Bart István A KÖNYVKIADÁS MESTERSÉGE OSIRIS KIADÓ n BUDAPEST, 2005

Átírás

1 Bart István A KÖNYVKIADÁS MESTERSÉGE

2 OSIRIS KÉZIKÖNYVEK

3 Bart István A KÖNYVKIADÁS MESTERSÉGE OSIRIS KIADÓ BUDAPEST, 2005

4 A könyv az Oktatási Minisztérium támogatásával, a Felsõoktatási Pályázatok Irodája által lebonyolított Felsõoktatási tankönyv- és szakkönyv-támogatási pályázat keretében jelent meg. Szerkesztette GYURGYÁK JÁNOS Bart István, 2005

5 TARTALOM ELÕSZÓ 9 BEVEZETÉS 11 MIT CSINÁL A KÖNYVKIADÓ? 11 AZ ELÕZMÉNYEK 11 A KÖNYVKIADÁS MA 15 ALAPFOGALMAK 21 A KÖNYVKIADÁS ÁGAZATAI 21 Tudományos könyvkiadás 22 Szakkönyvkiadás 22 Kézikönyvkiadás 23 Felsõoktatási tankönyvkiadás 24 Tankönyvkiadás 25 Szépirodalom és tényirodalom, ismeretterjesztõ mûvek 26 Nagy példányszámú tömegkiadványok 27 Gyermekkönyvek 28 A KÖNYV (MEGJELENÉSI) FORMÁI 29 A kötött, azaz keménytáblás könyv 30 A puhafedelû, azaz fûzött könyv 30 Képes, színes kiadványok 31 Tudományos folyóiratok 32 Elektronikus médiumok 32 A KÖNYVKIADÓ FELÉPÍTÉSE 33 A szerepek 33 A kiadói munkafolyamat elemei 36

6 6 TARTALOM A KÖNYVKIADÓ SZERVEZETE 43 A VEZETÕ SZEREPE A KÖNYVKIADÓBAN 43 A vezetõ 43 A vezetõi döntések 44 A tervezés 49 A KIADÁSPOLITIKA MEGHATÁROZÁSA 51 A kiadó céljai 51 A kiadáspolitika meghatározásának elemei 53 A piac ismerete és a tervezés 54 Stratégiai tervezés 58 Taktikai tervezés 58 Az információk rendszere a könyvkiadóban 60 Az információk felhasználása 61 SZERVEZÉS ÉS SZERVEZET 63 A munka megszervezése 63 A szervezet 65 A szervezet megalkotásának elvei 66 A szervezeti egységek 69 A vezetõ a szervezetben 71 A vezetõi modellek (stílus) és a szervezet 72 IRÁNYÍTÁS ÉS ELLENÕRZÉS 75 Az ellenõrzés mint az irányítás eszköze 75 Kommunikáció a könyvkiadóban 77 Az értekezlet 79 A vezetõi ellenõrzés eszközei a könyvkiadóban 81 STRATÉGIAI DÖNTÉSEK 83 A KIADÓ FILOZÓFIÁJA 83 A (KIADVÁNY)LISTA FELÉPÍTÉSE 86 Az elõkészületek 86 A gyakorlati munka 92 Új címek kifejlesztése 94 Az új címek, az utánnyomások és a backlist 97 Milyen szerepe van az új címnek, és hány új címre van szüksége egy kiadónak? 98 A CÍMEK KIVÁLASZTÁSÁNAK STRATÉGIAI ELEMEI 101 Piacismeret és piaci stratégia 102

7 TARTALOM 7 A DÖNTÉS ELEMEI 107 Példányszám és fogyasztói ár 107 A példányszám, az ár és hatásuk a profitra 110 Az ár megállapításának lépései 113 A példányszám meghatározása 114 A haszon megállapítása 115 Az optimális példányszám 117 Címenkénti kalkuláció 119 A bevétel 122 A szerkesztõség éves tervjavaslatának elbírálása 123 A BESTSELLER A KIADÓBAN ÉS A PIACON 125 PÉNZÜGYEK (MÉRLEG, EREDMÉNYKIMUTATÁS, KÉSZPÉNZFORGALOM) 130 A KÖNYVKIADÁS SZÁMVITELI JELLEGZETESSÉGEI 130 Cím szerinti könyvelés 130 A készletnyilvántartás módja 132 Az elismert teljesítés elve 133 A számvitel és a vezetõ (1) 134 A mérleg 135 Eredménykimutatás 137 A mérleg szerkezete 142 Pénzforgalmi jelentés 145 A számvitel és a vezetõ (2) 145 A MÛKÖDÉS MEGSZERVEZÉSE 148 Pénzügyi célok 148 A készpénz 150 Hatáselemzés 151 Az aktívák (át)értékelése 154 Elõrejelzés 155 Az éves gazdálkodási terv 156 A fedezeti pont kiszámítása 160

8 8 TARTALOM A SZERZÕ 162 A SZERKESZTÕSÉG ÉS A SZERZÕ 162 A SZERZÕ DÍJAZÁSA 163 HONORÁRIUM ÉS JOGDÍJ 166 EPILÓGUS 169 AJÁNLOTT IRODALOM 173 FÜGGELÉK 175 KÖNYVKERESKEDELEM 175 A MAGYAR KÖNYVKIADÁS ÉS KÖNYVKERESKEDELEM VERSENYSZABÁLYAI 183

9 ELÕSZÓ Mi a könyvkiadói siker titka? Tehetség és szimat, valamint a szövetséges véletlen? Avagy az üzemszerû szervezettség, szorgalom és rendszer? Melyikük volt a sikeresebb, az a kis lipcsei kiadó, amely 1911-ben, nyolcszáz példányban megjelentette egy ismeretlen prágai kishivatalnok, Franz Kafka elbeszéléseit, hogy aztán egy-két év múlva tönkre is menjen, és csak a nevét meg a szerzõi jogait hagyja maga után örökül, vagy az a nagy, amerikai könyvgyár, amelynek révén aztán máig jövedelmezõ világsiker lett a mûbõl? A válaszhoz mindenekelõtt azt kellene tudnunk, hogy mit is értsünk sikeren. A gyors növekedést és a nagy hasznot, nagy jövedelmet? Avagy inkább az emlékezetes könyveket, az elkötelezett olvasók ragaszkodását? Nos, van példa a siker mindkét nemére, akár csak a magyar könyvkiadás legutóbbi korszakában is, hát még a távolabbi múltjában. Az igazság azonban az, hogy a tartós sikerhez a tehetség éppúgy nélkülözhetetlen, mint a módszeresség. Továbbá az a kiadó, amely nem jövedelmezõ, nem is fog sok, büszkélkedni való, emlékezetes könyvet megjelentetni, mert egyhamar tönkremegy. Amelyiknek viszont mindegy, hogy mit ad ki, csak keresni lehessen vele, az kiszolgáltatja magát a véletlennek, holott nem fog mindig hatost dobni. Hatost dobni persze mindenki szeret de józan ész, belátás, körültekintõ számítás és a vevõ óhajainak a kipuhatolása nélkül nagyon ritkán fordul csak hatosra a kocka. Az igazi siker az, amit a kiadó tudatosan és saját maga szervez meg magának. Ez a siker ugyanis megismételhetõ sokszorosítható, hogy a könyvkiadás kulcsszavával éljünk. Ezt a biztos (vagy inkább csak vélhetõ) siker kikovácsolását megkönnyítendõ réges-régen kialakultak már bizonyos, világszerte követett kiadói eljárások, melyek a termék és a tevékenység természetébõl következnek, és olyan iparági szokások, melyek az infrastruktúra által megszabott jellegzetességekbõl adódnak, és amelyek együttvéve a

10 10 ELÕSZÓ könyvkiadás mesterségét teszik. Könyvünk ezeket ismerteti, a fontosabbakra többször is visszatérve más-más vonatkozásban. Mindenesetre olyasmirõl nemigen írtam, amit magam ne próbáltam volna ki, vagy aminek az igazságáról, helyességérõl ne gyõzõdtem volna meg olykor a magam kárán a gyakorlatban. Márpedig a gyakorlat a legjobb mester. Annak, aki könyvkiadót akar vezetni, végsõ soron az a legfontosabb tudnivalója, hogy a könyvkiadás üzlet és termelõüzem is egyben. Eszerint kell vezetni akárcsak egy öntödét vagy egy szûcsmûhelyt, ahol a mester egyszemélyben a gazda és a munkás is. Az is igaz azonban, hogy józan ész, belátás és körültekintõ számítás még nem elég a könyvkiadáshoz. Éppen, mert minden terméke egyedi darab, és egyetlen könyv se helyettesíthetõ egyetlen másikkal sem de csak abban az esetben, ha rajta van a mester keze nyoma február 21. Bart István