Sárpilisi Tündérkert Óvoda 203074 PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015 1
AZ ÓVODA ADATAI Az óvoda neve: Sárpilisi Tündérkert Óvoda Címe: 7145. Sárpilis Nyéki u.2-4 Telefonszám: 06-74/ 595-006 Az óvoda vezetője: mb. Lerch-Jánosi Erika A program készítője: Sárpilisi Tündérkert Óvoda Kelte: 2015. 08. Érvényes: 2015.08 2020. 09. 2
Törvényi megfeleltetés Alaptörvény - Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) Törvények - A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény - 1997. tv. XXXI. törvény A gyermekek védelméről és jogairól Rendeletek - 363/2012. (XII.17.) számú Kormányrendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról - 229/2012. (VIII. 28.) Kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény végrehajtásáról - 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról - 229/20012. (VIII. 28.) Kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról - 32/2012. (X. 8.) EMMI-rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról - 15/2013. (II. 26.) EMMI-rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről - 277/1997. (XII.22.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógusszakvizsgáról, amely a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről - 137/2018. (VII.25) Korm. rendelet Az óvodai nevelés országos alapprogramjáról szóló 363/2012. (XII.17.) Korm. rendelet módosításáról. 3
TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 1. HELYZETELEMZÉS Településünk földrajzi helyzete, története, értékek Óvodánk jellemzői Személyi feltételek Tárgyi feltételek 2. AZ ÓVODA JÖVŐKÉPE Óvodakép Gyermekkép 3. AZ ÓVODA NEVELÉSI ALAPELVEI 4. AZ ÓVODA KÜLDETÉSNYILATKOZATA, ÉRTÉKEI Küldetésnyilatkozatunk Nevelési értékeink 5. AZ ÓVODA NEVELÉSI CÉLKITŰZÉSEI 6. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI 6.1. Az egészséges életmód alakítása 6.2. Az érzelmi az erkölcsi és a közösségi nevelés fejlesztése 6.3. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása 7. KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ GYERMEKEK EGYÉNI FEJLESZTÉSE, FEJLŐDÉSÉNEK SEGÍTÉSE 8. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK 9. A GYERMEKVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG 10. A SZÜLŐ, A GYERMEK, A PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI 11. AZ ÓVODA KAPCSOLATAI 12. AZ EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEK 13. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI 13.1. Játék 13.2. Verselés, mesélés 13.3. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc 13.4. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka 13.5. Mozgás 13.6. A külső világ tevékeny megismerése - A külső világ tevékeny megismerése környezet és természet - A környezet téri-, formai-, mennyiségi megismerése 13.7. Munka jellegű tevékenység 13.8. A tevékenységekben megvalósuló tanulás 14. A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI ÓVODÁSKOR VÉGÉRE 15. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK 4
BEVEZETÉS Tisztelt Olvasó! Ön a Sárpilisi Tündérkert Óvoda Pedagógiai Programját tartja a kezében. E dokumentum a pedagógusok együttgondolkodásának, közös munkájának eredménye, amely több évre meghatározza a községben folyó közoktatást. Intézményünk Pedagógiai Programja az országos és helyi dokumentumok alapján készült: Napjainkban a nevelés-oktatás intézményei állandó változásban, készenléti állapotban teljesítik az embernevelés nehéz feladatát. A változást a társadalmi, politikai, környezeti, szakmai aktualitások indukálják. Ez, az emberekből álló élő, mozgó szervezet, ebben a pulzáló, óriási erőtérben kell, hogy közvetítse a tudást és átörökítse az értékeket, hagyományokat. Ha Ön szülő, olvassa figyelmesen a lapokat, mert az itt található program alapján neveljük, oktatjuk gyermekét. Számítunk együttműködésére, támogatására. Pedagógiai szemléletünk szerint az óvoda a világra történő rácsodálkozás helyszíne, a tevékenység központjában játék áll. Egy intézmény akkor hatékony, ha arculata, stílusa egyéni, belső és külső kapcsolatrendszere jól működik. Az elkövetkező évek eredményeit is csak a közösen megalkotott pedagógiai koncepciók feltételezik. 5
1. HELYZETELEMZE S Településünk földrajzi helyzete, története, értéke A Duna folyásától 10-15 km-rel nyugatra, a folyás irányával párhuzamosan haladó észak-déli dombsor aljában folyt régebben a Sárvíz. A Sárvíz és a Duna közötti területet nevezik Sárköznek. Ezt mintegy 100 ezer hold nagyságú síkot a Duna és a Balatonból jövő Sióval egyesült Sárvíz töltötte fel hordalékaival. A Duna többször is változtatta ezen a szakaszon medrét a történelem során. Az évenként többször ismétlődő, de a már elejére okvetlen megérkező zöldár idején az egész dombokkal keretezett síkot elborította a víz. A középkorban a Sárközben fejlett tógazdaság, halászat folyt. A táj elmocsarasodása nemcsak a palánkvárakat védte jobban, hanem a Sárköz szigetein meghúzódó magyar falvakat is. 1854-ben a Bátáig kanyarodó Sárvizet más útra terelték. Belevezették a Duna egyik mellékágába, s ezzel 50km-rel megrövidítették folyását. A Sárvíz nem ölelte már többet körül a Sárközt. Pilis (1903 óta Sárpilis) a Sárköz legkisebb települése. A település a tengerszint feletti 91 m magasságban fekszik. Nevét onnan kapta, hogy a település valószínű egy kopasz dombra települt, amely olyan volt, mint a barátok pilise. A másik népi etimológia a mocsaras vidék pilléinek tulajdonítja a pilis elnevezést, mely biztosan a szláv nyelv maradványa. Az ármentesítések után Sárpilis is birtokba vette a lakosság a faluhatár egész területét, melynek egy része rét és legelő volt. Az ősi ártéri gazdálkodástól az intenzív mezőgazdasági termelés kialakulásáig hosszú utat kellett megtenni. A rideg állattartás tovább élt még néhány évtizedig, de a század végére Sárpilis is felzárkózott a többi környező településhez, és a szántóföldi termelés vált elsődlegessé. A kenyérgabona, kukorica volt a főtermény és a tarlórépa mellett elterjedt a burgonya. Megnőtt az árpa, a zab vetésterülete, a köles teljesen visszaszorult. A 25 kh-on felüli földbirtokokkal rendelkező családok a sárköz jómódú réteg képviselői. A pilisi módosok még a 20. század közepén is mind reformátusok voltak, ősi sárközi nevet viseltek: Szőke, Mózes, Korsós, Kovács, Dávid stb. A Sárközi parasztság pazarló életet élt. Szobáikat modern polgári bútordarabokkal zsúfolták tele. A hagyományos faragott, festett bútorok és színes cserépedények divatja elmúlt. A férfiak polgári módon öltözködtek, a nők azonban tovább fejlesztették hagyományos viseletüket: a gyári kész áruk hozzáadásával kialakult a legdrágább anyagból készült, a Kárpát-medence kalotaszegi mellett leggazdagabb, legszebb és legszínesebb népviselete. A 18. században a lakosság csaknem teljes egészében reformátusvallású volt. A vasárnapi istentiszteleten való megjelenés minden családban megszokott volt. Az istentiszteleteken való részvétel főleg az asszonyok 6
körében volt kedvelt, hisz új ruháik bemutatására itt nyílott lehetőség. A templomi ülésrend a reformátusoknál igen szigorú hierarchiát követett. A nemeket élesen elkülönítették: templom egyik oldalán ültek a férfiak, a másikon a nők. Sárpilis már katolikus többségű mégis a reformátusvallás az uralkodó. 1958-ban alakult meg az Új Márciusi Termelőszövetkezet Sárpilisen. Kiváló minőségű, 20-25 aranykorona értékű földjein egyre olcsóbban egyre többet termesztettek. A Sárpilisi Együttes Bogár István tanító 36 tagú férfikara indította el 1946-ban a kulturális mozgalmat, 1948-ban már az országos középdöntőben jutottak, az 1951-es fesztiválon nagy sikerrel mutatták be énektudásukat. 1952-ben százszámra gyűjtötték össze az együttes tagjai a sárpilisi népdalokat, az idős Kis Kovács János egymaga több száz régi dalt énekelt el, amelyek közül az együttes igen sokat felhasznált a műsorában. Később az együttes repertoárját kibővítette tánccal és 1953-ra az ország egyik legkiválóbb ének és táncegyüttesévé fejlődtek. Bevonták a fiatalabb korosztályokat is, megkezdték a népszokások gyűjtését: fonó, játszó és szőlőőrzési játékokat alkalmaztak színpadra. 1946-ban a Sárközben elsőként Sárpilisen alakult meg a hagyományőrző népi együttes, mely az 1970-es évek közepére sajnos megszűnt, ám a rendszerváltást követően 1990-től újra működik Gerlicemadár néven. Sárpilisen élt és dolgozott K. Kovács János és Gy. Bóli János néptáncos, a népművészet mestere, Gergely János a Sárközi Lakodalmas rendezvénysorozat örökös vőfélye, és Bogár István kántortanító, népművelő. 7
Óvodánk jellemzői Az óvoda épületét 1993-ban újították fel. Az épületet többször felújították, az idő múlásával, a használatból adódóan továbbra is vannak fejlesztésre, javításra, karbantartásra váró területek. Az óvoda épületében két csoportszoba található. Bútorzata és felszereltsége megfelelő Tágas játszóudvar fogadja a gyerekeket. Az udvari játékok folyamatos fejlesztése és az udvar esztétikai képének javítása továbbra is feladata a közösségnek. Személyi feltételek: 2018 szeptember 1-től módosult az óvodai csoportszám. Az eddigi egy csoport helyett két csoporttá bővült az intézmény. Ezáltal a pedagógusok és a pedagógiai munkát segítő alkalmazottak létszáma is növekedett. óvodapedagógus: 4 fő Ebből vezető: 1 fő Dajka: 2 fő 8
Az óvodában, a nevelőmunka középpontjában a gyermek áll. Óvodapedagógusok, modell, példakép a gyermekek számára, alapvető feladata a rábízott gyermekek nevelése. Jellemzők: Ismeri a rábízott gyerekek életkori szükségleteit, Alkalmazza a differenciáló pedagógiát, egyéni fejlesztést, A gyerekek fejlődését nyomon követi, erről a szülőket érdemben tájékoztatja, Módszereit változatosan alkalmazza a különleges nevelési igényű gyerekekre is, Rendelkezik a gyerekek iránt megnyilvánuló együttérző, oda és ráfigyelő magatartással, Etikusan viselkedik az óvodán belül és kívül, Problémamegoldó képességgel rendelkezik, A család mellett (és nem helyett) partnerként vesz részt a nevelési folyamatban, A gyermekek fejlődését szolgáló módszereket, értékeket, normákat közvetíti a szülők, kollégák felé, A helyi nevelési program alapján, a gyermeknevelés során megválasztja módszereit, eszközeit, Gondoskodik a gyermekek testi épségének megóvásáról, Együttműködik a gyermekvédelmi feladatok megoldásában, A gyermekekkel elsajátíttatja a közösségi együttélés szabályait, Tiszteletben tartja a gyermekek és szülők jogait, A gyermekeket a helyes viselkedési normák betartására neveli. A gyermekek egyéni fejlődése érdekében szakmai fejlesztő munkacsoportokban tevékenykedik és együttműködik más társadalmi, egészségügyi, civil szervezetekkel. 9
Nem pedagógus alkalmazott: dajka Az óvónők munkájának segítői. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esetében feladataik közül a gondozói tevékenység nagyobb hangsúlyt kap. A migráns gyermekeket is nevelő óvodában dolgozóknak feladatuk lehetőséget teremteni ahhoz, hogy a gyermekek megismerhessék egymás kultúráját, anyanyelvét. Továbbképzés területén a prioritás: az inklúzió, az integráció, a differenciálás és esélyteremtés, tehetséggondozás, egészségfejlesztés területén szerveződő továbbképzéseken való részvétel támogatása. Célunk a hospitálásra épülő együttműködés gyakorlatának kialakítása Feladatunk Egymás munkájának minél teljesebb megismerése Egymástól való tanulás megvalósítása Együttműködés fejlesztése Tartalma: Képzéseken való részvétel, új módszerek elsajátítása (egyéni, mikrocsoportos, differenciált fejlesztés, kooperatív technikák alkalmazása, multikulturális tartalmak közvetítése) Új dolgozó beilleszkedését segítő gyakornoki rendszer működtetése. Nevelési értekezlet Rendszeres bemutató foglalkozások szervezése a nevelőmunka kiemelt területeinek és gyengeségeinek megoldására, jó gyakorlatok bemutatására, majd azok közös értékelése Esetmegbeszéléseken való részvétel Gyermekvédelmi munka hangsúlyossága (esetmegbeszélések) A nevelési tervek egyeztetése, ismertetése a dajkákkal Munkaközösségi megbeszélések Team: egyeztető megbeszélések Nevelési időn kívüli szabadidős tevékenységekben való részvétel 10
Tárgyi feltételek: Épületbelső Az óvoda berendezései a gyermekek biztonságát, egészségének óvását és mozgásterének biztosítását kell, hogy szolgálják. A tárgyak, bútorok az óvodás korú gyermekek méreteinek megfelelőek, könnyen mozgathatók legyenek; így a szükséges mozgástér növelése egyszerűbben megoldható. A belső tér tárgyai dominánsan természetes anyagokból készüljenek, de nem kizárt a megfelelő célt szolgáló műanyag (vagy más anyagból készült) eszközök jelenléte. Udvar Az óvoda udvara a gyermekek szabadban végzett tevékenységének kiszolgálója. Szükséges az árnyékos és a napos udvarrészek, a testnevelés foglalkozások megtartásához az egyenletes füves területek biztosítása. A homokozók, mászókák és egyéb mozgásra inspiráló eszközök elhelyezése gazdagítja, színesíti gyermekeink játék- és mozgáslehetőségét. A nyári időszakban biztosítani kell a gyermekek számára az egész napos kint tartózkodás feltételeit is. Tevékenységeket segítő eszközök: A gyermekek tevékenységéhez szükséges eszközök nélkül nem valósíthatók meg a kitűzött célok, feladatok. A gyermeki tevékenységet közvetlenül segítő eszközök: Mozgástevékenységet segítők: megfelelő méretű és számú torna és kézi szerek Játéktevékenységet segítők: játékszerek (félkész és kész játékszerek, mindennapi élet egyes használati tárgyai- gyakorló, ill. dramatikus játékokhoz) Egyéb tevékenységet segítő eszközök: a mese-vers, festés-kézimunka, környezet megismerése, munka jellegű tevékenységeket szolgálják. Munkajellegű tevékenységeket segítő eszközök: gyermek méretű eszközök, szerszámok A gondosan megválasztott eszközök segítik a gyermek személyiségének fejlődését a tevékenységek sokoldalú, sokszínű végzésével. Az óvoda egyidejűleg biztosítson megfelelő munkakörnyezetet és teremtsen a szülők fogadására megfelelő lehetőséget. 11
1. AZ ÓVODA JÖVŐKÉPE Óvodakép Az óvoda a közoktatási rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. Biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének optimális feltételeit. Az óvoda funkciói: óvó-védő, szociális, nevelő, személyiségfejlesztő funkció. Az óvoda közvetlenül segíti az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlesztését. Az óvoda tevékenységrendszere és tárgyi környezete segíti a gyermek környezettudatos magatartásának kialakulását és az emberi értékek közvetítését. Az óvodai nevelésünk gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően: a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést, elősegíti a társadalmi egyenlőséggel kapcsolatos előítéletek lebontását. Óvodánkban a gyermekeket - mint fejlődő személyiséget - gondoskodás és különleges védelem illeti meg, melyhez megteremtjük a fejlődés és nevelés optimális feltételeit. Minden gyermek nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, az interkulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmét. Az óvoda közvetetten segíti az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete, a dolgozók személyes példája hozzájárul a gyermek környezettudatos magatartásának kialakításához. A gyermek és a szülő méltóságának tiszteletben tartása, társadalmi érzékenység tudatos fejlesztése a pedagógiai tapintat érvényesítésével. 12
Gyermekkép A gyermekek életkori és egyéni sajátosságainak figyelembe vétele mellett, a gyermeki személyiség kibontakoztatásán keresztül, a befogadás, az esélyteremtés az esélyegyenlőségek megteremtése érdekében: a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek fejlesztését, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek gondozását, fejlesztését, fontos feladatunknak tekintjük, ezért fejlesztési stratégiánk kimunkálásában minden gyermek számárabiztosítjuk az egyenlő hozzáférést. Ebből következően gyermekközpontú óvodánkban a gyermeki személyiség kibontakoztatására, az iskola-óvoda átmenet megkönnyítésére törekszünk, elősegítve a nemek társadalmi egyenlőségének megvalósítását és az ezzel kapcsolatos előítéletek lebontását, biztosítva a szabad játék kitüntetett szerepét. 13
2. AZ ÓVODA NEVELÉSI ALAPELVEI A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége; az óvoda folytassa a család nevelő munkáját és új módon egészítse ki azt. A gyermeki személyiséget tisztelet, szeretet, elfogadás, megbecsülés, bizalom és védelem övezi. A nevelés az óvodában nyugodt, derűs, érzelmi biztonságot nyújtó légkörben folyjon; biztosítsa a gyermekek fejlődéséhez szükséges sokféle tevékenységet. A sokoldalú nevelőmunkának át kell fognia a gyermeki személyiség egészét; biztosítani kell mind a testi, mind az értelmi és a közösségi fejlődést is. A játékot minden résztevékenységet átható tevékenységi formának tekintjük. Valamennyi fejlesztési terület alapvető tevékenységi formája. Minden gyermeknek esélyt biztosítsunk a fejlődéshez, különös tekintettel a szociálisan hátrányos helyzetben lévő gyermekekre. A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése, a másság elfogadására való nevelés. Multikulturális tartalmak megjelenítése; a kisebbség kultúrájának megismertetése. 14
3. AZ ÓVODA KÜLDETÉS NYILATKOZATA, ÉRTÉKEI Küldetésnyilatkozatunk A legfontosabbnak tartjuk, hogy a gyermekek otthonos, szeretetteljes, nyugodt, derűs és biztonságot adó környezetben nevelődjenek Fő törekvésünk: hogy a társaikkal és a felnőttekkel való együttműködés során elsajátítsák az együttélés szokásait, meg tanuljanak alkalmazkodni, figyelni, együtt érezni egymással. Elfogadják önmaguk és mások másságát Tiszteljék, szeressék szüleiket, társaikat, nevelőiket, a felnőttek közösségét. Legyenek érdeklődőek, nyitottak a környező világ megismerésére és óvják, védjék környezetüket. A személyiségfejlesztés során tiszteletben tartjuk a gyermekek egyéni különbségeit, figyelembe vesszük életkorukhoz igazodó szükségleteiket, hogy megterhelés nélkül készíthessük fel őket az iskolai életmódra. Céljaink eléréséhez szükségünk van partnereink támogatására, hiszen csak közös együttneveléssel tudjuk formálni, alakítani a gyermekeket, hogy biztosan eligazodjanaka világ valóságában. Munkatársaink széleskörű szakmai felkészültsége, innovációs törekvései, minőségiránti elkötelezettsége jelentik a biztosítékot céljaink eléréséhez. 15
Nevelési értékeink Nevelési értékek A mozgás prioritása Az egészséges életmód kialakítása és fenntartása A játék elsődlegessége Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés fejlesztése Pedagógiai feladat A játékos mozgás, torna által a mozgásigény kielégítése, felkeltése, a mozgáskultúra fejlesztése, az egyéni szükségletek és képességek figyelembe vételével. A harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése, a mozgástapasztalatok bővítése, a mozgáskészség alakítása, mozgásra késztető biztonságos környezet kialakítása. A testi képességek (erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség), a fizikai erőnlét, a koordinációs készségek és a térérzékelés tudatos fejlesztése. A gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése. Az egészséges életmód, betegségmegelőzés, valamint a biztonságos környezet szokásainak alakítása. A gyermek komfortérzetének biztosítása és a testi fejlődés elősegítése. A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok megvalósítása. Rugalmas napirend biztosítása. A szabadjáték elfogadása: az egyes gyerekek játékfejlődése, az egyéniségben rejlő lehetőségek támogatása, a társas együttműködésben rejlő lehetőségek támogatása. Derűs, nyugodt légkör biztosítása. A játék sokoldalú fejlesztő hatásának kibontakozásához változatos eszköztár biztosítása. A tárgyi környezet kiszolgáló funkciójának bővítése. A támogató, visszaható játékpedagógiai eljárások intézményi kimutatása. Az interperszonális (személyközi) kapcsolatok új formáinak alakítása. Az énkép önismeret önértékelés fejlesztése. Értékek, normák kialakítása. Az erkölcsi nevelés alakítása, a jó és rossz felismerése, az őszinteség, az igazmondás, igazságosság, felelősségvállalás, a gyengébb védelme, segítése, saját élethelyzetben való megtapasztalása a dolgozók modellértékű bánásmódja során. A közösségi nevelés által az egymásra figyelés, az együttérzés, az egymáshoz alkalmazkodás kialakítása, egymás segítése, a különbözőség elfogadása, tisztelete. 14
Az egyéni különbségek tiszteletben tartása Az egyéni fejlődési ütem nyomon követése a képességfejlesztéshez kidolgozott szempontok alapján. Minden pedagógustól és nem pedagógus kollégától elvárás a másság elfogadása, a tolerancia és a segítőkészség. Tervezőmunkánál a gyermek fejlettségének figyelembe vétele. Működési értékek Minőség iránti elkötelezettség Együttműködési készség Működési feladat A PP minőségi megvalósítása (a mozgás, a testséma, a percepció és a verbális fejlesztés). Helyi nevelési célok elfogadása, azokkal való azonosulás. Egyénre szabott, tudatos, célzott fejlesztés. Gyermekcentrikus pedagógiai szemlélet, a gyermekek szeretete, tisztelete. Empátiás, nyugodt, biztonságot nyújtó légkör. A tevékenykedés, élményszerzés lehetőségeinek változatossága. Szakmai elhivatottság. Másság elfogadása, értékeinek tudatos közvetítése a gyermekek felé. Értékorientáltság, pozitív beállítottság. A kommunikáció eszközrendszerének széleskörű alkalmazása (kommunikációs készségek, véleményalkotás, vitakészség fejlesztése). A döntések és a változások menedzselése, csoportmunka (team munka) a közös célok megvalósításához. A dolgozókkal és partnerekkel való jó kapcsolat kialakítása. Társadalmi részvétel biztosítása: csoporthoz tartozás, szociális érzékenység, szolidaritás, feladatvállalás, önkéntesség, civil kezdeményezőkészség. 15
4. AZ ÓVODA NEVELÉSI CÉLKITŰZÉSEI Általános célkitűzés Az óvoda a közoktatási rendszer szakmailag önálló része, nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek óvodába lépésétől az iskolába lépésig, legfeljebb hétéves korig, illetve az iskolai érettség eléréséig. Az óvoda nevelési filozófiájára épülő sajátos célkitűzés A 3-7 éves gyermek eltérő fejlődési ütemének és érési jellemzőinek szem előtt tartásával, a gyermeki személyiséghez igazított pedagógiai módszerek alkalmazásával, játékos keretek között alakul: az egészséges, sokoldalú személyiség, gyermekek környezettudatos szemlélete, a sikeres iskolai beilleszkedéshez szükséges testi, szociális, értelmi érettség. Nevelési cél, hogy nyitott és rugalmas rendszerben, a gyermeki aktivitás, motiváltság, kíváncsiság ébrentartása és kielégítése, a kreativitás előtérbe helyezése és a kompetenciaérzés kialakítása, fenntartása. A cigány nemzetiségű gyermekek életkori sajátosságaiknak és egyéni fejlettségüknek megfelelően ismerik kultúrájuk elemeit, szokásait, ezáltal erősödik identitástudatuk. Az eltérő kultúrával és kommunikációs kóddal rendelkező gyerekek együttnevelése, a multikulturális és interkulturális tartalmak átadásával identitástudatuk, önazonosításuk erősítése, a különbözőség elfogadása, tiszteletben tartása. A sajátos nevelési igényű gyermekeknél érvényesülnek a gyermekeket megillető jogok és csökkennek a sajátosságokból adódó különbségek. A tehetséges gyermek átlag feletti speciális egyéni képességei felszínre kerülnek, fejlődnek. A hátrányos helyzetű gyermekek összehangolt, integrált nevelése révén az esélyegyenlőség növekszik, az indulási hátrányok csökkennek, az iskolába való átmenet, zökkenő mentesebbé válik. Az iskolai potenciális tanulási zavarok megelőzése következtében fejlődnek a tanulási képességeket meghatározó funkciók. 16
5. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI Az óvodai nevelés feladata az alapprogramban deklarált testi és lelki szükségletek kielégítése, ezen belül: az egészséges életmód alakítása, az érzelmi, erkölcsi és az értékorientált közösségi nevelés az anyanyelvi, értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása 6.1. Az egészséges életmód alakítása Az egészséges életmód alakításának célja: Az egészséges életmód, a testápolás, a tisztálkodás, az étkezés, különösen a magas cukortartalmú ételek és italok, a magas só- és telítetlenzsír-tartalmú ételek fogyasztásának csökkentése, a zöldségek és gyümölcsök, illetve tejtermékek fogyasztásának ösztönzése, a fogmosás, az öltözködés, a pihenés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása A gyermekek testi és lelki szükségleteinek kielégítése során formálódnak az egészséges életvitelhez szükséges jártasságok, készségek, fejlődnek testi, lelki képességeik. Az óvodapedagógus feladatai A gyermekek gondozása, testi, lelki szükségletük, mozgásigényük kielégítése, egészségük megóvása, ápolása A testi fejlődés elősegítése Az egészséges életmód, a testápolás, étkezés, öltözködés, pihenés ésbetegségmegelőzés, az egészségmegőrzés szokásainak alakítása, belső igénnyé fejlesztése A gyermekek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges, nyugodt, biztonságos, balesetmentes környezet feltételeinek megteremtése, a környezet megóvására irányuló szokások alakítása Párhuzamos tevékenységek gyakorlásához elegendő idő, türelmes légkör, rugalmas napirend kialakítása A szokás- és normarendszer közös kialakítása, összehangolt munka, azonos norma valamennyi csoportban dolgozó óvodapedagógus és dajka között Saját személyükkel kapcsolatos gondozási, testi szükségleteik kielégítéséhez készségek, képességek fejlesztése, ezzel az iskolai beilleszkedés közvetett segítése A gyermek önállósági törekvéseinek segítése, támogatása, a tevékenységek szóbeli megerősítése A mozgásigény, fejlettség, terhelhetőség megismerése, fejlesztése különösen sajátos 17
nevelési igényű és hátrányos helyzetű gyermekek esetében, egészségügyi szűrővizsgálatok kezdeményezése, szükség esetén megfelelő szakember bevonása 18
A szülők egészségmegőrző, betegségmegelőző szokásainak megismerése, befolyásolása (szociokulturális háttér, gondozási szokások) Az egészségügyi szolgálattal együttműködve a teljes körű egészségfejlesztés kiépítése, és annak működtetése Szociális hátrányok enyhítése egyéni higiénés problémák megoldásával Az egészséges életmód alakításának tartalma Gondozás A testi, lelki, szellemi egészség egyik alapvető feltétele a gyermek testi komfortérzetének biztosítása, a gyermeki szükségletek kielégítése. A gyermeket engedjük szabadon mozogni, szükség szerint WC-re menni, vizet inni, tisztálkodni a nap bármely szakaszában. A gondozási tevékenységek kiemelt jelentőségűek a gyermekekkel történő kapcsolatépítés, önállóságuk fejlődésének elősegítése céljából. Fontosnak tartjuk az óvónő gyermek, a dajka gyermek közötti bensőséges, meghitt, megértő viszonyt, a természetes testközelség meglétét, az óvoda dolgozóinak modellértékű kommunikációját, bánásmódját. Ennek kiemelt jelentőséget tulajdonítunk az óvodát kezdő gyermekek tekintetében, a befogadás időszakában, a minél nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb szokáskialakítás érdekében. Az önkiszolgáló feladatok elvégzése a tevékenységek többszöri gyakorlását teszi lehetővé, alakítja a gyermekek énképét, segíti önállóvá válásukat. A tevékenységben a felnőtt óvónő, dajka, szülő a gyermek egyéni fejlettségéhez igazodva ad segítséget, és tanítja, gyakoroltatja a napi élethez szükséges szokásokat, melyek egy része az óvodáskor végére szükségletté válhat. A napi életritmus megtervezésénél a gondozásra is elegendő időt kell biztosítani, hogy mindez nyugodt, kiegyensúlyozott, türelmes légkörben valósulhasson meg. Így nyílik lehetőség a gondozási teendők tartalmi közvetítésére is. (Pl.: igényükké váljanak a testi és egészségügyi szokások, a tiszta, esztétikus, rendezett megjelenés és környezet, kulturált étkezés.) Az iskolakezdéshez elengedhetetlen, hogy a saját személyükkel kapcsolatos gondozási, testi szükségleteik kielégítéséhez szükséges készségek, képességek kialakuljanak, mindezeket a feladatokat önállóan végezzék. A testápolás, öltözködés, étkezés szokásrendszere Az önálló testápolás, öltözködés, étkezés szervezettségét az óvodába lépés első pillanatától igyekszünk biztosítani. 19
3-4 éves korban: Segítséggel, egyéni eltéréseknek megfelelően végezzék a maguk körül adódó testápolási, öltözködési, étkezési önkiszolgáló teendőket. A segítségadás folyamatos közös tevékenységet, szóbeli magyarázatot jelent. 4-5 éves korban: Kis segítséggel egyéni eltérésüknek megfelelően végezzék maguk körül adódó testápolási, öltözködési étkezési önkiszolgáló teendőket. A kis segítségadás: A tevékenység szóbeli magyarázattal történő bemutatását, az önállóság egyre erőteljesebb ösztönzését jelenti. A szokás- és normarendszer az önállósági foknak megfelelően új tartalmakkal bővül (például megbízatás). 5-7 éves korban: Önállóan végezzék (személyük körüli) a tisztálkodási, öltözködési, étkezési teendőket, szükség szerinti segítségadással. A szükség szerinti segítségadás: Folyamatos figyelemmel kísérést, elakadás esetén azonnali segítséget jelent. A szokás- és normarendszer kiteljesedik, az önállóság mértékének megfelelően bővül. Gondozás, testápolás szokásai WC használat előtt és után kézmosás WC rendben hagyása használat után Étkezések előtt kézmosás Papír zsebkendő helyes használata (egyszeri használat, majd szemétbe dobás) Orrfúvás szabályai: tárasaktól elfordulva, az étkező asztaltól elvonulva Ügyeljenek a ruhájuk tisztaságára, rendezettségére Étkezéshez kapcsolódó szokások Csendben, kulturáltan étkezzenek Étkezés kezdete előtt minden asztalnál a napos kíván jó étvágyat Kés, villa használata legkésőbb középső csoporttól Nagycsoportban önállóan töltenek maguknak folyadékot a kancsóból és ebédnél a levest önállóan merik ki maguknak. 20
Szalvéta használata, különösen ivás előtt és étkezés után Ebéd befejeztével az óvónő és a napos kívánja egészségére az étkezést az egész csoportnak Szalvétáját étkezés után mindenki maga viszi a szemétkosárba. Testi nevelés elősegítése A testi nevelés magába foglalja: a gyermek természetes mozgásigényének, a gyermek testi szükségleteinek (levegőzés, pihenés, testápolás, egészséges táplálkozás) kielégítését, valamint a gyermek egészségének, testi épségének védelmét, edzését, óvását, megőrzését. Mozgás A gyermek természetes mozgásigényét sokféle szabad és célirányos mozgástevékenységgel elégítjük ki. Ideális, jó levegőjű, tiszta, biztonságos környezetünkben naponta kapnak szerepet a mozgásfejlesztés spontán és tervszerű formái. A különböző mozgásformák sokszori gyakorlásával, a mozgásokhoz kapcsolódó szabályok megtanulásával egyre biztonságosabban használják a szereket, eszközöket, egyre jobban eligazodnak a térben, ezáltal a baleseteket is megelőzhetjük. A rendszeres, örömmel végzett mozgással a gyermeket az egészséges életvitel kialakítására szoktatjuk, mintát adva ezzel a szülőknek is. Alkalmanként a szülőkkel közösen mozgásos programot, gyermeknapot, sportvetélkedőt szervezünk. Ugyanezt biztosítjuk a csoportszobában is. A mozgásfejlesztő szerek biztonságos és elérhető helyen vannak, hogy szükségletüknek megfelelően bármikor hozzájuthassanak. A mozgást, finommotorikát fejlesztő játékoknak prioritást biztosítunk. Olyan tevékenységeket szervezünk, ahol a különböző szem-kéz, szem-láb koordinációk fejlődnek. A szenzoros integráció hiányából következhetnek a motoros lemaradás, a szellemi beszűkülés, a szociális együttműködés zavarai. Ezért az egyéni eltérésekre épülő differenciált fejlesztést érvényrejuttatjuk. Levegőzés, pihenés és alvás A levegő: az egészséges életmód fontos eleme. Az évszakoktól és az időjárástól függően a lehető legtöbb időt kell a gyermeknek a szabadban töltenie. A gyermek természetes joga a csendhez, a pihenéshez való jog, ezért különösen ügyelünk a 21
nyugalom feltételeinek megteremtésére. Pihenés és alvás feltételei: tiszta levegő, kényelmes fekvőhely nyugodt légkör, az altatás hangulatához illő mese, halk relaxációs zene, ének. Délutáni alváshoz kapcsolódó szokások Levetett ruháját mindenki összehajtva tegye az ágya mellé Alvás időben, csendben legyenek, ne zavarják alvó társaikat Nyugtató hatású zene használata, illóolajok párologtatása Akinek WC-re kell menni, csendben közlekedjen Alhatnak otthonról hozott kabalával vagy óvodai játékkal is. Felkelés után mindenki igazítsa meg ágyneműjét, pizsamáját hajtsa össze. Testápolás, személyi higiéné A gyermek tisztaságigényének kialakítását biztosítja. Különös gonddal kell védenünk a gyermekek érzékszerveit. A bőrápolás, fogmosás, hajápolás, az orr tisztántartása és a WC- használat kapcsolatos tevékenységekben a gyermekek fokozott önállósággal vesznek részt. Törekedünk a család és óvoda gondozási szokásainak összehangolására, a családok szokásainak befolyásolására. A védőnővel kötött együttműködés keretében rendszeres tisztasági szűrővizsgálat történik, a szülők rendszeresen tájékoztatást kapnak a higiénés gondok megoldásáról. Öltözködés Az öltözködésnél fontos a sorrend megismertetése, valamint az időjárás és az öltözködés összefüggéseinek felismerése, egymáshoz igazítása. A szülőket arra ösztönözzük, hogy gyermeküket rétegesen öltöztessék, elvárjuk biztonságos, kényelmes cipő használatát mozgásos tevékenység közben. Egészséges táplálkozás A kulturált étkezés elengedhetetlen feltétele az esztétikus eszközrendszer, valamint a tervszerűen átgondolt, kidolgozott szokás- és normarendszer, az óvoda dolgozóinak modellértékű jelenléte. Az étkezések önkiszolgálásra épülnek, az önállóság fejlődésére és a biztonságos eszközfogásra gyakorolnak kedvező hatást. 6-7 éves korban az ebédnél a közösségért végzett naposi munka örömének átélésére nyílik mód. A gyermeket táplálkozási szokásait tiszteletben tartva ösztönözzük, de nem kényszerítjük 22
az eddig ismeretlen ételek elfogadására, és az étrend megismertetésével közvetve segítjük a családok korszerűbb táplálkozásának kialakítását. A gyerekek figyelemmel kísérik a piacot, zöldséges üzletet, kerteket látogatnak meg. Minden érzékszervet megmozgatunk a tapasztalatszerzés során, mindezeket versekkel, mondókákkal, mesékkel, körjátékokkal kísérve tesszük még vonzóbbá a gyermekek részére, ezzel is erősítve az egészséges táplálkozást. Egészséges táplálkozásra szoktatás Alkalmanként gyümölcsnap Ügyelünk a megfelelő folyadékfogyasztásra Gyümölcsökből, zöldségekből saláta, ill. savanyúság készítése és elfogyasztása Kirándulások, séták alkalmával gyűjtött termésekből, gyógynövényekből (pl. csipkebogyó, bodza, kamilla, stb.) tea vagy szörp készítése és fogyasztása Téli, járványos időszakban gyógyteák fogyasztása Lelki egészség fejlesztése, viselkedési szokások formálása A testi, lelki, mentális egészség fejlesztésének célja, hogy elősegítse a kiegyensúlyozott pszichés fejlődést, támogassa a gyermeknek a környezetéhez történő alkalmazkodását, és pozitív hatást gyakoroljon a gyermek személyiségének fejlődésére. A lelki egészség fejlesztésének főbb feladatai az óvodában: a társas beilleszkedés (integráció) megvalósítása a normatartás (adaptáció) elsajátítása és a tevékenységek gyakorlása A lelki egészségre nevelés területei az óvodában: az egészséges napirend gyakorlása, készséggé alakítása a hibás viselkedési módok kezelése (leszerelése) a stresszhatások kompenzálása a gyermekektől érkező segítségkérések, az ún. segélykiáltások megértése ésmegoldása. szükség esetén esetmegbeszélés kezdeményezése. 23
Köszönési /udvariassági szokások Terembe lépéskor hangosan köszönjenek a felnőtteknek és társaiknak A csoport köszöntse az újonnan terembe lépőket Jó napot kívánok!, Viszontlátásra! köszönési formák használata Közlekedési szokások Rendezett sorban, figyelmesen közlekedünk Séta alatt halkan beszélgessenek Az utcán lévő járókelőknek köszönünk Jó napot kívánok! Viszontlátásra! A bántalmazás, erőszak megelőzése Elhanyagolást jelent, ha a szülő vagy a gondviselő rendszeresen elmulasztja a gyermek alapvető szükségleteinek kielégítését, védelmét, felügyeletét, olyan magatartást tanúsít, amely veszélyt jelent egészségi állapotára. Érzelmi elhanyagolást jelent az érzelmi biztonság, az állandóság, a szeretetkapcsolat hiánya, a gyermek érzelmi kötődésének durva mellőzése, elutasítása, a gyermek jelenlétében történő erőszakos, durva, támadó magatartás. Fizikai elhanyagolást jelent az alapvető fizikai szükségletek, higiénés feltételek hiánya, a felügyelet hiánya, a gyermek védelmének elmulasztása olyan esetekben, amikor veszélynek van kitéve. Ide sorolható az orvosi ellátás késleltetése, az orvosi utasítások be nem tartása, a védőoltások beadatásának indokolatlan elmulasztása, késleltetése. A gyermekbántalmazás azt jelenti, ha valaki sérülést, fájdalmat okoz egy gyermeknek, vagy ha a gyermek sérelmére elkövetett cselekményt bár tud róla, vagy szemtanúja nem akadályozza meg, illetve nem jelenti. Fizikai bántalmazás az a szándékos cselekedet vagy gondatlanság, amely a gyermek fizikai sérüléséhez, halálához vezet vagy vezethet. Ide sorolható a közlekedés során elkövetett gondatlan veszélyeztetés (például gyermekülés hiánya, ittas vezetés, kivilágítatlan kerékpár stb.). Az érzelmi bántalmazás azt a rendszeres, hosszú időn át tartó érzelmi rossz bánásmódot jelenti, amely azt közvetíti a gyermek felé, hogy értéktelen, el nem fogadott, nem kívánt és nem szeretett. Jelentheti az életkornak vagy a fejlettségnek nem megfelelő elvárások támasztását a gyermekkel szemben (például a képességekhez nem igazodó követelmények). 24
Ide tartozik a gyermekekben állandó félelemérzet vagy szorongás keltése, megszégyenítés, állandó kritizálás, érzelmi zsarolás, a gyermek kihasználása. Alapvető feladataink a bántalmazás, erőszak megelőzésében: közreműködés a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, együttműködés a gyermekek fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében a szülőkkel szoros kapcsolattartás során felvilágosítás, a szakemberek segítségének felkínálása, a káros hatások ellensúlyozása az agresszió minden formájának feloldása, elítélése, befolyásolása (például a TV káros hatásai, mint a szülői fórumok témái) közlekedési ismeretet adó játékos tevékenységek szervezése rendőrség által szervezett bűnmegelőzési programok kezdeményezése veszélyhelyzetek elkerülését segítő mesék beépítése a mindennapokba A gyermekek egészségének védelme, edzése A gondozási, a testi nevelési és a mozgásfejlesztési feladatok megvalósításával segítjük elő a gyermek egészségének megóvását. Ezen túlmenően nagy figyelmet fordítunk a higiénés szabályok betartására (környezet tisztántartása, portalanítása, szükség szerinti fertőtlenítése, időjárásnak megfelelő réteges öltözködés, a napi tevékenység minél nagyobb részének szabad levegőn való megszervezése, folyamatos levegőcsere, a helyiségekben minél több zöldnövény elhelyezése, megfelelő páratartalom biztosítása, nyugtató hatású színharmónia stb.). A balesetek, megelőzését szolgálja az alábbi minden nevelési év kezdetén biztosított feltételrendszer: a balesetvédelmi oktatás a gyermekek részére, amelyben a gyermekekkel ismertetjük a baleset elkerülése érdekében kötelezően betartandó szabályokat) az udvar játékainak átvizsgálása balesetvédelmi szempontból az óvodapedagógusok részére balesetvédelmi és munkavédelmi oktatás a gyermek által használt eszközök biztonságos elhelyezése A gyermekek tevékenységének folyamatos figyelemmel kísérésével elsőrendű feladatunk a gyermek testi épségének védelme és a baleset megelőzés, amely magában foglalja a személyi és tárgyi feltételek biztosítását, az eszközök, használati tárgyak ellenőrzését és karbantartását, 25
a hibaforrások megszüntetését. Fontos továbbá, hogy önmaguk és társaik testi épségének megóvására is neveljük a gyermekeket (konfliktuskezelés, tolerancia). A levegő, víz, napfény együttes hatása biztosítja a gyermekek testi edzettségét. Figyelmet fordítunk minden évszakban a szabad levegőn való tartózkodásra, a nap káros hatásainak kiküszöbölésére (napernyők, árnyas helyek, párakapu). A fentiek megvalósítása hozzájárul a derűs, érzelmi biztonságot nyújtó légkör megteremtéséhez, így kialakulhat az igény a későbbi egészséges életvitelre. Egyéb egészségvédő szokások kialakítása Rendszeres testmozgásra szoktatás (mindennapos testnevelés) Gyermeknap a szabadban mozgásos programokkal Mindennapos levegőzés az udvaron Minél több szabadban töltött program: séták, kirándulások Természetvédő magatartás, szokások kialakítása: védett növények és állatok megismertetése védelme. A szülők bevonása az egészségnevelési és sport programjainkba Egészséges környezet biztosítása Helyi sajátosságainkat, lehetőségeinket figyelembe véve, a környezet alakítását, szépítését tudatosan megtervezve igyekszünk olyan optimális tárgyi környezetet, színharmóniát kialakítani, amely kedvezően befolyásolja a gyermekek egészséges életmódjának alakulását, a környezettudatos magatartás megalapozását. Kitűnő adottságú udvarunk tér, talaj alkalmas a természetes mozgás játékos gyakorlására. A zöldövezetbe illő, természetes anyagból készült, kombinált famászókáink a különböző típusú mozgáselemek kipróbálásához, gyakorlásához nyújtanak lehetőséget. Környezetvédelmi tapasztalat biztosítása Az élethez szükséges elemek föld, víz, levegő megfigyeltetése, megismerése szellőztetés, séta, kirándulás, kísérletek alkalmával (jó és rossz, tiszta és szennyezett levegő). Folyamatosan részt veszünk szelektív hulladékgyűjtésben az óvodánkban található szelektív gyűjtőedények segítségével. 26
A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: A szabadban végzett változatos tevékenységek által a gyermekek kiegyensúlyozottá, edzetté, testileg és szellemileg teherbíróvá válik. (felkészült az iskolára) Megtanulnak alkalmazkodni a körülményekhez, megfelelően mozogni, tájékozódni, erejükkel gazdálkodni. Képesek szükségleteik felismerésére, önállóak azok kielégítésében, Igényükké válik a rendszeres testmozgás, mozgásuk harmonikus és összerendezett Igénylik a szabadban való tartózkodást, tudnak rácsodálkozni a természetre, Figyelnek saját külsejükre, arra, hogy ruházatuk rendezett, testük ápolt legyen. Ruháikat védik a szennyeződéstől, a gyűrődéstől és megfelelő helyre teszik Önállóan öltöznek, ruháikat ki-be gombolják, cipőjüket befűzik, bekötik Szeretik és igénylik a tisztaságot (eltakarítják a szemetet), az esztétikus környezetet, Ismerik a szelektív hulladékgyűjtés célját és gyakorlatának elemeit. Önállóan végzik a személyükkel kapcsolatos tisztálkodási, öltözködési teendőket, Vannak ismereteik a betegségek megelőzéséről Képesek beilleszkedni, alkalmazkodni, magatartásukban a normakövetés megjelenik. Készség szinten használják az evőeszközöket (kanál, kés, villa), és a környezet tisztán tartására szolgáló eszközöket (pl. lábtörlő) Ismerik a kulturált étkezés szokásait (csukott szájjal rágni, asztal rendjére vigyázni, csendben étkezni) Az egészséges életmódhoz kapcsolódó helyes táplálkozási és higiéniai szokások beépülnek a gyermeki személyiségbe, pozitívan formálva azt. 27
6.2. Az érzelmi, az erkölcsi és az értékorientált közösségi nevelés fejlesztése Az óvoda a gyermek nyitottságára épít, és ahhoz segíti a gyermeket, hogy megismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a nemzeti identitástudat, a keresztény kulturális értékek, a hazaszeretet, a szülőföldhöz és családhoz való kötődés alapja, hogy rá tudjon csodálkozni a természetben, az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, mindazok megbecsülésére. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés célja: Kiegyensúlyozott, érzelmi biztonságot nyújtó otthonos, derűs, szeretetteljes, befogadó légkör, a családi nevelést kiegészítve. Az óvodai élet szervezése segíti a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (az együttérzés, a segítőkészség, az önzetlenség, a figyelmesség) és akaratának (önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának) fejlődését, szokás- és normarendszer megalapozását, a közös élményekre épülő tevékenységek gyakorlását, az emberi érintkezés alapvető szabályainak elfogadását. Lehetőséget teremt az óvoda arra, hogy a gyermek kielégíthesse természetes társas szükségleteit; nevelje a gyermeket a különbözőségek elfogadására, tiszteletére, teret engedve az önkifejező és önérvényesítő törekvéseinek. A szocializáció során a gyermek társadalmi szerepeket, értékeket sajátít el tevékenységeken keresztül, ezáltal megtörténik a kultúra átadása. Az óvoda folytatja a családban elkezdődött érzelmi-szociális kompetenciák fejlődésének támogatását utánzás és modellkövetés útján biztosítja a tevékenységi formákat, meghatározott értékeket. Az érzelmi és szociális kompetenciák fejlődése során meghatározó alapelvnek tekintjük a másság elfogadását, befogadását. Az óvoda egyszerre segíti a szociális érzékenység fejlődését, én tudat kialakítását. Az óvoda gazdag, változatos tevékenységrendszerében a gyermek választásai, döntései, a helyzetmegoldásokban való tájékozódása során megtanulja irányítani, saját érzelmeit. Megismeri szűkebb és tágabb környezetét, amely a szülőföldhöz való kötődés alapja, hogy rá tudjon csodálkozni a természetben, az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, mindazok megbecsülésére. A nagy fejlődési eltérésekkel érkező gyerekek nevelésében elsődleges, elengedhetetlen a felnőttek empátiás viselkedése. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából modell értékű az óvodapedagógus és az óvoda más dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja és viselkedése. A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, érzékszervi, értelmi vagy mozgássérült, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos 28
helyzetű, az elhanyagolt, valamint a kiemelkedő képességű gyermekek nevelése speciális ismereteket, sajátos törődést igényel, szükség esetén megfelelő szakemberek közreműködésével. 29
A gyermek közösségi magatartásának megalapozása az óvodai nevelés egészét átszövő feladat. Az óvodás korú gyermek viselkedésének meghatározói az érzelmek, ezért fontos, hogy az óvodában bizalom és érzelmi biztonság vegye körül. Az óvodapedagógus feladata: Otthonos, barátságos környezet kialakítása Óvónő-gyerek közötti kapcsolatot pozitív attitűd jellemezze Az óvónő szeretettel forduljon minden gyerekhez. legyen határozott és őszinte Mondja el, mit miért tart jónak vagy rossznak, ezzel is alakítva a gyerekek értékrendjét Bánjon a gyerekekkel differenciáltan, vegye figyelembe egyéni sajátosságaikat Óvónő és gyerek kapcsolatát a kölcsönös elfogadás, nyíltság, bizalom jellemezze. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esetében a rendszeres óvodába járás figyelemmel kísérése, szükség esetén személyes meggyőzés alkalmazása Társas kapcsolatok alakulásának segítése, a közösségi érzés elmélyítése a gyermek gyermek, gyermek óvodapedagógus, gyermek dajka viszonylatában, melyet pozitív attitűd jellemez. A gyermekek szociális érzékenységének fejlesztése, az én tudat alakulásának elősegítése, az egészséges életvitelhez, a társadalmi élet mindennapjaihoz szükséges jártasságok, készségek alakítása. A cigány nemzetiségi gyermekek szokásainak, kisebbség kultúrájuk egyes elemeinek, megismertetése, identitástudatuk fejlesztése, sikeres szocializációjuk megvalósítása. Az erkölcsi nevelés alakítása, a jó és rossz felismerése, az őszinteség, az igazmondás, igazságosság, felelősségvállalás, a gyengébb védelme, segítése saját élethelyzetben való megtapasztalása, a dolgozók modellértékű bánásmódja során. Társas együttműködés közben tanulják meg a gyermekek az egymás felé fordulást, egymás segítését, valamint a közösség alapvető normáit. Alkalom nyílik az egymáshoz viszonyításra, amely szükséges a reális énkép kialakításához, önkifejező törekvéseikhez, önérvényesítésükhöz. Az udvarias magatartás formáinak elsajátítása által a gyermekek képessé válnak a társak ellentétes véleményének elfogadására, alakul a szülők, felnőttek iránti figyelmesség, tisztelet. 30
Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés tartalma A befogadás rendszere Szívesen látjuk az udvaron a kisgyermekükkel erre sétáló anyákat, hogy ismerkedjenek az óvodával, óvónőkkel, a leendő csoporttársaikkal. Családlátogatással személyes kapcsolatfelvétel, környezettanulmány (anamnézis felvétel). Az anya gyermekével együtt ismerheti meg a közösségbe történő beilleszkedést. Óvodába lépéskor a szülő több napig - szükség szerint hétig- együtt lehet gyermekével. A gyermek kedvenc játékát elhozhatják az óvodába, (alváshoz, játékhoz). Nagyobb gyermek csoportba kerülésekor az óvónő készítse elő a csoportot a gyermek fogadására. Ismétlődő közös tevékenységek megszervezése Az óvodában igyekszünk minden alkalmat célszerűen megragadni a közös ünnepek és hagyományok kialakítására. A közös tevékenység a gyermek fejlődésének serkentője. A közös készülődés, tervezgetés távlatot jelenthet a gyermek számára. A közösségi nevelés szempontjából kiemelt jelentőségűek: a közös ünnepek és hagyományok ápolása, a szűkebb és tágabb környezethez, a szülőföldhöz való kötődés alakítása, közös programok a szülőkkel A népi hagyományokra épülő ünnepi szokások megismerése, megőrzése, valamint a szűkebb és tágabb környezetünkhöz való pozitív viszony kialakítása által erősödik a társakhoz fűződő viszony, a szülőkhöz, felnőttekhez, az ismert környezethez, tájhoz, természethez való érzelmi kötődés, a hazaszeretet. Erősödik identitástudatuk, pozitív irányba terelődik az erkölcsi tulajdonságok alakulása. Az ünnepek kapcsán a közösen feldíszített csoportszobák, az ünneplőbe öltözött gyermekek, felnőttek látványa, a közös verselés, mozgás mind mind az esztétikai érzelmek és a közösségi élet alakításának eszközei. Változatos tevékenységekkel például ünnepek előtti játszóházak szervezésével és gazdag eszköztárral segítjük a hagyományok ápolását (például farsangi jelmeztár, karácsonyi, húsvéti, anyák napi csoportszoba díszek, alakoskodás kellékei, a dramatizálás eszközei). 31
Intézmény és csoport szintű hagyományos ünnepeink HAGYOMÁNYOS ÜNNEPEINK TEVÉKENYSÉG TARTALOM SZERVEZETI FORMA MIKULÁS Adventi előkészületek - Közös kézműves délután a szülőkkel - Karácsonyi népszokások - Mindenki Karácsonya Csoport szintű KARÁCSONY - Adventi előkészületek - Közös ünnepvárás a szülőkkel - Karácsonyi népszokások - Mindenki Karácsonya -Minden gyermek részvételével - A szülők részvételével - Községi szintű ünnepség - Iskolával együttműködve FARSANG MÁRCIUS 15. HÚSVÉT ANYÁK NAPJA - Farsangi mulatság - Óvoda, iskola színtű rendezvény a kupola teremben. - A szülők részvételével - Képek, jelképek készítése, gyűjtése (zászló, kokárda, huszár) - Közös ünneplés az emlékműnél - Népi játékok, hagyományok felelevenítése - Tojásfestés - Locsolóversek - Ajándék készítése - Szülőkkel közös ünneplés - Közös ünneplés a nagycsoportosok kezdeményezésével - Csoport szintű Csoportonkénti megemlékezés ÉVZÁRÓ, BALLAGÁS - Tarisznyaátadás, Búcsúznak az óvodástársak - Zenés-mozgásos-táncos műsor 32 Óvodai szintű közös rendezvény (kupola terem) A szülők részvételével.