E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2009. év november 30-i ülésére Tárgy: Az önkormányzati tulajdonú vízi-közműből szolgáltatott ivóvízért, valamint az önkormányzati vízi-közmű által biztosított szennyvízelvezetésért, szennyvíztisztításért és kezelésért fizetendő térítési díjakról szóló 22/2008.(XII.30.) rendelet módosítása (2010. évi szolgáltatási díjak megállapítása) Előadó: Ottó Péter polgármester Előterjesztés tartalma: rendelet tervezet Szavazás módja: minősített többség Előterjesztés elkészítésében részt vett: Bakonykarszt Zrt., Városüzemeltetési Osztály Az előterjesztés előkészítésében közreműködnek: Ügyrendi, Helyi Közéleti, Kistérségi és Nemzetközi Kapcsolatok Bizottsága Pénzügyi Ellenőrző és Gazdasági Bizottság Láttam:... dr. Árpásy Tamás jegyző

Tisztelt Képviselő-testület! A Bakonykarszt Zrt. benyújtotta hivatalunkhoz a vízi-közmű 2010. évi javasolt szolgáltatási díjait (melléklet). Az önkormányzati tulajdonú vízi-közműből szolgáltatott ivóvízért, valamint az önkormányzati vízi-közmű által biztosított szennyvízelvezetésért, szennyvíztisztításért és kezelésért fizetendő díjakat a 15/2009. (V.12.) és a 42/2009. (XI.1.) rendeletekkel módosított 22/2008. (XII. 30.) ÖK. rendelet szabályozza. A 90-es években a szennyvíztisztító telep rekonstrukciója alkalmával létesített építményeket, valamint az újonnan épített víz és szennyvízhálózatot, melyek önkormányzatunk tulajdonában van, a szolgáltató bérüzemeltetésben üzemelteti. A Kohéziós Alap támogatásával épített szennyvízcsatorna hálózat és szennyvíztisztító telep bővítés berendezéseinek vagyoni nyilvántartása a Veszprém és Térsége Szennyvízelvezetési és kezelési Önkormányzati Társulásnál van. Ezen berendezéseket is a Bakonykarszt Zrt. üzemelteti a Társulással kötött üzemeltetési szerződés alapján. A 14/2004. (VIII. 13.) TNM-GKM-FMM-FVM-PM együttes rendelet a strukturális alapok és a Kohéziós Alap felhasználásának általános eljárási szabályairól 39/A. (9) bekezdése előírja: A Kohéziós Alap támogatás feltétele, hogy a kedvezményezett a Kohéziós Alap támogatásával megvalósuló beruházások (ideértve a korszerűsítést is) eredményeként létrejövő közszolgáltatási célú eszközrendszer működtetésével vagy vagyonkezelésével együtt végzett közszolgáltatások árát, hulladékkezelési közszolgáltatás esetén a Hgt.-ben és a 242/2000. (XII. 23.) Korm. rendeletben, víziközművek működtetése esetén az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvényben meghatározott keretek között - a közszolgáltató szakmai javaslatait is figyelembe véve - úgy állapítsa meg, hogy az (legalább az elszámolt értékcsökkenésnek megfelelő összegben, a mindenkori inflációs hatásokkal korrigálva) fedezetet nyújtson a Kohéziós Alapból megvalósuló vagyontárgyak fenntartására, felújítására és újrapótlására is. A rendelet előírásait valamint a településünkön megvalósított beruházás értékét figyelembe véve 107,23 Ft/m3 amortizációs díjat kell beépíteni a szennyvíz díjába. A 2009. évi díj megállapítása során beépítésre került 55,- Ft/m3 összeg. A tavaly díjmegállapításánál 2010-re további 22,- Ft/m3-es díjemelést prognosztizáltunk. A Veszprém és Térsége Szennyvízelvezetési és Kezelési Önkormányzati Társulási Tanács a 2009. november 16-i ülésén elfogadott határozatával javasolja, hogy a 2010. évi szennyvíztisztításért és kezelésért fizetendő díjat 22,- Ft/m3 +ÁFA összeggel emeljük meg, annak érdekébe, hogy megfeleljünk a fent hivatkozott rendelet előírásainak.

A hatályos díjakat és a javasolt díjakat az alábbi táblázat tartalmazza: 2009 2010 Hatályos díj Bakonykarszt által javasolt díj változás %-ban + 22 Ft szennyvíz amortizáció változás %-ban 1 Víz díj (Ft/m3) 286,20 292,30 2,1 292,30 2,1 2 Ebből bérleti díj (Ft/m3) 26,30 26,30 26,30 3 Ebből Fejlesztési hányad (Ft/m3) 31,00 31,00 31,00 4 Várható vízfogyasztás (m3) 310 000 297 000 297 000 5 Várható bérleti díj bevétel (Ft) (2*4) 8 153 000,- 7 811 100,- 7 811 100,- 6 Várható fejlesztési díj (Ft) (3*4) 9 610 000,- 9 207 000,- 9 207 000,- Csatornadíj (Ft/m3) 312,20 326,60 4,6 348,60 11,66 7 Ebből bérleti díj (Ft/m3) 30,20 30,20 30,20 8 Ebből EU támogatás miatt kötelező amortizáció (Ft/m3) 55,00 55,00 77,00 9 Várható szennyvíztisztítás (m3) 282 000 280 000 280 000 10 Várható bérleti díj bevétel (Ft) (7*9) 8 516 400,- 8 456 000,- 8 456 000 11 Varható amortizáció (Ft) (8*9) 15 510 000,- 15 400 000,- 21 560 000 12 Összes várható bérleti díj bevétel (Ft) (5+10) 16 669 400,- 16 267 100,- 16 267 100 Az ivóvíz fogyasztás mennyiségétől független alapdíj változatlan maradna. Kérem Tisztelt Képviselő-testülettől az előterjesztés megtárgyalását. Zirc, 2009. november 18. Ottó Péter polgármester

ZIRC VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK... /2009. (..) rendelete az önkormányzati tulajdonú vízi-közműből szolgáltatott ivóvízért, valamint az önkormányzati vízi-közmű által biztosított szennyvízelvezetésért, szennyvíztisztításért és kezelésért fizetendő díjakról szóló 22/2008. (XII. 30.) rendelet módosításáról Zirc Város Önkormányzati Képviselő-testülete az árak megállapításáról szóló többször módosított 1990. évi LXXXVII. Törvény 7. (1) bekezdésében és a 11. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja: 1. A Rendelet 1. számú melléklete helyébe e rendelet 1. számú melléklete lép. 2. (1) E rendelet 2010. január 01. napján lép hatályba. Kihirdetéséről és egységes szerkezetbe foglalásáról a helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik. (2) Jelen rendelet a hatályba lépését követő napon hatályát veszti. Zirc, 2010. november. Ottó Péter polgármester dr. Árpásy Tamás jegyző

1. számú melléklet a./2009. (.) rendelethez 1. számú melléklet a 22/2008.(XII.30.) rendelethez a vízi-közmű szolgáltatási díjai 2010. január 1-től Zirc város területén az önkormányzati tulajdonú vízi-közműből szolgáltatott ivóvízért a fogyasztás mennyiségétől független alapdíj mértéke: Fogyasztásmérő átmérője mm-ben Havi alapdíj (Ft/hó) NA 13 160,- NA 20 320,- NA 25 600,- NA 30 950,- NA 40 1.900,- NA 50 3.000,- NA 80 6.000,- NA 100 9.500,- NA 150 12.000,- NA 200 18.000,- Az ivóvízért fizetendő díj: 292,30 Ft/m 3 A szennyvízelvezetés és tisztítás díja: 348,60 Ft/m 3 A díjak a mindenkori ÁFA összegét nem tartalmazzák.

Veszprém, Pápai u. 41. ELŐTERJESZTÉS ZIRC VÁROS 2010. évi víziközmű szolgáltatási díjainak megállapítására Kugler Gyula vezérigazgató Veszprém, 2009. november 10.

1 A 2010. évi szolgáltatási díjak kalkulációjának készítésénél a korábbi évekhez hasonlóan a következőket vettük figyelembe: az előző évek tényleges értékesítési adatait, a 2009. év várható értékesítési adatait, településenként az értékesítési lehetőségek alakulását, a 2009. évi szolgáltatási tevékenység költségeinek várható alakulását, a 2010. évre vonatkozóan a médiákból, az országgyűlés elé beterjesztett 2009. évi költségvetési törvényjavaslatból, valamint üzleti partnereinktől nyert információk szerinti inflációs költségnövekedést. Társaságunk a 2009. évi szolgáltatási díjak kalkulációjának készítésénél 9.241,6 E m 3 ivóvíz értékesítéssel és 7.706,7 E m 3 szennyvízelvezetéssel- és tisztítással számolt. Az elmúlt év végén és a 2009. év elején vélhetően a gazdasági világválság eredményeként leginkább a gazdálkodó szervek, de a lakossági fogyasztók esetében is olyan mértékű fogyasztás csökkenést tapasztaltunk, amely a 2009. évi értékesítési lehetőségeink áttekintését, a mennyiségi terveink módosítását, a kieső bevételek pótlását tették szükségessé. Így a 2009. évi Üzleti tervünkben a szolgáltatási díjak kalkulációjának készítésénél figyelembe vett értékesítési mennyiséghez képest az ivóvíz- és szennyvízszolgáltatás előirányzatát 277 E m 3 -rel, illetve 221 E m 3 -rel csökkentenünk kellett. A közel 140 millió forint bevétel kiesés a menedzsment javaslata és az Igazgatóság döntése alapján a szolgáltatási díjak megemelése helyett, szigorú költséggazdálkodással, a munkavállalói juttatások mérséklésével, költségmegtakarítást jelentő intézkedések megtételével került kompenzálásra. Ezen intézkedések a következők voltak: 1.) Szolgáltatáshoz, üzemeltetéshez kapcsolódó költségek csökkentése: energiaköltségeinket csökkentettük, mind a villamos energia, mind az üzemanyag vonatkozásában, postaköltségeinket, papír-írószer költségeinket csökkentettük, előtérbe helyeztük az elektronikus levelezést, beruházásainknál az üzemeltetési költségcsökkentő beruházásokat helyeztük előtérbe, a külső vállalkozók által végzett fenntartási feladatokat igyekeztünk minimalizálni, 2.) Személyhez kapcsolódó költségek csökkentése, megszüntetése: 2009. évben nem hajtottunk végre bérfejlesztést, csökkentettük a tiszteletdíjakat, nem tartottuk meg a Családi Nap -ot, a nyílt napok számát lecsökkentettük 4 alkalomra, és ezzel párhuzamosan minimalizáltuk a költségeit, csökkentettük a beiskolázási támogatások, és a oktatás-képzés keretösszegeit, minimálisra csökkentettük a folyóiratok, szakkönyvek beszerzését. Sajnos a fogyasztáscsökkenés a 2009. év eddig ismert hónapjaiban is tovább folytatódott, ezáltal az Üzleti tervünkben előirányzott értékesítési mennyiségeink teljesíthetősége is kérdésessé vált. Jelenleg úgy látjuk, hogy ivóvíz-értékesítésünk 2-2,2 %-kal, az elvezetett szennyvíz mennyisége pedig 1,5 1,6 %-kal elmarad az elvárttól.

2 A világon végigsöprő pénzügyi válság a magyar gazdaságot, a magyar vállalkozásokat és a lakosságot igen érzékenyen érintette. Az ország elhelyezkedése, mérete, a világgazdasági hatásoknak való kitettsége miatt a válság hatásai kiszámíthatatlanok. A szolgáltatási területünkön működő társaságok különböző megoldások alkalmazásával próbálták enyhíteni ezen hatásokat. Ezek között fellelhető többek között a termelés erőteljes visszafogása, a munkaidő csökkentése, stb. Ezen intézkedések mind a gazdálkodók, mind a lakossági fogyasztók fizetőképességét, fogyasztói szokásaikat szolgáltatásaink igénybevételét kedvezőtlenül befolyásolták. Ennek hatásaként társaságunknál a határidőn túli kintlévőségek tekintetében az elmúlt egy évet figyelembe véve 50%-os növekedés jelentkezett, ami tapasztalataink alapján egyértelműen a gazdasági ellehetetlenülés, és a romló életkörülmények eredménye. A tartozások behajtására irányuló intézkedések köre korlátozott, ezért csak a gazdasági fellendüléssel együtt várható a helyzet jelentős javulása. A válságból való kilábalás időtényezőjének meghatározására azonban senki sem mer vállalkozni. Ilyen környezetben várható prognózist adni, és előre tervezni igen nehéz. A 2010. évi ivóvíz szolgáltatás mennyiségének meghatározásánál a jelentős fogyasztás csökkenések figyelembe vételével elsősorban a 2009. évre várható mennyiségeket vettük számításba. Miután értékesítési lehetőségeink településenként eltérőek, ezért a mennyiségek meghatározásánál egyedi mérlegelést végeztünk. Az előzőekben részletezett szempontok alapján a 2010. évben 8.822,2 E m 3 ivóvíz értékesítés tervezhető. A hazai víziközmű szolgáltatók, így társaságunk jövőbeni működésében is várhatóan meghatározó szerepet fog játszani az EU Víz Keret Irányelvének érvényre juttatása, illetve jutása. A keret irányelv fő eleme az ivóvíz- és szennyvízszolgáltatás indokolt költségeinek elszámolása és a szolgáltatás díjában a teljes költség megtérülésének biztosítása. Ennek az elvnek az érvényesülése új szemléletet kíván a szolgáltatási díjak kialakítása és annak jóváhagyása során. Az érvényes szolgáltatási díjak meghatározásánál az átlagos infláció mértékének megfelelő változtatás nem érvényesíthető minden esetben attól pozitív és negatív irányban is eltérhet - hiszen a szolgáltatás költségeinek jelentős részét adó, általunk is vásárolt (un. fogyasztói kosarunkban megjelenő) termékek, szolgáltatások (technológiai anyagok, villamos energia, gáz, üzemanyag stb.) árai az átlagos inflációhoz képest eltérően alakulnak. A szolgáltatás jellegéből fakadóan tekintettel arra, hogy 24 órás rendelkezésre állást kell biztosítanunk a szolgáltatási díjban megjelenő állandó költségek mértéke a teljes díjhoz viszonyítva magas - megközelíti a 60 %-ot - ami a mennyiségi csökkenést is figyelembe véve jelentős díjemelő hatással bír. A bonyolultabbá váló vízkezelési technológiák, a folyamatosan szigorodó vízminőségi és biztonságtechnikai előírások egyre nagyobb anyagi terhet jelentenek társaságunknak. A szolgáltatási díjak üzemeltetési, karbantartási költségtartalmának a növekedése már évek óta nem fedezi a szükségletet, ezért ezen költségek nagyobb mértékű emelése indokolt. El kell kerülni, hogy az üzemeltetés biztonságát jelentő karbantartások, felújítások és rekonstrukciók, a nem elegendő forrás miatt esetleg késsenek, vagy elmaradjanak. Tulajdonos Önkormányzatainknak úgy gondoljuk alapvető érdeke, hogy a szolgáltatás önfinanszírozó legyen, társaságunk saját bevételeiből legyen képes ellátni feladatát, amelybe a napi működésen túl beletartozik a vagyonbiztonság is: folyamatosan gondoskodni kell a

3 közművek korszerűsítéséről, felújításáról, pótlásáról a szolgáltatás hosszú távú biztonsága érdekében. A 2010. évi szolgáltatási díjjavaslataink készítésénél az értékesítési mennyiségek számbavétele, tervezése mellett a szolgáltatások költségeinek jelenleg rendelkezésünkre álló információk alapján a jövő évre várható alakulását, valamint a fent leírt elvek és tények érvényre jutásának szükségességét is figyelembe vettük. Ez alapján a 2009. évre várható ráfordítások figyelembe vételével az ivóvíz- és szennyvízszolgáltatásnál az anyagköltség, az anyagjellegű szolgáltatások esetében 2 %-os növekedéssel számoltunk. Mint ismeretes, 2008. november 1-től a villamos energia vételezés tekintetében társaságunk kilépett a versenypiacra. A magasabb áremelés elkerülése és a jobb árpozíció elérése érdekében közbeszerzési pályázatot írtunk ki a villamos energia kereskedő kiválasztására. A pályázatot az E-OS Közvilágítási, Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt. nyerte, akinek 2009. december 31-ig garantált villamos energia ára volt. Az idei évben - 11 víziközmű társasággal közösen - újabb közbeszerzési pályázat került kiírásra, amelyből szintén a fentebb említett Társaság került ki győztesként. A szolgáltatóval megkötött szerződés 2010. december 31-ig garantálja a villamos energia árát, amely árszint bizonyos mértékű energia költségcsökkenést biztosít a 2009. évi árakhoz képest. Ez a szerződés a felek akaratából további két évvel meghosszabbítható. A földgáz költségénél a jövő évben növekedéssel nem számolunk. Az üzemanyag költségek tekintetében a jövő évre a 2009. évi átlag ár figyelembe vételével kismértékű áremelkedést prognosztizálunk. A Társaság 2009. évben mint ahogy arra már korábban utaltunk béremelést nem hajtott végre, a 2010. évi bérfejlesztést az értékesített mennyiségek figyelemmel kísérése mellett kívánjuk végrehajtani. A szolgáltatási díjak alakulására ható külső tényezők mellett a díjkalkulációk készítése során a társaság Alapszabályában megfogalmazottakat is figyelembe kellett vennünk. A társaság által alkalmazott díjrendszer alapvető elemeit az Alapszabály rögzíti. Az alapelvek szerint a szolgáltatási díjkalkulációkban a tevékenység fajlagos ráfordításait - településenként eltérő (helyi) költségek és - településenként egységes érvényű költségek bontásban szerepeltetjük. A településenként eltérő (helyi) költségek: - az anyagjellegű költség, - a vásárolt víz költsége, - a villamos energia költség, - a bérleti díj költsége, - a fejlesztési díjhányad, - vízkészlethasználati díj, - az önkormányzatok által kivetett iparűzési- és építményadó.

4 A településenként egységes érvényű (minden település szolgáltatási díjában azonos fajlagos mértékű) költségek: - az amortizáció (értékcsökkenési leírás), - az üzemeltetés költsége, - a karbantartás, fenntartás költsége, - az általános költségek, - az egyéb ráfordítások. A társaság tulajdonosai az Alapszabály XX. fejezetének 20.6. pontjában a következőket rögzítették: Az alapítók egyetértenek abban, hogy a Társaság a működési területén a szolgáltatások eltérő tényleges önköltsége alapján kalkulált árakat érvényesítsen úgy, hogy a szolgáltatás színvonalát befolyásoló tényezők (üzemeltetés, karbantartás) a működési területén egységesek legyenek. Az Alapítók kötelezettséget vállalnak arra, hogy árhatósági jogkörük gyakorlása során az előbbiekre figyelemmel állapítják meg az árakat. Azok az önkormányzatok, amelyek az önköltségi alapon képzett árnál alacsonyabb térítési díjat állapítanak meg, kötelesek az ebből keletkező bevételkiesést számla ellenében a Társaságnak megtéríteni. A részvényesek felhatalmazzák a Részvénytársaságot, hogy ezen igényt a részvényessel szemben közvetlenül érvényesítse. A 2010. évi szolgáltatási díjakról, az értékesítés tervezett lehetőségeiről készült előterjesztést az igazgatóság 2009. október 21-i ülésén megtárgyalta. Az igazgatóság úgy döntött, hogy 2010-ben minden település esetében a helyi költségeket nem tartalmazó, alapdíj nélküli ivóvíz-szolgáltatási díj 169,58 Ft/m 3 legyen. Az igazgatóság döntése alapján az ivóvízszolgáltatás egységes érvényű díja 2 Ft/m 3 nyereséget tartalmaz. Az ivóvíz- és szennyvízszolgáltatás feladatai mellett a társaság következő évi gazdálkodásának eredményességéhez továbbra is szükséges, hogy a saját vagyon felújítási, rekonstrukciós munkái nagyrészt saját vállalkozásban történjenek és a lehetőségek szerint továbbra is vállaljunk szakmai felkészültségünknek megfelelően építési-szerelési munkákat. Az új szolgáltatási díjak 2010. január 1-től történő érvényesítése és az előirányzott bevételek teljesítése esetén társaságunk fizetőképessége és pénzügyi stabilitása az ez évihez hasonlóan a jövő évben is biztosítható lesz, ami a biztonságos szolgáltatás alapfeltétele. Az ívóvízszolgáltatás 2010. évi költségeinek alakulása Zirc városban Az ívóvízszolgáltatás 2010. évi költségeinek tervezésénél 297 em 3 /év értékesítési mennyiséggel számoltunk. A településenként eltérő (helyi) költségek alakulása Az anyagjellegű ráfordítás alakulásánál a 2009. évre várható adatok átlagosan 2 %-os növekedésével számoltunk.

5 A villamos energia költség alakulásánál a közbeszerzési eljárás lezárását követően megkötött előnyös szerződés eredményeképpen a 2009. évre várható költség csökkenésével számolunk. A 2010. évben a vízkészlet járuléknál kis mértékű növekedéssel számoltunk. Az önkormányzat által kivetett iparűzési adónál a 2010. évre előirányzott árbevétel alakulását, az építményadónál az önkormányzati rendeletben meghatározott mértéket vettük számításba. A helyi költségek között tervezzük az önkormányzat által meghatározott 31 Ft/m 3 fejlesztési díjhányadot. A településenként egységes érvényű költségek alakulása A szolgáltatási díjban kalkulált további költségek fajlagos mértéke - a Társaság Alapszabályában megfogalmazott egységes szolgáltatási színvonal biztosítása miatt - minden település díjában azonos. Értékcsökkenési leírás Az elmúlt években végrehajtott közműfelújítások és rekonstrukciók eredményeként a jövő évben az értékcsökkenési leírás fajlagos mértékének növekedésével számolunk. A közművek és az azokat működtető eszközök műszaki állapota egyébként indokolja, hogy a szükséges felújítások, rekonstrukciók és beruházások elvégzésére fedezetet teremtsünk a következő évben is. Az értékcsökkenési leírás meghatározásánál a korábbi évek gyakorlatának megfelelően a társasági adótörvény szerinti mértéket vettük figyelembe. Az üzemeltetési, karbantartási,szállítási, rakodási, általános és egyéb költségek alakulása Az üzemeltetési költségekben a vízóra leolvasás, hátralék behajtás költségeinek, valamint a diszpécser szolgálatok és az üzemmérnökségek, üzemvezetőségek 2008. évi működési költségeinek inflációt követő növekedése jelenik meg. (41,64 Ft/m 3 ) Az ivóvízhálózat biztonságos működtetése érdekében a karbantartási és fenntartási ráfordítások növelése szükséges. Ezen munkákon belül a jövő évben is feladat lesz társasági szinten 14-15 ezer db lejárt hitelesítésű bekötési vízmérő cseréje, hitelesítése. A szállítási, rakodási és gépköltség jövő évi alakulásánál a munkagépek, gépjárművek javítási, karbantartási költségeit is figyelembe vettük.(68,62 Ft/m 3 ) Egyéb segédüzemi költségként tervezzük a növekvő vízmintavételek és laboratóriumi vizsgálatok költségeit. (4,06 Ft/m 3 ) Az általános költségek között a központi irányítás dologi- és személyi jellegű költségei kerültek tervezésre. (21,16 Ft/m 3 )

6 Az egyéb ráfordítások között a társaság által fizetett gépjármű adónak, a vissza nem igényelhető ÁFA-nak, a hitelezési veszteségnek és a tervezett selejtezés ráfordításainak ivóvízszolgáltatásra eső részét számoljuk el. (2,30 Ft/m 3 ) Az ívóvízszolgáltatás fajlagos költségeit a 1/a. és 1/b. sz. mellékletek tartalmazzák. A kalkulált költségek figyelembe vételével 2010. január 1-től javasolt ivóvízszolgáltatási díj: 292,30 Ft/m 3 + ÁFA Az alapdíj mértéke a 2010. évben is változatlan marad. A szennyvízelvezetés- és tisztítás 2010. évi költségeinek alakulása Zirc városban A szennyvízszolgáltatás 20109. évi költségeinek tervezésénél 280 E m3/év szennyvíz elvezetésével és tisztításával számoltunk. A településenként eltérő (helyi) költségek alakulása Az anyagjellegű ráfordítás alakulásánál a 2009. évre várható adatok átlagosan 2 %-os növekedésével számoltunk. A villamos energia költség alakulásánál a közbeszerzési eljárás lezárását követően megkötött előnyös szerződés eredményeképpen a 2009. évre várható költség csökkenésével számolunk. Közműhasználati díjként terveztük a szennyvíztisztító telepi rekonstrukció, valamint a Kohéziós Alapból megvalósult beruházás I. ütemének üzemeltetésével kapcsolatos bérleti díjat. A bérleti díj mértéke 85,20 Ft/m 3, melyből 55,- Ft/m 3 az Európai Uniós forrásból megvalósult beruházás I. ütemét érinti. A helyi költségek között került megtervezésre az önkormányzat által kivetett iparűzési adó és az építményadó. A településenként egységes érvényű költségek alakulása Értékcsökkenési leírás A szennyvíztisztító telepek és a szennyvízcsatorna hálózatok értéke alapján számított értékcsökkenési leírás fajlagos mértékével számolunk a jövő évben. Üzemeltetési költségek alakulása

7 Az üzemeltetés költségeiben az üzemmérnökségek, üzemvezetőségek és diszpécserszolgálatok működési költségeinek, a hátralékbehajtás költségeinek szennyvízágazatra számított összegét tervezzük.(45,85 Ft/m 3 ) Karbantartási, szállítási, rakodási és gépköltségek alakulása Karbantartási, fenntartási költségek között számoljuk el a szennyvíztisztító telepek műtárgyainak, technológiai berendezéseinek és a szennyvízcsatorna hálózatok üzemszerű működését biztosító javítási munkák megnövekedő költségeit. A szállítási, rakodási és gépköltség jövő évi alakulása a karbantartási, fenntartási feladatok végzésével kapcsolatos. (49,85 Ft/m 3 ) Egyéb segédüzem költségeinek alakulása Egyéb segédüzemi költségként tervezzük a laboratórium költségeit. A hatósági előírások miatti kötelezettségként fokozzuk a mintavételek és a laboratóriumi vizsgálatok számát. (4,76 Ft/m 3 ) Általános költségek alakulása Általános költségként a központi irányítás dologi költségei és a személyi jellegű ráfordítások kerültek tervezésre. (27,25 Ft/m 3 ) Egyéb ráfordítások alakulása Az egyéb ráfordítások között a társaság által fizetett gépjármű adónak, a vissza nem igényelhető ÁFA-nak, a hitelezési veszteségnek és a tervezett selejtezés ráfordításainak szennyvízszolgáltatásra eső részét számoljuk el. (2,86 Ft/m 3 ) A szennyvízszolgáltatás fajlagos költségeit a 2/a., és a 2/b.sz. mellékletek tartalmazzák. A fentiek figyelembe vételével készült kalkuláció szerint 2010. január 1-től javasolt szennyvízszolgáltatási díj 326,60 Ft/m 3 + ÁFA. Kérjük az előterjesztésünk megtárgyalását és változatlan ivóvízszolgáltatási alapdíj mellett a fogyasztásarányos ivóvízszolgáltatási díj és a szennyvízszolgáltatási díj 2010. január 1-től történő megállapítását. Veszprém, 2009. november 10.

1.a. sz. melléklet Zirc város Ivóvíz díjkalkuláció a 2010. gazdasági évre BAKONYKARSZT Zrt. Ivóvíz szolgáltatás költségek fajlagos költségek Szolgáltatott mennyiség E m 3 297.00 E Ft Ft/m 3 I. Településenként eltérő (helyi) költségek 36 450 122.73 1. Anyagjellegű ráfordítás 561 1.89 2. Villamosenergia 13 959 47.00 3. Saját vízfelhasználás - 321-1.08 4. Közműhasználati díj 7 811 26.30 5. Adók és járulékok 5 233 17.62 5.1. Vízkészletjárulék 2 228 7.50 5.2. Iparűzési adó 2 839 9.56 5.3. Építmény adó 166 0.56 6. Fejlesztési díjhányad 9 207 31.00 II. Településenként egységes érvényű költségek az alapdíj hatása nélkül 49 772 167.58 1. Értékcsökkenési leírás 8 851 29.80 1.1. Közművagyon 7 425 25.00 1.2. Működtető vagyon 1 426 4.80 2. Üzemeltetés, karbantartás, igazgatás költségei és egyéb ráfordítás 40 921 137.78 III. Ráfordítások összesen (I+II) 86 222 290.31 IV. Eredmény 594 2.00 V. Szolgáltatási díj (III + IV) 86 816 292.31

1.b. sz. melléklet Zirc város Ivóvíz szolgáltatás fajlagos költségei 2009-2010. gazdasági évre 2009. évi 2009. évi 2010. évi Index Index terv várható terv BAKONYKARSZT Zrt. Ft/m 3 Ft/m 3 Ft/m 3 Szolgáltatott mennyiség E m 3 % % 310 297 297 1. 2. 3. (3:1.) (3:2.) I. Településenként eltérő (helyi) fajlagos költségek 129.17 130.56 122.73 95.0 94.0 1. Anyagjellegű ráfordítás 1.77 1.85 1.89 106.8 102.2 2. Villamosenergia 56.01 56.70 47.00 83.9 82.9 3. Saját vízfelhasználás - 1.64-1.40-1.08 65.9 77.1 4. Közműhasználati díj 26.30 26.30 26.30 100.0 100.0 5. Adók és járulékok 15.73 16.11 17.62 112.0 109.4 5.1. Vízkészletjárulék 6.80 6.80 7.50 110.3 110.3 5.2. Iparűzési adó 8.39 8.75 9.56 113.9 109.3 5.3. Építmény adó 0.54 0.56 0.56 103.7 100.0 6. Fejlesztési díjhányad 31.00 31.00 31.00 100.0 100.0 II. Településenként egységes érvényű fajlagos költségek az alapdíj hatása nélkül 155.07 156.18 167.58 108.1 107.3 1. Értékcsökkenési leírás 27.10 27.30 29.80 110.0 109.2 1.1. Közművagyon 23.10 23.30 25.00 108.2 107.3 1.2. Működtető vagyon 4.00 4.00 4.80 120.0 120.0 2. Üzemeltetés, karbantartás, igazgatás költségei és egyéb ráfordítás 127.97 128.88 137.78 107.7 106.9 III. Ráfordítások összesen (I+II) 284.24 286.74 290.31 102.1 101.2 IV. Eredmény 2.00-0.50 2.00 100.0 V. Szolgáltatási díj (III + IV) 286.24 286.24 292.31 102.1 102.1

2.a. sz. melléklet Zirc város Szennyvíz díjkalkuláció a 2010. gazdasági évben BAKONYKARSZT Zrt. Szennyvíz elvezetés költségek fajlagos költségek Szolgáltatott mennyiség E m 3 280.00 E Ft Ft/m 3 I. Településenként eltérő (helyi) költségek 48 261 172.36 1. Anyagjellegű ráfordítás 9 523 34.01 2. Villamos energia 11 620 41.50 3. Saját vízfelhasználás 392 1.40 4. Közműhasználati díj 23 856 85.20 5. Adók és járulékok 2 870 10.25 5.1. Iparűzési adó 2 677 9.56 5.2. Építmény adó 193 0.69 II. Településenként egységes érvényű költségek 42 636 152.27 1. Értékcsökkenési leírás 6 076 21.70 1.1. Közművagyon 4 704 16.80 1.2. Működtető vagyon 1 372 4.90 2. Üzemeltetés, karbantartás, igazgatás költségei és egyéb ráfordítás 36 560 130.57 III. Ráfordítások összesen (I+II) 90 897 324.63 IV. Eredmény 560 2.00 V. Szolgáltatási díj (III+IV) 91 457 326.63

2.b. sz. melléklet Zirc város Szennyvíz szolgáltatás fajlagos költségei 2009-2010. gazdasági évre 2009. évi 2009. évi 2010. évi Index Index terv várható terv BAKONYKARSZT Zrt. Ft/m 3 Ft/m 3 Ft/m 3 Szolgáltatott mennyiség E m 3 % % 282 275 280 1. 2. 3. (3:1.) (3:2.) I. Településenként eltérő (helyi) fajlagos költségek 172.81 173.94 172.36 99.7 99.1 1. Anyagjellegű ráfordítás 33.38 33.42 34.01 101.9 101.8 2. Villamos energia 43.50 44.60 41.50 95.4 93.0 3. Saját vízfelhasználás 1.65 1.52 1.40 84.8 92.1 4. Közműhasználati díj 85.20 85.20 85.20 100.0 100.0 5. Adók és járulékok 9.08 9.20 10.25 112.9 111.4 5.1. Iparűzési adó 8.39 8.51 9.56 113.9 112.3 5.2. Építmény adó 0.69 0.69 0.69 100.0 100.0 II. Településenként egységes érvényű fajlagos költségek 137.40 139.98 152.27 110.8 108.8 1. Értékcsökkenési leírás 20.70 21.20 21.70 104.8 102.4 1.1. Közművagyon 15.60 16.30 16.80 107.7 103.1 1.2. Működtető vagyon 5.10 4.90 4.90 96.1 100.0 2. Üzemeltetés, karbantartás, igazgatás költségei és egyéb ráfordítás 116.70 118.78 130.57 111.9 109.9 III. Ráfordítások összesen (I+II) 310.21 313.92 324.63 104.6 103.4 IV. Eredmény 2.00-1.71 2.00 100.0 V. Szolgáltatási díj (III+IV) 312.21 312.21 326.63 104.6 104.6

Ajánlás a 2010. évi víz- és csatornaszolgáltatási díjak meghatározásához Az önkormányzati törvény megalkotása óta a települési önkormányzatok kötelező feladata a település egészséges ivóvízzel történő ellátása. A szennyvízelvezetés tisztítás 2003. évtől vált kötelező feladattá. A feladat ellátásához a víziközmű rendszerek megbízható működtetése, jó karbantartása, folyamatos fejlesztése, megújítása szükséges. E feltételnek a rendszereket működtető szervezet akkor tud eleget tenni, ha szervezetten, a korszerű műszaki megoldásokat, technológiát alkalmazva, magasan képzett szakember állománnyal és hatékony gazdálkodással látja el közszolgáltatási feladatait. A tulajdonos önkormányzatok alapvető érdeke, hogy a szolgáltatás önfinanszírozó legyen, a szolgáltató saját bevételeiből, működési támogatás nélkül legyen képes ellátni feladatát, amelybe a napi működésen túl beletartozik a távlati vagyonbiztonság is: folyamatosan gondoskodni a közművek korszerűsítéséről, felújításáról, pótlásáról a szolgáltatás hosszú távú biztonsága érdekében. A víziközmű szolgáltatónak a fogyasztói igények kielégítése érdekében állandóan a fogyasztók rendelkezésére kell állni. A szolgáltató a víziközművek üzemeltetésével köteles a fogyasztóknak a külön jogszabályban és a vízjogi üzemeltetési engedélyben foglalt előírásoknak megfelelően a víziközművek teljesítőképességének mértékéig szolgáltatni (38/1995. (IV.5.) Korm. rendelet 1. ). A kialakított díjrendszernek olyannak kell lennie, amely a fentiekben leírtaknak megfelelően biztosítja a hatékonyan működő vállalkozó ráfordításaira és a működéshez szükséges nyereségre a fedezetet, tekintettel az elvonásokra és a támogatásokra (1990. évi LXXXVII. tv. - Ártörvény - 8. (1) bekezdés). Ezt az elvet erősíti meg az Európai Unióban alkalmazott Víz Keret Irányelv is, amely előírja, hogy a vízés csatornadíjak meghatározása során a tagállamoknak figyelembe kell venni a víziközmű szolgáltatások költségei megtérülésének elvét, beleértve a környezeti és a vízkészletek védelmével összefüggő költségeket is (teljes költség megtérülés elve), továbbá a szennyező fizet elvet. Ennek megfelelően az alábbi főbb tényezők alakulásának figyelembe vétele indokolt a víz- és csatornaszolgáltatási díjak változtatásának meghatározásánál: 1. A szolgáltatás terjedelmében, színvonalában bekövetkező változások (belépő új létesítmények) 2. Az infláció alakulása, ill. a kiemelt költségelemek árváltozása (anyag, szolgáltatások, villamos energia, gáz, üzemanyag) 3. A fogyasztás mennyiségi változása 4. A közművagyon pótlási, felújítási fedezetének, ill. bérleti díjának szükséges változása 5. Az árat befolyásoló egyéb külső tényezők változása (különös tekintettel a kormányzati intézkedések hatásaira 1. A szolgáltatás terjedelmében, színvonalában bekövetkező változások A lakossági árkiegészítések megszűnése, az árakban a valós költségek érvényesítése a lakosságot nagymértékű takarékosságra ösztönözte. A kilencvenes évek elejétől napjainkig több tízezer lakásba építettek be mellékvízmérőket. A vállalkozások a piacaik szűkülése mellett víztakarékos technológiák alkalmazásával, saját ellátás kialakításával igyekeznek csökkenteni kiadásaikat, az intézmények pedig a finanszírozási nehézségek miatt takarékoskodnak. Ugyanakkor a települések fejlődésével együtt járó infrastruktúra-fejlesztésekkel nemcsak hogy jelentősen nőtt a kedvezőtlenebb fajlagos költségekkel üzemeltethető hálózat, hanem azon fogyasztóhelyek száma is, ahol csak időszakos fogyasztás van (pl. kertek, üdülők) és így a rendelkezésre állás és a vízmérőkhöz kapcsolódó szolgáltatási költségek nem, vagy csak töredékében térülnek meg a csekély fogyasztás miatt. Mindezek mellett a víziközmű szolgáltatások területén az európai uniós követelményeknek való megfelelés jelentős vízminőségjavító, vízbázis védelembehelyezési, valamint szennyvízkezelési beruházásokat indukált, ill. indukál a következő években is mintegy 1.200 milliárd Ft értékben. Az ezek nyomán belépő műszaki rendszerek üzemeltetési költségei általában messze meghaladják a velük

2 elérhető bevételeket. Ugyanis vagy az ivóvíz, ill. szennyvíztisztítás minőségét javítják a működési terület számottevő bővülése nélkül, vagy olyan új műszaki rendszerek, amelyek már a fajlagosan nagyobb költséggel ellátható kisebb települések ellátását oldják meg. Ugyanakkor a szintén EU irányelveknek megfelelő jogharmonizáció mind a környezetvédelem, mind a fogyasztóvédelem területén szigorodó előírásokhoz vezet. Ebből adódóan az üzemeltetési költségek emelkednek. Az előzőekben említettek alapján a szolgáltatás terjedelmének és színvonalának - állami eszközökkel is ösztönzött - növekedése, a víziközmű szolgáltató cégek munkájának elmúlt években végzett folyamatos hatékonyságjavítása (létszámcsökkentés növekvő üzemeltetési feladatok mellett, energiabeszerzés piaci versenyeztetése, belső kapacitások helyett olcsóbb piaci szolgáltatások igénybevétele, stb.) mellett is, a fajlagos ráfordítások növekedését eredményezi. 2. Az infláció alakulása Az MNB közleménye szerint az infláció 2009-ben átlagosan 4,5 százalék, 2010. évben 4,1 százalék lesz. Az ivóvíz- és csatornaszolgáltatásban nem az általános fogyasztói kosárra alapozott tendenciák érvényesek, hanem az alábbi tényezők együttes hatása alakítja. Az összes költség mintegy 10%-át elérő vásárolt anyagok és alkatrészek árának változását a termelői árindex határozza meg, melyet befolyásol az import anyagok (színes- és nehézfémek, kőolajszármazékok, stb.) világpiaci árának alakulása, a forint árfolyam, illetve a beszállítók versenyeztetése. A földgáz árak változása - a világpiaci árakat követő ármechanizmus, a árrendszer változása és a liberalizált piacra való kötelező kilépés okán nehezen becsülhető. A 2009. IV. negyedévi kedvező tendenciák mellett féléves távlatban már az erőteljes árnövekedés jelei mutatkoznak. A villamos energia árának alakulásában jelentős szerepet játszik a szabad piac -on, a közbeszerzési tendereken kialakuló ár. Az ágazatban jellemző költségarányok alapján a villamos energia súlyaránya 10-20% közötti az összköltségen belül. Az igénybe vett szolgáltatások között zömében olyan szolgáltatások kerülnek elszámolásra, amelyek árszínvonalának változása a megelőző évi inflációhoz és magas élőmunka hányaduk miatt az átlagkeresetek alakulásához igazodnak. A személyi jellegű ráfordításoknál az MNB prognózisa alapján a lakossági reáljövedelem az idén 4,3 százalékkal, jövőre 1,5 százalékkal csökken. A munkaerő-piaci prognózis szerint a nemzetgazdaságban a bruttó átlagkereset 2009. évben 0,4 százalékkal nő, 2010. évben 2,7 százalékkal. 2010. évben összességében nincsenek jelentős hatással e ráfordításokra az adótörvényi változások. A fentiek alapján a 2010. évi díjak megállapításához az alábbiak szerinti valorizációs indexeket javasoljuk figyelembe venni: anyag 2-3% igénybevett szolgáltatások 4-5 % üzemanyag (jelenlegi árszinthez) 4-5 % földgáz szabad piaci villamos energia szabad piaci személyi jellegű ráfordítás 2,0 2,5 % egyéb ráfordítások (környezetterhelési díj nélkül) 4-5 % 3. A fogyasztás változása A bruttó hazai termék (GDP) az idén 6,7 százalékkal, a 2010-es évben 0,9 százalékkal esik vissza. A gazdasági visszaesés miatti jelentős (2009.évben átlagosan 3-4%-os) fogyasztás-csökkenést, az egyre terjedő - egyébként környezetvédelmi szempontból kedvező víztakarékos technológiák, vagy a finanszírozási okokból szükségszerű víztakarékosság tovább növeli. A belépő létesítmények miatti fogyasztásnövekedés és a klímaváltozás hatásaként jelentkező esetleges többlet-fogyasztás a gazdálkodók vízigény csökkenését nem ellensúlyozza. Ennek következtében általában - a 2010. évi fogyasztást is csak a 2009-es értékesítési szinten vagy az alatt lehet felelősséggel tervezni, amely a szolgáltatás változatlanul magas fix költség-hányada miatt, a fajlagos ráfordítást és az ezen alapuló díjat tovább növeli.

3 4. A közművagyon pótlási, felújítási fedezetének, ill. bérleti díjának szükséges változása Az amortizáció a beruházáskori árszínvonalnak megfelelő forrást képez, amelynek reálértéke csökkent a létesítés óta eltelt akár több évtized inflációs hatásai miatt, tehát a pótlást a jelen árakon már messze nem fedezi. A szükséges fedezet díjakba történő beépítését indokolja a víziközmű hálózatok ismert állaga, és a forráshiány miatt elmaradt rekonstrukciók, valamint felújítások. A Nemzeti Fejlesztési Terv II. ismert preferenciái alapján nem lehet számítani EU-s forrásokra a víziközmű rekonstrukciók területén. (kivéve vízminőség-javító program) Az elmúlt évek állami támogatással megvalósuló közmű beruházásainál a díjfedezet hiánya miatt kényszerűségből felvállalt kezdeti alacsonyabb amortizációs időszak lejár, a valós pótlási szükséglet alapján, a legalább 5 éves művek amortizációs fedezetét is el kell kezdeni beépíteni a díjakba. Hasonló a helyzet az elkövetkező években belépő művek (több mint 1.000 milliárd Ft!) amortizációja esetén is. Az önkormányzati tulajdonban lévő eszközök üzemeltetéséért fizetett bérleti díj általában csak az eseményvezérelt (hibajavító) rekonstrukciókra, felújításokra elegendő. Az eszközök tervszerű, ütemezett pótlására, felújítására az ágazat cégeinek 2/3-ánál nem, vagy csak töredékében nyújt fedezetet. A fenti indokok alapján a víziközmű vagyon díjakban is érvényesíthető amortizációs hányadát, ill. bérleti díját a valós pótlási, felújítási, korszerűsítési igényeknek megfelelően kell a díjakba építeni, az így nem fedezhető kiadásokra pedig a tevékenység eredményéből (nyereségéből) lehet forrást biztosítani. Ezért ezen árképző tényezőnek jelentősen az infláció feletti (8-10%-os) emelése szükséges 2010. évben, és az elkövetkező években is. 5. Az árat befolyásoló egyéb külső tényezők változása Jelenleg még folyamatban van a jövő évi állami költségvetés kialakítása, így a már nyáron jóváhagyott adótörvényeken kívül még nem ismertek a díjat érintő esetleges további kormányzati intézkedések. A ráfordítástámogatás keretösszege - a 2010. évi költségvetés-tervezet szerint - nominál értékben változatlan marad. Ebből, valamint a várhatóan volumenében is növekvő támogatási igények miatt a támogatási küszöb infláció feletti növelése várható. A pénzügyi és gazdasági válság következtében romló fizetőképesség az elmúlt egy évben a kinnlévőségek jelentős (25 %-ot meghaladó) romlását hozta, amelynek kezelése a többletmunka mellett, egyrészt a finanszírozás oldaláról, másrészt a követelés behajtás (nyomtatás, posta, telefon, üzemanyag költségek, illetékek) oldaláról többletráfordításokat is okoz. 6. Összegzés A díjak megállapítása tekintetében az önkormányzatoknak az alábbi szempontokat szükséges érvényre juttatni a jogszerű szabályozás és differenciálás érdekében: az EU irányelveknek megfelelően figyelembe kell venni a víziközmű szolgáltatások költségei megtérülésének elvét, beleértve a környezeti és a vízkészletek védelmével összefüggő költségeket is (teljes költség megtérülés elve), továbbá a szennyező fizet elvet, érvényesítendő emellett a fenntarthatóság és megfizethetőség elve, melynek értelmében a szolgáltatás hosszú távú, magas színvonalú fenntartását a lakosság számára megfizethető áron kell biztosítani. Az ivóvíz- és csatornadíj kiadást a háztartási jövedelem 2-4 %-a között indokolt tartani, ezért célszerű a helyi támogatások alkalmazása a rászorultak számára, a helyi körülmények figyelembevétele mellett pontosan határozzák meg az adott díjhoz, díjakhoz tartozó áralkalmazási feltételeket, célszerű, ha a ráfordítások elemzéséből kiindulva differenciált díjakat alkalmaznak attól függően, hogy a vevő milyen kapacitásokat köt le, időszakosan vagy folyamatosan veszi igénybe a szolgáltatást, stb. a szolgáltatás kapacitás-lekötésével arányos költségek megtérülése érdekében javasolt az alapdíj alkalmazása, mely alkotmányossági szempontból sem vitatható. Ezen szakmai szempontok hosszú távú érvényesítése szükséges a szolgáltatás műszakilag megfelelően jó színvonalú ellátása, ill. annak fenntarthatósága érdekében.

4 Az előző pontokban ismertetett díjalakító tényezők az egyes szolgáltatók sajátosságainak megfelelően jelennek meg költségszerkezetükben, és ennek megfelelően differenciálják a szolgáltatási díjak változtatási igényét. A víziközmű szolgáltató cégek tevékenységük hatékonyságának folyamatos javításával (létszámcsökkentés növekvő üzemeltetési feladatok mellett, energia beszerzés piaci versenyeztetése, belső kapacitások helyett olcsóbb piaci szolgáltatások igénybevétele, stb.) igyekeznek csökkenteni a szolgáltatási tevékenységre ható kedvezőtlen külső tényezők díjnövelő hatásait. Fenti tényezőket figyelembe véve 2010. évben legalább 4-5 %-os szolgáltatási díjemelés lenne szükséges azokon a szolgáltatási területeken, ahol o az értékesítés jelentősebb csökkenése és o a víziközmű fejlesztések nyomán belépő új létesítmények miatti többletköltségek (pl. amortizáció/közműhasználati díj) ennél magasabb mértékű díjemelkedést nem indokolnak.