KLEBELSBERG INTÉZMÉNYFENNTARTÓ KÖZPONT 08209 EPRESKERTI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM 4030 Debrecen, Epreskert u. 80. OM: 200020 Elkészítette és elfogadta: Nevelőtestület Véleményezte: Közalkalmazotti Tanács, Intézményi Tanács Szülői Munkaközösség Diákönkormányzat Jóváhagyta: Debrecen, 203. szeptember 0. Szabó Gyula intézményvezető
TARTALOMJEGYZÉK I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK...3 I.. A PEDAGÓGIAI P. MEGHATÁROZÓ TÖRVÉNYI ELŐÍRÁSOK...4 I.2. ISKOLA ADATAI...4 I.3. HELYZETELEMZÉS...4 I.4. MŰKÖDÉSI FELTÉTELEK...6 I.4.. Tárgyi, dologi feltételek...6 I.4.2. Személyi feltételek...7 I.5. AZ ISKOLAIRÁNYÍTÁS SZERVEZETI SRUKTÚRÁJA...8 I.6. ÉRDEKEGYEZTETÉS, ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS, ÉRDEKVÉDELEM FÓRUMAI...9 I.6.. Közalkalmazotti Tanácsa...9 I.6.2. Az intézményi tanács...9 I.6.3. Szülői szervezetek... 0 I.7. II. AZ ISKOLA KAPCSOLATAI... 0 NEVELÉSI TERV... 2 II.. CÉLOK, ALAPELVEK, ESZKÖZÖK, ELJÁRÁSOK... 3 II.2. SZEMÉLYISÉG FEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK... 8 II.3. EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK... 20 II.4. KÖZÖSSÉG FEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK... 20 II.5. A PEDAGÓGUS HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI A NEVELÉS-OKTATÁS FOLYAMATÁBAN... 25 II.6. KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE... 27 II.7. A TANULÓK INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ RÉSZVÉTELI JOGAI GYAKORLÁSÁNAK RENDJE... 32 II.8. A SZÜLŐ, TANULÓ, A PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREI KAPCSOLATTARTÁSI FORMÁI... 34 II.9. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK ÉS AZ ALKALMASSÁGI VIZSGA SZABÁLYAI... 35 II.0. A FELVÉTEL ÉS AZ ÁTVÉTEL HELYI SZABÁLYAI... 37 II.. AZ ELSŐSEGÉLY NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TER... 38 II.2. GYERMEK ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A GYERMEKVÉDELMI FELELŐS TEVÉKENYSÉGÉRE... 40.
II.3. SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK ÖSSZESÉGE... 42 III. AZ EPRESKERTI ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE... 45 III.. AZ ISKOLAI NEVELÉS OKTATÁS ALAPVETŐ CÉLJAI... 46 III... A kulcskompetenciák fejlesztése... 46 III..2. A kiemelt fejlesztési feladatok... 52 III.2. AZ ISKOLA EGYES ÉVFOLYAMAIN TANÍTOTT TANTÁRGYAK, A KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK ÉS AZOK ÓRASZÁMAI... 58 III.2.. Kötelező tantárgyak és óraszámok az 4. évfolyamon... 6 III.2.2. Kötelező tantárgyak és óraszámok az 5 8. évfolyamon... 6 III.3. ALKALMAZOTT TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TAN ESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVE... 62 III.4. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐ OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE... 64 III.5. A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSA... 72 III.6. A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, TESTMOZGÁS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MÓDJA... 74 III.7. A VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK ÉS A PEDAGÓGUS VÁLASZTÁS SZABÁLYAI... 74 III.8. AZ ISKOLA BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI... 75 III.9. A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSI ELVEI... 89 III.9.. A magatartás értékelésének elvei... 89 III.9.2. A szorgalomjegyek megállapításának elvei... 9 III.0. A CSOPORTBONTÁSOK SZERVEZÉSI ELVEI... 92 III.. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK, EDZETTSÉGÉNEK MÉRÉSÉHEZ SZŰKSÉGES MÓDSZEREK... 92 III.2. EGÉSZSÉGNEVELÉSI, EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAM... 93 III.3. AZ ISKOLA KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAMJA... 99 III.4. A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK.. 06 III.5. A NEVELŐTESTÜLET ÁLTAL SZŰKSÉGESNEK TARTOTT TOVÁBBI FELADATOK... 08 III.6. SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK SZÜKSÉGLETEINEK HARMONIZÁLÁSA... 08 IV. HELYI TANTERV TANTÁRGYANKÉNTI BONTÁSA... 8 2.
I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 3.
I.. A PEDAGÓGIAI ELŐÍRÁSOK PROGRAMOT MEGHATÁROZÓ TÖRVÉNYI Az Epreskerti Általános Iskola Pedagógiai Programja az alábbi jogszabályokra épül: 20. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 202. évi CLXXXVIII. törvény a köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről. 200. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 0/202. (VI. 4.) Korm. rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 20/202. (VIII. 3.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról, 5/202. (XII. 2.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről 32/202. (X. 8.) EMMI rendelete a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvéről 6/203. (II.28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről I.2. ISKOLA ADATAI Az intézmény elnevezése: Epreskerti Általános Iskola Az intézmény címe: 4030recen, Epreskert u. 80. Tel/fax: 52/427-363 Az iskola fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ A pedagógiai program benyújtója: Szabó Gyula intézményvezető I.3. HELYZETELEMZÉS Fekvés: Intézményünk Debrecen DK-i városrészében található. A körzetünkben az iskoláskorú tanulók száma erőteljesen növekszik, mivel az Epreskert, Tégláskert, Kerekestelep, Lencz-telep megújuló kertségi városrészek. A zártkertekbe szociális okból történő költözések tovább növelik a tanulóink létszámát (Mészáros Gergely kert). A városkörnyéki kis települések külterületi részéről is (Mikepércs- Gugyori, HosszúpályiSzabótiszta) egyre több gyermeket hoznak az iskolánkban. 4.
Tanulói összetétel: Epreskerti intézmény létrejötte sajátságos módon ment végbe. A rendszerváltás után a Simonffy utcai épületet az Izraelita Egyház visszaigényelte. Veszélybe került a Fazekas Általános Iskola léte. Az akkori iskolavezetés, egy alulról jövő kezdeményezéssel (lakossági támogatással) a kivonuló szovjet csapatok után itt maradt általános iskolát kérte felújítani az Önkormányzat által. Ez az iskola egyébként magyar iskolának épült a második világháború előtt. iskola utáni vágya, és a Fazekas Mihály Általános Iskola nevelőtestületének szándéka, találkozott. A Fazekas Mihály Általános Iskola felvállalta, hogy az 992/93-as tanévben kihelyezett osztályt létesít az Áchim András utcai bölcsödében, mintegy "csírájaként" a leendő iskolának. Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata 992-ben biztosította a kihelyezett osztályok indításához szükséges tárgyi feltételeket. Az epreskerti iskolaépület felújítása három évig váratott magára azonban az évfolyamokat beindították. 995-ben elkészült az iskola épületének egyharmada, majd 996-ban a teljes épület felújítása is megtörtént. Így egy 8 tantermes 3 szaktantermes, tornaszobával ellátott épületegyüttes alakult ki. 995-ben tagintézményi minősítést kapott az iskola melynek élére tagintézmény vezető lett kinevezve, a központi igazgatói irányítás továbbra is a Fazekas Mihály Általános Iskolából történik. 200-ben DMJV Önkormányzata kinyilvánította az Epreskerti Tagintézmény önállósításának szándékát. 2000 októberében iskolánk egy bitumenes, szabványos sportpályával gazdagodott, önkormányzati beruházásból. Miután a szülők vágytak erre az iskolára, sokkal jobban törődnek annak alakulásával, folyamatosan bizalommal fordulnak az iskola vezetéséhez, pedagógusaihoz és tevékenyebben vesznek részt az iskola életében. Az epreskerti tanulók nagyobb része átlagos egzisztenciájú, kertségi körülmények között élő szülők gyermekei. 996-tól elkezdődött szociális bérlakás építési program érezteti hatását iskolánk vonatkozásában is. Növekedett az alacsonyabb jövedelmű, hátrányos helyzetű családok száma. Az etnikum aránya 3% körüli. A szülők közül többen viszonylag szerény jövedelemmel rendelkező emberek, akik azonban gyermekeikért képesek több áldozatot hozni, illetve magasabb követelményeket támasztani a tovább tanulásukkal kapcsolatban. A gyerekek jó, illetve átlagos képességűek, osztályonként mindig van egy-két kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanuló is. A partneri igényfelmérés kérdőívei alapján világossá vált, hogy a szülők elvárják iskolánktól, hogy gyermekeik sikeresen tanuljanak tovább. Itt már nemcsak a szakmunkásképzőket, illetve szakközépiskolákat kell megcéloznunk, hanem is, ennek érdekében kell iskolánknak mindet megtennie. Intézményünk továbbtanulási mutatói jelzi, hogy a gyerekek 30%-a gimnáziumba nyer felvételt, 50%-a szakközépiskolába, 20%-a pedig szakmunkásképzőbe helyezkedik el. Tovább nem tanuló tanulónk eddig nem volt Tanulólétszám: az elmúlt évek során, minden évben egy-egy évfolyammal bővült. Intézményünk az 997/98-as tanévtől indított két párhuzamos első osztályt. 2004 szeptember -től 6 tanulócsoportban közel 400 gyerek tanul iskolánkban. A napközis foglalkozásokat illetve az egész napos foglalkozásokat 9 csoport segíti. Tornaszobája, kicsi mindenképpen megoldásra vár egy tornaterem építése. A tornaterem építése az iskolaépítés 3. ütemében benne volt, de anyagi okok miatt 996-ban elmaradt. Az elmúlt 2 évben, 5.
Debrecen város támogatását is élvezve, központi pénzforrásra is pályáztunk a Sportminisztériumnál, de sajnos eredménytelenül. 2004-ben a város saját költségvetésének felhasználásával, a tornaterem építését betervezte, de sajnos ez is elmaradt. Várjuk a megfelelő pályázati lehetőséget. A mindennapos testnevelést felmenő rendszerben való bevezetését sajnos ellehetetleníti a tornaterem hiánya. I.4. MŰKÖDÉSI FELTÉTELEK Iskolánk helyiségeinek kimutatása: Tantermek (50-60 m2 között): 8 db Szaktantermek (kémia, sz. technika) 50-60 m2 között: 2 db Könyvtár (60 m2 ) : db Tornaszoba (80 m2 ): db Csoportszobák (30-40 m2 között): 6 db Szertárak (20-30 m2 között): 2 db Orvosi szoba (25 m2 ): db Ebédlő (összenyitott 2 db, összesen 0 m2 ) Konyha és kiszolgáló (4 db, egyenként 20 m2 alatt) WC-k-mosdók (0 m2 ): db Egyéb helyiségek (raktár, műhely) 30-40 m2 : 2 db Alagsori játékterem (90 m2 ): db Iskolánk jelenlegi beiskolázási ütemterve alapján, 2002-től tanterembővítésre szorul. Az Epreskerti iskolához, az épülettel egybefüggően tálalókonyha és egy ebédlő tartozik. Az ebédlő és a tálalókonyha kapacitása 300 főben lett megállapítva. Az ebédszállítás a Sodexo Petőfi Általános Iskola konyhájáról, korszerű konténeredények segítségével történik. I.4.. Tárgyi, dologi feltételek Intézményünk alapfelszereltsége megfelelő. A bútoraink egy része használt, részben a régi Tóth Árpád Gimnáziumból, illetve a Fazekas Általános Iskolából, valamint a megszűnt Füvészkerti Iskolából és külső szponzoroktól kaptuk. Padok, asztalok, székek, szekrények, egy része erősen használtak, cserére felújításra szorulnak. Egyes tárgyak eszközellátottsága jó. A könyvtári állomány kialakítása teljes mértékben adakozásból és önerőből történt, s az óta minden évben fejlesztjük a könyvtári állományt. A nyelvoktatáshoz célszerű lenne egy nyelvi labor kialakítása. 2000 őszén a Közoktatási Közalapítvány pályázatán nyert összegből videókat, TV-ket és egy videokamerát vásároltunk az idegen nyelvi szaktantermekbe. A számítástechnika szaktanterem kialakítása is ugyanebből a pályázatból történt. Fizika és kémia szaktanteremben, 999-ben modern vegyi fülke került kialakításra. Iskolánkhoz tartozó udvarterületen van még egy részben aszfaltozott játszóudvar, valamint parkosított felület. 6.
Ma már (203) két számítástechnika teremmel és több interaktív táblával rendelkezik az iskola. A referencia intézmény tevékenységén belül az iskola könyvtára multifunkcionális helyiséggé vált. I.4.2. Személyi feltételek I.4.2.. Tanulók Tanulólétszámunk az elmúlt tanévekben folyamatos növekedést mutat. A növekedés legjobban a beiratkozó első osztályosok számánál jelentkezik, másrészt a felsőbb évfolyamokon is növekszik az osztálylétszám, mert folyamatosan költöznek be a felújított repülőtéri lakásokba. Tanulócsoportok szerveződése: alsó tagozaton, 4 évfolyamon 8 osztály, felső tagozaton, 4 évfolyamon 8 osztály, napközi száma: alsóban 8 csoport, felsőben csoport. A napközis csoportokat 8 esetben homogén, egy osztályba járó gyerekek alkotják, a felső tagozatban alakult csoport, különböző osztályokból tevődik össze. Gyerekeink első osztálytól tanulhatnak angol vagy német nyelvet. A tanulók 70%-a angol, 30%-a német nyelvet választ. I.4.2.2. Pedagógusok Szakmai, pedagógiai felkészültségük igen jó színvonalú, többségük elkötelezettsége példaértékű. A tanítási órákon és azon túl, az iskolai élet egyéb területein sokat dolgoznak, önként vállalnak feladatokat. Szakos ellátottság 00%-os. Magasabb végzettséget tekintve: Szakvizsgázott: 6 fő Egyetemet végzett: 7 fő Főiskola tanári szakán végzett: 0 fő Főiskola tanítói szakán végzett: 8 fő Kettő illetve több felsőfokú végzettséggel a fenti adatokon belül 33% - rendelkezik. Erősítésre szorul a pedagógiai munkát közvetlenül segítő státusznak megteremtése: 202 szeptemberétől fejlesztő pedagógus: fő I.4.2.3. Nevelő - és oktató munkát közvetkenül segítők pedagógiai asszisztens:,5 iskolatitkár: rendszergazda: I.4.2.4. Működtetési munkát végzők kapcsolattartó: élelmezésszervező: házgondnok: portás:2 7.
takarító:3 I.5. AZ ISKOLAIRÁNYÍTÁS SZERVEZETI SRUKTÚRÁJA 8.
I.6. ÉRDEKEGYEZTETÉS, ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS, ÉRDEKVÉDELEM FÓRUMAI I.6.. Közalkalmazotti Tanácsa Epreskerti Általános Iskola Közalkalmazotti Tanácsa áll egy választott elnökből és két fő választott tagból. Működési szabályzatuk alapján az érvényes jogszabályi keretek közt végzik munkájukat. Az egyes dolgozót, a dolgozók kisebb vagy nagyobb csoportját érintő kérdésben kezdeményeznek egyeztetést, konzultációt a munkáltatóval. A munkáltató valamennyi hasonló esetben véleményt, javaslatot kér a KT-tól. Mindkét félnek törekednie kell az olyan álláspont, döntés kialakítására, mely az érintett felek megegyezését eredményezi. Egyik fél sem helyezkedhet olyan álláspontra, mely az iskola funkciójával ellentétes, a nevelő-oktató munka sérelmével járna. A véleménykülönbséget szóbeli tárgyalás /sorozat/ útján kell egymáshoz közelíteni, kialakítani a közös álláspontot. E folyamatba mindkét fél külső tanácsadót, szakértőt igénybe vehet. Az egyeztetés folyamatáról, végeredményéről írásbeli feljegyzést /jegyzőkönyvet/ kell felvenni. A szakalkalmazottak körét jelenleg a szakszervezeti érdekképviselet nem érinti. Iskolánkban sem a Pedagógus Szakszervezete, sem a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete nem tevékenykedik. I.6.2. Az intézményi tanács Az intézményi tanács jogi személy, amely hatósági nyilvántartásba vétellel jön létre, ügyrend alapján működik. Az Epreskerti Általános Iskola Intézményi Tanácsa feladatait a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/202. (VIII. 3.) EMMI rendelet 2. -a alapján végzi: Az intézményi tanács dönt működési rendjéről és munkaprogramjának elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról, továbbá azokban az ügyekben, amelyekben a nevelőtestület a döntési jogot az intézményi tanácsra átruházza. Az intézményi tanács véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni az intézményi tanács véleményét a pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend, a munkaterv elfogadása, továbbá a köznevelési szerződés megkötése előtt. Az intézményi tanács feladatai ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza az iskola működését. 9.
I.6.3. Szülői szervezetek A szülők egyéni kezdeményezésükre önként osztály, évfolyam, tagozat illetve iskolai szintű szülői közösséget hoztak létre. Az osztályszintű szervezetek iskolai szintű szülői szervezetet alkotnak (osztályonként 2 fő delegált). Az iskolai szülői szervezet 3 fős vezetőséget alakított ki. Kapcsolataikat, jogosítványaikat, hatáskörüket az iskolavezetés bevonásával az intézményi szabályzatok, az érvényes rendeletek, törvények alapján határozzák meg. Elsősorban a nevelő-oktató munkát segítik. Maguk közül vezetőt, helyettest és gazdasági felelőst /pénztárost/ választottak. Ők hárman alkotják a szülői szervezet vezetőségét. Bármikor kezdeményezhetnek megbeszélést az érintett szaktanárral, osztályfőnökkel és az iskola vezetőségével az osztályt érintő, a szülőket érintő kérdésekben. Ők tartják a kapcsolatot az iskolaszék szülői részével. Egyeztetési, tárgyalási mechanizmus megegyezik az előző pontokban írtakkal. A tanulói érdekérvényesítés történhet, iskolaszéken, a diákönkormányzaton, az osztályfőnök illetve bármely pedagóguson keresztül, de részletesen a házirend szabályozza. Az iskolai diákönkormányzat működése lehetőséget és módot ad a demokratikus gondolkodás, viselkedés tanítására, gyakorlására, a jogok és kötelességek megértésére, tevékeny alkalmazására s nem utolsó sorban fejlesztésére. A diákönkormányzat az osztályokra, azok tagjaira szerveződik, s innen építkezik felfelé kiépítve felelősi rendszerét. Egy-egy terület diákfelelősei osztály, illetve iskolai szintű bizottságokat hoznak létre, melynek élére felelőst választanak. Tevékenységi területek ügyeleti kulturális, iskolarádió sport egészségvédelem környezetvédelmi, turisztikai Az iskolai diákönkormányzat önálló szervezeti és működési szabályzattal rendelkezik, mely részletesen ismerteti jogosítványait, szervezeti kereteit, működésének rendjét stb. I.7. AZ ISKOLA KAPCSOLATAI Fenntartóval a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ. Főleg szakmai kérdésekben a nevelő-oktató munka egészét illetve részproblémákat érintő kérdésekben támaszkodtunk, támaszkodunk az osztály segítségére. Viszonyunk jónak mondható, kiegyensúlyozott kapcsolat áll fenn. 0.
DMJV Önkormányzat Oktatási és Nevelési Bizottságával ugyancsak jó és kiegyensúlyozott kapcsolatunk van. Érzékeny problémáinkra, szakmailag mindig támogatták megalapozott törekvéseinket. Működtető: Debrecen Megye Jogú Város Önkormányzata. Áchim András Utcai Óvoda - célunk a kapcsolat tartalmi elemeinek folyamatos figyelemmel kísérése, aktualizálása. Kialakult hagyományaink szervezeti kereteink és a vonzáskörzet elvárásainak további közelítése. Szivárvány Óvodával, Ispotály utcai Óvodával, Tégláskerti Óvodával: kapcsolatok kialakítása folyamatos. Ferenc Református Tanítóképző Főiskola- Debrecen Kapcsolatunkban kiemelt terület a csoportos szakmai terepgyakorlati tevékenységek biztosítása a hallgatók számára. Nem közoktatási intézmények illetve egyéb szervezetek, szerveződések Az alábbi szervezetekkel évek óta kapcsolata van az iskolának. Az együttműködésben a folyamatosságra helyezzük a hangsúlyt. Ebből adódóan az eseti kapcsolatok nem kerülnek említésre az alábbiakban: Álláspont Lakossági Kör Boldogkerti Kertbarátok Köre Debreceni Tehetséggondozó Központ Pedagógiai Szakszolgálat Magyar Államkincstár /alkalmazotti jövedelmek/ Pedagógiai Intézetek /szakmai segítség/ Epreskerti Iskoláért Alapítvány Iskolafogászat, iskolaorvos /egészségügy/ Családsegítő és Gyermekjóléti központ.
II. NEVELÉSI TERV 2.
II.. CÉLOK, ALAPELVEK, ESZKÖZÖK, ELJÁRÁSOK Alapelvek Iskolánk pedagógiai alapelveit személyi adottságaink, a már kialakult hagyományaink és célkitűzéseink alapján határozzuk meg. Általános, örök emberi értékeket közvetítő irányelveink: Mindennapi munkánkban érződjön az általános emberi értékek tisztelete, szeretete: az emberiesség, a család, a haza szeretete; kultúrértékeink megbecsülése; környezetünk, egészségünk védelme; tudatos, kritikus fogyasztói magatartás kialakítása, fejlesztése; identitástudatuk formálása. Különös gondot kell fordítani tanulóink erkölcsi nevelésére. A becsületesség, őszinteség, tolerancia, barátság tiszteletére. Ismerjék meg és gyakorolják is az általános udvariassági szabályokat, viselkedési normákat, mindennapi életükben, iskolai ünnepélyeken, különböző rendezvényeken. A pedagógus felelőssége, hogy mire irányítja tanulói figyelmét: küzdenünk kell a felületesség, igénytelenség ellen! Még jobban tudatosítanunk kell tanulóinkban, hogy alapvető feladatuk a tanulás. Ehhez minden lehetséges ösztönző rendszert meg kell mozgatnunk. Ajánlatos a célnak megnyerni azon tanulókat, akikre osztálytársaik hallgatnak, netán példaképeik. A tanítási anyagot lehetőleg az órákon és a délutáni tanulás keretében kell elsajátítaniuk. Differenciált fejlesztés vagy differenciált foglalkozások keretében egyénre szabottan. Fontos cél kell, hogy legyen a családi életre való nevelés. Hiszen napjainkban a nemzet alappillére a család. Lehetséges módja: osztályfőnöki órák tananyagába beépíteni, illetve olvasás és környezet órákon. Még céltudatosabban kell törekedni az általános iskolai fegyelem megszilárdítására, amely azonban nem "poroszos" merevséget, hanem a társadalmi együttélés szabályait kell, hogy következetesen közvetítse. Fontos az egységes nevelői szemlélet, eljárás, a következetes végrehajtás. Fejleszteni kell tanulóink önismeretét, józan ítélőképességét, hogy képesek legyenek önértékelésre (egy hosszú folyamat végén) az önnevelésre. Megvalósítás módja: alsó tagozattól kezdve a tanulók önismeretének fejlesztése, képességeinek reális értékelése a közösségen belül, környezetismereti órán; külső előadó (Családsegítő illetve pszichológus) bevonásával önismereti tréningek. Meggyőződésünk, hogy tanulóink képességei, erőtartalékai koránt sincsenek teljes mértékben kihasználva. Ennek érdekében növelni kell az órák hatékonyságát, fegyelmét, jobban be kell vonni a szülőt az otthoni feladatok ellenőrzésébe, a még jobb együttműködésbe (fogadóórák, szülőértekezletek, családlátogatások folyamatossága). Nevelőtestületünk legnagyobb erénye az a szeretetteljes, szinte szülői gondoskodás és bánásmód, ahogyan tanulóinkhoz viszonyulnak. Tilos a tanulók bármilyen hátrányos megkülönböztetése, mely az egyenlő bánásmód megszüntetését, vagy akadályozását illetve a tanuló zaklatását eredményezné. Intézményünk referencia intézményként felkészült a szolgáltatói szerepkör ellátására. Tapasztalatait, eredményeit kész megosztani a megújulásra kész partnereivel. Nyitott 3.
együttműködő intézményként betekintést enged oktató- nevelő munkájába, a szakmai műhelyek tevékenységébe. A referencia intézménnyel kapcsolatos szolgáltatásait, eredményeit folyamatosan frissíti és honlapján közzéteszi. Az értékek, amelyek kialakítását, megvalósulását célul tűztük ki: Kötelesség, felelősség, szorgalom, szerénység, tisztelet, önzetlenség, bátorság, érzelmi gazdagság Magyarságtudat, nemzeti öntudat, hazafiság, népszeretet Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A köz érdekében önként vállalt munka szükségessége és megbecsülése A magánérdek és a köz érdekeinek összeegyeztetése Reális önismeret, szilárd erkölcsi ítélőképesség Önfejlesztés, önnevelés Felelős döntéshozatal képessége Nevelés, nevelhetőség Élmény, ízlés, mindennapi kulturáltság Egészséges életmód Környezettudatos magatartás, fenntartható fejlődés A természeti értékek tisztelete, szabadidős kultúra, felelős környezetalakítás Szabadság, autonómia, demokratizmus, humánum, boldogság Igazságosság, rend, szabadság, méltányosság, szolidaritás A társadalmilag elfogadott normák betartása, betartatása Tartalmas és tartós kapcsolatok kialakítása Idegen nyelvi kommunikáció fontossága Más kultúrák megismerése, elfogadása Célok: Iskolánkban olyan készségek, képességek, ismeretek kialakítása, fejlesztése a cél, melyek segítik a gyermek minél sokoldalúbb személyiségének kibontakoztatását, fejlődését. A tehetség a személyiség általános megnyilvánulása, amelybe nemcsak az intellektus, hanem az azzal egységben és kölcsönhatásban lévő összes tulajdonság is beletartozik. Magas színvonalú szakmaiság az érték és ismeretközvetítésben. Szilárd alapismeretek nyújtása. Demokratikus szellemű gondolkodás, magatartás kialakítása. Egyértelmű és mindenki számára hozzáférhető elvárások megfogalmazása és közzététele az iskolai munka minden területére vonatkozóan. Az eltérő adottságok és képességek, az eltérő érdekek figyelembe vétele. Az ember tisztelete a másság elfogadása, a tolerancia kialakítása, fejlesztése különös tekintettel a türelemre, a figyelemre, az empátiára. Szeretetteljes, empatikus és munkakapcsolat tanárok és diákok között. Önmaga és mások által létrehozott tárgyi és szellemi értékek megbecsülése. A közösségben való viselkedés alapvető módozatainak elsajátítása 4.
Lehetőséget adjunk innovatív intézményünk megismerésére. Referencia intézményként közvetlenül kívánunk hozzájárulni az oktatási modernizálás folyamatok megtapasztalásához, adaptálásához. Kidolgozott jó gyakorlatainkkal átvehető mintákat adunk a fejlesztési folyamathoz csatlakozó intézményeknek,illetve azoknak az iskoláknak,akik eddig távolmaradtak az innovációtól. Fontosnak tartjuk, hogy a fejlesztés oda is eljusson, ahol igény van a megújulásra. Célunk az oktató nevelő munka megújítása a mentori attitűd erősítése, a felnőttképzési ismeretek beépítése a mindennapi gyakorlatba. Célunk a hálózati közösségi lét erősítése. Iskolánk küldetésnyilatkozata. Alapvető feladatunk, a tehetséggondozás illetve felzárkóztatás tudatos alkalmazásával a tanulóinknál olyan alapkészségeket, képességeket, ismereteket alakítsunk ki, melyek birtokában képes lesz önálló ismeretszerzésre, eszközképes tudás kialakítására, mely biztos alapokat, nyújt a tanulók számára a megfelelő középfokú iskolai felvételihez. Referenciaintézmény szolgáltatás célja Alapvető feladata a megfelelő hátránykompenzálás illetve a tehetséggondozás tudatos alkalmazásával a tanulóinknál olyan alapkészségeket, képességeket, ismereteket alakítsunk ki, melyek birtokában képes lesz önálló ismeretszerzésre, ezzel megalapozzuk a mai kor követelményét, az égész életen át tartó tanulást. Szeretnénk lehetőséget adni, a tapasztalatok átadására, utat szeretnénk mutatni a hasonló összetételű intézményeknek a továbblépésre, azzal, hogy intézményünkben bemutató órákat, továbbképzéseket szervezünk az IKT eszközök használatának módszertani oktatására, digitális tananyag készítésére, lehetőséget adunk az alapfokú emeltszintű informatikai oktatás megismertetésére, szakmai tanácsadásra. Oktatási és nevelési célkitűzéseink a tanórákon kívül Nevelőtestületünk tanulóinknak komplex személyiség fejlesztésére törekszik, mely a gyermekek aktív tevékenykedtetésével valósul meg. Ezért folyamatosan erősítjük a tanórán kívüli szakköri és szabadidős tevékenységeket. Gyermek- és ifjúságvédelem Fő feladata: a veszélyeztetett tanulók kiszűrése, az osztályfőnököknek felvenni a kapcsolatot az adott családokkal, szükség esetén a Gyermekjóléti szolgálattal és legvégső esetben a megfelelő hatóságokkal. Egy gyermek és ifjúságvédelmi nevelő fogja össze ezt a feladatot az iskolavezetéssel együtt. Az évek során egyre több feladat hárul rá, mivel iskolakörzetünkben szociális bérlakásokat alakítottak ki, így gyarapodott azon családok száma, akik igénylik ezt a szolgáltatást Iskolán belül próbáljuk meg a család gondoskodását valamelyest pótolni, illetve kapcsolatot tartunk az Önkormányzat Szociális és Családvédelmi Osztályával, a Családsegítő és Gyermekjóléti Központtal, az iskolaorvossal, védőnővel és a Rendőrséggel. Igény szerint napközis ellátást illetve egész napos foglalkozást biztosítunk a -8. osztályokban. Könyvtár 5.
Intézményünkben közadakozásból, és iskolai keretből alakítottuk ki könyvtárunkat. Az állományt folyamatosan bővíteni kell. A gyerekek igényeinek megfelelő a nyitva tartás. Feladatok Folyamatosan fejleszteni kell az életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételével a tanulók logikai készségét, gondolkozásuk rugalmasságát. Ismerjék meg és alkalmazzák az alternatívákban való gondolkozást, legyenek képesek optimális döntéseket hozni. Szervezzenek ismereteket a magyar és egyetemes kultúra leghaladóbb értékeiről, a tudományok alapvető vívmányairól. Fontos a magyarságtudat kialakítása, nemzeti örökségünk megbecsültetése. Tudják megfigyelni környezetük tárgyait, jelenségeit. Ezek alapján elemzéseket, következtetéseket legyenek képesek tenni. Lássák meg az egyes tárgyak, jelenségek, folyamatok közti összefüggéseket tudják a lényeget kiemelni. Sajátítsák el a hatékony tanulási technikákat. Folyamatosan fejleszteni kell a tanulói önállóságot, öntevékenységet. Fokozott figyelem kísérje az egyes tanulók fejlődését. Különös gondot kell fordítani a differenciált képességfejlesztésre /tehetséggondozásra és esélyegyenlőség teremtésre/. Elő kell segíteni az egészséges életmód életvitel kialakításához ismeretek megszervezését, készségek és képességek kialakítását, fejlesztését. Előtérbe kell helyezni az egészség védelmének fontosságát, a káros hatásokkal szembeni megelőzési technikák elsajátítását. Tanulja meg és alkalmazza az emberi együttélés, a tanuló-tanulókhoz, a tanulótanárhoz, ill. az iskola egyéb dolgozójához való helyes magatartás szabályait. Alakuljon ki a természet, a környezet tiszteletének és védelmének igénye. Ismerje meg közvetlen és közvetett környezetének káros hatásait. Tanulja meg ezen hatások mérséklésének, megszüntetésének, de főleg megelőzésének módjait. Felkészülés a felnőtt életre, amelyben a fogyasztói kultúra kialakítása is fontos szerepet kap. Így a fenntartható fogyasztás fogalmának kialakítása, elterjesztése megvalósítandó feladat. Reális értékelési képesség kialakítása. Tanórán kívüli tevékenység A tanév során a szülői igényeket figyelembe véve az iskola napközit illetve egész napos foglalkoztatást biztosít alsó- és felső tagozatban egyaránt. A felső tagozat 7-8. osztályaiban csak menzát tudunk biztosítani a konyhai kapacitásból fakadóan. A napközis és az egész napos foglalkoztatottságban folyó nevelő-oktató munka összhangban kell lennie az iskola általános nevelő-oktató célkitűzéseivel, alapelveivel. Tanulják meg a kulturált étkezés szabályait, s a mindennapi étkezés során alkalmazzák ezen ismereteket. Alakuljanak ki az életkornak megfelelő csoportszokások 6.
Tanulják meg a szabadidő hasznos eltöltésének sokoldalú módját. Lehetséges módja: a működő szakkör jellegű foglalkozások (furulya, sakk, technika) tovább folytatása, fejlesztése. Fokozatosan ki kell alakítani az idővel való gazdálkodás képességét. Tanulási foglalkozások során tervezzék meg a tantárgyak sorrendjét és a ráfordítandó időt. Ismerjék meg szűkebb lakóhelyük történetét, értékeit és gyarapítsák is azt. Vetélkedők szervezése, múzeum és könyvtárlátogatás. Egészséges életmódra nevelés különös tekintettel az egészség megóvására és a napi testedzés igényére Szintén ezt szolgálják szakkör jellegű foglalkozásaink: foci, kézilabda, zenés gimnasztika, néptánc. Egyre több csoportban mosnak a gyerekek fogat minden nap ebéd után. Évenként megrendezzük a már hagyománnyá vált SALÁTABÁR-t. Nevelési módszereink Két nagy csoportba oszthatók: Közvetlen (direkt) módszerek, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. Közvetett (indirekt) módszerek, melyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése. Közvetlen módszerek Számonkérés. Gyakoroltatás. Segítségadás. Ellenőrzés. Ösztönzés. Közvetett módszerek A tanulói közösség tevékenységének megszervezése. Közös célok kitűzése, elfogadtatása. Hagyományok kialakítása. Számonkérés. Ellenőrzés. - Ösztönzés. A nevelő személyes példamutatása. Elbeszélés. Érzelmi megnyilvánulások kezelésének tanítása. Tények és jelenségek bemutatása. Műalkotások bemutatása. A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében. A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből. Tudatosítás (meggyőződés kialakítása). Magyarázat beszélgetés. A tanulók önálló elemző munkája. 7. Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról.
Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka a nyolcadik évfolyam végén: Minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek. Rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen. Ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolathoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés és magatartásformákat. Határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően. II.2. SZEMÉLYISÉG FEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK A személyiségfejlesztés, mint pedagógiai feladat nevelő-oktató munkánk meghatározó sikerkritériuma. Az ép személyiség testi, lelki és szociális egészséget, harmóniát jelent. Célunk, hogy a tanulókat érő, pozitív értelmi, érzelmi, erkölcsi, esztétikai, közösségi és egyéb élmények, tapasztalatok, magatartásformák épüljenek be személyiségükbe, s váljanak életvitelük meghatározójává. Személyiségfejlesztő munkánkat az alábbi elvi megfontolások vezérlik: A komplex személyiségfejlesztést gyakorlati pedagógiai feladatnak tartjuk, melynek legfontosabb feltétele a magas színvonalú pedagógiai kultúra; és elengedhetetlen a pedagógus pozitív meggyőződése a gyerekek fejleszthetőségéről. A képességek és készségek fejlődését folyamatosan segítjük. Fontos feladatnak tartjuk az elismerés, megerősítés olyan módjainak kimunkálását, mely segíti, mintegy "újratermeli" a belső szükségletből fakadó motiváltságot, önfenntartó motivációt alakít ki. A tanulók személyiségfejlesztésének bármely keretét tekintjük, alapvető feladat: a társadalmi együttműködés alapjainak kialakítása a pozitív egyéni értékrend kialakítása a környezettel való harmonikus együttélés a kulturált környezet iránti idény kialakítása értékeink, kultúránk, szülőföldünk, népünk megismertetése, kötődések, azonosulások kiépítése az érdekérvényesítés feltételrendszereinek kialakítása a kommunikáció önképviselethez és véleménynyilvánításhoz 8.
a közösségi tevékenység szabályainak betartása önmaga és társai másságának felismerése és elfogadása az akarat és kitartás, az állóképesség edzése a lelki és testi egészség megóvása önismeret, önértékelés fejlesztése a helyes önismeret, az önbizalom, a sikervágy és kudarcfélelem kezelése A személyiségfejlesztés az iskolai nevelés-oktatás bevezető, kezdő, alapozó és fejlesztő szakaszában, a tanítási órákon és azokon túl szervezett foglalkozásokon (napközi, egész napos foglalkozások, szakkörök, felzárkóztatók, kirándulások, kulturális rendezvények) illetve ezekre való eljutás, versenyeztetés, pályázatok, diákönkormányzat, iskolai sportkör, stb. együttesen, egymást kiegészítve és erősítve valósul meg. A személyiségfejlesztés elsődleges kerete a tanóra. A tananyag tartalma, a feldolgozás módja, az összefüggések megláttatása megalapozza a tanulók műveltségét, elősegíti világszemléletük, világképük formálódását, s ily módon alapját, bázisát adja a személyiségfejlesztésnek. Az egyes tantárgyak sajátos szakmai, tartalmi lehetőségei speciális módon járulnak hozzá a tanulók fejlesztéséhez. A korábban megfogalmazott feladatok egy jelentős részét: a helyi tantervben 5-8. évfolyamon biztosított osztályfőnöki órák tematikájában, valamint az -4. évfolyamon az egész napos foglalkozás keretében szervezett foglalkozásokon dolgozzuk fel. A tanórai fejlesztő munkához szervesen kapcsolódik a különböző tanórán kívüli tevékenységek rendszere, melyek kiegészítik, illetve árnyaltabbá teszik a folyamatot. Különböző szintű versenyeken, (házi, városi, megyei, országos) illetve az ezekre történő felkészülés, felkészítés során folyik személyiségfejlesztő munka. Tanórán kívüli személyiségfejlesztés: A környezet megóvására való nevelés: papírgyűjtő akciók szervezése, az iskola környékének tisztán tartása, szemét összeszedése környezetvédelmi hét és vetélkedők szervezése A tanórákon kívüli sportolási lehetőségének biztosítása: labdarúgó edzések az iskolai pályán, atlétika szakkör városi diáksport versenyek korcsolya néptánc 9.
Szakkörök biztosítása az iskolában: számítástechnika szakkör, logikai gondolkodást fejlesztő szakkör, kézműves szakkör, magyar, matematika, énekkar (év eleji igényfelmérés alapján még egyéb szakkörök beindítása). Színház, bábszínház korcsolya, mozi látogatása, sport és ügyességi versenyek. Múzeumlátogatások szervezése, séták, a város nevezetességeinek megtekintésére. Erdei iskolanapok, osztály és határon túli kirándulások szervezése. Rajpályázatok. Városi közlekedési versenyekre való benevezés. II.3. EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK Az egészségfejlesztés leglényegesebb módszere az egészségnevelés. Az egészségnevelési program segítségével a tanulók megtanulhatják, hogy miként: állítsanak fel kötelező értékrendszert az egészség iránti elkötelezettségnek ismerjék meg az egészséges életmód legfontosabb szabályait legyenek tisztában az egészséges táplálkozás fontosságával tartsák szem előtt a testi higiénét, a rendszeres mozgás egészségét befolyásoló hatását legyenek képesek a problémákat, konfliktusokat megfelelően kezelni ismerjék meg a drog, az alkohol és a dohányzás egészségkárosító hatását, érjék el személyiségük fejlettségének lehetséges felső határát A részletes egészségnevelési program a HELYI TANTERVBEN található meg. II.4. KÖZÖSSÉG FEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK Közösségfejlesztés céljai Nevelő oktató munkánk egyik legnehezebb és legösszetettebb feladata a gyerekek közösségben, közösség által történő nevelése. A közös célok érdekében létrejött gyermekcsoportok közösséggé integrálása, az igazi közösséget jellemző legalapvetőbb ismérvek kialakítása. Legfontosabbnak az alábbi jellemzők és képességek folyamatos kialakítását tartjuk: az együttélés alapvető szabályainak tisztázása, ezek betartása alapvető magatartási és viselkedési normák megtanulása a többség akaratának tiszteletben tartása felelősi rendszer kialakítása a közösségek elvárásainak figyelembe vételével életkornak megfelelő feladatok biztosítása, munkamegosztás a csoport többségének érdekeit megjelenítő közös cél érdekében megvalósuló 20.
összehangolt fellépés elsajátítása a tudatos cselekvés vállalása a szabályok tiszteletben tartása A képességeket illetően: az önképviselethez és véleménynyilvánításhoz tartozó a konfliktusok elviseléséhez és kezeléséhez szükséges a kritikához és önkritikához az önértékeléshez az alkalmazkodáshoz szükséges képességek előhívása és gondozása a cél Az osztályfőnök közösségfejlesztő szerepe mind az osztályfőnöki órákon, mind a tanórán kívüli tevékenységek során nagyon fontos a saját osztályközösségben. A közösségfejlesztés döntően szociális folyamat, melynek során az egyén /a tanuló/ és a közösség /iskola, társadalom, stb./ közötti kapcsolat kialakult, fejlődik és értékek, szokások, elvárások stb. közvetítődnek, melyhez az egyénnek /tanulóknak/ közelednie, azonosulnia kell. A közösségfejlesztés elsődleges iskolai kerete az osztály. Ezt egészítik ki a napközis és az egész napos foglalkoztatottság. Napközben folyó közösségfejlesztés lehetőségei: Az iskolának, mint munkakörnyezetnek és az ennél kisebb közösségeknek mint mikrokörnyezet, szokásaiba bevezetni a tanulókat. Ezt követően bevonni a közösség működését /tevékenységét fenntartó folyamatokba. Megbízási / felelősi rendszer kialakítása az iskola és a közösség levárásainak figyelembe vételével. Feladat biztosítás életkornak megfelelően. Segítségnyújtás a feladat sikeres elvégzéséhez. Értékelés /érintettek/. Problémák felvetése, megbeszélése adott szinten. Együttműködés más közösségekkel, közösségi szintekkel. Tanulói kezdeményezések kritikus segítése. A diákönkormányzatot segítő tanár szerepe fontos a diákönkormányzat és a tanulói közösségekkel kapcsolatos közösségfejlesztésben. Diákönkormányzattal kapcsolatos közösségfejlesztési feladatok: tanulók delegálása a felsős osztályokból a diákönkormányzatba. Iskolarádió üzemeltetése és műsorok szervezése. Szabadidő-szervező feladatai: ünnepélyekkel, megemlékezésekkel, a hagyományok ápolásával kapcsolatos közösségfejlesztő tevékenység Hagyományőrző rendezvények A hagyományőrző tevékenységnek és rendezvényeknek igen jelentős és erős közösségteremtő hatásuk van. Erősítik a valahová tartozás tudatát, folyamatot teremtenek, 2.
és ezzel mintegy ébren tartják, megerősítik az összetartozás érzését, hozzájárulnak a hagyományok és az alapvető értékek tiszteletben tartásához és megbecsüléséhez. Hagyományos iskolai nagyrendezvényeink: Tanévnyitó ünnepség: a tanév legfontosabb feladatainak ismertetése, az első o osztályosok ünnepélyes köszöntése. az iskola polgáraivá fogadása abból az o alkalomból, hogy az iskola közösségének tagjaivá lettek. Őszi, tavaszi erdei iskola nap. Tanulmányi kirándulások: Évente egy alkalommal, egy napos kirándulás az osztályok szervezésében. A nevelőtestület funkciót tulajdonít ennek a rendezvénynek. Aradi vértanúkról megemlékezés. Köztársaság ünnepe: Október 23. Iskolai szintű megemlékezés. Mikulásünnepség. Jótékonysági GÁLA műsor. Karácsonyfa ünnepély: a szeretet, az összetartozás, a család ünnepeként szervezzük. Az ünnepséget megelőző időszakban az osztályok adventi koszorút készítenek, ismerik a hozzá fűződő hagyományokat. Az iskolában fenyőfát állítunk. Szaktantárgyi versenyek (városi szintű). Farsang: A rendezvény keretében felelevenítjük a farsang, hagyományait. Farsangi felvonulás a városrészben. Március 5. A legnagyobb nemzeti ünnepünk. Megrendezésével a szabadságharc máig ható eszméit, az összefogás, a hazafiság, a hősei és az elkötelezettség példáját kívánjuk tanulóink elé állítani. Apáczai Vers és prózamondó verseny (megyei szintű). Gyermeknap Tanévzáró ünnepség és ballagás: a tanév értékelése, a tanulók jutalmazása, a 8. osztályosok elbúcsúztatása. Szabadidős tevékenységek: Szabadidős tevékenységünk kialakításánál elsődleges célunk az volt, hogy minden tanulónk találjon legalább egy kapcsolódási pontot az iskolával, hogy sikerélményeket érjenek el. Ebben a tevékenységben kiemelkedő szerepe van az iskolai Diákönkormányzatnak, ahol a gyermekek önmaguk szervezik programjaikat tanári segítséggel. Iskolánkban csak olyan programokat szervezünk, melyet tanulóink kezdeményeznek, így biztosítva a tanulók minél nagyobb részvételét ezeken a programokon. Iskolarádiónk több éve működik, amelynek stábja 5-6 főből áll, és a hét minden napján hírekkel és információkkal szolgál a diákoknak. Az iskola és a diákönkormányzat által szervezett szabadidős tevékenységek teljes mértékben "lefedik" a tanulók igényét, s mindenki megtalálja az érdeklődésének megfelelő értelmes és hasznos tevékenységet, amelynek esetenként a pályaválasztásban is jelentősége lehet. 22.
Iskolánk első emeleti folyosóján a Diákönkormányzat tanulói rendszeresen nagyon szép, esztétikus faliújságot szerkesztenek. Iskolánkban hagyományteremtőnek szánjuk a hobbi- és karácsonyfadísz kiállítást, az óvodások műsorral való megajándékozását, a decemberi jótékonysági estet. Az iskola szereplőnek együttműködésével kapcsolatos intézményi feladatok A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő-oktató munka egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül, melyhez elengedhetetlen a szülői közösség aktív részvétele. Mindez az iskola szereplőinek a tanulóknak, a pedagógusoknak, a szülőknek hatékony együttműködéséhez kötött, s egyes intézményi pedagógiai feladatok megvalósítása révén érhető el. A tanulók, annak érdekében, hogy: megismerhessék és gyakorolhassák a demokrácia elemeit érvényesíthessék jogaikat és kötelességeik teljesítéséhez segítséget kaphassanak gyakorolják a demokratikus munkakultúrát, a hatalommal való élést, a közösség szolgálatát, az alkalmazkodást az eltérő nézetekhez a tanuló egyéni problémáival keresse meg tanárát Intézmény feladata: az osztályközösségek, a diákképviselői fórumok és az iskolagyűlés működésének pedagógiai tartalmú tevékenységét elősegíteni és koordinálni az osztályfőnöki órák tartalmi kereteit adó tematikus célok meghatározása az éves munkatervben ütemezettek szerint a közösségfejlesztés tanórai, és tanórán kívüli programjainak meghatározása A pedagógusok, annak érdekében, hogy: képesek legyenek kollégáikkal, a szülőkkel, de főleg a tanulókkal a mindennapos kapcsolattartásra, vegyék észre gondjaikat, hallgassák meg véleményüket, javaslataikat; rendelkezzenek alkalmazható és ténylegesen is alkalmazott kommunikációs-, döntési-, szervezési- és elemzőkészséggel Intézmény feladata: kialakítani a kapcsolattartás kommunikációs csatornáit és azok hatékony működtetésének feltételeiről gondoskodni; a szakmai műhelymunkák intézményén keresztül a nevelési-szakmai együttműködés lehetőségeit megteremteni az iskolavezetés bevonásával és aktív részvételével; a diákképviselet és az osztályközösségek pedagógusokkal való konzultációjának tereit megteremteni; 23.
a pedagógusok és a tanulók valamint a szülők között a nevelési tartalmak alakítása vonatkozásában a folyamatos érintkezés lehetőségeit megteremteni (szülői fórumok, egyeztető fórumok, szülők akadémiája-programsorozat); a hatékony kapcsolattartás, továbbá a közösségformálás és -fejlesztés céljait szolgáló pedagógusképzési formákat az anyagi lehetőségeknek megfelelően kezeli a továbbképzési és beiskolázási tervek kialakításánál. A szülők (gondviselők) annak érdekében, hogy: mindenkor bizalommal fordulhassanak véleményeikkel, javaslataikkal vagy problémáikkal a pedagógusokhoz; kapjanak támogatást az iskolától problémáik megoldásához; együttműködhessenek a pedagógusokkal gyermeke nevelésében az intézmény feladata: a partnerközpontú hálózat kiépítése a szülőkkel, az érintettek neveléssel kapcsolatos kérdések megvitatásának folyamatába való minél szélesebb körű bevonásával; megteremteni annak a lehetőségét, hogy az iskola pedagógusai a tanulókkal kapcsolatos igazgatói tájékoztatás a szülői összejövetelek alkalmával: a szülőkkel való találkozás alkalmával a családi nevelés és a gyermek pozitívumait erősíteni, őszinte légkört kialakítani, hogy a szülő elmondhassa a véleményét; a szülők bevonása az intézmény különféle programjaiba. A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Ennek keretében: Létrehozni, működtetni kell a közösségen belüli a kölcsönhatások, a közvélemény irányításának speciális feltételrendszerét: az információs és értékelő fórumokat, szerveket, kereteket, valamint a perspektívákat és hagyományokat. Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. A tanulók életkori sajátosságainak, tanulóközösségek fejlesztésében. fejlettségének figyelembevétele a Ennek keretében: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a gyermek heteronóm a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró személyiségének lassú átalakulásától az autonóm önmagát értékelni és irányítani képes személyiséggé válásig. Az önkormányzás képességének kialakítása. 24.
Ennek keretében: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Ennek keretében: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. Az iskolai közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Ennek keretében: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. II.5. A PEDAGÓGUS HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI A NEVELÉSOKTATÁS FOLYAMATÁBAN Az intézményben dolgozó pedagógusok felelősséggel és önállóan, a tanulók tudásának, képességeinek és személyiségének fejlesztése érdekében végzik szakmai munkájukat a munkaköri leírásban foglaltak keretein belül az iskolai tantárgyfelosztáson meghatározott munkarend alapján. A nevelőtestület minden tagjának feladata a legmagasabb szinten a lehetőségeket legjobban hasznosítva nevelni, oktatni iskolánk tanulóit a NAT, a kerettantervek, és a pedagógiai program alapelvei, értékei, cél- és feladat rendszerének maradéktalan betartása és teljesítése szakmailag, pedagógiailag tovább képezni magát a városi, iskolai érdekeket szem előtt tartva tevékenykedni A pedagógusok feladatai A pedagógusok általános működési feladatait / ügyeleti rend, ügyviteli feladatok, rendezvényszervezés, tanórán kívüli feladatok, stb. / az iskola színvonalas működéséhez szükséges mértékben oly módon, hogy a tantárgyi szakmai munka elsődlegessége és 25.
eredményessége mellett biztosítsa a tanulók személyiségének optimális fejlődését és az iskola általános működési biztonságát. Minden pedagógusi munkamegosztás elvi alapja az arányosság. Az iskola vezetője felelős ezért. Minden pedagógus alapvető munkaköri kötelessége az iskolai munka zavartalanságát, eredményességét, a pedagógiai programokban rögzített célok elérését biztosító feladatok teljesítése. A fentiekre a nevelőtestület minden tagját a kiadott törvény, a rendeletek, utasítások és az iskola valamennyi vezetője kötelezheti, illetve utasíthatja. Tételesen: a tantervek végrehajtása a pedagógiai etika írott vagy íratlan törvényeinek betartása a feladatok vállalása önkéntes, kivéve az iskola vezetői által meghatározott feladatokat /pl.: helyettesítés, ügyelet/ a problémák nyílt mindenkori megbeszélése történjen meg a megfelelő hangnemben tanulóval - szülővel - kollégával - vezetővel egyaránt az egészség, testi épség megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, azok elsajátításáról meggyőződik a szükséges intézkedéseket megteszi, ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos tevékenységeket megszervezi, a megelőzésével kapcsolatos ellenőrzési tevékenységeinek eleget tesz a tanulók iskolán kívüli rendezvényein, tanulmányi kirándulásokon a tanulók baleseteinek megelőzése érdekében a szükséges tennivalókat megteszi a védő- óvó előírásokat betartja és betartatja bombariadó esetén gondoskodik az illetékes szervek értesítéséről, az intézmény gyors és szakszerű kiürítéséről kulturált viselkedés, öltözködés / ünnepélyeken a közösség íratlan törvényének betartása/; ünnepélyeken a közösség döntése által meghatározott öltözködés. Az osztályfőnökök feladatai Az osztályfőnököt az igazgató jelöli ki. Munkáját az általános iskola nevelési és oktatási terve, valamint az iskolai munkaterv alapján végzi. Munkáját előre megtervezi, és ezt írásban foglalkozási tervben rögzíti. Felelős vezetője az osztály közösségének. Feladata a tanulók személyiségének alapos, sokoldalú megismerése, differenciált fejlesztése, közösségi tevékenységük irányítása, öntevékenységük és önkormányzó képességük fejlesztése. Munkájában támaszkodik a diákönkormányzat vezetőségére, segíti és figyelemmel kíséri tevékenységüket. 26.