VÁLSÁGKEZELÉS-TÚLÉLÉS- KÓRHÁZFINANSZÍROZÁS. Dr. Rácz Jenő BUDAPEST NOVEMBER 25.

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "VÁLSÁGKEZELÉS-TÚLÉLÉS- KÓRHÁZFINANSZÍROZÁS. Dr. Rácz Jenő BUDAPEST 2009. NOVEMBER 25."

Veronika Dudás
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 VÁLSÁGKEZELÉS-TÚLÉLÉS- KÓRHÁZFINANSZÍROZÁS Dr. Rácz Jenő BUDAPEST NOVEMBER 25.

2 BANDI A LÓL TÖRTÉNETE egészs szségügyi gyi népmesen 2009

3 Bandi

4 Bandi és s társa t munka közben k a reform kezdete után

5 A mezőkön n szabadon száguldoz guldozó

6 Bandi ereje fogyni kezd

7 A reform motiváci ciós s eszköze ze

8 A reform eredménye

9 A bölcs b fuvaros 3 tanulsága 1. A mai lovak nem képesek a válsv lsághoz adaptálódni dni 2. Ha teher alatt nőn a pálma, akkor lehet, hogy veréssel edződik dik a lól 3. A mai lovak hálátlan h állatok

10 Bejegyzés s a fuvaros naplójába 1. Nyereség: 1 véka v zab, 3 nyaláb b széna 2. Veszteség: bandi a lól

11 MIÉRT ALAKULT MEG AZ EÜBT? E OK: AZ EGÉSZS SZSÉGÜGY GY MÉLY, ELHÚZÓDÓ ÉS ÖSSZETETT VÁLSÁGBAN VAN - PÉNZÜGYI - POLITIKAI - SZAKMAI - MORÁLIS - BIZALMI

12 FINANSZÍROZ ROZÁSI VÁLSV LSÁG GYÓGY GYÍTÓ-MEGELŐZŐ KASSZA MrdFt Kórházak adóss ssága MrdFt ÉVKÖZI PLUSSZ BÉRPOL. INTÉZK MÓD ELŐTT 703,7 735,1 727,6 15,0 22,1 4,5+6,0? 718,7 757,2 727,6 +10,5? (-4,5?) GYÓGY GY- MEG KASSZA HIV. GYÓGY GY- MEG KASZA 22,6 24,5 (15,8-15,8=0) ZÁROLÁS 13, TÉNYL. GYÓGY GY- MEG. KIADÁS ,3 781,7 714,1 +10,5? =724,6? 57,1 0

13 VÁRHATÓ ELADÓSOD SODÁS S AZ INTÉZM ZMÉNYI KÖLTSK LTSÉGVETÉS S %-ÁBAN% 4% ALATT BELSŐ INTÉZKED ZKEDÉSEK 4-88 % FENNTARTÓI INTÉZKED ZKEDÉSEK 8% FELETT KORMÁNYZATI INTÉZKED ZKEDÉSEK

14 VESZPRÉM M MEGYEI CSOLNOKY FERENC KÓRHÁZ Z NONPROFIT ZRT. (-679( mft)

15 ZÖLD ZÁSZLZ SZLÓS S MOZGALOM MEGÁLLAPOD LLAPODÁS: 4,5 MRD+6 MRD+38 MRD TECHNIKA: FINANSZÍROZ ROZÁS S ELTOLÓDÁS CSÖKKENT KKENTÉSE 3 HÓNAPRH NAPRÓL L KETTŐRE 2010 JANUÁR R VÉGÉRE V ÁTMENETI EGYENSÚLY PONT/Ft ÉRTÉK K MEGTARTÁSA CSAK CSÖKKENTETT TVK MELLETT LEHETSÉGES MI LESZ 2010-BEN? MI LESZ A 2010-ES EGYSZERI JUTTATÁSSAL?

16 MIÉRT ALAKULT MEG AZ EÜBT? E KÖVETKEZMÉNY: - SZŰKÜL L A SZOLGÁLTAT LTATÁSI CSOMAG - ROMLIK A HOZZÁFÉRHET RHETŐSÉG - ROMLIK A MINŐSÉG MÁSODLAGOSAN: - ROMLIK AZ EGYÉN ÉLETESÉLYELYE - ROMLIK A GAZDASÁG TELJESÍTM TMÉNYE - NÖVEKSZIK A TÁRSADALMI FESZÜLTS LTSÉG

17 ROMHÁNYI: A LEGNEHEZEBB A VILÁGON A KÉRDÉST JÓL J L FELTENNI HA AZ EMBEREKNEK AZ EGÉSZS SZSÉG G A LEGNAGYOBB ÉRTÉK AKKOR LEHET-E, E, EGY KORMÁNYZAT SZÁMÁRA NEM AZ? HA AZ ORVOS TÁRSADALOM AZ EGYIK LEGNAGYOBB LOBBY ERŐVEL RENDELKEZIK MIÉRT TART ITT A HAZAI EGÉSZS SZSÉGÜGY GY ÉS S AZ EGÉSZS SZSÉG ÜGYE?

18 . AZ EGÉSZS SZSÉGÜGY GY 5 LÁBAL EÜ. SZÜKSÉGLET MIT SZOLGÁLT. CSOMAG ORV. TUD. ÁLLÁSA HOL ELLÁTÁSI STRUKTÚRA ÉS BEUTALÁSI REND HOGYAN SZAKMAI ELJÁRÁSREND MINDEKINEK HOZZÁFÉRHETŐ MIKOR AZONNAL ELŐJEGYZÉS VÁRÓLISTA MIBŐL KÖZKIADÁSOK ÉS MAGÁN KIADÁSOK GAZD. MEGENGEDHETŐ

19 AZ EGÉSZS SZSÉG G INPUT ÉS S OUTPUT TÉNYEZT NYEZŐI OKTATÁS GENETIKA TERME- LÉKENYSÉG EGÉSZSÉGÜGY JÓLÉT MÁS TÁRSADALMI ÉS GAZD. TÉNYEZŐK ÉLETMÓD EGÉSZSÉG MUNKAERŐ KÍNÁLAT OKTATÁS TŐKE- KÉPZŐDÉS KÖRNYEZET GAZDASÁGI EREDMÉNYEK

20 NEMZETKÖZI ZI KITEKINTÉS S I. WHO KARTÁK 1986 OTTAWA 1997 JAKARTA 2005 BANGOK 2008 TALLIN A JÓJ EGÉSZS SZSÉGI ÁLLAPOT A GAZDASÁGI GI FEJLŐDÉS ÉS S A TÁRSADALMI JÓLÉT J ELŐFELT FELTÉTELETELE UNÓS S SZERZŐDÉSEK SEK 1992 MAASTRICHT 1997 AMSTERDAM 2007 LISZABON A GAZDASÁGI GI FEJLŐDÉSHEZ SZÜKS KSÉGES AZ EGÉSZS SZSÉG VÉDELME

21 NEMZETKÖZI ZI KITEKINTÉS II. FOGEL (1994): 10 IPAROSODOTT ORSZÁG ÉVES ADATAINAK ELEMZÉSE Az egészs szségi állapot javulása 30-40% 40%-kal járul hozzá a gazdasági gi növekedéshez. BLOOM ÉS S CANNING (1996): a felnőttkori túlélési ráta r 1%-os emelkedése a munkaerő termelékenys kenységét t 2,8%-kal emeli BLOOM, CANNING ÉS SEVILLA (2001): 104 ORSZÁG G A várhatv rható élettartam 1 évvel vvel való meghosszabbodása sa 4%-os GDP növekedn vekedést eredményez.

22 NEMZETKÖZI ZI KITEKINTÉS III. BARRO (1996): 2 mindenben egyező ország ha csak a várhatv rható élettartamban különbözik, akkor ahol 5 évvel magasabb az élettartam, ott a GDP növekedés s 0,3-0,5% 0,5%-kal lesz magasabb KOLLÁNYI ÉS S IMECS (2007): : az egészs szségügybe gybe való befektetés s az átlagnál magasabb hozamokat eredményez LEO NEFIODOW (2001 ÉS S 2006): : a VI. Kondratyev ciklus bázis b innováci ciói i az egészs szségügy gy mint mega-ipar iparág terület letéről l várhatv rható

23 KONDRATYEV ( ) 1932) CIKLUSOK I. GŐZGG ZGÉP P II. VASÚTÉPÍTÉS S III. ELETROMOSSÁG ÉS S NEHÉZIPAR IV. OLAJ ÉS S AUTÓIPAR V. INFORMATIKA VI.??? MEGA EGÉSZS SZSÉGIPAR???

24 VIZSGÁLATUNK HAZAI ADATAI Az egészs szségipar mérhetm rhető teljesítm tménye a ig terjedő időszakban folyó áron 739,3 mrd Ft-ról l 1378,5 mrd Ft-ra nőtt, n amely a nemzetgazdaság g bruttó hozzáadott értékének 3-6,9% 3 6,9%-a A gyógyszeripar gyszeripar termelékenys kenysége kétszerese k a nemzetgazdaság átlagának Az egészs szségipar termelékenys kenységének nek növekedése a vizsgált időszakban meghaladta a nemzetgazdasági gi átlagot A gyógyszer gyszer és s gyógy gyászati cikk kereskedelem nemzetgazdasági gi átlagot meghaladó termelékenys kenységi adatokkal rendelkezik Az egészs szségipari ágazatok 1,35-1,47-szer több t bruttó hozzáadott értéket generálnak, mint az átlag A K+F tevékenys kenységben az egészs szségipar kiemelkedő jelentőségű csupán n a gyógyszeripar gyszeripar a feldolgozóipari kutatás s 30%-t t teszi ki

25 AZ EGÉSZS SZSÉGIPAR ÉS S A MUNKAERŐ PIAC Az egészségügyi szolgáltatások fokozott élőmunka igényűek, ezért fejlesztésük jelentős munkahelyteremtő képességű A szűken vett egészségipar a gazdaságilag aktív népesség 6,7%-át ( főt) foglalkoztatott (2007) Az alkalmazásban álló munkavállalók 9,5%-át foglalkoztatja az egészségipar 2007-ben az egészségiparban foglalkoztatottak 130 mrd Ft SZJA-t fizettek be 2007-ben az egészségiparban foglalkoztatottak 300 mrd Ftnyi járulékot fizettek be

26 AZ EGÉSZS SZSÉGIPAR EGYÉB B KOMPARATÍV ELŐNYEI Az egészségipar energiaigénye az átlagnál lényegesen alacsonyabb Az egészségipar az átlagnál alacsonyabb import igényű Az egészségipar GDP-hez való hozzájárulása (6,3%, termelési kapcsolataival 8,3) lényegesen magasabb, min az egészségügyi közkiadások mértéke (2007-ben 5,9%) AZ EGÉSZS SZSÉGIPAR GDP- HEZ VALÓ HOZZÁJÁRUL RULÁSA (6,3%): Közvetlen egészs szségügy:3,2% gy:3,2% Gyógyszeripar:1,1% Gyógyszer és s gyógy gyászati cikk kereskedelem: 0,8% Orvosi gép, g műszer: m 0,16% Egészs szségturizmus:0.5% Kutatás-fejleszt fejlesztés:0,3% s:0,3% Egészs szséges életmód d termékei és szolgáltat ltatásai: 0,14%

27 KÖVETKEZTETÉSEK AZ EGÉSZS SZSÉGIPAR TÖBB GDP-T T TERMEL, MINT AMENNYIT AZ EGÉSZS SZSÉGÜGY GY FELHASZNÁL AZ EGÉSZS SZSÉGIPAR JELENTŐS S SZÁMÚ MUNKAHELYET KÉPES TEREMTENI AZ EGÉSZS SZSÉGÜGY GY MÁS ÁGAZATOKRA SZINERGISTA HATÁST KÉPES KIFEJTENI

28 KONKLÚZI ZIÓ: : PARADIGMAVÁLT LTÁS S KELL SZAKÍTANI KELL AZZAL A SZEMLÉLETTEL, LETTEL, MELY AZ EGÉSZS SZSÉGÜGYETGYET EGYSZERŰ KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSI TÉTELKÉNT KEZELI, HELYETTE A LAKOSSÁG ALAPVETŐ SZÜKS KSÉLETÉT KIELÉGÍTŐ ÉS S EGYBEN A GAZDASÁGI GI FELLENDÜLÉST ÉS MUNKAHELYTEREMTÉST ELŐSEG SEGÍTŐ MEGA- IPARÁGK GKÉNT KELL KEZELNI

29 Bejegyzés s a fuvaros naplójába MA ISMÉT T MINDENKI GYARAPODOTT: BANDI A VÁLLALKOZV LLALKOZÁS ÉS ÉN N IS MERT BANDI PÁRJA P A SZALAGOS SÖRÉNYŰ - ÚJ CSALÁDTAGNAK ADOTT ÉLETET, MEGSZÜLETETT KIS BANDI A CSIKÓ

30 KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET

Hasonló dokumentumok

DEMIN X. Debrecen 2010. május m 21.

ELVÁRÁSOK SOK-LÁTSZAT-VALÓSÁG dr. Rácz R Jenő DEMIN X. Debrecen 2010. május m 20-21. 21. Cím: ELVÁRÁSOK-LÁTSZAT-VALÓSÁG Előadók: Dr. Rácz Jenő A téma bemutatása (helyzet,probléma): Az egészségügyi ellátórendszer