Kunszentmártoni Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV 2013. KUNSZENTMÁRTON
S Z E R K E Z E T A. 1. A z á l t a l á n o s i s k o l a n e v e l é s i t e r v e A. 2. A z á l t a l á n o s i s k o l a h e l y i t a n t e r v e B. 1. A z a l a p f o k ú m ű v é s z e t i i s k o l a n e v e l é s i t e r v e B. 2. A z a l a p f o k ú m ű v é s z e t i i s k o l a h e l y i t a n t e r v e C. 1. A z i n t e g r á l t a n o k t a t o t t s a j á t o s n e v e l é s i i g é n y ű t a n u l ó k n e v e l é s i t e r v e C. 2. A z i n t e g r á l t a n o k t a t o t t s a j á t o s n e v e l é s i i g é n y ű t a n u l ó k h e l y i t a n t e r v e Tartalom A.1. ÁLTALÁNOS ISKOLAI NEVELÉSI PROGRAM... 7 1. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA TÖRVÉNYI HÁTTERE, PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLOK, FELADATOK, ELJÁRÁSOK, ESZKÖZÖK... 7 2. SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK... 10 3. AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAMJA, A TELJES KÖRŰ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK... 15 4. KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL, AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK... 22 5.A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI... 25 6. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE... 32 7. A TANULÓKNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ RÉSZVÉTELI JOGAI, GYAKORLÁSÁNAK RENDJE... 37 8. AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK... 38 A SZÜLŐ, A TANULÓ, A PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREI KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁI... 38 9. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZABÁLYAI... 44 10. AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK... 45 FELVÉTELÉNEK ÉS ÁTVÉTELÉNEK ELVEI... 45 11.AZ ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV... 47 12. KÜLÖNBÖZŐ TANULÓI JOGVISZONYHOZ KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSOK RENDJE... 48 13. ISKOLÁNK JELENTŐSEBB PROGRAMJAI, RENDEZVÉNYEI... 54 14. AZ ISKOLA SAJÁTOS ARCULATA, HAGYOMÁNYAINK, BALLAGÁSI ELJÁRÁSREND... 54 A. 2. AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI OKTATÁS HELYI TANTERVE... 57 15. A VÁLASZTOTT KERETTANTERVEK MEGNEVEZÉSE:... 58 16. A VÁLASZTOTT KERETTANTERV ÁLTAL MEGHATÁROZOTT ÓRASZÁM FELETTI KÖTELEZŐ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK ÉS NEM KÖTELEZŐ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK TANÓRAI MEGNEVEZÉSE, ÓRASZÁMA... 61 17. AZ OKTATÁSBAN ALKALMAZOTT TANKÖNYVEK ÉS TANULMÁNYI SEGÉDLETEK TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI... 64 18. A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSÁNAK RÉSZLETES SZABÁLYAI... 67 19. A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, TESTMOZGÁS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MÓDJA... 69 2
20. VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK SZABÁLYAI. A VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK ESETÉBEN A PEDAGÓGUS VÁLASZTÁS SZABÁLYAI... 70 21. A TANULÓ TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK ÍRÁSBAN, SZÓBAN VAGY GYAKORLATBAN TÖRTÉNŐ ELLENŐRZÉSI ÉS ÉRTÉKELÉSI MÓDJA, DIAGNOSZTIKUS, SZUMMATÍV, FEJLESZTŐ FORMÁI, VALAMINT A MAGATARTÁS ÉS SZORGALOM MINŐSÍTÉSÉNEK ELVEI... 72 22. A CSOPORTBONTÁSOK ÉS EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSÉNEK ELVEI... 91 23. A CIGÁNY NEMZETISÉGHEZ NEM TARTOZÓ TANULÓK RÉSZÉRE A TELEPÜLÉSEN ÉLŐ NEMZETISÉG KULTÚRÁJÁNAK MEGISMERÉSÉT SZOLGÁLÓ TANANYAG:... 92 24. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE... 93 25. EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEK... 117 26. A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK... 119 27. A TANULÓK JUTALMAZÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ, MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ ELVEK... 122 28. A NEVELŐTESTÜLET ÁLTAL SZÜKSÉGESNEK TARTOTT TOVÁBBI ELVEK... 128 29. AZ EGÉSZ NAPOS ISKOLA NEVELÉSI OKTATÁSI PROGRAMJA... 130 30. AZ ISKOLAVÁLTÁS, A TANULÓK ÁTVÉTELÉNEK SZABÁLYAI, SZÜKSÉG ESETÉN KÜLÖNBÖZETI VIZSGA, EGYÉNI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS, TÜRELMI IDŐ BIZTOSÍTÁSÁVAL, ÉVFOLYAMISMÉTLÉSSEL... 130 31.AZ ISKOLÁBAN ALKALMAZOTT SAJÁTOS PEDAGÓGIAI MÓDSZEREK, PROJEKTOKTATÁS... 133 32. AZ ISKOLAI ÍRÁSBELI SZÓBELI, GYAKORLATI BESZÁMOLTATÁSOK, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK RENDJE... 134 33. AZ OTTHONI, NAPKÖZIS, TANULÓSZOBAI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS KORLÁTAI... 138 B.1. ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁS NEVELÉSI PROGRAMJA... 140 34. A MŰVÉSZETI OKTATÁS PEDAGÓGIAI ELVEI, CÉLJAI, ÉRÉKEI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI.. 140 35. A MŰVÉSZETI OKTATÁSBAN A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK... 143 36. A TELJES KÖRŰ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK... 144 37. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL, AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK... 144 38. A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI... 145 39. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE... 147 40. A TANULÓKNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ RÉSZVÉTELI JOGAI GYAKORLÁSÁNAK RENDJE... 148 41. A SZÜLŐ, A TANULÓ, A PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREI KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁI... 148 42. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK ÉS AZ ALKALMASSÁGI VIZSGA SZABÁLYAI... 149 43. KÖZÖS KÖTELEZŐ TANTÁRGY... 150 44. KÖTELEZŐEN VÁLASZTHATÓ MŰHELYGYAKORLAT... 155 45. SZABADON VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK... 183 46. A 2011. 09. 01-TŐL HATÁLYBA LÉPETT ÚJ HELYI TANTERV VIZSGAKÖVETELMÉNYEI:.. 192 47. A FELVÉTEL ÉS AZ ÁTVÉTEL - NKT. KERETEI KÖZÖTTI -HELYI SZABÁLYAI, VALAMINT SZAKKÉPZŐ ISKOLA TEKINTETÉBEN... 204 48. AZ ELSŐSEGÉLY NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV... 205 B.2. ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁS HELYI TANTERVE... 206 49. A KÉPZÉS STRUKTÚRÁJA... 207 50. VIZUÁLIS ALAPOZÓ GYAKORLATOK TANTÁRGY... 209 51. KÉPZŐMŰVÉSZETI TANSZAK... 231 52. GRAFIKA ÉS FESTÉSZET TANSZAK... 237 3
53. FÉM- ÉS ZOMÁNCMŰVES TANSZAK... 251 54. KÖRNYEZET- ÉS KÉZMŰVES KULTÚRA TANSZAK... 267 55. SZOBRÁSZAT ÉS KERÁMIA TANSZAK... 285 56. AZ OKTATÁSBAN ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI, FIGYELEMBE VÉVE A TANKÖNYV TÉRÍTÉSMENTES IGÉNYBEVÉTELE BIZTOSÍTÁSÁNAK KÖTELEZETTSÉGÉT... 298 57. A TANULÓ TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK ÍRÁSBAN, SZÓBAN VAGY GYAKORLATBAN TÖRTÉNŐ ELLENŐRZÉSI ÉS ÉRTÉKELÉSI MÓDJA, DIAGNOSZTIKUS, SZUMMATÍV, FEJLESZTŐ FORMÁI, VALAMINT A MAGATARTÁS ÉS SZORGALOM MINŐSÍTÉSÉNEK ELVEI... 299 58. A CSOPORTBONTÁSOK ÉS AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSÉNEK ELVEI... 303 59. A CIGÁNY NEMZETISÉGHEZ NEM TARTOZÓ TANULÓK RÉSZÉRE A TELEPÜLÉSEN ÉLŐ NEMZETISÉG KULTÚRÁJÁNAK MEGISMERÉSÉT SZOLGÁLÓ TANANYAG... 303 60. A GYERMEKEK, TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK... 304 61. A TANULÓ JUTALMAZÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ, A TANULÓ MAGATARTÁSÁNAK, SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSÉHEZ, MINŐSÍTÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ ELVEK... 304 62. AZ ISKOLAVÁLTÁS, VALAMINT A TANULÓ ÁTVÉTELÉNEK SZABÁLYAI, SZÜKSÉG ESETÉN KÜLÖNBÖZETI VIZSGÁVAL, EGYÉNI SEGÍTSÉGNYÚJTÁSSAL, TÜRELMI IDŐ BIZTOSÍTÁSÁVAL VAGY ÉVFOLYAMISMÉTLÉSSEL... 305 63.AZ ISKOLÁBAN ALKALMAZOTT SAJÁTOS PEDAGÓGIAI MÓDSZEREK, BELEÉRTVE A PROJEKTOKTATÁST IS... 305 64. AZ ISKOLAI ÍRÁSBELI, SZÓBELI, GYAKORLATI BESZÁMOLTATÁSOK, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK RENDJE... 305 65. AZ OTTHONI, NAPKÖZIS, TANULÓSZOBAI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS KORLÁTAI... 305 C.1. AZ INTEGRÁLTAN OKTATOTT SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK NEVELÉSI PROGRAMJA... 306 66. AZ INTEGRÁLTAN OKTATOTT SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS BEILLESZKEDÉSI, TANULÁSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGGEL KÜZDŐ TANULÓKKAL VÉGZETT PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK... 306 C.2 INTEGRÁLTAN OKTATOTT SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK HELYI TANTERV315 67. HELYI TANTERV... 315 68.TANÓRÁN TÚL SZERVEZETT REHABILITÁCIÓS ÉS FEJLESZTŐ FOGLALKOZÁS... 321 69. ISKOLÁN KÍVÜLI SZAKEMBEREK SEGÍTSÉGE... 326 70. A PROGRAM MEGVALÓSULÁSÁNAK FŐ TERÜLETEI... 326 71. SPECIÁLIS TANTERV, TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI... 327 72.SZEMPONTOK AZ INTEGRÁLT SNI ÉS BTMN-NEL KÜZDŐ TANULÓK ÉRTÉKELÉSÉHEZ, MINŐSÍTÉSÉHEZ... 328 73. ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSA HÁZI FELADATHOZ... 329 74.AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁBA LÉPÉS FELTÉTELÉNEK SAJÁTOSSÁGAI... 329 75. KÜLÖNLEGES GONDOZÁSHOZ VALÓ JOG ÉRVÉNYESÍTÉSE ELJÁRÁSRENDEK AZ ELLÁTÁS FOLYAMATAIHOZ... 332 76. ELJÁRÁSREND A KÜLÖNLEGES GONDOZÁSI IGÉNYŰ TANULÓINK EGYÉNI TERVÉHEZ, TOVÁBBHALADÁSÁHOZ... 337 77. REHABILITÁCIÓS ÉS FEJLESZTŐ FOGLALKOZÁSOKON VALÓ RÉSZVÉTEL RENDJE... 341 78. EGÉSZSÉGÜGYI ÉS PEDAGÓGIAI CÉLÚ HABILITÁCIÓ, REHABILITÁCIÓ EGYÉNI FEJLŐDÉSI LAPJA... 342 79. EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERV... 343 80. KÜLÖNLEGES GONDOZÁSI IGÉNYŰ TANULÓK ADATMÁTRIXA... 346 81. A PEDAGÓGIAI PROGRAM LEGITIMÁCIÓJA... 346 4
AZ ÁLTALÁNOS ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA I. AZ ISKOLA ADATAI, JOGÁLLÁSA Az iskola hivatalos elnevezése: Kunszentmártoni Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola OM azonosítója: 200969 Címe: Kunszentmárton, Deák Ferenc u. 4. Tel. 56/461-028 Tel/Fax 56/461-088 Épületei: Deák Ferenc Utcai Iskola Kunszentmárton, Deák F. u. 4. Tel. 56/461-028 Széchenyi István Iskola Kunszentmárton, Széchenyi-lakótelep Tel. 56/461-088 Rajziskola Kossuth L utca 3. Az iskola fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Kunszentmártoni Tankerülete 5440 Kunszentmárton Köztársaság tér 8. Tankerületi azonosítója: 1010111 Az iskola alapítására vonatkozó hívatkozás 2013 Hivatalos Értesítő 27. szám Magyar Közlöny melléklete 2013. június 3. 5
1. Társadalmi környezet PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV II. HELYZETELEMZÉS A Tiszazug legnagyobb általános iskolája a Kunszentmártoni Általános és Alapfokú Művészeti Iskola. Az iskolában tanuló gyerekek helyzete, kultúrája, viselkedése, szocializációja teljesen leképezi a város társadalmi összetételét. A település legnagyobb erénye, hogy csendes, kellemes helyen fekszik, nagyobb városok 25-50 km-en belül találhatóak a környezetében. Közvetlen környékén 500-5000-es lélekszámú települések vannak. A városbelső szépen fejlődik, rendezett képet mutat, esztétikus a középületek nagy része. A parkok ápoltak, az utak gondozottak. A település legnagyobb hátránya, hogy sajnos kevés a munkahely, a lakosság kevésbé vállalkozó szellemű, gyors ütemben öregedő, és kevés gyermek születik. A település egyetlen általános iskolája inkluzív iskola, teljes körűen megvalósult az integrált oktatás. Jellemző a családokra, hogy alacsony bérből, alkalmi munkából tartják el magukat. Kevés helyen jelent igazi értéket a tudás, a tanulás. A szülők egy része tehernek, megoldhatatlan problémának éli meg gyermeke nevelését, taníttatását. Természetesen vannak együttműködő, az iskolát támogató, (anyagiakban, szellemi értékekben, morálisan) az iskolai életbe aktívan bekapcsolódó szülők is. Ilyen társadalmi helyzetben a nevelőkre sokkal több feladat hárul, hiszen sok esetben pótolniuk kell a családi nevelés hiányosságait. Ezért a Pedagógiai programunk ezzel a kérdéskörrel kiemelten foglalkozik. Hosszabb távon kb. 550 fő körül stabilizálódni látszik a tanulói létszám. 2. Tárgyi feltételek Jelenleg 3 épületben működik az iskola. Mindegyik épület megfelel a nevelő-oktató munka feltételeinek). A Deák Ferenc utcai épület korszerűsítése 2011-ben fejeződött be. A tantermeken kívül fejlesztőszobák, informatikaterem, kézműves-terem, stúdió segíti a sokoldalú fejlesztést. Tágas terek, virágos, esztétikus környezet, higiénikus mosdók, korszerű melegítőkonyha, ebédlő ad teret a sokoldalú tartalmas nevelő munkának. 173 m 2 -es tornaterem, öltözők, mosdók, játszóudvar, sportudvar (ketrec) segítik a mindennapos mozgás lehetőségeit. A Széchenyi lakótelepi épület 1981-ben épült, az épületgépészeti elemek korszerűtlenek, elhasználódtak. A tantermek tiszták, világosak, új bútorokkal berendezettek. Nagyon hiányzik a közösségi tér. Az iskolai könyvtár mindkét épületben megtalálható. Jelenleg folyik a fejlesztése a TIOP 1.2.3 pályázat keretében. A TIOP 1.1.1 pályázaton 16 tantermi csomagot (interaktív tábla, projektor, laptop), 2 szavazó csomagot, 1 szervergépet nyertünk. Gyakorlatilag minden terem korszerű IK eszközökkel ellátott. rendelkezünk a megfelelő szemléltető eszközökkel. Több (6) sikeres tehetséggondozó pályázattal gyarapítottuk az eszköztárat. A Kossuth Lajos utca 3. szám alatti épület korábban városi könyvtár volt, jelenleg az alapfokú művészeti oktatás színhelye. Három rajzterem, műhely került itt kialakításra. Az épület régi, de kisebb korszerűsítésekkel hangulatos rajziskolai épületté alakították. A rajziskola anyagigénye elégséges módon megoldott. 3. A humán erőforrás Jelenleg 46 szakképzett pedagógus látja el a neveléssel-oktatással kapcsolatos feladatokat az általános iskola és az alapfokú művészetoktatás területén. Mindannyian rendelkeznek szakképzettséggel, közülük 4 fő egyetemet végzett, 14 fő szakvizsgázott, s 85%-uk teljesítette a hétévenkénti képzési kötelezettségét. A tantestület nyitott, innovatív, empatikus. Elvünk az egyéni bánásmód, az egyéni tanulási út kijelölése, az esélyegyenlőség biztosítása, a hátrányok csökkentése. A mindennapi munkát 2 fő gyógypedagógus, logopédus, 1 fő iskolapszichológus, 1 fő gyermek - és ifjúságvédelmi felelős, 1 fő könyvtáros segíti. Szakképzett gyógytestnevelő látja el a rászorulókat. A szakos ellátottságot óraadó nevelők bevonásával tudjuk 100%-sá tenni. A tanórák színvonalas megtartása, differenciált módszerek alkalmazása mellett kiemelten kezeljük a tanórán kívüli tevékenységeket mint a nevelés egyik nagyon fontos lehetséges elemét. 6
Törekszünk a szülőkkel való maximális együttműködésre, s nagymértékben támaszkodunk a társszervek (CSSK, Gyámügy, Rendőrség, Polgárőrség, Vöröskereszt, Védőnői szolgálat, Civil szervezetek stb.), a fenntartó Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Kunszentmártoni Tankerületének segítségére. Alapítványaink a rászorulókat, a tehetségeseket egyaránt támogatják, segítik a versenyeztetést, a táboroztatást. Szokásrendünket folyamatosan csiszoljuk, hagyományainkat méltósággal ápoljuk. Minden újszerű kezdeményezést kipróbálunk, s ha nem érezzük eredményesnek, visszatérünk a hagyományos módszerekhez. Ez nagyfokú naprakészséget kíván nevelőinktől, de szívesen végzik munkájukat. Fontos a belső képzés, a jó gyakorlat, a tapasztalatok átadása (bemutatóórák, kiselőadások munkaközösségeken belül stb.). Nevelőink remekül tudnak teamekben dolgozni. Valamennyi iskolai dokumentum közös munkával és jóváhagyással született meg. Rendszeresek és munkaterv szerintiek a munkaértekezletek, a vezetői, vezetőségi megbeszélések, a munkaközösségi foglalkozások. A munkaközösségek számára az önálló kezdeményezés, munkavégzés erősen támogatott. Az iskolavezetés évi két alkalommal számol be az elvégzett munkáról, értékeli az iskolai nevelőoktató munkát a tantestület előtt. A munkaközösség-vezetők beszámolnak a munkaközösség előtt a végzett munkáról, és évi két alkalommal az iskolavezetés előtt szóbeli értékelést nyújtanak a munkaközösség szakmai munkájáról. A tantestület bátran kezdeményez új pedagógiai módszereket, de szívesebben alkalmazza a jól bevált, hagyományos, konzervatív oktatási módszereket is. Kisebb innovációk saját erőből valósultak meg a szakmai munka terén is. Rendszeresen nyújtunk be pályázatokat, melyek legtöbb esetben sikeresek is. Kiemelkedőek a tehetséggondozó projektjeink, valamint a saját, helyi hagyományokon nyugvó programsorozataink. Iskolánk regisztrált tehetségpont, folyamatban van az akkreditáció is. A.1. ÁLTALÁNOS ISKOLAI NEVELÉSI PROGRAM 1. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA TÖRVÉNYI HÁTTERE, PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLOK, FELADATOK, ELJÁRÁSOK, ESZKÖZÖK 1.Törvényi megalapozottság: A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 20/2012. EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 2012. évi CXXIV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézményekről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 32/2012.(X.8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelveiről 110/2012.(VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendje 16/2013.(II.28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 15/2013.(II.28.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről 1. 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka alapelvei, céljai: Az iskolánkban folyó nevelés-oktatás célja a fent említett törvényi háttérhez tartozó követelményeknek, kulcskompetenciáknak és kiemelt fejlesztési feladatoknak való megfeleltetés. Minden gyermeknek meg kell adni a lehetőséget, hogy elérje teljesítőképességének maximumát. Meghatározó az európai humanista hagyományokra épülő erkölcsiség és szellemiség kialakítása, mely egészséges magyarságtudattal párosul. Az 7
iskolai nevelést hassa át Kunszentmárton város természeti és társadalmi környezetének ismerete, szeretete, az ahhoz való kötődés. Célunk a felnőtt élet sikeressége szempontjából kiemelt fontosságú kulcskompetenciák fejlesztése, az egész életen át tartó tanulásra való felkészítés, a hatékonyság egyik feltételeként pedig a modern személyközpontú, interaktív, tapasztalati tanulásra alapozó tanulásszervezési eljárások, módszerek, pedagógiai kultúra általánossá válása. Célunk olyan iskolai élet kialakítása, ahol a nevelés-oktatás és annak irányítói, a pedagógusok a gyermekekért vannak, a gyermekekért és a gyermekekkel együtt dolgoznak. Olyan iskolát alakítunk ki, amely az esélyegyenlőség megvalósulását segíti, ahol a nevelő és tanuló egyaránt magáénak érzi az iskolát, sikerélményekben gazdag, jól érzi magát. Célok az alapfokú nevelés-oktatás 1-4. évfolyamos (alsó tagozat) szakaszára az iskolába lépő kisgyermekben óvja és fejlessze a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot; vezesse át a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe; a tanítás-tanulás szervezése játékos formában, a tanuló közreműködésére építve valósuljon meg; tegye fogékonnyá a tanulót saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a társadalom értékei iránt; az iskola adjon teret a gyermekek játék és mozgás iránti vágyának; az iskola segítse a gyermek természetes fejlődését, érését; az iskola a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában elemi ismereteket közvetítsen, alapvető képességeket és alapkészségeket fejlesszen; az iskolaotthonos nevelés és oktatás - a nem szakrendszerű oktatásra alapozva - egységes keretbe foglalja a tanulók egyéni képességéhez igazodó fejlesztésének teljes folyamatát, biztosítja a tanulóknak a pihenés, a kikapcsolódás, a szórakozás és a testmozgás lehetőségét. Célok az alapfokú nevelés-oktatás) 5-8. évfolyamos (felső tagozat) szakaszára folytassa az alsó tagozat nevelő-oktató munkáját, a képességek, készségek fejlesztését; a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyerekeket érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítse fel a továbbtanulásra; a tanulókat érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítse fel a társadalomba való majdani beilleszkedésre; magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárrá; alapozza meg a felkészülést a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására; magas színvonalú és sokrétű ismeretátadással fejlessze a tanulók kritikus gondolkodását, kreativitását, kezdeményezőképességét, önálló problémamegoldó képességét, a kockázatelemzést, az érzelmek kezelését; tudatosítsa a gyermekben a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető erkölcsi értékeket, erősítse meg a humánus magatartásmintákat, pozitív szokásokat, és a gyermek jellemét formálva szolgálja a személyiség kiteljesedését; fejlessze a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolathoz szükségesek; a tanulási tevékenységek közben és a tanulók közösségi élete során fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritását, empátiáját; a nevelési folyamat gyakorlati módon igazolja a megbízhatóság, becsületesség, szavahihetőség értékét; jellemezze munkánkat egyfelől a következetes követelés és igényesség, másrészt a tanulók jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartása, az irántuk megnyilvánuló pedagógiai tapintat, bizalom, megértés, türelem, igazságosság; a pedagógiai munka középpontjában tehát a személyre szóló fejlesztés álljon; 8
PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV a tárgyi tudás mellé a gyermekek szerezzék meg mindazokat az együttműködési, kommunikációs képességeket, amelyek segítségével tudásukat önmaguk és mások számára hasznosítani tudják; az informatika alkalmazása és az idegen nyelvek tanulása iránti igény fejlesztése is járuljon hozzá az alapműveltség kialakításához. 1.2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka értékei: Nevelő-oktató munkánk legkiemelkedőbb értéke a gyermekközpontú szakmai munka. A egyéni tanulási utak tervezése a tanulók adottságai, képességei alapján. Értéke, hogy fel kell ismernünk, hogy mindenki valamiben tehetséges, kiemelkedő. A lemaradókat összefogással tovább segítjük. Különös érték a pedagógusok innovatív szemlélete, módszertani gazdagsága, egységes pedagógiai eljárása. 1. 3. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka feladatai: Feladatunk az alapműveltség kialakítása. Mivel a család a mindennapi munka, a megélhetési gondok miatt általában egyre kevesebb időt fordít a gyermekre, ezért iskolánk nemcsak a tantárgyi, hanem az alapműveltséghez tartozó általános ismeretek átadását is felvállalja. A követelményrendszer kialakítása során a tantervi kötelező előírások maximális betartása mellett különös figyelmet kell fordítani a továbbhaladás feltételeinek kidolgozására. A mindennapi élethez szükséges általános ismeretek átadása komplex módon történik, tantárgyakhoz, osztályfőnöki tevékenységhez kapcsolódva. Iskolánk fontos feladata, hogy hozzájáruljon a tanulók személyiségének, képességeinek és készségeinek kibontakoztatásához, segítse szellemi és testi fejlődésüket és az egészséges életmód kialakítását. Fel kell készíteni a tanulókat arra, hogy természeti és társadalmi környezetünket megismerjék, védjék és formálják. Tudjanak élni jogaikkal, s teljesítsék kötelezettségeiket. Ki kell alakítani a társadalmi együttéléshez, az önműveléshez, valamint a továbbtanuláshoz szükséges alapvető képességeket és készségeket. Gondoskodni kell a különböző képességű ill. eltérő ütemben fejlődő tanulók egyéni fejlesztéséről. 1. 4. Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka pedagógiai eszközei arra törekszünk, hogy minden gyermek számára biztosítsunk képességeinek, érdeklődésének illetve távolabbi céljainak megfelelő programokat, tevékenységi formákat; a tanulási stratégiák megválasztásában és a taneszközök használatában kitüntetett szempontként vesszük figyelembe az életkori jellemzőket; személyes példamutatással neveljük gyermekeinket toleranciára, a másság elfogadására, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartására; az iskolai tanulás folyamatában a gyakorlatközpontúság, az életvitelhez szükséges, alkalmazható tudás gyarapítása, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése érvényesül; a meggyőzés, a felvilágosítás, a tudatosítás módszerei az oktatás valamennyi módszere: meggyőzés, minta, példa, példakép, példakövetés, eszménykép; bírálat, önbírálat; beszélgetés, felvilágosítás, tudatosítás, előadás, vita, beszámoló; a tevékenység megszervezésének módszerei: követelés, megbízás, ellenőrzés, értékelés, játékos módszerek, gyakorlás; a magatartásra ható ösztönző módszerek: helyeslés, biztatás, elismerés, dicséret - szóbeli dicséret nyilvános formái: osztályfőnöki órán, osztályközösség előtt, iskolai összejöveteleken (tanévzáró ünnepély, ballagás ); - írásbeli dicséret formái: osztályfőnöki dicséret (ellenőrzőbe, osztálynaplóba), 9
igazgatói dicséret (ellenőrzőbe, osztálynaplóba), oklevél, kitüntetés; alapítványi, fenntartói, országos szintű elismerések; osztályozás, jutalmazás 1.5. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai eljárásai az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítése, gazdagítása a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával, személyes ráhatással; a kreativitás fejlesztése, az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés, a tanulók egészséges terhelésével, érési folyamatuk követésével és személyre szóló, fejlesztő értékelésükkel; a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozása helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával; a kortárs kapcsolatok megerősítése az elemi állampolgári és a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus ismeretek nyújtásával; az önálló tanulás és az önművelés alapozása biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat kialakításával, alapvető képességek, készségek elsajátításával, a mentális képességek célirányos fejlesztésével; a személyre szóló, fejlesztő értékelés az ismeretek tapasztalati úton történő megalapozásával, a felfedezés lehetőségének biztosításával, a kreativitás fejlesztésével, differenciált fejlesztéssel, a művészeti, a gyakorlati és a közismereti készségek egyensúlyának megteremtésével, a tanulók egészséges terhelésével, fejlődésük folyamatos követésével történik ; fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat; növeljük a tanulók aktív részvételét igénylő ismeretszerzési módok arányát (megfigyelés, kísérlet, új információs és kommunikációs technikákat alkalmazó anyaggyűjtés, modellezés, szerepjáték stb.), építünk a tanulók kíváncsiságára és a rendszerezett ismeretek iránti igényükre; a tanulók alkalmazzák megszerzett tudásukat valóságos feladatok, problémák megoldásában, konfliktusok kezelésében is, döntésképességüket szervezett gyakorlatokban és spontán élethelyzetekben is érvényesítsék; 2. SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK A személyiségfejlesztés áthatja az egész iskolai nevelő-oktató munkát. Valamennyi pedagógus feladata, hogy a foglalkozásokon, rendezvényeken, tanórákon keresztül megismerje a gyermek személyiségét, egyénre szabott fejlesztését megtervezze és megvalósítsa. Célunk olyan személyiség kialakításának elősegítése, aki nyitott, képes a változtatásra és változásra, érdeklődik a világ és hazája jelenségei iránt, hajlamos az új dolgok befogadására, s megkülönbözteti a helyes, követendő, ill. a téves, helytelen, káros magatartásformákat és tulajdonságokat. Elsőrendű, kiemelt feladat ez a bevezető és a kezdő szakasz munkájában, mert kisiskoláskorban kell felmérni a személyiségjegyeket és megkezdeni tervszerű fejlesztésüket, hiszen ebben az időszakban lehet azokat leghatékonyabban alakítani. Mindezt segíti a tanítóhoz való erős személyi kötődés, ami a későbbi időszakban már fokozatosan csökken. A felső tagozatos szakaszban e folyamat folytatása elengedhetetlen. Az átmenet időszakában lényeges, hogy az alsós tanító és a felsős osztályfőnök szoros kapcsolatot tartson, a megszerzett információk, a fejlesztés iránya, legfontosabb elemei eljussanak a felsős nevelőkhöz. Mindezt csak következetes és átfogó, komplex egységes nevelési elvekkel, célokkal és módszerekkel, a kulcskompetenciák meghatározott rendszerével érhetjük el. Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. 10
2.1.Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos nevelési feladataink: 2.1.1 A tanulók erkölcsi nevelése. Feladata: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. 2.1.2 A tanulók értelmi nevelése. Feladata: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. 2.1.3 A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése. Feladata: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. 2.1.4 A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. Feladata: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. 2.1.5 A tanulók akarati nevelése. Feladata: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. 2.1.6 A tanulók nemzeti nevelése. Feladata: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. 2.1.7 A tanulók állampolgári nevelése. Feladata: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. 2.1.8 A tanulók munkára nevelése. Feladata: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátás(á)ra és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. 2.1.9 A tanulók egészséges életmódra történő nevelése. Feladata: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. 2.2 Kulcskompetenciák a személyiségfejlesztés szolgálatában: A kulcskompetenciák azok az alkalmazási területek, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. 11
2.2.1. Anyanyelvi kommunikáció PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. 2.2.2.Idegennyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint. 2.2.3. Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia eltérő mértékben felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. 2.2.4. Természettudományos kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. 2.2.5. Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology, a továbbiakban: IST) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. 12
2.2.6. Hatékony, önálló tanulás PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. 2.2.7. Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. 2.2.8.Kezdeményező és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben - a munkahelyén is - abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. 2.2.9. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet. 2.3. Kiemelt fejlesztési feladatok a személyiségfejlesztés terén 2.3.1 Énkép, önismeret Az egyén önmagához való viszonyának alakításában alapvető célként tűzhető ki az önmegismerés és önkontroll; a felelősség önmagukért; az önállóság; az önfejlesztés igénye és az erre irányuló tevékenységek, valamint mindezek eredményeként a személyes méltóság. 13
2.3.2 Hon- és népismeret Fontos feladat a harmonikus kapcsolat elősegítése a természeti és a társadalmi környezettel, a nemzettudat megalapozása, a nemzeti önismeret, a hazaszeretet elmélyítése és ettől elválaszthatatlan módon a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek, történelmének, hagyományainak megbecsülése. 2.3.3 Európai azonosságtudat- egyetemes kultúra A tanulók ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. Váljanak nyitottá és megértővé a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt. Szerezzenek információkat az emberiség közös, globális problémáiról, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködésről. Növekedjék érzékenységük a problémák lényege, okai, az összefüggések és a megoldási lehetőségek keresése, feltárása iránt. Az iskolák és a tanulók törekedjenek arra, hogy közvetlenül is részt vállaljanak a nemzetközi kapcsolatok ápolásában. 2.3.4 Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés Az aktív állampolgári léthez ismeretek, képességek, megfelelő beállítottság és motiváltság szükséges. A megfelelő ismeretek az Ember és társadalom műveltségi területre koncentrálódnak, a képességek, értékorientációk, beállítódások fejlődéséhez az iskolai tanulás teljes folyamata és az iskolai élet teremthet lehetőségeket. Az aktív állampolgári magatartáshoz szükséges részképességek, értékorientációk, beállítódások (pl. felelősség, autonóm cselekvés, megbízhatóság, tolerancia, társadalmilag elfogadott viselkedés) elsajátítását döntően a tanulók aktív részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások minősége, az iskolai élet demokratikus gyakorlata biztosíthatja. 2.3.5 Gazdasági nevelés Értsék a fogyasztás gazdaságot mozgató szerepét, saját fogyasztói magatartásuk jelentőségét, felelősségét. Az iskolai nevelésnek alapvető szerepe van abban, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká váljanak, mérlegelni tudják a döntéseikkel járó kockázatokat, a hasznot vagy a költségeket. 2.3.6. Környezettudatosságra nevelés A környezettudatosságra nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezet megóvására, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. 2.3.7. A tanulás tanítása A tanulás számos összetevője tanítható. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést a különböző szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, annak szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban, valamint tanítsa a gyerekeket tanulni. 2.3.8. Testi és lelki egészség Az intézmény személyi és tárgyi környezetével segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesztik. 14
2.3.9 Felkészülés a felnőtt lét szerepeire A felnőtt lét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Általános célja, hogy segítse a tanulók további iskola - és pályaválasztását. A szociális kompetencia fejlesztésében kiemelt feladat a segítéssel, együttműködéssel, vezetéssel és versengéssel kapcsolatos magatartásmódok kialakítása. 3. AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAMJA, A TELJES KÖRŰ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK 3.1 Az egészségnevelés célja: Az egészségnevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók egészségfejlesztési attitűdjének, magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék minden tagja képes legyen arra, hogy folyamatosan nyomon kövesse saját egészségi állapotát, érzékelje a belső és külső környezeti tényezők megváltozásából fakadó, az egészségi állapotot érintő hatásokat, és ez által képessé váljon az egészség megőrzésére, illetve a veszélyeztető hatások csökkentésére. A teljes fizikai, szellemi és szociális jól-lét állapotának elérése érdekében az egyénnek vagy csoportnak képesnek kell lennie arra, hogy meg tudja fogalmazni, és meg tudja valósítani vágyait, hogy megtalálja a megfogalmazódott szükségleteihez vezető, egészségét védő, és a környezet védelmére is figyelő optimális megoldásokat, továbbá környezetével változzék vagy alkalmazkodjék ahhoz. Az egészséget tehát alapvetően, mint a mindennapi élet erőforrását, nem pedig, mint életcélt kell értelmezni. Az egészség pozitív fogalom, amely a társadalmi és egyéni erőforrásokat, valamint a testi képességeket hangsúlyozza. Az egészségfejlesztés következésképpen nem csupán az egészségügyi ágazat kötelezettsége, hanem az egészséges életmódon túl a jól-létig terjed. 3.2 Ebből adódóan az egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok: Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében. Minden tevékenységével a holisztikus egészségfejlesztési modell szerint szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével az iskola segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesztik. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. A pedagógusok készítsék fel a gyerekeket, a fiatalokat arra, hogy önálló, felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani, konfliktusokat megoldani, tisztában legyenek a fogyasztóvédelmi és bűnmegelőzési ismeretekkel. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékkal élő embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Ismertessék meg a környezet - elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, veszélyes anyagok - leggyakoribb, egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit. Készüljenek fel a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére. Az iskola feladata az is, hogy felkészítsen az önálló gyalogos közlekedésre, a tömegközlekedési eszközök használatára, az utasbalesetek elkerülésének módjaira. Figyelmet kell fordítani, továbbá a veszélyes anyagok, illetve készítmények helyes kezelésére, legfontosabb szabályaira (felismerésére, tárolására). Az iskola nyújtson támogatást a gyerekeknek - különösen a serdülőknek - a káros függőségekhez vezető szokások és életmódok (pl. a dohányzás, alkohol- és kábítószer fogyasztás, káros szenvedélyek / játék, számítógép, Internet stb./, helytelen táplálkozás, öltözködési szokások) kialakulásának megelőzésében. Az iskola megkerülhetetlen feladata, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, és figyelmet fordítson a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős példaértékű szerepe van. 15
3.3 Az egészségnevelés területei az iskolában: Osztályfőnöki órák anyagai Az iskola épületeinek és környékének tisztán tartása (ügyeletesi tevékenység) Vetélkedőkre való felkészülés (egészséges életmód, elsősegélynyújtó, katasztrófavédelmi verseny) DSE foglalkozások Olimpiai ötpróba rendezvényein való részvétel Gyógytestnevelés foglalkozások Napközis foglalkozások szabadlevegős tevékenységei Osztálykirándulások programjai Szülőknek és gyermekeknek szóló felvilágosító előadások ( egészségkárosító anyagokról, drogprevenció, bűnmegelőzés) Akciónapok (katasztrófavédelmi nap) DADA program Mindennapos testnevelés 3.4 Konkrét célok és feladatok: természeti épített szociális környezetünk ismerete, óvása, fejlesztése, helyi értékek és problémák feltérképezése, helyi célok megfogalmazása (pl. öreg fák megóvása, faültetés, madárvédelem, iskolai büfé zöldítése egészséges termékek forgalmazása, energiatakarékosság, helyi védettség stb.), lakóhely megismerése (értékek, gondok a megoldás módjai), hagyományok ápolása (család iskola település), azonosságtudat fejlesztése a fenti szinteken, a kommunikáció fejlesztése a szülőkkel, az iskola környezetében élőkkel, legalapvetőbb egészségvédelmi ismeretek megismertetése, az egészségre káros szokások biológiai, élettani, pszichés összetevőinek megismertetése, mindennapi testedzés: - testnevelésórák, (amennyiben az iskola személyi, tárgyi, anyagi feltételei lehetővé teszik, a kerettantervben meghatározottakon felül is beiktatható testnevelés óra, mivel az nem növeli a törvényesen megadott óraszámkeretet) - napközis szabadidő, óraközi szünetek, uszodai programok, korcsolyázás, DSE programok mint lehetőség - szabad, játékos mozgás biztosítása szünetekben. (Minden évben a munkatervben, illetve a DSE, valamint a napközis munkatervben meghatározott formában és keretek között.) Az iskola elhelyezkedéséből adódó jellemzők: Nagy forgalom Zaj Célok: A közlekedésbiztonság növelése A kerékpáros és gyalogos közl. segítése Csökkentés Tevékenység, feladat: (a még megvalósítandók, ill. a folyamatos tevékenységek kiemelése) - közlekedésbiztonsági ismeretek kiemelt tanítása - kerékpárral közlekedők számára kerékpártároló - az út mellé zajfogó fal - fák, cserjék ültetése 16
Az iskola elhelyezkedéséből adódó jellemzők: Légszennyezés Szemét Az iskolabelső Energiafelhasználás Világítás Vízfelhasználás Csatorna Iskolakert Udvar Iskolabüfé Az iskola eszközellátottsága PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV Célok: Csökkentés Tiszta, egészséges környezet Tiszta, meghitt környezet Takarékos fűtés Egészséges, takarékos Egészséges ivóvíz, a vízfogyasztás csökkentése A csatorna karbantartása Tanítás, pihenés, felüdülés helye legyen Tevékenység, feladat: (a még megvalósítandók, ill. a folyamatos tevékenységek kiemelése) - zöldesítés az iskola környékén, az iskolakertben; a növények gondozása, pótlása - gyomtalanítás, parlagfűirtás - a folyosók napközbeni feltörlése - több szeméttároló elhelyezése - felvilágosító előadások az egészségkárosító anyagokról és a fertőzésveszélyekről - utak sózása helyett ásványi őrlemény használata - vegyszerek mellőzése az iskola kertjeiben - festések, felújítások, a dekorációhoz falitáblák, élősarkok, akvárium, madarak, a mellékhelyiségekben szappan, WC papír - portalanítás (atkák-allergia) - gyakori szellőztetés (beltéri szennyezőanyagok: formaldehid, szén-dioxid) - lábtörlők alkalmazása - gázkazán szabályozása - nyílászárók javítása, tető szigetelése (tetőkert?) - a neonok cseréje energiatakarékos izzókra megtörtént - víztakarékos öblítés, csapok karbantartása, - biológiai lebontók alkalmazása - ecetsav, mosószóda, borax, szódabikarbóna és egyéb környezetbarát takarítószerek alkalmazása - növények gondozása, pótlása, fajátékok, gyógynövények, madáretetők, madárodúk kihelyezése, gondozása Biztonságos aljzat - az aszfaltozott rész felújítása Egészséges ételek, italok A tanítás-nevelés élményközpontúságának növelése, az esztétikai érzék fejlesztése egészséges személyiség - gyümölcslevek-és teák, friss és szárított gyümölcsök, joghurtok, sajtok, gabonapelyhes édességek - a tantermekben írásvetítő, TV, videó és számítógép projektor, interaktív tábla - esztétikus dekorációk, falitáblák, szemléltetőanyagok - digitális fényképezőgép, gáztűzhelyek, konyhai eszközök, ismeretterjesztő folyóiratok, könyvtár, médiatár 17
3.5. Tanulásszervezési és tartalmi keretek 3.5.1. Tanórai keretek PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV tantárgyakba beépítve tanulmányi kirándulás (költségeit a szülők vállalják) sportnap osztályfőnöki órákon környezet-és egészségvédelmi témák testnevelés természetismeret órák 3.5.2. Tanórán kívüli lehetőségek A tanulók környezeti ismereteinek bővítésével, rendszerezésével, az összefüggések feltárásával meg kell alapozni, hogy a középiskolában lehetővé váljon a környezetért, a következő generációkért felelős viselkedést vállaló személyiség formálása. Célkitűzések A választott programok és az alkalmazott módszerek: fejlesszék a tanuló szociális készségeit, adjanak lehetőséget új ismeretek megszerzésére (biológiai sokféleség, fenntartható fejlődés), rendszerezzék, szelektálják, mélyítsék el a már meglévő ismereteket, szintetizálják az egyes tantárgyak nyújtotta analitikus ismereteket, tanítsanak rendszerszemléletre, alakítsanak ki kritikus gondolkodást, fejlesszék a környezeti harmónia megteremtése érdekében fontos képességeket (pl.: problémamegoldó, konfliktuskezelési képességek, tolerancia, alternatív gondolkodás), ösztönözzenek az egészséges, környezetbarát életmód elsajátítására, alakítsanak ki környezeti érzékenységet, helyes szokásokat, viselkedési normákat, neveljenek a hagyományok tiszteletére, mutassanak követendő mintákat, ösztönözzenek felelősségteljes cselekvésekre (tárják fel, hogy mit tehet a tanuló egyéni életében a környezeti problémák megoldása, megelőzése érdekében); tárják fel a tanulók számára a globális kérdések alapvető gazdasági, társadalmi hátterét, tegyék világossá a tanulók számára, hogy az ember a természet része, és csak akkor van esélye a boldogulásra, ha kész együttműködni környezetével, és nem uralkodni akar felette. Szakkörök Természetbarát: A szakkör a kutató típusú, önállóan vizsgálódni szerető tanulók fejlesztésének nagyon jó színtere. A környezetvédelmi szakkörökön belül lehetnek tematikus szakkörök is (pl.: biokertész, gyógynövény, természetkutató stb.), de a tantárgyakkal megegyező szakkörök (kémia, biológia) munkájába is be lehet építeni a környezeti nevelést. - Elsősegélynyújtó, polgárvédelmi: a Vöröskereszt és a Polgárvédelem helyi szervezetei segítségével. Tanulói pályázatok Adjunk ki egy-egy környezetvédelmi problémát, témakört önálló kutatásra, feldolgozásra. A tanulók motiválása történhet pályázatok kiírásával, a legjobb munkák díjazásával. A születendő munka formája sokféle lehet: szakmai dolgozat, rajz, fotó, film, interjú, irodalmi alkotás. Tábor Lehetőleg olyan természetkutató tábort szervezzünk, ahol konkrét gyakorlati problémát oldanak meg a tanulók (pl. monitoring, rekonstrukció, élőhely-térképezés, mérések stb.). Az életmódtábor, tánctábor, sporttábor, sítábor, vándortábor az egészségnevelés fontos színtere. A tábor típusától függően fontos az illetékes 18
önkormányzat, szakemberek megkeresése, véleményük kikérése. Lehetőleg ne táborozzunk védett területen, amennyiben ez elkerülhetetlen, a természetvédelmi hatósághoz kell folyamodni engedélyért. A környezet- és egészségvédelem jeles napjai A természet- és környezetvédelem, az egészségügy jeles napjairól a tanórákba beépítve, illetve külön programokat szervezve emlékezhetünk meg és tudatosíthatjuk a jelentőségüket. A nap jellegének megfelelő vetélkedőt, akciót vagy kirándulást szervezhetünk, illetve pályázatot írhatunk ki. Akciók Egy-egy helyi környezeti probléma megoldására vagy jeles napokon szervezzünk olyan akciókat, amelyek felhívják a lakóhelyünk közösségének figyelmét egy-egy helyi vagy globális környezeti problémára. A megmozdulást szervezhetjük magunk is, de csatlakozhatunk helyi vagy országos környezetvédő szervezetek akcióihoz (pl.: Takarítási világnap, Autómentes nap). Kiállítások Rendezzünk iskolánkban nyitott, a nagyközönség által is látogatható környezetvédelmi kiállításokat (pl. szemétszobrászat, természeti értékeket, helyi problémákat bemutató kiállítás). Jó lehetőség a környező iskolákkal való kapcsolattartásra. Iskolai zöld médiumok Az iskolai könyvtárban létesítsünk külön polcot a környezeti témakörökkel foglalkozó könyveknek, videofilmeknek, CD-lemezeknek. Ezzel a megoldással a tanulók könnyebben átlátják a rendelkezésükre álló irodalmat, szívesebben kutatnak, olvasgatnak. Ha van rendszeresen kiadott iskolaújság, mindig adjunk lehetőséget a diákokat foglalkoztató zöld hírek megjelentetésére. Az iskolarádió különösen alkalmas lehet arra, hogy a környezet- és természetvédő csoportok rendszeresen tartsák a kapcsolatot a teljes diáksággal, beszámoljanak munkájukról, ébren tartsák a környezetvédelem gondolatát, fontosságát. Iskolai kiadvány Szakmai kiadványsorozat megjelentetésére kerülhet sor, amely színvonalával érdeklődésre tarthat számot. A műhelyekben, egyéni feladatokként végzett munka méltó elismerése, ha azok megismerhetővé válnak a nagyközönség számára. Az elkövetkező években szükséges a város értékeinek összegző kiadványa, mely felhasználható oktatásunkban. Média Fontos, hogy az iskola környezetvédelmi tevékenysége ismert és elismert legyen a helyi, illetve tágabb közösségben. Ezért tartsunk szoros kapcsolatot a helyi médiával, és gondoskodjunk az érdemi események, feltárt problémák, eredmények megismertetéséről. Tanulmányi kirándulás Szervezzünk egy- vagy többnapos tanulmányutat egy-egy konkrét téma részletesebb megismerésére, egy-egy terület, táj megismerése céljából. Ellátogathatunk kisebb-nagyobb gyerekcsoportokkal tanösvényekre, nemzeti parkokba, természetvédelmi területekre, vadasparkokba, botanikus kertekbe, múzeumokba. Zöldesítés: A környezetvédelmi jeles napokhoz kapcsolva vagy önálló programként a szülők illetve az iskola környékének lakossága megnyerésével cserjéket, fákat ültetünk szépítve környezetünket, és a zajtól, portól is megvédhetjük szervezetünket. Különválogató (szelektív) hulladékgyűjtés Ha van lehetőség bevonni a helyi hatóságokat, szervezzük meg az egész iskolára kiterjedő szelektív hulladékgyűjtést és elkülönített elszállítást legalább a papírhulladék, a szárazelem, fémdoboz, használt étolaj és a szerves hulladék esetében. Ezen tevékenység hatásfoka nagy, hiszen jelentős mértékben kihathat a tanuló tágabb környezetére is. Vetélkedők, tanulmányi versenyek Az érdeklődő, ambiciózus tanulókat ösztönözzük arra, hogy vegyenek részt helyi, regionális és országos versenyeken. Általános iskola 5 6. évfolyam Kaán Károly Természet és Környezetismereti Országos Verseny Általános iskola 7 8. évfolyam Herman Ottó Országos Biológia Verseny 5-8. évfolyam Curie Környezetvédelmi Verseny 19
4-8. évfolyam Barátunk a természet Országos Verseny Városismereti program A diákönkormányzattal való együttműködés keretében szervezzünk olyan programokat, amelynek során megismerhetik a gyerekek a szűkebb és tágabb környezet jellemző épületeit, tereit és egyéb objektumait. Az ismereteket vetélkedők vagy kiállítások formájában lehet még jobban rögzíttetni a tanulókkal. Levegőszennyeződés-mérő program (Savaseső-mérés, zuzmótérképezés) Tanulói csoportok végezzék a megfigyeléseket, illetve azok regisztrálását. Az eredmények összesítése, ábrázolása különböző matematikai módszerekkel történhet. A kikövetkeztetett kiváltó okok és környezetegészségügyi hatások hozzáírásával komoly pályázati vagy kiállítási anyag lehet az eredmény. Kapcsolattartás külső segítő partnerekkel Találkozzanak a tanulók a helyi és országos környezet- és természetvédő civil szervezetek képviselőivel, ifjúsági tagozatként aktívan be is kapcsolódhatunk ezen mozgalmakba. Szervezzünk a közeli bevásárlóközpont vezetőjének engedélyével próbavásárlást, hogy a tanulók ismerkedjenek a reklámok fogásaival, a fogyasztói szokásokkal. Valamelyik nemzeti park vagy társadalmi szervezet segítségével szervezzünk a gyerekeknek természetvédelmi akadályversenyt. A felügyelőségek vagy környezetvédelmi cégek bevonásával műszeres vizsgálatokat is végezhetünk (pl. zajszint, talaj-, levegőszennyezettség). Művészeti csoportok, ünnepségek Használjuk ki a művészetek iránti érdeklődést. Néhány problémára próbáljuk ráirányítani a figyelmet a művészet eszközeivel. Szervezzünk irodalmi műsort (pl. Föld napja, Víz világnapja). Természetes anyagok felhasználásával készítsük el egy környezetbarát lakóház, porta modelljét. Éljünk a drámapedagógia korszerű módszereivel is. Kézműves foglalkozás A természet adta anyagok (termések, levelek, tollak, csigaházak...), illetve az újrahasznosítható hulladékanyagok felfelhasználásával különböző díszeket, kompozíciókat készíthetünk, amelyekből kiállítás vagy vásár is szervezhető (pl.: Karácsonyi vásár) Diákönkormányzati nap Az iskolai programnak mindig lehet környezet-egészségügyi része is. Sportnap a szülőkkel összefogva egész naposra is tervezhetjük (szombat) és az egészséges ételek, italok, gyógyhatású készítmények vásárával, táncbemutatókkal, egészségi állapotfelméréssel is összeköthetjük. Napközis szabadidős foglakozások: séta a környéken, termések gyűjtése. DSE szervezések: délutánonként, változó évfolyam-összetételben sportversenyek. Látogatások: állatkertben, múzeumban, botanikus kertben, arborétumban, tanyán, nemzeti parkban, szeméttelepen, hulladékégetőnél, szennyvíztisztító telepen, papírgyárban. Ennek során előre megadott szempontsor vagy feladatlap segítségével buzdítsuk a gyerekeket az önálló felfedezésre, az ismeretek önálló feldolgozására. Előadások A nagyon jól sikerült környezet-egészségvédelmi tanulói kiselőadásokból, illetve a kiírt pályázatok szóbeli védéséből rendezhetünk egy iskolai szintű programot is. Ez a tanulók, tanárok, szülők környezet-egészségügyi nevelésének egyik hasznos módszere amellett, hogy fejleszti a tanulók helyes önértékelését és pozitív megerősítését. Szülői értekezletek: utalás a környezet-egészségvédelem néhány fontos elemére. Szülői fórum: Témák: egészséges táplálkozás, drogprevenció, lelki egészség, háztartási környezetvédelem. 20