Magyar adóterhelés nemzetközi összehasonlításban, -2011 Kísérlet járja be Európát, az adóreformok kísérlete Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató BCE Az előadás főbb gondolatkörei A globális és átfogó válság főbb fázisai 1.) Világgazdasági folyamatok válság és kiútkeresés 2.) Európa a nemzetközi adóversenyben és adóverseny az Európai Unióban 3.) Az adók és járulékok felértékelődési trendjei 4.) Az EU27 országok adórendszerei és strukturális jellemzői: Direkt, indirekt adók és szociális járulékok, Fogyasztást, munkát és tőkét terhelő adók és járulékok 5.) A 25 éves évforduló előtt álló hazai adó- és járulékrendszer átfogó értékelése 6.) A hazai adómodernizáció kívánatos és lehetséges irányai Bankrendszer megroggyanása befektetések drámai leértékelődése, megtakarítási hajlandóság csökkenés bankok, befektetési alapok tömeges megszűnése, befektetési hajlandóság drámai zuhanása, bizalomvesztés Pénzügyi válság bankrendszer stabilizációja, tartalékolási terhek, ktgv bevételnövelő intézkedések, árfolyamveszteség kompenzációja, kölcsönforrások bedugulása, Gazdasági válság GDP csökkenés, piacvesztés munkahelyek leépítése, üzleti elbizonytalanodás Szociális válság jövedelemvesztés, életminőség differenciálódása, munkanélküliség, - - -2011 2011-2012 Forrás: Pitti Zoltán szerkesztése Eredeti válságfelhalmozás a világban A globális adósságállomány jelenleg a világ által előállított GDP érték háromszorosának felel meg Forrás: Európai Politikai Tanulmányok Központja, 2011 Reálgazdasági folyamatok és pénzügyi folyamatok erőteljes távolodása; Gazdasági válság (növekedési ütem mérséklődése), Szociális válság (munkahelyek leépítése, jövedelmek befagyasztása, megélhetési költségek emelkedése), Költségvetési hiány és az adósságállomány felfutása a fejlett országokban (USA, EU) Pénzügyi rendszerek (US, euró) megingása, Észak-Afrika (politikai dominó és az olajárak emelkedése gazdasági következményei), Japán (földrengés és az atomkatasztrófa kára a GDP 4-5%-a, ám ennél nagyobb a jövőbeni energiapolitikát érintő negatív hatása),
Az EU főbb működési jellemzői alapján megvonható következtetések Az EU megkésve és erőtlenül reagált a világgazdasági folyamatok kedvezőtlen változására; A válságkezelő intézkedések többsége nem közösségi szintű, hanem nemzetállami jellegű (a protekcionizmus erősödő veszélyével); A nemzetállami intézkedések alapvetően bevételtúlsúlyosak és a kiadási oldal racionalizálása bizonytalan elvi alapokon nyugszik; Az euró övezet országainak nagyobbik felében csak most kezdődik a válság idején felhalmozott iszonyatos költségvetési deficitek leépítése; Összességében az EU még mindig csak a válságkezeléssel foglalkozik, s még halvány jelei sincsenek meg a válság utáni helyzetre történő felkészülésnek (az Európa 2020 program jelenleg semmivel nem nyugszik biztosabb alapokon, mint a lisszaboni program) GDP éves értéke (billions of ) 3 000 2 500 2 000 1 500 1 000 500 0 A GDP összértéke és egy lakosra jutó értéke az EU27 országokban (milliárd, illetve /fő érték), GDP érték A GDP összértéke és a fajlagos mutatók differenciáltsága alapján az euró övezet nem optimális valutaövezet /inhabitant 90 000 80 000 70 000 60 000 50 000 40 000 30 000 20 000 10 000 0 EUR/inhabitant 7 Az EU-27 országok 2011. évi államháztartási bevételei és kiadásai a GDP százalékában hiány szerint rangsorolva 6 Az EU tagországok általános problémája, hogy erőn felül költekeztek, vagyis a közösségi kiadások évről-évre meghaladták a gazdaság teljesítményeit de az is megfogalmazható, hogy az európai gazdaság versenytársaitól elmaradóan teljesít 5 4 3 2 1-1 -2 3,6% EU-27 országok átlagos hiánya a GDP %-ában -4,7% -10,3% Bevételek Kiadások Egyenleg Source: 2012. április European 23 Economic Forecast, Autumn 2011, EUST 7 Az EU-27 országok 2012. évi államháztartási bevételei és kiadásai a GDP százalékában hiány szerint rangsorolva 9% Az EU27 országok konszolidált adósságállománya a GDP arányában (-2012) 6 8% 5 7% 4 3 2 6% 5% 4% 3% 1 2% 1% -1-2 -2,85% EU-27 országok átlagos hiánya a GDP %-ában -% -8,6% % *2012 Bevételek Kiadások Egyenleg 2012. Source: április European 23 Economic Forecast, Autumn 2011, EUST EU15 EU12 EU27
160% Az EU27 országok konszolidált adósságállománya a GDP arányában (-) 250% A PIIGS országok és Magyarország konszolidált adósságállománya a GDP arányában (-2013) 140% A gazdasági válság jelentős szerepet játszott az adósságállomány növekedésében 200% 1 Greece 100% 150% 80% 60% 40% 100% 50% Hungary Italy Spain Portugal 0% EU15 EU27 EU12 0% Ireland *2012 *2013 Forrás: Eurostat Data Explorer adatai alapján A válság következményeinek elhárítására tett intézkedések Az EU27 adósságállomány leépítésének programfüggő változása 12 Kiadáscsökkentő intézkedések Bevételnövelő intézkedések 10 Közszféra béreinek befagyasztása (,, ) Közalkalmazotti létszám csökkentése (, ), Nyugdíjkorhatár emelése (), Szociális juttatások szűkítése (, ) beruházások fékezése, új beruházási programok törlése költségvetési tartalékalapok emelése (zárolások) adókulcsok átmeneti emelése, beígért mérséklések halasztása, nyugdíjkorhatár emelése, ÁFA kulcs emelése (, ) bankadó bevezetése (korlátozott), új adónemek (zöld adók), eljárási rend szigorítása, hatékonysági vizsgálatok alkalmazása adósság a GDP arányában 8 6 4 2 22-es csapdája : a kemény korrekció társadalmi ellenállásba ütközhet, de korrekció nélkül nincs kilábalási esély Kemény korrekció Korrekció nélkül mérsékelt korrekció 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 Forrás: 2012. április EUSTAt 23 adatai alapján Pitti Zoltán szerkesztése Az Európa 2020 stratégia kiemelt területei (Növekedési előrejelzés alapján) Makrogazdasági stabilitás feltételeinek biztosítása Szigorú költségvetési konszolidáció Makrogazdasági egyensúlytalanságok korrigálása Pénzügyi szektor stabilizálása és kockázati tartalékolás Munkaerőpiaci reformok, foglalkoztatottság növelése Munkavállalás vonzóbbá tétele Nyugdíjrendszerek megújítása, korhatár emelése Munkanélküliségi ráta csökkentése, Munkaerőpiaci mobilitás, rugalmas foglalkoztatás Makrogazdasági növekedést megalapozó intézkedések Egységes piac lehetőségeinek jobb kihasználása Magántőke vonzása a növekedés finanszírozásához Költséghatékony energiagazdálkodás (-) Európa 2020 és az Euró Plusz Paktum a.) Uniós szerződés módosítása (lásd: döntéshozatal), b.) Európai szemeszter beüzemelése: Egyensúlyteremtés (bevételek, kiadások) Költségvetések összehangolása, c.) Gazdasági kormányzás (csomag): Nemzeti Akcióprogramok kidolgozása, Makrogazdasági politikák összehangolása Pénzügyi stabilizálás (válságalapok, banki stressz-teszt), Adórendszerek összehangolása (Tao, ÁFA, Bankadó), d.) Gazdasági aktivitás növelése, munkahely teremtés d.) Nyugdíjrendszerek megújítása, korhatár emelése, e.) Inflációkövető bérmechanizmus felmondása
adóráta (%) A GDP arányos adóterhelés a meghatározó régiókban (-2011) 45,0 4 35,0 3 25,0 2 15,0 1 5,0 EU27 USA Japán Kína Bevételek (millió ) 1 200 1 000 800 600 400 200 0 Adó- és járulékbevételek a költségvetési bevételek arányában, Erős függés Közepes függés Gyenge függés Válságidőszakban felértékelődnek az adó- és járulékbevételek 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 10% 0% Adó- és járulékbevételek értéke Költségvetési bevételek összértéke Adóbevételek a ktgv-i bevételek arányában adó- és járulékbevételek aránya (%) Forrás: IMF Évkönyv, A GDP arányában számolt főbb közteherviselési csoportok az EU27 országokban (-2011) Az adóterhelés jellemzői az EU27 országokban 15,0 14,5 Hagyományosan alacsony adózású országok Viszonylagosan magas adózású országok 13,5 13,0 12,5 1 11,5 11,0 Írország (29,8%) Spanyolország (32,9%), Görögország (33,2%), Portugália (34,8%), Anglia (37,4%), Svédország (46,3%), Dánia (48,5%), Belgium (46,4%), Finnország (42,3%), Ausztria (43,7%) Franciaország (44,5%), direkt adók indirekt adók szociális járulékok EU27 átlag () 39,6% (lásd: Németország, Hollandia) 60% 50% 40% 30% 10% 0% A GDP arányos adóterhelés változása az EU27 országokban (-) EU15 EU27 Source: Eurostat Data Explorer, 2012. 03. 2012. 06-i letöltés április 23 csökkenő Miből származik az adóteher csökkenése? EU12 emelkedő Indirekt adók Direkt adók Szociális járulékok Adóteher összesen A GDP arányos adóterhelés változása klasszikus csoportosítás szerint az EU tagországokban (-) 13,4% % 13,6% 41,1% EU-15 13,2% 12,9% 14,2% 40,3% 13,7% 8,5% 12,2% 34,4% EU-12 13,3% 6,9% 11,7% 31,9% 13,5% 13,6% 13,5% 40,6% EU-27 13,2% 12,4% % 39,6% 16,3% 10,3% 13,9% 40,5% Source: Eurostat Data 2012. Explorer, április 2012. 23 01. 25-i letöltés alapján Pitti Zoltán számításai 17,1% % 12,7% 37,8%
35% 30% 25% 15% 10% 5% 0% D K I. A direkt típusú adók GDP arányában számolt részesedése az EU27 országokban, U K M T EU -15 EU -27 E S H U C Z Személyi jövedelemadó Társasági adó Egyéb jövedelem típusú adók EU -12 R O B G A direkt adók GDP arányában mért változása az Európai Unióban (-2011) 2012. Source: április Eurostat 23 Data Explorer, 2012. 01. 25-i letöltés adóterhelés a GDP arányában (%) 1 1 1 A direkt adóbevételek súlyának lassú szerepvesztése figyelhető meg EU15 országok EU27 országok EU12 országok Magyarország A személyi jövedelemadózásban alkalmazott legmagasabb adókulcs az EU27 országokban, 2011 A társasági nyereségadó átlagos értéke az EU27 országokban 7% 4 6% 5% 35,0 3 25,0 4% 2 3% 15,0 1 2% 1% Széles körben érvényesül a legmagasabb adókulcs mérséklése 5,0 1995 1997 2011 % EU27 EA17 százalék (előző év=100) 1,5 1,0 0,5-0,5-1,0-1,5 - -2,5 A jövedelem alapú GDP főbb összetevőinek évenkénti változása (-) Compensation of employees Taxes on production and imports less subsidies Gross operating surplus and mixed income Vállalkozási nyereség aránya növekvő Munkavállalói jövedelmek mérséklődőek Employer's social contributions Wages and salaries Source: European Economic Statistics, 2011 Néhány állítás és néhány gyakorlati válasz az egykulcsos adózásról Hatása a GDP éves növekedésére (nem igazolható, a mért növekedés elsődlegesen az FDI következménye), Hatása az egy foglalkoztatottra jutó termelékenységi mutató javulására (nem igazolható), Hatása a háztartások végső fogyasztására (nem igazolható), Hatása a gazdaság kifehéredésére, a GDP arányos SZJA bevételek arányának növekedésére (nem igazolható),
GDP növekedés az előző évi %-ában (%) 25,0 2 15,0 1 5,0-5,0-1 -15,0-2 A GDP előző évhez viszonyított változása az egykulcsos jövedelemadózást alkalmazó országok esetében 1995 1997 Kérdés, hogy a gazdasági növekedés: mennyiben az egykulcsos adó bevezetésének, mennyiben az FDI növekedésnek az eredménye Észtország (1994) Litvánia (1994) Lettország 1997) Szlovákia () Románia () Csehország Magyarország (2011) EU15 országok átlaga EU27 ország átlaga Forrás: Eurostat Data Explorer adatai alapján GDP/fő az EU27 átlagában (PPS system) A lineáris adózást alkalmazó országok egy foglalkoztatottjára jutó termelékenység az EU átlagában 14 12 10 8 6 4 Magyarország (2011) Észtország (1994) Kérdés, hogy az egy foglalkoztatottra jutó teljesítmény: 2 mennyiben az egykulcsos adó bevezetés, mennyiben a mérsékelt GDP növekedés eredménye, mennyiben a létszámcsökkenés eredménye Csehország () EU15 országok Lettország (1997) Románia () Litvánia (1994) Szlovákia () * Forrás: Eurostat Data Explorer adatai alapján GDP/fő az EU27 átlagában (PPS system) 8 7 6 5 4 3 2 1 A lineáris adózást alkalmazó országok foglalkoztatottsági rátája a 15-64 éves korúak arányában 1995 Románia () Litvánia (1994) Magyarország (2011) Kérdés, hogy a foglalkoztatási ráta alakulása: mennyiben az egykulcsos adó bevezetésének, mennyiben a GDP visszaesésének következménye, 1997 Észtország (1994) Lettország (1997) Csehország () Szlovákia () * GDP/fő az EU27 átlagában (PPS system) 8 7 6 5 4 3 2 1 Az SZJA kulcsot alkalmazó országok háztartásainak végső fogyasztása a GDP százalékában 1995 Litvánia (1994) Észtország (1994) Románia () Magyarország (2011) Kérdés, hogy a háztartások végső fogyasztása: mennyiben az egykulcsos adó bevezetésének, mennyiben a GDP mérsékelt változásának eredménye, 1997 EU15 országok Lettország (1997) Csehország () Szlovákia () * Forrás: Eurostat Data Explorer adatai alapján Forrás: Eurostat Data Explorer adatai alapján SZJA bevételek a GDP arányában (%) 9,0 7,0 5,0 3,0 A GDP arányos SZJA bevételek az egykulcsos lineáris adózást alkalmazó országok esetében Kérdés, hogy az SZJA bevételek mérséklődése: mennyiben az egykulcsos adó bevezetés, 1,0 mennyiben a GDP stagnálás következménye 1995 1997 Észtország (1994) Lettország (1997) Szlovákia () Magyarország (2011) Csehország () Románia () Litvánia (1994) Forrás: Eurostat Data Explorer adatai alapján Annual growth rate (%) Egységnyi munkaerőköltség változása kiemelt országokban 1 1 1 1 - - Austria Czech Republic Germany Hungary Italy Slovak Republic
A nem pénzügyi vállalatok foglalkoztatottjainak egy órára jutó átlagos munkaerőköltsége (-)* 45,0 euró/fő/munkaóra 4 35,0 3 25,0 2 15,0 1 5,0 A közteherviselési kérdésekkel foglalkozó szakirodalom a munkáltatói bruttó költség és a munkavállalói nettó jövedelem közötti különbséget Adóék megnevezéssel használja *10 főnél nagyobb vállalkozások adatai alapján Forrás: Eurostat Data Explorer -2-4 -6 100 Ft bérköltségre jutó munkáltatói és munkavállalói közteher, 2012 6 Nyugdíj 2% 4 Munkáltatói TB 28,5% EHO - Ft/hó/fő Eü ellátás 3,5% Szakképzési járulék 1,5% 2 Rehabilitációs járulék m.erőpiac Táppénz hozzájárulás 1,0% Baleseti járulék 1990 1992 1994 100+40 munkáltatói kötelezettség munkavállalói kötelezettség SZJA 20,3% TB járulék 18,5% Egyéb 1,2% Adóék -40 140 80 60 adóterhelés a GDP arányában (%) 2 1 1 1 1 II. Az indirekt adók GDP arányában mért változása az Európai Unióban (-2011) Az indirekt adók szerepének lassú felértékelődése figyelhető meg EU15 országok EU27 országok EU12 országok Magyarország Közvetett (indirekt) adók a GDP százalékában (-) Az indirekt típusú adók GDP arányában számolt részesedése az EU27 országokban, 2% Emelkedő indirekt adóteher Csökkenő indirekt adóteher 1% 18% 1% 16% 14% % 12% 1% 10% 1% % 8% 6% 4% % % % % Az indirekt adóteher emelkedése az ÁFA és jövedéki adók emelésének a következménye EU-15 EU-12 2% 0% EU-12 EU-15 EU-27 V Importot terhelő adók és vámok Termékeket terhelő adók (ÁFA éa vám nélkül) Egyéb forgalomhoz kapcsolt adók 2012. Source: április 23 Eurostat Data Explorer, 2012. 01. 25-i letöltés
3% 25,0% 2% 15,0% 1% 5,0% % A normál ÁFA kulcsok változása az EU27 országokban (2011-2012) normál ÁFA kulcs, normál ÁFA kulcs, 2012 III. A szociális járulékok GDP arányában mért változása az Európai Unióban (-2011) Forrás: European 2012. Commission, április 23Taxud.c.1(2012)134284, 2012 edition adóterhelés a GDP arányában (%) 1 1 1 EU15 országok EU27 országok A szociális járulékok stagnálnak, illetve lassú mérséklődést mutatnak EU12 országok Magyarország 18% A szociális járulékok GDP arányában számolt részesedése az EU27 országokban, 16% 14% 12% 10% 8% 6% 4% Az adóterhelés elméleti vizsgálata, illetve gyakorlati elemzése szempontjából növekvő szerepe van az adók és járulékok közgazdasági funkciók szerinti vizsgálatának 2% 0% EU15 EU27 EU12 munkavállalói járulékok (biztosítottak) munkáltatói járulékkötelezettségek önfoglalkoztatók (önbiztosítottak) 2012. Source: április Eurostat 23 Data Explorer, 2012. 01. 25-i letöltés Az adók és járulékok közgazdasági funkciók szerinti megoszlása az EU27 országokban (-) A GDP arányában számolt adó- és járulékterhek közgazdasági funkciók szerint (százalék) Munkát terhelő adók Fogyasztást terhelő adók Tőkét terhelő adók Teljes adó- és járulékteher 8,9% 8,8% 20,3% 19,9% EU15 20,8 20,4 12,1 10,8 8,3 9,1 41,2 40,3 11,4% 10,9% EU12 18,5 10,9 11,9 4,2 6,1 33,6 31,9 munkát terhelő fogyasztást terhelő tőkét terhelő munkát terhelő fogyasztást terhelő tőkét terhelő EU27 20,3 19,0 19,9 19,3 11,4 15,3 10,9 14,7 8,9 4,7 8,8 3,8 40,6 39,0 39,6 37,8 2012. Source: április Eurostat 23 Data Explorer, 2012. 01. 25-i letöltés
A fogyasztást terhelő adók a GDP arányában az Európai Unióban (-2011) A munkát terhelő adók a GDP arányában az Európai Unióban (-2011) adóterhelés a GDP arányában (%) 1 1 1 1 A. évben a GDP nagyobb mértékben csökkent, mint az adóteher adóterhelés a GDP arányában (%) 25,0 2 15,0 1 5,0 EU15 országok EU12 országok EU27 országok Magyarország EU15 országok EU27 országok EU12 országok Magyarország A munkára épülő adók és járulékok főbb összetevői, 3% adóteher összetétele (%) 25,0% 2% 15,0% 1% 5,0% A 22-es csapdája miatt felértékelődnek az adóztatás hatékonyságával foglalkozó vizsgálatok a nemzeti számlák adatai alapján komoly elemzések készülnek a tényleges adóbevételek és az elméletileg teljesíthető adóbevételek közötti eltérés okainak feltárására % személyi jövedelemadó szociális járulék egyéb munkára épülő adó Az adóztatás hatékonyságát elemző vizsgálatok főbb típusai az EU27 országokban Fogyasztást terhelő adók a GDP felhasználás végső fogyasztást tükröző értékének arányában, Munkát terhelő adók a jövedelemalapon számolt GDP alkotó elemét jelentő munkavállalói bérek- és keresetek arányában, Az adóék alakulása és a befolyásoló tényezők vizsgálata, Növekvő figyelem az országhatárokat átlépő vállalkozások működésére (lásd: CCCTB javaslata), s ennek érdekében a 27 féle közteherviselési rendszer gyakorlati közelítésére; Az offshore ügyletek kontrollja, az informális működés visszaszorítása, A gazdasági törekvéseket torzító adóalapok helyett új közteherviselési típusok bevezetése (zöld adók, céladók, tranzakciós adók) bevételek (millió ) A fogyasztásra épülő adóbevételek a végső fogyasztás arányában az EU 27 országokban, 2 500 000 2 000 000 1 500 000 1 000 000 500 000 0 EU27 átlag 13,5% 25,0% 2% 15,0% 1% Fogyasztásra épülő adóbevételek GDP végső fogyasztási értéke Fogyasztási adók a fogyasztás %-ában 5,0% % teljesítési ráta (%)
bevételek, bérek (millió ) 1 400 000 1 200 000 1 000 000 800 000 600 000 400 000 200 000 A személyi jövedelemadó bevételek a munkavállalói bérek és keresetek arányában, 0 Munkavállalói bérek és keresetek Személyi jövedelemadó bevétel SZJA a keresetek arányában EU27 átlag 18,3% 5% 45,0% 4% 35,0% 3% 25,0% 2% 15,0% 1% 5,0% % teljesítési ráta (%) A - között a közteherviselési rendszereket érintő főbb megállapítások A közösségi harmonizációban kezdeményezések ellenére nincs áttörés, a válságkezelő intézkedések alapvetően nemzeti jellegűek, A GDP arányos adóterhelés kisebb mértékben csökkent, mint amilyen ütemben zsugorodnak a gazdasági teljesítmények (fáziskésés?), A válság következtében az állami bevételeken belül felértékelődtek az adókból és járulékokból származó bevételek, Megkezdődött a hangsúlyváltás, vagyis a jövedelmek adóztatása helyett a fogyasztás adóztatása kerül előtérbe, A GDP arányos közteherviselésen belül a szociális járulékokőrzik pozíciójukat, de belső átrendeződéssel (munkáltatók helyett a munkavállalókra helyeződik a teher); Adónemek szerinti vizsgálatok az adókulcsok mérséklését, de a kedvezmények és mentességek erőteljes korlátozását jelzik; Erősödik a káros javak adóztatására irányuló törekvés A 22-es csapdája miatt növekvő figyelmet kapnak az adóztatás hatékonyságát javító programok (kifehérítés, bürokrácia leépítés, elektronikus ügyintézés) Előzetes elgondolások a 2013. évi válságkezelő intézkedésekről USA: Tao mérséklés (35-ről 28%-ra), munkahelyteremtés ösztönzés, SZJA sávok maradnak, de a vagyonadók növelése Japán: Tao kulcs mérséklés, SMEs kiemelt kedvezményezése, zöld adózás további erősítése, szolidaritási adó ; Németország: gazdaság modernizálása és adóreform, ÁFA kulcs (19%) esetleges emelése, Tao marad, de megszűnik az IPA levonhatósága, munkára épülő terhek további mérséklése (induló és középes SZJA kulcsok mérséklése), zöld adók szélesítése, Anglia: Tao mérséklés (26-ról 24%-ra), SZJA felső kulcs mérséklés (50%-ról 45%-ra), vagyonadó kiterjesztése, átmeneti mérséklés után -os ÁFA Franciaország: SZJA felső kulcs emelés, munkára épülő adóterhek csökkentése (munkáltatói TB), vagyoni adózás, Olaszország: válságadók alkalmazása (energia- és pénzügyi szektor, vagyoni adóztatás), ÁFA emelés, Spanyolország: adójóváírás szélesítése, de SZJA kulcsok emelése, SMEs kiemelt kedvezményezése, ÁFA kulcsok emelése, vagyoni adózás Görögország: kiadáscsökkentés és bevételnövelés, így SZJA kulcsok emelése, Tao mérséklés, ÁFA kulcsok emelése (jelenleg 23, 13, 6,5%-os mértékekkel), vagyoni adózás Ausztria: stabil adórendszer, ad hoc intézkedések nélkül, esetleg Tao csökkentés jöhet, Csehország: ÁFA emelés ( helyett 21%), egykulcsos SZJA módosítása, Szlovákia: egykulcsos SZJA feladása, szolidaritási adó, bankadó, EU közösség: Fiskális Unió, CCCTB, Tobin adó közösségi adópolitika megújítása, Hazai helyzetünk elmozdulási irányok Negyedszázados adórendszerünk átfogó modernizációja halaszthatatlan; Figyelembe kell venni, hogy az adórendszer modernizációja eszközként szolgál a társadalmi, gazdasági célok megvalósításában, s az államszervezet működtetésében így egy kiszámítható és stabil adórendszer csak előző célok ismeretében alakítható ki; Erősíteni kell a növekedés ösztönző elemeket (atomizáltság helyett erőforrások koncentrációja, nyereség visszaforgatás kedvezményezése, K+F+I tevékenység erősítése a saját tudásbázisra épülő termékszerkezet modernizációja érdekében, A közteherviselés hazai súlypontjait (fogyasztás, élőmunka, tőke) az ország valós adottságaihoz kell igazítani, s nagyobb teret kell adni a káros javak adóztatásának, Az adminisztrációs terhek egyszerűsítése érdekében egyfelől szélesebb körben kell élni a korszerű informatikai eszközökkel, másfelől a mikro- és kisvállalkozások körében enyhíteni kell az adminisztrációs kötelezettségeket (emlékeztető: Egyszerű állam program), A vállalkozások szélesedő külkereskedelmi kapcsolataira, valamint országhatárokat átlépő hálózatos szerveződésére tekintettel nagyobb figyelmet kell fordítani a közteherviselési rendszerek működtetéséért felelős szervezetek nemzetközi együttműködésére, % GDP teljesítmény alakulása Magyarországon (1987-2013) növekedés és felzárkózás A bruttó hozzáadott-érték gyarapodása és a növekedést meghatározó tényezők (1997-2011) Hozzáadott-érték 10% stabilizáció visszaesés - - - 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 átalakulási válság 1997 2011 *2012 **2013 válság Létszám többlet -0,4 0,6 % Tőke gyarapodás 68,7 69,5% Termelékenység 31,3%-31,5% - -1-1 - ** várható, prognosztizált érték Forrás: a szerző összeállítása Kérdés: Mi lesz a növekedés motorja a jövőben?! Munka intenzitás 3,3-3,4% Tőke intenzitás 27,8%-2%
A 2012. évi korrekciók és a 2013. évi előzetes elgondolások a.) 2012. évi ktgv-i egyensúly cca 150 mrd Ft további korrekciót igényel (kiadáscsökkentés, bevételnövelés); b.) A 2013. évi ktgv-i egyensúly hivatalosan cca 500 mrd Ft, saját számításaim cca 1300 mrd Ft korrekciót igényelnek Kiadáskorlátozás a Széll Kálmán tervre épül, Bevételnövelő intézkedések lehetnek - Tiszta egykulcsos SZJA kialakításának halsztása, - kedvezményes ÁFA kulcsok emelése, - Jövedéki termékek adókulcsainak emelése, - Önkormányzati adók szélesítése, - Pénzügyi tranzakciós adó bevezetése, - Telefon-és internetforgalom adóztatása, - Újabb céladók rendszerbe állítása (lásd: zöld adók), stb Gondolatok a 2013. évi költségvetés kidolgozásának adó- és járulékrendszert érintő módosításaihoz Kiindulópont: a Konvergencia program vállalásai, Széll Kálmán terv követelményei, az EU-IMF tárgyalásokból fakadó kötelezettségek; Sajnálatos módon kalkulálni kell azzal, hogy a GDP növekedés alacsony szintje az abszolút értéken számolt adó- és járulékbevételek mérséklődésével fog járni; Az államháztartás közbevételekkel szembeni elvárásait erősíti az adósságállomány ütemes leépítésének igénye és a költségvetési hiány 3% alatt tartásának kötelezettsége; A közbevételek biztonságos képződését gyengítik a korábbi ígéretek (ágazati különadók kivezetése, a bankadó leépítése, a 216 ezer Ft/hó jövedelem felettiekre vonatkozó szuperbruttósítás kötelezettség megszüntetése, az ÁFA 27%-os normál kulcs fenntarthatósága, egyebek); Új alapokra kell helyezni a társadalombiztosítási rendszer működését (egészségbiztosítás, nyugdíjrendszer), s biztosítani kell a járulékfizetés és a szolgáltatási jogosultság összhangját; Megújításra vár az önkormányzati adózás ügye (kiemelten IPA), aminek egyfelől az önkormányzati saját bevételek növelését kell biztosítania, másfelől viszont az új adózási rendszer nem járhat a GDP arányos adóterhelés emelkedésével; Számolnunk kell a közösségi szintű adópolitika megújulásával és ennek keretében az adóharmonizációs kötelezettségek további erősödésével. Közteherviselést érintő vitakérdések Munkára épülő adóterhek mérséklése, Ötkulcsos ÁFA (35%, 30%, 25%,, 15%)?! Egykulcsos SZJA (esetleg 16 helyett ), Önkormányzati adózás (IPA, kontra Települési adó gondolata), Céladók környezetvédelmi adózás, EVA sorsa (EU konform egyszerűsített vállalkozási adó realitása), Pénzügyi tranzakciók adóztatása, Vállalkozások adminisztratív terheinek mérséklési esélye Jövőkép cselekvés nélkül álom! Cselekvés jövőkép nélkül rémálom! (Japán mondás) A szerző elérhetősége: Pitti Zoltán: zoltan.pitti@uni-corvinus.hu Közösségi szinten új és Magyarország szempontjából mélyebb elemzést igénylő a közösségi szintű konszolidált társasági adóalap javaslat előnyeinek és hátrányainak mérlegelése
Közösségi konszolidált társasági adóalap indokoltsága Jelenleg 27 féle filozófia szerint működik a társaságok adóztatása; A különböző számviteli szabályok, az eltérő időpontokban készülő adóbevallások, egyedi adóalap számítások, különböző nyelveken készülő beszámolók összehangolása az anyavállalatoknak komoly többletköltséget jelent; A többletköltségek fékezik a közösségen belüli együttműködés szélesítését (kkv szektor nem képes vállalni a költségterhet), Az átláthatatlan és költséges adórendszer fékezi a nemzetközi versenyképességet, rontja az FDI Társaságok országhatárokat átlépő szerveződése áramlását; Forrás: Pitti Zoltán szerkesztése 15% 30% 25% 25% 15% 25% 19% H 22% H 15% 33% 15% Ország (régió) határ Headquarters (anyavállalat) Regionális központ A konszolidált társasági adó lépései a.) Adóalap: a társasági nyereség adóköteles része. b.) Konszolidáció: egy vállalatcsoport különböző tagállamokban keletkező eredményének összevonása, ami alapján megállapítható az EU területén folyó tevékenység nettó eredménye c.) Konszolidált adóalap számítása: a vállalat bevételei csökkentve az adómentességet élvező tételekkel, továbbá olyan leírásokkal, mint a bérköltség, vásárolt anyagok költsége, vagy az értékcsökkenés. (A továbbiakban egy közös szabályrendszer szerint kell elvégezni a számítást.) A konszolidációs kör értelmezése H H Ország (régió) határ Headquarters (anyavállalat) Regionális központ Forrás: Pitti Zoltán szerkesztése A konszolidált adóalap felosztása a.) A konszolidált adóalap megállapítása után az adóalapot három azonos súlyú tényező alapján fel kell osztani az érintett országok tagállamok között; b.) A felosztási képlet összetevői: Eszközök (tárgyi eszközök 5 évre elosztott értékcsökkenéssel) egyharmad arányban; Munkaerő (részben bérköltségek, részben alkalmazottak száma) egyharmad arányban; Árbevétel (megállapítása az áruk kézbesítési/rendeltetési helye szerint) egyharmad arányban; c.) Az érdekelt országokra felosztott társasági adóalap után a nemzeti szabályoknak megfelelő adókulcs szerint kell adót fizetni; A harmonizáció nélküli állapot következményei Gyengülhet az EU nemzetközi versenyképessége, miközben más régiók dinamikusan fejlődnek; Akadályozza az integráció elmélyítésére irányuló törekvések kiteljesedését (lásd: fiskális unió); Fokozódhat a tagállamok közötti káros adóverseny (lásd: Race to the bottom hatás), Folytatódhat a versenyző nemzetállamok költségvetési bevételeinek csökkenése, Az tőketulajdonosok, illetve az anyavállalatok magatartása az átláthatatlanság következtében - kedvezőtlen fordulatot vehet, Adóarbitrázst okozhat, Tovább emelkedhetnek a vállalatok adminisztrációs költségei,