Időjárás lexikon gyerekeknek
Mikor esik az eső? Miután a nap a földön lévő vizet elpárologtatja, a vízpárával telített meleg levegő felszáll. (Ezt minden nap láthatod, hiszen a tűzhelyen melegített vízből is felfelé száll a gőz!) A magasban aztán, ahol már hidegebb levegő található, apró vízcseppek képződnek, ha elég sok vízcsepp gyűlik össze, akkor a Földre hullik, ekkor esik az eső. Melyik évszakban süt a legtöbbet a nap? Nyáron. Nyáron, a Nap északkeleten kel és északnyugaton nyugszik. Ilyenkor jóval magasabban jár nappal és az az idő is jóval rövidebb, amit a Föld árnyékos oldalán töltünk éjszaka. Ez azért van így, mert a földtengely ferde és egyszer kisebb, egyszer nagyobb részt érnek a napsugarak. Nyáron a nap északi félteke fordul jobban a Nap felé. ÉK DNy v 2 v
Mitől esik az ónos eső? Ha a talaj hőmérséklete fagypont alá süllyed, és a magasban enyhe, nedves levegő érkezik, melyből eső hullik, az esőcseppek a földre hullanak és rögtön megfagynak. Így mindent jég boríthat, a közlekedés akadozhat. Miért esik télen a hó? A hókristály a felhő belsejében keletkezik meleg és nedves levegőből, ami aztán hideg légrétegeken keresztül halad. Miután elhagyják a hókristályok a felhőt, a talaj közeli meleg levegőben felolvadnak és esőként hullnak a földre. Télen azonban, amikor a hőmérséklet alacsony, a hókristályok olvadás nélkül hullnak alá, és gyönyörű hótakarót alkotnak a földön. nyáron télen Mitől képződnek az árvizek? Árvíz a folyó vízszintjének hirtelen megemelkedése, melynek hatására a folyó a medréből kilép. Árvizek főleg a nagy esőzések, a hirtelen felhőszakadások, a hóolvadások miatt keletkeznek. v 3 v
Mitől fúj a szél? A szelet a napsütés idézi elő. Ahol sokáig süt a nap, ott jobban felmelegszik a levegő. A meleg levegő könnyebb, ezért felemelkedik a magasba, a helyére pedig hideg levegő áramlik. Ez az áramlás a szél. Hogyan keletkeznek a felhők? Felhő akkor keletkezik, ha a levegő felfelé szállva lehűl és a benne lévő vízgőz kicsapódik. Ezek a vízgőz molekulák a levegőben lévő porszemecskékkel együtt válnak láthatóvá, így látjuk meg mi is a felhőket az égen. Hogyan keletkezik a szivárvány? A szivárvány akkor keletkezik, amikor a nap fénye megtörik az esőcseppeken. A fény különböző színek összessége, de mi általában fehérnek látjuk a napsütésből jövő fényt, ahogy akadálytalanul süt át a felhőkön. Amikor a fény az esőcseppeken megtörik, különböző színű fénysugarakra bomlik fel. Ez a szivárvány. Ilyet láthatunk akkor, amikor süt a nap és közben esik az eső. v 4 v
Miért van mennydörgés? Villámcsapáskor mennydörgést hallunk. Villámláskor a felmelegedett levegő hirtelen kitágul és beleütközik a körülötte lévő hideg levegőbe. A hideg levegő összenyomódik, majd kitágul és továbbadja a nyomást a körülötte lévő levegőnek, és így tovább. A lökések és összeütközések hangja a mennydörgés. Miért jár fényjelenséggel a villám? A villámlás egy-egy óriási szikra, villámláskor villamos feszültség csapódik ki, ezt látjuk mi cikázó fényjelenségnek. Igaz az az állítás, hogy kétszer nem csap be ugyanoda a villám? Nem igaz ez a babona, vagy közmondás. A villám ugyanarra a helyre többször becsaphat, gyors egymásutánban. v 5 v
Hogyan alakulnak ki a hurrikánok? Hurrikán kialakulásához meleg tengervízre van szükség. Amikor a tengervíz hőmérséklete eléri a 28 fokot, a párolgása felgyorsul. A párolgás után a felemelkedő párás, meleg levegő felemelkedik, majd hirtelen lehűl a magasban és hatalmas felhővé alakul. Mivel a párolgás folyamatos a tenger felett, így egyre nagyobb felhő, hurrikán alakul ki, mely forgó mozgást végez. Csak akkor gyengül, amikor eléri a szárazföldet, ott azonban komoly károkat okoz. Mi az a gömbvillám? A gömbvillámok létezése ma sem tisztázott, és kutatások szerint az emberek mindössze alig 1 %-a látott ilyesmi jelenséget. Vélhetően azonban egy fénylő, gömbszerű, a villámhoz képest lassú mozgású elektronos kisülés. Be tud jönni a gömbvillám az ablakon? Ha egyáltalán létezik gömbvillám (mert még ez sem bizonyított), akkor valószínű, hogy a szilárd tárgyakat kikerüli, így a házat nem közelíti meg. Miért fúj a szél? Amikor a meleg levegő megemelkedik, a helyébe hideg levegő tódul, ezt nevezzük szélnek. Mit hoz a melegfront? Általában csendes, gyenge esőt, szitálást, melegedést. Télen pedig szép, nagypelyhes havazást és enyhülést. Mit hoz a hidegfront? Nyáron heves zivatarokat, jégesőt, viharos szelet, hirtelen lehűlést; míg télen apró szemű havazást, hózáporokat, fagyot. v 6 v
Általában honnan fúj a szél? Magyarországon nincs állandó szélirány, de a nyugati és az északi szelek jóval gyakoribbak, mint a déli és a keleti szél. Milyen sebesek a szelek? Tornádók, hurrikánok, tájfunok 300-500km/h-s sebességgel is fújhatnak. Nálunk a 100-120km/h-s szél is ritka. Ha elolvadna a jég a sarkvidékeken, mennyivel lennének nagyobbak a tengerek? Nagyjából 35 méterrel. Víz alá kerülne New York, Tokió, London, Velence, Kairó. Miért csak télen látom a fújt párát, nyárom miért nem? A lehelet télen és nyáron is ugyanolyan. Ugyanazt a párát fújjuk ki nyáron is, mint télen. A levegőben lévő vízrészecskék láthatatlanok, de a hideg levegőben a leheletünk gőze vízcseppecskékben gyűlik össze és ez válik láthatóvá. v 7 v
A Köpönyeg.hu köszönetét fejezi a kérdések összeállításáért Grétának, Sárinak, Dominiknak, Kornélnak és Mártonnak.