Vizsgakövetelmények Ismerje fel az agy nyílirányú metszetén az agy részeit (agytörzs /nyúltvelő, híd, középagy/, köztiagy /talamusz, hipotalamusz/,

Átírás

1 1

2 Vizsgakövetelmények Ismerje fel az agy nyílirányú metszetén az agy részeit (agytörzs /nyúltvelő, híd, középagy/, köztiagy /talamusz, hipotalamusz/, kisagy, nagyagy), és tudjon példákat említeni funkcióikra. Értse, hogy az érzőpályák kéreg alatti központjaiban már előzetes feldolgozás is történik (pl. talamusz = kéreg alatti látóközpont). Ismertesse a kisagy fő funkcióját (mozgáskoordináció). Tudja, hogy alkohol hatására ez az egyik leghamarabb kieső funkció. Értelmezze, milyen folyamatok szabályozását jelenti a vegetatívszabályozás. 2

3 A köztiagy, nagyagy, kisagy Szerk.: Vizkievicz András A köztiagy és a nagyagy az embrionális fejlődés során az előagyhólyagból fejlődik ki. Állománya a III. agykamra körül szerveződik. Részei: Epitalamusz Talamusz Hipotalamusz A köztiagy (dienchephalon) Legfontosabb kéregalatti érző- és koordinációs központ. Fontos része a törzsmagvakból kiinduló mozgatórendszernek. Vegetatív és neuroendokrin központ. Epitalamusz Részei A harmadik agykamrát bélelő ependyma réteg, amely fontos szerepet játszik az agy-gerincvelői folyadék képzésében, összetételének ellenőrzésében. A tobozmirigy (pineal gland) Az alacsonyabb rendű gerincesek tobozmirigye fényérzőszervi sajátosságokat mutat (a koponyatetőn átszűrődő gyenge fényt képes érzékelni). Emlősökben mirigyes szerkezetű. Melatonint termel, amely gátolja az ivarmirigyek működését, befolyásolja a kedélyállapotot (magas szintje depressziót válthat ki). Mivel a fény gátolja az elválasztását, alvásfolyamatok kiváltásában jelentős. 3

4 Talamusz A III. agykamra két oldalán elhelyezkedő páros magcsoport. Kapcsolatban áll az agytörzsi hálózatos állománnyal és magvakkal, az összes felszálló érzőpályával, a kisaggyal, a nagyaggyal (sugárkoszorú: az agykéreggel összekötő pályák). Feladata Kéreg alatti érzőközpont: minden érzőpálya (kivéve szaglópálya, amely oldalágakat küld) átkapcsolódik rajta, érzőinformációk integrálása, előzetes feldolgozása történik itt. Szerepet játszik a tudat fenntartásában. Alvás és ébrenléti állapot szabályozása, része az agykérgi aktiváló rendszereknek. A törzsmagvakból kiinduló mozgatórendszer része. Talamusz sérülésének tünetei: alvászavarok, kóma, memóriazavarok, izomtónus- és mozgászavarok. Hipotalamusz A III. agykamra lefelé tölcsérszerűen elkeskenyedő része körüli terület. A hipofízissel egy nyél köti össze. Szoros kapcsolatban áll a limbikus rendszerrel (egyesek szerint annak része). Hipotalamusz működése (lásd alább részletesen) 1. A hormonális rendszer irányítója. 2. Víz- és sóháztartás idegrendszeri kp.-ja. 3. Vegetatív idegrendszer egyik legfelsőbb kp.-ja, szimpatikus és a paraszimpatikus hatások összehangolója. Ösztönös magatartást kialakító mechanizmusok: 4. táplálkozási magatartás szabályozása (éhség-jóllakottsági kp.), 5. vízfelvétel szabályozása (szomjúság kp.), 6. testhőmérséklet szabályozása (hűtő-fűtő kp.), 7. szexuális magatartás kialakítása, érzelmi reakciók düh- kiváltása, 8. biológiai óra. 1. Kissejtes állománya révén a hormonális rendszer irányítója, gátló és serkentő faktorokat termel, amelyek a hipofízis elülső lebenyére hatnak. A hipotalamusz az a végső közös út, amelyen át a hipofízis az irányítást kapja, mivel a hipotalamusz gyakorlatilag a központi idegrendszer összes többi területéről kap információt. 4

5 2. A hipotalamuszban helyezkednek el azok a neuronok nagysejtes magok -, amelyek termelik az ADH-t és az oxitocint, ezeknek az idegsejteknek az axonjai egészen a hipofízis hátulsó lebenyéig húzódnak és ott végződnek. A neurohormonok itt tárolódnak és szükség esetén felszabadulnak (neuroszekréció). Ez a magcsoport egyben a szomjúság központ, amely aktiválódásának ingere a vér ozmotikus koncentrációjának emelkedése, ezért a vízfelvétel szabályozásának központja. 3. A hipotalamusz a vegetatív és a szomatikus idegrendszer működésének az összehangolója. Feladata a Cannon-féle vészreakció megszervezése (Fight or flight / Harcolj vagy menekülj reakció): fenyegető környezet, bekövetkezett ártalom, vagy nagy fizikai erőkifejtés során a szervezet mobilizálja az erőforrásait és felkészül a védekezésre vagy a menekülésre. Mozgósítja a szervezet erőforrásait. A folyamat alatt szimpatikus idegrendszeri aktiválódás történik, amit a hipotalamusz integrál. 4. A táplálékfelvétel szabályozása Hipotalamuszban található az éhség központ, melynek ingerlése táplálék felvételt, írtása a táplálkozás elmaradását eredményezi. A szintén itt található jóllakottsági központ fordítva működik. Az éhség érzetét 1. elsősorban az alacsony vércukorszint, 2. és a gyomor üressége jelzi. Jóllakottság jelzései: 1. gyomor teltsége (mechanoreceptorok révén), 2. magas inzulin szint, 3. magas vércukorszint (ami emeli az inzulinszintet). 4. Bombezin és társai, amelyek táplálkozás során a bélben termelődő peptidek. 6. Hőszabályozás Az ember állandó testhőmérsékletű; maghőmérséklete 37 o C, ez a végtagokon lehet változó. A szabályozott folyamatok, melyek az állandó testhőmérsékletet biztosítják: hőtermelés, hőleadás, hőfelvétel, egyensúlyuk biztosítja az optimális állandó testhőmérsékletet, amely a homeosztázis egyik fontos paramétere. Hőtermelés, amely nyugalomban főleg a zsigerek, munkában az izmokhoz kapcsolható. 1. Az alaphőtermelést az alapanyagcsere lebontó folyamatai biztosítják, melyek során a szerves vegyületek energiatartalmának csupán 40 %-a konzerválódik ATP formájában, a többi 60% - hővé alakul. A hőtermelés a testtömeggel arányosan nő. 2. Didergéses hőtermelés során, az izmok remegése, fokozott munkája fejleszt továbbá hőt (4x-esen), hiszen az izom összehúzódáshoz szükséges ATP bontásakor felszabaduló energia egy jelentős része szintén hővé alakul. 5

6 3. Nem didergéses hőtermeléskor egyes hormonok hatására (pl. tiroxin) fokozódó zsír, glikogén bontásakor felszabaduló hő biztosítja az állandó testhőmérsékletet. Hőtermelő szervek az izmok, a máj és a vesék. Hőleadás módjai: vezetés különböző hőmérsékletű érintkező felületek között játszódik le, áramlás amikor a meleg levegő kisebb sűrűségű, ezért felszáll, sugárzás infrasugárzás által, párolgás útján, mely különböző mértékben, de állandóan zajlik a bőr felszínéről a verejték párolgása hőt von el a kitágult bőr ereinek véréből. A hőszabályozás központja a hipotalamuszban van, ahol két ellentétes hatású mag fűtőközpont, hűtőközpont - működésének az egyensúlya biztosítja az állandó testhőmérsékletet. A szabályozás a negatív visszacsatolás elvén alapszik. Fűtőközpont integrálja azokat a mechanizmusokat, amelyek alacsonyabb külső környezeti hőmérséklet esetén is biztosítják az optimális testhőmérsékletet: a bőr erei összehúzódnak, a lebontó anyagcsere mértéke nő (az adrenalin, tiroxin elválasztás nő), didergéses hőtermelés beindul, a szőrzetborzolás kialakul, aminek köszönhetően a szőrszálak között egy jól hőszigetelő légréteg alakul ki, viselkedésbeli változások tapasztalhatók. Összességében szimpatikus reakció. Hűtőközpont, melynek aktivitása során a bőr erei tágulnak, a bőr véráramlása nő, a verejtékezés fokozódik, a légzés fokozódik, miáltal a tüdőn keresztül leadott hőmennyiség nő, a lebontó anyagcsere mértéke csökken, viselkedésbeli változások következnek be. Paraszimpatikus reakció. A termoreceptorok a belső szervekben (máj), ill. a hipotalamuszban és a bőrben találhatók. Láz Lázról akkor beszélhetünk, ha a testhőmérséklet 38,2 Celsius fok fölé emelkedik. Lázas állapotban a maghőmérséklet azért emelkedik, mert a hipotalamikus kell érték magasabbra állítódik különféle vegyületek (pyrogének) pl. egyes fehérvérsejtek által termelt vegyületek citokinek (interleukinek), továbbá a különféle kórokozók bomlástermékeinek hatására. (A pyrogének prosztglandinokat szabadítanak fel, melyek serkentik a fűtőközpont működését.) A hipotalamusz hőérzékeny neuronjai a normális testhőmérsékletet alacsonynak érzékelik, és ennek megfelelően működtetik a lehűlés elleni szabályozást. A láz az immunválasz fontos 6

7 eleme, mivel magasabb hőmérsékleten a kórokozók szaporodása csökken, az immunrendszer működése fokozódik (limfociták osztódása, interferonok képződése). Első szakasza a didergés. Hőtermelés beindulása, bőr ereinek szűkülése, mivel a kell érték magasabbra állítódott. A testhőmérséklet emelkedik. A láz állandó szakasza alatt a hipotalamusz neuroncsoportjai ezt az emelkedett maghőmérsékletet tartják stabil szinten, a hőleadás ekkor egyenlő a hőtermeléssel, a bőr meleg, de a verejtékezés még nem indul meg. Harmadik szakasz a verejtékezés, mivel a kell érték visszaállítódik, így beindul a hűtés. 1 fokos hőváltozás ml folyadékveszteséget jelent! A testhőmérséklet visszaáll az eredeti értékre. Lázcsillapítás A láz bizonyos értéktartományban segíti a gyógyulási folyamatokat, azonban 41 Celsius fok felett életveszélyessé válik, mivel magasabb hőmérsékleten megváltozik az enzimek térszerkezete, aktív centruma, ami az anyagcsere folyamatok leállásához vezet. Ezért a lázat 39 Celsius fok felett csillapítani kell. Erre több lehetőség van. Gyógyszeresen paracetamol, aspirin, amidazophen, ibuprofen segítségével, melyek gátolják a prosztaglandinok felszabadulását. Fizikai módszerekkel, pl. hűtőfürdő, borogatás alkalmazásával. Kisagy Hátsó koponyagödörben található. 2 féltekéből áll. Kisagykarok kötik össze az agyvelő többi részével: alsó, középső, felső kisagykar. Kívül helyezkedik el a kb. 1 mm vastag szürkeállomány, a kisagykéreg, belül található a fehérállomány, benne kisagyi magvak vannak, melyek a kisagykéreg neuronjainak átkapcsolási helyei. Mozgáskoordinációs központ az izomtónus szabályozásában, testtartásban, izommozgások összerendezésében, a pontos, bonyolult, célvezérelt mozgások kivitelezésében játszik szerepet. 7

8 Az idegrendszer szinte valamennyi részéből kap információt a kisagykarokon keresztül. 1. Egyensúlyérző központból (belső fül labirintusából), szemből. 2. A gerincvelőből ill. az agytörzsből, amelyek a test bőr és izomreceptoraiból szállít információkat a kisagynak. 3. Nagyagykéregből, amely leszálló pályarendszerekkel kapcsolja össze a kisagyat. A kisagy információkat kap az akaratlagos mozgásokról az agykéregből, valamint a test helyzetéről az izmokból, az inakból és az ízületekből, egyensúlyozó szervből, szemből. A kisagyból rostok futnak: 1. A nagyagykéregbe, köztiagyba (talamusz). 2. Az agytörzsbe. A kisagynak nincs közvetlen kapcsolata az alsó gerincvelői motoros neuronokkal, hanem hatását közvetve, az agykérgi és az agytörzsi neuronok befolyásolásán keresztül fejti ki. A kisagy a pontos mozgásokat koordináló működését úgy fejti ki, hogy csak azok a mozgások valósulnak meg, amelyeket a kisagy nem gátol, azaz negatív mintával dolgozik. Sérülésekor mindenféle célvezérelt mozgás végrehajtása lehetetlenné válik. A kisagy sérülése ataxiához vezet: a kéz mögé vagy elé nyúl a tárgyaknak. Állás közben támaszkodni kell, járás a részegéhez hasonló. Folytonos izomremegés. Beszéd, írás, rajzolás komoly zavarokat szenved. Az alkohol hatása a központi idegrendszer működésére Az alkohol két ingerületátvivő anyag receptorához is kötődik, megváltoztatva azok működését. A gátló GABA receptorokat serkenti, a serkentő glutamát receptorát gátolja. A GABA és a glutamát az agy több részén is fontos szerepet játszik, különösen a hippocampusban, a kisagyban és a középagyban, ezért elsősorban a felsorolt területek működésében okoz zavarokat az alkohol, aminek köszönhetően csökken az agresszió féken tartása, gyakori az emlékezetkiesés, memóriazavar, tapasztalható a részegek tántorgása, egyensúlyvesztése, tagolatlan beszéde. Nagyagy A központi idegrendszer legfejlettebb, tömegét tekintve legjelentősebb része, gramm, 1350 cm 3. Egy mély hosszanti árok alapvetően két féltekére osztja, ezeket a kérgestest pályái kapcsolják össze. A nagyagy nagyobb egységeit az egyes koponyacsontoknak megfelelően tagoljuk, így megkülönböztetünk: Homoklebenyt Szaglóközpont, beszéd, írás, összerendezett szemmozgások, elsődleges mozgatókéreg. Fali lebenyt: elsődleges testérző kp. Nyakszirti lebenyt: látás kp.-ja. Halántéklebenyt: hallás és beszédértő kp. 8

9 Az agy felszínét kisebb-nagyobb barázdák ún. tekervényekre tagolják. Lefutásuk egyéni különbséget mutathat, ugyanakkor fő vonalaikban mindenkiben hasonló. A tekervények lényegében az agy felületét növelő képződmények (2200 cm 2 ). wow Az agyvelő keresztmetszetén jól látszik, hogy állománya két részre különül: felszíni szürkeállományra, amely a nagyagykérget alkotja, belső fehérállományra, melyben neuroncsoportokat, ún. törzsmagvakat találunk. A nagyagykéreg Neuronok sejttestei alkotják (kb. 90 milliárd). Vastagsága változó, 2-4 mm. Törzsfejlődéstani szempontból az agykéregnek 2 része van: 1. Neocortex: az agykéreg törzsfejlődéstanilag legfiatalabb és legfejlettebb része. Emlősökben és az emberben az agykéreg túlnyomó részét adja. 6 szövettani rétegre különül. 2 alapvető sejttípust különböztetünk meg, a 2 és 4. rétegben szemcsesejtek, a 3 és 5. rétegben a piramissejtek jellemzők. A rétegek: o Felületes réteg (főleg rostok) o Külső szemcsesejtes réteg o Külső piramissejt réteg. A piramissejtek axonja a sejttest közepéről indul a fehérállomány irányába. o o o Belső szemcsesejtes réteg Belső piramissejt réteg Plexiform réteg 2. Allocortex: tovább bontható paleo- és archicortexre, 3 rétegű, a legősibb, szaglószervvel kapcsolatos, ez képezi szaglólebenyt, érzelmi reakciókkal, memóriával is kapcsolatos. Az agykéreg különböző működésű területeinek szerkezete eltérő az egyes rétegek fejlettségét tekintve. Megkülönböztetünk: Motoros kéregrészleteket, pl. homloklebeny, ahol az 5. réteg piramissejtjei dominálnak. Érzőkéreg részeket, pl. fali lebeny, ahol inkább a 4. réteg szemcsesejtjei fejlettek. Asszociációs kéreg területeket, amelyek átmenetet mutatnak az előző kettő között. 9

10 A nagyagy neuronjainak 99,95 %-a asszociációs neuron, a többi 0,05 % mozgató idegsejt. Az agykéreg oszlopos működése A µm átmérőjű, mm magas hengeridomú modulok az agykéreg funkcionális egységei. Kb sejt alkot egy modult. A sejtek főleg a modulon belül, függőlegesen kommunikálnak, az oszlop működésekor egyszerre kerülnek ingerületbe. Egy modul kb másikkal tart kapcsolatot. Az oszlopok lehetnek on/off üzemmódban. A bekapcsolt oszlopokat kikapcsolt oszlopok veszik körük. A kérgi oszlopokban a gátló sejtek megakadályozzák az ingerület oldalirányú terjedését, így az egyes modulok a szomszédos hengerektől mintegy hermetikusan izoláltak. Az oszlopok felépítése, határai dinamikusan változnak, egy sejt hol az egyik, hol a másik oszlophoz tartozik. Brodmann, 1909-ben a kéreg 52 mezőjét különítette el a mikroszkópos sajátosságok (rétegek fejlettsége, aránya, sejttípusok, -méretek alapján) Az ún. Brodmann areák funkcionális egységeket jelentenek. Megkülönböztetünk érző, mozgató, asszociációs kéregrészleteket. Elsődleges mozgatókéreg (Br. 4) indítja el az akaratlagos mozgásokat, végzi a konkrét kivitelezést. Másod és harmadrendű motoros központok: Supplementer motoros kéreg: koordinálja a két kézzel végzett összetett mozgásokat. Br.6 Praemotoros kéreg: összetett mozgások előkészítése, tervezése. Beszédmozgató központ (Broca area). Frontális tekintés központ (Br8): akaratlagos szemmozgások koordinálása. Elsődleges testérzőkéreg: (Br 1, 2, 3) a testérzetek, bőr, izmok, inak mechanikai, hő és fájdalom érzetének kialakulása. Primer látókéreg (Br17): a látópálya végződési területe, fényérzet kialakulása. Másodlagos, harmadlagos látómezők, asszociációs látómezők (Br18, 19): olvasás, alaklátás, arcfelismerés, vizuális memória helyei. Primer hallókéreg (Br41): a hallópálya végződési területe, hangérzet kialakulása. Szekunder hallókéreg (Br42): beszédértés, asszociációs hallómező, akusztikus memória helyei (Wernicke area). 10

11 Fehérállomány Lényegében pályák alkotják, melyek 3 csoportba oszthatók. 1. Az agykéregbe felszálló, ill. az abból eredő leszálló (projekciós) pályák. 2. Az egy féltekén belül az egyes lebenyeket összekapcsoló (asszociációs) pályák. 3. A két féltekét összekapcsoló (commissuralis) pályák, amelyek a kérgestestet hozzák létre a két félteke határán. Nagyagyi törzsmagvak A nagyagy fehérállományában idegsejtcsoportokat, ún. törzsmagvakat találunk, amelyek korábban az extrapiramidális rendszernek nevezett mozgatórendszer kiinduló egységei. Farkos mag (nucl. caudatus) Putamen Claustrum Hosszú ideig feltételezték, hogy a corticospinalis ( piramis ) mozgatórendszer mellett egy ún. extrapiramidalis rendszer szabályozza a mozgásokat, és ennek kapcsolási centrumai lettek volna a bazális ganglionok. A piramisrendszer mellett egy további, extrapiramidalis rendszer feltételezése azonban túlhaladott, koncepcionálisan elhibázott. Ezért bár a klinikai neurológiai könyvekben a fogalom helyenként még él a továbbiakban az elnevezést nem használjuk. Fonyó Attila: Az orvosi élettan tankönyve 11

12 Összefoglalás A köztiagy Állománya a III. agykamra körül szerveződik. Részei: Epitalamusz Talamusz Hipotalamusz Legfontosabb kéregalatti érző- és koordinációs központ. Fontos része az exrapiramidális mozgatórendszernek. Vegetatív és neuroendokrin központ. Epitalamusz Részei A tobozmirigy Melatonint termel, amely gátolja az ivarmirigyek működését, befolyásolja a kedélyállapotot (depressziót válthat ki). Mivel a fény gátolja az elválasztását, alvásfolyamatok kiváltásában jelentős. Talamusz A III. agykamra két oldalán elhelyezkedő páros magcsoport. Kapcsolatban áll az agytörzsi hálózatos állománnyal és magvakkal, az összes felszálló érzőpályával, a kisaggyal, a nagyaggyal. Feladata Kéreg alatti érzőközpont: minden érzőpálya (kivéve szaglópálya, amely oldalágakat küld) átkapcsolódik rajta, érzőinformációk integrálása, előzetes feldolgozása. Az extrapiramidális mozgatórendszer része. Alvás és ébrenléti állapot szabályozása, része az agykérgi aktiváló rendszereknek. Hipotalamusz A III. agykamra lefelé tölcsérszerűen elkeskenyedő része körüli terület. A hipofízissel egy nyél köti össze. Szoros kapcsolatban áll a limbikus rendszerrel (egyesek szerint annak része). Hipotalamusz működése (lásd alább részletesen) 9. A hormonális rendszer irányítója. 10. Víz és sóháztartás idegrendszeri kp.-ja. 11. Vegetatív idegrendszer egyik legfelsőbb kp.-ja, szimpatikus és a paraszimpatikus hatások összehangolója. 12

13 Ösztönös magatartást kialakító mechanizmusok: 12. táplálkozási magatartás szabályozása (éhség-jóllakottsági kp.), 13. vízfelvétel szabályozása (szomjúság kp.), 14. testhőmérséklet szabályozása (hűtő-fűtő kp.), 15. szexuális magatartás kialakítása, érzelmi reakciók düh- kiváltása, 16. biológiai óra. 2. Kissejtes állománya révén a hormonális rendszer irányítója, gátló és serkentő faktorokat termel, amelyek a hipofízis elülső lebenyére hatnak. A hipotalamusz az a végső közös út, amelyen át a hipofízis az irányítást kapja, mivel a hipotalamusz gyakorlatilag a központi idegrendszer összes többi területéről kap információt. 3. A hipotalamuszban helyezkednek el azok a neuronok nagysejtes magok -, amelyek termelik az ADH-t és az oxitocint, ezeknek az idegsejteknek az axonjai egészen a hipofízis hátulsó lebenyéig húzódnak és ott végződnek. A neurohormonok itt tárolódnak és szükség esetén felszabadulnak. Ez a magcsoport egyben a szomjúság központ, amely aktiválódásának ingere a vér ozmotikus koncentrációjának emelkedése, ezért a vízfelvétel szabályozásának központja. 4. A hipotalamusz a vegetatív és a szomatikus idegrendszer működésének az összehangolója. Feladata a Cannon-féle vészreakció megszervezése (Fight or flight / Harcolj vagy menekülj reakció): fenyegető környezet, bekövetkezett ártalom, vagy nagy fizikai erőkifejtés során a szervezet mobilizálja az erőforrásait és felkészül a védekezésre vagy a menekülésre. Mozgósítja a szervezet erőforrásait. A folyamat alatt szimpatikus idegrendszeri aktiválódás történik, amit a hipotalamusz integrál. 5. A táplálékfelvétel szabályozása Hipotalamuszban található az éhség központ, melynek ingerlése táplálék felvételt, írtása a táplálkozás elmaradását eredményezi. A szintén itt található jóllakottsági központ fordítva működik. Az éhség érzetét 3. elsősorban az alacsony vércukorszint, 4. és a gyomor üressége jelzi. Jóllakottság jelzései: 5. gyomor teltsége (mechanoreceptorok révén), 6. magas inzulin szint, 7. magas vércukorszint (ami emeli az inzulinszintet). 6. Hőszabályozás Az ember állandó testhőmérsékletű; maghőmérséklete 37 o C, ez a végtagokon lehet változó. A szabályozott folyamatok, melyek az állandó testhőmérsékletet biztosítják: hőtermelés, hőleadás, hőfelvétel, egyensúlyuk biztosítja az optimális állandó testhőmérsékletet, amely a homeosztázis egyik fontos paramétere. 13

14 Hőtermelés, amely nyugalomban főleg a zsigerek, munkában az izmokhoz kapcsolható. 4. Az alaphőtermelést az alapanyagcsere lebontó folyamatai biztosítják, melyek során a szerves vegyületek energiatartalmának csupán 40 %-a konzerválódik ATP formájában, a többi hővé alakul. A hőtermelés a testtömeggel arányosan nő. 5. Didergéses hőtermelés során az izmok remegése, fokozott munkája fejleszt hőt (4xesen). Az izom összehúzódáshoz szükséges ATP bontásakor felszabaduló energia egy jelentős része hővé alakul. 6. Nem didergéses hőtermeléskor egyes hormonok hatására (pl. tiroxin) fokozódó zsír, glikogén bontásakor felszabaduló hő biztosítja az állandó testhőmérsékletet. Hőtermelő szervek az izmok, a máj és a vesék. Hőleadás módjai: vezetés különböző hőmérsékletű érintkező felületek között játszódik le, áramlás amikor a meleg levegő kisebb sűrűségű, ezért felszáll, sugárzás infrasugárzás által, párolgás útján, mely különböző mértékben, de állandóan zajlik a bőr felszínéről a verejték párolgása hőt von el a bőr ereinek véréből. A hőszabályozás központja a hipotalamuszban van, ahol két ellentétes hatású mag fűtőközpont, hűtőközpont - működésének az egyensúlya biztosítja az állandó testhőmérsékletet. A szabályozás a negatív visszacsatolás elvén alapszik. Fűtőközpont integrálja azokat a mechanizmusokat, amelyek alacsonyabb külső környezeti hőmérséklet esetén is biztosítják az optimális testhőmérsékletet: a bőr erei összehúzódnak, a lebontó anyagcsere mértéke nő (az adrenalin, tiroxin elválasztás nő), didergéses hőtermelés beindul, a szőrzetborzolás kialakul, aminek köszönhetően a szőrszálak között egy jól hőszigetelő légréteg alakul ki, viselkedésbeli változások tapasztalhatók. Összességében szimpatikus reakció. Hűtőközpont, melynek aktivitása során a bőr erei tágulnak, a bőr véráramlása nő, a verejtékezés fokozódik, a légzés fokozódik, miáltal a tüdőn keresztül leadott hőmennyiség nő, a lebontó anyagcsere mértéke csökken, viselkedésbeli változások következnek be. Paraszimpatikus reakció. A termoreceptorok a belső szervekben (máj), ill. a hipotalamuszban és a bőrben találhatók. Láz Lázról akkor beszélhetünk, ha a testhőmérséklet 38,2 Celsius fok fölé emelkedik. Lázas állapotban a maghőmérséklet azért emelkedik, mert a hipotalamikus kell érték magasabbra állítódik különféle vegyületek pl. egyes fehérvérsejtek által termelt citokinek, továbbá a különféle kórokozók bomlástermékeinek hatására. A hipotalamusz hőérzékeny neuronjai a normális testhőmérsékletet alacsonynak érzékelik, és ennek megfelelően működtetik a lehűlés elleni szabályozást. A láz az immunválasz fontos 14

15 eleme, mivel magasabb hőmérsékleten a kórokozók szaporodása csökken, az immunrendszer működése fokozódik (limfociták osztódása, interferonok képződése). Lázcsillapítás A láz bizonyos érték tartományban segíti a gyógyulási folyamatokat, azonban 41 Celsius fok felett életveszélyessé válik, mivel magasabb hőmérsékleten megváltozik az enzimek térszerkezete, aktív centruma, ami az anyagcsere folyamatok leállásához vezet. Ezért a lázat 39 Celsius fok felett csillapítani kell. Erre több lehetőség van. Gyógyszeresen paracetamol, aspirin, amidazophen, ibuprofen segítségével, melyek gátolják a prosztaglandinok felszabadulását. Fizikai módszerekkel, pl. hűtőfürdő, borogatás alkalmazásával. Kisagy Mozgáskoordinációs központ az izomtónus szabályozásában, testtartásban, izommozgások összerendezésében, a pontos, bonyolult, célvezérelt mozgások kivitelezésében játszik szerepet. Az idegrendszer szinte valamennyi részéből kap információt, pl. az akaratlagos mozgásokról az agykéregből, valamint a test helyzetéről az izmokból, az inakból és az ízületekből, egyensúlyozó szervből, szemből. A kisagynak nincs közvetlen kapcsolata az alsó gerincvelői motoros neuronokkal, hanem hatását közvetve, az agykérgi és az agytörzsi neuronok befolyásolásán keresztül fejti ki. Az alkohol hatása a központi idegrendszer működésére. Az alkohol két ingerületátvivő anyag receptorához is kötődik, megváltoztatva azok működését. A gátló GABA receptorokat serkenti, a serkentő glutamát receptorát gátolja. A GABA és a glutamát az agy több részén is fontos szerepet játszik, különösen a hippocampusban, a kisagyban és a középagyban, ezért elsősorban a felsorolt területek működésében okoz zavarokat az alkohol, aminek köszönhetően csökken az agresszió féken tartása, gyakori az emlékezetkiesés, memóriazavar, tapasztalható a részegek tántorgása, egyensúlyvesztése, tagolatlan beszéde. Nagyagy A központi idegrendszer legfejlettebb, tömegét tekintve legjelentősebb része, gramm, 1350 cm 3. Egy mély hosszanti barázda alapvetően két féltekére osztja, ezeket a kérgestest pályái kapcsolják össze. 15

16 A nagyagy nagyobb egységeit az egyes koponyacsontoknak megfelelően tagoljuk, így megkülönböztetünk: Homoklebenyt Szaglóközpont, beszéd, írás, összerendezett szemmozgások, elsődleges mozgatókéreg. Fali lebenyt Elsődleges érző kp. (testérzés) Nyakszirti lebenyt Látás kp.-ja. Halántéklebenyt Hallás és beszédértő kp. Az agy felszínét kisebb-nagyobb barázdák ún. tekervényekre tagolják. Lefutásuk, egyéni különbséget mutathat, ugyanakkor fő vonalaikban mindenkiben hasonló. A tekervények lényegében az agy felületét növelő képződmények. Az agyvelő keresztmetszetén jól látszik, hogy állománya két részre különül: felszíni szürkeállományra, amely a nagyagykérget alkotja, belső fehérállományra, melyben neuroncsoportokat, ún. törzsmagvakat találunk. A nagyagykéreg Neuronok sejttestei alkotják (kb. 90 milliárd). Vastagsága változó, 2-4 mm. 6 szövettani rétegre különül. 2 alapvető sejttípus, 2 és 4. rétegben szemcsesejtek, 3 és 5. rétegben a piramissejtek. Az agykéreg különböző működésű területeinek szerkezete eltérő az egyes rétegek fejlettségét tekintve. Megkülönböztetünk: Motoros kéregrészleteket, pl. homloklebeny, ahol az 5. réteg piramissejtjei dominálnak. Érzőkéreg részeket, pl. fali lebeny, ahol inkább a 4. réteg szemcsesejtjei fejlettek. Asszociációs kéreg területeket, amelyek átmenetet mutatnak az előző kettő között. A nagyagy neuronjainak 99,95 %-a asszociációs neuron, a többi 0,05 % mozgató idegsejt. Az agykéreg oszlopos működése A hengeridomú modulok az agykéreg funkcionális egységei. Kb sejt alkot egy modult. A sejtek főleg a modulon belül, függőlegesen kommunikálnak, az oszlop működésekor egyszerre kerülnek ingerületbe. Az oszlopok lehetnek on/off üzemmódban. A bekapcsolt oszlopokat kikapcsolt oszlopok veszik körük. A kérgi oszlopokban a gátló sejtek megakadályozzák az ingerület oldalirányú terjedését, így az egyes modulok a szomszédos hengerektől mintegy hermetikusan izoláltak. 16

17 Az agykérgen belül megkülönböztetünk: érző, mozgató, asszociációs kéregrészleteket. Elsődleges mozgatókéreg homloklebeny hátsó része - indítja el az akaratlagos mozgásokat, végzi a konkrét kivitelezést. Elsődleges érzőkéreg: - fali lebeny elülső része - a testérzetek, bőr, izmok, inak mechanikai, hő és fájdalom érzetének kialakulása. Primer látókéreg - nyakszirti lebeny hátsó része - a látópálya végződési területe, fényérzet kialakulása. Primer hallókéreg - halántéklebeny hallópálya végződési területe, hangérzet kialakulása. Fehérállomány Lényegében pályák alkotják, melyek 3 csoportba oszthatók. 4. A két féltekét összekapcsoló pályák, amelyek a kérgestestet hozzák létre a két félteke határán. 5. Az egy féltekén belül az egyes lebenyeket összekapcsoló asszociációs pályák. 6. Az agykéregbe felszálló, ill. az abból eredő leszálló pályák. Nagyagyi törzsmagvak A nagyagy fehérállományában idegsejtcsoportokat, ún. törzsmagvakat találunk, amelyek az törzsmagvakból kiinduló mozgatórendszer kiinduló egységei. 17