VERESS FERENC SZAKKÉPZŐ ISKOLA 4220 Hajdúböszörmény, Enyingi T. B. u. 5/a. OM azonosító: 031 243 Intézmény fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Intézmény vezetője: Rózsáné Ócsai Edit megbízott igazgató 2014. SZEPTEMBER 9.
Tartalomjegyzék: I. Bevezetés... 7 1. A SZMSZ célja, tartalma... 7 2. Jogszabályi háttér... 7 3. A SZMSZ hatálya... 9 II. Intézményi alapadatok... 11 1. Intézményi azonosítók... 11 2. Az intézmény (költségvetési szerv) alapításáról szóló jogszabály megnevezése... 11 3. Az intézmény tevékenységei... 11 3.1 Az intézmény alaptevékenységei... 11 3.2 Oktatáshoz kapcsolódó kiegészítő tevékenységek... 11 3.3 Vállalkozási tevékenység... 12 3.4 Befolyás gyakorlása... 12 III. Szervezeti felépítés... 13 1. A szervezeti egységek (intézményi közösségek) megnevezése... 13 1.1 Vezetők, vezetőség... 14 1.2 Pedagógusok közösségei... 19 1.3 Nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak... 20 1.4 Tanulók közösségei, diákönkormányzat... 20 1.5 Szülői szervezetek (közösségek)... 22 1.6 Óvoda-, iskola-, kollégiumi szék... 24 2. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája... 24 2.1 A kiadmányozás és a képviselet szabályai... 25 2.2 A szakmai munkaközösségek közötti együttműködés formái és kapcsolattartásának rendje... 25
2.3 A diákönkormányzat, a diákképviselők, valamint az intézményi vezetők közötti kapcsolattartás formái és rendje... 27 2.4 Az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje... 28 2.5 A vezetők és az intézményi tanács közötti kapcsolattartás formája... 28 2.6 A vezetők és az óvodai, iskolai, kollégiumi szülői szervezet (közösség) közötti kapcsolattartás formája... 28 2.7 A vezetők és az óvodaszék, az iskolaszék, a kollégiumi szék közötti kapcsolattartás formája... 29 2.8 Tagintézmény (intézményegység) esetén a tagintézménnyel (intézményegységgel) való kapcsolattartás rendje... 30 3. A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje... 30 4. Az egyes intézményi közösségek egymás közötti kapcsolattartásának formája, módja... 31 4.1 Pedagógusok közösségei tanulók közösségei... 31 4.2 Pedagógusok közösségei szülői szervezetek (közösségek)... 32 4.3 Intézményi tanács egyéb iskolai közösségek... 32 5. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja:... 33 6. Szakképző iskola esetén a gyakorlati képzést folytatókkal és szervezőkkel való kapcsolattartás formái és rendje... 36 IV. A működés rendje... 39 1. Az intézmény működési rendje... 39 1.1 Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása... 39 1.2 A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása... 39 1.3 Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások... 41 2. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelésioktatási intézménnyel... 42 3. Az egyéb foglalkozások célja, szervezeti formái, időkeretei... 42 4. A felnőttoktatás formái... 43
5. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok43 6. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje... 44 7. A tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályai... 51 7.1 Jogszabályi háttér:... 51 7.2 A fegyelmi eljárás megindítása:... 51 7.3 A fegyelmi tárgyalás... 52 7.4 A fegyelmi büntetés... 52 7.5 A fegyelmi határozat... 54 7.6 Az eljárást megindító kérelem... 54 7.7 A kizárás... 55 7.8 A döntés jogerőre emelkedése... 55 7.9 A fegyelmi egyeztető eljárás részletszabályai... 55 8. A könyvtár működése... 57 9. Intézményi védő, óvó előírások... 70 9.1 A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje... 71 9.2 Gyermekek, tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend... 73 9.3 Az intézmény alkalmazottjainak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében és baleset esetén... 74 9.4 Bármely rendkívüli esemény esetén szükséges teendők... 76 9.5 Katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi tevékenység szervezeti és végrehajtási rendje... 77 10. Egyéb kérdések... 77 10.1 A kereset-kiegészítés feltételei... 77 10.2 Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje 77
10.3 Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje... 78 10.4 A teljesítménypótlék összege meghatározásának elvei... 78 10.5 Vagyoni jogok átruházásakor a tanulót megillető díjazás megállapításának szabályai... 78 10.6 Szakképző iskola esetén a munkaruha kihordási idejének, tisztán tartásának jogszabályoktól eltérő szabályozása... 78 10.7 Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség előírása... 79 10.8 Az intézmény biztonságos működését garantáló szabályok... 80 10.9 Egyéb, az intézmény működésével összefüggő olyan kérdés, amelyet jogszabály rendelkezése alapján az SZMSZ-ben kell, vagy más szabályozó dokumentumban nem kell vagy nem lehet szabályozni... 80 11. Intézményi dokumentumok nyilvánossága... 81 V. Záró rendelkezések... 82 1. A SZMSZ hatálybalépése... 82 2. A SZMSZ felülvizsgálata... 82 3. Az intézményben működő egyeztető fórumok nyilatkozatai... 83 4. Fenntartói és működtetői nyilatkozat... 84 5. Mellékletek... 85 1. melléklet... 86 A Veress Ferenc Szakképző Iskola Könyvtárának gyűjtőköri szabályzata... 86 2. melléklet... 98 Katalógus szerkesztési szabályzat... 98 3. sz. melléklet... 100 Könyvtárhasználati szabályzat... 100 4. melléklet... 103 A könyvtárostanár munkaköri feladatai:... 103 5. melléklet... 104
Tankönyvtári szabályzat... 104 6. melléklet... 107 SZÜLŐI VÁLASZTMÁNY A... 107 7. melléklet... 110 Veress Ferenc Szakképző Iskola Intézményi Tanácsának ügyrendje... 110 8. sz. melléklet... 114 Adatkezelési szabályzat... 114 6. Munkaköri leírások:... 125 1. IGAZGATÓ... 125 2. ÁLTALÁNOS IGAZGATÓHELYETTES... 127 3. MŰSZAKI IGAZGATÓHELYETTES... 129 4. PEDAGÓGUSOK... 130 5. SZAKOKTATÓ, GYAKORLATI OKTATÓ... 133 6. OSZTÁLYFŐNÖK... 136 7. MUNKAKÖZÖSSÉGVEZETŐK... 139 8. KÖNYVTÁROSTANÁR... 140 9. DIÁKKÖRVEZETŐK MUNKAKÖRI LEÍRÁSA... 141 10. RENDSZERGAZDA... 142 11. ÜGYVITELI DOLGOZÓ I.... 143 12. ÜGYVITELI DOLGOZÓ II.... 144 13. ISKOLATITKÁR... 145 14. SZEMÉLYÜGYI- MUNKAÜGYI ELŐADÓ... 146 15. GAZDASÁGI DOLGOZÓ... 147 16. LABORÁNS... 148 17. MŰSZAKI DOLGOZÓ... 149 18. ISKOLAPSZICHOLÓGUS... 150
I. Bevezetés A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Veress Ferenc Szakképző Iskola 4220 Hajdúböszörmény, Enyingi T. B. u. 5/a. belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket jelen szervezeti és működési szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) határozza meg. [Nkt. 25. (1) bekezdés] 1. A SZMSZ célja, tartalma A SZMSZ célja, hogy a törvényben foglalt jogilag szabályozott magatartások minél hatékonyabban érvényesüljenek a köznevelési intézményben. Az SZMSZ határozza meg az intézmény szervezeti felépítését, működésének belső rendjét, a külső és belső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és azon rendelkezéseket, amelyeket a jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az SZMSZ a kialakított és működtetett tevékenységcsoportok és folyamatok összehangolt kapcsolati és működési rendjét tartalmazza az intézmény Pedagógiai Programjában rögzített cél és feladatrendszer hatékony megvalósítása érdekében. Az SZMSZ önálló belső jogi forrás, amely összhangban áll az intézmény Pedagógiai Programjával és Házirendjével. Az SZMSZ tartalma nem állhat ellentétben jogszabályokkal, sem egyéb intézményi alapdokumentumokkal, szabályozókkal, nem vonhat el törvény vagy rendelet által biztosított jogot, nem is szűkítheti azt, kivéve, ha maga a jogszabály erre felhatalmazást ad. 2. Jogszabályi háttér A SZMSZ szabályozási körét meghatározó jogszabályok: a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény a 2012. évi CXXIV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról a nevelési-oktatási intézmények működéséről és névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 28.) EMMI rendelet (továbbiakban: R.) a Kormány 229/2012. (VIII.28) Korm. rendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet (továbbiakban: Ámr.) a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. r.) a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény (továbbiakban: Tpr.) a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet és a 4/2010. (I.19) OKM rendelet
az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002. (II. 26.) OM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 44/2007. (XII. 29.) OKM rendelet További, az adott intézmény működését meghatározó fontosabb jogszabályok: Magyarország központi költségvetéséről szóló mindenkori törvények az államháztartásról szóló 2011. CXCV. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény az oktatási igazolványokról szóló 362/2011. (XII. 30.) kormányrendelet az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) kormányrendelet a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) kormányrendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról szóló 130/1995. (X. 26.) kormányrendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről, és alkalmazásáról szóló 243/2003 (XII. 17.) kormányrendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről, és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) kormányrendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) kormányrendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) kormányrendelet a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) kormányrendelet a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) kormányrendelet (a továbbiakban: Nkt. Vhr.)
az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) kormányrendelet a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról és az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásokról szóló 83/2012. (IV. 21.) kormányrendelet a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM-rendelet a két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvének kiadásáról szóló 26/1997. (VII. 10.) MKM-rendelet a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 46/2001. (XII. 22.) OM-rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 2/2005. (III. 1.) OM-rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20. ) OM-rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 28/2000. (IX. 21. ) OM-rendelet a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről szóló 8/2006. (III. 23.) OMrendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 20/2007. (V. 21.) SZMM-rendelet a szakfeladatrendről és az államháztartási szakágazati rendről szóló 56/2011. (XII. 31.) NGM-rendelet a szakmai vizsgadíj és a vizsgáztatási díjak kereteiről, valamint egyes szociális és munkaügyi miniszteri rendeletek rendelkezéseinek hatályon kívül helyezéséről szóló 20/2008. (XII. 17.) SZMM-rendelet a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 4/2010. (I. 19.) OKM-rendelet az Országos képzési jegyzékről szóló 37/2003. (XII. 27.) OM-rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM-rendelet az oktatásért felelős miniszter mindenkori rendelete a tanév rendjéről. a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM-rendelet az oktatásért felelős miniszter mindenkori rendelete a tanév rendjéről 3. A SZMSZ hatálya A SZMSZ hatálya kiterjed az intézménnyel jogviszonyban álló személyekre, valamint mindazokra, akik belépnek az intézmény területére, használják helyiségeit, létesítményeit. A SZMSZ előírásai érvényesek az intézmény területén a benntartózkodás, valamint az intézmény által külső helyszínen szervezett rendezvényeken a rendezvények ideje alatt.
A szabályzat a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba és határozatlan időre szól. Ennek hiányában a hatályba lépés napja a jóváhagyásra való felterjesztéstől számított 30 nap eltelte utáni első munkanap.
II. Intézményi alapadatok 1. Intézményi azonosítók OM azonosító: 031243 KLIK szervezeti egységkód: 082063 2. Az intézmény (költségvetési szerv) alapításáról szóló jogszabály megnevezése 3. Az intézmény tevékenységei 3.1 Az intézmény alaptevékenységei 4220 Hajdúböszörmény, Enyingi Török Bálint utca 5/A 1. szakközépiskolai nevelés-oktatás 2. nappali rendszerű iskolai oktatás 3. évfolyamok: négy 4. sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők) 5. érettségire felkészítő négy évfolyam 6. iskolai könyvtár saját szervezeti egységgel 7. iskolarendszeren kívüli képzésben való részvétel, nyilvántartási szám: 090273-05, képzési forma megnevezése: szakmai, általános, nyelvi 4220 Hajdúböszörmény, Kálvineum utca 12. 1. szakiskolai nevelés-oktatás 2. nappali rendszerű iskolai oktatás 3. sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők) 4. kizárólag szakképző évfolyamok 5. iskolai tanműhely, maximális létszáma: 72 4220 Hajdúböszörmény, Városkert utca 38./D 1. szakiskolai nevelés-oktatás 2. nappali rendszerű iskolai oktatás 3. sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők) 4. kizárólag szakképző évfolyamok 5. iskolai tanműhely, maximális létszáma: 150 6. iskolarendszeren kívüli képzésben való részvétel, nyilvántartási szám: 090273-05, képzési forma megnevezése: szakmai, általános, nyelvi 3.2 Oktatáshoz kapcsolódó kiegészítő tevékenységek
3.3 Vállalkozási tevékenység Az intézmény az állami közszolgálati feladatok ellátása mellett vállalkozási tevékenységet nem folytat. 3.4 Befolyás gyakorlása Az iskola gazdálkodási szervezetekben alapítói, tulajdonosi (tagsági, részvényesi) jogokat nem gyakorol.
III. Szervezeti felépítés 1. A szervezeti egységek (intézményi közösségek) megnevezése
1.1 Vezetők, vezetőség INTÉZMÉNYVEZETŐ Az intézményvezetői jogkör: Az intézményvezető feladatait, jogkörét, felelősségét a köznevelési törvény és a fenntartó határozza meg. Kapcsolatot tart az illetékes tankerület munkatársaival, és a települési önkormányzat képviselőjével. Kiemelt feladatai és hatásköre: a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése a nevelőtestület vezetése és döntéseinek előkészítése a döntések végrehajtásának szakszerű szervezése, ellenőrzése a működéshez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása a rendelkezésre álló költségvetés alapján az intézményt irányító belső szabályzatok vezetői utasításként való kiadása, hatályosságról történő gondoskodás a közoktatási intézmény képviselete együttműködés az érdekképviseleti szervekkel, szülőkkel, diákokkal, fenntartóval a nemzeti és intézményi ünnepélyek méltó szervezése a gyermek és ifjúságvédelmi munka, valamint a tanuló és gyermekbalesetet megelőzésének irányítása belső ellenőrzés döntés minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe.
Az intézményvezető kizárólagos hatáskörében általánosan nem helyettesíthető feladatok: szakmai teljesítés igazolása pályázatok benyújtása és támogatási szerződések megkötése, kizárólag szakmai együttműködésre, képzésen való részvételre, valamint az 5 millió forint támogatási összeget meg nem haladó 100%-os támogatási intenzitású projektek esetében Intézményvezetői felelősség: Az intézményvezető egy személyben felelős: az intézmény szakszerű és törvényes működéséért az ésszerű és takarékos gazdálkodásért, vagyonvédelemért a pedagógiai munkáért a gyermekekkel való egyenlő bánásmód megköveteléséért a tanulók, gyermekek érdekeinek elsőbbségéért a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok ellátásáért a nevelő- oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért a tanuló és gyermekbalesetek megelőzéséért a gyermekek egészségügyi vizsgálatainak ellátásáért a méltányos és humánus ügykezelésért és döntésekért. Hatáskörében átruházza: - az általános igazgatóhelyettesre: a nevelőmunka ellenőrzését iskolai szinten, az oktatómunka ellenőrzését a szakközépiskolai és a szakiskolai közismereti tárgyak területén a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések végrehajtásának ellenőrzését a nemzeti és iskolai ünnepélyek megszervezését a szakiskolai és a szakközépiskolai nevelő-oktató munka ellenőrzését a szakiskolai és a szakközépiskolai szakmai képzés színvonalának ellenőrzését a gyakorlati helyeken folyó szakmai gyakorlat ellenőrzését a szakközépiskolai szakmacsoportos és szakmai képzés színvonalának ellenőrzését
a szakközépiskolai és a szakiskolai szakmai gyakorlati képzés szervezését, ellenőrzését - a műszaki igazgatóhelyettesre: az iskola műszaki, informatikai rendszerének ellenőrzését elektronikus adatszolgáltatásának irányítását pályázati tevékenység koordinálását eszköz-, és anyagbeszerzések koordinálását a Központi tanműhelyben folyó szakmai gyakorlati képzés színvonalának ellenőrzését a felnőttképzési tanfolyamok szervezését, irányítását VEZETŐHELYETTESEK Az intézményvezető feladatait az általános igazgatóhelyettes és a műszaki igazgatóhelyettes, közreműködésével látja el. A vezető helyettesek megbízása Az általános igazgatóhelyettes középiskolai tanári felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel, a műszaki igazgatóhelyettes felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel, valamint mindannyian legalább 5 év pedagógus munkakörben szerzett gyakorlattal rendelkező személyek, akik közvetlenül irányítják a beosztottak munkáját. Vezető helyettesek jogköre és felelőssége A vezető helyettesek munkájukat munkaköri leírásuk alapján és az intézményvezető közvetlen irányításával végzik. (Részletes munkaköri leírásuk az SZMSZ mellékletében található.) A vezető helyettesek hatásköre és felelőssége kiterjed teljes feladatkörükre és tevékenységükre. Tevékenységükben személyes felelősséggel tartoznak az intézmény vezetőjének. A szabályzatokban előírtaknak megfelelően részt vesznek az intézmény belső ellenőrzésében. Az ellenőrzések tapasztalatait, lényegi észrevételeiket, az intézmény érdemi problémáit jelzik az intézmény vezetőjének, konkrét megoldási javaslatokat tesznek.
Beszámolási kötelezettségük az intézmény irányításuk alá tartozó területére és a közvetlenül irányított alkalmazottak munkájára vonatkozik. VEZETŐI HELYETTESÍTÉSI REND Az intézményvezető helyettesítési rendje Az intézményvezetőt szabadsága, betegsége, hivatalos távolléte, valamint tartós akadályoztatása esetén az általános igazgatóhelyettes, egyéb esetekben a műszaki igazgatóhelyettes helyettesíti. Az intézményvezető előrelátható tartós távolléte esetén a teljes vezetői jogkör gyakorlására külön írásos intézkedésben is adhat felhatalmazást A vezető helyettesek helyettesítése az általános igazgatóhelyettest a műszaki igazgatóhelyettes helyettesíti a műszaki igazgatóhelyettest az általános igazgatóhelyettes helyettesíti A VEZETŐK MUNKARENDJE ÉS BENNTARTÓZKODÁSA A vezetők munkaideje heti 40, napi 8 óra. A vezetők benntartózkodásának heti rendjét az éves órarendben megállapított tanítási óráikat figyelembe véve kell meghatározni. A vezetői ügyeleti beosztást ki kell függeszteni az intézményi egységek nevelői szobáiban. Ennek során a következőket kell biztosítani: az intézmény hivatalos munkaidejében felelős vezetőnek kell az intézményegységekben tartózkodni a vezetőhelyettesek elsősorban a közvetlen irányításuk alá tartozó területek működési idejében lássanak el ügyeletet az ügyeletes vezető akadályoztatása esetén az SZMSZ vezetői helyettesítési rendje jelöli ki az ügyeletes vezető személyét. VEZETŐSÉG ÉS VEZETÉSI SZINTEK, KAPCSOLATTARTÁS Az iskolavezetés Az iskolavezetés az igazgatóból és helyetteseiből áll.
Kapcsolattartásuk folyamatos: a szükségletnek és a konkrét feladatoknak megfelelő rendszerességgel. A vezetőhelyettesek heti rendszerességgel számolnak be tevékenységükről. Bővített iskolavezetés A bővített iskolavezetés az iskolavezetésből és a munkaközösségek vezetőiből áll. Informatív testületként véleményező és javaslattevő joga van, előkészíti a nevelőtestület döntéseit, az éves munkatervben előírt időpontban értekezletet tart. A vezetőség üléseire állandó vagy alkalmi meghívottakat hívhat pld.: a Közalkalmazotti Tanács elnökét, a szabadidő szervezéssel megbízott kollégát, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat ellátó alkalmazottat, a diákönkormányzatot segítő pedagógust, a diáktanács elnökét, a szülői szervezet elnökét.
1.2 Pedagógusok közösségei Az intézmény nevelőtestülete A nevelőtestület - a köznevelési törvény 70. alapján - a nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő munkavállalója, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő egyéb felsőfokú végzettségű dolgozója, diákönkormányzatot segítő pedagógus, iskolapszichológus. A nevelési és oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben a nevelési - oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben a köznevelési törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület értekezletei, osztályértekezletei A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja: tanévnyitó, tanévzáró értekezlet, félévi és év végi osztályozó konferencia, tájékoztató és munkaértekezletek (heti gyakorisággal), nevelési értekezlet (évente legalább két alkalommal), rendkívüli értekezletek (szükség szerint). Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak (fontos oktatási kérdések, különleges nevelési helyzetek megítélése, az iskolai életet átalakító, megváltoztató rendeletek és utasítások értelmezése céljából, ha azt a nevelőtestület tagjainak legalább 50%-a, vagy az intézmény igazgatója szükségesnek látja. A nevelőtestület döntést igénylő értekezletein jegyzőkönyv készül az elhangzottakról, amelyet az értekezletet vezető személy, a jegyzőkönyv-vezető, valamint egy az értekezleten végig jelen lévő személy (hitelesítő) ír alá. A nevelőtestület egy-egy osztályközösség tanulmányi munkájának és neveltségi szintjének elemzését, értékelését (osztályozó értekezletek) az osztályközösségek problémáinak megoldását osztályértekezleten végzi. A nevelőtestület osztályértekezletén csak az adott osztályközösségben tanító pedagógusok vesznek részt kötelező jelleggel. Osztályértekezlet szükség szerint, az osztályfőnökök megítélése alapján bármikor tartható az osztály aktuális problémáinak megtárgyalása céljából. A nevelőtestület döntéseit és határozatait - a jogszabályban meghatározzak kivételével - nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve a jogszabályban meghatározott személyi ügyeket, amelyek kapcsán titkos szavazással dönt. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek.
Augusztus végén tanévnyitó értekezletre, júniusban az igazgató által kijelölt napon tanévzáró értekezletre kerül sor. Az értekezletet az igazgató vagy helyettese vezeti. Félévkor és tanév végén - az iskolavezetés által kijelölt időpontban - osztályozó értekezletet tart a nevelőtestület. Ha a nevelőtestület döntési, véleményezési, illetve javaslattevő jogát az iskola valamennyi dolgozóját érintő kérdésekben gyakorolja, akkor munkavállalói értekezletet kell összehívni. A nevelőtestületi értekezletre - tanácskozási joggal - meg kell hívni a tárgy szerinti egyetértési joggal rendelkező közösség képviselőit is. A nevelőtestületi értekezleten a tantestület minden tagjának részt kell vennie. Ez alól - indokolt esetben - az igazgató adhat felmentést. 1.3 Nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak iskolatitkár 1 fő rendszergazda 1 fő laboráns 1fő 1.4 Tanulók közösségei, diákönkormányzat Jogszabályi háttér: 2011.évi CXC. törvény 48 20/2012 EMMI rendelet 120 Az iskola, a kollégium tanulói a nevelés-oktatással összefüggő közös tevékenységük megszervezésére, a demokráciára, közéleti felelősségre nevelés érdekében - a házirendben meghatározottak szerint - diákköröket hozhatnak létre, amelyek létrejöttét és működését a nevelőtestület segíti. A diákkörök döntési jogkört gyakorolnak - a nevelőtestület véleménye meghallgatásával - saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, valamint tisztségviselőik megválasztásában, és jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban. A tanulók, diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat munkáját e feladatra kijelölt, felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű személy segíti, akit a diákönkormányzat és a nevelőtestület javaslatára az intézményvezető bíz meg ötéves időtartamra. 1. A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: a) az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, b) a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, c) az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, d) a házirend elfogadása előtt. Az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat véleményét a diákokat érintő fegyelmi ügyekben be kell szerezni.
2. A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt a) saját működéséről, b) a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, c) hatáskörei gyakorlásáról, d) egy tanítás nélküli munkanap programjáról, e )az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről (pl.: média diákkör, iskolaújság, iskolarádió, faliújság) 3. A diákönkormányzat SZMSZ-ét a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az SZMSZ jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő vagy ellentétes az iskola SZMSZ-ével, házirendjével. Az SZMSZ jóváhagyásáról nevelőtestületnek a jóváhagyásra történő beterjesztést követő harminc napon belül nyilatkoznia kell. Az SZMSZ-t vagy annak módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a nevelőtestület harminc napon belül nem nyilatkozik. 4. Az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat véleményét az Nkt. 48. (4) bekezdésben meghatározottakon túl: a) a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál, b) a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához, c) a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez, d) az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához, e) az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához, f) a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához, g) az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben ki kell kérni. 5. Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, a diákönkormányzat képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni, és az előterjesztést, valamint a meghívót ha jogszabály másképp nem rendelkezik a tárgyalás határnapját legalább tizenöt nappal megelőzően meg kell küldeni a diákönkormányzat részére. 6. A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola, a kollégium helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza az iskola, a kollégium működését. 7. A diákközgyűlés összehívását az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat vezetője kezdeményezi,a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint. 8. A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt tizenöt nappal nyilvánosságra kell hozni. 9. A diákönkormányzatok jogosultak szövetséget létesíteni, továbbá ilyenhez csatlakozni. A szövetség az iskolában, kollégiumban a diákönkormányzat jogait nem gyakorolhatja.
1.5 Szülői szervezetek (közösségek) Jogszabályi háttér 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, 43. fejezete: A szülői szervezet, az iskolaszék, az intézményi tanács, 73. 20/2012.EMMI: VII. Fejezet iratkezelés a nevelési-oktatási intézményekben 27. A nevelési-oktatási intézmények dokumentumainak nyilvánossága 82. ( 6) 20/2012.EMMI: VIII. Fejezet a nevelési-oktatási intézményben működő egyeztető fórumok 35. A szülői szervezet 119., valamint: 37. Az intézményi tanács 121. Iskolánkban intézményi tanács és iskolai szülői választmány működik. 1.5.1 Intézményi Tanács A Veress Ferenc Szakképző Iskola Intézményi Tanácsa nevelési-oktatási intézmény helyi közösségek érdekeinek képviselete céljából létrehozott egyeztető fóruma, mely a nevelőtestület, a szülői szervezet és a(z) (intézmény székhelye szerint illetékes) Önkormányzat delegáltjaiból álló autonóm testület. Az intézményi tanácsra vonatkozó adatok: Neve: Veress Ferenc Szakképző Iskola Intézményi Tanácsa Székhelye: 4220 Hajdúböszörmény Enyingi Török Bálint 5/a Képviselője: az intézményi tanács elnöke Nyilvántartásba vételi száma: IT11951 Az intézményi tanács jogai: Véleménynyilvánítási jog: Az intézményi tanács véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Kötelező vélemény kikérés Ki kell kérni az Intézményi Tanács véleményét a pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend, a munkaterv elfogadása, továbbá a köznevelési szerződés megkötése előtt. Az iskolai munkaterv határozza meg az iskolai tanév helyi rendjét. Ennek elkészítéséhez az intézményvezető kikéri többek között az intézményi tanács véleményét is. A nevelési-oktatási intézményben folyó a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatási törvény) 4. (4) bekezdésében szabályozott fakultatív hit- és vallásoktatás idejének és helyének meghatározásához be kell szerezni az intézményi tanács véleményét.
További jogok Nevelőtestületi értekezletet kell összehívni az intézményi tanács, kezdeményezésére. Az intézményi tanács kapcsolta az iskolavezetéssel Az iskolavezetéssel való konzultációs alkalmakon a VFSZKI Intézményi Tanácsát az elnök képviseli. A Tanács üléseinek állandó meghívottja az iskola igazgatója. Az intézményi tanács kapcsolata a többi iskolai szervezettel (közösséggel) A Tanácsot a többi iskolai közösséggel való kapcsolattartás terén az elnök vagy az elnök megbízásából az alelnök képviseli. Rendkívüli egyeztető konzultációt kell összehívni, ha a közös véleménynyilvánításra jogosult közösségek közül valamelyik azt az ok megjelölésével kezdeményezi. Az intézményi tanács működése Az intézményi tanács működését a Veress Ferenc Szakképző Iskola Intézményi Tanácsának ügyviteli rendje szabályozza. 1.5.2 Szülői Szervezet Választmánya Az intézmény szülői választmánya választott szülői szervezet, amely az osztályok szülői közösségeinek képviselőiből áll. A teljes szülői közösség teljes érdekképviseletét a szülői választmány látja el, melynek jogkörét és feladatait a szülői szervezet működési szabályzata tartalmazza. A szülői választmány választja meg vezetőségét, és rajta keresztül gyakorolja jogát. Az Szv. képviseletét egy személyben az Szv. elnöke látja el. Az iskolai szülői szervezet választmányát az alábbi jogok illetik meg: megválasztja saját tisztségviselőit szótöbbséggel kialakítja saját működési rendjét az iskolai munkatervhez igazodva elkészíti saját munkatervét képviseli a szülőket a köznevelési törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében véleményezi az iskola pedagógiai programját, házirendjét, valamint az SZMSZ azon pontjait, amelyek a szülőkkel, illetve a tanulókkal kapcsolatosak véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A Szülői Szervezet Választmányával való közvetlen vezetői kapcsolattartás az igazgató feladata. Az iskolai Szülői Szervezet Választmányát az iskola igazgatója tanévenként legalább két alkalommal összehívja, és tájékoztatást ad az iskola feladatairól, tevékenységéről. Az igazgatói tájékoztató értekezlet időpontjáról és helyszínéről az értesítés írásban történik az osztályfőnökök közreműködésével.
Az osztályok szülői szervezetei kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat az osztályban választott elnök, elnökhelyettes vagy az osztályfőnök segítségével juttathatják el az igazgatóhoz. A szülői szervezet feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit Az osztályok szülői közösségei Az osztályok szülői közösségével az osztályfőnök tart közvetlen kapcsolatot. A szülők csoportos tájékoztatása a szülői értekezleten, az egyéni tájékoztatás a fogadó órákon történik. A szülőkkel való kapcsolattartás írásos formái Hivatalos értesítések: tanulói jogviszonnyal kapcsolatos döntésekről, engedély a tantervi követelmények teljesítésének egyéni módjáról, felmentésekről, az esetleges igazolatlan hiányzásról, fegyelmi eljárás indításáról, beadványokra adott válaszokról stb. 1.6 Óvoda-, iskola-, kollégiumi szék Iskolánkban nem működnek. 2. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája Szervezeti egységek és kapcsolattartási rendjük Szervezeti egységek Felelős vezetőjük Székhelyük Szakközépiskolai, szakiskolai általános képzés Általános igazgatóhelyettes Főépület (Hajdúböszörmény, Enyingi T.B. 5/a.) Kálvineum (Hajdúböszörmény Kálvineum u. 12.) Szakközépiskolai szakmacsoportos, ágazati Általános igazgatóhelyettes Főépület (Hajdúböszörmény, Enyingi T.B. 5/a. szakmai képzés, érettségi utáni szakmai képzés Szakiskolai szakmai képzés Általános igazgatóhelyettes Kálvineum (Hajdúböszörmény Központi tanműhelyben folyó szakmai elméleti és gyakorlati képzés, felnőttképzés Nevelő- oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak Műszaki igazgatóhelyettes Kálvineum u. 12.) Központi tanműhely (Hajdúböszörmény, Városkert u. 38.) o -Iskolatitkár, laboráns Általános igazgatóhelyettes Főépület (Hajdúböszörmény, Enyingi T.B. 5/a. o rendszergazda Műszaki igazgatóhelyettes Főépület (Hajdúböszörmény, Enyingi T.B. 5/a.
Egyéb közalkalmazottak Műszaki igazgatóhelyettes Főépület (Hajdúböszörmény, Enyingi T.B. 5/a.) Iskolai könyvtár Általános igazgatóhelyettes Főépület (Hajdúböszörmény, Enyingi T.B. 5/a.) 2.1 A kiadmányozás és a képviselet szabályai Az intézményvezető kiadmányozza a jogviszony létesítése, a jogviszony megszüntetése, a fegyelmi eljárás megindítása, a fegyelmi büntetés kiszabása kivételével, az intézmény közalkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói intézkedések iratait, a tankerületi igazgatóval történt előzetes egyeztetést követően, az intézményben helyettesítés céljából, határozott időre történő jogviszony létesítésére irányuló munkáltatói intézkedést, az egyéb szabályzatban meghatározott, a szervezeti egység jogi személyiségéhez kapcsolódó kötelezettségvállalásokat, az intézmény napi működéséhez kapcsolódó döntéseket, tájékoztatókat, megkereséseket, egyéb leveleket, az intézmény szakmai feladatai ellátásához kapcsolódó azon döntéseket, amelyek kiadmányozási jogát az elnök a maga vagy a KLIK központi szerve szervezeti egysége illetve a tankerületi igazgató számára nem tartott fenn, a rendszeres statisztikai jelentéseket, érdemi döntést nem igénylő továbbítandó iratokat, a központi illetve a területi szerv által kért adatszolgáltatást. 2.2 A szakmai munkaközösségek közötti együttműködés formái és kapcsolattartásának rendje A köznevelési törvény 71. szerint a szakmai munkaközösség részt vesz az intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében és ellenőrzésében. A munkaközösségek segítséget adnak az iskola pedagógusainak szakmai, módszertani kérdésekben. A munkaközösség alapfeladata a pályakezdő pedagógusok, gyakornokok munkájának segítése, javaslat a gyakornok mentortanárának megbízására. A munkaközösség - az igazgató megbízására - részt vesz az iskola
pedagógusainak és gyakornokainak belső értékelésében, valamint a próba érettségi lebonyolításában, valamint az iskolai háziversenyek megszervezésében. A szakmai munkaközösség tagjai évente, de szükség esetén más időpontokban is javaslatot tesznek munkaközösség-vezetőjük személyére. Az intézményben négy munkaközösség működik: a nevelési, a humán, a reál és a szakmai munkaközösség. A munkaközösség-vezető feladata a munkaközösség tevékenységének szervezése, irányítása, koordinálása, eredményeik rögzítése, az információáramlás biztosítása a vezetés és a pedagógusok között. A munkaközösség-vezető legalább félévi gyakorisággal beszámol az intézmény vezetőjének a munkaközösség tevékenységéről, összeállítja a munkaközösség munkatervét, írásos beszámolót készít a tanév végi értékelő értekezlet előtt a munkaközösség munkájáról. A szakmai munkaközösségek feladatai az alábbiak: Javítják, koordinálják az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét. Együttműködnek egymással az iskolai nevelő-oktató munka színvonalának javítása, a gyorsabb információáramlás biztosítása érdekében úgy, hogy a munkaközösség-vezetők rendszeresen konzultálnak egymással és az intézmény vezetőjével. Az intézmény vezetője a munkaközösség-vezetőket legalább évi gyakorisággal beszámoltatja. A munkaközösség a tanévre szóló munkaterv alapján részt vesz az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében, a pedagógusok értékelési rendszerének működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásában. Fejlesztik a szaktárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat. Kezdeményezik a helyi pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, propagálják a megyei és országos versenyeket, háziversenyeket szerveznek tanulóink tudásának fejlesztése céljából. Felmérik és értékelik a tanulók tudásszintjét. Összeállítják az intézmény számára az osztályozó vizsgák, a próba érettségi vizsgák írásbeli tételsorait, ezeket fejlesztik és értékelik. Támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget. A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai Összeállítja az intézmény pedagógiai programja és aktuális feladatai alapján a munkaközösség éves munkatervét. Irányítja a munkaközösség tevékenységét, a munkaközösség szakmai és pedagógiai munkáját. Módszertani és szaktárgyi megbeszéléseket tart, segíti a szakirodalom használatát. Tájékozódik a munkaközösségi tagok szakmai munkájáról, munkafegyelméről, a munkaközösség minden tagjánál órát látogat. Az igazgató megbízására a pedagógus teljesítményértékelés rendszerében szakmai ellenőrző munkát, továbbá óralátogatásokat végez, tapasztalatairól beszámol az intézmény vezetésének. Képviseli állásfoglalásaival a munkaközösséget az intézmény vezetősége előtt és az iskolán kívül. Összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a munkaközösség tevékenységéről a nevelőtestület számára.
Állásfoglalása, javaslata, véleménynyilvánítása előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait; kellő időt kell biztosítani számára a munkaközösségen belüli egyeztetésre, mert a közösség álláspontját a többségi vélemény alapján kell képviselnie. Ha a munkaközösség véleményét kéri az igazgató, akkor a munkaközösség-vezető köteles tájékozódni a munkaközösség tagjainak véleményéről, ha a munkaközösség-vezető személyes véleményét, akkor ez számára nem kötelező. 2.3 A diákönkormányzat, a diákképviselők, valamint az intézményi vezetők közötti kapcsolattartás formái és rendje Jogszabályi háttér: 20/2012.EMMI rendelet 4. (2) bekezdés c) pont A DÖK-tal való kapcsolattartás elveit a Pedagógiai program szabályozza: A kapcsolattartás gyakorlati formái: A tanulók egyéni gondjaikkal, kéréseikkel közvetlenül is fordulhatnak az iskolavezetés tagjaihoz négyszemközt, vagy az osztály vagy diákcsoportot érintő ügyekben írásban is jelezhetik a problémájukat. Az osztályfőnök a diákönkormányzati képviselőivel köteles együttműködni, a feladatköri leírása alapján kialakítja a kapcsolattartás formáit. A tanulók képviseletének legfőbb szerve a DÖK, amely osztályonként 2 diákképviselőből áll. Az osztályok tanévenként, osztályfőnöki órán egy évre választják meg képviselőiket, akik bármikor visszahívhatók. A DÖK elnököt választ és titkárt, dönt saját működéséről. A munkatervben meghatározott időpontban havi egy alkalommal gyűlést tart a feladatok egyeztetésére. Az ülésekről feljegyzés, indokolt esetben jegyzőkönyv készít az elnök, vagy az erre megbízott jegyzőkönyvvezetők. A DÖK ülésein és az évi rendes közgyűlésen az intézmény vezetője személyesen vagy a segítő pedagóguson keresztül rendszeresen tájékoztatja a DÖK-öt a tanulókat érintő kérdésekről és kikéri a véleményét az aktuális ügyekben. A DÖK segítő pedagógus részt vesz a gyűléseken koordinálja, segíti a DÖK munkáját. A diákönkormányzatot segítő pedagógus folyamatos kapcsolatot tart az igazgatóval a az általános igazgatóhelyettessel, munkaközösség vezetőkkel A nevelőtestületi értekezleten a DÖK-öt a diákmunkát segítő képviseli. A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola, a kollégium helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza az iskola, a kollégium működését.
2.4 Az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje [R. 4. (2) bekezdés d) pont] 1. Testnevelés órák: a helyi tantervben meghatározott óraszámban. Helyszínei: tornaterem, sportudvar, uszoda, kondicionáló terem 2. Úszásoktatás: a városi uszodában a városi közép- és általános iskolákkal egyeztetett óraszámban és időpontokban zajlanak. A 10 évfolyam heti egy órában jár úszás órára. 3. Iskolai sportkör: három csoportban heti 2 órában van lehetősége a tanulóknak tanórán kívüli sportfoglalkozásokon részt venni a tanév elején meghirdetett sportkörökben. A sportkörök vezetője: az igazgató bízza meg. éves munkatervet készít, mely az iskolai munkaterv része félévente értékelő jelentést készít a sportköri munkáról sportköri naplót vezet (sorszám, dátum, téma, résztvevők, aláírás feltüntetésével) Az iskolai sportmunkát az általános igazgatóhelyettes ellenőrzi. 2.5 A vezetők és az intézményi tanács közötti kapcsolattartás formája Az Intézményi Tanács kapcsolattartási és működési formáját a Veress Ferenc Szakképző Iskola Intézményi Tanácsának ügyrendje tartalmazza részletesen. 2.6 A vezetők és az óvodai, iskolai, kollégiumi szülői szervezet (közösség) közötti kapcsolattartás formája [R. 4. (1) bekezdés g) pont] Intézményi szülői szervezet: Szülői választmány (SZV) Az intézmény szülői választmánya választott szülői szervezet, amely az osztályok szülői közösségeinek képviselőiből áll. A teljes szülői közösség teljes érdekképviseletét a szülői választmány látja el, melynek jogkörét és feladatait a szülői szervezet működési szabályzata tartalmazza. A szülői választmány választja meg vezetőségét, és rajta keresztül gyakorolja jogát. Az Szv. képviseletét egy személyben az Szv. elnöke látja el. Az Intézményi Tanács kapcsolattartási és működési formáját a Veress Ferenc Szakképző Iskola Intézményi Tanácsának ügyrendje tartalmazza részletesen. A szülők jogaik érvényesítésére és kötelességük teljesítésére szülői közösséget alkotnak. Az intézményi szülői szervezet dönt saját működési rendjéről, munkatervéről, tisztségviselői megválasztásáról, a képviseletről. A szülői választmánnyal való kapcsolattartás rendje: Szülői Szervezet Választmányának kapcsolattartási és működési formáját a Veress Ferenc Szakképző Iskola Intézményi Tanácsának működési szabályzata tartalmazza. részletesen. A szülői választmány elnöke folyamatos kapcsolatot tart az iskolavezetéssel és tanácskozási joggal részt vehet a rendes nevelőtestületi értekezleteken.
Az osztályok szülői közösségei Az osztályok szülői közösségével az osztályfőnök tart közvetlen kapcsolatot. A szülők csoportos tájékoztatása a szülői értekezleten, az egyéni tájékoztatás a fogadó órákon történik. A szülőkkel való kapcsolattartás írásos formái Hivatalos értesítések: tanulói jogviszonnyal kapcsolatos döntésekről, engedély a tantervi követelmények teljesítésének egyéni módjáról, felmentésekről, az esetleges igazolatlan hiányzásról, fegyelmi eljárás indításáról, beadványokra adott válaszokról stb. Az ellenőrző könyv Az iskola az ellenőrző könyvön keresztül tudatja a szülőkkel a tanulók órarendjét, az iskola vezetőinek, a tanulót tanító szaktanároknak, a gyermek és ifjúságvédelmi felelősnek a nevét, fogadóórájuk időpontját. Szintén az ellenőrző könyvön keresztül értesíti az iskola a szülőket a tanév rendjével kapcsolatos fontosabb dátumokról, aktuális eseményekről. A tanuló érdemjegyeit maga jegyzi be a kijelölt helyen az ellenőrzőben, melyet az osztályfőnök havonta ellenőriz. Az ellenőrző tartalmazza a tanuló írásbeli dicséreteit, figyelmeztetését, a szaktanároknak a tanulóval kapcsolatos észrevételeit, a szülők iskolának szóló értesítéseit, kéréseit. Az adott félév zárása előtt legalább egy hónappal az ellenőrző könyvön keresztül az osztályfőnök értesíti azoknak a tanulóknak a szüleit, akik valamilyen tantárgyból gyengén állnak, az adott pillanatban nem érik el az elégséges osztályzatot. A tanulók félévi osztályzatairól a szülőt az ellenőrző könyvben kiállított félévi értesítőben az osztályfőnök tájékoztatja. Szülői értekezletek rendje Az osztályok szülői közössége számára az osztályfőnök félévenként legalább egyszer a munkatervben rögzített időpontú rendes szülői értekezletet tart. Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az iskolavezetés, az osztályfőnök, a szaktanár és a szülői képviselők útján a szülői közösség a tanulók problémáinak megoldására. A 9. évfolyamon tanulók szülei számára összevont szülői értekezlet keretében tart tájékoztatást az intézményvezetője az iskola követelményeiről, az oktató - nevelőmunka feladatairól, az iskolai hagyományokról, a szülői ház és az iskola kapcsolatrendszeréről. Fogadóórák rendje A pedagógusok a fogadóórákon egyéni tájékoztatást adnak a tanulókról a szülők számára. A pedagógusok éves órarendjükhöz igazodva heti egy fogadóórát jelölnek ki a tanulók és szüleik számára, amelyet az ellenőrző könyvbe beíratnak a tanulókkal. Ezen kívül a szülői értekezletekhez kapcsolódva - szervezett szaktanári fogadóórákat tartanak a szaktanárok legalább egyszer félévente. Ezen időpontokban a kötelességeit elmulasztó tanuló szülőjét a szaktanár, illetve a szaktanár behívhatja fogadóórára. Ha a szülő a rendes fogadóórán kívül is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával telefonon, vagy írásban időpontot egyeztet az érintett pedagógussal. 2.7 A vezetők és az óvodaszék, az iskolaszék, a kollégiumi szék közötti kapcsolattartás formája Iskolánkban nem működik.
2.8 Tagintézmény (intézményegység) esetén a tagintézménnyel (intézményegységgel) való kapcsolattartás rendje Iskolánk nem rendelkezik tagintézménnyel. 3. A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje [R. 4. (1) bekezdés e) pont] Szervezeti egységek Felelős vezetőjük Székhelyük Szakközépiskolai, szakiskolai általános képzés Általános igazgatóhelyettes Főépület (Hajdúböszörmény, Enyingi T.B. 5/a.) Kálvineum (Hajdúböszörmény Kálvineum u. 12.) Szakközépiskolai szakmacsoportos, ágazati Általános igazgatóhelyettes Főépület (Hajdúböszörmény, Enyingi T.B. 5/a. szakmai képzés, érettségi utáni szakmai képzés Szakiskolai szakmai képzés Általános igazgatóhelyettes Kálvineum (Hajdúböszörmény Központi tanműhelyben folyó szakmai elméleti és gyakorlati képzés, felnőttképzés Nevelő- oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak o -Iskolatitkár, Műszaki igazgatóhelyettes Általános igazgatóhelyettes Kálvineum u. 12.) Központi tanműhely (Hajdúböszörmény, Városkert u. 38.) Főépület (Hajdúböszörmény, Enyingi T.B. 5/a. laboráns o rendszergazda Műszaki igazgatóhelyettes Főépület (Hajdúböszörmény, Enyingi T.B. 5/a. Egyéb közalkalmazottak Műszaki igazgatóhelyettes Főépület (Hajdúböszörmény, Enyingi T.B. 5/a.) Iskolai könyvtár Könyvtáros tanár Főépület (Hajdúböszörmény, Enyingi T.B. 5/a.)
4. Az egyes intézményi közösségek egymás közötti kapcsolattartásának formája, módja 4.1 Pedagógusok közösségei tanulók közösségei Jogszabályi háttér: 2011.évi CXC. törvény 48 20/2012 EMMI rendelet 120 A tanulók közösségei: osztályközösségek, diákönkormányzat OSZTÁLYKÖZÖSSÉGEK Az iskolában folyó oktatás alapvető szervezeti kerete az osztály, s az ennek bontásaként létrejövő csoportok. Az azonos évfolyamra járó, többségében azonos órarend szerint együtt tanuló diákok egy osztályközösséget alkotnak, létszámuk jogszabályban meghatározott. Az osztályközösség, mint az intézmény diákönkormányzatának legkisebb egysége, megválasztja az osztály titkárát,és helyettesét, valamint küldöttet delegál az intézmény diákönkormányzatának vezetőségébe. Az osztályközösség ily módon önmaga diákképviseletéről dönt. Az osztályközösség pedagógiai vezetője az osztályfőnök. Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg. Az osztályfőnök jogosult az egy osztályban tanító pedagógusok mikro-értekezletének összehívására az osztályt érintő ügyek megtárgyalására. A tanulók közösségei közé tartozik még az érdeklődési körre, tehetséggondozásra, felzárkóztatásra alapuló csoportok, melyek működését a Pedagógiai program szabályoz. A DIÁKÖNKORMÁNYZAT A DÖK az iskola tanulóinak érdekvédelmi jogérvényesítő szervezete. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed, és akkor járhat el az intézmény egészét érintő ügyekben, ha megválasztásában a tanulók több mint 50 %- a képviselete biztosítva van. A DÖK saját szervezeti és működési szervezete szerint működik. A diákönkormányzat - tanulóközösség által elfogadott nevelőtestület által jóváhagyott- szervezeti és működési rendje az intézményi SZMSZ melléklete. A diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket az igazgató biztosítja. A diákönkormányzat az iskola berendezéseit az SZMSZ és a Házirend szabályai szerint térítésmentesen veheti igénybe. Diáktanács (DT) A diákönkormányzat képviseletét az osztálytitkárokból álló diáktanács látja el. A DT választja meg a vezetőségét, rajta keresztül gyakorolja jogait. A diákönkormányzat képviseletét egy személyben a diáktanács elnöke látja el, vagy akadályoztatása esetén a helyettese. A Diákközgyűlés A tanulóközösség legmagasabb tájékoztató és véleményező fóruma a diákközgyűlés. A diákközgyűlésen az igazgató és a diákönkormányzat vezetői beszámolnak az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, a tanulói jogok és kötelezettségek helyzetéről, érvényesüléséről a küldöttek tolmácsolják osztályuk esetleges problémáit.