IT kommunikáció Szerző: Lázár Imre Lektor:
Bevezető Ebben az elektronikus tananyagban az információs technológia formáit, a társadalomra, a szervezeti kommunikációra és a szervezeti életre gyakorolt hatását ismerhetjük meg. Vizsgáljuk az IT szerepét a technológia és a szervezeti struktúrák, döntési folyamatok összefüggésrendszerében. Összevetjük a modernista és a posztmodern szervezetelméleti keretek technológia képét. Áttekintjük az üzleti információs technológia fejlődését és funkcióváltozásait. Vizsgáljuk az e-üzleti folyamatokat, az E-piaci kommunikáció formáit és eszközeit.
Tartalom Bevezető Az IT definíciói Az IT története és távlatai Az IT szervezeti hatása A szervezeti IT értelmezése a PEST, a STEER és a 4T elemzés révén Az információs technológia és a társadalom Információ, technológia és a szervezetek Az információs technológia és a technológiai szervezettipológiák Technológia és a szervezeti jellemzők Jay Galbraith Technológia és az információfeldolgozás A szervezet információfeldolgozó modelljének összetevői Az információfeldolgozás funkciói Szervezetek és kommunikációtípusok Az informatikai stratégia Zuboff modellje A belső hálózatok,
Tartalom II. Az IT alapú új technológia hatása a szervezetekre A szervezeti kommunikáció IT alapú eszközei és jellemzői a technológia elterjedésének idejében A számítógép alkalmazása az üzleti életben Az IT rendszerszervezés és adatkezelés kulcsfogalmai A szervezeti informatika korszakai DP éra 1950-től MIS éra - Vezetői információs rendszerek 1970-től SIS éra - Komplex és stratégiai információs rendszerek 1990-től A vezetői döntéstámogatás szintjei A 4.éra? AZ IT/IS rendszer helye az adaptív szervezeti stratégiában BPR (üzleti újratervezés) az IS/IT stratégia mentén Szervezeti intranet Alkalmazás szolgáltatás E-business E-kereskedelem Extranet és Internet, - E-PR, honlap és ügyfélkapcsolat kezelés
Tartalom III. Az e-business : lehetőségek, kihívások és kényszerek E-piaci kommunikáció Hálózati szervezetek, termelési rendszerek és az IT kommunikáció
Bevezető Az IT a szervezetek egészét átjáró információs technológia, mely arra is alkalmat ad, hogy a technológiával kapcsolatos koncepciók tükrében jellemezzük a szervezeteket. Az elektronikus kommunikáció forradalma a szervezetek belső és külső kommunikációját, információ tároló és kezelő gyakorlatát, struktúráját és üzleti folyamatait is átalakította. Az alkalmazottak szervezeten belüli kommunikációja, a vezetés és munkaszervezés is megváltozott az IT alkalmazása nyomán, a papír nélküli irodai gyakorlat részaránya az irodai munkában megnőtt, átalakult a HR tevékenység egy része, és a PR és a marketing, az arculatalakító tevékenység. Az IT fejlődése a technikai eszközök és a képzés miatt folyamatos befektetést igényel. Az IT fejlesztés nem korlátozódik az eszközök beszerzésére, fontos azok illesztése a már létező kommunikációs csatornákkal. Az információs technológia téri-idői előnye, a virtuális konferenciák nyeresége ugyanakkor nem teszi szükségtelenné a közvetlen kommunikáción alapuló csoportmunkát.
Az IT definíciói Az IT a digitális adatrögzítésre, tárolásra, felidézésre, megjelenítésére, feldolgozására és átvitelére és egyén információs szolgáltatásokra alkalmas módszereket és technikákat foglalja magában, érinti az információk rendszerezésének, hatékony feltérképezésének, megosztásának és használatba vételének gyakorlatát. Az információkezelés fejlődésének a könyvnyomtatáshoz hasonlítható negyedik korszaka. Az IT fogalomkörébe soroljuk a számítógép alapú információs rendszerek kutatását, tervezését, fejlesztését, alkalmazását, fenntartását és menedzsmentjét. A z IT fogalmát gyakran használják a számítógépek illetve számítógépes hálózatok, a digitális távközlés, a televíziós és telefonos rendszerek megnevezésére. Az IT, az information technology fogalma a Harvard Business Review egyik 1958 cikkében Leavitt and Whisler megfogalmazásában jelenik meg először a nyilvánosságban, akik szerint az új technológiának még nincs egyetlen elfogadott neve. Mi információs technológiának fogjuk azt hívni A szerzők jóslataikban nagy hangsúlyt fektettek az információs technológia szervezeti struktúrájára gyakorolt társadalmi hatásokra.
Az IT története és távlatai A számítógép fejlesztésének és gazdasági alkalmazásának korszakai ahogy egy szakdolgozó hallgató látja Az Internet fejlődése, metaforái és térképei, és művészete képekben Az IT mindennapos alkalmazásainak története Az IT alkalmazása és fejlődése tanártársaink szemével Az információs technológia és az információs társadalom
Az IT szervezeti hatása A szervezetekben érvényesülő természeti, társadalmi, technológiai és tudásvilágbeli meghatározók egymásra is körfolyamat jellegű hatást gyakorolva teremtenek kontextust a szervezeti kommunikáció számára. A szervezeti kommunikáció kontextusa Technológiai ( szervezeti IT, technológiai médiumok, Szervezeti kultúra és tudás (tudásbázisok, szervezet kommunikációs logisztikája) üzleti intelligencia (BI), vezetői döntéstámogatás, Társadalmi hatás (Az információiparban Természeti ( a szervezeti, üzleti tevékenység dolgozók arányának növekedése) természeti kihatásának hiogh tech vizsgálata, cost-risk/benefit optimalizálása, természeti korlátok csökkentése
A szervezeti IT értelmezése a PEST, a STEER és a 4T elemzés révén PEST Politikai, Ekonómiai. Szociális, Technológiai STEER Szociális, Technológiai, Ekonómiai Ekológiai, Regulációs 4T Természeti, Társadalmi Technológiai. Tudás Társadalmi dimenzió Globalizáció, helyi reorganizáció, Növekvő munkanélküliség, adaptív, dinamikus,átalakuló munkaerőpiac Csökkenő képzetlen /növekvő informatikai foglalkoztatás, szélesebb információs hozzáférés, Technológiai (e-literate) demokratizmus Korfa átmenet- life long e- learning idem idem Technológiai Az IT fejlesztés érinti a menedzsment munkáját, beépül a termelési folyamatba, a termelés folyamatába és termékbe, a marketing és értékesítés és a piac rendszerébe idem idem a. Politika b. Reguláció c. Tudás Politikai a szervezet belső hatalmi viszonyait befolyásolja, a kontrollt erősíti, a feed-back javul, az információ ellenőrzött hozzáférése javítja a döntéshozatalt és kommunikálását, az szervezeti IT segíti a szervezeti policy (pl. CSR, egészségkommunikáció) fejlesztését. Reguláció a struktúra összehangolása, a koordináció és kontroll és formalizáció révén. Adatfeldolgozó rendszerek, döntéstámogató rendszerek és vállalatirányítási információs és stratégiai információs rendszerek révén. Tudás BI (üzleti intelligencia) Az IT alapú vezetői döntéstámogatás (MIS- EIS - DSS, GDSS ( az üzleti (mesterséges) intelligencia átalakítja a leadership, és a szervezeti kultúra gyakorlatát., az informatikai fejlődés valóságalkotó hatása átalakítja a fogyasztói kultúrát is Ökonómia IS/IT információs rendszer alapú szervezeti stratégia Idem O Természet O Ökológia IT alapú cost-risk/benefit elemzés, IT alapú CSR program A szervezeti aktivitás természeti korlátait, kihatásait felmérő, kiegyensúlyozó hatás
ad. társadalmi dimenzió a foglalkoztatási szerkezetváltozás arányai
Az információs technológia és a társadalom A modernista lineáris technológiaszemlélet a technológia fejlődését a tudományos alapkutatás, az alkalmazott kutatások, a fejlesztés, a termelés, a piaci értékesítés egymásra következő szakaszai mentén értelmezi. A technológia szocio-kulturális konstrukcióját illető posztmodern figyelem a technológia létrehozásának szimbolikus interpretív feltárása felé fordul, melyben a kulturális normák, társadalmi összefüggések, és a hatalom tudásra és tervezésre, termelésre kifejtett hatása kerül a középpontba, ahol a technológia is része a diskurzusnak és ahol a társadalom objektumain, tárgyain keresztül építi önmagát Az új technológia egyben lehetőséget nyújthat a társadalomirányítás, a termelési folyamat alján vagy perifériáján létezők és dolgozók számára, hogy az alávetettségnek és a kontrollnak ellenálljanak, (hamis vagy túl részletes, sajátosan értelmezett adatok szolgáltatása az egészségügyben, vagy az adórendszerben stb,) kivonva magukat a kontroll alól a nem cselekvés eszköze révén (nem szolgáltat adatot), vagy érzelmileg ellenállás révén Másfelől viszont a technológiai fejlesztés mindig a fokozódó kontroll lehetőségét hordozza magában, ahogy azt Carey már a telegráf példáján is demonstrálta. Lyotard szerint az IT alapú új technológia áthangolja a társadalom és a szervezetek alapértékeit és a hatékonyságot helyezi előtérbe, a tudás hasznossága és piaci értéke megelőzi annak igazságtartalmát, és a korlátlan hozzáférés miatt a tudás bővítéséből adódó előnyök helyébe a tudás újraszervezésének képessége, a Lyotard-i értelemben vett képzelőerő lesz előnyteremtő.
Információ, technológia és a szervezetek A technológiák alkalmazásával kapcsolatos szervezettudományi kutatások vizsgálják az adott technológia és a szervezeti struktúrák és folyamatok közötti kölcsönhatásokat. Egyes szervezeti tevékenységi formákra jellemző lehet a sajátos információs technológiák alkalmazása, mely egyben a szervezeti kommunikációt is adott keretek közé helyezi. (Média, egészségügyi intézmények, szervezeti kultúrája, ipari biztonsági rendszerek, bűnüldözés stb). Más kutatások egyben felhívják a figyelmet arra is, hogy az IT technológia az alkalmazottak, illetve a kliens ellenőrzését is biztosítják. Az IT lehetővé teszi a szervezeti folyamatok automatizmusainak kialakítását, és információs ellenőrzését, másfelől segítheti a szervezet decentralizálását, a szervezeti rugalmasság fokozását, információmegosztást, együttműködést, és az eredményesebb kommunikációt, fokozhatja az intellektuális kapacitást bevonását, de javíthatja a munkafolyamat monitorozását, és annak bármelyik fázisát hozzáférhetővé teheti az ellenőrzés, minőségbiztosítás számára. Az IT nem várt zavarai visszaüthetnek, mint minden más alkalmazott technológia esetében. A rosszul alkalmazott IT ronthatja az alkalmazottak közérzetét, a hagyományos munkakészségek elérvénytelenedhetnek, elidegenedést, és elhidegülést is okozhat. A közvetlen emberi kommunikációs és a virtuális kommunikáció közötti. arányeltolódás a közösségélményt, a szervezeti kötődést befolyásolhatja, másfelől. elősegítheti a decentralizációt.
Az információs technológia és a technológiai szervezettipológiák A modernista szervezetelméletekben a technológia és a szervezetek tipológiájára nagy hangsúlyt fektetnek, mely modellek érintik az információs technológia és a szervezeti struktúrák közötti összefüggéseket is. Woodward tipológiája Thompson tipológiája Perrow tipológiája Galbraith modellje A posztmodern elméletek újraértelmezik a technológia szociális konstrukcióját és a társadalom technológiai konstrukcióját. Zuboff modellje A technológia szociális konstrukciója és a társadalom technológiai konstrukciója Az információs technológia és a társadalomszervezet A virtuális szervezet Az új technológiák jellemzői A posztmodern és az új információs technológia
Technológia és a szervezeti jellemzők Woodward Technológia típusok Kisléptékű egyedi termelés Nagyléptékű tömegtermelés Folyamatalapú szekvenciális termelés Társuló szervezeti jellemzők Decentralizált döntési rendszer Centralizált, bürökratikus döntési rendszer Decentralizált döntési struktúrák Thompson Sorbakapcsolt, futószalag termelés Közvetítői technológia Intenzív technológia Sztenderdizált, szekvenciális kölcsönösen függő lineáris folyamat Tranzakciókat közvetítő sztenderdizált folyamatok Gépek és tudás nem-sztenderdizált alkalmazása Perrow Rutin technológia Alacsony feladatvariabilitás-magas - feladat elemezhetőség Mesterségalapú technológia Mérnöki technológia Nem rutin technológiák Alacsony feladatvariabilitás-alacsony feladatelemezhetőség Magas feladatvariabilitás- magas elemezhetőség Magas feladatvariabiltás- alacsony elemezhetőség in Jaffee D. (2001) Organization Theory Tension and Change McGraw Hill pp.187
Jay Galbraith Technológia és az információfeldolgozás Jay Galbraith szerint az IT, illetve az információfeldolgozás fejlődését és szervezeti alkalmazását a szervezetek komplexitása, a bizonytalanság és az interdepedencia részek kölcsönös függőségének nyomása is serkentette Galbraith szerint a szervezeti struktúrát a kommunikáció iránti szükséglet mértéke és jellege határozza meg. A szervezetek információfeldolgozó hálózatként foghatók fel, a információfeldolgozás révén kezelik a bizonytalanságot. A bizonytalanság forrása lehet a belső egységek interdependenciája és kötődhet külső, környezeti tényezőkhöz. Ezek a tényezők együtt növelik a szervezeti kommunikáció mennyíségét és intenzitását, mely végül a szervezet struktúrájának átalakításához is vezethet. Woodward szerint a struktúra és a teljesítmény között a technológia (az IT is!) közvetítő tényező, Galbraith ezt kiegészíti a kommunikáció mediatív szerepével, és szerinte a technológia és a szervezeti struktúra között a kommunikáció a közvetítő.
A szervezet információfeldolgozó modelljének összetevői Nadler és Tushman, 1989
Az információfeldolgozás funkciói Nadler és Tushman (1988) szerint az információfeldolgozás szolgálja az információ gyors továbbítását az erőfeszítések koordinálását segítő információcserét a változások kikényszerítette alkalmazkodást szolgáló információcserét A szervezetek információfeldolgozásában az un összerendelés (alignment) során az architektúrák, eszközök, a működések rendszerét és a szabványok rendszerét illeszteni kell az emberi tényezőkkel. Struktúra: az egységek struktúrája, feladatok és felelősségi körök allokációja a szervezeten belüli csoportokhoz és egyénekhez, és e rendszer olyan kialakítása, amely biztosítja hatékony kommunikációt és az erőfeszítések integrációját. Koordináció és kontroll: kölcsönös igazodás/alkalmazkodás, a közvetlen felügyelet szabványosítás (a munkafolyamat, a végeredmény (output) és a készségek szabványosítása) Formalizáció: munkafolyamatok alapján, szabályok alkalmazásával munkaköri formalizáció Technológia (formális információrendszerek). Koordinációs mechanizmus (Tushman és Nadler 1978).
Szervezetek és kommunikációtípusok Szervezet tervezési stratégiák az információkezelés függvényében Az információ és kommunikációs terhelés csökkentése Galbraith, Jay R. p. 49 ff. (1977), Organization Design, Addison-Wesley Környezetmenedzsment A változó környezethez való alkalmazkodás helyett a vállalat maga alakítja környezetét. Az üzletmenet lassítása, a teljesítmény szűkítése. Független feladatkörök elhatárolása. Az adott egység önállóan rendelkezik (információ-) forrásai fölött. A szervezeti információfeldolgozási kapacitás növelése Oldalirányú viszonylatok létesítése. A döntési szubszidiaritás rendszerének kialakítása, döntési jogkör delegálása a munkafolyamathoz. Vertikális információs rendszerek fejlesztése. Az információáramlás adott specifikus feladatokhoz, feladategyüttesekhez igazodik az alkalmazott üzleti logikát követve, és nem hierarchikus utakat jár be. A mátrix elv alkalmazása.
Az informatikai stratégia Informatikai stratégia felépítése (projekt indítás alapja) Bevezetés Informatikai helyzetértékelés (jelenlegi helyzet, igények, SWOT analízis) Stratégiai informatikai célkitűzések (információrendszer, szakmai szervezet) Informatikai rendszer elemei (funkcionális megoldások) Informatikai szervezet Stratégiai célok időbeli megvalósítása, ütemezés Az informatikai rendszer kialakításának alapelvei, technológiája és szervezési kérdései
Zuboff modellje Az információs technológia, a munka és a szervezetek között összefüggéseket Zuboff az alábbi alternatív értelmezésekben veti össze Szervezeti dimenzió Koncepció és a tudás terjesztése A tekintélyhez való viszony A koordináció módszerei Shoshana Zuboff (1984) In the Age of the Smart Machine New York Basic Books. Pozitív vízió Az új technológia új készségeket és tudást igényel, az új technológiát alkalmazó dolgozók kritikusabbak, új képességek, jelentések, és lehetőségek járják át a szervezetet. A szervezeti magatartást a nagyobb együttműködés és kölcsönös felelősség-vállalás irányába mozdítja az új technológia, a menedzserek és a munkások a funkcionális, vertikális, hierarchikus elkülönültségből kitörnek, és új szerepeket alakítanak ki, melyeke elmossák a határokat a tekintélyviszonyokat illetően és döntési helyzetekben. Az IT az információ csere,megosztás és együttműködés innovatív forrásává válik. A széles hozzáférés az információhoz biztosítja a kollektív felelősség, a kölcsönös tulajdonosi élményt és a csoportszintű problémamegoldást. Negatív vízió Az intelligencia a gépbe van zárva, a dolgozók passzívak, és függőek, nem gyakorolnak kritikát. A dolgozó elidegenedik a kétkezi, közvetlen mesterségbeli tudástól, Apáthia, elidegenedés, és jelentésvesztés jellemzi a dolgozót. A menedzserek a technológiát legitimitásuk, megerősítésére, újratermelésére használják. Hierarchikus falak húzódnak a z IT technológiát alkalmazni tudók és azok között akik erre nem képesek. Az új technológia a dolgozók ellenőrzésére és monitorozására szolgál, a menedzsment automa-tikus, a távellenőrzés, és adminisztráció eszközévé tesz az IT-t, a bizalmatlanság légköre járja át a szervezetet és a dolgozók az ellenállás új formáit alakítják ki
Az IIR-ek hatása A prognózis a szervezeti struktúrára: A jelen helyzet Whistler prognózisa Hatások a döntéshozatalra - az adminisztratív munkakörben dolgozók létszámának csökkenése, - a hierarchikus szintek számának csökkenése, - szervezeti egység stabilizálódása, - új szervezeti egységek megjelenése, - fokozódó centralizáció, - új típusú szakmai hierarchia megjelenése. - a széttagolt döntési folyamatok integrációja, - a döntéshozatal racionalizációja, - a döntéshozatal rugalmatlanná válása. Az IIR-ek bevezetésével a számítógépes munkaállomások száma nőtt, így nem csökkent, hanem nőtt az adminisztrációban dolgozók száma. - A groupware rendszerek elvben a hierarchia felszámolására hivatottak, azonban a régi szemléletet ez nem küzdötte le; a hierarchikus szintek száma ettől nem csökkent. Valóban növekedett az általános képzettségi szint, hiszen a rendszert mind az alkalmazottak, mind a vezetők használják, amihez informatikai ismeretekre szükség van. Hatások a munkakörök tartalmára: Hatások a szervezeti teljesítményre: - az alsóbb szinteken a munkakörök tartalmának szűkülése és rutinná válása, - a személyközi kommunikáció fokozódása, - a képzettségi szint növekedése. - a munkaráfordítás csökken, - az output minősége javul, - megbízhatóbb adatok keletkeznek, - gyorsabb reagálási képesség alakul ki az újabb piaci kihívásokra. - Igaz, hogy nőtt a kommunikáció mértéke, de elsősorban annak köszönhető ez, hogy a telefonbeszélgetéseket mindinkább felváltják az elektronikus levelezések, és az elektronikus hirdetőtábla.
Az IT alapú új technológia hatása a szervezetekre Az IT által a hozzáadott érték nő a termelési folyamatban, és a folyamatos fejlesztésben, javul a termék és a szolgáltatás minősége. A sztenderd procedúrák és rutinok IT alapú automatizálása biztosítja a minőséget az egyik oldalon, míg a másik oldalon az odaszánt minőségi intellektuális munka ölt testet az elemzésben, a döntéshozásban, az újraprogramozásban, és a feedback szabályozásban, mindez a szellemi munka súlyának megnövekedését jelenti a munkafolyamatban. Castells szerint az IT alkalmazása növeli az autonóm, képzett munkások iránti szükségletet, aki uralják a megfelelő gyártási folyamatsorokat. A képzett, és az IT révén hatékony munkát végző szakemberek a komplex folyamatok kezelésére képesek, így a komplexitás egyszerűsítésére már nincs szükség. Így a bürokratizált, formalizált utasításos munkavégzéstől az innovatív, kreatív problémamegoldó, és felelős munkavégzés felé tolódik a munkakultúra és a szervezeti kommunikáció. A bizonytalanságkezelés kényszerének gyakoribbá válása szükségessé teszi a merev, formális proceduráknak az IT alapú rugalmasabb folyamatokkal való felváltásával, mely szükségessé a munkások megfelelő képzését.
Az IT groupware jellegű, különböző munkacsoportok információ- és folyamatmegosztáson alapuló működése a nemlineáris interaktív, kölcsönös függőségen alapuló gyakorlatot teszi szükségessé. Az IT alapú munkafolyamat lehetővé teszi a paradox helyzetek kezelését, és a szervezetek képesek lesznek - a folyamat közben - a megfelelő IT alapú szimuláció, feedback és fejlettebb becslési, előrejelzési technikák alapján eredményes alkalmazkodásra. Mindez a szervezeti kommunikációban is a hierarchikus, direktív kommunikációs utak helyett az integrált, probléma alapú, csoportban végzett együttes elemző, döntéshozó irányba viszi a folyamatot az IT adta technikai lehetőségek medrében. Az IT mint karrier forrás és cél Joe Wood előadása (angol) Az IT forradalom- gazdasági aspektusai (Baranyi Dávid)
A szervezeti kommunikáció IT alapú eszközei és jellemzői a technológia elterjedésének idejében Az IT alapú szervezeti kommunikációt elektronikus illetve e-kommunikációnak is nevezik. A hagyományos szervezeti kommunikáció elemei: a hagyományos médiumok, feljegyzések, brossúrák, telefonos és személyközi kontaktust felváltja az e-mail kapcsolat az üzleti világban, és ugyanez mondható a cégarculatot megjelenítő évkönyvekről, kiadványokról és brossúrákról, illetve a szervezet tagjainak készült információs anyagokról, melyet felváltott az Internet és az intranet. Az IT alkalmazásának feltételei a kilencvenes évek végén az adott szervezeti jellemzők mentén alakultak: a szervezet kora, mérete, a szervezeti kultúra 1. Fiatalabb, nagyobb, és fejlettebb technológiával rendelkező cégek korábban alkalmazták az új technológiai fejlesztéseket. 2 A fokozott kommunikációból,és információáramlásból adódó nyereségek, szervezeti arculat, (el)ismertség, profit vélelme segítette az átállást. A média szubsztitúciós hipotézis (Atkin et al., 1998) szerint az IT vel helyettesíthető, alátámasztó gyakorlatot végzők előbb ruháznak be ilyen eszközökre. 3. A vevők, a versenytársak, és beszállítók, partnerek számára megjelenített én-kép és arculat megjelenítésének feladata szociális nyomást teremt az IT és az e-kommunikáció alkalmazásában. 4. Damsgaard and Scheepers szerint a technológiai fejlesztés sikerének záloga ha az alkalmazottak azt örömmel, fogadják, megfelelő képzés, és visszajelentés biztosított, és a techno-. lógia felhasználóbarát, könnyen hozzáférhető, a kollégák által is ismert és használt, és.. láthatóan hatékony.
Szervezeti kommunikáció és IT Krajcsák Zoltán Információmenedzsment oktatási segédanyag Budapest, 2009.
Információs munkakörök Információs munkás, tudásmunkás (knowledge worker) Informatikai vezető (CIO) felelős az informatikus munkatársak munkájáért, felügyeli az információ feldolgozó folyamatok koordinálását és irányítását, a karbantartást, fejlesztést, működtetést,kontrollinggal való együttműködést és a kapcsolattartást a felhasználókkal és a vállalatvezetéssel. Fejlesztő munkatársak A fejlesztés célja, hogy a szervezettel szemben támasztott új üzleti kihívásokra lehetséges megoldásokat, a meglévő rendszerek szükséges átalakításának tervét kínálja a vállalat számára. Fejlesztő/elemző munkakörök Rendszerszervező munkakör: - adatigények felmérése, adatáramlási folyamatok tervezése, rendszer működési folyamatainak szervezése, outputok figyelése, jelentések készítése, az adattárolás módjának tervezése és kivitelezése, felhasználói kézikönyvek és utasítások elkészítése. Specializált rendszerfejlesztői munkakörök: adatigények felmérése,adatáramlási folyamatok tervezése, a rendszer működési folyamatainak szervezése, outputok figyelése, jelentések készítése, az adattárolás módjának tervezése és kivitelezése, felhasználói kézikönyvek és utasítások elkészítése. Ügyfélkapcsolatra: hardvergyártókkal, szoftverfejlesztők, külső szolgáltatókkal való üzleti kapcsolat megteremtésére. Koordinációs felelős: Újrafelhasználható elemeket tervező szakértők: Minősítő szakemberek: Erőforrásokért felelős mérnökök: Folyamatszervezők: Rendszerintegrátorok
A számítógép alkalmazása az üzleti életben Adatbázisok : BI, ERP, tárolás, információkezelés Információanalízis: nyilvántartó, könyvelési szoftver Üzleti belső kommunikáció: hálózati kommunikáció Külső kommunikáció (partnerek, versenytársak, fogyasztók) B2A, B2B, B2C, C2C e-business, e-commerce e-mail, nyilvántartó, könyvelő programok Információprezentáció DTP, szövegszerkesztő CAD számítógépes tervező programok CAM számítógép vezérelt termelés : robotika, folyamatirányítás A termékbe épített számítástechnika: háztartási gépek, GPS, android mobiltelefon, tab, személygépkocsi computerizációja stb
Az IT rendszerszervezés és adatkezelés kulcsfogalmai Rendszerintegráció (system integration): Rendszerkomponensek olyan összekapcsolása, mely az egyes rendszerelemek (hardver, szoftver) eredeti funkcionális és technikai jellemzőiket egyesíti minden részletre kiterjedően, egy új, együttműködő rendszerré. A rendszerintegráció értelmezése széles határok között mozog, hiszen a hálózatok, a hardver, a különböző operációs rendszerek, valamint az alkalmazások nemkülönben az adatok, adatstruktúrák-integrálásáról is beszélhetünk, nem csak horizontális, hanem vertikális irányban is. A rendszer alkotó elemei: hálózatok, aktív és passzív elemek, hardver eszközök, dobozos szoftver termékek, testre szabott alkalmazások, szolgáltatások integrálását. BI (Business intelligence, magyarul Üzleti Intelligencia): ez egy üzletvezetési szakkifejezés, ami alatt azon alkalmazások és technológiák összességét értik, amelyek lehetővé teszik egy vállalat működésére vonatkozó adatok és információk hozzáférését, illetve elemzését a lehető legátfogóbb ismeretek birtoklását és jobb üzleti döntéshozatalt. Adatbányászat(angolul Data Mining): Olyan eljárások és módszerek összessége, melyek segítségével feltárhatók a vállalatoknál felhalmozódott adatok közt rejlő, korábban ismeretlen összefüggések, rejtett trendek, szabályszerűségek az üzleti előnyök, jobb döntéshozalat érdekében. Adatbázis (angolul Database): Az adatbázis azonos minőségű, többnyire strukturált adatok tárolására, lekérdezésére és szerkesztésére alkalmas szoftvereszköz. ECM (Enterprise Content Management, magyarul Vállalati/Szervezeti Tartalomkezelés vagy Tartalom Menedzsment): Ez megnevezés olyan technológiákat, eszközöket és módszereket foglal.magába, amelyekkel a vállalatok/szervezetek létrehozzák, kezelik, tárolják, keresik,..továbbítják és lejáratukat követően megsemmisítik dokumentumaikat.
A szervezeti informatika korszakai DP éra 1950-től Adatfeldolgozó rendszerek 1950- (a vállalati működés hatékonyságának javítása, automatizálása) EDP - Elektronikus adatfeldolgozó rendszerek TPS-Transaction Processing Systems tranzakció feldolgozó rendszerek (a vállalati folyamatokhoz kapcsolódó nagytömegű adatfeldolgozás és tárolása) Az első TPS ek egyike volt az American Airlines SABRE rendszer a hatvanas években. Napi 83,000 tranzakciót tudott kezelni, melyet két IBM 7090 számítógépen futatttak. Később az IBM System/360 gépeken a hetvenes évek elején az Airline control Program (ACP), illetve Transaction Processing Facility (TPF) futott. A rendszert nagy bankok, kreditkártya szállodaláncok. 1976-ban vezették be Hewlett-Packard NonStop rendszert (formerly Tandem NonStop) nevű hardver /szoftver rendszert (Online Transaction Processing (OLTP) magas hozzáférhetőséget és adatintegritást biztosított. Adatvédelem Az elektronikus adatfeldolgozó berendezéseket vagy azok részegységeit, tartozékait, az adattároló eszközöket fizikailag védeni kell az eltulajdonítástól, sérüléstől, meghibásodástól, megsemmisüléstől. Ennek lehetséges módszerei az eszközök elzárása, az eszközöket működtető szoftverek védelme, az illetéktelen telepítések kizárása, az eszközöket tároló helyiségekbe belépés korlátozása, rendszeres ellenőrzés és karbantartás, szünetmentes áramforrás, tűzvédelem, biztonsági..őrzés, az adatok biztosítási mentése.
MIS éra - Vezetői információs rendszerek 1970-től Vezetői információellátás javítása MIS- Management Information System, EIS - Executive Information System, DSS, GDSS döntéstámogató rendszerek, adatbázisok Adatbázisok, adatbankok : Adatraktár (Data Warehouse), strukturált vállalati adatbázisok feltöltést, karbantartást és lekérdezést végző eszközökkel kiegészítve Adatpiac (Data Market) adott vállalati területre koncentráló információgyűjtemény. ETL (kivonás, átalakítás, betöltés), az adatpiacok összevonásával kialakítható az egységes vállalati adattárház A különböző vezetői információs-rendszerek (MIS, EIS, SIS, DSS) a vállalati információsrendszer részrendszerei, mint komplex, szociotechnikai rendszerek azaz a technikai-, és az immateriális-eszközök illetve emberek szervezett együttesei. A döntési folyamat informatikai támogatása döntési modellek, adatbázisok, hardver és szoftver segítségével, irodaautomatizálás, felsővezetői információs rendszerek (EIS), szakértői rendszerek (ES) révén történik.
Döntéstámogató rendszerek (DSS) A döntéstámogató rendszerek (DSS) olyan interaktív rendszerek, melyek egyaránt képesek az egyéni és csoportos döntéshozatalt támogatni akkor, amikor a felvetődött probléma csak részben, vagy egyáltalán nem strukturált. - elektronikus kérdőívek, - elektronikus brainstroming, - kérdőív szerkesztők, - ötlet rendezők, - prioritás sorrend meghatározása, - csoportos szótárak, stb.
SIS éra - Komplex és stratégiai információs rendszerek 1990-től ERP - Enterprise Resource Planning Systemvállalatirányítási információs rendszerek tranzakciókezelés: az üzleti folyamatok elemi eseményeinek feldolgozása és nyomonkövetése, a különböző funkcionális szervezeti egységektől, ill. vállalati folyamatokból származó adatok rögzítése, egységes vállalati adatbázis karbantartása, különböző szintű vezetői információigények kielégítése,optimalizálás költségre, átfutási időre, erőforrás felhasználásra, PPS (production planning system: termelésirányítás, anyag- és kapacitástervezés (vevői rendelések, lehívások, belső gyártási program, minimumkészlet-figyelés, többszintű darabjegyzék lebontás), diszpozíció : (szükségletek felismerése és azok kielégítésének megtervezése), értékesítés, beszerzés és készletgazdálkodás, logisztika, főkönyvi könyvelés, pénzügy-folyószámla (banki kapcsolattal) pénztár, pénzügyi tervezés, tárgyi eszköz kontrolling, vezetői információk, bérügyvitel, dokumentum-kezelés A stratégiai információs rendszer olyan IT alkalmazás, amely direkt segítséget nyújt a vállalatnak stratégiája megvalósításában, piaci versenyelőnyt hozhat, ill. segíthet a lemaradás csökkentésében a tevékenység-fejlesztés javításával) üzleti intelligencia BIS, OLAP on-line analitikus adatfeldolgozás WOLAP - Web-alapú on-line analitikus adatfeldolgozás DOLAP - Desktop on-line analitikus adatfeldolgozás RTOLAP valós idejű on-line analitikus adatfeldolgozás Barbara Hecker IT stratégiamenedzsment kurzusa 2011