XXXVII. HALÁSZATI TUDOMÁNYOS TANÁCSKOZÁS SZARVAS, 2013. május 22-23. A JÖVEDELEM CSÖKKENÉS OKAI A HALÁSZATI ÁGAZATBAN Dr. Szűcs István alelnök Magyar Akvakultúra Szövetség (MASZ) Dr. Németh István elnök Magyar Haltermelők és Halászati Vízterület-hasznosítók Szövetsége (MAHAL)
ELŐADÁSVÁZLAT 1. Ágazati helyzetkép 2. Ágazati előnyök / hátrányok 3. A jövedelemcsökkenés lehetséges okai a) Hozamok és értékesítési árak b) Ráfordítások és termelési költségek c) Egyebek (jogaszályi környezet; támogatások; stb.) 4. Hogyan tovább: megoldási javaslatok 5. Következtetések
TERMELÉSI POTENCIÁL Étkezési haltermelés TÉ-e: 10,5-11,0 mrd Ft 0,04%-os GDP-hez való hozzájárulás (de a mezőgazdaság aránya is 4,6% volt 2011-ben, ami kiemelkedő volt ekkor) Mintegy 30 ezer tonna az összes halfogás és haltermelés (ebből 8-12 ezer tonna étkezési ponty) A tógazdasági termelésünk (18-20 ezer tonna) kb. 70-72%-a ponty, 10-15%-a busa és az amur, 2-3%-a ragadozó és 4-5% az egyéb hal, mely főleg ezüst kárász Intenzív üzemi termelés 2,2-2,3 ezer tonna Természetes vízi halászat: 2-4 ezer tonna Horgászfogás (330 ezer fő): 5-6 ezer tonna Becslések szerint 5-6 ezer tonna hal nem jelenik meg a statisztikákban!!! 35,4 ezer ha halastó művelési ágból csak mintegy 25 ezer ha-on folyik termelés
AZ AKVAKULTÚRÁS HALTERMELÉS ALAKULÁSA (2002-2012) tonna 24 000 22 000 étkezési hal (tonna) tenyész hal (tonna) 20 000 18 000 16 000 14 000 7 551 7 139 7 783 7 364 8 110 7 616 6 845 7 168 6 430 6 238 5 942 12 000 10 000 8 000 6 000 11 573 11 924 12 744 13 660 14 687 15 865 15 687 14 825 14 244 16 348 14 852 4 000 2 000 0 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Forrás: AKI, 2012.év előzetes adatok
AZ ÉTKEZÉSI HALTERMELÉS FAJI MEGOSZLÁSA (2012) Afrikai harcsa 12% Egyéb 2% Vadhal 4% Ponty 67% Harcsa 1% Busa 11% Forrás: AKI előzetes adatok Amur 3% Összesen: 14 852 tonna
11 000 10 000 9 000 AZ ÉTKEZÉSI HALTERMELÉS VÁLTOZÁSA tonna (2002-2012) 10 807 10 485 9 931 9 927 9 739 9 663 9 570 9 768 8 000 7 000 7 735 7 962 8 688 6 000 5 000 4 000 3 000 2 000 1 000 0 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Ponty Amur Busa Harcsa Vadhal Afrikai harcsa Egyéb Forrás: AKI, 2012.év előzetes adatok
ELŐNYÖK / HÁTRÁNYOK Alacsony termőképességű, nehezen hasznosítható területek termelésbe vonása Relatíve magas fejlesztési támogatási intenzitás (60%) Magas biodiverzitás HKP támogatás Mezőgazdasági és élelmiszeripari melléktermékek jól hasznosíthatók Kombájntiszta, nagy nedvességtartalmú (20-25%) gabona magvak etetése Szervestrágya elhelyezés Viszonylag kicsi gépi és közepes élőmunka ráfordítás Kapcsolt tevékenységek lehetősége (pl. vadásztatás, bérhorgásztatás, nád, vízibaromfi, stb.) Kedvező tájképi elem Nagy a tartósan befektetett eszközigénye Magas a speciális eszközszükséglete Hosszú ideig tartó tőkelekötés és lassú forgási sebesség Folyamatos kiadások és időszakos bevételek Idényszerűség, szezonalítás, munkacsúcsok Időjárási kitettség, magas termelési kockázat A termelésről bizonyos információk csak közvetett úton nyerhetők Kedvezőtlen munkakörülmények Halevő madaraknak való kitettség (pl. kormorán, stb.) Az exportpiacoktól távol vagyunk
AKVAKULTÚRA (SW) (TÓGAZDASÁGI ÉS INTENZÍV ÜZEMI TERMELÉS) ERŐSSÉGEK GYENGESÉGEK - Kedvező klimatikus viszonyok - Kiváló minőségű ponty genetikai háttér - A halastó vizes élőhelyként funkcionál (magas szintű biodiverzitás) - Kiforrott polikultúrás termelési lehetőség - Magasabb szintű élelmiszerbiztonság a termelt, mint a fogott halaink esetében - A víztakarékos és környezetbarát haltermelés technológiai alapjai ismertek - Nyomonkövethető termelés az intenzív rendszerekben - Korszerű technológiai elemek rendelkezésre állnak (intenzív rendszerek) -A biohal termelés technológiai alapjai adottak a tógazdaságokban - Új halfajok megjelenése (barramundi, hibrid csíkossügér) - Futó HOP, magas szintű EU-ós támogatási intenzitás - Degradálódott halastavak, alacsony műszaki színvonal a termelésben - Nem kellően képzett és kiöregedő munkaerő - Jelentős regionális különbségek a termelés feltételrendszerében (Dunántúl / Alföld) - Jelentős különbségek az étkezési ponty minőségében - Konzervatív termelői szemlélet - Innováció iránti nem kellő nyitottság - Magas kallódás és egyéb veszteségek - Integrációs kapcsolatok hiánya, alacsony színvonalú termelői szerveződések - Energetikailag egy lábon álló intenzív üzemi haltermelés - Hazai haltápok alacsony felhasználási szintje - A haltermelés túlzottan ponty-centrikus - Kedvezőtlen külkereskedelmi struktúra
JÖVEDELEMTERMELÉS A TÓGAZDASÁGI HALTERMELÉSBEN TERMELÉSI ÉRTÉK TERMELÉSI KÖLTSÉGEK/KIADÁSOK = JÖVEDELEM
ÁRKÉPZÉSI MECHANIZMUS 19-2004 2004-IG Anyag Egyéb + Munkabér költség költség + + Elvárt költség Profit = Értékesítési ár Forrás: BÁRÁNY, 2008. nyomán
PROFIT TERMELÉS S ESÉLYE 2005-TŐL Értékesítési ár _ Anyag költség _ Munkabér költség _ Egyéb költség = Profit (+/-)? Akármilyen előjellel kijön Forrás: BÁRÁNY, 2008. nyomán
A TÓGAZDAST GAZDASÁGI GI HALTERMELÉS TERMELÉSI ÉRTÉKÉT MEGHATÁROZ ROZÓ TÉNYEZŐK TERMELÉSI ÉRTÉK Hozamok Biológiai alap Tartástechnológia Takarmányozástech. Állat eü. helyzet Kallódás (madár) Klimatikus tényezők Trágyázás Humán tényezők Tótalaj, vízminőség Értékesítési si árak Faj, fajta Korcsoport Minőség Mennyiség Értékesítés ideje Kapcsolatok Kapcsolt értékesítés Kereslet - Kínálat Egyéb b bevételek Támogatások Biztosítási kártérítés Pénzügyi műveletek eredménye = problémás területek
A HALHÚSTERMEL STERMELÉS TERMELÉSI KÖLTSK LTSÉGÉT MEGHATÁROZ ROZÓ TÉNYEZŐK TERMELÉSI KÖLTSK LTSÉG Ráfordítások Anyagok Energia Állatok (teny. ivadék) Munkaidő Gépi üzem Fogyóeszközök Termelési eszközök Egyéb ráfordítások Ráfordítások árszínvonala Saját előállítású ráfordítások ára Vásárolt ráfordítások ára Beszerzés ideje Beszerzés volumene Kapcsolatok Egyéb b kiadások Kamatok Pénzügyi műveletek költségei Biztosítási díjjak Tagsági díjjak Illetékek Adók Osztalék = problémás területek
A tógazdasági ponty (étkezési) termelésének és árszínvonalának alakulása (2004-2012) tonna 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 600 500 400 300 200 100 Ft/kg 0 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 0 Étkezési ponty Termelői ár (IV. né.) Forrás: AKI PAIR adatok és saját adatgyűjtés alapján
Az étkezési ponty termelői és fogyasztói árának (IV. negyedév) alakulása (2004-2012) Ft/kg 1200 1100 1000 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Termelői ár (IV. né.) Fogyasztói ár (IV. né.) Forrás: AKI PAIR adatok és saját adatgyűjtés alapján
AZ ÉTKEZÉSI PONTY ÁRSZINTJÉNEK ALAKULÁSÁRA HATÓ FŐBB TÉNYEZŐK Keresleti és kínálati viszonyok Általános életszínvonal gazdasági válság Horgászszervezetek pénzügyi lehetőségei Versenyző és helyettesítő termékek kereslete, ÁFA tartalma, árszínvonala (baromfi, sertés) Fogyasztói szokások változása HUF / EUR árfolyam alakulása (export / import) Export piacok import igénye (Lengyelország, 2012) Meghatározó ágazati szereplők piaci magatartása Kvázi normatív módon járó támogatások (HKP) nagyságrendje Évszakok, ünnepek Elérhetőség, kínálat módja Állategészségügyi, higiéniai botrányok (Koi-herpes 2012. esetei, múlt/jelen/jövő) Vízszennyezések és azok publicitása Ágazati marketing aktivitás: reklám, PR (HOP 3. tengely???)
A búza, a kukorica és az árpa termelői árának alkulása (2004-2012) 70 000 60 000 50 000 Ft/tonna 40 000 30 000 20 000 10 000 0 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Búza Kukorica Árpa Forrás: AKI PAIR
Hány kg búzát (termelői átlagár) lehet megvenni egy kg ponty termelői árából (IV. negyedév) 24 22 21,4 22,5 P P 20 19,6 18 16 16,1 14,5 14,8 14 kg/kg 12 10 8 9,1 11,3 8,3 6 4 2 0 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Forrás: AKI PAIR adatok és saját adatgyűjtés alapján
A NEMZETI MINIMÁLBÉR ALAKULÁSA (EUR) Havi nemzeti minimálbér euróban kifejezve, a jövedelemadó és a társadalombiztosítási hozzájárulások levonása előtt. Nem inflációhoz igazított érték.
2009: 274 Ft/liter 2012: 440 Ft/liter
ÁGAZATI VERSENYKÉPESSÉG ROMLIK ÉS A FENNTARTHATÓSÁGI SZEMPONTOK HÁTTÉRBE SZORULNAK HATÁS HATÁS HATÁS HATÁS HATÁS A GAZDASÁGI ÉS KÖRNYEZETI JELLEGŰ FEJLESZTÉSEKET NEM BIZTOSÍTÓ ÖSSZÁGAZATI JÖVEDELEMTERMELŐ KÉPESSÉG Akvakultúra termelés nem kielégítő jövedelemtermelő-képessége A potenciális szinthez képest alacsony színvonalú hozamok és halászati szolgáltatások Értékesítési és piaci problémák Relatíve magas termelési költségek Degradálódott halastavak Tórekonstrukció jövedelmekhez képest túl magas költsége Kutatás és gyakorlat kapcsolatának nem megfelelő Elöregedett, nem kellően képzett munkaerő Túlzottan alacsony munkabérek Konzervatív technológiai szemlélet Alacsony műszaki színvonal Alacsony innovatív készség Informatikai, logisztikai rendszerek fejletlensége Kormorán populáció növekedése Magas kallódás K+F alul finanszírozottsága Természetvédelmi korlátozások Jelentős mértékű hallopás Enyhe szankcionálás A növekvő rekreációs igények kiszolgálásának alacsony színvonala Vertikális és horizontális integráció alacsony szintje Alacsony fokú termelői szerveződés Nem megfelelő együttműködési készség Primer feldolgozók regionális hiánya Relatíve alacsony pontyár Normatív HKP támogatás Szegényes halfaj szortiment Jelentős kompenzálatlan madárés vadkártétel Növekvő gabonaárak Nem kellően diverzifikált gazdaságok Export piacok túlzott távolsága miatt magas szállítási költségek Nincs közös platformon szervezett input beszerzés A konkurenciához képest magas vízgazdálkodási költségek Monopolizált vízszolgáltatók
PROBLÉMÁK - MEGOLDÁSOK Hozamok: Nagy madárkártétel (pl. kormorán) Fajszerkezet Hallopás Relatíve alacsony ragadozó arány Szakmai felkészültség Koi herpesz veszély Magas szintű csak részben kompenzált ökológiai szolgáltatások Degradálódott termelői infrastruktúra Kompenzáció és/vagy szolgáltatás alapú támogatások (EU- Nemzeti) Vidra és védett vízimadár élőhely-fenntartási program Újra gondolt polikultúra Szankciók (törvényi szabályozás) Védelmi célú fejlesztések támogatása Kombinált (extenzív/intenzív) rendszerek Szakmai továbbképzések (graduális és posztgraduális) Fejlesztési célú támogatások (2014-2020)
PROBLÉMÁK - MEGOLDÁSOK Értékesítési árak: Nagy területi és időszakos ingadozások Nagy termelői ingadozások (ármeghatározó/árelfogadó gazdaságok) Fekete hal Gyenge alkupozíció Kényszerértékesítés Magas ÁFA (27%) Kompenzációs felár (7%) Árkartell Közös platformon történő értékesítés (pl. Magyar Hal Kereskedőház Zrt. és/vagy internetes aukciós ház) Tároló kapacitások bővítése (mennyiségi és minőségi) Közraktározás+ kedvezményes hitelek 5%-os ÁFA Fordított ÁFA
PROBLÉMÁK - MEGOLDÁSOK Importnyomás Alacsony hazai fogyasztás Alacsony hazai kereslet Feldolgozás alacsony szintje (relatív termékhiány) EU-ón kívülről jövő import szigorúbb ellenőrzése (állategészségügy, élelmiszerbiztonság, állatjólét) Közétkeztetés Ágazati szintű marketing tevékenység ösztönzése (HOP 3. tengely) Minőségi audit rendszerek bevezetése Feldolgozás és termékfejlesztés ösztönzése
PROBLÉMÁK - MEGOLDÁSOK Magas input árak: Takarmány Munkabér Gázolaj Villamos áram Víz Magas logisztikai költségek Közös platformon történő beszerzés (pl. BÉSZ) Közösen szervezett logisztika Takarékoskodás: Racionalizálás Ráfordítások pontos nyomonkövetése Okszerű tervezés
PROBLÉMÁK - MEGOLDÁSOK Víz: Árszínvonala (monopolhelyzetű vízszolgáltatók) Minősége Mérése Elérhetősége (pl. aszály, évszakok) Politikai lobby tevékenység (MASZ- MAHAL) önköltség alapú vízdíj Minőség alapú vízdíj Határérték feletti paraméterek térítésmentes (puffer hatás) Vízpótlás legyen térítésmentes (pozitív externális hatás) Víztakarékos technológiák (intenzitás)
KÖVETKEZTETÉSEK: 1. Szükség van specifikus beruházási (fejlesztési) támogatásokra, hogy azok segítsék a fenntartható és versenyképes ágazat fejlesztését azáltal, hogy előnyben részesítik az innovációt, a nagyobb hozzáadott értéket biztosító fejlesztéseket, az energia és költségtakarékosságot, a megújuló energia felhasználását, a minőségi termelést és a természeti környezet megóvását. 2. A piaci lehetőségek jobb kihasználása érdekében szükséges a termékpálya szereplői közötti együttműködés erősítése. 3. Ösztönözni kell a haltermelőket az élelmiszerminőségi rendszerekben való részvételre, a termelést és értékesítést segítő információs rendszerek bevezetésére, valamint a piacon való együttes fellépésre az EU-ós szabályozásnak megfelelő halászati termelői szervezetek alakításán keresztül. 4. A halászatban dolgozók korösszetételének javítása érdekében ösztönözni szükséges a fiatal halászok vállalkozásainak indítását, illetve a már működők termelési alapjainak a fejlesztését. 5. Az akvakultúra versenyképességének és fenntarthatóságának fokozása érdekében szükséges a halászok szaktudásának, innovatív gyakorlati ismereteinek bővítése. Ehhez a szaktanácsadási szolgáltatások fejlesztése szükséges.
KÖVETKEZTETÉSEK: 6. A tógazdasági és intenzív üzemi haltermelésben a választékbővítés érdekében ösztönözni szükséges a jó piaci lehetőségekkel rendelkező és hazánkban újnak minősülő halfajok termelésbe vonását és piaci bevezetését. 7. A járványt okozó halbetegségekkel szembeni megelőző intézkedéseknek és akcióknak kiemelt jelentőséget kell tulajdonítani, mely különösen vonatkozik a Koi-herpesz vírus esetleges megjelenésére. 8. Összegezve az akvakultúra fejlődési lehetőségét, az elsősorban a humántőke javításában, a termeléshez szükséges erőforrások minőségi (rekonstrukció) és mennyiségi megújulásában, a szerkezetátalakításában, az innovációban, valamint a minőségi termék-előállításban rejlik. 9. Olyan, több lábon álló, diverzifikált és egyben multifunkciós halgazdaságok kialakítására kell törekedni, mely nem terheli a környezetet, és amely az alacsonyabb képzettségűeknek is munkalehetőséget kínál.
Köszönöm a megtisztelő figyelmet! Ki nevet a végén?