A jövedelem alakulásának vizsgálata az észak-alföldi régióban az 1997-99. évi adatok alapján Rózsa Attila Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Intézet, Számviteli és Pénzügyi Tanszék, Debrecen ÖSSZEFOGLALÁS Az éves beszámoló célja, hogy a vállalkozás érdekhordozói részére, a vállalkozás vagyoni, pénzügyi, jövedelmezőségi helyzetéről, valamint ezek változásáról, a megbízható, valós összkép kialakításához információt szolgáltasson. A vizsgálat Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye mezőgazdasági vállalkozásainak jövedelem elemzésével foglalkozik, az Igazságügyi Minisztérium Céginformációs és Cégnyilvántartási Osztálya által rendelkezésre bocsátott 1997-99 éves beszámolók alapján. Az elemzés a jövedelmezőségi mutatók közül a tőkearányos adózott eredmény ROE (Return on equity) és az eszközmegtérülési mutató ROI (Return on investment) alakulását követi nyomon. Az értékelés során az adatok megyénként csoportosítva, átlagolva kerültek analízisre, arra keresve a választ, hogy vannak-e különbségek a megyék között, és ha igen, akkor melyik helyzete kedvezőbb. A tőkearányos jövedelmezőség szempontjából mind a két megye hasonló értéket mutat. Hajdú-Bihar megye esetében egységnyi árbevételből kevesebb adózott eredmény képződik, de nagyobb a tőke forgási sebessége. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei vállalkozásoknál a tőke alacsonyabb forgási sebessége mellett egységnyi árbevételből több saját tőke képződik. Az eszközarányos jövedelmezőség szempontjából a szabolcsi vállalkozások helyzete kedvezőbb, azaz egységnyi eszközre nagyobb eredmény jut. A termelés során egységnyi árbevételből több adózott eredmény képződik. Ennek jelentős része eszközként jelenik meg, másik része osztalékként kerül felhasználásra. Összességében két megye mezőgazdasági vállalkozásainak adatait elemezve nem adható egyértelmű válasz arra vonatkozóan, hogy melyik megye mezőgazdasági vállalkozásai vannak jobb helyzetben, illetve a kialakult eltérések mire vezethetők vissza. A rendelkezésre álló adatok alapján ezen kérdésekre nem lehet egyértelmű választ adni, de a későbbiekben ennek megítélése érdekében további vizsgálatokat és kiegészítő adatgyűjtést fogok végezni. SUMMARY The aim of the annual report is to give information on changes to participants market concerning the financial and profit state, as well as property, to make a trustworthy general effect of a picture. We compared the income analyses of some agricultural companies from Szabolcs-Szatmár-Bereg and Hajdú-Bihar counties. We got the data from the Department of Justice from reports made between 1997-1999. The analyses followed up the ROE (Return on equity) and ROI (Return on investment) from the different profit index. The available data was classified and averaged on the basis of the county. We were interested if there is any difference between the counties, and if there is, which one has a better situation. As far capital revenue in both counties show the same value. In Hajdú-Bihar, one unit of sales revenue makes less profit after tax, but the returning speed of capitol is higher. In Szabolcs-Szatmár-Bereg County, the returning speed of capitol is lower, but one unit of sales revenue gives more equity. From the view of assets profit, the companies in Szabolcs- Szatmár-Bereg County have a better situation, so after one unit of asset they get larger profit. During the production one unit of sale gives more profit after tax. Most part of it appears as asset, the other part appears as dividend. Altogether we cannot say which county enjoys a better situation, and what the reasons for the differences are. Further data collection and analyses are needed to find the answers. BEVEZETÉS Az éves beszámoló célja, hogy a vállalkozás érdekhordozói részére, a vállalkozás vagyoni, pénzügyi, jövedelmezőségi helyzetéről, valamint ezek változásáról, a megbízható, valós összkép kialakításához információt szolgáltasson. A vállalkozásnál vannak belső és külső érdekeltek, amelyek információ igénye jól szemléltethető Baricz (1997) munkája alapján. A belső érdekeltek: tulajdonosok, management, munkavállalók. Külső érdekeltek: szállítók, vevők, hitelezők, az állam és a különböző érdekvédelmi szervezetek. Mivel az érdekhordozói köröknek a vállalkozással szembeni elvárásaik is eltérőek, így az információs igényeik is különböznek. A tulajdonosok esetében a befektetés oka lehet jövedelemszerzés vagy stratégiai befektetés. A management számára információ szükséges a stratégiai és az operatív döntésekhez, másrészt saját személyüket illetően, hogy a vállalkozás vezetői kívánnak e lenni vagy nem. Az alkalmazottak azt várják a vállalkozástól, hogy szolgáltasson információt az őket érintő múltbeli eseményekről és hatásaikról, valamint a jövőbeli várható jövedelmeikről és munkakörülményeikről. A vállalkozás hitelezői kamatjövedelem realizálása céljából bocsátanak pénzeszközöket a vállalkozás rendelkezésére. A hitelezőknek annak eldöntéséhez van szükségük információra, hogy a vállalkozás a jövőben képes lesz-e visszafizetni az általuk nyújtott hiteleket, kölcsönöket, illetve mekkora ennek a bizonytalansága. A vállalkozással kapcsolatban lévő vevők és szállítók szempontjából az adott vállalkozás egyrészt értékesítési lehetőséget, másrészt beszerzési forrást jelent. Információs igényük attól függ, hogy működésüket milyen mértékben érinti az adott vállalkozás működése. Az állami költségvetésnek a vállalkozások, az adókon keresztül a bevételi forrásokat testesítik meg, így arról igényel információt a beszámolóban, hogy a
vállalkozás betartotta-e az adózási szabályokat, az előír adót a megfelelő mértékben fizette-e meg és helyesen számolta-e el. Az állami költségvetés információs igénye főként ellenőrzési célú és a múltra vonatkozó adatok bemutatását igényli. Ha megfelelő mennyiségű és minőségű információ áll rendelkezésünkre, az elemzésnek a múlt értékelése mellett a döntések előkészítésében is fontos szerepe lehet. Az elemzés a vállalkozás tevékenységeinek vizsgálatára és értékelésére irányuló emberi tevékenység, valamint a gazdasági döntések megalapozásának az eszköze. Az elemzés képet ad a vállalkozásról, bemutatja: a jelenlegi helyzetet, az előző időszakhoz képest bekövetkezett változásokat, a gazdálkodás javításának lehetőségeit (Bíró et al., 1997). Az elemzés elkészítése során figyelembe kell venni, hogy milyen céllal készül az elemzés. A vállalkozás teljesítménye különböző szempontok szerint vizsgálható, azonban nincs egyetlen olyan vizsgálati módszer, amely minden helyzetben egyaránt jól alkalmazható lenne. Vannak azonban általános elvek, amelyeket az elemzés elvégzése során célszerű figyelembe venni: a beszámoló adatai a múltra vonatkoznak, a múltbeli adatokat a vállalkozás saját számviteli politikája alapján adja közre, az egyes vállalkozások pénzforgalmának és üzletmenetének szezonálisan változó jellege miatt minden beszámolási időszak tartalmát gondosan mérlegelni kell (Reke, 1997). A jövedelem átfogó elemzése során az egyes eredménykategóriákat valamilyen vetítési alaphoz viszonyítjuk. Jellemzői: minősítő jellegű elemzés: jelzi a jövedelemtermelő képesség változását, lehetőséget biztosít az összehasonlításra, lehetőség van a jövedelmezőség tendenciaszerű elemzésére, a számviteli beszámoló tájékoztatást nyújt a felhasználóknak az eredményesség alakulásáról (Bíró et al., 1997). A VIZSGÁLT VÁLLALKOZÁSOK JÖVEDELEM ELEMZÉSE A vizsgálat Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár- Bereg megye mezőgazdasági vállalkozásainak jövedelem elemzésével foglalkozik, az Igazságügyi Minisztérium Céginformációs és Cégnyilvántartási Osztálya által rendelkezésre bocsátott 1997-99 évi beszámolók alapján. Tapasztalataim alapján a közzétételi kötelezettség alá tartozó cégek jelentős része a törvényi szabályozás ellenére, szankciók hiányában nem, vagy csak hiányosan tesznek eleget az előírásoknak. 1997 és 1999 között Hajdú-Bihar megyében, a nagy számú működő mezőgazdasági társaság ellenére mindössze 18, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 8 mezőgazdasági vállalkozás jövedelemének elemzését lehetett elvégezni. Az értékelés során az adatok megyénként csoportosítva, átlagolva kerültek analízisre. Az elemzés során a rendelkezésre álló adatokból számított tőkearányos- és az eszközarányos jövedelmezőségi mutatókat vizsgáltam. Ezzel arra keresve a választ, hogy vannak-e különbségek a megyék között, és ha igen, akkor melyik helyzete kedvezőbb. TŐKEARÁNYOS JÖVEDELMEZŐSÉGI MU- TATÓK A tőkearányos jövedelmezőségi mutatók az egységnyi saját tőkére jutó eredmény nagyságát fejezik ki. Ezek közül is kiemelkedő jelentőségű a tőkearányos adózott eredmény ROE (Return on equity), amely információt szolgáltat az osztalékfizetési képességről és a maximális tőkegyarapodásról (Bíró et al., 1997). Általános képlete: Tőkearányos adózott eredmény = Adózott eredmény / Saját tőke Másképpen kifejezve: ROE = Árbevétel arányos jövedelmezőség x Tőke forgási sebessége Az 1. táblázat a Hajdú-Bihar megyei mezőgazdasági vállalkozások tőkearányos jövedelmezőségének alakulását szemlélteti. 1. táblázat Néhány mezőgazdasági vállalkozás tőkearányos jövedelmezőségének alakulása Hajdú-Bihar megyében 1997-1999 között Tőkearányos adózott eredmény(1) 12,50 12,01 4,96 Árbevétel arányos jövedelmezőség(2) 2,80 3,83 0,76 Tőke forgási sebessége(3) 4,47 3,14 6,51 Table 1: Some Hajdú-Bihar country agricultural companies 1997-1999 average Return on equity(1), Return on equity(2), Capitol s returning speed(3) Megállapítható, hogy a tőkearányos jövedelmezőség a Hajdú-Bihar megyei mezőgazdasági vállalkozások átlagában 1997 és 1998 között 12,50%-ról 12,01%-ra csökkent, amelynek oka az árbevétel eredménytartalmának a növekedése és a tőke forgási sebességének a csökkenése. A (12,01% - 12,50%) -0,49%-os tőkearányos jövedelmezőség változás hatásai számszerűsíthetők. Ha az árbevétel arányos jövedelmezőség, amely azt fejezi ki, hogy egységnyi árbevételre mennyi eredmény jut, változatlanságát feltételezzük akkor megállapítható a tőke forgási sebességének változása. Ebben az esetben a tőkearányos jövedelmezőség 2,80% x 3,14 = 8,792% lett volna. 2
A tőke forgási sebesség 8,792% - 12,50% = -3,708%. 12,01% - 8,792% = 3,218%. Együtt: -0,49%. A bevétel, az előző évhez képest kis mértékben (106,5%) emelkedett, aminek nagyobb része realizálódott adózott eredmény formájában, így az adózott eredmény 145,6%-ra nőtt. Ennek jelentős része a vállalkozásnál maradt és a saját tőkét (151,6%) gazdagította. 1999-ben tőkearányos adózott eredmény 4,96%- ra csökkent az árbevétel arányos jövedelmezőség csökkenése és a tőke forgási sebességének növekedése miatt. A változás okai: A tőke forgási sebesség 3,83% x 6,51 = +24,94% 24,94% - 12,01% = +12,93%. 4,96% - 24,94% = -19,98%. Együtt: -7,04%. Az árbevétel növekedése ellenére adózott eredmény értéke csökkent, amiből kevesebb saját tőke képződött. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye mezőgazdasági vállalkozásainak tőkearányos jövedelmezőségének változását mutatja be 1997-99 között a 2. táblázat. 2. táblázat Néhány mezőgazdasági vállalkozás tőkearányos jövedelmezőségének alakulása Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 1997-1999 között Tőkearányos adózott eredmény(1) 12,98 3,78 5,71 Árbevétel arányos jövedelmezőség(2) 4,00 1,96 3,39 Tőke forgási sebessége(3) 3,25 1,93 1,69 Table 2: Some Szabolcs-Szatmár-Bereg country agricultural companies 1997-1999 average Return on equity(1), Return on equity(2), Capitol s returning speed(3) A tőkearányos jövedelmezőség a Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei mezőgazdasági vállalkozások átlagában 1997-99 között jelentős csökkenés után mérsékelten emelkedett. 1998-ban az árbevétel arányos jövedelmezőség és a tőke forgási sebessége egyaránt csökkent, melynek eredményeként a tőkearányos jövedelmezőség 9,2%-kal kevesebb lett. A változás hatása a következő volt: A tőke forgási sebesség 4,0% x 1,93 = 7,72% - 12,98% = -5,26%. 3,78% - 7,72% = -3,94%. Együtt: -9,2%. Egységnyi árbevételből (89,8%) kevesebb adózott eredmény képződött (44%), viszont ebből az összegből az előző évhez képest nagyobb rész saját tőkét gyarapította (150,9%). A következő évben (5,71-3,78) 1,93%-os növekedés következett be, mivel az árbevétel arányos jövedelmezőség növekedett, a tőke forgási sebessége csökkent. A tőke forgási sebesség 1,96% x 1,69 = 3,3124% - 3,78% = -0,4676%. 5,71% - 3,3124% = +2,3976%. Együtt: +1,93%. Az árbevétel (99,3%) nagyobb része az előző évhez képest az eredményt növelte (171,7), aminek nagy része osztalékként került felhasználásra (113,8%). Összességében elmondható, hogy Hajdú-Bihar megyében az adózott eredmény az árbevétel növekedése mellett jelentősen csökken, amely nagyrészt arra vezethető vissza, hogy az árbevétel egyre jelentősebb részét fordították költségek fedezetére. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében egységnyi árbevételből több eredmény képződött, aminek egy részét osztalék fizetésére használták fel. ESZKÖZARÁNYOS JÖVEDELMEZŐSÉGI MU- TATÓK Az eszközarányos jövedelmezőségi mutatók az egységnyi összes eszközre jutó eredmény nagyságát fejezi ki. Ezen mutatók közül az eszközmegtérülési mutatót ROI (Return on investment) vizsgáltam. Általános képlete: Eszközmegtérülési mutató = Adózott eredmény / Összes eszköz A szakirodalom szerint ez az arányszám az összes beruházott tőke százalékos megtérülését fejezik ki. Megmutatja, hogy minden egyes befektetett forint után az adózás utáni megtérülés mekkora (Collins, 1998). Az eszközmegtérülési mutató változása szintén két tényezőre vezethető vissza: ROI = Árbevétel arányos jövedelmezőség x Eszközök forgási sebessége A 3. táblázat a Hajdú-Bihar megyei mezőgazdasági vállalkozások eszközarányos jövedelmezőségének alakulását szemlélteti 1997-99 között. 3
3. táblázat Néhány mezőgazdasági vállalkozás eszközarányos jövedelmezőségének alakulása Hajdú-Bihar megyében 1997-1999 között Eszközmegtérülési mutató ROI(1) 5,96 6,34 2,09 Árbevétel arányos jövedelmezőség(2) 2,80 3,83 0,76 Eszközök forgási sebessége(3) 2,13 1,66 2,74 Table 3: Some Hajdú-Bihar country agricultural companies 1997-1999 average Return on investment(1), Return on investment(2), Tool s returning speed(3) Az eszközarányos jövedelmezőség Hajdú-Bihar megyei mezőgazdasági vállalkozások átlagában 1997 és 1998 között 5,96%-ról 6,34%-ra növekedett, amelynek oka az árbevétel eredménytartalmának növekedése és az eszközök forgási sebességének a csökkenése. A (6,34% - 5,96%) 0,38%-os eszközarányos jövedelmezőség változásának a hatásai számszerűsíthetők. 2,80% x 1,66 = 4,648% - 5,96% = -1,312%. 6,34% - 4,648% = +1,692%. Együtt: +0,380%. Az előző évhez viszonyítva, egységnyi árbevételre (106,5%) jutó adózott eredmény nőtt (145,6%), ugyanakkor egységnyi eszközre (137%) kevesebb árbevétel (106,5%) jutott. 1999-ben az eszközarányos jövedelmezőség (2,09-6,34) 4,25%-kal csökkent, ami mögött az árbevétel arányos jövedelem jelentős csökkenése és az eszközök forgási sebességének növekedése húzódik. A tőke forgási sebesség 3,83% x 2,47 = 9,46% - 6,34% = +3,12%. 2,09% - 9,46% = -7,37%. Együtt: -4,25%. A változás kialakulásában legszembetűnőbb, hogy az előző évhez viszonyítva a bevételek növekedtek (131,2%), de az ebből képződő adózott eredmény drasztikusan csökkent (26,2%), amelyből az előző évhez viszonyítva kevesebb eszköz képződött (79,3%). A 4. táblázat Szabolcs-Szatmár-Bereg megye mezőgazdasági vállalkozásainak eszközarányos jövedelmezőségének változását mutatja 1997-99 között. 4. táblázat Néhány mezőgazdasági vállalkozás eszközarányos jövedelmezőségének alakulása Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 1997-1999 között Eszközmegtérülési mutató ROI(1) 8,33 1,89 3,04 Árbevétel arányos jövedelmezőség(2) 4,00 1,96 3,39 Eszközök forgási sebessége(3) 2,08 0,97 0,90 Table 4: Some Szabolcs-Szatmár-Bereg country agricultural companies 1997-1999 average Return on investment(1), Return on investment(2), Tool s returning speed(3) A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei mezőgazdasági vállalkozások eszközarányos jövedelmezőségét 1997 és 1999 között megvizsgálva (8,33%) jelentős mértékben visszaesett (1,89%), majd mérsékelten emelkedett (3,04%). 1998-ban az eszközmegtérülési mutató (1,89-8,33) -6,44 változásában a következő hatások játszottak szerepet: 4,0% x 0,97 = 3,88% - 8,33% = -4,45%. 1,89% - 3,88% = -1,99%. Együtt: -6,44%. Az előző évhez viszonyítva csökkenő egységnyi bevételből (89,9%) kevesebb eredmény (44%) képződött, aminek nagyobb részét használták fel eszközök vásárlására (197,7%). Az eszközarányos jövedelmezőségében 1999-ben (3,04-1,89) 1,15 növekedés következett be. Ebben a következők játszottak szerepet: 1,96% x 0,9 = 1,764% - 1,89% = -0,126%. 3,04% - 1,764% = +1,276%. Együtt: +1,150%. Az előző évhez viszonyítva a bevételek viszonylagos változatlansága mellett (99,3%) több eredmény képződött (171,7%), ebből az eszközvásárlásra fordított rész minimálisan nőtt (106,9%). Az eszközarányos jövedelmezőség szempontjából Hajdú-Bihar megyében jelentős csökkenés következett be. A növekvő mértékű egységnyi bevételből kevesebb eredmény képződik, aminek kisebb részét használják fel eszközök vásárlásra. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében jelentős csökkenés után mérsékelt emelkedés tapasztalható. Egységnyi árbevételből nagyobb rész marad meg 4
adózott eredménynek, azaz csökken a költségek aránya. KÖVETKEZTETÉSEK A tőkearányos jövedelmezőség szempontjából mind a két megye hasonló értéket mutat (4,96% és 5,71%). Hajdú-Bihar megye esetében egységnyi árbevételből kevesebb adózott eredmény képződik, de nagyobb a tőke forgási sebessége. Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei vállalkozásoknál alacsonyabb tőke forgási sebesség mellett, egységnyi árbevételből több saját tőke képződik. Az eszközarányos jövedelmezőség szempontjából a szabolcsi vállalkozások helyzete talán kedvezőbb, azaz egységnyi eszközre nagyobb eredmény jut. A termelés során egységnyi árbevételből több adózott eredmény képződik. Ennek jelentős része eszközként jelenik, másik része osztalékként kerül felhasználásra. Összességében két megye mezőgazdasági vállalkozásai közül ezen elemzés alapján nem adható egyértelmű válasz arra vonatkozóan, hogy melyik megye mezőgazdasági vállalkozásai vannak jobb helyzetben, illetve a kialakult eltérések mire vezethetők vissza. A rendelkezésre álló adatok alapján ezen kérdésekre nem lehet egyértelmű választ adni, de a későbbiekben ennek megítélése érdekében további vizsgálatokat és kiegészítő adatgyűjtést fogok végezni. IRODALOM Baricz R. (1997): Mérlegtan. Aula Bíró T.-Pucsek J.-Sztanó I. (1997): A vállalkozások tevékenységének komplex elemzése. Perfekt Pénzügyi Szakoktató és Kiadó Részvénytársaság, Budapest Collins, J. M. (1998): Cashflow- és likviditásmenedzsment. Ernst and Young, Budapest Reke B. (1997): Mutatószámok az éves beszámoló elemzéséhez. Számvitel és Könyvvizsgálat, 3. 120-127. 2000. évi C. törvény a számvitelről 5