Környezetvédelem A Földet nem ıseinktıl örököltük, hanem unokáinktól vettük kölcsön.
A FÖLD FÉNYSZENNYEZÉSE AZ ŐRBRİL NÉZVE forrás: http://www.geocities.com/kayleelayne/images/earthlights_dmsp_big.jpg
Környezet I. térnek az élılényt illetve élılények csoportjait körülvevı, körülhatárolható része, amely szervezet életfolyamataira közvetve vagy közvetlenül káros vagy elınyös hatással van Oda - vissza hatás a szervezet és a környezet közt, vagyis állandó anyag- és energiaforgalmi kölcsönhatásban vannak
Környezet II. Többféle értelmezés: legszőkebb élettér (otthon,lakóhely, munkahely) tágabb kör (település, régió, megye, ország) Föld (annak élettelen és élıvilága) természeti környezet társadalmi, gazdasági folyamatok összessége és ezek kölcsönhatása Mindegyik értelmezés helyes, ui. a környezetrıl alkotott képünk sok dologtól függhet
Természeti környezet: ún. geo-biokémiai rendszer: összetett kölcsönhatásokra épülı rendszer
Környezet IV. 1. A Föld Kızetek,ásványok Barlangok Termıföldek Domborzat 2. Víz Felszín alatti vizek Felszíni vizek 3.Levegı Alsó légkör Felsı légkör 4. Az élıvilág Növényvilág Állatvilág Mikroorganizmusok
Környezet V. 5. Táj természetes,v. érintetlen természetközeli befolyásolt, urbánus 6. Települési környezet Lakóterületek Iparterületek Mezıgazdasági területek Közlekedési útvonalak
Környezetvédelem III. A környezetvédelem életcentrikus tevékenységi rendszer, amelynek alapvetı célja az élıvilág és az ember életének és egészséges fejlıdésének megırzése, a környezet megóvása a pusztítástól és a szennyezıdéstıl, végsı soron az egész földi rendszer stabilitásának, zavartalan mőködésének biztosítása. /Kerényi, 2003/
Környezetvédelem I.: 1. elsıdleges célja: ember egészségének és fennmaradásának biztosítása 2. megfelelı életkörülmények kialakítása és védelme 3. természet és tájvédelem 4. mesterséges környezet védelme: környezeti ártalmak kiküszöbölése (hulladék, zaj, fény, káros sugárzások, por) környezetszennyezések megszüntetése
Környezetvédelem II. 5. Természeti erıforrásokkal való ésszerő gazdálkodás Legjobb védekezés: a megelızés Egyszerre van szükség ökológiai, mőszaki, jogi, gazdasági beavatkozásra Ezen tudományterületek együttes alkalmazása lehetıséget ad arra, hogy környezetünket megırizzük a jelen és a jövı számára
A gazdasági rendszer által létrehozott ökológiai terhelés meghatározó tényezıi a világ népességének mérete a világ népességének átlagos életszínvonala az életszínvonal mögött meghúzódó fogyasztás szerkezete a termékeket, szolgáltatásokat elıállító technológiák hatékonysága
A világ népességének alakulása i.e. 10000-tıl napjainkig 1750 1000 millió fı
A világ népességének alakulása 1950-2050 között 2011. 10. 31: =7 mrd 2025 8 mrd 2x: 1959 (3 mrd) to 1999 (6 mrd) 2100: ~12 mrd
http://populationaction.org/articles/ Whats_Your_Number/
Föld népessége 2010.02.07 15:46 Forrás: http://www.worldometers.info/
Föld népessége 2011.02.06 19:02 Forrás: http://www.worldometers.info/
Föld népessége 2012.02.01 13:13 Forrás: http://www.worldometers.info/
2012.02.01 13:13 Forrás: http://www.worldometers.info/
A Világ tudósai figyelmeztetik az Emberiséget Mi alulírottak, a Világ vezetı tudósai, ezennel óva intjük az Emberiséget attól, aminek elébe kell néznie. Amennyiben nem akarjuk, hogy megszámlálhatatlan embertömegek életkörülményei nyomorúságossá váljanak és meg akarjuk akadályozni, hogy globális hazánk, a Föld jóvátehetetlenül megkárosodjék, gyökeresen változtatnunk kell azon, ahogyan jelenleg a Földdel és a Földön kialakult élettel gazdálkodunk.
A Föld és az élet története I. Földünk 4,5 milliárd éves története Ember kialakulása: mintegy 4 millió évvel ezelıtt kezdıdött A természet történetének nagy része, az ember nélküli világ története
A kozmikus óra". Egy napba összesőrítve a Föld 4,6 milliárd éves korát, a földmővelés kifejlıdésére éjfél elıtt kéttized másodperccel került sor, az ipari forradalomra pedig éjfél elıtt 0,01 másodperccel.
A Föld és az élet története II. Évmilliók során a kölcsönhatások rendszere változott ezekre a rendszer folyamatosan és érzékenyen reagált Ennek ellenére dinamikus egyensúlyban lévı (folyamatosan megújuló) világ alakult ki Dinamikus egyensúly: a természeti világ rugalmas, a mindenkori feltételekhez alkalmazkodni képes rendszert alkot
A Föld és az élet története III. Jelentısebb módosulások új egyensúlyi állapotban a rdsz. továbbra is mőködıképes Nagyon súlyos behatás pl. természeti katasztrófa: állat vagy növényfajok kipusztulása (pl. jégkorszakok, dinoszauruszok kihalása)
A környezetvédelem története 1. A környezetvédelem elıtörténete 2. A rádöbbenés korszaka (1960-as évek) 3. A környezetvédelem intézményesülésének, hivatalos elismerésének korszaka (1970-es évek) 4. A hatékony intézkedések, programok, nemzetközi együttmőködések korszaka (1980-as évektıl)
Történelmi korok
İskor Szoros kapcsolat az élıvilággal Életmód: Vadászat Halászat Győjtögetés Barlangrajzok Egyszerő eszközök
İskor Lokális környezeti változások kompenzáció Tőz megismerése: ragadozókkal szembeni védelem, a tápláléktartósítás és táplálékkészítés eszköze Természettıl való függés csökkentése
Ókor Növénytermesztés Szántóföldi mővelés Állattartás Ércbányászat Fémkohászat
Ókor Radikális változást okozott a növénytermesztésre való áttérés Miért? A növénytermesztés feltétele, hogy az ember az eredeti növénytakarót kiirtsa, és az általa hasznosnak ítélt növényeket szaporítsa el és tartsa fenn, miközben az eredeti növénytakaró regenerációját lehetetlenné teszi
Ókor Az elsı szántóföldi kultúrák a termékeny folyóvölgyekben alakultak ki (Nílus, Tigris, Eufrátesz, Sárga-folyó) Erdıkiirtás, talajfeltörés, felesleges víz elvezetése csatornákkal Védtelen talaj pusztulása a szél és víz romboló hatására
Ókor Természet folyamataiba való beavatkozás Máig ható változások: Salamon király idejében hatalmas cédruserdık ma már csak foltokban lelhetık fel. A Római Birodalom idején a Bagdadtól Damaszkuszig vezetı utat erdı szegélyezte ma ott sivatag található
Ókor Az ókori civilizációk környezetkárosító hatása már regionális szintő volt Teraszos földmővelés Felismerték a szervestrágyázás talajjavító hatását A szennyvízzel való öntözést már a babiloni birodalomban is alkalmazták vízvezetékrendszer, és Rómában ekkor építették az elsı zárt csatornát a mocsarak és szennyvizek levezetésére
A népesség növekedésébıl eredı környezeti probléma megjelenése A népesség városokba koncentrálódott. Megjelentek a nagyvárosi környezeti problémák: Szemétkezelés Vízellátás problémája Szennyvízelvezetés problémája Higiéniai gondok Jeruzsálemben és Rómában vízvezeték rendszert építettek ki.
Középkor és korai Újkor Alacsony higiéniai színvonal Fertızött víz Járványok Erdıirtás folytatása Mocsarak lecsapolása Bányászat, kohászat fejlıdése Az ember környezetátalakító hatása az ókorhoz hasonlóan a középkorban is fıleg a talajt és az élıvilágot érintette, és ezen keresztül hatott a vizek és a levegı állapotára regionális
Újkor Az elsı ipari forradalomtól 1960-as évekig Az 1960-as évektıl napjainkig
Az elsı ipari forradalomtól 1960-as évekig Szén energetikai felhasználása és a gızgép feltalálása Ipari tömegtermelés és a szállítás Belsıégéső motorok Villamosenergia alkalmazása Bányászat, ipar elıretörése Mezıgazdaság fejlıdése Iskolai oktatás fejlıdése
Az elsı ipari forradalomtól 1960-as évekig széntüzeléső kazánok által ontott magas kéntartalmú füst, csökkentette a napsütéses órák számát ennek eü. Következményei: angolkór légszennyezés és a vízszennyezés is egyre súlyosabb környezeti ártalomként jelentkezett súlyosak voltak, még nem váltak globálissá, a bioszféra egyensúlyát nem veszélyeztették
Az 1960-as évektıl napjainkig Rohamosan nı a népesség száma. Rohamosan nı a városok száma és mérete. Energiahordozók és nyersanyagok felhasználása exponenciálisan nı. Hatalmas méreteket ölt az erdıirtás mértéke. A mőanyagok elterjedése az élet minden területén. A közlekedés kapacitása nı.
Az 1960-as évektıl napjainkig Új környezeti ártalmak: Zajszennyezés Sugárszennyezés Fényszennyezés Hıszennyezés Toxikus anyagok A régiek mellett: Vízszennyezés Talajszennyezés Levegıszennyezés Élıvilág pusztítása A környezeti károk a tudományos-technikai forradalom hatására globálissá váltak
Civilizációs ártalmak I. Gyomorfekély, mint népbetegség Hipertónia egyre fiatalabb korban Infarktusos halál gyakorisága Érelmeszesedés fiatalabb korban Neurózis gyakorisága Balesetek növekedése
Civilizációs ártalmak II. Fogszuvasodás Daganatos betegségek Foglalkozási betegségek Allergia Halláskárosodás Idült légúti betegségek Fejlıdési rendellenességek
A környezetvédelem elıtörténete Történelmi kor Környezeti hatás Károsodó elemek Energiaforrás Tevékenység İskor lokális élıvilág, állatok emberi győjtögetés, vadászat Ókor regionális élıvilág, talaj emberi, állati mg. Középkor regionális élıvilág, talaj állati, víz, szél mg. Újkor regionális levegı, víz, talaj, élıvilág, szén, víz, szélipar, mg.,szolgáltatás épített környezet Legújabbkor népesség 1987: 5 mrd ma: >6,7 mrd globális levegı, víz, talaj, élıvilág, épített környezet gáz, olaj, atomipar, szolgáltatás
A környezetvédelem története 1. A környezetvédelem elıtörténete 2. A rádöbbenés korszaka (1960-as évek) 3. A környezetvédelem intézményesülésének, hivatalos elismerésének korszaka (1970-es évek) 4. A hatékony intézkedések, programok, nemzetközi együttmőködések korszaka (1980-as évektıl)
A rádöbbenés korszaka (1960-as évek) A lakosság környezeti értékelésében az 1960- as évek elején következett be változás általánosan alkalmazott rovarirtó szerek (DDT, HCH) hosszú idın keresztül nem bomlanak le, így az élı szervezetekben (köztük az emberben is) felhalmozódnak és egészségkárosodást, súlyosabb esetben rákot okoznak
DDT DDTdiklór-difenil-triklór-etán 1940-es évektıl: Virágkor Ígéretes rovarirtó szer: Malária visszaszorítása Tífusz-járvány megakadályozása 1960-as évek: Fordulat A hasznos rovarokat is megöli Perzisztens, akkumulálódik Bekerült a táplálékláncba madarak, emlısök esetében a szaporodási képességet Karcinogén
HCH Rovarirtó szer: hexaklór-ciklohexán (Lindán, gamma HCH) Hazánkban 2001-ig forgalomban volt Nehezen bomlik le, rákkeltı
Contergan-botrány Contergan: egy terhes nık számára javasolt nyugtatószer több mint 10.000 sérült (elsısorban végtaghiányos) gyermek született Nyugat- Európában Ok: sztereoizomerek
Római Klub Problémák globálissá váltak Aurelio Peccei olasz közgazdász létrehozta 1968-ban a Római Klubot Cél: Az emberiség veszélyeztetett helyzetének, a világproblematikák feltárása, megoldási javaslatok, jövıképek, problémák, katasztrófák elırejelzése Szemléletváltás elindítása (a Föld eltartó képessége nem korlátlan!)
A környezetvédelem története 1. A környezetvédelem elıtörténete 2. A rádöbbenés korszaka (1960-as évek) 3. A környezetvédelem intézményesülésének, hivatalos elismerésének korszaka (1970-es évek) 4. A hatékony intézkedések, programok, nemzetközi együttmőködések korszaka (1980-as évektıl)
I. Környezetvédelmi Világértekezlet, Tudatosítani a természeti környezetet fenyegetı veszélyeket. Tudatosítani azok globális jellegét. Jogi-igazgatási megoldásokat kidolgozni. Preventív és korrelatív intézkedések megtételére ösztönözni. 1972. Stockholm
I. Környezetvédelmi Világértekezlet, 1972. Stockholm Összesen 26 irányelvet fogadtak el. Ezek közül a következık emelhetık ki: Az embernek joga van a megfelelı minıségő környezethez. A Föld természeti erıforrásait meg kell ırizni a jelen és a jövı nemzedékek számára. A Földet nem ıseinktıl örököltük, hanem unokáinktól vettük kölcsön. Minden országnak joga van, hogy kiaknázza saját erıforrásait, de nem okozhat kárt más országok környezetében. (Nemzetközi konfliktusok megelızése!)
Eredmények A környezetvédelem az érdeklıdés homlokterébe került, hivatalos elismerést nyert. Szinte minden ország létrehozta környezetvédelmi szerveit, és megalkotta környezetvédelmi törvényeit Létrejöttek a környezetvédelem nemzetközi szervezetei is, több nemzetközi megállapodás is született A tiszta környezethez való jog számos ország alkotmányába is bekerült
Környezetvédelem IV. Hazánkban a törvényi szintő szabályozásra a környezet védelmében 1976-ban került sor (1976. évi II. tv.), a föld, a vizek, a levegı, az élıvilág, a táj, a települési környezet, a zaj és a sugárzás elleni védelemmel kapcsolatos tevékenységek irányítását a mindenkori Környezetvédelmi Minisztérium látja el (ma Környezetvédelmi és Vízügyi Min.).
A környezetvédelem története 1. A környezetvédelem elıtörténete 2. A rádöbbenés korszaka (1960-as évek) 3. A környezetvédelem intézményesülésének, hivatalos elismerésének korszaka (1970-es évek) 4. A hatékony intézkedések, programok, nemzetközi együttmőködések korszaka (1980-as évektıl)
1980-as évek A 70-es években tehát nem sikerült a környezet leromlását megállítani Súlyos üzemi balesetek is figyelmeztették a közvéleményt és a szakértıket, hogy nincs minden rendben szükségessé vált a környezetvédelmi kutatások intenzitásának növelése és a gazdaságosan megvalósítható technológiák kidolgozása,
Mikor Hol Mi Hatás 1976 Seveso (Olaszo.) vegyiüzem robbanás lakosság kitelepítése 1984 Bhopal (India) növényvédıszergyárból gázkiszabadulás 2.000 ember meghalt >20.000 ember súlyosan megbetegedett (sokan megvakultak) 1986 Bázel (Svájc) Sandoz üzeme kigyullad elszennyezte az egész Rajnát 1986 Csernobil (SZU) atomerımő robbanás 35.000 ember meghalt
Bhopal 1984. december 2. Union Carbide peszticidgyártó üzem 40 tonna metil-izocianát 40 km 2 -nyi területet és félmillió embert érintett. 8.000 azonnali halott. Napjainkig további 20.000 halott. 120.000 helybeli lakos esetében maradandó károsodás (vakság). Mai napig magas koncentrációban jelen van: idegrendszeri, máj- és vesekárosodást okoz, valamint örökletes betegségeket. A baleset után nem mentesítették a területet azóta se, a helyi lakosok a szennyezett ivóvizet isszák. Folyamatos egészségromlás tapasztalható.
Bhopal képekben
Sandoz-gyár Bázel 1986 festéket töltöttek, azt vákuumfóliázással zárták le A mőanyag fóliát lángszóró készülékkel melegítették mérgezı gázok - szén-dioxid, kén, foszfor, nitrogén került a levegıbe A Rajna néhány nap alatt vérvörösre színezıdött kiderült, hogy az oltáshoz használt 15000 m 3 víz korábban növényvédı szerrel (dioxin) fertızıdött
Seveso, 1976 rovarirtó szereket elıállító gyár vegyiüzemében a reaktor túlhevülése miatt a biztonsági szelep mőködésbe lépett A biztonsági berendezés a mérget egy kéményen keresztül a levegıbe bocsátotta A sőrő triklór-fenol felhı, amely több mint 2 kg dioxint tartalmazott, a város felé sodródott. A gyártelep tulajdonosai a baleset után csak hét nappal értesítették errıl a helyi hatóságokat
Minamata-öböl Chisso vegyi üzem higanytartalmú szennyvizet bocsátott az öbölbe. A kialakuló metil-higany felhalmozódott a halakban, az ott élık táplálékában. Következmény: 1022 haláleset 753 súlyos higanymérgezés születési rendellenességek
Minamata-öböl II. A higanymérgezés fıbb tünetei: izületi fájdalmak, reuma izomgyengeség, Alzheimer-kór Parkinson-kór daganatok autizmus
Vegyi anyagok-egészségi hatásuk szerint Egészségi hatás Fontosabb vegyszerek Rák(karcinogén) Szív- és érrendszeri betegségek Idegrendszeri elmezavarok Csontritkulás PAH-ok,PCB-k, arzén,benzol,króm,vinilklorid,formaldehid,nikkel, perklóretilén arzén,kadmium,kobalt, ólom Alumínium,arzén,benzol,ólom,mangá n,higany Alumínium,kadmium,ólom,szelén Születési rendellenesség(teratogén) Arzén,benzol,kadmium,klór,DDT, PAH,PCB-k,kloroform,króm
I. Összeurópai Környezetvédelmi Tanácskozás, 1979. Genf Genfi egyezmény a nagy távolságokra jutó, országhatárokon átterjedı légszennyezés korlátozásáról Kapcsolódó dokumentumok: 1985 Helsinki: I. SO 2 -jegyzıkönyv 1985 Bécs: O 3 -egyezmény 1987 Montreal: O 3 -jegyzıkönyv 1988 Szófia: NO X -jegyzıkönyv 1994 Oslo: II. SO 2 -jegyzıkönyv 1999 Göteborg: a Genfi-egyezmény jegyzıkönyve
Brundtland Bizottság, 1984.-1987. 1987. a stockholmi folyamatok nyomon követése, elemzése: volt-e eredmény a 80-as évek környezeti állapotának felmérése ajánlás új, hatékonyabb stratégiára Közös jövınk c. jelentés
Brundtland Bizottság fenntartható fejlıdés (sustainable development) feltételeinek megteremtésében látta a környezetleromlás megállításának lehetıségét A fenntartható fejlıdés olyan fejlıdés, amely a természeti készletek racionális felhasználásával úgy elégíti ki a jelen nemzedék igényeit, hogy az ne akadályozza a jövı nemzedékek képességét saját igényeik kielégítésében.
II. Környezetvédelmi Világértekezlet - Föld Csúcsértekezlet, 1992. Rio de Janeiro Nyilatkozat a környezetrıl és a fenntartható fejlıdésrıl Feladatok a XXI. századra Nyilatkozat az erdıkre vonatkozó elvekrıl Biológiai sokféleség egyezmény Éghajlatváltozási keretegyezmény
Kiotói konferencia 1997 a riói Éghajlatvédelmi Keretegyezmény áttekintése volt Sikerült CO 2 -kibocsátás csökkentésére vonatkozóan konkrét megállapodásokat kötni 2008 és 2012 között - 1990-hez képest - átlagosan 5,2 százalékkal csökkentik hat, üvegházhatást okozó gáz kibocsátását
III. Környezetvédelmi Világértekezlet, 2002. Johannesburg Felmerülı problémák: Esıerdık kipusztítása Növény és állatvilág pusztulása Ivóvízhiány Fertızı betegségek(régi és új betegségek) Kommunikációs rendszerünk, idegrendszerünk károsodása Vegyi anyagok nagymértékő kibocsátása
III. Környezetvédelmi Világértekezlet, 2002. Johannesburg Nyilatkozat a fenntartható fejlıdésrıl (pontos definiálás, szintek, dimenziók) Végrehajtási terv ~2015.-ig
Részletek az elfogadott tervbıl I. 1. Vízellátás:csökkenteni azok számát, akik nem jutnak megfelelı minıségő ivóvízhez 2. Energia:megújuló energiaforrásokkal kapcsolatban nem sikerült konkrét célokat meghatározni 3. Halászat:újra kell szaporítania kipusztulással fenyegetett halfajtákat
Részletek az elfogadott tervbıl II. 4. Vegyi anyagok: emberi egészségre és a természetre nem ártalmas módszerekkel állítsák elı 5. Megelızı magatartás: minden ország felelıssége, gazdag országoknak nagyobb terheket kell vállalniuk 6. Egészségügy: szegény országok akár nem szabadalmaztatott gyógyszerekkel is gyógyítsanak
Részletek az elfogadott tervbıl III. 7. Segélyek:gazdag államok jövedelmük 0,7%-át utalják át a fejlıdı országoknak demokratikus intézmények a korrupció visszaszorítására, ide lehet utalni Jelenleg a szegénység a legnagyobb globális kihívás Szolidalitási alap létrehozása
Részletek az elfogadott tervbıl IV. 8. Globalizáció: Világgazdaság növekedése és magasabb életszínvonal elérése A fejlıdı országok hiányt szenvednek 9.Kereskedelem: amik ellentétben állnak a környezetvédelemmel, módosítani kell
A nemzetközi környezeti együttmőködés fıbb állomásai és eredményei 1972. június, Stockholm: I. Környezetvédelmi Világértekezlet (113 tagállam) 1979. Genf: I. Összeurópai Környezetvédelmi Tanácskozás 1983.: Brundtland Bizottság megalakulása: Az ENSZ Környezet és Fejlıdés Világbizottsága 1992. Rio de Janeiro: ENSZ II. Környezetvédelmi Világértekezlet (Föld Csúcsértekezlet) 1997. Kiotó: Kiotói jegyzıkönyv (az Éghajlatváltozási keretegyezmény jegyzıkönyve) 2002. Johannesburg: III. Környezetvédelmi Világértekezlet (Környezet és fejlıdés) 2009. Koppenhága Klíma konferencia
Mit tehetünk? Hogyan védjük meg környezetünket? Egyéni és társadalmi felelısség Környezettudatosság Nemzetközi együttmőködés szükségessége Tájékozódás, tájékoztatás
Mit tehetünk? II. 1. Nulla növekedés: Nyersanyag és energiakészlet kimerülésének megoldása Jelentıs technikai fejlıdés, mely kis anyagés energiafelhasználású Természetkímélı életmód, fogyasztói társadalom elvetése
Mit tehetünk? III. 2. Szelektív növekedés: Csak ott lehet fejlıdés, ahol az összhangban tartható a környezet teherviselı képességével, társadalmi fejlettségével, földrajzi helyzettel és nem növeli a globális terhelést Világ nagy részén nincsenek meg a feltételek
Mit tehetünk? IV. 3. Természetes életmód: Kisebb, öntevékeny közösségek természethez közeli életmódja Csak olyan lépések, amin nem eredményeznek visszafordíthatatlan változást Élesen ellenzik a nukleáris energia felhasználását Uis a radioaktív hulladék környezetbe jutása visszafordíthatatlan folyamatokat generál
A jövı feladatai A szegénység felszámolása Fenntarthatatlan fogyasztási és termelési minták megváltoztatása Természeti erıforrások védelme és kezelése Fenntartható idegenforgalom támogatása (ökoturizmus) Egészségügyi helyzet javítása Öröklött szennyezések (régi lakótelepek, gyártelepek, régi lerakók felszámolása)
Mit tehetünk? - Közlekedés Gépkocsizás helyett: gyalogolj, biciklizz, járj buszon és vonaton, közös autózás Ha az olajcserét magad végzed, regeneráld az olajat Ne használj ólmozott üzemanyagot, még 1976 elıtti gépkocsiban sem
Mit tehetünk? - Energia Állítsd be a hőtıszekrényt magasabb hımérsékletre (3-5 C; a mélyhőtıben -18 - - 16 C); ne hagyd nyitva az ajtaját Mosógép: győjtsd össze a szennyest amíg a kapacitást kimerítı mennyiség nem győlik össze Világítás: kapcsold ki, ha nem használod, illetve használj energiatakarékos égıket
Mit tehetünk? - Ózonhiány Ne használj polisztirol habdobozokat élelmiszerek tárolására, csomagolására Szigetelésre ne használj halogén tartalmú anyagokat Ne vásárolj halon töltéső tőzoltó készüléket
Mit tehetünk?- Szemét és - újrafelhasználás Az élelmiszereket tárold újra felhasználható dobozokban, és ne fóliában vagy csomagolásban Kiömlött folyadékot szivaccsal vagy ronggyal törölj fel, nem pedig papír-kéztörlıvel Használj minél kevesebb bevásárló táskát
Mit tehetünk?- Szemét és - újrafelhasználás Ne vásárolj fehér (fehérített) papírból készült kéztörlıket, WC-papírt, kávészőrıket. A fehérítésnél ártalmas anyagok keletkeznek Győjtsd össze az összes újságot, üveget, alumíniumot; mégpedig fajtánként külön tárolókban Szelektív hulladékgyőjtés
Mit tehetünk?- Egyéb környezetvédelem Mosószerbıl minél kevesebbet használj, mégpedig foszfátszegényt vagy foszfátmenteset. Fogmosás és borotválkozás közben zárd el a vízcsapot. Gépkocsimosáshoz használj vödröt és szivacsot. A tömlıs kocsimosás többszáz liternyi többletvízmennyiséget fogyaszt. Ültess fákat: CO 2 -ot fogyasztanak (csökkentik az éghajlat felmelegedését), árnyékot adnak, és a víz elpárologtatása révén is hősítenek.
Február 6. Március 6. Március 22. Április 22. Május 10. Május 15. Május 24. Május 30. Június 5. Június 8. Június 17. Június 21. Július 11. Szeptember 16. Szeptember 23. Szeptember 26. Október 4. Október 16. Október 17. Október 21. November 8. November 27. December 29. A VIZES ÉLİHELYEK VILÁGNAPJA NEMZETKÖZI ENERGIAHATÉKONYSÁGI NAP A VÍZ VILÁGNAPJA A FÖLD NAPJA MADARAK ÉS FÁK NAPJA NEMZETKÖZI KLÍMA AKCIÓNAP AZ EURÓPAI NEMZETI PARKOK NAPJA DOHÁNYZÁSMENTES VILÁGNAP KÖRNYEZETVÉDELMI VILÁGNAP ) AZ ÓCEÁNOK VILÁGNAPJA VILÁGNAP AZ ELSIVAGOSODÁS ÉS AZ ASZÁLY ELLEN A NAP NAPJA NÉPESEDÉSI VILÁGNAP AZ ÓZON VILÁGNAPJA TAKARÍTÁSI VILÁGNAP ) A TISZTA HEGYEK NAPJA AZ ÁLLATOK VILÁGNAPJA ÉLELMEZÉSI VILÁGNAP A SZEGÉNYSÉG FELSZÁMOLÁSÁNAK NAPJA FÖLDÜNKÉRT VILÁGNAP A VÁROSOK NAPJA FOGYASZTÁSSZÜNETI NAP BIODEVERZITÁS VÉDELMÉNEK VILÁGNAPJA