BOLYAI JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA

Hasonló dokumentumok
Kerettanterv Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1 4. évfolyam

Alsó tagozat 1-4.évfolyam

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÁTDOLGOZÁSA. Törvényi háttér:

Az egyes évfolyamokon tanított tárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai, az előírt tananyag és követelmények

Kerettanterv Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1 4. évfolyam

HELYI TANTERV Alapfokú nevelés oktatás szakasza alsó tagozat 1 4. évfolyam

Társadalomismeret. Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő

Kerettanterv Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1 4. évfolyam

Magyar nyelv és irodalom

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok

A nevelés-oktatás tervezése I.

Az iskolák pedagógiai programjának köznevelési törvényben előírt kötelező felülvizsgálata. RAABE konferencia

Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése

Helyi tanterv MELLÉKLET. Intézményünk helyi tantervének jogszabályi keretei:

Tartalomjegyzék. Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ Iskoláinak Pedagógiai Programja

TARTALOMJEGYZÉK VÉLEMÉNYEZÉS, ELFOGADÁS, JÓVÁHAGYÁS... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK.

Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1 4. évfolyam

Szent Mór Iskolaközpont Pedagógiai Program. Tartalomjegyzék

Tantárgyi rendszer bevezetése (felmenő rendszerben) a NAT szerint elfogadott helyi tanterv alapján 2013 szeptember 1 től

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Budapest, Tevékenységünk minden percében látnunk kell a jövőt és a célt is, különben minden igyekezetünk értelmetlen és hiábavaló marad.

TÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat

A pedagógiai program, helyi tanterv függeléke A kompetencia alapú oktatás elterjesztése A tagiskolák összesítő táblái. Tanulóbarát környezet re épülő

TARTALOMJEGYZÉK HELYI TANTERV... 4

A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE... NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL... I. BEVEZETŐ... II. NEVELÉSI PROGRAM...

ÓRATERV. Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkezendő tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás:

Kerettanterv Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1 4. évfolyam

A PEDAGÓGIAI PROGRAMOK MÓDOSÍTÁSA, A KERETTANTERVEK ISKOLAI ADAPTÁCIÓJA

Soproni Széchenyi István Gimnázium

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

4. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások,

INNOVATÍV ISKOLÁK FEJLESZTÉSE TÁMOP /

A DOMBÓVÁRI JÓZSEF ATTILA ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE I. BEVEZETÉS

A Tanév itt kezdődik! EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET A NAT-BAN ÉS A KERETTANTERVEKBEN

A NYÍREGYHÁZI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM KOLLÉGIUMAINAK NEVELÉSI PROGRAMJA

Szentes Város Alpolgármesterétől 6600 Szentes, Kossuth tér 6.

Nemzeti alaptanterv MAGYARORSZÁG KORMÁNYA. 1. Általános rendelkezések. A K O R M Á N Y 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelete

A tartalmi szabályozás változásai

Felsős munkaközösség munkaterve. 2016/2017. tanév

Takács Katalin - Elvárások két értékelési területen. Az értékelés alapját képező általános elvárások. Az értékelés konkrét intézményi elvárásai

FELKÉSZÜLÉS A 2013/2014. TANÉVRE 2. A kötelező és tervezhető órakeret kérdései

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Szerződéskötéshez szükséges adatok

A nem szakrendszerű oktatás bevezetése és gyakorlata a büki Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola és Vendéglátóipari Szakiskolában

Természetismeret. 1. A természettudományos nevelés folyamatában történő kompetenciafejlesztés lehetőségei az alsó tagozaton.

TÁMOP Pályázat iskolai tájékoztató szeptember 14.

A Pedagógiai Program TÁMOP es projekt melléklete. Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon. Általános Iskola feladatellátási hely

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

Polgár Judit Sakk Alapítvány SAKKPALOTA Program: Tehetségfejlesztő Sakk kerettanterv - NAT

TÁMOP-3.1.4/08/ A kompetencia-alapú oktatás elterjesztésért Szolnokon

Békéscsabai Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium HELYI TANTERV

Felső tagozat 5-8. évfolyam

2. A választott kerettanterv feletti óraszám, a nem kötelező tanórai foglalkozások

Kulcskompetenciák fejlesztése. Körzeti Általános Iskola Bükkábrány

A TANKÖNYVEK ÚJ GENERÁCIÓJA

Az új Nemzeti alaptanterv és a kerettantervek. Kaposi József Szolnok, február 15.

A békési Szegedi Kis István Református Gimnázium, Általános Iskola Óvoda és Kollégium. Óraterve

A köznevelés tartalmi szabályozása

Az OKNT-adhoc. bizottság kerettanterve. mindenkinek 2009

SZAKÉTŐI VÉLEMÉNY A BAKONYSZENTKIRÁLYI BÉKEFI ANTAL ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉ- SZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY HELYI TAN- TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSÁRÓL

K I V O N A T. Tura Város Önkormányzatának Képviselő-testülete augusztus 29-én 16 órakor megtartott ülésének jegyzőkönyvéből.

A pedagógus önértékelő kérdőíve

Köznevelési intézmények működése 2013

Intézményi értékelési szabályzat

A pályázat minden információja megtalálható a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség weblapján:

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Bakonysárkányi Fekete István Általános Iskola 2861 Bakonysárkány Béke út 54.

Pedagógiai tevékenysége biztos szaktudományos és módszertani tudást tükröz.

Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére

Bókay János Humán Szakközépiskola

Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére. Szilvási Általános Iskola

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzat Varga Tamás Általános Iskola

Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola. Tanulásmódszertan HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA

Brassó Utcai Általános Iskola ökoiskolai munkaterve

Varga Attila.

TERMÉSZETTUDOMÁNYI MUNKAKÖZÖSSÉG TANÉV

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról /

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN

AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG

Kerettanterv Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, felső tagozat, 5 8. évfolyam

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/

A pedagógiai kultúra folyamatos fejlesztését elősegítő tanártovábbképzés megvalósítása

A Szőlőtő Kétnyelvű Oktatási Alapítvány kerettanterveinek felülvizsgálata és a jogszabályi változásokhoz történő igazodása

Az e-portfólió dokumentumai és a védés alapján

Helyi tanterv melléklete

Intézkedési terv intézményi tanfelügyeleti látogatás után

2013/ évfolyam. 2014/ évfolyam. 2015/ évfolyam. 2016/ évfolyam

Kaposi József Pécs, 2013

A pedagógusok iskolai végzettsége, szakképzettsége és továbbképzései

5. számú melléklet. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak és ezek óraszámai

A PEDAGÓGIAI PROGRAMOK MÓDOSÍTÁSA, A KERETTANTERVEK ISKOLAI ADAPTÁCIÓJA

PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ. Pályázati felhívás: TÁMOP / pályázatról Kompetencia alapú oktatás, egyenlő esélyek - innovatív intézményekben

Különös közzétételi lista

Tantárgyi struktúra és óraszámok. (2014/2015. tanévtől)

Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás

Bem József Általános Iskola

Református Pedagógiai Intézet OM Debrecen Budapest Miskolc Nagykőrös

A helyi tanterv 1. számú melléklete Tatabányai SZC Géza Fejedelem Ipari Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája. Esztergom,

IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI

Átírás:

BOLYAI JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERV Készült - : 2017-2004. évi helyi tanterv módosítása a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, az annak módosításáról szóló 2012. évi CXXIV. törvény és a Nemzeti Alaptanterv alapján 1

Tartalomjegyzék I. AZ EGYES ÉVFOLYAMOKON TANÍTOTT TANTÁRGYAK, KÖTELEZŐ ÉS II. III. VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK, EZEK ÓRASZÁMAI... 4 1. Bevezető... 4 1.1 Az óratervek kialakítása az alábbi szempontok figyelembevételével történt:... 5 1.2 Kerettantervi megfelelés... 6 1.3 Tantervek... 6 1.4 Emelt óraszámú angol oktatás... 7 1.5 Kompetencia alapú oktatás... 7 1.6 Az 1.-8. évfolyam tantárgyi rendszere és heti óraszáma... 9 2. Tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei... 15 2.1 Taneszközök... 15 2.2 Taneszközök kiválasztása... 15 2.3 Taneszköz támogatás és tájékoztatási kötelezettség... 16 A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK MEGVALÓSÍTÁSA... 17 1. Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1 4. évfolyam... 17 1.1 Célok, feladatok... 17 1.2 Fejlesztési területek nevelési célok... 18 1.3 Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés... 20 1.4 Egységesség és differenciálás... 21 2. Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, felső tagozat, 5 8. évfolyam... 23 2.1 Célok, feladatok... 23 2.2 Fejlesztési területek nevelési célok... 23 2.3 Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés... 26 2.4 Egységesség és differenciálás... 29 3. Az erkölcstan oktatása... 30 3.1 A hit- és erkölcstan oktatására vonatkozó szabályok... 30 4. Természettudományos nevelés... 30 5. A mindennapos testnevelés... 30 6. Idegennyelv oktatás... 31 7. Digitális kompetencia... 31 8. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének-oktatásának elvei... 31 A VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK, TOVÁBBÁ EZEK ESETÉBEN A PEDAGÓGUSVÁLASZTÁS SZABÁLYAI... 32 1. Választható tantárgyak... 32 2. Pedagógusválasztás... 32 3. A szabadon választott foglalkozásokkal kapcsolatos szabályok... 32 4. A tanulók heti és napi terhelésének korlátozására vonatkozó rendelkezések... 33 IV. HELYI ÉRTÉKELÉSI ÉS ELLENŐRZÉSI RENDSZER... 33 1. A törvényi szabályozás értelmezése... 33 2. Szöveges értékelés az 1. osztályban... 34 2.1 Az szöveges értékelés módjai... 35 2.2 A szöveges értékelés tartalma... 36 2.3 A szöveges értékelés készítésének követelményei... 36 3. Tantárgyi értékelés 2. osztálytól 8. osztályig... 36 4. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelése... 38 2

4.1 Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei... 38 4.2 A szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei... 39 5. Az iskolai jutalmazás formái:... 40 6. Az iskolai elmarasztalás formái:... 41 V. A MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS FELTÉTELEI... 42 VI. VII. AZ OTTHONI (NAPKÖZIS) FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT HÁZI FELADATOK MEGHATÁROZÁSA... 42 A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS BEILLESZKEDÉSI, TANULÁSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGGEL KÜZDŐ GYERMEKEK, TANULÓK NEVELÉSE, OKTATÁSA... 43 VIII. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE... 44 1. Törvényi háttér... 44 2. Az általános fizikai teherbíró képesség mérésének fő célja:... 45 3. Az általános fizikai teherbíró-képesség mérésének gyakorlati haszna:... 45 4. A tanulók fizikai állapotának mérésére alkalmazott módszerek feltételei:... 46 5. Értékelési rendszer az általános fizikai teherbíró-képesség minősítése... 46 6. Az általános fizikai teherbíró képesség minősítése... 47 7. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok.... 48 IX. CSOPORTBONTÁS ÉS EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSÉNEK ELVEI... 49 X. EGÉSZSÉGNEVELÉSI ELVEK... 50 1. Az egészséges iskola... 50 2. Az iskolai egészségnevelő program szereplői... 51 3. Az egészséges életmód és életszemlélet, magatartás területei az iskolánkban... 52 4. Milyen keretek között valósítjuk meg egészségnevelési céljainkat?... 52 XI. ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEK... 53 XII. ESÉLYEGYENLŐSÉGET SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGEK... 54 XIII. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV FELÜLVIZSGÁLATA... 55 1. A pedagógiai program érvényességi ideje:... 55 2. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata... 55 3. A pedagógiai program módosítása... 56 4. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala:... 56 XIV. MELLÉKLETEK... 56 3

I. AZ EGYES ÉVFOLYAMOKON TANÍTOTT TANTÁRGYAK, KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK, EZEK ÓRASZÁMAI 1. Bevezető Az Emberi Erőforrások Minisztériuma illetve az Oktatásért Felelős Államtitkárság átfogó oktatási reformjának megvalósítása érdekében iskolánkban is átdolgoztuk a helyi tantervet. A módosításokhoz az alábbi jogszabályok előírásait vettük figyelembe: a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény /megjelent: Magyar Közlöny 2011/162. szám 2011. december 29./; a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. Kormány rendelet, illetve annak Melléklete, különös tekintettel a III. részre (Glosszárium) /megjelent: Magyar Közlöny 2012/66. szám 2012. június 4./; a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012. EMMI rendelet /megjelent: Magyar Közlöny 2012/115. szám 2012. augusztus 31./ Az oktatási reform négy alapvető fogalomra épül: a gyermekek, fiatalok készségeinek, képességeinek, ismereteinek, jártasságainak, érzelmi és akarati tulajdonságainak, műveltségének életkori sajátosságaiknak megfelelő tudatos fejlesztése; harmonikus lelki, testi és értelmi fejlődésének elősegítése; erkölcsös, önálló életvitelre és céljaik elérésére, a magánérdeket a köz érdekeivel összeegyeztetni képes embereket, felelős állampolgárok nevelése; a nevelés-oktatás eszközeivel a társadalmi leszakadás megakadályozása és a tehetséggondozás. Az iskolai nevelés-oktatás tartalmi egységét, az iskolák közötti átjárhatóságot a Nemzeti alaptanterv (Nat) biztosítja, amely meghatározza az elsajátítandó műveltségtartalmat, valamint kötelező rendelkezéseket állapít meg az oktatásszervezés körében, így különösen a tanulók heti és napi terhelésének korlátozására. A Nat-ban foglaltak érvényesülését a kerettantervek biztosítják. Az egyes iskolatípusokban és oktatási szakaszokban a kerettantervek tartalmazzák a nevelés és oktatás céljait, a tantárgyi rendszert, az egyes tantárgyak témaköreit, tartalmát, a tantárgyak egy vagy két évfolyamra vonatkozó követelményeit, továbbá a tantárgyközi tudás- és képességterületek fejlesztésének feladatait, és meghatározzák a követelmények teljesítéséhez rendelkezésre álló kötelező, valamint az ajánlott időkeretet. A kiadott kerettantervek közüli (A és B variációk) választáshoz felmértük a meglevő vagy megteremthető erőforrásokat, illetve azt, hogy a választani kívánt kerettanterv illik-e az iskola profiljához, hagyományaihoz. A helyi tanterv koherenciájára, az ismeretek egymásra épülésére és a tantárgyak közötti kapcsolódási pontokra azonban minden esetben fokozottan ügyeltünk. 4

A kötelező tantárgyak és óraszámok átvétele mellett a nevelőtestületeknek dönteni kellett az évfolyamonkénti órakeret 10%-ának (szabad órakeret) felhasználási módjáról. A választások és a szabad órakeretről hozott döntések együttesen határozzák meg az iskola illetve azok egyes évfolyamainak, osztályainak saját nevelési-oktatási arculatát. Az iskolai döntések és választások során létrehozott helyi tanterv alapozza meg a 2017/2018. évi szeptember 1-jén kezdődő tanévhez a beiskolázási tevékenységet, valamint a tanév nevelési-oktatási célrendszerét, fejlesztési követelményeit, tartalmait. A két évfolyamra megfogalmazott tantárgyi óraszámok tanévenkénti meghatározása is az iskola szakmai munkaközösségeinek feladata volt. A két tanévre előírt ismeretek és fejlesztési követelmények szétválasztása megtörténhet a tematikai egységek mentén is, de bizonyos esetekben (elsősorban képességfejlesztésre irányuló egységek tekintetében) a tematikai egységek meg is bonthatók. A tanévekre történő bontás során a megadott óraszámot annak figyelembevételével határoztuk meg, hogy a fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végére teljesüljenek. Ugyanakkor ügyeltünk az ismeretek és fejlesztési fázisok logikus egymásutánjára is. 1.1 Az óratervek kialakítása az alábbi szempontok figyelembevételével történt: a nemzeti köznevelésről szóló törvény (Nkt) az általános iskola bevezető és kezdő szakaszára meghatározott kötelező óraszámok; az Nkt műveltségi területekre előírt óraszámok; a 2011-es törvénymódosítás testnevelés óraszámokat érintő változása; az EMMI által ajánlott általánosan elfogadott és használt tantárgyi rendszer; a helyi sajátosságoknak, igényeknek való megfelelés; az iskola pedagógiai programjában vázolt koncepciók, elképzelések; A fenti szempontok figyelembevételével alakítottuk ki az iskola tantárgyi rendszerét és a tantárgyi óraszámokat. A minimálisan megadott óraszámokon felül a kötelezően választandó órákat mind alsó, mind felső tagozaton többségében a természettudományos tantárgyak, az informatika és az angol tantárgyak kapták. Felismertük az igényt a fenti két tantárgy és természetesen a magyar nyelv és irodalom, valamint a matematika kompetenciájának fejlesztésére. Kiemelt feladat a megismerési képességek fejlesztése, különös tekintettel a megfigyelési, kódolási, értelmezési, indoklási, bizonyítási képességekre. Kommunikációs kultúránk szerves része az anyanyelv tudatos és igényes használata, valamint az idegen nyelvű, illetve a különböző kultúrák közötti információcsere. Nagy gondot kell fordítanunk a kritikai és kreatív olvasás képességének fejlesztésére, beleértve mind a valós, mind a virtuális csatornákon keresztül felfogott jelek befogadását, értelmezését és megválaszolását. Olyan fiatalokat kell nevelnünk, akik sikeres tanulási stratégiákkal használják ki az információs világháló lehetőségeit és eszközeit az élethosszig tartó tanulás során. Az információs és kommunikációs kultúra a megismerést, az eligazodást, a tanulást, a tudást, az emberi kapcsolatokat, az együttműködést, a társadalmi érintkezést szolgáló információk 5

megtalálása, felfogása, megértése, szelektálása, elemzése, értékelése, felhasználása, közvetítése, alkotása. Az információs és kommunikációs kultúra részben az egyén szocializációjának, a társadalmi érintkezésnek, az egyéni és közösségi érdek érvényesítésének, egymás megértésének, elfogadásának, megbecsülésének döntő tényezője. A kommunikációs kultúra az ismeretforrás, a felhasználhatóság, az elektronikus média nélkülözhetetlen egységei. Ismereteik, alkalmazásuk nélkülözhetetlen a mindennapok gyakorlatában. Kiemelt feladatunk a digitális kompetencia elterjedésének elősegítése, mivel a mindennapok részeként is alkalmazott és egyben kiemelt munkaerőpiaci kulcskompetencia ismeretet igénylő informatika megfelelő szintű és minőségű oktatása elengedhetetlen a hagyományosan kimagasló színvonalú informatikus képzés megőrzése érdekében. A nemzeti köznevelésről szóló törvény 27. (1) bekezdés szerinti tanórai foglalkozások megszervezhetők a hagyományos, tantermi szervezési formáktól eltérő módon, így különösen projekt oktatás, erdei iskola, múzeumi foglalkozás, könyvtári foglalkozás, művészeti előadáshoz vagy kiállításhoz kapcsolódó foglalkozás formájában is, amennyiben biztosított az előírt tananyag átadása, a követelmények teljesítése, a tanítási órák ingyenessége, a tanulói terhelés korlátozására vonatkozó rendelkezések megtartása. A témahetek, projektek tervezésénél, összeállításánál számításba vesszük az időszak jeles napjait is. A helyi tanterv kialakításához kikérjük, és figyelembe vesszük a pedagógiai tanács valamint az szülői munkaközösség véleményét. A helyi tantervet, mint a pedagógiai program részét a nevelőtestület fogadja el és az intézményvezető hagyja jóvá. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó és a működtető egyetértése szükséges. A pedagógiai programunkat nyilvánosságra kell hoznunk. 1.2 Kerettantervi megfelelés 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2.2 sz. melléklet Kötelező tantárgyak 1.3 Tantervek Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkező tanévekben az alábbi tantervek szerint folyik az oktatás: NAT -2003 NAT -2013 2003. évi törvénymódosítás és a NAT 2003 alapján felülvizsgált helyi tanterv; 2006 2007-es tanévtől kezdődően iskolánkban kompetencia alapú oktatás folyik; 2013-tól bevezetett Nemzeti alaptanterv valamint az alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Kormányrendelet; 6

TANÉV ÉVFOLYAM 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Bevezető szakasz Kezdő szakasz Alapozó szakasz Fejlesztő szakasz 2013-2014 NAT-2013 NAT-2003 NAT-2003 NAT-2003 NAT-2013 NAT-2003 NAT-2003 NAT-2003 2014-2015 NAT-2013 NAT-2013 NAT-2003 NAT-2003 NAT-2013 NAT-2013 NAT-2003 NAT-2003 2015-2016 NAT-2013 NAT-2013 NAT-2013 NAT-2003 NAT-2013 NAT-2013 NAT-2013 NAT-2003 2016-2017 NAT-2013 NAT-2013 NAT-2013 NAT-2013 NAT-2013 NAT-2013 NAT-2013 NAT-2013 1.4 Emelt óraszámú angol oktatás A 2007 2008-as tanévtől kezdődően iskolánkban felmenő rendszerben emelt szintű angol oktatás folyik. Az alsó tagozat minden osztálya emelt szinten tanulta az angol tantárgyat. Felső tagozaton az osztályoknak van egy emelt szinten angolt tanuló csoportja és egy normál csoportja. 2013 2014-es tanévtől kezdődően a szabadon választható foglalkozások terhére emelt szintű angol oktatás lesz felső tagozaton felmenő rendszerben. 2013 2014-es tanévtől kezdődően első osztályban az angol oktatás szakkör formájában marad fenn. 2., 3. és 4. évfolyamon természetesen a korábbi helyi tantervnek megfelelően tovább folyik felmenő rendszerben az emelt szintű angol oktatás. A 2017 2018-as tanévtől 1-4. évfolyamon az angol oktatás emelt óraszámban folytatódik intézményünkben. (lsd. 1.6.3 fejezet) Felső tagozaton az osztályoknak van egy emelt óraszámban angolt tanuló csoportja és egy normál csoportja. (lsd. 1.6.3 fejezet) 2017 2018-as tanévtől kezdődően -a szabadon választható foglalkozások terhére- emelt óraszámú angol oktatás is folyik felső tagozaton. 1.5 Kompetencia alapú oktatás A 2006 2007-es tanévtől kezdődően iskolánkban kompetencia alapú oktatás folyik A XIX. kerületi Önkormányzat a TÁMOP 3.1.4 számú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázaton elnyerte az igényelt támogatást. 5 éves fenntarthatóságot vállaltunk, ez indokolja a Bolyai János Általános Iskola helyi tantervének a pályázat céljaihoz, a kompetencia alapú oktatás elveihez, elvárásaihoz való igazítását. A kompetencia alapú oktatás bevezetésének céljai: a sikeres munkaerőpiaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése kompetencia alapú oktatás elterjesztése 7

a kompetencia alapú oktatás megvalósításához illeszkedő módszertan széleskörű megismerése és megvalósítása a nevelőközösség módszertani kultúrájának fejlesztése a tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztése az esélyegyenlőség érvényesítése újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetése szegregációmentes együttnevelési környezet kialakítása egyéni fejlesztési tervek készítése digitális írástudás elterjesztése A kompetencia alapú oktatáshoz kapcsolódó tevékenységrendszer: Teljes tanórai lefedettséget biztosító programcsomag új tanulásszervezési eljárások bevezetése: együttműködésen alapuló tanulási módszerek: kooperatív tanulás, projekttanulás, páros munka. három hetet meghaladó projekt megszervezése témahét megszervezése moduláris program adaptációja és megszervezése a matematika tantárgy tanítása keretében IKT-val támogatott tanulásszervezés Hátrányos helyzetű és SNI tanulók esélyegyenlősének javítása Új módszerek, intézményi alkalmazása, elterjesztése Önálló intézményi innováció megvalósítása Jó gyakorlatok átvétele Moduláris oktatás: A tananyag kisebb, önmagában koherens részei a modulok, melyek az egyes tanórák anyagánál általában nagyobb, de a tanterv egészénél kisebb egységek. A modulok a tananyag egészén belül, azzal összehangoltan saját, jól átlátható követelménnyel rendelkeznek, azonos didaktikai elveket kell hogy kövessenek. A modulok úgy épülnek fel, hogy ismeretanyaguk és gyakorlatsoraik teljes egészében lefedik a feldolgozandó tartalmat, vagy kisebb-nagyobb terjedelmű elemként beépíthetők a hagyományos tanulási-tanítási folyamatokba is. Témahét: A tananyag komplex elsajátításának egyik lehetséges formája az ún. témahét, amikor az adott tárgykört a diákok három-öt tanítási napon, esetleg hosszabb időkeretben iskolai és iskolán kívüli helyszíneken, rugalmas időkeretek között, változatos tevékenységtípusok és sokszínű módszertani eszközök segítségével dolgozzák fel. Projektoktatás-projekthét: 8

Projektoktatás, pedagógiai projekt. Valamely összetett, komplex, gyakran a mindennapi életből származó téma; a témafeldolgozáshoz kapcsolódó célok, feladatok meghatározása, a munkamenet és az eredmények megtervezése; az eredmények bemutatása. A projektmódszer egy sajátos tanulási egység, amelynek középpontjában egy probléma áll. A feladat nem egyszerűen a probléma megoldása vagy megválasztása, hanem a lehető legtöbb vonatkozásnak és összefüggésnek a feltárása, amely a való világban az adott problémához organikusan kapcsolódik. A projektmódszer a tanulói tevékenységek tudatos tervezését igényli. A tervezés két fő szinten kell történjen: Az első az egész folyamatra vonatkozik, amely során meghatározott ismeretekhez és képességekhez kívánjuk eljuttatni a tanulókat. A másik szint az egyes projektek megtervezését jelenti, amelyhez a tanári motiváció és segítség tudatos jelenléte szükséges. IKT-val támogatott tanulásszervezés: Azok a hagyományos (instruktív) és konstruktív pedagógia elveire épülő, az információs társadalom kompetenciáinak fejlesztését megvalósító tanítási-tanulási módok, módszerek, amelyek alkalmazásakor az info-kommunikációs technológia, mint eszköz és taneszköz jelenik meg a tanítás-tanulás folyamatában. Ezáltal új pedagógiai gyakorlatok kialakítására, vagy a meglévők módosítására nyílik lehetőség. 1.6 Az 1.-8. évfolyam tantárgyi rendszere és heti óraszáma A következő két táblázatban láthatóak az egyes tantárgyak évfolyamonkénti óraszámai. 1.6.1 Az 1-4. évfolyam tantárgyi rendszere és éves óraszámok: A 2017-2018-as tanévtől kezdődően: Tantárgy 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf. Magyar nyelv és irodalom 252 252 216 216 Matematika 144 144 144 144 Idegen nyelv 36 36 72 108 Informatika 36 36 36 36 Természetismeret 36 36 36 72 Ének-zene 72 72 72 72 Rajz és vizuális kultúra 72 72 72 72 Technika és életvitel 36 36 36 36 Testnevelés és sport 180 180 180 180 Erkölcstan 36 36 36 36 Összesen: 900 900 900 972 9

1.6.2 Az 5 8. évfolyam tantárgyi rendszere és az éves óraszámok a 2017-2018-as tanévtől kezdődően: Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek 5.évf. angol emelt óraszámú 5. évf. normál 6. évf. angol emelt óraszámú 6. évf. normál 7. évf. angol emelt óraszámú 7. évf. normál 8. évf. angol emelt óraszámú 8. évf. normál 162 162 144 144 144 144 144 144 72 72 72 72 72 72 72 72 Idegen nyelv 144 108 144 108 144 108 144 108 Matematika 162 162 144 144 144 144 144 144 Informatika 54 54 54 54 54 54 54 54 Természetismeret 90 90 90 90 Fizika 72 72 54 54 Biológia és egészségtan 54 54 72 72 Kémia 54 54 72 72 Földrajz 54 54 72 72 Ének-zene 36 36 36 36 36 36 36 36 Vízuális kultúra 36 36 36 36 36 36 36 36 Technika és életvitel 36 36 36 36 36 36 Testnevelés és 180 180 180 180 180 180 180 180 sport (tánc) Erkölcstan 36 36 36 36 36 36 36 36 Hon-és népismeret 36 36 Osztályfőnöki 36 36 36 36 36 36 36 36 Összesen: 1044 1008 1044 1008 1152 1116 1116 1080 10

1.6.3 Kötelezően választandó órák elosztása: ÉVFOLYAM Hány órával lett Melyik tantárgy óraszáma lett megnövelve a megnövelve kötelezően választható kötelezően választható órák óraszámából? órák óraszámából? 1. évfolyam Angol nyelv 1 óra 1. évfolyam Informatika 1 óra 2. évfolyam Angol nyelv 1 óra 2. évfolyam Informatika 1 óra 3. évfolyam Angol nyelv 2 óra 3. évfolyam Informatika 1 óra 4. évfolyam Angol nyelv 1 óra 4. évfolyam Informatika 1 óra 4. évfolyam Természetismeret 1 óra 5. évfolyam Magyar nyelv és irodalom 0,5 óra 5. évfolyam Matematika 0,5 óra 5. évfolyam Informatika 1,5 óra 5. évfolyam Természetismeret 0,5 óra 5. évfolyam Hon és népismeret - 1 óra 6. évfolyam Matematika 1 óra 6. évfolyam Hon és népismeret 1 óra 6. évfolyam Természetismeret 0,5 óra 6. évfolyam Informatika 0,5 óra 7. évfolyam Magyar nyelv és irodalom 1 óra 7. évfolyam Matematika 1 óra 7. évfolyam Biológia - 0,5 óra 7. évfolyam Kémia 0,5 óra 7. évfolyam Földrajz 0,5 óra 7. évfolyam Informatika 0,5 óra 8. évfolyam Matematika 1 óra 8. évfolyam Biológia 1 óra 8. évfolyam Fizika 0,5 óra 8. évfolyam Informatika 0,5 óra Összesen: 2 óra 2 óra 3 óra 3 óra 2 óra 3 óra 3 óra 3 óra 1. Iskolánk az ötödik évfolyamon választható Dráma és tánc, illetve Hon- és népismeret tantárgyak közül a Hon- és népismeret tantárgyat tanítja. 11

2. Iskolánk miniszter által kiadott kerettantervben szereplő választható ( A változat illetve B változat ) kerettantervek közül az alábbi tantervek alapján tanít: ÉVFOLYAM TANTÁRGY VÁLASZTOTT KERETTANTERV 1-4. évfolyam Ének A változatt 5-8. évfolyam Magyar A változatt 5-8. évfolyam Fizika B változat 5-8. évfolyam Biológia B változat 5-8. évfolyam Kémia A változatt 5-8. évfolyam Ének A változatt 1.6.4 Emelt óraszámú idegen nyelv oktatás Az emelt óraszámú idegen nyelv oktatása ötödik évfolyamtól válaszható. A szükséges heti négy óra a kötelező és a szabadon választható órákon való részvétellel valósul meg az alábbiak szerint: Évfolyam Idegen nyelv tantárgy minimális óraszáma Szabadon választható óra 5. 3 1 6. 3 1 7. 3 1 8. 3 1 12

1.6.5 1-8. évfolyam tantárgyi rendszere és óraszámai Tantárgyak 1. 2. 3. 4. 5. 5-6. 6. 7, 7. évfbiyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam (angol) évfolyam (angol) évfolyam (angol) 8. évfolyam Magyar nyelv és irodalom 7 7 6 6 4,5 4,5 4 4 4 4 4 4 Idegen nyelvek 1 1 2 3 3 3+1 3 3+1 3 3+1 3 3+1 Matematika 4 4 4 4 4,5 4,5 4 4 4 4 4 4 Erkölcstan 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Történelem, társadalmi és ;-) állampolgári ismeretek - - - - 2 2 2 2 2 2 2 Természetismeret 1 1 1 2 2,5 2,5 2,5 2,5 - - - - Fizika - - - - - - - 2 2 1,5 1,5 Kémia - - - - - - - - 1,5 1,5 2 2 Biológia-egészségtan - - - - - - 1,5 1,5 2 2 Földrajz - - - - - - - - 1,5 1,5 2 2 Ének-zene 2 2 2 2 1 1 1 1 1 1 1 1 Hon- és népismeret - 1 1 - - - - V i z u á l i s k u l t ú r a 2 2 2 2 1 1 1 1 1 1 1 1 Informatika 1 (0) 1 (0) 1 (0) 1 (0) 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 Technika, életvitel és gyakorl a t 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 - T e s t n e v e l é s é s s p o r t 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 Osztályfőnöki óra 1 1 1 1 1 1 1 1 Kötelezően választható órakeret 2 2 3 3 2 2 3 3 3 3 3 3 Szabadon választható órakeret 2 2 2 2 8. évfolyam (angol) 13

Összes heti óra 25 25 25 27 28 28+1 28 28+1 31 31+1 31 31+1 14

2. Tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei A gyermek, tanuló joga, hogy a nevelési-oktatási intézményben, családja anyagi helyzetétől függően, külön jogszabályban meghatározott esetekben kérelmére térítésmentes vagy kedvezményes étkezésben, tanszerellátásban részesüljön, továbbá, hogy részben vagy egészben mentesüljön az e törvényben meghatározott, a gyermekeket, tanulókat terhelő költségek megfizetése alól, vagy engedélyt kapjon a fizetési kötelezettség teljesítésének halasztására vagy a részletekben való fizetésre. Az éves költségvetési törvényben meghatározásra kerül azoknak a támogatásnak az összege, amelyet az iskolafenntartó kap a piaci áron forgalomba kerülő tanulói tankönyvek megvásárlásának támogatásához. A támogatás módjáról a nevelőtestület a tankönyvpiac rendjéről szóló törvényben meghatározottak szerint dönt. Az iskolának a tankönyvpiac rendjéről szóló törvényben meghatározottak szerint gondoskodnia kell a térítésmentes tankönyvellátásról. A térítésmentes tankönyvellátást első alkalommal a 2013/2014. tanévben az első évfolyamra beiratkozott tanulók számára, ezt követően felmenő rendszerben kell biztosítani. 2.1 Taneszközök Iskolánkban a nevelő oktató munka során a pedagógusok olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyet az emberi erőforrások minisztere hivatalosan tankönyvvé nyilvánított; Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges taneszközöket a szakmai munkaközösségek határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. Ezen tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök, ruházati és más felszerelések jegyzékét az adott tantárgy tanterve tartalmazza. A nyomtatott taneszközökön túl a pedagógusok olyan ruházati vagy más felszerelés beszerzését kérhetik a tanulótól, amely nélkülözhetetlen az általuk tartott tanórai foglalkozáson való részvételhez, illetve a tanított anyag elsajátításához. Ezen taneszközök kiválasztásánál minden esetben kikérik a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményét. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége. 2.2 Taneszközök kiválasztása A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének. Az egyes tankönyvek kiválasztásakor azokat kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak. A taneszközök használatában stabilitásra törekszünk (pl. felmenő rendszerben azonos tankönyvcsalád). Fontos szempont, hogy a tankönyv és a segédlet korszerű szemléletű, világnézetileg semleges, jól tanulható és tanítható (fogalmazása érthető, a fogalmak magyarázata világos és pontos, a felépítés, az összefüggések bemutatása logikus) legyen. 15

A tankönyvek szakmailag kifogástalanok legyenek; Az évfolyamok tankönyvei egymásra épüljenek; Az alsó és felső tagozat kapcsolódjon egymáshoz; Figyelembe vesszük a tantárgyi koncentrációt; A tankönyv feleljen meg a tanulók életkori sajátosságainak; Fontos szempont a használhatóság, az esztétikai kivitel, a tartósság, valamint az ár. 2.3 Taneszköz támogatás és tájékoztatási kötelezettség Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve más támogatásokból egyre több nyomtatott taneszközt (tartós tankönyv) szerezzen be az iskola könyvtára számára. Az iskola biztosítja, hogy a napközis és a tanulószobai foglalkozásokon megfelelő számú tankönyv, segédkönyv álljon a tanulók rendelkezésére a tanítási órákra történő felkészüléshez. Az iskola minden év május 31-éig felméri, hogy hány tanuló kíván kölcsönözni az iskolai könyvtárból tartós tankönyvet, segédkönyvet. Felméri azt is, hogy hány szociálisan rászoruló tanuló jár az iskolába, illetve hány tanuló igényel tankönyvtámogatást. A felmérés eredményéről a nevelőtestületet, a szülői munkaközösséget, az iskolai szülői szervezetet és az iskolai diákönkormányzatot június 15-ig tájékoztatni kell. Ezen összegből megvásárolt tankönyv, segédkönyv az iskolai könyvtár állományába kerül. Az iskolának közzé kell tennie azoknak a tartós tankönyveknek, továbbá segédkönyveknek a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból, ennek hiányában az iskolától a tanulók kikölcsönözhetnek, továbbá arról is, hogy az iskola milyen segítséget tud nyújtani a szülői kiadások csökkentéséhez. 16

II. A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK MEGVALÓSÍTÁSA A fejlesztési területek nevelési célok áthatják a pedagógiai folyamat egészét, s így közös értékeket jelenítenek meg. A célok elérése érdekében a pedagógiai folyamatban egyaránt jelen kell lennie az ismeretszerzés, a gyakoroltatás-cselekedtetés mellett a példák érzelmi hatásának is. E területek összhangban a kulcskompetenciák alapját adó képességekkel, készségekkel, az oktatás és nevelés során megszerzett ismeretekkel, és a tudásszerzést segítő attitűdökkel egyesítik a hagyományos értékeket és a XXI. század elején megjelent új társadalmi igényeket. A nevelési célok a következőképpen érvényesülnek a tartalmi szabályozás különböző szintjein, és valósulnak meg a köznevelés folyamatában: beépülnek az egyes műveltségi területek, illetve tantárgyak fejlesztési követelményeibe, tartalmaiba; tantárgyak részterületeivé válhatnak, vagy önálló tantárgyként jelenhetnek meg az iskola helyi tanterve szerint; alsó tagozaton tematizálják a tanítói munkát, a felsőbb évfolyamokon pedig elsősorban az osztályfőnöki órák témaköreit; témákat, fejlesztési helyzeteket körvonalaznak a nem tanórai keretek között folyó, egyéb iskolai foglalkozások, programok számára. A nevelési célok intézményi szintű tudatos követése, valamint a hozzájuk rendelt feladatok végrehajtása és végrehajtatása az intézményi pedagógiai kultúra és a színvonalas pedagógiai munka meghatározó fokmérője, a pedagógiai-szakmai ellenőrzés egyik fontos kritériuma. 1. Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1 4. évfolyam 1.1 Célok, feladatok Az alapfokú nevelés-oktatás első szakasza, az alsó tagozat az iskolába lépő kisgyermekben óvja és továbbfejleszti a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot. Átvezeti a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe. Fogékonnyá teszi saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a tágabb társadalom értékei iránt. Az iskola teret ad a gyermek játék és mozgás iránti vágyának, segíti természetes fejlődését, érését. A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában élményszerű tanulással, problémahelyzetekből kiinduló izgalmas tevékenységekkel, kreativitást ösztönző feladatokkal fejleszti az alapvető képességeket és alapkészségeket, közvetíti az elemi ismereteket, szokásokat alakít ki. Ez az iskolaszakasz a kíváncsiságtól és érdeklődéstől motivált, szabályozott és kötetlen tevékenységek célszerűen kialakított rendszerében fejleszti a kisgyermekben a felelősségtudatot, a kitartást, az önállóságot, megalapozza a reális önértékelést. Mintákat és gyakorlóterepet ad, magatartási normákat, szabályokat közvetít a társas közösségekben való részvétel és együttműködés tanulásához, a problémamegoldáshoz, konfliktuskezeléshez. Megerősíti a humánus magatartásformákat, szokásokat, és a gyermek jellemét formálva elősegíti a személyiség érését. Támogatja az egyéni képességek kibontakozását, segíti a tanulási nehézségekkel 17

való megküzdés folyamatát. Törődik azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermek szociális-kulturális környezetéből vagy a szokásostól eltérő ütemű éréséből, fejlesztési szükségleteiből fakadhatnak. A fejlesztést a tanító az egyéni sajátosságokra épülő differenciált tanulásszervezéssel és bánásmóddal szolgálja. Az alapvető képességek, készségek, kompetenciák fejlesztésében a tanulói tevékenységekre épít. Az ehhez felhasznált tananyagtartalmak megtervezésekor, valamint a feldolgozás tempójának meghatározásakor, a pedagógiai módszerek és eszközök kiválasztásakor a tanulócsoport, illetve az egyes tanulók fejlődési jellemzőit és fejlesztési szükségleteit tekinti irányadónak. 1.2 Fejlesztési területek nevelési célok Az erkölcsi nevelés A tanuló erkölcsi gondolkodása legalább konvencionális szintre kerül, vagyis a hozzá közelállók elvárásainak megfelelően él, képes alkalmazni az emberi kapcsolatok elfogadott formáit. Tudja, hogy a gyerek, testvér, barát stb. szerep betöltője hogyan viselkedjen, de adott esetben képes a szabályok újraértelmezésére. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A tanuló ismeri lakóhelye és környékének népi hagyományait és életkorának megfelelő szinten az ország és a magyarság szimbólumait. Ismeri a nagy ünnepkörök egy-egy hagyományát és az éves ünnepkör legfontosabb állomásait: ezeket évszakok szerint is képes elhelyezni, valamint ismer ezekhez kapcsolódó alkotásokat (népdalokat, mondákat, meséket, műalkotásokat). Ismeri nemzeti ünnepeinket, ezek időpontját, részt vesz érzelmi azonosulását segítő tevékenységekben (népi hagyományok felelevenítése, eljátszása, ünnepi díszítések készítése). Állampolgárságra, demokráciára nevelés A tanuló el tudja magát helyezni adott közösségben, felismeri a valódi és lehetséges szerepeit egy adott kapcsolati hálózatban. Képes a kooperációra, megérti a szabályok fontosságát. Képes egyszerű közösségi szabályok követésére, bekapcsolódik közös tevékenységekbe és követi a közösségi hagyományokat. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A tanuló képes az együttműködésre, az empátiára, átérzi és gyakorolja a segítségnyújtást. A közös tevékenységek révén ismeretet szerez saját képességeiről és lehetőségeiről. Azonosítja a saját és mások alapvető érzelmeit, illetve kifejezi a problémáit. Életkorának megfelelő szinten ismeri a kapcsolatteremtés, kapcsolatépítés kultúráját, rendelkezik az életkorának megfelelő kooperatív készséggel. Ismeri a különböző megbízatások betöltésével együtt járó felelősséget és a feladatok megosztásának fontosságát. A családi életre nevelés A tanuló megismeri és elsajátítja az alapvető együttélési, együttműködési normákat a családban, az iskolában, a társadalmi életben. Ismeri és betartja az illemszabályokat. Megismerkedik a családi ünnepekkel és az ezekhez kötődő szokásokkal. Megtanulja a családi szerepek- 18

hez (anya, apa, gyermek) kapcsolódó feladatokat, és törekszik rá, hogy saját feladatait napi rendszerességgel elvégezze. A testi és lelki egészségre nevelés A tanuló képes önállóan, az évszaknak és az időjárásnak megfelelően ruhát választani és felöltözni. Tudja, hogy a rendszeres tisztálkodás, a táplálkozás és a megfelelő folyadékbevitel egyaránt fontos az egészség védelmében. A rendszeres mozgás, a természet szeretete igényként épül be személyiségébe, figyel testtartására. Képes kifejezni a betegség és az egészség mint állapot közötti különbséget. Képes egyes betegségtünetek (láz, fejfájás) megnevezésére. Tudja, hogy a védőoltások is fontos eszközei az egészség megőrzésének. Képes kifejezni, leírni egyes feszültséget, stresszt okozó helyzeteket. Megtapasztal relaxációs technikákat, képes légzőgyakorlatok és egyszerű tornagyakorlatok (például reggeli torna) önálló elvégzésére. A tanulóban kialakul az igény a harmonikus, barátságos, otthonos környezet iránt. Kipróbálja a testmozgás, a manuális és művészeti, alkotó tevékenység több formáját, és képes megfogalmazni ezzel kapcsolatos élményeit, tapasztalatait. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A tanuló ismeri és betartja a kapcsolatteremtés elfogadott formáit. Képes az adott helyzeteknek megfelelő magatartási formákat alkalmazni a társas élet különféle színterein. Ismeri a közösségi élet sajátosságaiból fakadó korlátokat, és ennek tudatában alakítja tevékenységét. Tisztában van azzal, hogy a vállalt feladatok felelősséggel járnak. Tapasztalatot szerez arról, hogy nemcsak kötelező feladatai vannak, hanem szabad választása alapján is segíthet környezetében (iskola, otthon). Fenntarthatóság, környezettudatosság A tanuló érzékennyé válik környezete állapota iránt. Képes a környezet sajátosságainak megismerésére, észreveszi a környezetben lejátszódó kedvező és kedvezőtlen folyamatokat, tudja elemi szinten értékelni e változásokat. Képes saját mikrokörnyezetében olyan változásokat javasolni, amelyek annak minőségét javítják. Értéknek tekinti a természeti és az ember alkotta környezet esztétikumát, harmonikus működését. Késztetés alakul ki benne környezete értékeinek megőrzésére. Pályaorientáció A tanuló megismeri azokat a szakmákat, amelyek mindennapi életvitelének zökkenőmentességét vagy megfelelő minőségét biztosítják. Felismeri a különböző foglalkozások együttműködésének fontosságát. Képes megfogalmazni adott szakma tevékenységét, és képes csoportosítani a foglalkozásokat különböző szempontrendszer szerint. Gazdasági és pénzügyi nevelés A tanuló ismeri az általa mindennap fogyasztott alapvető élelmiszerek árát. A matematikai műveletekről, illetve a mértékegységekről szóló ismereteit alkalmazni tudja pénzre vonatkoztatva is. Képes mindennapi fogyasztási cikkeket önállóan vásárolni, tud vigyázni a pénzére. 19

Beépül az energiatakarékosság cselekvéseibe és gondolkodásába. Vannak ismeretei arról, hogy hazánkban és a világ más részén hozzá képest milyen életszínvonalon élnek gyerekek. Médiatudatosságra nevelés A tanuló tisztában van a korhatárt jelző szimbólumok jelentésével. Képes különbséget tenni a televízióban történtek és a valóság között. Ismeri a médiumokat és azok szerepét az ő szabadidejében, valamint hasznosíthatóságukat a tanulásban. A tanulás tanítása A tanuló tapasztalatot szerez arról, hogy lehet játszva tanulni. Napi rutinjába beépül a tanulásból adódó otthoni feladatok elvégzése, egyre inkább saját időbeosztása szerint készül az órákra. Vannak élményei arról, hogy az iskolai oktatáson kívül a tanulásnak és az önművelésnek egyéb lehetőségei is léteznek. 1.3 Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés Anyanyelvi kommunikáció A tanuló törekszik a mások számára érthető és kifejező beszédre. Figyelemmel tud követni szóbeli történetmondást, magyarázatot. Fel tudja idézni, el tudja mondani mindennapi élményeit, olvasmányainak tartalmát. Részt vesz a beszélgetésben és vitában, meg tud fogalmazni saját véleményt. Egyéni sajátosságainak megfelelően képes szövegek értő olvasására, illetve fokozatosan kialakul a kézírása. Megismeri és alkalmazza az anyaggyűjtés és elrendezés szabályainak alapjait. Ismer és alkalmaz néhány alapvető helyesírási szabályt. Képes a korosztályának szóló irodalmi és ismeretterjesztő művek megértésére és értelmezésére. Idegen nyelvi kommunikáció A tanulóban felébred a nyelvek és a nyelvtanulás iránti érdeklődés. Felfedezi, hogy más országokban más szokások vannak, más nyelvet beszélnek az emberek, ez a felfedezés nyitottabbá teszi más kultúrák befogadására. Egyszerű idegen nyelvi szóbeli kommunikációval próbálkozik. Idegen nyelvi tevékenységei a korosztályának megfelelő dalokhoz, versekhez, mondókákhoz és jelenetekhez kötődnek. Matematikai kompetencia A tanuló képes érzékelni a tárgyak egymáshoz viszonyított helyzetét, méretét, képes a térben és a síkban tájékozódni. Gyakorlati tapasztalatait felhasználva felfedezi a mennyiségek közötti kapcsolatokat, képes ezen tapasztalatok megfogalmazására. El tud végezni egyszerű méréseket, az eredményeket a tanult mértékegységekkel le tudja írni. Képes a megtanult matematikai algoritmusok felidézésére és használatára gyakorlati tevékenységek során. Tud fejben számolni 100-as számkörben. El tudja dönteni egyszerű állítások igazságértékét, felismer egyszerű logikai kapcsolatokat. Természettudományos és technikai kompetencia Kialakul a tanuló érdeklődése a szűkebb környezet jelenségeinek, folyamatainak megismerése iránt. Képessé válik a természeti világ alapvető jelenségeinek felismerésére, egyszerű törvényszerűségek meglátására. Képes arra, hogy egyszerű megfigyeléseket, kísérleteket vé- 20

gezzen el pontos utasítások alapján. Tud egyszerű technikai eszközöket megfelelő módon használni. Konkrét példákban felismeri az emberi tevékenység környezetre gyakorolt hatását, a káros következményeket. Felismeri a közvetlen környezet védelmének fontosságát, és törekszik a helyes magatartásminták követésére. Digitális kompetencia Kialakul és fejlődik a tanulóban az IKT-eszközök használata iránti érdeklődés. Képessé válik az IKT-eszközök irányított használatára (pl. képek, információk keresése, rövid szöveg létrehozása, továbbítása). Szociális és állampolgári kompetencia Kialakul a tanulóban a társakkal történő közös feladatmegoldás képessége, tud irányítással együttműködni velük. Nyitott társai megismerésére, igyekszik megérteni őket. Elfogadja a közösségben való normaalapú viselkedés szabályait. Megjelenik az egyre táguló környezet megismerése iránti igénye, amely hozzájárul a szülőföldhöz, a hazához való kötődés kialakulásához. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A tanuló motivált a kitűzött célok elérésében, vállalja az ezeket elősegítő feladatokat (pl. háziállatok, növények ápolása). Felismeri és megérti, hogy a feladatok megoldásához többféle út is vezethet, egyszerű élethelyzetekben képes ezeket segítséggel megtervezni. Megérti, hogy felelős a vállalt feladatok teljesítéséért, belátja mulasztásai közvetlen következményeit, képes előre látni cselekedetei egyes kockázatait. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A tanulónak fejlődik az emocionális érzékenysége. Képes versek, mesék befogadását, elmondását segítő, a ritmusérzéket és a mozgáskultúrát fejlesztő játékokra és gyakorlatokra, ritmusos és énekes rögtönzésekre, szerepjátékokra. Tanári segítséggel képes csoportos improvizációval kapcsolatos élmények szóbeli megfogalmazására, történetek, versek, átélt, elképzelt vagy hallott események zenei, vizuális vagy dramatikus megjelenítésére. A hatékony, önálló tanulás A tanuló a korosztályának megfelelő szinten képes önállóan írni, olvasni, számolni. A tanulás iránti attitűdje pozitív. Egyre gyakorlottabb figyelme összpontosításában. Tanári segítséggel képes saját tanulását megszervezni, segítséggel képes csoportmunkában aktívan részt venni, a sok pozitív visszajelzés hatására ezt egyre magabiztosabban teszi. Segítséggel felismeri szükségleteit, gyakorlatot szerez teljesítményének és képességeinek reális értékelésében. Képes kisebb segítséggel vagy anélkül házi feladatai elvégzésére. 1.4 Egységesség és differenciálás A nevelési-oktatási folyamat egyszerre egységes és differenciált: megvalósítja az egyéni sajátosságokra tekintettel levő differenciálást és az egyéni sajátosságok ismeretében az egységes oktatást. 21

Az egyéni különbségek figyelembevételének fontos területe a tehetséggondozás, amelynek feladata, hogy felismerje a kiemelkedő teljesítményre képes tanulókat, segítse őket, hogy képességeiknek megfelelő szintű eredményeket érjenek el és alkotó egyénekké váljanak. A tanuló csak akkor képes erre, ha lehetőséget és bátorítást kap. A megfelelő oktatási módszerek, munka- és tanulásszervezési formák serkenthetik az egyéni különbségek kibontakozását. Az egyéni fejlesztési programok, a differenciálás különböző lehetőségei során a pedagógusok megfelelő feladatokkal fejlesztik a tehetséges tanulókat, figyelik fejlődésüket, és az adott szakasznak megfelelő kihívások elé állítják őket. A differenciált egyéni és csoportos eljárások biztosítják az egyes területeken alulteljesítő tanulók felzárkóztatását, a lemaradás egyéni okainak felderítésén alapuló csökkentését, megszüntetését. A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő integrált oktatásuk. Esetükben a tartalmi szabályozás és a gyermeki sajátosságok összhangja ugyanolyan fontos, mint más gyermekeknél. Iskolai nevelés-oktatásuknak alapvető célja a felnőtt élet sikerességét megalapozó kulcskompetenciák fejlesztése, az egész életen át tartó tanulásra való felkészítés. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelés-oktatása során a NAT-ban meghatározott és a kerettantervben részletezett kiemelt fejlesztési feladatok megvalósítása javarészt lehetséges, de mindenkor figyelembe kell venni az Irányelv fogyatékossági kategóriákra vonatkozó ajánlásait. Ezért a fejlesztés a számukra megfelelő tartalmak közvetítése során valósul meg és segíti a minél teljesebb önállóság elérését. A fejlesztési követelmények igazodnak a fejlődés egyéni üteméhez. A tartalmak kijelölésekor lehetőség van egyes területek módosítására, elhagyására vagy egyszerűsítésére, illetve új területek bevonására. A sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő pedagógus megközelítése az elfogadás, tolerancia, empátia, és az együttneveléshez szükséges kompetenciák megléte. A pedagógus a differenciálás során figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző módosulásait. Szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít. A differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; egyegy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres. Együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. A sajátos nevelési igényű tanulók számára szükséges többletszolgáltatásokhoz tartozik a speciális tankönyvekhez és tanulási segédletekhez, továbbá a speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő eszközökhöz való hozzáférés. A fentiekre vonatkozó konkrét javaslatokat minden fogyatékossági területre vonatkozóan A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve [2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 21. (11) bekezdés] tartalmazza. Az Irányelv egyaránt vonatkozik a sajátos nevelési igényű tanulóknak a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt (integráltan) és a tőlük elkülönítetten (gyógypedagógiai intézményekben) történő nevelésére, oktatására. 22

2. Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, felső tagozat, 5 8. évfolyam 2.1 Célok, feladatok Az alapfokú nevelés-oktatás felső tagozatos szakasza szervesen folytatja az alsó tagozatos szakasz nevelő-oktató munkáját. Ez a szakasz a készségek és képességek fejlesztésével olyan pedagógiai munkát igényel, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban, figyelembe véve, hogy az oktatás és nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a tanulók életének és tevékenységének számos más színtere, fóruma is. Az 5 6. évfolyamon az 1 4. évfolyamhoz hasonlóan továbbra is az alapkészségek fejlesztése kap fő hangsúlyt. Igazodva a gyermeki gondolkodás fejlődéséhez, az életkori sajátosságokhoz figyelembe veszi, hogy a 10 12 éves tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz. Az 5 6. évfolyamokon ezért az integratív-képi gondolkodásra alapozó fejlesztés folyik, a 7 8. évfolyamon, a serdülőkor kezdetétől viszont hangsúlyossá válik az elvont fogalmi és elemző gondolkodás fejlesztése. Az általános iskola az 1 4. évfolyamokhoz hasonlóan az 5 8. évfolyamokon is együtt neveli a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú tanulókat. Érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően felkészíti őket a középfokú nevelés-oktatás szakaszában történő továbbtanulásra, illetve az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszára, összességében ezzel is támogatva a társadalomba való beilleszkedést. Nevelési-oktatási tevékenységével az iskola fejleszti a nevelési célok elérését támogató érzelmi, szociális és kognitív képességeket. Kiemelt figyelmet fordít az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatására, a tanuláshoz, a feladatokban való részvételhez szükséges kompetenciaterületek és koncentrációs képességek, akarati tulajdonságok fejlesztésére. Feladatának tekinti az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztését, a tanulók tanulási és társas motivációinak, önbizalmának növelését. Mindehhez előnyben részesíti az életszerű, valóságos problémák és feladathelyzetek teremtését az önkifejezéshez, az ismeretszerzéshez, a kísérletezéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz. 2.2 Fejlesztési területek nevelési célok Az erkölcsi nevelés A tanuló erkölcsi gondolkodásának szintje eleinte konvencionális, rendre és fegyelemre törekszik, belátja, hogy teljesíteni kell az elvállalt kötelességeket. A szabályokat minden körülmények között be kell tartani, kivéve az olyan szélsőséges eseteket, amikor azok más társadalmi kötelezettségekkel kerülnek konfliktusba. A szakasz második felében a tanuló erkölcsi gondolkodása posztkonvencionálissá válik, vagyis belátja, hogy a törvényeket a társadalom hozza és alakítja. Tudatosul benne, hogy az emberek különböző értékeket és véleményeket vallanak, és hogy az értékek és szabályok egy része viszonylagos. A tanuló megérti a normakövetés fontosságát. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A tanuló ismeri lakóhelye és környékének népi hagyományait, valamint több, az ünnepkörökhöz köthető magyar hagyományt. Egyre rendszeresebben részt vesz szűkebb közösségében nemzeti hagyományaink ápolásában, megismer ezekhez kapcsolódó műalkotásokat. Annak 23

érdekében, hogy erősödjön benne saját népe és kultúrája értékeihez való kötődés, megismeri azok legfontosabb értékeit, kiemelkedő személyiségeit és szimbólumait. Fel tud sorolni néhány, lakókörnyezetére jellemző sajátosságot, megismeri a hungarikum fogalmát. Ismeri nemzeti ünnepeinket, ezekhez kötődő hagyományainkat, és ezeket tantárgyi ismereteihez is kapcsolja. Kialakul benne a szülőföld, a haza és a nemzet fogalma, az ezekhez való kötődés igénye. Egyre nyitottabb más népek kultúrája iránt, ismeri, hogy Magyarországon milyen nemzetiségek és kisebbségek élnek. Ismerkedik egy-egy magyarországi nemzetiség, kisebbség kultúrájával. Ismeri az általa tanult idegen nyelvet beszélő népek kultúrájának egy-egy jelentős vonását. A tanulóban kialakul egy kép az európai kultúra értékeiről, és ismer ennek megőrzéséért munkálkodó intézményeket, programokat. Állampolgárságra, demokráciára nevelés A tanuló törekszik a konfliktusok feloldására, alkalmazza a konfliktuskezelés demokratikus technikáit. Nyitottá válik a társadalmi jelenségek iránt, szert téve az együttműködés képességére. Ismeri a közösségi élet sajátosságaiból fakadó korlátokat, és ennek tudatában alakítja tevékenységét. Megismerkedik az alapvető emberi, szabadság- és állampolgári jogokkal, kötelezettségekkel és az őt megillető jogok érvényesítési lehetőségeivel. Alkalmazza a méltányosságot és az erőszakmentességet biztosító technikákat a közösségben való tevékeny részvétele során. Részt vesz olyan tevékenységekben, amelyek a közösség jobbítását szolgálják. Önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztése A tanuló megfelelő szókinccsel rendelkezik érzelmi árnyalatok kifejezésére, képes dicsérni, és egyre több tulajdonságot meg tud nevezni. Megismeri az önmegfigyelés jelentőségét, vagyis cselekedetei, reakciói, viselkedése alapján véleményt tud mondani önmagáról, ismeri a stressz és stresszkezelés lényegét. Képes különbséget tenni a valódi és virtuális társas kapcsolatok természete között, be tud kapcsolódni különböző kisközösségekbe. Kialakul benne a személyiségének megfelelő humánus magatartás az önkritika és a környezeti visszajelzések egységében, képes elemezni, feltárni a jóra ösztönző, illetve a destruktív csoportok eltérő jellemzőit. Több szempontból is rálát egy vitás helyzetre, konfliktusra, képes vitatkozni. Felismeri társadalmi szerepeit (férfi-nő, gyerek-szülő, diák-tanár). Képes felismerni bizonyos előítéletes magatartásformákat és a sztereotípia megnyilvánulásait. A családi életre nevelés A tanuló képes felismerni és megfogalmazni családban betöltött szerepeket, feladatokat, megtalálja és elvégzi a rá háruló feladatokat. Tisztában van a nemi szerepek biológiai funkcióival, társadalmi hagyományaival. Felismeri a családi élet és a párkapcsolatok során előforduló súlyos problémahelyzeteket, és ezek megoldásához megfelelő segítséget tud kérni. A szakasz végére a tanuló értéknek tekinti a gondosan kiválasztott, mély társas kapcsolatot. Tisztában van azzal, hogy a szexualitás a párkapcsolatok fontos eleme, és érti az ezzel kapcsolatos felelősséget is. Tud a pozitív és negatív családtervezés különböző lehetőségeiről, ismeri a művi terhesség megszakítás lelki és fizikai veszélyeit. A tanuló alkalmazás szinten ismeri a csecsemőgondozás néhány alapvető lépését. 24