ELTE Tanító- és Óvóképző Kar. Tematikus terv

Átírás

1 ELTE Tanító- és Óvóképző Kar Tematikus terv A víz mint élettelen környezeti tényező a 6 12 éves korosztályban folyó természetismereti nevelő-oktató munkában Természetismeret műveltségterület 2. osztály

2 Tartalomjegyzék A téma elhelyezése a környezetismeret tantárgy célrendszerében osztály osztály osztály osztály osztály osztály hazai tájaink életközösségei Tantárgyi koncentráció lehetőségei tapasztalatok feldolgozása A téma feldolgozásának időkerete A téma feldolgozásához tervezett tevékenységek bemutatása

3 A téma elhelyezése a környezetismeret tantárgy célrendszerében A 2012-es NAT úgy fogalmaz, hogy az Ember és természet műveltségterület középpontjában a természet és az azt megismerni igyekvő ember áll. Az elemi természettudományos nevelésben alapvető célként fogalmazódik meg a megfigyelő-, leíró-, azonosító- és megkülönböztető-, rendszerező-, adatértelmező-, következtető képesség, kommunikációs és vitakészség, az időben és térben való tájékozódási képesség, a méréshez és kísérletezéshez szükséges képességek fejlesztése, szokások alakítása. Olyan természettudományos gondolkodás, amely hozzájárul a környezettel való összhang megtalálásához és tartós fenntartásához. Ezen célok megvalósítására kell törekednünk a víz témakörének feldolgozása közben is, hiszen a vízzel kapcsolatos tevékenységes végzése során alapvetően a képességfejlesztés a cél. A képességfejlesztéshez szükséges tanulói tevékenységek a természettudományos ismeretszerző módszerek, eljárások alkalmazását jelentik, melyek: a megfigyelés, a leírás, az összehasonlítás, csoportosítás, osztályozás, rendszerezés, adatértelmezés, következtetés, becslés, mérés és kísérletezés. A tevékenységek végzése során a tanulók tények és képzetek szintjén élményszerű természettudományos tapasztalatok, ismeretek birtokába jutnak. Tématervem elkészítéséhez a 2. osztályt választottam korosztályként, melyben a természettudományos módszerek közül a mérés jelenik meg. A víz mérhető tulajdonságainak megismerése közben az 1. osztályban fejlesztett képességekhez kapcsolódva elkezdődik a gyermekek mérési technikájának fejlesztése. A fenntarthatóságra nevelés céljai a víz témakörrel kapcsolatban is alapvetőek, a környezetét tudatosan figyelő, azt érzékenyen alakító, az életet tisztelő ember nevelése itt is nagy szerepet kap. Elengedhetetlen továbbá az egészségfejlesztési célok szem előtt tartása is a témakör feldolgozásánál, a saját szervezetének jelzéseire figyelő, egészségét óvó, felelős szemléletmód kialakítására kell törekedni. A tevékenységek végzése során a természettudományos tárgyak szeretetének alapozása is kiemelkedő fontosságú. A téma elhelyezése a fejlesztési folyamatban. (Az adott évfolyamon illetve az 1 6. osztály teljes folyamatában.) A téma koncentrikus bővülésének bemutatása. A feldolgozott témát megelőző és az erre épülő képességek és ismeretek bemutatása a fejlesztés tükrében. 3

4 1. osztály A képességfejlesztés főbb területei: A megismerési képességek fejlesztésén belül 1. osztályban a megfigyelő, leíró, és az azonosító- megkülönböztető képesség fejlesztésén van a hangsúly, ezért a víz témakörében megfigyeléseket, a tapasztalatok leírását, összehasonlításokat és különböző szempontok alapján történő csoportosításokat végzünk. A téma feldolgozásának témakörei, tartalma Az anyagok körülöttünk témakörön belül: a víz érzékelhető tulajdonságainak megfigyelése (színe, szaga, íze, alakja, összenyomhatósága, hangja) történik. Tevékenységek: a víz érzékelhető tulajdonságainak megállapítása (piktogramok segítségével), és lejegyzése. Különféle vizek megfigyelése, összehasonlítása (szénsavas, és szénsavmentes ásványvíz, gyógyvíz, forrásvíz, desztillált víz), érzékelhető tulajdonságaik összehasonlítása a csapvíz érzékelhető tulajdonságaival. A megfigyelés eredményeinek rögzítése szóban, rajzzal. A hóban, szélben, napsütésben témakörön belül: az időjárás elemeinek megfigyelése, a víz különböző megjelenési formái a természetben, a víz halmazállapotai és a csapadékformák összekapcsolása. Tevékenységek: a víz különféle megjelenési formáinak megfigyelése, és felismerése, összehasonlítása (eső, hó, zúzmara, dér, jég, köd, pára). A mi kerül az asztalra? témakörön belül: az ember megismerése és egészsége szempontjából,az egészségtudatos táplálkozási szokások kialakítása - a víz a legegészségesebb italunk, mely a szervezet számára nélkülözhetetlen Domináns módszerek: megfigyelés, leírás, összehasonlítás, csoportosítás, bemutatás, magyarázat, beszélgetés, játék 4

5 2. osztály A képességfejlesztés főbb területei: 2. osztályban az 1. osztályban fejlesztett képességek továbbfejlesztése, bővítése zajlik, továbbá a mérés, mint új módszer bevezetésével a mérési technika fejlesztése kezdődik meg. A mérések során a víz érzékelhető tulajdonságainak megismerése kiegészül a mérhető tulajdonságok tapasztalati úton történő megismerésével. A téma feldolgozásának témakörei, tartalma Az anyagok körülöttünk témakörön belül: A víz térfogatának, hőmérsékletének mérése, az ezekhez szükségek eszközök, mértékegységek (deciliter, liter, celsiusfok) megismerése. A víz halmazállapot-változásai (olvadás, fagyás, párolgás, lecsapódás), ezek kapcsolata a hőmérséklet változásával. A melegítés és hűtés a mindennapokban. Kapcsolat keresése a víz halmazállapot-változásai és köznapi alkalmazásai között (például hűtés jégkockával, melegítés gőzzel). Térfogatmérés a víz fagyasztása és olvadása során. Példák keresése a víz halmazállapot-változásaira a háztartásban és a természetben. Tevékenységek: térfogatmérés, hőmérsékletmérés, vízoszlop magasságának mérése, tömegmérés. A mérési eredmények rögzítése írásban, rajzban. Oldatok. Vízben való oldhatóság. Tevékenységek: Különböző anyagok viselkedésének megfigyelése vízben. Oldatok készítése. Az anyagok csoportosítása vízben való oldhatóság szerint. A meleg és hideg vízben való oldódás összehasonlítása. (Ez a témakör az előző kerettantervekben még a harmadik osztályos tananyagban jelent meg.) A mi kerül az asztalra? témakörön belül: Az ember megismerése és egészsége szempontjából az egészségtudatos táplálkozási szokások kialakítása - a víz a legegészségesebb italunk, mely a szervezet számára nélkülözhetetlen. Tevékenységek: a napi szükséges folyadék mennyiségének megfigyelése, mérése Fontos, hogy mérések végezzünk a természetben is. Tevékenységek: patak folyási sebességének mérése, természetes vizek mélységének, hőmérsékletének mérése, mérése. A mérések eredményeinek rögzítése rajzban, írásban. Domináns módszerek: megfigyelés, leírás, összehasonlítás, mérés, bemutatás, magyarázat, játék 5

6 3. osztály Képességfejlesztés főbb területei: Az eddigi osztályokban fejlesztett megismerő képességek továbbfejlesztése mellett a kísérletezéshez szükséges képességek fejlesztése a leghangsúlyosabb. Ez utóbbit a legmagasabb szintű természettudományos megismerési módszer, a kísérlet alkalmazásával fejleszthetjük. A kísérletek a víz kölcsönhatásokban megnyilvánuló tulajdonságainak megismerésére irányulnak. A téma feldolgozásának témakörei, tartalma Az anyagok körülöttünk témakörön belül: Halmazállapot-változásokkal kapcsolatos kísérletek elvégzése, így a víz halmazállapot-változásai (olvadás, fagyás, párolgás, lecsapódás, forrás) közben végbemenő kölcsönhatások, változások megfigyelése. (Bár a kerettanterv 2. osztályban már foglalkozik ezzel a témakörrel, ott a halmazállapotok változásakor bekövetkező hőmérséklet-változásokon van a hangsúly, 3. osztályban pedig magukra a kölcsönhatásokra és az ezek közben bekövetkező változásokra helyeződik a hangsúly.) Oksági összefüggések keresése a halmazállapot-változások és az egyes hétköznapi jelenségek között. Tevékenységek: A víz különféle halmazállapotainak tantermi körülmények között történő modellezése (jég, víz, gőz). A gőz és a pára közti különbségek megfogalmazása, tapasztalati úton történő ismeretszerzés (vízforralás után a forró gőz fölé hideg tányért teszünk, és a párát lecsapatjuk). A víz mint oldószer. (A kerettanterv szerint már ezzel is foglalkozunk 2. osztályban, de itt a felépítés és működés kapcsolatában vizsgáljuk.) Tevékenységek: Egyszerűen elkészíthető oldatok elkészítése (sóoldat, cukoroldat), a víz elpárologtatása, a változások megfigyelése, és rögzítése. Tájékozódás a tágabb a térben témakörön belül: A vízi, szárazföldi és légi közlekedési eszközök. Megtart, ha megtartod témakörön belül: A vízvédelem szerepének belátása. Domináns módszerek: megfigyelés, leírás, összehasonlítás, mérés, kísérlet, bemutatás, magyarázat, játék 6

7 4. osztály Képességfejlesztés főbb területei: Az eddig fejlesztett természettudományos megismerési képességek komplex továbbfejlesztése történik, hangsúlyos marad továbbá a környezettudatos magatartásra nevelés, valamint az egészséges életmódra való nevelés. A téma feldolgozásának témakörei, tartalma Megtart, ha megtartod témakörön belül: A vízszennyezés, a vízvédelem szerepének belátása. Az otthon tisztasága, szennyező forrásai. Környezetünk vizeinek tisztasága, szennyezettsége. A környezet szennyeződése miatt kialakuló veszélyhelyzetek felismerése, az önvédelem lehetőségének megismerése. Jelenlegi viselkedésünk, szokásaink és azok jövőbeli környezeti hatásai közötti egyszerű összefüggések felismerése. Tevékenységek: Folyamatos megfigyelések és kísérletek a víz tisztaságával kapcsolatban. Környezetünkből vett vízminták egyszerű vizsgálata. Egyszerű eljárás a víz tisztítására, szűrésére. Vízvizsgálat érzékszervekkel és egyszerű vizsgáló eszközökkel. A vizek szennyeződésének hatása az élőlényekre, az életkörülményeikre. Tevékenységek: környezettudatos magatartás alakítása, a fenntarthatóság iránti igény alakítása a tanulókban. A környezettudatos magatartás pozitív következménye, valamint a környezetszennyezés hatása az életkörülményekre. Merre megy a hajó? témakörön belül: a víz körforgalma a természetben. Sós víz, édesvíz, az édesvízkészlet mennyisége a Földön a sós vízhez képest. Tevékenységek: Példák gyűjtése környezetünkből keverékekre és oldatokra. A sós víz fagyásának vizsgálatán keresztül annak meglátása, miért fagy be nehezebben a tenger, mint az édesvíz. A vízkörforgalom egyes lépésein keresztül a már ismert fizikai változások (párolgás, lecsapódás) bemutatása, az ellentétes irányú folyamatok felismerése. A víztakarékosság, az édesvíz-készlet védelme fontosságának felismerése. A víz felszínformáló tevékenysége. Tevékenység: a víz felszínformáló tevékenységének modellezése, a víz, mint külső erő által okozott változások megfigyelése tantermi körülmények között és a természetben. A víz romboló, szállító és építő munkája, és az ezzel kapcsolatos változások megfigyelése, a változások rögzítése. Domináns módszerek: megfigyelés, leírás, összehasonlítás, mérés, kísérlet, bemutatás, beszélgetés, magyarázat, játék 7

8 5. osztály A képességfejlesztés főbb területei: Az alsó tagozaton fejlesztett természettudományos megismerési képességek komplex továbbfejlesztése történik. Állandóság és változás környezetünkben Anyag és közeg témakörön belül: A víz tulajdonságai, szerepe az élőlények életében. A víz tulajdonságai, megjelenési formái, jelentősége a természetben, különféle halmazállapotainak és a halmazállapot-változásainak összefüggése a hőmérséklettel. Tevékenységek: Olvadás, fagyás, párolgás, forrás, lecsapódás megfigyelése, példák gyűjtése a természetben, a háztartásban, az iparban. Hétköznapi és kísérleti tapasztalatok összehasonlítása, a közös vonások kiemelése. Olvadás és oldódás közötti különbség felismerése megfigyelés és kísérleti tapasztalatok alapján. Keverékek és oldatok. Tevékenységek: Keverékek és oldatok készítése, a kapott új anyag megfigyelése, megnevezése. Keverékek és oldatok szétválasztása többféle módon. A folyadékok tulajdonságai. A folyadékok nyomása, a testek úszása, lebegése. A víz körforgása a természetben, felszínformáló munkája. Folyóvizek, állóvizek. A víz tisztítása egyszerű módszerekkel A Föld és a Világegyetem témakörön belül: Időjárás, éghajlat és elemeik: napsugárzás, hőmérséklet, csapadék, szél. Légköri alapfolyamatok: felhő- és csapadékképződés, csapadékfajták, a víz körforgása és halmazállapot-változásai. Felszíni és felszín alatti vizek témakörön belül: A víz szerepe, előfordulása a természetben, a víz tulajdonságai. Állóvizek, folyóvizek. Vízszennyezés. Tevékenységek: térképvizsgálat, a különféle vizek (álló, folyó) jellemzőinek megállapítása. A természetben és a térképen megtapasztalt jelenségek, és alapvető különbségek, valamint változások modellezése terepasztalon. Tanulmányi séta. A Dunából, esetleg egyéb természetes lakóhely közeli vízből vett minta vizsgálata, ezek érzékelhető tulajdonságainak az összehasonlítása a csapvízzel. A lakóhely környékén található vizek vizsgálata, az azokban fellelhető szennyeződések hatása a környezetre, az élőlényekre, az életkörülményekre. A lakosság, az ipar, a szolgáltatások által okozott környezetkárosítások. Alföldi tájakon és Hegyvidékek, dombvidékek témakörökön belül: A víz, mint külső felszínformáló erő. 8

9 A mészkő- és vulkanikus hegységek vízrajza közti különbségek indoklása. A hőingadozás felszínformáló hatása. Hőtágulás. A törmelék és a jég fagyhatás felszínalakító hatása. A szél és a csapadék felszínformáló munkája. A természet és társadalom kölcsönhatásai témakörön belül: Energia- és víztakarékosság, vízfelhasználás formái a háztartásban. Domináns módszerek: megfigyelés, leírás, összehasonlítás, mérés, kísérlet, bemutatás, beszélgetés, magyarázat, játék 9

10 6. osztály hazai tájaink életközösségei A képességfejlesztés főbb területei: Az alsó tagozaton fejlesztett természettudományos megismerési képességek komplex továbbfejlesztése történik. Külön hangsúlyt kap a tanulói önállóság, valamint a tanulók egyre fejlettebb absztrakciós képessége. Felszíni és felszín alatti vizek témakörön belül: A víz szerepe, előfordulása a természetben, a víz tulajdonságai. Állóvizek, folyóvizek. Vízszennyezés. Tevékenységek: Különböző vizek (pl. csapvíz, ásványvíz, desztillált víz) fizikai-kémiai tulajdonságainak összehasonlítása. Hazánk felszíni és felszín alatti vizei és jelentőségük megismerése. A vízkészletre kifejtett egyéni és társadalmi-gazdasági hatások, a belőlük adódó problémák felismerése, megoldási módok keresésére való törekvés erősítése, a felelősségtudat erősítése egyéni és közösségi szinten. A takarékos vízhasználat szokásának megalapozása. Tevékenységek: Példák gyűjtése arról, hogy a víz mint természeti erőforrás hogyan hat a társadalmi, gazdasági folyamatokra. Személyes és közösségi cselekvési lehetőségek összegyűjtése az emberi tevékenység által okozott környezetkárosító folyamatok káros hatásainak csökkentésére. A hazánk vízrajzáról való átfogó kép kialakítása során a szemléleti térképolvasás fejlesztése. Felszín alatti vizek: talajvíz, hévíz, ásványvíz, gyógyvíz jellemzői, jelentősége az ember életében, gazdasági életében. A belvizek kialakulásának okai és következményei, az ellene való védekezés formái. Felszíni vizek: hazánk legjelentősebb állóvizei, folyóvizei. A folyók útja a forrástól a torkolatig. Vízgyűjtő terület, vízválasztó, vízjárás, folyók felszínformálása. Állóvizek keletkezése, pusztulása. Legnagyobb tavunk: a Balaton (keletkezése, jellemzése). A folyók, tavak haszna, jelentősége. Vízszennyezés okai, következményei, megelőzésének lehetőségei. Vizek védelme. Árvizek kialakulásának oka, az ellene való védekezés formái. A Balaton-felvidéki vagy a Fertő-Hanság Nemzeti Park értékei. Tevékenységek. Egy választott nemzeti park vizes élőhelyének, természeti értékeinek bemutatása önálló ismeretszerzés, információfeldolgozás alapján. Víztisztítási eljárások. Tevékenységek: Ipari víztisztítás megfigyelése helyi víztisztító üzemben, vagy filmen. A felszín lejtése, a folyó vízhozama, munkavégző képessége és a felszínformálás közötti összefüggés magyarázata. Vizek, vízpartok élővilága témakörön belül: Az élő és élettelen környezeti tényezők sokoldalú kapcsolatrendszerének megismerése a vizek-vízpartok életközösségében. A vízi élőhely jellemző élettelen környezeti tényezői. 10

11 Az élőhely szervezet életmód összefüggéseinek magyarázata a víz-vízpart élőlényeinek vizsgálata során. Vizek egysejtűi, növénytársulások, gerinctelen és gerinces állatai, jelentőségük az életközösségben, az ember életében, védettségük. Tevékenységek: A vízi és a szárazföldi élőhely környezeti tényezőinek összehasonlítása. Egysejtű élőlények megfigyelése, összehasonlításuk. A növények környezeti igényei és térbeli elrendeződése közötti összefüggés bemutatása egy konkrét vízi, vagy vízparti társulás példáján. A megismerési algoritmusok alkalmazása a lágy és fás szárú növények leírása és a gerinces és a gerinctelen állatok bemutatása során. A növényi szervek környezethez való alkalmazkodásának bemutatása konkrét példákon. A vízparti növények környezetvédelmi és gazdasági jelentőségének bemutatása konkrét példákon. Táplálkozási láncok, hálózat összeállítása a megismert fajokból. Az emberi tevékenység hatásainak elemzése, a környezetszennyezés és az ember egészsége közötti összefüggés felismerése. Terepgyakorlat: egy vízi-vízparti életközösség megfigyelése. Domináns módszerek: megfigyelés, leírás, összehasonlítás, mérés, kísérlet, bemutatás, beszélgetés, magyarázat, játék 11

12 Tantárgyi koncentráció lehetőségei tapasztalatok feldolgozása A NAT követelményei szerint minden területen meg kell valósítani a környezeti nevelést, ezért a különböző tanítási órákon a feldolgozási lehetőségek a következők lehetnek: Magyar nyelv és irodalom Egy-egy esztétikailag megkapó táj, növény vagy állat szépségét felfedezve képesek lesznek a tanulók szóban és írásban kifejezni érzelmeiket, ezáltal érzékelhetik az anyanyelv gazdagságát. Növényekről, állatokról, természetről, környezeti jelenségekről, az ember és a természet kapcsolatáról szóló versek, idézetek, olvasmányok, szépirodalmi-, ismeretterjesztő szövegek megismerése, tartalmuk elmondása. Ezzel is bővítjük a gyerekekben lévő ismereteket és fokozzuk érdeklődésüket és szeretetüket a természet iránt. Hasonlatok, metaforák, szólásmondások megismerése a gőzzel, a vízzel és a jéggel kapcsolatban. Matematika A gyerekek képessé válnak a környezeti mérések eredményeinek az értelmezéséra, látják az ok-okozati összefüggéseket, így a logikus gondolkodásuk nagymértékben fejlődik. Adatok összegyűjtésével, válogatásával a rendszerező képességüket fejleszthetjük, a becslési feladatokkal pedig egyre reálisabb értékekhez közelítenek a gyerekek, amely a matematikai műveletek elvégzéséhez szükséges absztrakciós képességet fejleszti. A táblázatok, grafikonok kiértékelésével az elemző képességet fejlesztjük. Megfigyelhetünk, csoportosíthatunk, számolhatunk, mérhetünk játékos feladatokkal, melyben eszközeink lesznek virágokról, növényekről készült képek, elhullott ágak, levelek, termések és egyéb természetes anyagok. Ének-zene Olyan mondókák, gyermekdalok eléneklése, összegyűjtése és eljátszása, amelyekben megjelennek növények, virágok, a növények szeretete és gondozása és az élettelen környezetünk víz megóvása, védelme. (Tücsök lakodalom, Hej tulipán, tulipán) Testnevelés A mindennapos torna manapság a legtöbb iskola tantervében benne van. A testnevelési óra alatt történő friss levegőn való tartózkodás fontosságát sosem lehet eleget hangsúlyozni. Heti egy alkalommal a tanulóknak érdemes szabadtéri testnevelési órákon megtapasztalni miért jó a tiszta levegőn tartózkodni és milyen károkat okoz, ha szennyezett. 12

13 Mindez segíti a tanítót abban, hogy rávezesse a tanulókat, milyen fontos a szabadban eltöltött idő, és hogy a különböző környezeti hatások milyen mértékben befolyásolják egészséges testi fejlődésüket. Vizuális nevelés, technika A gyerekek rajzban kitűnően ki tudják fejezni élményeiket, felfedezik a természet és a művészeti szépség rokonságát, azonosságát. A természetes alapanyagok (fa, papír, anyag) kiválogatásával a környezettudatosságot erősítjük a tanulókban, felhívhatjuk a figyelmüket arra, hogy a mesterséges anyagok miért károsak a környezetünkben: nem bomlanak le. Ehhez meggyújthatunk egy műanyagszatyrot és egy papírdarabot szemléltetésként. A maradék anyagok felhasználásával a gazdaságosságra, anyagtakarékosságra, és a megfelelő hulladék kezelésére is nevelhetjük őket, amely tevékenységükkel a környezetüket is védhetik. A víz megjelenésének bemutatása különböző műalkotásokban, képek, fotóművészeti alkotások megismerése a témakörben. Technika órán Az anyagok és tárgyak alakítása, a természetes anyagok eredetének és keletkezésének megismerése, feltétlenül szükséges a környezettudatos magatartás és szokások kialakításához, az élő természetet védő döntéseknek a meghozatalához. A felhasznált anyagokat élőhelyük szerint is megismerhetik, jellemzőik, felhasználásuk történeti áttekintésével. (összegyűjtött száraz faágakból és termésekből figurák készítése, madáretető barkácsolás fából, elhelyezésük az iskolaudvar fáin.). Fűzfaveszszőből, nádból készült tárgyak a környezetünkben. Vizuális nevelés (rajz) órán Hogy minél több szépséggel ismertessük meg őket, erre a természeti világ felfedezése szolgáltatja a legjobb alapokat, a gyerekek olyan élménnyel gazdagodhatnak, melyek következményeként a természeti szépségek megláttatásán keresztül előkészítjük, hozzásegítjük őket a művészi alkotások befogadásához, és saját manipulációs készségük fejlődéséhez. (Tájképfestés, grafika.) A környezettudatos magatartás formálása nem csak a környezetismeret tantárgy feladata, hanem valamennyi tantárgy részét képezi. A téma feldolgozásának időkerete A témára, amennyiben a tantárgy évi óraszáma 37 óra, azaz heti 1 óra a 2. osztályban 5 órát választottam ki. 1. óra Új ismeretet feldolgozó óra 2. óra Új ismeretet feldolgozó óra 3. óra Új ismeretet feldolgozó óra 4. óra Új ismeretet feldolgozó óra 5. óra Gyakorló óra 13

14 Előző téma: Életjelenségek. A gyerekek tudják, hogy az élőlények táplálkoznak, mozognak, lélegeznek. Életfeltételeik az élettelen természet részét képező vízhez (talaj, levegő, hőmérséklet, oxigén) erősen kötődik. Az emberek, állatok, növények is szaporodnak, növekednek, fejlődnek. A téma felépítése: Kezdésként a tanulmányi séta során gyűjtött természetes víz és az ivóvíz érzékelhető tulajdonságait figyeljük meg. Ezt követően megtapasztaljuk tevékenységeken keresztül a víz halmazállapot-változásait, tehát hogy hogyan lesz a vízből gőz és jég, tehát. A víz térfogatának a mérése mellett a víz hőmérsékletének a mérését végezzük el. A feldolgozás során a minőségi tulajdonságoktól a mennyiségi tulajdonságokig bezáróan vizsgáljuk a vizet. Végül egy gyakorló óra zárja a feldolgozást. A téma feldolgozásához tervezett tevékenységek bemutatása 1. új ismeret feldolgozó óra Előzmény: Tanulmányi séta (Margit-sziget) alkalmával vízminta gyűjtése. A tanulmányi séta során az élő- és az élettelen környezet megfigyelése, a víz és a növények szoros kapcsolatának, a testfelépítés és a vízi életmód összefüggéseinek megfigyelése 1. Tevékenység: A természetes víz és az ivóvíz érzékelhető tulajdonságainak megfigyelése, összehasonlítása Feladatlap kitöltése tapasztalatok rögzítése leírás Tapasztalatok megbeszélése A tevékenység célja, feladatai: megfigyelőképesség fejlesztése a víz érzékelhető tulajdonságainak a megfigyelésével leíró képesség fejlesztése a víz (ivóvíz, gyűjtött természetes víz) megfigyeléseinek a megfogalmazásával és írásban a feladatlap kitöltésével együttműködési és kommunikációs képesség fejlesztése csoportmunka során azonosító-, megkülönböztető képesség fejlesztése a 2 vízminta összehasonlításával Módszer: megfigyelés, leírás, összehasonlítás, beszélgetés, magyarázat, ellenőrzés, értékelés Munkaforma: csoportmunka Előzetes ismeretek: Az 1. osztályban tanult módszerek a megfigyelés és a leírás alkalmazása. Tudják, hogy a víz hol található a természetben. 14

15 TÁMOP B.2-13/ tevékenység Figyeld meg az ivóvizet az érzékelhető tulajdonságai alapján (szín, szag,). Szűrd át vattarétegen és írd le tapasztalataidat! Milyen a színe? Milyen a szaga?.. Tapasztalat: 1. tevékenység Figyeld meg a sétán gyűjtött vízmintát! Az érzékelhető tulajdonságai alapján vizsgáld meg! Jegyezd le tapasztalataidat! Milyen a színe? Milyen a szaga? Zavaros vagy tiszta, átlátszó?.. Töltsetek 2 pohárba a sétán gyűjtött vízből! Az egyik pohárban hagyjátok egy keveset állni! A másik pohár vizet szűrjétek át vattarétegen! A csoport egyik tagja megfigyeli a gyűjtött víz érzékelhető tulajdonságait a pohárba töltés után egy kevés idő elteltével. A másik tagja a csoportnak átszűri a gyűjtött vizet a vattarétegen, és megfigyeli az érzékelhető tulajdonságait. Végezetül közösen megfogalmazzák tapasztalataikat. 15

16 Tapasztalat: Tanító-tanuló felé irányuló értékelésének szempontjai: mennyire tudtak együttműködni feladatvégzés közben az elvégzett munka minősége megfelelőek-e tapasztalatok magatartás a feladatvégzés alatt feladatvégzés önállósága Feladatlap megoldása: 1. feladat Az ivóvíz színe: színtelen folyadék, szaga: szagtalan, 2. feladat A gyűjtött vízminta színe: szürke, zavaros folyadék, szaga: büdös 3. feladat A pohárba egy kevés idő elteltével a szennyeződés a pohár aljára lerakódik Vattarétegen keresztül átszűrve a vatta bepiszkolódik, a felfogott szennyeződéstől, a leszűrt víz tisztább lesz 2. új ismeret feldolgozó óra Tevékenység: A víz halmazállapot-változásainak megfigyelése Feladatlap kitöltése, tapasztalatok megbeszélése Tevékenység célja, feladatai: Megfigyelő képesség fejlesztése, a víz, mint folyékony halmazállapotú anyag megfigyelésével Leíró képesség fejlesztése, a tapasztalatok feladatlapon történő rögzítésével, megbeszélésével Módszer: megfigyelés, leírás, bemutatás Munkaforma: frontális munka Előzetes ismeretek: A víz érzékelhető tulajdonságait már ismerik, az ezzel kapcsolatos megfigyeléseket el tudják végezni önállóan is. (szín, szag, íz, folyadék) Eszköz: fémedény melegítéshez, gyertya, jégkocka A víz gyakran változtatja formáját. Bujkálós természete van. Figyeld meg a rajzokat! Az első és a harmadik pohárban milyen alakban van a víz? Írd a képek alá! 16

17 TÁMOP B.2-13/ víz... Figyeljétek meg, mi történik a jéggel melegítés hatására? Mi történt a jégkockával?... Mi lett az edényben?... Mi történik a vízzel, ha továbbmelegítjük? Figyeljétek meg a víz mennyiségét! Hova lett a többi?... Tanító-tanulók felé irányuló értékelésének szempontjai: a megfigyelési minősége magatartás 17

18 Feladatok megoldása: 1. Az 1. pohárban jég formájában találjuk a vizet (szilárd), a 3. pohárban gőz formájában találjuk a vizet (szilárd) 2. A jégkocka melegítés hatására elolvad és víz lesz az edényben 3. A vízzel, ha tovább melegítjük, akkor gőz lesz és elpárolog. Kevesebb víz lesz az edényben ennek eredményeképpen. 3. új ismeret feldolgozó óra Tevékenység: A víz térfogatának a mérése a víz térfogatának mérése összehasonlítás végzése a különböző alakú, de azonos magasságú pohárban lévő vízről (egyezőség, különbözőség) Szabadon választott mérőeszközzel, valamint szabvány mérőeszközzel (mérőhenger) való mérés A becsült és a mért érték összehasonlítása Tevékenység célja, feladatai: Megfigyelő képesség fejlesztése a víz térfogatának mérése kapcsán Azonosító-, megkülönböztető képesség fejlesztése a különböző alakú poharak összehasonlításával Leíró (szóban és írásban) képesség fejlesztése a tapasztalatok leírásával Mérési technika fejlesztése a különböző poharakban lévő víz mennyiségének becslésével, mérésével Együttműködési képesség fejlesztése a páros munka során Módszer: megfigyelés, leírás, mérés, bemutatás, ellenőrzés, értékelés Munkaforma: Páros munka Eszköz: különböző alakú poharak, víz, kanál, mérőhenger, tálca, törlőkendő Előzetes ismeretek: Megfigyelő és leíró képességek birtokában vannak. A víz érzékelhető tulajdonságait ismerik. Ismerik a deciliter (dl) mértékegységet. 3/a. A párok előtt 2 pohárban víz. A két pohár eltérő alakú, de vizet azonos magasságig tartalmaz. Összehasonlítás végzése. Írják le a párok az egyező és a különböző tulajdonságokat, amelyeket megfigyelésük alkalmával tapasztalnak! 18

19 Egyező tulajdonság: Különböző tulajdonság: 3/b. Válasszatok mérőeszközt (kanál)! Becsüljétek meg, hogy melyik pohárban van több víz! Írjátok le a becsléseteket! 1. pohár Becsült érték: pohár Becsült érték:... Most mérjétek meg az egyes poharakban lévő víz mennyiségét a kanállal! 1. pohár Mért érték:.. 19

20 2. pohár Mért érték:... Hasonlítsátok össze a becsült és a mért értéket! 3/c. Szabvány mérőeszközzel való mérés. Az asztalotokon levő mérőhengerrel mérjétek meg mindkét pohárban levő víz mennyiségét és jegyezzétek le a tapasztalataitokat! 1. pohárban lévő víz mennyisége:. 2. pohárban lévő víz mennyisége:. Tanító-tanulók felé irányuló értékelésének szempontjai: együttműködési képesség elvégzett munka minősége magatartás a feladat elvégzése közben megfelelő tapasztalatszerzése Feladatlap, megoldás: 3/a. Egyező tulajdonság: színük, átlátszóságuk, anyaguk Különböző tulajdonság: alakjuk 3/b. 1. pohár becsült érték: 12 kanál 2. pohár becsült érték: 15 kanál 1. pohár mért érték: 15 kanál 2. pohár mért érték: 25 kanál 20

21 TÁMOP B.2-13/ A becsült és a mért érték különbsége: 1. pohárnál 3 kanállal kevesebb a becsült mennyiség, a 2 pohárnál 10 kanállal kevesebb a becsült mennyiség. 3/c. Szabvány mérőeszközzel való pontos mérés 1. pohár 1 dl 2. pohár 2 dl 4. új ismeretet feldolgozó óra Tevékenység tartalma: a víz hőmérsékletének a mérése Tevékenység célja, feladatai: Leíró képesség fejlesztése, az eredmények lejegyzésével Mérési technika fejlesztése a víz hőmérsékletének a mérésével Együttműködési képesség fejlesztése a páros munka során Módszer: megfigyelés, leírás, mérés Munkaforma: Páros munka Eszköz: hőmérő, pohár víz Előzetes ismeretek: A víz érzékelhető tulajdonságait ismerik (szín, szag, íz). Számot tudnak adni megfigyeléseikről úgy szóban, mint írásban. A víz térfogatát meg tudják mérni, mérési technika tudásának a birtokában vannak. Tudják, hogy a hőmérséklet az anyagok egyik jellemzője. Ismerik a hőmérőt. Helyezzetek el egy- egy hőmérőt hideg és meleg vízbe! Kevés idő elteltével jelöljétek piros vonallal a hőmérők állását! Hideg langyos meleg Hideg vízben:... C Meleg vízben:... C Tegyétek át mindkét hőmérőt a langyos vízbe! Jelöljétek kevés idő elteltével más színnel a hőmérők állását! Langyos vízben mindkét hőmérő:... C 21

22 Tapasztalataitokat jegyezzétek le! Tanító-tanulók felé irányuló értékelésének szempontjai: együttműködési képesség elvégzett munka minősége megfelelő tapasztalatszerzés magatartás, hőmérőkkel végzett óvatos, odafigyelő munka Feladat megoldása: A hideg vízben lévő hőmérő +5 fokot, a meleg vízben lévő hőmérő +36 fokot mutatott. Amikor mindkét hőmérőt áttették a langyos vízbe, akkor egy kevés idő eltelte után mindkét hőmérő azonos értéket, +15 fokot mutatott. 5. Gyakorló óra Tevékenység tartalma: A víz megjelenése környezetünkben a tanult ismeretek alkalmazása. Tevékenység célja, feladatai: megfigyelő képesség fejlesztése a víz különböző megjelenési formáit ábrázoló képek megfigyelésével, párosításával azonosító, megkülönböztető képesség fejlesztése a képek kiválasztásával leíró képesség fejlesztése Módszer: megfigyelés, leírás Munkaforma: egyéni munka Előzetes ismeretek: Tanulmányi séta során megismerkedtek a vízzel a természetes környezetében. Ismerik a tulajdonságait, melyeket megfigyeléseikkel rögzítettek. Tudják mérni a térfogatát, hőmérsékletét. Eszköz: képkártyák Figyeljétek meg a képeket, és párosítsátok a víznek a megfelelő megjelenési formájához (folyó, tó, tenger) a növényeket, állatokat! Vannak olyan növények és állatok, amelyek több megjelenési formához is párosíthatók! 22

23 TÁMOP B.2-13/ Növények, állatok képei 1. polip 2. tőkés réce a nádasban 3. gyékény 4. békalencse 5. ponty 6. bálna 7. delfin 8. kecskebéka 9. tőkés réce 10. hattyú 2. A víz gyakorlatban történő felhasználásával kapcsolatos szavak gyűjtése és rögzítése csoportmunkában (pl.: zuhanyzás, növények locsolása, állatok itatása, emberi fogyasztásra stb.). A víz sokszínű szerepének és fontosságának a megbeszélése a tanuló közvetlen környezetében. Tanító-tanulók felé irányuló értékelésének szempontja: önállóság helyes megoldások 23

24 Feladat megoldása: Folyó: 2., 3., 4., 5., 8., 9., 10. Tó: 2., 3., 4., 5., 8., 9., 10. Tenger: 1., 6., 7., 24