Az Áldozatsegítő Szolgálat Missziója

AZ ÁLDOZATSEGÍTŐ SZOLGÁLAT TEVÉKENYSÉGE 2009. Az Áldozatsegítő Szolgálat Missziója A jogállam feladata biztosítani a bűncselekmények felderítését és üldözését, a bűnösség kérdésének tisztességes eljárásban történő eldöntését, és a társadalom érdekeit szolgáló büntetés végrehajtását. Az áldozat érdeke, hogy a bűncselekménnyel okozott fizikai, lelki, érzelmi, anyagi vesztesége a lehető legteljesebb mértékben csökkenjen. A szolidaritás és a méltányosság eszméinek megfelelni kívánó jogállam felelőssége az is, hogy a bűncselekmények elkövetése következtében sérelmet szenvedők ne legyenek védtelenek és kiszolgáltatottak. Az Áldozatsegítő Szolgálat e cél megvalósításán dolgozik, szem előtt tartva, hogy munkája csak széles társadalmi összefogásra építve lehet eredményes. 1. Áttekintés Az áldozatsegítés fontosságát az elmúlt évtizedekben a civil és állami szervek is felismerték. Először az 1989-ben alakult Fehér Gyűrű Közhasznú Egyesület végzett komplex áldozatsegítő szolgáltatást, majd 1998-tól a Belügyminisztérium és a rendőrség is felvállalt egyes áldozatsegítéssel kapcsolatos feladatokat. A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Ást.) hatályba lépéséig a Biztonságos Magyarországért Közalapítvány egyik feladata volt a bűncselekmények áldozatai és hozzátartozóik segítése, támogatása, valamint a bűncselekmény következtében keletkezett káruk jogszabály [az egyes erőszakos bűncselekmények következtében sérelmet szenvedettek állam általi kárenyhítésének szabályairól szóló 209/2001. (X.31.) Kormányrendelet] alapján történő enyhítése. Az Ást. a fenti szervek, szervezetek által létrehozott szakmai alapokra figyelemmel, valamint két közösségi jogi aktusból [az Európai Unió Tanácsának 2001. március 15-én kelt, a büntetőeljárásban a sértett jogállásáról szóló kerethatározata (2001/220/IB), és az Európai Unió Tanácsának a bűncselekmények áldozatainak kárenyhítéséről szóló 2004/80/EK irányelvében (a továbbiakban: irányelv)] eredő belső jogalkotási kötelezettség alapján készült el. Az irányelv értelmében 2006. január 1-jétől a tagállamoknak valamennyi uniós polgár számára biztosítaniuk kell az állami kárenyhítést, ha az áldozat az adott tagállam területén vált szándékos és erőszakos bűncselekmény áldozatává. Mindemellett a közösségi szabályozás alapvetően nem érinti a tagállamoknak azt a jogát, hogy az állami kárenyhítésre vonatkozó rendszerüket a saját jogi hagyományaiknak és társadalmi-politikai megfontolásaiknak megfelelően alakítsák ki. A jogalkotó célja a 2006. január 1-jén hatályba lépett Ást. megalkotásával az volt, hogy a méltányosság és a társadalmi szolidaritás alkotmányos kötelezettségére is figyelemmel kifejezze azt, hogy az állam felelősséget vállal a bűncselekmények áldozataiért és az áldozatsegítő támogatásokon keresztül elősegíti a bűncselekmény előtti állapot legalábbis részbeni helyreállítását. Az Ást. megalkotása illeszkedett napjaink büntetőpolitikai célkitűzéséhez. Eszerint az állam egyik kiemelt feladata a bűnözés okozta káros hatások csökkentése és a bűncselekményeket

elszenvedő személyek társadalmi, erkölcsi és anyagi sérelmeinek enyhítése. A bűncselekmények széles értelemben vett következményeinek feldolgozása az állami büntetőpolitika része. Az áldozatsegítő politika alakításáért és központi koordinációjáért a büntetőpolitika irányítását ellátó IRM felel. A kormány az Igazságügyi Hivatal egyik szervezeti ágaként alakította ki az Áldozatsegítő Szolgálatot (továbbiakban: Szolgálat). A megyei hivatalok keretein belül, a megyeszékhelyeken működő területi áldozatsegítő szolgálatok látják el az áldozatsegítő tevékenységet, szolgálatonként két-két (a fővárosban nyolc) jogász munkatárssal és egy-egy ügykezelővel. A megyeszékhelyen biztosított folyamatos ügyfélfogadás mellett a megyei hivatalok, döntésüktől függően, a megye más városaiban is tarthatnak rendszeresen kihelyezett ügyfélfogadást. Az Egységes Nyomozóhatósági és Ügyészségi Bűnügyi Statisztika (a továbbiakban: ENYÜBS) 2009. évi adatai alapján 2009-ben 213.661 volt az ismertté vált természetes személy sértettek száma. Az áldozatsegítő szolgálat ugyanebben az időszakban működése negyedik évében 19.317 áldozat érdekében járt el, összesen 22.951 esetben nyújtott segítséget (tájékoztatás, áldozatsegítő szolgáltatások, állami kárenyhítés). Ez a szám azt jelenti, hogy a Szolgálat országos átlagban az ismertté vált természetes személy sértettek 9 %- ának nyújtott valamilyen formában segítséget. Az áldozatok közül 83-an az Európai Unió más tagállamából, míg 15-en az Európai Unión kívüli államokból származtak. 2009-ben emberkereskedelem áldozata nem fordult segítségért a Szolgálathoz. Az országos átlagnál nagyobb arányban nyújtottak segítséget a megye területén bűncselekmény sértettjévé vált áldozatoknak a Fejér (12 %), Heves (13 %), Nógrád (13 %), Veszprém (12 %) és a Zala megyei (13 %) szolgálatok. Hasonlóan a tavalyi évhez, kiemelkedő az adott megyében áldozattá váló lakosok elérési aránya Csongrád (17 %), Győr-Moson-Sopron (16 %) és Komárom-Esztergom (19 %) megyében. A legkevesebb sértettet (4 %) a Pest megyei szolgálat érte el.

25,00% 20,00% 15,00% 10,00% 5,00% A teljeskörű tájékoztatás, az ügyfelek száma és a kárenyhítési kérelmek számának aránya a kiemelt ismertté vált bűncselekmények sértettjeinek számához viszonyítva 19,17% 17,26% 16,03% 7,91% 9,94% 9,91% 8,34% 12,34% 7,43% 6,15% 10,65% 10,03% 13,22% 6,67% 6,22% 4,43% 10,51% 10,61% 12,01%13,31% 0,00% Baranya Bács-Kiskun Borsod-Abaúj-Zemplén Győr-Moson-Sopron Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Szabolcs-Szatmár-Bereg Baranya Bács-Kiskun Békés Csongrád Fejér FővárosHajdú-Bihar Heves Nógrád Pest Somogy Tolna Veszprém Vas Zala Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Főváros Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Kom árom-esztergom Nógrád Pest Som ogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Az Igazságügyi Hivatalról szóló 303/2006. (XII. 23.) Kormányrendelet szerint a kérelmező bármely megyei hivatalnál benyújthatja a kérelmét, függetlenül attól, hogy hol él, vagy hol történt vele a bűncselekmény. Az áldozatok többsége (88 %) a lakóhelyének megfelelő megyében kért segítséget a megyei áldozatsegítő szolgálattól. A külföldi áldozatok a legmagasabb számban a fővárosi szolgálatnál jelentek meg. 2. Szakmai munka A Szolgálathoz bárki fordulhat, aki bűncselekmény sértettje, vagy a bűncselekmény közvetlen következményeként sérelmet testi, lelki sérülést, érzelmi megrázkódtatást, vagyoni kárt szenvedett. Áldozatnak tehát nem csak a sértettet tekintette a jogalkotó, hanem mindazokat, akiket sérelem ért a bűncselekmény következtében. A jogszabály nem szűkíti ezt a kört, de tipikusan a hozzátartozók, szemtanúk érthetők ide. A sérelem fogalmát is tágan értelmezi a törvény, a vagyoni káron túl az egészségkárosodás és a bűncselekmény következtében fellépő lelki problémák is indokolhatják a segítséget. Lényeges szempont az áldozatiság megállapításánál, hogy az azt megalapozó sérelem a bűncselekménnyel szoros térbeli és időbeli összefüggésben és azzal ok-okozati viszonyban következzen be. A magyar állampolgárokon kívül áldozatsegítő támogatásban részesíthetőek az Európai Unió bármely tagállamának állampolgárai, illetve más államoknak az Európai Unióban jogszerűen tartózkodó állampolgárai is. Kiemelten kezeli az Ást. a külföldi személyek között a hontalanokat, az emberkereskedelem áldozatait, ők szintén áldozatsegítő támogatás jogosultjai lehetnek. Az Ást. alapvetően a Magyarországon elkövetett bűncselekmények sértettjeire és áldozataira terjed ki, azonban áldozatsegítő szolgáltatás jogosultja lehet az a magyar állampolgár is, aki jogszerű külföldi tartózkodása alatt vált szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekmény áldozatává. Az áldozatok számára az állam a következő segítségeket biztosítja: teljes körű tájékoztatás, érdekérvényesítés elősegítése,

szakjogászi segítségnyújtás, azonnali pénzügyi segély, állami kárenyhítés. 2009. év folyamán az Áldozatsegítő Szolgálat 22.951 ügyben járt el, a segítségnyújtás típusai szerinti megoszlást az alábbi diagram szemlélteti. A segítségnyújtás típusonkénti megoszlása azonnali pénzügyi segély 6369 db 28% kárenyhítés 501 db 2% teljes körű tájékoztatás 8546 db 38% szakjogászi segítségnyújtás 772 db 3% érdekérvényesítés elősegítése 6763 db 29% A segítségnyújtások száma jelentősen emelkedett a korábbi évekhez képest, a segítségnyújtási formák (tájékoztatás, szolgáltatás, kárenyhítés, utóbbi kettő együtt: támogatás) arányában pedig komoly változás mutatkozik. A 2006-os évhez képest több, mint két és félszeresére nőtt azoknak az áldozatoknak a száma, akik valamilyen formában segítséget kaptak a szolgálattól. 2006-ban az ismertté vált természetes személy sértettek 4 %-ának nyújtott a szolgálat segítséget (8749 segítségnyújtás), 2007-ben ez az arány 5 % volt (11501 segítségnyújtás), 2008-ra pedig 5,7 %-ra nőtt (13254 segítségnyújtás). Számottevő aránynövekedést hozott a 2009-es év, amikor az ismertté vált természetes személy sértetteknek már 9,2 %-át érte el a szolgálat (22951 segítségnyújtás). A segítségnyújtási formák összetételében is igen komoly változás mutatkozik a 2009-es évben. A tájékoztatások száma közel a kétszeresére emelkedett az elmúlt években, azonban a segítségnyújtásokon belül a tájékoztatások aránya nem változott, 33 37 százalék körül mozog. Ezzel szemben a szolgáltatásoknak a kezdő évhez képest közel négyszeresére történő számbeli növekedése az összetételük teljes átalakulásával is együtt járt. 2006-ban a szolgáltatások 77 százalékát az azonnali pénzügyi segély jelentette, az érdekérvényesítés elősegítése csak 13 százalékban volt jelen. 2009-ben viszont a szolgáltatásoknak már csak 45 százaléka irányult azonnali pénzügyi segélyre és az érdekérvényesítés elősegítése szolgáltatás meghaladta ezt a számot (49 százalék).

25000 20000 15000 10000 segítségnyújtás tájékoztatás támogatások 5000 0 2006 2007 2008 2009 2.1. Tájékoztatás Az Ást. a Szolgálat feladatává teszi, hogy minden hozzá fordulót, tehát nemcsak a bűncselekmények áldozatait, tájékoztasson a büntetőeljárásbeli jogairól és kötelezettségeiről, a számára elérhető támogatások fajtáiról és az igénylés feltételeiről. Tájékoztatást kell adni a Szolgálathoz forduló ügyfeleknek az Ást.-n kívül igénybe vehető egyéb ellátásokról, juttatásokról, jogérvényesítési lehetőségekről, továbbá az áldozatsegítésben részt vevő állami, önkormányzati, civil és egyházi szervezetek elérhetőségéről, valamint a bűncselekmény típusára figyelemmel az ismételt áldozattá válás elkerülésének lehetőségeiről. Az emberkereskedelem áldozatait tájékoztatni kell az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolásról is. A tájékoztatás keretében a megyei szolgálatok széles körű segítő tevékenységet folytatnak, hiszen az egyszerűbb ügyekben ilyen módon a leggyorsabb és a leghatékonyabb a segítségnyújtás. A segítségnyújtásokon belül a tájékoztatások aránya nem változott a korábbi évekhez képest, 33 37 % körül mozog, annak ellenére, hogy a tájékoztatások száma a 2008. évhez képest közel kétszeresére emelkedett. Tájékoztatás keretében 2009-ben 8.546 ügyfél kapott a Szolgálattól segítséget, az alábbi megyénkénti bontásban.

Megyei (fővárosi) áldozatsegítő szolgálatok által nyújtott tájékoztatások száma 3000 2491 2500 2000 1500 1000 500 181 185 282 574 796 109 416 165 361 484 440 217 578 220 439 98 130 246 134 0 Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Főváros Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala 2.2. Áldozatsegítő szolgáltatások Az Ást. áldozatsegítő szolgáltatásként határozza meg az azonnali pénzügyi segélyt és az érdekérvényesítés elősegítését, ez utóbbin belül a szakjogászi segítségnyújtást. 2009 folyamán 13.904 esetben fordultak bűncselekmények áldozatai a Hivatalhoz azért, hogy valamely szolgáltatás keretében kapjanak segítséget. Ez 63 %-os növekedést jelent 2008-hoz képest (8.536 kérelem), illetve a 2006-ban a működés első évében benyújtott kérelmek számának (3.526 db) közel négyszeresét. A szolgáltatások 48 %-a érdekérvényesítés elősegítésére (2007-ben 8,5 %, 2008-ban 30 %), 5,5 %-a szakjogászi segítségnyújtásra (2007-ben és 2008- ban is 5 % körül) és 45,8 %-a azonnali pénzügyi segélyre (2007-ben 86,5 %, 2008-ban 64 %) irányult. A segítségnyújtások összetételén belül jelentős változás, hogy az érdekérvényesítések száma (6.763) meghaladta az azonnali pénzügyi segélyek számát (6.369). Az arányok változása már 2008-ban elkezdődött, de ekkor még az azonnali pénzügyi segély iránti kérelmek száma jelentősen több volt, mint az érdekérvényesítések száma. A legtöbb kérelmet a fővárosban, illetve Csongrád, Fejér és Győr-Moson-Sopron megyében nyújtották be. 7000 6000 5000 4000 3000 2000 1000 azonnali pénzügyi segély érdekérvényesítés elősegítése szakjogászi segítségnyújtás 0 2006 2007 2008 2009

Az áldozatok 82 %-a hasonlóan a korábbi években tapasztaltakhoz személyesen kereste fel a Szolgálatot, és nyújtotta be a kérelmét. Ez minden szolgáltatástípus (érdekérvényesítés elősegítése, szakjogászi segítségnyújtás, azonnali pénzügyi segély) esetén igaz. Az Ást. által használt tág áldozat fogalom a bűncselekmény sértettjén túl mindazokat áldozatnak tekinti, akik a bűncselekmény közvetlen következményeként sérelmet szenvedtek. 2009-ben azt tapasztaltuk, hogy hasonlóan a korábbi évekhez elsősorban a bűncselekmények sértettjei (a kérelmezők 88,2 %-a) jelentek meg a megyei áldozatsegítő szolgálatoknál. A kérelmezők 62 %-a nő, amely adat összehasonlítva az ENYÜBS természetes személy sértettekre vonatkozó adataival eltérést mutat. Az ismertté vált bűncselekmények természetes személy sértettjei az ENYÜBS adatai szerint 2009-ben ugyanis 61,3 %-ban férfiak, míg 38,7 %-ban nők voltak. A kérelmezők életkori megoszlása alapján megállapítható, hogy elsősorban a felnőtt korú lakosság jelentkezik a Szolgálatnál, a kérelmet benyújtó áldozatok 60 %-a 25 és 59 év közötti. A kérelmezők 3,38 %-a volt gyermek- vagy fiatalkorú, amely valamivel alacsonyabb az ENYÜBS adatai szerint az országban áldozattá vált ilyen korú sértettek arányához képest (5,75 %). A legnagyobb eltérést a 60 éves és idősebb áldozatok aránya mutatja. Az országos adatok szerint a természetes személy sértettek 17 %-a tartozik ebbe a korcsoportba, míg a Szolgálatnál segítséget kérők aránya ennél nagyobb, 28 %. Gyermekkorú sértett (0-13 éves) Fiatalkorú sértett (14-17 éves) Fiatal felnőtt sértett (18-24 éves) Felnőtt sértett (25-59 éves) 60 éves és idősebb sértett ENYÜBS 2009. Összes ismertté vált természetes személy sértetten belül Áldozatsegítő Szolgálatnál szolgáltatást kérők 2009-ben 5.056 2,36 % 222 1,95% 7.246 3,39 % 162 1,43 % 17.965 8,4 % 966 8,52 % 14.6679 68,65 % 6.775 59,81 % 36.715 17,18 % 3.202 28,26 % Az áldozatsegítő szolgáltatások megállapításához szükséges igazolást a kérelmek nagy részénél a rendőrség állítja ki (99,6 %) az ügyészség és a bíróság mellett. Ez azt mutatja, hogy a bűncselekmény elkövetése után viszonylag gyorsan, a büntetőeljárás kezdeti szakaszában kerül az áldozat kapcsolatba a Szolgálattal. A kérelmezők legnagyobb arányban, hasonlóan a korábbi évekhez és igazodva az országos bűnügyi statisztikák adataihoz 73 %-ban lopás áldozatává váltak. Ennek tükrében különösen figyelemre méltó az a tendencia, amelyről a szolgáltatástípusok összetételének alakulásánál már szóltunk, nevezetesen az, hogy az azonnali pénzügyi segély helyett az érdekérvényesítés elősegítése 2009-ben magasabb számban fordult elő.

Szolgáltatások iránt benyújtott kérelmek száma 1300 1200 1100 1000 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0 Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Főváros Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Érdekérvényesítés Szakjogászi segítségnyújtás Azonnali pénzügyi segély 2.2.1. Érdekérvényesítés elősegítése Az érdekérvényesítés elősegítése során mindenekelőtt az a cél, hogy a bűncselekmény áldozata megkapja az alapvető jogai érvényesítéséhez szükséges jogi tanácsokat és az egészségügyi, illetve a szociális ellátórendszerben rendelkezésére álló lehetőségekről, ezek igénylésének feltételeiről szóló információkat. A megfelelő felvilágosításon túl szükség szerint konkrét segítséget is kap az áldozat, a Szolgálatnak gondoskodni kell arról, hogy az említett egészségügyi és szociális ellátásokat a lehető legrövidebb időn belül igénybe tudja venni. Az érdekérvényesítés elősegítésére rászorultságtól függetlenül bárki jogosult lehet. 2009-ben az Ást. változása folytán jelentősen egyszerűsödött az érdekérvényesítés elősegítésével kapcsolatos eljárás. Az Ást. 2009. október 1-jétől nem írja elő, hogy az érdekérvényesítés elősegítése iránti kérelmet kérelem-nyomtatványon kell előterjeszteni, nem szab időbeni határt sem, és a Szolgálatnak nem kell döntést hozni erről a szolgáltatástípusról. Az érdekérvényesítés elősegítésével kapcsolatos eljárások formai és időbeni határainak megszüntetésével a törvénymódosítás célja az volt, hogy a Szolgálat e segítségnyújtási forma biztosítása során rugalmasan tudjon igazodni az áldozatok helyzetéhez, a bűncselekmények okozta problémák sokszínűségéhez. A módosítással jelentősen csökkent nemcsak a Szolgálatra, hanem az áldozatokra nehezedő adminisztrációs teher is. Mindez összhangban van az áldozatsegítés céljaival, nevezetesen a bűncselekmények okozta, az élet bármely területén jelentkező problémák rendezésének követelményével, a gyors beavatkozás szükségességével és az áldozatok igényeihez igazodó rugalmas segítségnyújtási lehetőség felajánlásának elvárásával.

2009 folyamán 6.763 esetben (majdnem háromszor annyi ügyben, mint 2008-ban) nyújtottak be az ügyfelek érdekérvényesítés elősegítése szolgáltatás iránti kérelmet. A legtöbb kérelmet a fővárosban nyújtották be az ügyfelek, az összes ilyen típusú kérelem 18 %-át. A kérelmeket 93 %-ban teljesítette a Szolgálat (7 %-ban a kérelmeket elutasította vagy az eljárást megszüntette). A 2008-as évhez hasonlóan az eltulajdonított okmányok pótláshoz nyújtott segítség (hatósági bizonyítvány kiállítása az áldozati státuszról az okmányok költségmentes pótlásához) az Áldozatsegítő Szolgálat támogatási formái közül - az érdekérvényesítés elősegítése keretében - a legkeresettebb. Ezen kívül a szolgálat tájékoztatást, információkat ad az áldozatoknak, illetve más szervezetekkel, intézményekkel felveszi a kapcsolatot az áldozat ügyeinek elintézése érdekében. Jász-Nagykun-Szolnok és Békés megyében, továbbá a fővárosban a megyei áldozatsegítő szolgálatok nagy arányban nyújtanak más intézmények előtti eljárás útján segítséget az áldozatoknak. Az érdekérvényesítés elősegítése során a megyei szolgálatok elsősorban szociális ügyeket intéztek, illetve büntető ügyekben adtak jogi tanácsot. 2.2.2. Szakjogászi segítségnyújtás Abban az esetben, ha az áldozat bűncselekménnyel összefüggő ügyének további intézéséhez szakjogászi közreműködés szükséges, a Szolgálat felajánlja az áldozatnak a Jogi Segítségnyújtó Szolgálat közreműködését. A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény csak rászorulók számára biztosítja a jogi szolgáltatást. Amennyiben azonban valaki bűncselekmény áldozataként kéri a jogi segítségnyújtást, úgy a jogi szolgáltatás díját helyette az állam viseli, ha a rendelkezésére álló havi nettó jövedelme nem haladja meg a 159.100 forintot (2009-ben). A már említett Ást. módosítás a szakjogászi segítségnyújtást is érintette annyiban, hogy 2009. október 1-je után az eljárás jóval kevesebb adminisztrációval jár. 2009-ben 772 szakjogászi segítségnyújtásra irányuló kérelem érkezett a megyei áldozatsegítő szolgálatokhoz, a legtöbb Csongrád megyében. A kérelmeket szinte 100 %-ban teljesítették a megyei szolgálatok. 2.2.3. Azonnali pénzügyi segély Azonnali pénzügyi segélyként a területi áldozatsegítő szolgálat fedezi az áldozat lakhatással, ruházkodással, élelmezéssel és utazással kapcsolatos, valamint a gyógyászati és kegyeleti jellegű rendkívüli kiadásait akkor, ha a bűncselekmény következtében az áldozat olyan helyzetbe került, hogy ezen kiadások megfizetésére adott körülmények között nem képes. Ez a szolgáltatási forma nem kártérítés és független az áldozat jövedelmének nagyságától. Az azonnali pénzügyi segélyt az áldozatnak a bűncselekmény következtében kialakult pillanatnyi rászorultsága, krízishelyzete alapozza meg és a bűncselekmény elkövetésétől számított 3 munkanapon belül lehet kérni. 2009-ben 6.369 azonnali pénzügyi segély iránti kérelem érkezett a Szolgálathoz. A kérelmek 78 %-ának helyt adott a Szolgálat, tehát megállapította a krízissegélyt az áldozat számára. 2009-ben a Fővárosi Áldozatsegítő Szolgálat bírálta el a legtöbb azonnali pénzügyi segély iránti kérelmet.

Megye Összes 2009-ben kifizetett azonnali pénzügyi segélyek Forint kifizetés összesből készpénz összes Határozatszám összes alapján készpénzes kifizetés Baranya 3.454.795 3.317.985 101 95 Bács-Kiskun 8.811.967 5.441.910 271 164 Békés 2.742.245 2.569.825 115 107 Borsod-Abaúj-Zemplén 5.918.192 3.181.140 256 146 Csongrád 5.276.035 2.815.045 201 107 Fejér 11.878.900 10.636.600 597 540 Főváros 24.287.165 24.520.240 819 836 Győr-Moson-Sopron 7.153.341 4.102.430 222 133 Hajdú-Bihar 13.585.050 13.088.250 346 329 Heves 4.887.900 4.344.900 190 167 Jász-Nagykun-Szolnok 10.072.580 5.709.645 376 217 Komárom-Esztergom 11.922.900 7.960.100 361 251 Nógrád 3.724.565 3.026.665 135 110 Pest 2.539.710 2.407.515 125 114 Somogy 3.240.185 2.956.585 116 105 Szabolcs-Szatmár-Bereg 8.534.376 5.170.120 227 126 Tolna 1.806.350 61.750 55 4 Vas 4.301.425 3.690.845 119 103 Veszprém 8.750.250 5.000.600 224 133 Zala 3.525.700 3.100.500 139 127 Másodfok 299.500 0 10 0 Összesen: 146.713.131 113.102.650 5.005 3.914 2009-ben összesen 146,7 millió forintot fizetett ki az Áldozatsegítő Szolgálat azonnali pénzügyi segély címén (5.005 határozat alapján). Összehasonlításképpen 2007-ben 171 millió, 2008-ban 141,5 millió forintot fizetettünk ki erre a célra. A megállapított és kifizetett azonnali pénzügyi segélyek 77 %-át készpénzben fizettük ki az ügyfeleknek, a fennmaradó összegeket pedig banki, vagy postai átutalással biztosítottuk. A legtöbbet a fővárosi, a Hajdú-Bihar, a Fejér és a Komárom-Esztergom megyei szolgálatok fizették ki azonnali pénzügyi segély címén. 2006. 2007. 2008. 2009. Azonnali pénzügyi segély címén kifizetett összegek 76,5 millió forint 171 millió forint 141,5 millió forint 146,7 millió forint Határozatok száma 2.281 határozat 5.588 határozat 4.356 határozat 5.005 határozat

Döntések megoszlása (azonnali pénzügyi segély) 1200 1100 1000 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0 Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Főváros Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Kom árom-esztergom Nógrád Pest Som ogy Szabolcs-Szatm ár-bereg engedélyező elutasító megszüntető Tolna Vas Veszprém Zala Az azonnali pénzügyi segélyt hasonlóan az előző évhez elsősorban élelmezési (48 %) és lakhatási (26 %) költségek fedezésére állapította meg a Szolgálat. Ezen kívül gyógyászati (17 %), utazási (6 %), ruházati (2 %), és kegyeleti (1 %) célú kiadásokra fizetettünk azonnali pénzügyi segélyt az áldozatoknak. Az azonnali pénzügyi segély nem szociális alapon adható ellátás, nem függ az áldozat általános jövedelmi helyzetétől, a bűncselekményt megelőzően is fennálló megélhetési gondjaitól. Megállapításánál a bűncselekmény okozta krízishelyzetet kell figyelembe venni. Az élelmezési és lakhatási költségekre kifizetett azonnali pénzügyi segélyek magas aránya azonban a korábbi évekhez hasonlóan az áldozatsegítők gyakorlati tapasztalataival egybevágóan azt mutatja, hogy az azonnali pénzügyi segélyek egy részénél nehéz elhatárolni a szociális és az áldozatsegítő funkciót. Abban az esetben, ha igen rossz anyagi körülmények között élő emberek válnak bűncselekmény áldozatává, és emiatt az alapvető létfenntartási szükségleteiket sem tudják kielégíteni, a Szolgálat ezzel a támogatási formával van a segítségükre. Ugyanakkor ezek azok az esetek, amikor felmerül a szociális ellátórendszer bevonásának a szükségessége is, amely általában az anyagi források szűkössége miatt nem jár eredménnyel. Ennek a problémának a Szolgálat hatáskörében való megoldása miatt folyamatosan keressük azokat a természetbeni, illetve együttműködéseken alapuló segítségnyújtási formákat, amelyek segítségével megelőzhető az áldozatsegítés határain részben átnyúló azonnali pénzügyi segélyek megállapítása.

Azonnali pénzügyi segély célja kegyelet 111 db utazás 583 db gyógyászat 1553 db lakhatás 2413 db ruházkodás 175 db élelmezés 4434 db A segély mértékének megállapítása az eset összes körülményeinek vizsgálata után az Áldozatsegítő Szolgálat mérlegelésén alapul, a megítélhető legmagasabb összeg (az alapösszeg) 2009-ben 79.550 forint volt. Az összeg kifizetésére, ha az áldozat személyesen jelent meg a Szolgálatnál és a nyomozóhatóság által kiállított igazolás rendelkezésre állt, haladéktalanul sor került, egyéb esetben postai címre, vagy bankszámlára utalással történt a kifizetés. A megállapított azonnali pénzügyi segélyek összege 26 %-ban 10 és 20 ezer, 20 %- ban 20 és 30 ezer forint között, és 16 %-ban 10 forint alatt volt. Ez azt jelenti, hogy tovább folytatódott az elmúlt két évben megkezdődött tendencia, azaz, hogy a megyei hivatalok döntően az alapösszeghez képest kisebb összegű azonnali pénzügyi segélyt állapítanak meg. Az azonnali pénzügyi segély iránti kérelmek elutasítására 48 %-ában azért került sor, mert a kérelmező a bűncselekmény következtében nem került krízishelyzetbe, az esetek 26 %-ában pedig a kérelem elkésett és az áldozat a késedelmét nem tudta kimenteni. Az azonnali pénzügyi segély összegét vissza kell téríteni, ha az eljáró hatóság jogerősen megállapította, hogy a támogatás alapjául szolgáló cselekmény nem bűncselekmény, az ügyfél kérelmében valótlan adatot szolgáltatott, illetve ha a segély igénybevételét kizáró ok a kifizetést követően következett be. 2009-ben 27 azonnali pénzügyi segély visszatérítésére kötelező határozat született, fizetési halasztást 1 esetben, részletfizetést 11 ügyben engedélyezett a Szolgálat. 2.3. Állami kárenyhítés 2006. január 1-je előtt az egyes erőszakos bűncselekmények következtében sérelmet szenvedettek állam általi kárenyhítésének szabályairól szóló 209/2001. (X.31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) alapján a Biztonságos Magyarországért Közalapítvány járt el az állami kárenyhítéssel kapcsolatos ügyekben. A Kormányrendeletben felsorolt bűncselekmények sértettjei, illetve meghatározott hozzátartozóik, eltartottjaik előzetes pénzbeli támogatást, pénzbeli támogatást, illetve ismételt pénzbeli támogatást kaphattak a

Közalapítvány kuratóriumának döntése alapján. A 2006. január 1-jén hatályba lépő Ást. az állami kárenyhítést a Szolgálat feladatává tette. Az állami kárenyhítésre jogosultak körét a szolgáltatásokra jogosultakhoz képest három szempontból is szűkebben szabta meg az Ást. Egyrészt ez a támogatási forma csak szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekmények esetén merül fel, amely szabály összhangban van az irányelv rendelkezéseivel. Másrészt kárenyhítés jogosultja a bűncselekménynek nem minden áldozata, csupán azon sértettje lehet, akinek testi épsége, egészsége a bűncselekmény következtében súlyosan károsodott, vagy aki ilyen, illetve szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekmény következtében elhunyt sértettnek az elkövetés időpontjában egy háztartásban élő hozzátartozója, vagy a sértett eltartottja volt. Harmadrészt csak rászoruló áldozatnak adható kárenyhítés. Az Ást. értelmében rászoruló az áldozat, ha havi nettó jövedelme egy háztartásban élők esetében az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az alapösszeg kétszeresét (2009-ben ez 159.100 forint volt), illetve ha a törvényi vélelem [Ást. 6. -ának (3) bekezdése a)-i) pontjai] alapján rászorulónak minősül. Jelentős változást hozott az Ást. 2009. október 1-jétől hatályos módosítása az állami kárenyhítésre jogosultak körében, amikor egy további áldoztai kör számára tette lehetővé ennek a pénzbeni támogatási formának a megállapítását. Az a rászoruló áldozat, aki a szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekmény következtében meghalt sértett eltemettetéséről gondoskodott, szintén jogosult az állami kárenyhítésre. A jogalkotó szándéka szerint az állam egyösszegű kárenyhítésként az anyagilag rászoruló áldozatoknak a bűncselekmény következtében bekövetkezett vagyoni kárának egy részét téríti meg. Az Ást. lehetőséget biztosít a járadék formájú kárenyhítés megállapítására. Ezt a sértett keresőképtelensége és az áldozatnak a keresőképtelenség eredményeképpen bekövetkező jövedelemcsökkenése alapozza meg, ha a keresőképtelenség várhatóan a 6 hónapot meghaladja. A járadék jogosultja nemcsak a bűncselekmény sértettje lehet, hanem a vele egy háztartásban élő hozzátartozók és azok is, akiknek eltartására a sértett köteles volt. A járadék mértéke a jövedelemcsökkenés mértékétől és attól függ, hogy az áldozat mások gondozására szorul-e. A kárenyhítési kérelmek esetében az irányelvnek a kérelem benyújtására és elbírálására vonatkozó rendelkezéseire figyelemmel két, egymástól elkülönülő hatósági szint került kialakításra. Az állami kárenyhítés iránti kérelmek előterjesztése után szintén illetékesség nélkül a megyei hivatalok támogató hatóságként járnak el. E feladatuk ellátása során segítik az áldozatot a kérelem kitöltésében, továbbítják azt a döntő hatóságnak, a kérelem elbírálásához szükséges kiegészítő adatokat beszerzik. Az összes kárenyhítés iránti kérelem 87 százalékát (438 kérelem) a támogató hatóságoknál nyújtották be az áldozatok, a többit közvetlenül a döntő hatóságnak küldték meg. A kérelmek közül a legtöbb a fővárosi és a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei hivatalnál, mint támogató hatóságnál került beadásra. A kárenyhítési kérelem érdemi elbírálására egyetlen területi áldozatsegítő szolgálat, a Fővárosi Igazságügyi Hivatal Áldozatsegítő Szolgálatának elkülönült szervezeti egysége, a döntő hatóság a jogosult. 2009 folyamán összesen 501 kárenyhítés iránti kérelem érkezett a döntő hatósághoz. A leggyakrabban vagyon elleni bűncselekmények esetén került sor kárenyhítési kérelem beadására (48,6 %), ezen belül a lopás és a rablás volt az a két bűncselekmény, amely miatt az áldozatok állami kárenyhítést szerettek volna. A lopás olyan vagyon elleni bűncselekmény, amelyből hiányzik a személy ellen irányuló erőszakos elem, ezért állami kárenyhítésre nem

jogosít. Ezeket a kérelmeket a döntő hatóság elutasította. A második leggyakrabban előforduló bűncselekményi csoport a személy elleni bűncselekmények csoportja (43 %), ezen belül a súlyos testi sértés és az emberölés fordult elő a kérelmekben a legtöbbször. A kérelmekből 2009-ben 462-t bírált el a Hivatal. 205 esetben a döntő hatóság megállapította az egyösszegű kárenyhítést. A kárenyhítést megállapító határozatok közül 2009-ben jogerőssé vált 189 határozat és kifizetésre került 39,7 millió forint. Járadék megállapítására, hasonlóan a korábbi évekhez, 2009-ben sem került sor. Kárenyhítési határozatok megoszlása 49 11% 208 45% 205 44% engedélyező elutasító megszüntető Az egyösszegű kárenyhítés mértéke mindig a bekövetkezett kár nagyságához igazodik, maximális összege az alapösszeg tizenötszöröse, ami a beszámolási időszakban 1.193.250 forint volt. Az egyösszegű kárenyhítések 82 %-ában a kárenyhítés összege 397.750 forint (az adható maximális összeg egyharmada) alatt volt. A beszámolási időszakban két esetben került sor a maximális kárenyhítési összeg kifizetésére. A kárenyhítés kifizetett összegének mértéke 11,6% 6,4% 7. (2) a. szerint 7. (2) b. szerint 7. (2) c. szerint 82% A kárenyhítési kérelmek 45 %-át (208 kérelem) a döntő hatóság elutasította, 49 esetben pedig az eljárás megszüntetésére került sor. A kérelmek elutasításának oka az esetek 73 %-ában a tavalyi évhez hasonlóan - az volt, hogy nem szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekménnyel összefüggésben szeretett volna az áldozat állami kárenyhítést. Ezen kívül a

két leggyakoribb elutasítási ok az volt, hogy nem történt bűncselekmény (18 eset), vagy a kérelem elkésett (18 eset). A kárenyhítési kérelem elutasításának indokai KE-TB igényt nem érvényesített, v. kára megtérült (8. b) KE-nincs igazolt vagyoni kár/jövedelemcsökenés KE-nem történt súlyos egészségkárosodás KE-nem a 6. (1) szerinti alanyi kör 1 6 8 5 KE- a cselekmény nem szándékos, személy elleni erősz. Bcs. 152 A kérelem elkésett A cselekmény nem bűncselekmény (kivéve 1. (3) 18 18 0 50 100 150 200 A kárenyhítés nem kártérítés, összege még a jogszabály célja szerint sem fedezi az áldozat teljes kárát, hanem annak csak egy részét. Az állam a kárenyhítéssel előleget ad az áldozatnak addig, amíg máshonnan meg nem térül a kára, illetve járadékot biztosít arra az időre, amíg más jogszabályok vagy szerződés alapján igénybe vehető járadék jellegű juttatások folyósítása megkezdődik. Az Ást. szerint elvárás, hogy az áldozat a bűncselekményből eredő társadalombiztosítási, egyéb biztosítási igényét érvényesítse, ha ezt nem teszi meg, nem részesülhet kárenyhítésben. Az áldozatnak a kárenyhítés összegét vissza kell fizetnie, ha a kár részben vagy egészben egyéb forrásból utóbb megtérült. Ehhez hasonlóan a járadék folyósítását is meg kell szüntetni, ha a sértett keresőképtelensége megszűnt, vagy az áldozat más forrásból rendszeres pénzbeli juttatásra (rendszeres szociális vagy nyugdíjbiztosítási ellátás, jogerős bírósági határozatban megállapított kártérítési járadék, biztosító által folyósított járadék) szerzett jogosultságot. A visszatérítési kötelezettségre akkor is sor kerülhet, ha megdől az a vélelem, hogy az ügyfél áldozat. Az Áldozatsegítő Szolgálat eljárása és a nyújtott támogatások egy törvényi vélelmen alapulnak, nevezetesen azon, hogy mivel az ügyben büntetőeljárás van folyamatban, bűncselekmény történt. Csak ennek a vélelemnek a felállítása teszi lehetővé a valóban gyors segítséget. A büntetőeljárás folyamán azonban kiderülhet, hogy a cselekmény nem bűncselekmény, ekkor a kapott pénzbeli támogatást vissza kell fizetni. Visszatérítésre kötelezésről 2009-ben 9 esetben döntött a Hivatal.

3. Fellebbezések, méltányossági kérelmek 3.1. Fellebbezések Az Igazságügyi Hivatalról szóló 303/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet szerint a megyei hivatalok elsőfokú, fellebbezéssel támadott döntéseit másodfokon a KIH bírálja el. A már korábban említett Ást. módosítás a fellebbezési jogon is változtatott annyiban, hogy 2009. október 1-jét követően az azonnali pénzügyi segéllyel kapcsolatos döntések tekintetében kizárta a fellebbezés lehetőségét. Erre a változásra, továbbá arra tekintettel, hogy az érdekérvényesítés és a szakjogászi segítségnyújtás rendszere is átalakult, 2009. október 1-jét követően csak az állami kárenyhítéssel kapcsolatos döntések ellen élhetnek az áldozatok fellebbezési jogukkal. 2009-ben összesen 112 fellebbezés iránti kérelem érkezett a KIH-hez, ezen túl 5 (4 azonnali pénzügyi segély és 1 állami kárenyhítéssel kapcsolatban), az előző beszámolási időszakban érkezett fellebbezéssel kapcsolatban született döntés. A beszámolási időszakban 13 fellebbezés állami kárenyhítéssel, 95 pedig áldozatsegítő szolgáltatásokkal kapcsolatban érkezett. Ez utóbbi csoport legnagyobb részét az azonnali pénzügyi segéllyel kapcsolatos fellebbezések teszik ki (82 ügyben), 8 fellebbezés érkezett szakjogászi segítségnyújtással, 5 érdekérvényesítés elősegítésével kapcsolatban. 3 fellebbezés érkezett visszatérítésre kötelező határozattal szemben, és 1 halasztási, részletfizetési kérelmet elutasító határozattal szemben. Az összesen 117 kérelemből 2009-ben 115 került elbírálásra. Mind a kárenyhítési ügyekben, mind a szolgáltatásokkal kapcsolatban elmondhatjuk, hogy a másodfokú hatóságként eljáró KIH 65 esetben helybenhagyta az első fokon eljárt megyei hivatal döntését. A másodfokú hatóság 24 esetben megváltoztatta az elsőfokú hatóság döntését. Ebből 4 esetben kizárólag az indokolást változtatta meg. 10 ügyben a kérelem elutasítására, 10 ügyben pedig másodfokon azonnali pénzügyi segély vagy állami kárenyhítési megállapítására, vagy ezek összegének emelésére került sor. Ez utóbbi keretében 2009-ben közel 300 000 forint kifizetésére került sor. 22 esetben a másodfokú hatóság megsemmisítette az elsőfokú döntést és új eljárás lefolytatására utasította a megyei hivatalt. 4 esetben a fellebbezés elkésettsége miatt érdemi vizsgálat nélküli elutasítására került sor. 2 esetben került sor felügyeleti eljárás keretében a döntés megsemmisítésére és új eljárásra utasításra.

Érdemi vizsgálat nélkül elutasító 4 Másodfokú döntések 2009-ben Megsemmisítő 22 Megváltoztató 24 Helybenhagyó 65 A korábbi beszámolási időszakban indult ügyek kapcsán 2009-ben egy bírósági eljárás zárult le a felperes ügyfél kereseti kérelmének elutasításával. Két ügyben továbbra is folyamatban van a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata. A 2009-ben meghozott és jogerőre emelkedett határozatok ellen 6 esetben kezdeményeztek az ügyfelek bírósági felülvizsgálatot, ezek közül 2 a beszámolási időszak végéig nem zárult le. 3 esetben a bíróság elutasította a felperesek kereseti kérelmét, 1 esetben pedig megszüntetéssel zárult az ügy. 3.2. Méltányossági kérelmek Az Igazságügyi Hivatalról szóló 303/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 2009. október 1-je előtt hatályos szövege szerint a méltányossági eljárás lefolytatására a KIH Áldozatsegítő Szolgálatnak volt hatásköre. A hatáskör delegálásán kívül az áldozatsegítést rendező jogszabályok sem anyagi, sem eljárásjogi szabályozást nem tartalmaztak, ezért az Ást. háttérjogszabályának, a Ket.-nek a rendelkezései alapján kellett eljárni a méltányossági kérelmek elbírálása során. Ezek szerint a nem jogszabálysértő határozat módosítását vagy visszavonását az ügyfél akkor kérhette, ha annak végrehajtása számára a határozat meghozatala után bekövetkezett okból méltánytalanul súlyos hátrányt okozott, és a végrehajtási eljárásban méltányosság nem gyakorolható. E szabályozás alapján az áldozatsegítési eljárásban méltányossági eljárásnak csak a támogatás visszatérítésére kötelezett ügyfelek esetében volt helye. A 2009. október 1-jei Ket. módosítás hatályba lépésével a méltányosságra vonatkozó szabályok kikerültek a Ket.-ből. Ennek megfelelően a KIH Áldozatsegítő Szolgálata csak a módosítás hatályba lépése előtt indult ügyekben gyakorolhatja a méltányossági jogkört a Ket. korábbi szabályainak megfelelően. Erre tekintettel a Szolgálat Ást. módosításával a méltányossági eljárás lehetőségének biztosítását szükségesnek tartja. 2009-ben 11 méltányossági kérelem érkezett, mind azonnali pénzügyi segély visszatérítése alóli mentesítésre irányult. 3 esetben a KIH Áldozatsegítő Szolgálata elutasította a méltányossági kérelmet. 2 ügyben az elutasítás mellett részletfizetést engedélyezett a

kérelmezőnek, 5 esetben pedig mentesítette a kérelmezőt a visszatérítési kötelezettség alól. 1 ügy a beszámolási időszakban nem zárult le. Sok esetben olyan kérés érkezik a Szolgálathoz, hogy a KIH a kérelemnek a jogszabályi feltételek hiányában, méltányosságból adjon helyt. Ezekben az ügyekben (például a kérelem késedelmes benyújtása esetén, vagy ha nem a jogszabályban meghatározott bűncselekmény áldozata kér kárenyhítést) méltányosság nem gyakorolható. 3.3. Törlési kérelmek Az Ást. 15. (5) bekezdése értelmében, amennyiben a kötelezett nem tesz eleget a visszatérítési kötelezettségének, a jogosulatlanul felvett összeg adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül, és az áldozatsegítő szolgálat megkeresi az adóhatóságot a behajtás iránt. Ha az adóhatóság arról tájékoztatja a megyei hivatalt, hogy a követelés behajtása sikertelen volt, a Szolgálat - a célelőirányzatot kezelő az IRM Igazságügyi Kodifikációs és Szolgáltatási Főosztálya útján - gondoskodik a követelés törléséről. 2009-ben a megyei hivatalok 10 ügyben terjesztettek fel törlés iránti kérelmet. 4. Kapcsolatok, kommunikáció 4.1. Kapcsolatok 4.1.1. Hazai kapcsolatok Az áldozatsegítésben közreműködő, részt vevő hatóságok, intézmények, civil szervezetek, egyházak közötti megfelelő információáramlás az áldozatsegítés működésének, működtetésének nélkülözhetetlen feltétele. Ezért az Ást. felsorolja azokat a szerveket, intézményeket, amelyekkel a Szolgálat munkája során kiemelten együttműködik, állandó vagy alkalmi kapcsolatot tart fenn. Ezek a következők: a rendőrség áldozatvédelmi hálózata, a nyomozó hatóság, az ügyészség, a bíróság, a bevándorlási és állampolgársági hivatal, a konzuli szolgálat, a helyi és kisebbségi önkormányzatok, az egészségügyi intézmények, az ifjúságvédelmi szervezetek, a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmények, a családsegítő szolgálatok, az alap- és szakellátást nyújtó szociális szolgáltatók és intézmények, a közoktatási intézmények, a polgárőrség, a civil szervezetek és az egyházak. Az áldozatsegítő szolgálat működésének első két évében szoros kapcsolatot épített ki az áldozatsegítés területén dolgozó civil szervezetekkel és a szociális ellátórendszer intézményeivel. A rendőrség és a határőrség áldozatsegítő feladatairól szóló 17/2007. (III. 13.) IRM rendelet 2007. március 13-ával történt hatályba lépésével a rendőrség által nyújtott tájékoztatások szélesebb körűvé váltak. Az áldozatok tájékoztatásához szükséges szóróanyagot a KIH készíttette el, a tájékoztatók az ORFK-n keresztül jutottak el a megyei rendőr-főkapitányságokra, illetve a helyi rendőrkapitányságokra, rendőrőrsökre. 2008 folyamán megszületett a rendőrség áldozatsegítő feladatairól szóló 50/2008. (OT 29.) ORFK utasítás, amely 2009. január 1-jétől részletesen szabályozza a rendőrség áldozatokkal kapcsolatos feladatait. 2009. október 1-jén lépett hatályba a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény. A jogszabály értelmében a hozzátartozók

közötti erőszak veszélyének észlelése esetén az Áldozatsegítő Szolgálatot jelzési kötelezettség terheli a gyámhatóság felé. Ezen újabb jelzőrendszeri tagságnak köszönhetően szélesedett a Szolgálat tevékenységének hatóköre. 4.1.2. Nemzetközi kapcsolatok A lett Igazságügyi Minisztérium uniós forrásból a tagállami kárenyhítési és jogi segítségnyújtási rendszereket vizsgálja, kérdőívek kitöltésével. A lett kollégák 2009 január elején kétnapos szakmai látogatást tettek Budapesten. A KIH Áldozatsegítő Szolgálat Módszertani Osztályának szakreferense a lett igazságügyi minisztérium meghívására 2009. április 28-30. között részt vett Rigában a Jogi Segítségnyújtás és Áldozatsegítés elnevezésű nemzetközi konferencián, amelyet az Európai Bizottság Büntető Igazságszolgáltatás elnevezésű programjának támogatásával rendeztek. A Szolgálat munkatársa előadást tartott a hazai Áldozatsegítő Szolgálat működéséről, felépítéséről, eddigi tevékenysége során szerzett tapasztalatairól, valamint az áldozatsegítést szabályozó jogi háttérről. A konferencián lehetőség nyílt más uniós tagállamok áldozatsegítéssel kapcsolatos rendszerének alaposabb megismerésére és a kölcsönös tapasztalatcserére. 2009. szeptember 17-én az Európai Bizottság meghívására a Szolgálat részt vett az Európai Unió tagállamai kárenyhítési ügyekben központi kapcsolattartó pontjainak találkozóján. A megbeszélés célja az volt, hogy az egyes tagállamok beszámoljanak a bűncselekmények áldozatainak kárenyhítéséről szóló 2004/80/EK Európa Tanácsi irányelv nemzeti jogba történő átültetésével kapcsolatos tapasztalataikról, valamint javaslatokat tegyenek az irányelv módosítására, amennyiben ez az eddigi tapasztalatok alapján szükséges. A tanácskozáson elhangzott javaslatok alapján a felek megállapodtak abban, hogy az irányelv módosítása egyelőre nem látszik időszerűnek, azonban szükséges lenne a tagállamok részére egy egységes statisztikai rendszer kialakítása, mely alapján pontosabb adatokat kaphatnánk a határokon átnyúló kárenyhítési ügyekre vonatkozóan. Problémaként merült fel a tagállamok részéről a nyelvi akadályok leküzdésének fontossága, mivel a tagállamok gyakorlata nem egységes abból a szempontból, hogy vállalják-e a nem az adott tagállam nyelvén érkezett kérelmek fordításával, illetőleg a tolmácsolással kapcsolatban felmerülő többletköltségeket. 2009. október 18-22. között a Hivatal öt munkatársa a lengyel igazságügyi minisztérium meghívására egy 3 napos képzésen vett részt Karpacz-ban, Lengyelországban. A négy áldozatsegítő, valamint egy pártfogó felügyelő kolléga a képzés ideje alatt betekintést nyert a lengyel kollégák áldozatsegítés, valamint büntetőügyi mediáció terén szerzett tapasztalataiba, a kárenyhítés lengyelországi gyakorlatába, valamint a gyakorlatban jelentkező problémáikba. A képzésen részt vevő lengyel bírók, ügyészek, rendőrök, szociális munkások és civil szervezetek munkatársai részére két alkalommal tartottak a szolgálat munkatársai előadást az áldozatsegítés magyarországi rendszeréről, kialakulásáról és jelenlegi feltételeiről. Mind a lengyel, mind a magyar fél kölcsönösen kifejezte szándékát, hogy a jövőben a két ország áldozatsegítéssel foglalkozó hatóságai között szorosabb együttműködést fog fenntartani, tapasztalataikat megosztják egymással, és amennyiben erre lehetőség adódik, támogatják egymást az Európai Unió által kiírt pályázatok, támogatások elnyerésében. A Módszertani Osztály egy munkatársa rendszeresen részt vesz az Emberkereskedelem Elleni Koordinációs Mechanizmus ülésein. A találkozók célja idén egy egységes áldozatirányítási rendszer kialakítása volt, amelynek segítségével egyértelművé válnak az emberkereskedelem áldozataival foglalkozó intézmények számára az érintett más szervek, szervezetek feladatai,

valamint egységes protokollok alapján járhat el valamennyi, emberkereskedelem áldozatával kapcsolatba kerülő szervezet. 4.2. Kommunikáció A Szolgálat a korábbi évekhez hasonlóan idén is 2009. február 22-én megszervezte a bűncselekmények áldozatainak napjával összefüggő szakmai rendezvényt. Ennek során a magyar áldozatsegítés és áldozatvédelem szakembereinek beszámolóin túl előadások hangzottak el a telefonos segítő szervetek, vagy ilyen szolgáltatást is nyújtó intézmények szakmai munkájáról (Menhely Alapítvány diszpécserszolgálata, OKIT, Magyar Lelki Elsősegély Szolgálatok Szövetsége). A Szolgálat munkatársai a bűncselekmények áldozatainak napján túl is számos alkalommal tájékoztatatták a közvéleményt főként a helyi sajtón keresztül az áldozatsegítés lehetőségéről, az igénybe vehető támogatásokról. A beszámolási időszakban, mint minden évben elkészültek az áldozatsegítésről szóló szórólapok, tájékoztató anyagok. Ezeket minden területi áldozatsegítő szolgálat rendszeresen eljuttatja azokhoz az intézményekhez, szervekhez, amelyek a bűncselekmény elkövetése után kapcsolatba kerülnek az áldozatokkal, illetve azokhoz is, amelyekkel szoros az együttműködés az áldozatok segítése során. A Hivatal kiemelt célnak tekinti tevékenységének minél szélesebb körben való megismertetését. A Hivatal Áldozatsegítő Szolgálata így részt vett többek között a Sziget Fesztiválon, a Kriminálexpón és a Szociális Expón, továbbá több szakmai konferencián. A Szolgálat munkatársai rendszeresen részt vesznek az OBmB és a Kriminológiai Társaság rendezvényein, konferenciáin. 5. Módszertan, pályázatok, képzések, ellenőrzések 5.1. Módszertani levelek, iránymutatások A KIH Áldozatsegítő Szolgálatának Módszertani Osztálya tevékenysége megkezdésétől nagy hangsúlyt fektet a területi áldozatsegítő szolgálatok munkájához nyújtott módszertani segítségre és az országosan egységes gyakorlat kialakítására. 2009-ben az alábbi módszertani útmutatók kiadására került sor. Állásfoglalás az azonnali pénzügyi segély és az állami kárenyhítés összegének adók módjára történő behajtásával kapcsolatban (a gazdasági, pénzügyi szakterülettel közösen kiadott állásfoglalás). Szakmai iránymutatás az azonnali pénzügyi segély tételeivel és az egy ügyben benyújtható kérelmek számával kapcsolatban. Szakmai iránymutatás a pénzben nyújtott támogatás visszatérítésével kapcsolatban magánindítvány hiánya esetén. Eljárás az érdekérvényesítés elősegítése és ezen belül a jogi segítségnyújtás szolgáltatások esetén az Ást. módosítás kapcsán szükségessé vált módszertani útmutató.

5.2. Pályázatok A Szolgálatnak 2009-ben a pályázatok terén kiemelkedő feladata a Társadalmi Megújulás Operatív Program (a továbbiakban: TÁMOP) 3.5.6.2. A társadalmi kohézió erősítése bűnmegelőzési és reintegrációs programokkal című pályázat megtervezésében való részvétel volt. Ennek során az előkészítő szakaszban a munkacsoportok záró tanulmányait véleményezte a szolgálat, majd megkezdődött a végrehajtási szakasz előkészítése. A projekt főpályázója az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (a továbbiakban: IRM). Az Igazságügyi Hivatal - mint későbbi konzorciumi partner- tekintetében az intézményfejlesztési célú uniós forrás a II. szakaszban közel egymilliárd forint. A kiemelt projekt szakmai tartalma a bűnözéssel, elsősorban a bűnkibocsátással leginkább érintett Észak-Magyarországi, az Észak-Alföldi és a Dél-Dunántúli régiókban valósul meg, a reintegráció és az áldozatsegítés területén. A kiemelt projekt keretében a Szolgálat fejlesztési elképzelései az áldozatsegítés tekintetében a következők: A 24 órás telefonos diszpécserszolgálat segítségével a Szolgálat elérhetősége munkaidőben és munkaidőn kívül, este és hétvégén folyamatosan biztosítható. A diszpécserszolgálat feladata a tájékoztatás az áldozatsegítésről, büntetőjogi mediációról, a szociális és gyermekvédelmi ellátórendszerről és az áldozat helyzetéhez illeszkedő tanácsadás. Ezen túlmenően koordináló szerepet játszik és abban az esetben, ha a telefonos segítségnyújtás nem elegendő, személyes jelenlétre van szükség, a krízishelyzethez illeszkedő megoldást kínál a telefonálónak. Ez lehet az áldozatsegítő szolgálat felkeresése, vagy előre egyeztetett időpontban a területen dolgozó önkéntesek mozgósítása, esetleg az áldozat érdekében a szociális ellátórendszer működtetése. Az önkéntes rendszer kiépítése esetén helybeli, kiképzett önkéntesek vehetik fel az áldozattal a kapcsolatot a bűncselekmény elkövetése után rövid időn belül. Az érdekérvényesítés elősegítése keretébe tartozó segítségnyújtási elemeket az önkéntesek nyújthatják az áldozatoknak: tájékoztathatják a különböző intézmények nyújtotta lehetőségekről, a jogaikról, segítséget nyújthatnak az ügyintézésben, egészségügyi ellátás igénybevételében. Ezen kívül alapvető feladatuk a lelki segítségnyújtás, az erkölcsi és érzelmi támasz biztosítása. A pszichológusn helyben nyújtott krízisintervenciós segítséggel áll majd az áldozatok rendelkezésére, továbbá igény esetén sértetti csoportokat vezethet meghatározott bűncselekményi kör áldozatainak. A kiemelt projekt utolsó szakaszában az eredményeket, tapasztalatokat módszertani anyagok kidolgozásával széles körben kívánjuk elérhetővé tenni az érintett szakemberek, intézmények és szervezetek körében. Az itt leírt fejlesztési elképzeléseket, azok szakmai programját és költségvetést az IRM illetékes főosztályaival történt folyamatos konzultáció mellett a Szolgálat részletesen kidolgozta. A pályázat kiírására várhatóan 2010. elején kerül sor. 5.3. Kísérleti projektek A hatályos szabályozás szerint az Ást. és a végrehajtási rendeletek két formáját szabályozzák annak, hogy az áldozatok milyen módon szerezhetnek tudomást az Áldozatsegítő Szolgálat által nyújtott segítség lehetőségéről. A rendőrség és a határőrség áldozatsegítő feladatairól szóló 17/2007. (III. 13.) IRM rendelet szerint a rendőrség minden sértettnek akkor, amikor az adott ügyben a rendőrséggel először kerül kapcsolatba átadja a megyei igazságügyi hivatal áldozatsegítő szolgálata által a rendőrségre eljutatott tájékoztatót, egyúttal szóban