF tér között - ablakos kapilláris endotélsejtek, szorosan zárt ependima sejtek: choroid plexus (érfonat) kapilláris ependima sejtek (szoros kapcsolatok) CSF agykamra
Az agy folyadékterei a likvor (cerebrospinális folyadék, CSF) agykamrák, szubarachnoidális tér kitöltése nagyagy oldalsó agykamrák (1-2.) 3. agykamra kisagy gerincvelő 4. agykamra híd nyúltvelő központi csatorna ~150 ml; 550 ml/nap termelődés ~70% choroid plexus ependima sejtekből, ~30% ICF-ből származik fizikai védelem, anyagtranszport
Az agykamrák helyzete 1. oldalkamra 2. oldalkamra 3. agykamra 4. agykamra oldalnázeti kontrszt kép oldalnázeti öntvény hátulnézeti kép oldalnázeti kép felülnézeti kép
Az emberi központi idegrendszer felépítése nagyagy kisagy gerincvelő
A gerincvelő felépítése a gerincvelő keresztmetszeti szövettani képe belül szürkeállomány (sejtek) kívül fehérállomány (axonok alkotta fel- és leszálló pályák) gerincvelői idegek kilépése
A gerincvelő szerveződése
Rexed laminák szerkezete A gerincvelő szerveződése Leszálló mozgatópályák Felszálló érzőpályák 1. piramidális pályák 3. hátsó oszlopi lemniscális rendszer a - oldalsó a fasciculus gracilis b elülső b fasciculus cuneatus 2. extrapiramidális pályák 4. spinocerebelláris köteg a rubrospinális pálya a - hátsó köteg b retikulospinális pálya b elülső köteg c vestibulospinális pálya 5. anterolateralis rendszer d olivospinális pálya a oldalsó spinotalamikus köteg b - elülső spinotalamikus köteg 6. spino-oliváris köteg
A felszálló, érző pályák talamikus magok érző agykéreg nucleus gracilis nucleus cuneatus kereszteződő rostok funikuláris hátsó rész érző bemenet mediális lemniszkális pálya lemniszkusz pálya kereszteződés fasciculus cuneatus fasciculus graciliss agyi szint torakális gv. szint lumboszakrális gv. szint
A leszálló, mozgató pályák agykéreg középagy híd nyúltvelő nyúltvelői piramis köteg gerincvelő oldalsó oszlop mellső szarv
feji rész Gerincvelői pályák szerveződése
Az agytörzsi régió felsőbb kapcsolata átmetszett felszálló pályák agyidegek látótraktus középagy átmetszett kisagyi pályák nyúltvelő gerincvelő
Az agytörzsi régió I. középagy negyedik agykamra híd agykamra vezeték tobozmirigy fehérállomány nyúltvelő folia szürkeállomány
A nyúltvelő szerveződése felső nyúltvelői szakasz középső nyúltvelői szakasz középső nyúltvelői szakasz alsó nyúltvelői szakasz hatodik gerincvelői szegmens
A nyúltvelő szerveződése
formáció retikuláris A nyúltvelő átmetszeti képe poglosszális ideg mag (XII.) vágusz ideg mag (X.) kisagyi bemeneti magok oldalsó magcsoport középső magcsoport ráfe magok 4. agykamra plexus coroideus nucleus solitarius egyensúlyi ideg mag (VIII.) halló ideg mag (VIII.) nucleus ambigus elülső oliva mag mediális lemniszkális pálya piramis pályák
A híd szerveződése
Agytörzsi régió, középagy (mesencephalon) tectum tegmentum SN, VTA
A-,B magok Agytörzsi pályák emberben
Agytörzsi, szerotoninerg pálya emberben
Agytörzsi dopaminerg pályák emberben
A kisagy szerkezete kisagyi lebenyek,fóliák kisagyi nyél
A köztiagy elhelyezkedése (előagyi régió) mikroszkópos metszet (talamikus magok)
A köztiagyi terület
Az emberi agy különböző nézetekben
Az emberi agy középső felszíni képe corpus callosum - kérgestest szeptum fornix talamusz tobozmirigy tektum átmeneti régió híd látóideg kereszteződés mamilláris test nyúltvelő
Az emberi nagyagy képletei frontális lebeny talamusz hippokampusz amigdala hipotalamusz szaglógumó http://netmind2011.blogspot.hu/2012_02_ 01_archive.html
Az emberi agy belső felépítése (limbikus struktúrák) belső szerkezeti kép koronális metszeti kép a színjelölés a két ábrán azonos
Az emberi agy struktúrái frontális lebeny fali lebeny nyakszirti lebeny BAL FÉLTEKE halánték lebeny thalamusz hypothalamusz szaglógumó corpus callosum tobozmirigy középagy CGL thalamusz látóideg híd hypofízis nyúltvelő hypofízis középagy híd nyúltvelő gerincvelő kisagy
Az emberi agykéreg lebenyei kérgestest (corpus callosum) parietális (fali) lebeny kisagy frontális (homlok) lebeny limbikus rendszer agytörzs okcipitális (nyakszirti) lebeny
Emlősök agyának jellegzetes felépítése patkány agy emberi agy
Emlős agykéreg szerkezete patkány agykéreg emberi agykéreg
Az emberi agy hosszmetszeti képe elülső régió agykéreg kérgi fehérállomány kérgestest oldalkamra eleje kaudátusz mag 3. agykamra putáman mag globus pallidus talamusz oldalkamra hátsó szarva lencseformájú mag hátsó régió
Agykérgi pályák jobb félteke bal félteke kérges test (corpus callosum) agy
Az agy belső pályáinak rostozata white matter gray matter internal capsue cerebellum midbrain pons middle cerebellar peduncle medulla oblongata fehérállomány szürkeállomány belső tok kisagy középagy híd kisagynyél nyúltvelő
Az emberi agykéreg rostrendszere kérgestest (corpus callosum) girusz összekötő rostok szulkusz fehérállomány
Az agykérgen belüli kapcsolatrendszer, pályák 1-2. fibrae arcuatae longi et breves 4-5. fasciculus longitudinalis sup. et inf. 6-7. fasciculus occipitofrontalis sup. et inf. 8. fasciculus uncinatus 9. fasciculus ocipitalis verticalis 10. fasciculus orbitofrontalis 11-12. komisszurális pályák
Agykérgi pályák
Brodmann-féle mezők (agykéreg - neokortex) oldalnézeti felszín középnézet