Fzka feladatok: F.1. Cuam A cuam hullám formájáak változása, ahogy a sekélyebb víz felé mozog (OAA) (https://www.wdowsuverse.org/?page=/earth/tsuam1.html) Az ábra, táblázat a cuam egyes jellemzőt tartalmazza. Ezek alapjá: a, ekkora dőközökét érk a partot a hullámhegyek? b, ekkora a cuam sebessége 8 m, lletve 4 m mély vízbe? egoldás a, A sebességből és a hullámhosszból számított peródusdőket T a táblázat c tartalmazza: h(m) v(km/h) lambda(km) T (h) 7 943 8,99 4 713 13,99 54 151,3 159 48,3 5 79 3,91 1 36 1,6,94 A peródusdő láthatóa kostas. A peródusdő,97 óra, azaz 17,85 perc vagy 171 s. b, Ha ábrázoljuk a sebességet a tegermélység függvéyébe égyzetgyökös függés mutatkozk, ezért a sebességet ábrázoljuk a mélység gyökéek függvéyébe s. Így jó közelítéssel egyees aráyosság mutatkozk.
A függés a grafko alapjá: v 11,7 h, ahol a sebesség km/h-ba a mélyég gyöke m - be va. Ez alapjá a keresett sebességek: 8 m mélység eseté 318,76 km/h, lletve 4 m mélység eseté 71,8 km/h. A grafko alapjá s leolvasható a két keresett sebesség. v Az s egy lehetőség, ha úgy vesz észre, hogy 38. d
F.. Egy légkör élkül, Földtömegű bolygóra mlye magasról esk az a ksméretű szlárd test, amely eek következtébe megolvad? Számoljuk úgy, mtha az eséskor felszabaduló összes eerga erre fordítóda! A ksméretű test lehetséges adatat a mellékelt táblázat tartalmazza. ey lee ez a magasság, ha a bolygó sugara a Földéek csak 8 százaléka lee változatla sűrűség mellett? A test kezdet hőmérséklete,7 K. Ayag Fajhő (J/(kg C)) Olvadáspot ( C) Olvadáshő (kj/kg) Alumíum 913 66 361 Aray 13 163 65 Ezüst 38 961 14 Ólom 13 37 4 Ó 9 3 59 Réz 385 183 4 Vas 453 1536 7 Jég 4 333 Elsőkét számoljuk em túl agy magasságot feltételezve. Ebből megállapíthatjuk, hogy kell e potosíta. m gh Lm cmt Ebből a magasság: L m c m t L c h mg g t Ayag Fajhő (J/(kg C)) Olvadáspot ( C) Olvadáshő (kj/kg) Q/m=L+c h(km) h'(km) hba Alumíum 913 66 361 119 13,35 15,8,4 Aray 13 163 65 389 4,9 4,4,1 Ezüst 38 961 14 396978 4,47 4,7,3 Ólom 13 37 4 116,36 1,4, Ó 9 3 59 163918 16,71 16,8, Réz 385 183 4 7495 73,89 74,8,9 Vas 453 1536 7 19118 111,1 113,1, Jég 4 333 1467 149,54 153,1 3,6 A legagyobb magasság mtegy 15 km, ez jóval ksebb, mt a Föld 637 km-es sugara, vagys lehet em távolságfüggő g-vel számol. 3,8 Ha a sugár 8%, akkor a g f összefüggésalapjá g' f,8 g. Így a R,8 R magasságok 5%-kal megőek. (Hogy meyt tévedtük így az a potos számolás alapjá állapíthatjuk meg. A potosabb m m számolás: f f Lm c m t r h r f g R Ebből a magasság: h R R f L c t gr L c t R A hba jégél a legagyobb, ott 3,6 km, ezt az alumíum követ,4 km-rel, de még rézél s közel egy klométer,)
F.3. Szédoxd a légkörbe A levegő huszoegy térfogatszázaléka oxgé. Ha az oxgé tartalom tzeöt százalékra csökke, már em alkalmas légzésre, míg a gyertya tíz százalék oxgétartalom felett még ég. ekkora a levegőt alkotó részecskék (molekulák) átlagos tömege atom tömegegységbe: a, eredet légkör összetételű levegő eseté b, légzés küszöb összetételél c, égés küszöb összetétel eseté? Az eddg esetekbe a levegő több részét az egyszerűség kedvéért vegyük trogéek. d, Ha a légkör levegő oxgéjéből keletkező szédoxdot s fgyelembe vesszük, mekkora a részecskék átlagos tömege? A térfogat-százalékos összetétel egybe a részecske-százalékos összetétel s, hsze az állapotegyelet szert: pv kt, vagys adott yomáso és hőmérséklete a térfogat és a részecskeszám egyeese aráyos. A részecskék átlagos tömegét a következő összefüggésből kapjuk. átlag ahol, 1 1 q 1 1 q 1 q az -dk részecske meysége (db), q az -dk részecske aráya. q 1 Ezek alapjá az átlagos részecsketömeg: átlag,1 3,79 8 8,84 (ATE) 1 a, q átlag,15 3,85 8 8,6 (ATE) 1 b, q átlag,1 3,9 8 8,4 (ATE) 1 c, q d, Változás csak a b, vagy a c, esetbe volt, ezeket lehet számol. Pl. a c, esetbe átlag q,1 3,11 44,79 8 3,16 (ATE) 1 Itt 3, 8, lletve 44 redre az oxgé, a trogé, lletve a szédoxd molekula tömege atom tömegegységbe. 1
F.4. A Föld hőmérséklete A Bárdarbuga vulká ktörése Izlado 14. szeptember 14-é https://www.flckr.com/photos/4181768@7/1514659395/) Aglába jeleleg a ap középhőmérséklet júlusba 15 C. Amkor 536-ba Izlado ktört egy vulká, Európa, Közel Kelet, Ázsa egyes része 18 hóap sötétség következett. A ap csak vlágított, de em melegített, a júlus középhőmérséklet,5 C-ra csökket. Eek következtébe ehéz éveket, (536-64) éhíséget és járváyokat élt át az emberség. a, ekkora lee a tökéletes feketetestek godolt Föld hőmérséklete, ha csak a ap melegíteé? b, ekkora lee ebbe a modellbe a apálladóak a Föld által haszosítható értéke, ha ugyaakkora hőmérsékletcsökkeést feltételezük, mt amekkora 536-ba volt, amkor a porfelhő lecsökketette a aptól érkező eergát? (Scece: https://www.scecemag.org/ews/18/11/why-536-was-worst-year-be-alve) A apálladó jeleleg értéke 1361 W / m. A tovább szükséges adatokat vedd a függvéytáblázatból! a, A ap a Föld egyk felét vlágítja meg. A felvett eerga: 14 8 Q A t R t ( A 1,7 1 m 1,7 1 km ) fel ap k ap A Föld mde felé sugároz. A leadott eerga: 4 4 Q AT t 4R T t le 4 R t 4R T t T 4 ap 8 4 tt 5,67 1 W/(m K ) k ap 4 78,3 K 5,3C b, Ha a apálladó csökkeése matt a hőmérséklet lecsökke: 4 4 R t 4R T t 4T 137 W / m ap ap 1 Összes potszám: 4 (5 pot) 5 pot