SZAKNYELV ÉS SZAKFORDÍTÁS

SZAKNYELV ÉS SZAKFORDÍTÁS Tanulmányok a szakfordítás és a fordítóképzés aktuális témáiról 2010 2011 Szerkesztette: Dróth Júlia Lektorálta: Heltai Pál ISSN 15874389 Szent István Egyetem, Gödöllô, Gazdaság és Társadalomtudományi Kar 2011. június szakford_book_2011_2.indd 1 2011.07.02. 13:57:50

szakford_book_2011_2.indd 2 2011.07.02. 13:57:50

TARTALOM Elôszó I. MINÔSÉGELLENÔRZÉS ÉS LEKTORÁLÁS A FORDÍTÓIRODÁKBAN Urbán Miklós Minôségbiztosítás és értékelési technikák a fordítóiroda gyakorlatában Wagner Veronika A világ fölmérése. Minôségértékelés egy professzionális fordításszolgáltató gyakorlatában Galli Péter Az okiratfordítás gyakorlati problémái Horváth Péter Iván A fordítások lektorálási szempontjai Galli Péter A hiteles fordítás helye a közigazgatásban II. ÉRTÉKELÉS ÉS A LEKTORÁLÁS OKTATÁSA A FORDÍTÓKÉPZÉSBEN Fischer Márta A társas és önértékelés szerepe a fordítás oktatásában Dróth, Júlia Jánossy, Emese Evaluation sheet for the assessment of the qualifying translations of the evening specialised translator courses of SZIE Dróth Júlia A lektorálás, szerkesztés, korrektúrázás oktatásának szempontjai a szakfordítóképzésben III. SZAKNYELVOKTATÁS Veresné Valentinyi Klára Kérdôív a szaknyelvoktatás hatékonyságának javításáról a SZIE gödöllôi karain IV. A SZIE SZAKFORDÍTÓKÉPZÉSÉNEK TÖRTÉNETE ÉS JELENE Boda Helga A gödöllôi szakfordítóképzés története a kezdetektôl napjainkig Boda, Helga Erhebung über die Situation der deutschen Fachübersetzer der Szent István Universität auf dem ungarischen Arbeitsmarkt unter den Absolventen der Jahre 2005 2010 szakford_book_2011_2.indd 3 2011.07.02. 13:57:50

szakford_book_2011_2.indd 4 2011.07.02. 13:57:51

ELÔSZÓ Folyóiratunk legfrissebb számának szerzôi három csoportba sorolhatóak: a 2011. január 20án megrendezett gödöllôi szakmai nap elôadói, SZIE szakfordítóképzésére meghívott szakemberek, valamint a SZIE tanárai. Az írások kiválasztásának fô szempontja, hogy választ kapjunk a fordítóképzés legégetôbb kérdéseire: Merre tart a fordítási ipar és az iránta támasztott követelmények? Milyen aktuális ismereteket kell a fordítóképzésnek közvetítenie? Mely kompetenciákat kell fej lesztenünk, milyen mértékben, milyen arányban a többihez képest annak érdekében, hogy a képzést elvégzô hallgatók mielôbb megfelelô módon beilleszkedhessenek a munka világába? Hogyan mérhetô, illetve értékelhetô a megszerzett fordítói tudás, illetve az elkészített fordítás? Írásainkból a fordítók, valamint a felsôoktatás szereplôi egyaránt választ kapnak a fenti kérdésekre, betekinthetünk egymás munkájába, problémáiba, eredményeibe. Ezáltal valósul meg az a törekvésünk, hogy segítsük e két terület között az élô kapcsolatot, a kölcsönös tapasztalatcserét és információáramlást. Köszönjük szerzôinknek és olvasóinknak, hogy ebben együttmûködhetünk. A szerkesztô szakford_book_2011_2.indd 5 2011.07.02. 13:57:51

szakford_book_2011_2.indd 6 2011.07.02. 13:57:51

MINÔSÉGELLENÔRZÉS ÉS LEKTORÁLÁS A FORDÍTÓIRODÁKBAN MINÔSÉGBIZTOSÍTÁS ÉS ÉRTÉKELÉSI TECHNIKÁK A FORDÍTÓIRODA GYAKORLATÁBAN Urbán Miklós, Consell Pannonia Kft. Szinte nincs olyan fordítóiroda, amely a megrendelôknek szánt marketinganyagokban ne nagybetûs büszkeséggel hirdetné magáról annak fontosságát, hogy megrendelôit napról napra a legfantasztikusabb minôséggel kényezteti. A fordítási minôség, illetve annak biztosítása, fejlesztése kulcskérdés a fordítóirodák gyakorlatában. Ez így akár elcsépelt közhelynek is beillik. Mégis ebben a mondatban minden szó megfontolásra érdemes. Cikkem célja, hogy bemutassam a fordítási minôség biztosításának buktatóit, az elvárásoknak való megfelelés mögött rejlô munkát, valamint a fordítási minôség mérésének egy lehetséges módját. Szeretnék rávilágítani a fenti frá zist komolyan gondoló irodák szüntelen erôfeszítésére, melyet a szakma elismertsége és a nyelv védelme érdekében tesznek. Mi is az a minôség? A kiváló és a pocsék minôséget számos áru és szolgáltatás esetén könnyedén megkülönböztetik a vásárlók. Ha egy bizonyos áru vagy szolgáltatás egyszer már bevált, akkor hajlamosak vagyunk hûek maradni az adott áruhoz vagy szolgáltatóhoz. Ezzel szemben az egyszer már bosszúságot okozó árut vagy szolgáltatást hamar belevéssük memóriánkért felelôs agytekervényeink egyik zugába. Így van ez a fordítással is. Ha a lektor hangos káromkodások közepette a billentyûzettel veri a monitorját, valószínûleg a fordító gyengébb pillanataiban készült mûvet próbálja helyrepofozni. Vagy a szállóigévé vált DVDjátékos os kézikönyv is ékes mintapéldája a mindenki számára elfogadhatatlan minôségnek. De a másik végletre is számos közismert, sôt világszerte híres példa akad. Gondoljunk csak Frédi és Béni kalandjaira, melyet Romhányi József az eredeti változatot messze felülmúlva végig rímekbe szedve és nyelvi humorral teletûzdelve fordított, vagy A Gyûrûk Ura trilógia fordítására Göncz Árpád tollából. MINÔSÉGELLENÔRZÉS ÉS LEKTORÁLÁS A FORDÍTÓIRODÁKBAN 7 szakford_book_2011_2.indd 7 2011.07.02. 13:57:51

Mint általában oly sok dolog a világban, a minôség sem mindig fekete vagy fehér. A szélsôségesen jó és rossz minôség között széles spektrum terül el, amelyet a vevôk igyekeznek a termékek összehasonlítása céljából valamilyen módon mérni, a piac pedig a legkülönfélébb módon kitölteni. A megrendelôk túlnyomó része nem vet be szofisztikált eszközöket a fordítási minôség mérésére. Egyszerûen a szöveget elolvasva, a szubjektív megérzésére hagyatkozva hozza meg ítéletét egyegy fordítás használhatóságáról. Ezt a döntést több tényezô is befolyásolja, melyek közül természetesen a leglényegesebb faktor, hogy az elkészült szöveg megfelele az adott célnak. A megrendelôknek nincs is szükségük arra, hogy ennél árnyaltabb véle ményt formáljanak egy fordításról. Nekik egyetlen dolog fontos: minden alkalommal olyan anyagot kapjanak vissza, amelyet megfelelônek ítélnek az adott célra. Mint ahogy televízió vásárlásakor sem állunk neki, hogy az áruházban bemérjük a készülék áramköreit, a fordítási minôség meghatározása sem a megrendelô feladata. A minôség mérése és biztosítása sokkal inkább a fordítóiroda érdeke, amely így számíthat arra, hogy a megrendelô hosszú távon elégedettséggel tekint munkájára. Hogyan definiálható egy szolgáltatás minôsége? A termékek esetén a minôséget a legkülönfélébb, sokszor az egri vár kínzókamrájának eszközeit is megszégyenítô mûszerek segítségével ellenôrzik a gyártás során. A gyárak minôségi célkitûzése általában a hibás termékek arányának adott szint alatt tartása. A szolgáltatás tartóssága vagy ellenálló képessége nem értelmezhetô. Valamilyen módon mégis mérhetôvé kell tenni a fordítás minôségét ahhoz, hogy a fordítóiroda figyelemmel kísérhesse, értékelhesse, és lehetôleg fejleszthesse azt. A megrendelô ítélete 8 MINÔSÉGELLENÔRZÉS ÉS LEKTORÁLÁS A FORDÍTÓIRODÁKBAN szakford_book_2011_2.indd 8 2011.07.02. 13:57:51

a felhasználói élményen alapul, így adja magát, hogy a felhasználói élményt közvetlenül befolyásoló hibák számát határozzuk meg. Egyáltalán miért vannak hibák a fordításban? A hibák számát és súlyosságát, és így a felhasználói élményt, alapvetôen a fordító és a munkafolyamatban résztvevô ellenôrök munkája határozza meg. A hibák nagy részét a fordító helyezi el az anyagban. Természetesen ez nem valami jól átgondolt aknatevékenység eredménye, hanem véletlenszerû emberi hibákról van szó, amelyek számtalan okra vezethetôk vissza. Az okok egy része a fordító képességeivel kapcsolatosak, mint például értie az adott szöveget, elég figyelmese, figyelemmel kísérie a referenciaanyagokat, stb. Emellett vannak a fordítótól független, de a munkájára mégis komoly hatást gyakorló tényezôk, mint pl. a forrásszöveg érthetôsége és hibái, a munkakörnyezetben keletkezô zavarok értve ez alatt a technikai problémákat és a külsô zavaró hatásokat egyaránt, illetve a használandó eszközök ismerete. A fordítás után az anyagok rendszerint többszöri átnézésen esnek át, amelyeknek az a célja, hogy a fordító által a szövegben elhelyezett hibákat javítsuk, és közben lehetôleg ne okozzunk a szövegben újabb hibákat. Az átnézés vagy ellenôrzés folyamata a szöveg célja és a megrendelô pénztárcája szerint sokféle alakot ölthet, kezdve a fordító által végzett önátnézéstôl a lektorált, célnyelvi ellenôr által átnézett és korrektúrázott anyagig. Sôt a kritikus dokumentumok fordítása során az sem ritka, hogy visszafordítják az anyagot a forrásnyelvre, és ezt összevetik az eredeti szöveggel, így szûrve ki a félrefordításokat és jelentésmódosulásokat. Ezen ellenôrzések mindegyikének az elsôdleges célkitûzése a hibák megtalálása és javítása, ezáltal a fordítás minôségének javítása. Emellett visszajelzést is szolgáltatnak a fordítónak, valamint lehetôséget teremtenek a fordító értékelésére, teljesítményének figyelése. A fordítási minôséget leginkább befolyásoló külsô tényezôk A rohanó világ effektus a fordítóirodákat is régen utolérte. A határidôk és a határidôbe egyre kevésbé belezsúfolható terjedelem sokszor kényszeríti arra a fordítóirodákat, hogy egyegy szöveget több fordítóval, lektorral készíttessenek el. A kollaboratív munkát manapság már szoftvereszközök segítik, de teljes körû szinkront egyik eszköz sem tud biztosítani az akár tíznél is több fôt számláló projektcsapatok résztvevôi között. Emellett a MINÔSÉGELLENÔRZÉS ÉS LEKTORÁLÁS A FORDÍTÓIRODÁKBAN 9 szakford_book_2011_2.indd 9 2011.07.02. 13:57:51

nagy rohanásban a fordítók sem tudnak mindig elegendô idôt szakítani a referenciaanyagok felkutatására, tanulmányozására. Az ár szintén befolyásolja a minôséget. Itt nem csak arra gondolok, hogy a tapasztaltabb fordítókat meg kell fizetni, vagy hogy a munkafolyamatba épített ellenôrzések számát alapvetôen befolyásolja a munkáért fizetett ár. A projekteken realizált profit egy számottevô részét a fordítóirodák arra használják, hogy a munkatársak által nyújtott minôséget folyamatosan ellenôrizzék, a fordítói csapatot a legkiválóbb fordítókkal bôvítsék, valamint a fordítókat és a projektmenedzsereket folyamatosan képezzék. Emellett a külsô tényezôk közt meg kell említeni a forrásszöveg minôségét is. A gyenge minôségû forrásanyagokból nincs az a fordító vagy lektor, aki aranyat tudna csinálni. Az angol nyelv elterjedtsége folytán sokszor játszik közvetítô szerepet a több nyelvre történô fordításokban. Mint a több nyelv egyike, a magyar fordítók gyakran ütköznek bele a távolkeleti országokból érkezô eszközök leírásának orientális angoljába, melynek fordítása során a legnehezebb feladat a szöveg értelmezése. Ellenben így a magyar fordítás akár jobb is lehet az angolnál. Még egy fontos külsô tényezôt említenék meg, amely egyre nagyobb szerepet játszik a minôség szempontjából. Immáron több mint másfél évtizede használhatók fordítástámogató eszközök (CATeszközök) a fordítás hatékonyabbá tételéhez. Ezek az eszközök kezdetben, sôt még 45 évvel ezelôtt is, elsôsorban a fordítók, fordítóirodák és fordításszervezôk játékszerei voltak. A megrendelôk legfeljebb onnan értesülhettek létükrôl, 10 MINÔSÉGELLENÔRZÉS ÉS LEKTORÁLÁS A FORDÍTÓIRODÁKBAN szakford_book_2011_2.indd 10 2011.07.02. 13:57:51

hogy megmagyarázhatatlan, addig sosem látott engedményeket kaptak a fordítóktól az egymáshoz hasonló szövegek fordításakor realizálható hatékonyságnövekedés révén. Az eszközök fejlesztôi azonban továbbléptek ezen, és olyan tartalomkezelô rendszereket (CMS) kezdtek készíteni, amelyek egyegy CATeszközzel teljesen integráltan mûködnek együtt. Ekkor kezdôdött el az a ma is tartó tendencia, hogy a nagyobb fordítási volumennel dolgozó cégektôl már úgy érkezik meg a fordítandó anyag a fordítóirodához, hogy a használandó CATeszköz abban már rögzítve van. Tehát hiába ismeri a fordító pl. a Trados nevû eszközt, ha a megrendelô egy Idiom World Servert használ, akkor a fordító csak Idiomban tudja fordítani a szöveget. Elvileg lehetséges az áttérés egyik eszközrôl a másikra. Ezt segítenék elô az iparági szabványok, amelyek a fordítási projektek szinte minden sajátos területét szabályozzák: a fordítási memóriákat (TMX), a fordítási anyagokat (XLIFF), a szószámlálás módszerét (GMX), a terminológiai adatbázisokat (TBX) és a szegmentálási szabályokat (SRX). Azonban a teljesen tökéletes áttérés csak akkor lenne lehetséges, ha minden szóba jövô eszköz támogatná ezen szabványokat. De nem teszik. Így aztán, ha a fordító(iroda) megpróbál egy, a megrendelô által kért eszköztôl különbözô eszközt használni, akkor más szószámokat kap, máshogy lesz szegmentálva a szöveg, nem találja fordítás közben az adatbázisban a terminológiai kifejezéseket vagy a már lefordított mondatokat, stb. Ebbôl elszámolási viták, kompatibilitási problémák eredhetnek, illetve végsô esetben akár újrafordítás is szükségessé válhat. Mivel minden CATeszköz használata kicsit különbözik, testreszabott beállításaik nem azonosak, olyan helyzet alakulhat ki, hogy a szövegtípust legjobban ismerô fordító az eszközismeret hiánya miatt súlyos technikai hibákat követ el, illetve el sem vállalja a munkát. Ez pedig végeredményben a fordítási minôséget befolyásolja. Sajnos a fordító(irodá)k, akiknek a munkáját igazán segítené, ha az eszközök megfelelnének az iparági szabványoknak, még manapság is sokszor inkább arról vitatkoznak, hogy egyáltalán szükség vane CATeszközökre. Az eszközgyártók pedig a fordítók közötti vitákat meglovagolva figyelmen kívül hagyják e szabványokat, és továbbra is újabb és újabb verziókkal rukkolnak elô, amelyek csak félig vagy egyáltalán nem kompatibilisek a szabványokkal. Mindeközben a LISA, a fordítási szabványokért felelôs egyik legrégebben mûködô testület 2011 elején csôdöt jelentett. Így pillanatnyilag még e testülettôl sem várhatunk átütô sikereket. Úgy tûnik, hogy más szervezetek felkarolják ezt az ügyet, és talán rövidesen megfelelô érdekképviselet áll majd a fordítók szolgálatába a minôség megóvása érdekében. Hogyan biztosítható a minôség? Összefoglalva, a fordítási minôség biztosításának a következô négy fôbb összetevôje van: A megfelelô fordítói csapat összeválogatása A megfelelô munkafolyamat végrehajtása MINÔSÉGELLENÔRZÉS ÉS LEKTORÁLÁS A FORDÍTÓIRODÁKBAN 11 szakford_book_2011_2.indd 11 2011.07.02. 13:57:52

A fordítók és lektorok munkájának értékelése, a teljesítményük fi gyelemmel kísérése A fordítók és lektorok folyamatos képzése Ezen elemek mindegyike feltételezi, hogy a fordítási minôséget számszerûsített módon mérni tudjuk. Hiszen a próbafordítások értékelése, a fordítók lektor által történô értékelése, a célzott képzések összeállítása mind azon alapszik, hogy ezt meg tudjuke tenni. A következô részben ezen mérés egy lehetséges útját mutatom be. A minôség szokás, nem pedig tett mondta egykoron Arisztotelész. Gondolata a fordítások minôségbiztosítására is jól illeszkedik. Egyegy fordító egyegy munkája lehet kiváló. De a minôség folyamatos szinten tartásához, illetve fejlesztéséhez elengedhetetlen, hogy a minôségbiztosítás minden eleme szerves részét képezze a mindennapi gyakorlatnak. Számszerûsíteni egy szubjektív véleményt? Nos, az biztos, hogy a fordítási minôség számszerû mérésével olyan ingoványos talajra lépünk, ahol ha nem a megfelelô helyen kezelik a fordítók és a lektorok ezeket az értékeket és visszajelzéseket a viták, a sértôdések, a nüánsznyi jelentéskülönbségek feletti csörték mindennapossá válhatnak. Ez végsô soron épp az ellenkezô hatást válthatja ki: például az önbecsülésén csorbát szenvedett, egyébként kiváló fordító elzárkózhat az irodától. Akár a magát tökéletesnek gondoló fordító, akár a kákán is csomót keresô lektor miatt alakul ki ilyen helyzet, a vita általában nehezen megfogható nyelvtani finomságokon vagy egyéb, a hétköznapi ember számára talán teljesen értelmezhetetlen részleteken alapul. Mindkét fél teljes meggyôzôdéssel képes egyegy szón vérre menô vitába bonyolódni, sokszor csak azért, hogy munkájának makulátlanságát vagy éppen szükségességét bizonyítsa. A lehetôség adott erre. A nyelvi finomságok olyan táptalajt adnak az átfogalmazások burjánzásának, amely bármely fordítást képes piedesztálra emelni, vagy éppen letaszítani a Taigetosz szikláiról. Ez a fajta hozzáállás egészen szélsôséges mértéket is ölthet, amikor az adott célnyelvet nem ismerô fordításszervezô konkurens fordítókat vagy irodákat uszít egymás munkájára. Tegyük hozzá, hogy vannak olyan anyagok, melyek fordítása esetén súlyos dollárhalmok múlhatnak ezen nüánsznyi finomságokon. Marketingszövegek esetén egyegy jól megfogalmazott mondat vevôket foghat meg, 12 MINÔSÉGELLENÔRZÉS ÉS LEKTORÁLÁS A FORDÍTÓIRODÁKBAN szakford_book_2011_2.indd 12 2011.07.02. 13:57:52

de ennek ellenkezôje is elôfordulhat. Lokalizált webhelyek esetén a keresômotorok nem adnak találatot, ha nem a megfelelô szavakat használja a fordító. Az átfogalmazások mellett a fordításértékelés másik fontos, szubjektív eleme a hibák súlyos ságának besorolása. Ha nincs egyértelmûen definiálva, hogy mely hibák milyen súlyosak, akkor bizony a lektor ha az érdeke ezt kívánja a hibák súlyozásával sokat ronthat az értékelés végeredményén. A magyar nyelvtani szabályok szintén teret adhatnak az objektív értékelést elkerülni vágyók hajlamainak. Példaként álljon itt a magyar helyesírási szabályzat 138as pontja: 138. Szóösszetétel révén gyakran keletkeznek hosszú szavak. Ezeket bizonyos esetekben célszerû kötôjellel tagolni, hogy könnyebben olvashatók legyenek. A két egyszerû közszóból alakult összetételeket egybeírjuk: asztallap, felezôegyenes, matematikatanítás, nitrogénasszimiláció, paradicsomsaláta, televíziókészülék, teljesítménynövekedés stb. De: sakkkör stb. (vö. 62.). A kettônél több szóból alakult (úgynevezett többszörös) összetételeket általában ugyanúgy egybeírjuk, mint a kéttagúakat: cseppkôbarlang, gépkocsivezetô, ivóvízellátás, készruhaáruház, pénzügyôrlaktanya, rádiószaküzlet, úttörôvasút, nyersolajmotor, rendôrjárôr, barnakôszénkoksz, mértékegységrendszer stb. A hat szótagnál hosszabb többszörös összetételeket azonban már többnyire kötôjellel tagoljuk két fô összetételi tag határán: csapatzászlóavatás, dokumentumfilmbemutató, könyvritkasággyûjtemény, tornászcsapatbajnokság, munkaerônyilvántartás, foszformûtrágyagyártás stb. (AkH.: 55). Mint látható, maga a szabály sem fogalmaz egyértelmûen. Mégis a lektorok elôszeretettel kötözködnek erre a szabályra hivatkozva. Megismételhetôség, objektivitás és egy kis méréselmélet Most, hogy már feltérképeztük a nehézségeket és akadályokat, itt az idô útra kelni. Az eddigiekbôl kiderült, hogy a fordítási minôség mérése csak úgy lehet célravezetô és hasznos, ha objektív és megismételhetô. De hogyan lehetne megismételhetô? Ha ugyanazt a fordítást odaadjuk két különbözô idôpontban ugyanannak a lektornak, akkor is elôfordulhatnak különbségek: nem feltétlenül ugyanazokat a hibákat veszi észre, nem feltétlenül ugyanúgy javítja, és nem feltétlenül ítél egy adott hibát ugyanolyan súlyosnak. Természetesen, mint minden mérésben, a fordítási minôség mérése kapcsán is értelmezhetô a mérési hiba fogalma. Emlékezzünk csak, hányszor hallottuk fizikaórán, hogy egy mérés nem mérés. Ha meg akartuk mérni a nehézségi gyorsulás értékét, ehhez legalább ötször ejtettünk le követ az iskola tetejérôl az udvarra, és mindenki boldogan nyomogatta kvarcórájának stopperét. Majd az így kapott akár 100 darab mérés eredményét átlagoltuk, és az átlageredményt tekintettük a mérés eredményének. MINÔSÉGELLENÔRZÉS ÉS LEKTORÁLÁS A FORDÍTÓIRODÁKBAN 13 szakford_book_2011_2.indd 13 2011.07.02. 13:57:52

Nem szeretnék statisztikai haranggörbékrôl és szórásról értekezni, csak röviden annyit emelnék ki, hogy a mérés általában több (sok) adatponton alapul, amelyek a mérés megismételhetôségének okán egy adott pont köré csoportosulnak. A fordítás esetében nincs vagy csak nagyon korlátozott módon van arra lehetôség, hogy egy lektorálást többször végrehajtsunk. Így egy adott anyag esetén be kell érnünk az egy szeri lektorálás által biztosított eredménnyel. Lehet, hogy az egyegy anyag minôségét mutató mérôszám nem lesz pontos, de ez nem is annyira lényeges, ha ezt az értéket a helyén kezeljük. Ha a fordító több munkájának ismerjük a minôsítését, és a mérôszámot úgy alakítjuk ki, hogy az a különbözô anyagok esetén is összehasonlítható marad, akkor rendelkezésünkre áll a méréshez szükséges adatponthalmaz. Tehát egy adott fordító hosszú távú teljesítménye jól figyelemmel kísérhetô, ha az eredményeket folyamatosan regisztráljuk. Emellett viszont természetesen törekedni kell arra, hogy az értékelés eredménye megismételhetô legyen. Ennek érdekében a hibák besorolásának módját pontosan definiálni kell, mind a hibatípusok, mind a súlyosság tekintetében. Továbbá a mérést minél objektívabbá kell tenni azáltal, hogy a szubjektív elemeket háttérbe szorítjuk. Más szóval a hibának tekintett lektori javítások körét megpróbáljuk minél objektívabb módon kialakítani, szûkíteni. Ez persze sok vitára adhat okot, mert pont olyan szubjektív elemek szorulhatnak háttérbe, amelyek például egy magyartalan mondatot megkülönböztetnek egy kiváló magyarságú mondattól. Egy szubjektív tényezô viszont bizonyosan nem zárható ki, és ez az ember. A rosszindulatú vagy csak egyszerûen a munkáját féltô lektorok tapasztalt nyelvi szakemberként bármikor képesek még egy tökéletes fordítást is máglyára küldeni mondvacsinált indokokkal. Ezen a tapasztalat szerint semmilyen jól definiált hibabesorolási rendszer nem segíthet, mivel az ilyen típusú lektor vagy ellenôr sokszor magát a hibabesorolást értelmezi szándékosan szubjektíven vagy csak egyszerûen félre. Michael Scott Doyle, az ÉszakKarolinai Charlotte Egyetem fordítási tudományokkal foglalkozó professzorának szavaival élve: Bár egyfajta pontozás használatával abban a hitben ringathatjuk magunkat, hogy objektívek vagyunk, valójában továbbra is szubjektívek maradunk. A mérôszám kiszámítása 14 MINÔSÉGELLENÔRZÉS ÉS LEKTORÁLÁS A FORDÍTÓIRODÁKBAN A fordítás ellenôrzése során az elsôdleges cél a hibák kijavítása. Emellett a lektor által megtalált hibák típus és súlyosság szerint kategorizálhatók, és ez lehetôvé teszi egy hibamát szakford_book_2011_2.indd 14 2011.07.02. 13:57:52

rix kitöltését. Végül ezt a hibamátrixot igyekszünk megfelelô algoritmus és paraméterek alkalmazásával olyan mérôszámmá alakítani, amely megfelel az eddig felvázolt kritériumoknak. Ennek az általános eljárásnak felel meg a LISA (Localization Industry Standards Association) szabványügyi testület LISA QA Model nevû rendszere, melynek felhasználásával bemutatom a mátrix létrehozásának mikéntjét, valamint a mátrix számértékké alakításának módját. A LISA QA Model egyben a fordítási minôség szabványának tekinthetô SAE J2450 metrikának is megfelel. Ezt az eljárást kisebbnagyobb változtatásokkal számtalan fordítóiroda, sôt több, nagy fordítási volumennel rendelkezô megrendelô is alkalmazza ma már a világon a fordítók teljesítményének figyelemmel kísérése, az újonnan jelentkezô fordítók próbafordításának értékelése és a célzott továbbképzések elôkészítése céljából. A hibamátrix Amikor a lektor egy hibát talál a szövegben, a javítása egyben egy hibalista bejegyzésévé válik. A hibalista készülhet manuális módon, de manapság erre már célszoftverek is léteznek, amelyek a lista létrehozását teljes mértékben automatizálni tudják. A hibalista tartalmazza az adott szövegrész forrásnyelvi, eredeti célnyelvi és javított célnyelvi változatát. Így bárki számára könnyen áttekinthetô a javítás természete. Emellett szerepelnie kell a hibatípusnak és a hiba súlyosságának is. Ahhoz, hogy a korábban tárgyalt objektivitási kritériumoknak megfelelôen lehessen kitölteni ezeket az adatokat, egy jól meghatározott rendszer szükséges, amely egyértelmûen eldönti minden javításról, hogy azzal a lektor milyen típusú és milyen súlyos hibát javított ki. Természetesen további információk is feljegyezhetôk, pl. a lektor megjegyzése, észrevétele, valamint a fordító válasza. A hibalista kitöltésekor fontos, hogy a lektor pontosan betartsa a hibák besorolására vonatkozó elvárásokat, utasításokat. A hibák típus szerinti besorolása Az alábbi lista a hibák típus szerinti besorolására mutat egy példát. Ez természetesen egyéni ízlés szerint továbbfejleszthetô, módosítható. Pontosság Félrefordítás Kihagyott vagy betoldott szavak Lefordítatlan szöveg Nyelvi hibák Nyelvtani hibák: pl. ragozás, egyeztetés stb. Helyesírás Központozás MINÔSÉGELLENÔRZÉS ÉS LEKTORÁLÁS A FORDÍTÓIRODÁKBAN 15 szakford_book_2011_2.indd 15 2011.07.02. 13:57:52

Terminológia Szaknyelv használata Terminológia inkonzisztens használata Eltérés a végmegrendelô által kiadott terminológialistától Stílus Stílusútmutatótól való eltérés Általános stílus helytelen megválasztása (regiszter, tegezés) Funkcionális hibák Formázási hibák Taghibák Technikai hibák: pl. fájlkezelés, tárgymutató és tartalomjegyzékkezelés, szoftverváltozók hibás kezelése Lokalizációs hibák Számformátum, dátumformátum, mértékegységek, devizanem stb. hibás átültetése Helyi piaci követelményeknek nem megfelelô fordítás: pl. helyi jogi szabályozásoknak ellentmondó fogalmazás Megfelelôség Utasítások követése Visszajelzések, kérdésekre adott válaszok nem megfelelô javítása A hibák súlyosság szerinti besorolása Hasonlóan a hibatípusokhoz, íme egy lehetséges módszer a hibák súlyosság szerinti besorolására is. Kritikus hibák Nagy láthatóságú hibák: pl. címek, fedôlapok Jogi, biztonsági, egészségügyi vagy pénzügyi következményekkel járó hibák Sértônek felfogható megfogalmazások Súlyos hibák Nagymértékben jelentésmódosító félrefordítások és egyéb hibák Korábbi visszajelzések és válaszok javításának elhagyása Súlyos, a megértést nehezítô nyelvi hibák Kisebb hibák Kisebb jelentésmódosító hibák Észrevehetô, de a megértést nem nehezítô nyelvi, formázási, központozási hibák Elütések, helyesírási hibák Adott környezetben elfogadhatatlan stílus Jobbító szándékú javaslatok Átfogalmazott fordítások Stílushibák 16 MINÔSÉGELLENÔRZÉS ÉS LEKTORÁLÁS A FORDÍTÓIRODÁKBAN szakford_book_2011_2.indd 16 2011.07.02. 13:57:52

A hibamátrix A hibamátrix sorai a fordítási hibák típusait, míg oszlopai a hibák súlyosságát jelzik. A mátrix elemei az adott hibatípusú (pl. nyelvi hiba) és súlyosságú (pl. kritikus) hibák számát takarja. A hibák besorolása után jöhet az összeszámolásuk, majd az alábbi mátrix kitöltése: SÚLYOSSÁG BESOROLÁSA Hiba típusa Kritikus hibák Súlyos hibák Kisebb hibák Jobbító szándékú javaslatok Pontosság 1 0 0 3 Nyelvi hibák 0 2 0 0 Terminológia 0 0 1 2 Stílus 0 0 1 1 Funkcionális hibák 0 0 0 0 Lokalizációs hibák 0 0 1 0 Megfelelôség 0 0 0 0 A fenti mátrixban az 1 darab kritikus pontossági hiba például egy életet veszélyeztetô félrefordítást takarhat. Ilyen hiba például, ha egy mûtéti leírásban egy anatómiai név nem megfelelôen van fordítva, vagy a beadandó gyógyszer mennyisége hibás. LQX (Language Quality index, avagy a nyelvi minôségi mutató) A cél egy olyan, a fordítási minôséget jellemzô számérték kiszámítása a mátrix alapján, amely a lehetôségekhez képest objektívnek és jó közelítéssel megismételhetônek mondható, valamint a szöveg méretétôl független. Ezt a mutatót nevezzük LQXnek. Ha az Ön szemét máris elcsábította egy pillanatra az alábbi képlet, és nem rémült meg, akkor olvasson tovább bátran. Ha azonban a matematikai képletektôl kirázza a hideg, ugorjon a szakasz utolsó bekezdésére. Az LQXérték a mátrix adatainak és a következô képlet felhasználásával kapható meg: MINÔSÉGELLENÔRZÉS ÉS LEKTORÁLÁS A FORDÍTÓIRODÁKBAN 17 szakford_book_2011_2.indd 17 2011.07.02. 13:57:53

Ahol: T: hibatípus S: súlyosság mértéke db: a mátrix adott sorának (T) és oszlopának (S) megfelelô hibák száma súly: a mátrix elemeinek célnak megfelelô súlyozása szsz: szószám Tehát az LQX kiszámításakor elôre meghatározott súlyokkal szorozva összeadjuk a mátrix elemeit, azaz meghatározzuk a hibák súlyozott számát. Ezen súlyok meghatározásakor lehetôség van a kevésbé objektív hibatípusok háttérbe szorítására. Például a stílushibákat kisebb súllyal lehet figyelembe venni, vagy a jobbító szándékú javaslatokat eleve 0 súllyal szorozni, tehát figyelmen kívül hagyni. Továbbá az elfogadhatatlan kritikus hibák súlyának megfelelôen nagyra választásával az LQXérték egyetlen kritikus hiba esetén is a minôségellenôrzésen megbukott fordítást jelezhet. Az alábbiakban egy lehetséges súlymátrix látható, amely megfelel ezeknek a kívánalmaknak. SÚLYOSSÁG BESOROLÁSA Hiba típusa Kritikus hibák Súlyos hibák Kisebb hibák Jobbító szándékú javaslatok Pontosság 10 3 1 0 Nyelvi hibák 10 3 1 0 Terminológia 10 3 1 0 Stílus 10 2 0,5 0 Funkcionális hibák 10 3 1 0 Lokalizációs hibák 10 3 1 0 Megfelelôség 10 3 1 0 18 MINÔSÉGELLENÔRZÉS ÉS LEKTORÁLÁS A FORDÍTÓIRODÁKBAN A szószámmal való osztás révén a hibák relatív számát kapjuk meg, így az LQX független lesz az anyag méretétôl. Az értéket 1bôl kivonva, majd az eredményt százalékként felfogva kapjuk az LQXértéket. Ez egy hibátlan anyag esetén 100%nak adódik. A hibák számának növekedésével az LQX csökken: a nagyobb súllyal figyelembe vett hibák jobban, az alacsonyabban súlyozott hibák pedig kevésbé csökkentik. Az LQXérték tehát a hibák számával arányos, a hibák osztályozását jól definiált rend szakford_book_2011_2.indd 18 2011.07.02. 13:57:53

szer segíti, valamint a kategorizálás és a súlyozás lehetôvé teszi a szubjektív elemek háttérbe szorítását. Tehát az LQX megfelel a cikkben tárgyalt kritériumoknak, ezáltal alkalmasnak tekinthetô a fordítási minôség mérésére a már említett fenntartásokkal. Epilógus A fordítási minôség mérése és értékelése kiemelt fontosságú a fordítóirodák és a megrendelôk közötti hosszú távú kapcsolat kialakítása szempontjából. Az LQX alkalmazható egyegy fordítás (pl. próbafordítás) értékelésére, de a több mérésen alapuló statisztikai minôségbiztosítás alapját is képezheti. Segítségével nyomon követhetô egyegy fordító, lektor vagy szállító által nyújtott minôség fejlôdése, ez alapján az említett szakemberek, szállítók minôségi kategóriákba sorolhatók, illetve a hiányosságok feltérképezése révén specifikus továbbképzések szervezhetôk számukra. A munkák kiosztásakor a projektmenedzserek is figyelembe vehetik a fordító minôségi besorolását a megfelelô kolléga kiválasztásakor vagy a munkafolyamat összeállításakor. Sok irodában a fordító díjazása is függ az általa nyújtott fordítások minôségétôl. A minôség mérése extra erôfeszítést és természetesen egyben extra költséget is jelent a fordítóirodák számára. De a megrendelôkkel ápolt hosszú távú kapcsolat záloga is egyben. Emellett nyelvünk ápolása és tisztán tartása szempontjából is kiemelkedô jelentôségû a fordítás révén nyelvi környezetünkbe kerülô szövegek minôsége, hiszen manapság a médiában, magazinokban, könyvekben megjelenô magyar szöveg jelentôs arányban idegen nyelvû tartalmak fordításaként olvasható vagy hallható. Így talán nem is túlzó gondolat, ha kijelentjük, hogy nyelvünk jövôjére meghatározó hatást gyakorol a fordítók és a fordításokat megrendelô személyek, cégek nyelvvel szembeni igényessége. IRODALOM Magyar Tudományos Akadémia 1993. A magyar helyesírás szabályai. Tizenegyedik kiadás. Budapest: Akadémiai Kiadó. MINÔSÉGELLENÔRZÉS ÉS LEKTORÁLÁS A FORDÍTÓIRODÁKBAN 19 szakford_book_2011_2.indd 19 2011.07.02. 13:57:53

A VILÁG FÖLMÉRÉSE MINÔSÉGÉRTÉKELÉS EGY PROFESSZIONÁLIS FORDÍTÁSSZOLGÁLTATÓ GYAKORLATÁBAN Wagner Veronika, espell csoport I. Minôség a fordításban Daniel Kehlmann A világ fölmérése címû regényében az a pozitivista gondolat jelenik meg, hogy a világ megmérhetô, leírható, kiszámítható. Ez a kísérlet összecseng azzal az igénnyel, ahogy az espellnél számszerûsíteni próbáljuk a fordítás minôségét. Ahogy Alexander von Humboldt is a lehetetlent ostromolja, egy sokkal köznapibb értelemben a mi feladatunk is a lehetetlennel határos. A gödöllôi konferencián megtartott elôadásom húszperces kísérlet volt ennek bemutatására. Mivel eredetileg jogász vagyok, a minôség definícióját keresve elôször a jogszabályokhoz fordulok. Visszatérô téma, hogy a fordítás tömegcikk vagy szolgáltatás. Tegyük fel, hogy egy professzionális szolgáltatás minôségérôl beszélünk, amelyet a fordító vállalkozási szerzôdés alapján nyújt. Ebben az esetben a Polgári törvénykönyv 277. (1) a)d) pontjaiban foglalt rendelkezések határozzák meg, hogy mi számít megfelelô teljesítésnek. Az a) pont szerint: A szerzôdéseket tartalmuknak megfelelôen, a megszabott helyen és idôben, a megállapított mennyiség, minôség és választék szerint kell teljesíteni. A fenti jellemzôk rögzíthetôk a fordítók keretszerzôdésében. Az espell a keretszerzôdéshez csatolt ellenôrzôlistában határozza meg azokat a követelményeket, amelyeket a fordítónak feltétlenül teljesítenie kell ahhoz, hogy a szolgáltatása megfelelô minôségû legyen. Ez az ellenôrzôlista egyfajta szolgáltatási szintrôl szóló megállapodásként funkcionál (SLA Service Level Agreement). Többek között olyan feltételeket tartalmaz, mint a bizonytalan kérdések tisztázása a projektmenedzserrel (pl. hogy a fordításban tegezô vagy magázó alakokat használjunke), a helyesírási és nyelvhelyességi ellenôrzés lefuttatása, az optikai karakterfelismeréssel elôkészített anyagoknál a fordítandó anyag pontos összevetése a referenciaként megküldött eredeti dokumentummal stb. A hivatkozott normaszöveg így folytatódik: A szolgáltatásnak a teljesítés idôpontjában a) alkalmasnak kell lennie azokra a célokra, amelyekre más, azonos fajtájú szolgáltatásokat rendszerint használnak ( ) 20 MINÔSÉGELLENÔRZÉS ÉS LEKTORÁLÁS A FORDÍTÓIRODÁKBAN szakford_book_2011_2.indd 20 2011.07.02. 13:57:53