Bevezetés: Az orvosi pszichológia tárgya Barabás Katalin és Lajkó Károly SZTE MAGATARTÁSTUDOMÁNYI INTÉZET SZEGED, 2013. 02. 08.
Orvosi pszichológia és a III. éves orvostanhallgatók viszonya Minek ez? Fölesleges megterhelés. Csak duma. Nem igazi tudomány. Előítéletes gondolkozás: a hallgató önismeretének fokáról árulkodik Mitől függ egy tudományág tekintélye? A művelőinek képességeitől? Hasznosságától? (Mennyire nehéz levizsgázni belőle?)
Mitől tudomány a tudomány? A tudomány kritériuma: az események előrejelzése és kontrollálása Fizika és kémia: kiválóan teljesíti a kritériumokat Biológia: statisztikai értelemben Pszichológia: legutolsó a tudományok rangsorában Komplexitás fokának növekedésével gyengül a tudományosság mértéke De az emberi létet közvetlenül érintő jelenségek lépnek be a képbe: gondolkozás, szabad akarat, személyes megtapasztalások, érzések, értékek, humor, esztétika, művészet, empátia, játékosság, stb
Mi tudomány végső célja? Segítse az egyes embert, az emberiséget a boldogulásában és a fennmaradásában? Járuljon hozzá ahhoz, hogy az ember, (a beteg) jól érezze magát a bőrében Orvostudomány: szomatikus feltételeket biztosítja de a beteg tárgya az orvostudománynak biológiai sovinizmust ellensúlyozni kell Orvosi pszichológia: passzív szerep helyett aktív hozzáállás az egészséghez, a betegséghez a választás feltételeinek megteremtése szomatikus és pszichés tényezők integrálása Viselkedés a kitüntetett vizsgálati dimenzió
Orvosi pszichológia EGÉSZSÉGLÉLEKTAN: az emberi viselkedést az egészség és a betegség vonatkozásában vizsgálja Egészségmegőrzés, megelőzés pszichológiája végeredményben viselkedés MAGATARTÁS-ORVOSLÁS: Pszichoterápiás elvek, amelyek a gyakorlatban jól alkalmazhatók (rövidek, tünetekre koncentrálnak, stresszkezelés) Betegség, fogyatékosság pszichológiai és viselkedési következményeire figyel AZ ORVOS ÉS A BETEG VISELKEDÉSE A KÖZPONTBAN
Történeti visszatekintés Psyché görögül pillangót és lelket jelent. A lelket gyakran ábrázolják pillangónak, amint éppen elröppen a testből a halál után. ÉLETTAN PSZICHOLÓGIA - FILOZÓFIA ORVOSI PSZICHOLÓGIA Főkérdés: test-lélek viszonya JELENKORI ORVOSTUDOMÁNYI SZEMLÉLETEK Biomedikális modell Rendszerelmélet Komplex rendszerek elmélete Biopszichoszociális modell
BIOMEDIKÁLIS MODELL Elsődlegesnek tekintik a biológiai tudományok eredményeit. BIOLÓGIAI-BIOKÉMIAI-ÉLETTANI ELTÉRÉSEKET VIZSGÁL NEGATÍVUMAI A beteg szétdarabolása A személyt a szervek összességének tartja Csak a hibákra koncentrál A beteget akadálynak tekinti a hibás működés kijavításában Egyre jobban vagyunk, de egyre rosszabbul érezzük magunkat
ÁLTALÁNOS RENDSZERELMÉLET 1940-1950-es években alakult ki: A biológiai jelenségek nem írható le a részek összességével!!! CIRKULÁRIS OKSÁG: az előre- és visszacsatolás fontos szerepet játszik, a következmény visszahat az okra címkézés, párhuzamok felfedezése NONSUMMATIVITÁS ELMÉLETE: emergens tulajdonságok AZ EKVIFINALITÁS ELVE: Ugyanazt a végeredményt különböző folyamatok is létrehozhatják, pl. gyógyszerés pszichoterápia A KOMMUNIKÁCIÓ: rendszerek között információ csere HOMEOSZTÁZIS: stabilitásra törekvés MORFOGENEZIS: krízis után újjáépülés, továbblépés A NYITOTT RENDSZER KÉPES A TÚLÉLÉSRE
KOMPLEX RENDSZEREK TULAJDONSÁGAI Egyszerűbb fizikai rendszerek viselkedése is kaotikussá válhat Bonyolult rendszerek váratlanul rendezetten viselkednek Emergens tulajdonságok: az alrendszerek tulajdonságaiból nem vezetehető le a rendszer tulajdonsága (tudat, személyes élmények, gondolkozás) Dinamikus: időben állandóan változik, de a formája megmarad (örvények, hurrikán) Hierarchikus elrendeződésű: egymással interakcióban lévő alrendszerek közötti kapcsolat nem lineáris Az egész a részeket korlátozza (downward causation) Önszerveződésre való képesség, amely a fennmaradást szolgálja
BIOPSZICHOSZOCIÁLIS MODELL A betegség értelmezésében nemcsak a biológiai tényezőket kell figyelembe venni, hanem a pszichológiai és társadalmi összetevőket is A természet hierarchikus rendbe szervezett, amelyben a komplexebb rendszerek az alacsonyabb szintre épülnek Különböző rendszerekhez tartozó információk egymással kapcsolatba lépnek, nem várt szabályozási módok jönnek létre (pszichoneuroimmunlógia) NINCS EGY OK! Meg kell különbözetni: Predisponáló - hajlamosító tényezőket Precipitáló - kiváltó (trigger) tényezőket Fenntartó tényezőket Ezek együtt alakítják ki a betegséget
Az orvosi pszichológia oktatásának területei EGÉSZSÉGLÉLEKTAN: egészségmegőrzés (testi-lelki) megelőzés: viselkedési kockázati tényezők befolyásolása (kommunikációs képességek) MAGATARTÁS-ORVOSLÁS: Pszichoterápiás elvek, amelyek a gyakorlatban jól alkalmazhatók (rövidek, tünetekre koncentrálnak, stresszkezelés) Betegség, fogyatékosság, hospitalizáció pszichológiai és viselkedési következményeit megértjük-e? Van-e készségünk az alkalmazkodást nem szolgáló magatartásformák befolyásolására?
A viselkedés a központban Az egészségi állapotunk 47 %-ban függ a viselkedésünk minőségétől Orvos-beteg kapcsolat is viselkedés A környezeti stresszek hatását a viselkedési készségünkkel tudjuk tompítani Hosszú fejlődés során alakult ki (evolúciós múlt) Emergens: nem vezethető vissza biológiai, szociális vagy mentális állapotokra Az agyban lévő információk nem okai a viselkedésünknek Az ember végzetesen szociális lény
Oktatási célkitűzéseink Elméletből csak annyit: hogy általános rálátást adjon az orvosi pszichológiára, segítse a gyakorlatban felmerülő problémák megoldását A gyakorlati szempontok szelektálják az elméleti anyagot Példák: rossz hír közlése, torzult gyász kezelése, egészséges életmódra nevelés, alkohol problémák tagadása, ellenséges beteg, pszichiáterhez küldés, együttműködés zavarai, kezelést gátló fóbiás félelmek, szektákkal, kisebbségekkel adódó problémák, kezelés visszautasítása, krónikus betegek és hozzátartozójuk segítése, öngyilkosság, orvosi tévedés, mulasztás beismerése, teammunka akadályai
GLOBÁLIS KURRIKULUM Klinikai készségek Populáció egészségi állapota Kritikus Információ Tudományos gondolkodás menedzsment alapok Kommunikáció Hivatásbeli értékek, beállítódás
Viselkedésszabályozás dimenziói Lajkó Károly SZTE MAGATARTÁSTUDOMÁNYI INTÉZET SZEGED, 2013. 02. 22.
Pszichológiai modellek osztályozása A. Megfelelés alapú: teljes képet ad a lelki működésről (érzékelésről, figyelemről, tudatról, emlékezésről, intencióról, személyiségről, stb.) B. Változtatás szempontú: a pszichológiai működést kivitelező struktúrákat csak annyira kell ismerni, hogy a viselkedés változtatásában szakemberek legyünk A pszichológia: intellektuálisan izgalmas B pszichológiai: a változtatás mindig szükséges, mert orvosolás a feladatunk
Hogyan oldaná meg az alábbi orvosbeteg találkozás zökkenőit? Orvosi tévedés, mulasztás beismerése Kezelés visszautasítása életveszélyes helyzetben Indokolatlan kivizsgálási igények beteg részéről Rossz hír közlése Munkatársak közötti ellenségeskedés Egészséges életmódra nevelés Alkohol problémák tagadása Ellenséges, agresszív beteg Pszichiáterhez küldés zökkenői Kisebbségekkel adódó problémák Öngyilkosság előtt állóval kommunikáció
Orvosi pszichológia dilemmája Amit érzünk: 1. személy megközelítés személyes megtapasztalás Tudomány: 3. személy megközelítés tárgyként vizsgálja az embert Gyakorlat: 2. személy megközelítés (empátia) Daniel Dennett: az agy funkcióját akkor érthetjük meg rendesen, ha nem főnöknek tekintjük, hanem csak egy meglehetősen sokoldalú szolgának, amely a test érdekeit szolgálja Összekötő kapocs: a viselkedés
Sajátélmény és viselkedés a kapcsolata Beszól nekem, nem tudok rá azonnal válaszolni Visszautasítja a közeledésemet A barátai fontosabbak, rájuk hallgat Nem takarít az albérletben, zaj a kollégiumban A szülő korlátoz, barátomat ellenzi Klikkesedés a csoporton belül Csoporttársam állandóan dicsekedik Nem tudom kontrollálni az érzéseimet, evési vagy ivási szokásaimat Halogatom a tanulást, leblokkolok a vizsgán
Viselkedés a központban A lelki működést és a lelki állapotot döntően a viselkedésünk minősége határozza meg Az egészségi állapot minőségét 47 %-ban Az emberi viselkedés a konkrét és virtuális környezeti tényezők hatása alatt áll Az ember környezetét döntően a másik ember várható viselkedése teszi ki Viselkedési készség: a lelki és testi egészség legfőbb biztosítéka Cél: hatékony viselkedés befolyásolás képesség
A viselkedésről általában A viselkedés az élet alapmozzanata A funkciója a fennmaradás biztosítása Evolúció csiszolta a mai formájára Tanulás csiszolja az alkalmazkodásunkat Szociális környezet nyelvi jelekkel befolyásolja a viselkedésünket Csak a viselkedésünkkel tudunk változtatni a sorsunkon Az agyban lévő információk nem okai a viselkedésünknek
Viselkedéstan (behaviorizmus) történeti előzményei Thorndike: hatástörvény Watson: Belátásra épülő pszichológiák ellen Pszichológia tudományos alapra helyezése Belső események mellőzése (reifikáció) Skinner: viselkedés a szervezet észlelhető aktivitása funkcionális kapcsolatok a gondolatok, érzések, viselkedés között
Az emberi viselkedésszabályozás színterei 1. Viselkedés és környezet találkozásai (tanulásos tapasztalatok) 2. Biológiai tényezők: evolúció lenyomata (környezeti megfogalmazásban) 3. Nyelvi vagy szimbolikus szabályozás (jelek, amelyek a tágabb kontextusokból nyerik a viselkedésszabályozó erejüket virtuális környezetet teremt jelek önálló életet élnek kiszabadulás a determinizmusból) Mindig a jövő kihívásaira készülünk
Viselkedésszabályozás alapmozzanata Operáns viselkedés: a környezetet változtatja A VISELKEDÉS KÖRNYEZETI KÖVETKEZMÉNYEI BEFOLYÁSOLJÁK A VISELKEDÉS MEGJELENÉSÉNEK VALÓSZÍNŰSÉGÉT Csak egyéni megközelítés lehetséges
A tanulás formái Nyelvi jelek nélküli: Operáns kondicionálás Pavlovi kondicionálás Obszervációs tanulás Nyelvi jelekkel: emergens komputáció szabályirányított viselkedés Lényege: új funkcionális kapcsolatok létesülnek
Viselkedéstan alapfogalmai: Megerősítő stimulus, megerősítés Büntető stimulus, büntetés Negatív megerősítés Kontingencia fogalma Diszkriminatív stimulus Közvetlen megerősítés szabálya Intermittáló megerősítés Extinkció fogalma Obszervációs tanulás
Megerősítő stimulus fogalma A viselkedés által előidézett környezeti következmények, amelyek azt eredményezik, hogy a szóban forgó viselkedésforma megjelenési valószínűsége megnő Megerősítés: tanulási folyamat, amely során egy viselkedésforma nagyobb valószínűséggel jelenik meg Jó vagy rossz szokásaink: nem belátás és nem akaraterő kérdése
Büntető stimulus fogalma A viselkedés által előidézett környezeti következmények, amelyek azt eredményezik, hogy a szóban forgó viselkedésforma megjelenési valószínűsége lecsökken Fennmaradásunkat gátolja: stressz-reakciók, pszichiátriai tünetek Büntetés: tanulási folyamat, amely során egy viselkedésforma kisebb valószínűséggel jelenik meg
Negatív megerősítés Ha egy viselkedés valamilyen büntetéses állapotot megszüntet vagy enyhít, a jövőben gyakrabban fog jelentkezni Viselkedési furcsaságok idegrendszeri alkatrész hiba nélkül
Pozitív és negatív megerősítés összehasonlítása Mind pozitív mind a negatív megerősítés gyakoribbá teszi a viselkedést Pozitív megerősítés esetében viselkedés a környezetből megerősítő stimulust vált ki Negatív megerősítés: averzív lelki állapot vagy helyzet megszűnik vagy mérséklődik
Negatív megerősítés során létrejövő viselkedésformák Hazudozás, nem mondás képtelenség Túlzott alkoholfogyasztás Étkezési zavarok Dohányzás Fóbiás viselkedésformák rögzülés Kényszeres, mágikus viselkedések Depressziósok ingerültsége Elkerülő viselkedés fenntartója
Kontingencia fogalma A környezetnek azt a tulajdonsága, amelytől függ, hogy egy adott viselkedésforma milyen stimulust (megerősítőt vagy büntetőt) fog eredményezni Orvos-beteg találkozás is kontingencia Viselkedésváltoztatás: kontingencia változtatás
Diszkriminatív stimulus fogalma Azok a stimulusok, amelyek azáltal szabályozzák viselkedésünket, hogy előre jelzik annak várható következményeit Jelzik, hogy milyen kontingencia van érvényben Alkalmat teremt a viselkedésre Az orvos non-verbális jelzései: a betegek szégyen és bűntudat nélkül tudnak a problémájukról beszélni
Időzítés szerepe Közvetlen megerősítés szabálya: csak a közvetlenül jelentkező környezeti következményeknek van hatása a viselkedés jövőbeni sorsára A viselkedéssel összefüggésben lévő környezeti következményeknek erősebb a hatása, mint a véletlenszerű környezeti eseményeknek Intermittáló megerősítés: operáns viselkedés nem minden esetben eredményez megerősítőt
Extinkció fogalma Viselkedés egyáltalán nem eredményezi a megerősítőket (kontingencia változott) A viselkedés a jövőben kisebb valószínűséggel fog jelentkezni Frusztráció érzése kíséri A büntetés extinkciója: viselkedés újra éledése, gátoltság megszűnése
Obszervációs tanulás IMITÁCIÓ: mechanikus utánzás MODELL TANULÁS: mások viselkedésének megfigyeléséből származó információk felhasználása Új viselkedésformák elsajátítása Gátolja vagy felszabadítja a viselkedést Média, divat, kétes személyek hatása Orvosi példaképek Az orvos példamutatása
Nem adaptív viselkedésformák háttértényezői Lajkó Károly SZTE MAGATARTÁSTUDOMÁNYI INTÉZET SZEGED, 2013. 03. 08.
Az emberi viselkedésszabályozás színterei I. Viselkedés és környezet találkozásai (tanulásos tapasztalatok) II. Biológiai tényezők: evolúció során kifejlődő viselkedési mechanizmusok III. Nyelvi vagy szimbolikus szabályozás esetlegesen választott nyelvi jelek, amelyek tanulás nélkül is új funkciót vehetnek fel A jelek önálló élete: a valóság megkettőződése virtuális környezet megteremtése
A viselkedés determináltsága I. Viselkedés és környezet találkozásai Tanulás: környezeti hatások által elindított viszonylagosan tartós viselkedésváltozás (ontogenetikus kontingenciák) II. A biológiai tényezők: a kiválthatóság körülményei A régmúlt környezeti tényezők szelekciós hatása miatt meghatározott viselkedési mechanizmusok váltódnak ki (filogenetikus kontingenciák) III. A nyelvi jelek kombinációival új viselkedésszabályozási lehetőségek jelennek meg (szabályirányított viselkedés, akarat) A tanulás és a biológiai determináció felül írása, ugyanakkor a szociális kontingenciák hatása alá kerül a viselkedés
Miért jelennek meg kóros viselkedésformák? Agyi alkatrész hibák miatt, de: Folyamatos átmenet normális és kóros között Súlyos elmebetegek is tudnak reálisan viselkedni Gyakran kevert tünetek Környezeti stresszek miatt, de: speciális érzékenység: etológiai dimenziók történései Környezeti hatások és az idegrendszer érzékenysége együttesen, de: A kóros viselkedés meghatározói minőségileg mások-e, mint az alkalmazkodást szolgáló viselkedés meghatározói? Jól használható elméleti keret az emberi viselkedésről
Van-e kóros viselkedés agyi rendellenesség nélkül? Kóros viselkedés: keresztmetszeti kép hosszú és nagyon bonyolult folyamat végeredményével találkozunk Elman: kezdeti feltételek kis eltérései drámai végkifejlet ha egyszer a zavar felüti a fejét, akkor az illetőnek újabb és újabb problémákkal kell szembenézni (orvoshoz járás mellékhatásai) Viselkedésszabályozás gubancai viselkedés és a környezet találkozásainak esetlegességei A tanulás elvei érvényesek, csak a tartalom kóros
Operáns viselkedés kisiklása Megerősítők hiánya: ingerlékenység, erőtlenség Közvetlen megerősítés: babonás viselkedés Megerősítés relatív: lustaság, motiválatlanság Intermittáló megerősítés: extinkció lassú horgászok, játékszenvedély, követelődző gyermek, agresszív viselkedés Negatív megerősítés: hazudozás, magas vérnyomás alkohol és drogfogyasztás, kényszerek,fóbiák, depressziós ingerlékenység, dohányzás Büntetők túlsúlya: elkerülő viselkedés miatt a valóság veszélyesebb, stressz-reakciók, pszichiátriai tünetek, szorongás, depresszió
Feltételes reflexek esetlegessége Stimulus - stimulus között új funkcionális kapcsolat Feltételes reflexek: többféle környezeti tényező is beleszólhat a vegetatív és az érzelmi működésbe A rossz étel fogyasztásának a körülményei önmagában émelygést váltanak ki Kemoterápia körülményei önmagukban már hányingert, hányást váltanak ki Poros helyiségek asztmás rohamot provokálhatnak Tartós konfliktus helyzetek vérnyomás emelkedést Véletlenszerűen deviáns szexuális reagálások
II. Biológiai tényezők környezeti megfogalmazásban A biológiai alkat határozza meg, hogy az élőlény számára a környezet mely aspektusa szolgál megerősítőül vagy büntetőül Megkülönböztető képesség biológiai alapjai Az élőlények biológiai tulajdonságai leírhatók megerősíthetőségi, illetve büntethetőségi sajátosságokkal Az emberek között a megerősíthetőségi, illetve büntethetőségi sajátosságaiban mennyiségben és minőségben is eltérhetnek
A megerősíthetőségi és büntethetőségi sajátságok eltérései Terhes nők megkívánásai Anorexia: étel nem megerősítő Homoszexuális: azonos nemű megerősítő Depressziósok: megerősítőknek nincs hatása Schizofrénia: szokatlan megerősítők R.P. Liberman: schizofrénia esetében is érvényesek az operáns tanulás elvei, csak a tartalom kóros (megerősítés, büntetés, diszkrimináció) Állandó ütközés a környezettel (stressz) Személyiségzavarok kiindulási pontja
Etológiai dimenziók fogalma A fennmaradás ősi szociális környezete: hierarchia, rangsor territórium ragaszkodás Biológiailag rögzített biztonsági zónák Ősi operáns viselkedés: kedvezőtlen változásokra erőteljes viselkedési és érzelmi reagálás (a fennmaradás ősi veszélyhelyzetei) Az egyes ember biológiai alkata azzal jellemezhető, hogy az etológiai dimenziók változásaira hogyan reagál: alávettséggel agresszióval
Hierarchia típusai Biológiai hierarchia: dominancia büntetésre épül (állatoknál csak ez van, primitív közösségek, bűnözők) Formális hierarchia: közösségi élet működtetéséhez, szervezési funkciók Erkölcsi hierarchia: fölényt érez, mivel közösség hasznos tagjának tartja magát A biztonsági zóna határát mindenki egyénileg határozza meg Nyelvi képességünk miatt irreálisan kitolódik a biztonsági zóna határa (maximalisták)
III. Az emberi nyelv kialakulásnak háttere A közösség fennmaradásra törekszik Az együttélés szabályait, normáit megalkotja és az egyes ember viselkedésére rákényszeríti szimbólumok segítségével Szabályirányított viselkedés: nyelvi szimbólumok által vezérelt viselkedés Gondolkozás: szimbólumok kombinációja Rést üt az anyagi világ determinizmusán A NYELV VISELKEDÉS
A nyelv mindenütt jelenlevősége A közösség arra kényszerít, hogy minden külső és belső történéseinkről szóbeli beszámolót adjunk A szavak és a valóság fuzionál (azonos funkció) Nyelvi jelek a funkcióikat tágabb kontextusból nyerik átkeretezés: halogató viselkedés kezelése A nyelvi jelek mozgékonysága kezdet-vég, fehér-fekete, most jól vagyok, de meddig tart? A nyelvi jelek önálló életbe kezdenek: ha, akkor következtetések túlzásai (ha szeretnél, akkor ezt nem csináltad volna) mert különben, minden kitelik tőle, legalább, már megint, soha,
Nyelvi viselkedés káros hatásai Virtuális környezetet teremt közvélemény hamis hite elítélhetőség kontextusa lelkiismeret és erkölcs szociális háttere Az egyén téves erőfeszítései, akaraterő metaforákra épített megoldások energia adás paradox eredmények Sajátszabályok merevvé teszik a viselkedést Anticipáció: a jövő miatti aggodalmaskodás Lelki állapot és a viselkedés téves összekapcsolása
Szorongás legfőbb jellemzői A jövő nehézségeire történő felkészülés ANTICIPÁCIÓ: ok a jövőben Szorongásos reakciók dimenziói: 1. viselkedés (elkerülő) 2. vegetatív izgalmi tünetek 3. szubjektív megélés A szorongás foka a viselkedési készséggel arányos A viselkedést nem a szubjektív megélés irányítja Reifikáció: szorongásom miatt nem mertem elmenni vizsgázni azért vannak evési problémáim, mert a depressziós vagyok
Viselkedési zavarok forrásai Az egyes viselkedés meghatározók nem szerencsés kombinációja I. Operáns viselkedés kisiklásai II. Az etológiai dimenziók negatív történései: rangsorban lecsúszás (viszony) személyes tér (idő) beszűkülése ragaszkodási igény frusztrálása Regressziós viselkedés: visszaesés ősibb szintre III. A nyelvi feldolgozás túlkapásai metaforák megvezetései, kikövetkeztések Elítélhetőség kontextusa: egyént a közösség káros tagjának minősítik (spontán pánikroham)
Szorongásos betegségek felosztása Pánikzavar Fóbiás rendellenességek Kevert szorongásos és depressziós zavar Generalizált szorongás Kényszerbetegség Poszttraumás stressz zavar
A pánikroham tünetei I. 1. Légszomj, fulladás érzése 2. Szédülés, bizonytalanság vagy ájulásszerű érzés 3. Szívdobogás érzése, felgyorsult szívműködés 4. Remegés, reszketés 5. Izzadás 6. Fojtogató érzés 7. Hányinger, hasi kellemetlenségek
A pánikroham tünetei II. 8. Bizonytalanság a valóság észlelésében 9. Zsibbadás, viszketés, kezekben, lábakban 10. Testet elöntő forróság, hideglelés érzése 11. Mellkasi fájdalom vagy kellemetlenség érzése 12. Halálfélelem 13. Megzavarodástól való félelem, szándék elleni cselekedet félelme
Fóbiás állapotok Bizonyos helyzetekben pánikrohamok Agorafóbia: nyílt terek, bezártság, tömeg, tömegközlekedési eszközöket elkerüli segítség hiánya Szociális fóbia: megszégyenüléstől félelem Vér-injekció-sérülés: vasovagális reflex Állatok, szituációk, természeti jelenségek Felismerik, hogy túlzott a félelem
Generalizált szorongás Állandósult aggodalmaskodás várható események miatt Nyugtalanság, idegesség, felhúzottság Fáradékonyság Koncentrálási zavar Ingerlékenység Izomfeszülés, izomfájdalmak Alvászavar
Depresszió klinikai képe Rossz hangulat, örömtelenség Alvási eltérések Érdeklődés elvesztése Erőtlenség, viselkedési gátoltság Étvágy zavarai Negatív gondolatok Rossz közérzet, testi fájdalmak Öngyilkossági késztetések A gyakorlatban szinte mindig kevert tünetek Feladás fázisa
Személyiségzavarok orvosi pszichológiai vonatkozásai Lajkó Károly SZTE Magatartástudományi Intézet Szeged, 2013. március 29. lajko.karoly@med.u-szeged.hu
A SZEMÉLYISÉG FOGALMÁRÓL A személyiség mint önmagunk megélése Személyes élmény és viselkedési mechanizmusok: az agy előre meghozza a döntését, amelyet utólagosan interpretál (vétóra van lehetőség) A viselkedés állandósága és egyéni különbségei Örökletes és környezeti (szociális) tényezők összefonódása tanulás kényszerpályái Kiindulás: megerősíthetőségi, illetve büntethetőségi sajátosságok, valamint a környezeti elvárások találkozása Bonyolódás: az események nyelvi megragadása (címkézés) Aktuális kép: biztonsági zónák határának meghúzása Személyiségi tényezők: az egyén viselkedését meghatározó filó- és ontogentikus tényezők, amelyeket nem lehet közvetlenül befolyásolni
Személyiségzavarok jellemzői A társadalom elfogadott normarendszerétől eltérően értékelik önmagukat és a körülöttük zajló eseményeket A valóságtesztelésük zártsága Emiatt állandó ütközésben vannak a környezetükkel A felnőtt hazai lakosság kb. 10%-át érinti A családorvosukhoz fordulók 20%-ban A pszichiátriai osztályos betegeknél pedig kb. 3040%-ban diagnosztizálható személyiségzavar Gyakran társul pszichiátriai betegséggel Hajléktalanok, drogosok, bűnözők, öngyilkosok között igen magas előfordulási arány
Személyiségzavarok kifejlődése A viselkedés kezdeti feltételeiben kis eltérés Biológiai háttér: szélsőséges megerősíthetőségi, illetve büntethetőségi sajátosságok Hierarchia törekvésekben eltérések Territórium nem megfelelő védelme Fokozott vagy csökkent kötődési igény Biztonsági zónák túlzott kiterjesztése Sajátszabályok esetleges megfogalmazása
Paranoid személyiségzavar A szélsőségesen bizalmatlan emberek Azt érzik, hogy kihasználják, becsapják Megkérdőjelezi barátai megbízhatóságát, partnere hűségét Nem bízik a mások által szolgáltatott információkban Magáról nem mond semmit, nehogy felhasználják ellene. Ártalmatlan megjegyzés rejtett fenyegetést jelent Nem tudnak megbocsátani. Durvább reakciókra is hajlamos, amikor hírnevét, jellemét támadás éri
Antiszociális személyiségzavar Igyekeznek másokat becsapni, félrevezetni és kihasználni Hosszú távú tervek nélkül élnek Könnyen agresszívvá válnak Fizikai erőszakot is alkalmaznak Mások igényeire,biztonságára fittyet hánynak Felelőtlenek, a munkában állhatatlanok Fizetési kötelezettségeiknek nem tesznek eleget Tetteiket igazában nem bánják meg
Nárcisztikus személyiségzavar Önimádók Kivételes embereknek tartják magukat, különleges képességeket hisznek Kivételes bánásmódot igényelnek Ok-nélkül megsértődnek Elvárják, hogy csodálják Ők képtelenek mások elismerésére Gyakran irigyek másokra Kölcsönösséget nem ismerik
Határeseti személyiségzavar Érzelmi állapotaik szélsőségesen változnak Túlidealizálnak majd leértékelnek embereket Kórosan felfokozott a ragaszkodási igényük Nem bírják a magányt elviselni Késztetéseiket nem tudják megfékezni Veszélyesen élnek: felelőtlenek a pénzköltésben, a szexben, autóvezetésben, étkezésben, gyógyszerszedésben Képesek önmagukban kárt tenni Erős öngyilkossági késztetések Átmenetileg elmekóros tüneteket is mutathatnak
Hisztrionikus személyiségzavar Erős érzelmeket mutatnak, de nincs mögötte tartalom, elkötelezettség Szeretnek a figyelem középpontjában lenni Igen hamar bonyolódnak szexuális kapcsolatokba stabil érzelmi háttér nélkül Fizikai megjelenésük figyelemfelkeltő, beszédjükben, érzelmeikben minduntalan túlzásokba bocsátkoznak Közvetlenségük igazából tartalom nélküli
Kényszeres személyiségzavar A rend, a szabályok, a szervezés foglalkoztatja Tökéletesen akarják feladataikat elvégezni, hogy sohasem jutnak a végére Elvesznek a részletekben. Túlzott mértékben lelkiismeretes emberek Merevségük, makacsságuk miatt nem képesek alkalmazkodni a mindennapi élet elvárásaihoz. Képtelenek a már semmire sem használható tárgyaikat kidobni, Nagyon fösvények pénzügyekben, de idejüket sem szívesen áldozzák fel mások kedvéért.
Elkerülő és függőségi személyiségzavar Nagyfokú elkerülő viselkedést folytatnak Kritikától, a visszautasítástól félnek Emberekkel tartósabb kontaktust nem alakítanak ki Függőségi személyiségzavar teljesen önállótlanok, döntésképtelenek Állandó megnyugtatást igényelnek, Véleményük különbözőségét sem hangoztatják Kisebbségi érzés, tehetségtelennek érzi magát Nem vállal olyan tevékenységet, amiben kockázat is van
Skizoid személyiségzavar Nem igen vágynak rá, és nem is élvezik a közeli emberi kapcsolatokat Nem igazán érdeklődnek a szex iránt A kritika nem viseli meg őket Érzelmi hidegségük, távolságtartásuk, empátia hiányuk miatt súlyosan frusztrálják partnerüket Skizotipikus személyiségzavar Furcsa viselkedésben, szokatlan gondolkodásmódban nyilvánul meg Elvarázsolt" emberek Orvosi értelemben nem elmebetegek
Tanácsadás a mindennapos problémákra Lajkó Károly SZTE MAGATARTÁSTUDOMÁNYI INTÉZET SZEGED, 2011. 04. 29
Gyakran feltett kérdések Miért halogatom a tanulást? Miért vannak fájdalmaim, ha nincsen szervi oka? Miért szédülök, ha jó a vérnyomásom? Miért vagyok állandóan feszült? Miért vagyok állandóan lusta, erőtlen? Miért vannak alvással problémáim? Miért nem tudok leszokni a dohányzásról? Miért vagyok állandóan nagyon stresszes? Miért vagyok olyan érzékeny a zajokra? Miért gyenge az idegrendszerem? Miért félek a túlzottan a kivizsgálásoktól? Miért vagyok nagyon rosszul, ha nem találtak betegséget?
Oktatásunk vizsgáztatása Milyen mértékben teljesítettük az orvosi pszichológia oktatásának célkitűzéseit? Le tudjuk-e fordítani a népi pszichológiai elképzeléseket szakmai nyelvre? Hogyan fogadtassuk el a tünetek pszichés eredetét? Le tudjuk-e beszélni a beteget a fölösleges kivizsgálásokról? El tudjuk-e fogadtatni a problémák igazi megoldását? Saját mentális egészségünk meg tudjuk-e őrizni? ÖSSZEGEZVE: Viselkedéselemzési ismeretek gyakorlati alkalmazása
Anticipáció és erőfeszítés Jaj, meddig tart?! ÖRDÖGI KÖRÖK: Krónikus fájdalmak jelentős részét izomfeszülés hozza létre Stressz - közérzetromlás fájdalom védekezés erőfeszítés fájdalom Állandó készenlét: hiperventilláció CO2 kitakarítás artériák spazmusa szédülés
Változtatás lehetséges pontjai Népi pszichológia veszélyei: akaraterő a megoldás Az agykutatás és mindennapos orvosi gyakorlat Hosszú az út a genetikától a viselkedésig Daniel Dennett: az agy funkcióját akkor érthetjük meg rendesen, ha nem főnöknek tekintjük, hanem csak egy meglehetősen sokoldalú szolgának, amely a test érdekeit szolgálja Szakmai nyelv: viselkedésszabályozás tudományos megközelítése
Viselkedési kényszerpályák Szétszedni azt, ami együtt képez értelmes egészet Megerősítők hiánya: ingerlékenység Megerősítés relatív: lustaság Negatív megerősítés: alkohol és drogfogyasztás, dohányzás, kényszerek, fóbiák, depressziós ingerlékenység, vérnyomás emelés Büntetők túlsúlya: általános erőtlenség, kedvetlenség korai ébredés, állandó feszültség
A stressz fogalma laikusoknak Stressz: a fennmaradás valóságos és virtuális veszélyeztetése Ésszerütlen viselkedésformák: evolúciós múlt felszínretörése Ősi viselkedés meghatározói: rangsor, territórium, kötődés Etológiai dimenziókkal kapcsolatos környezeti stimulusok igen erős érzelmi és viselkedési választ váltanak ki (ősi operáns viselkedés) (Eltérő fogékonyság a megerősítőkre és büntetőkre)
Eltérő stressz-érzékenység magyarázata Biztonsági zóna: a fennmaradás előretolt bástyái Tanulás: operáns és klasszikus kondicionálás miatt bármilyen környezeti stimulus a fennmaradás veszélyeztetettségét jelezheti (biztos csalódást okoztam) A nyelvi képesség hozzájárulás Szimbólumok szabad szárnyalása ( következtetések ) ez az illető mindenre képes, nem halad az életem rivalizációs dimenziók felállítása: múltra féltékeny Virtuális környezet megteremtése: elítélhetőség A metaforák téves kalauzolása: összeroppanok Címkézések önálló élete: súlyos betegség hite Szenvedés kommunikáció: érzések operáns felerősítése (elhúzódó gyászreakció, fájdalom)
Rejtett stresszek nyomában Kritikus személy fogalma: viselkedési normákat megállapítja szankcionál Szerelmesek vagyunk a valóság tesztelésünkbe Az elítélhetőség kontextusa: a közösség értéktelen tagjának minősítenek harcolok az igazamért Önkép védelme: biztonsági zóna határainak túlzott kiterjesztése Személyiségzavarok eredete Kálvin János
A stressz arculatai Frusztráció: erőfeszítéssel nem boldogul, ősi viselkedési mintázatok aktiválódnak Regressziós viselkedés: agresszió: ősi operáns viselkedés feléledése disszociatív tünetek: kézremegés, beszédelakadás, váratlan elgyengülés, ájulásérzés, megdermedés, hallucinációk Reagálás a stressz-reakciókra: elkerülő viselkedés: beszűkült életvezetés érzések elnyomása: alkohol, drogok használata gondolati feldolgozás: munkaalkoholista Szervezet biológiai egyensúlyának instabilitása: PSZICHOSZOMATIKUS BETEGSÉGEK
Stressz és szomatikus betegségek SZÍV- ÉS ÉRRENDSZERI BETEGSÉGEK Visszafojtott agresszivitás, hipertónia GASZTROITESZTINÁLIS RENDSZER Peptikus fekély, Irritábilis bél-szindróma (IBS), Colitis ulcerosa IMMUMRENDSZER KISIKLÁSA daganatok, sokizületi gyulladás ASZTMATIKUS MEGBETEGEDÉSEK PAJZSMIRIGY TÚLMŰKÖDÉS BŐRGYÓGYÁSZATI ELTÉRÉSESEK MEDDŐSÉG
Szálak kibogozása Érzelemközpontú megoldások meddősége Érzések: első személyű megtapasztalás a helyzetünk árnyéka Érzések felkészítenek a környezeti kihívásokra etológiai dimenziókban mi a helyzet? biztonsági zóna határainak felülvizsgálata Feszültség: az események nem jó irányba haladnak, biztonságomat veszélyeztetik Szorongás: averzió anticipálása megoldási készség hiánya elkerülő viselkedés lejtőjén Megoldás: viselkedési készség tréning
Nyelvi képesség bezavarása A belső történések metaforikus megjelenítése Esetleges a metafora választás: felrobbanok a méregtől megzavarodok: kontrollt veszítek mintha doxazmák Metaforák levetkőztetése mi lehet még? Szó szerint vétel kontextusa Pánikroham: meggyőződés érzete hatja át Meggyőződés a fennmaradással kapcsolatos Fóbiás kondicionálások: értelmetlen védekezés, felesleges kivizsgálások követelése
Ideggyengeség, érzékenység aggodalmaskodás Nekem ez már a gyermekkoromban kezdődött Aggodalmasság biológiai megalapozása: az etológiai dimenziók negatív állása A realitástesztelés megkérdőjelezése: rosszul látod, rosszul érzed derealizáció, deperszonalizáció Szédülés: absztrakt büntetés Paradox jelenségek: erőfeszítés látványos kudarca elalvási nehézségek, kézremegés, rossz gondolatok elűzése, merevedési problémák
Más jelenségek Zajérzékenység: optimális stimuláció Ki okozza a zajt: ellenség vagy barát Elalvás előtti rúgás: hirtelen izomtónus vesztés Romlik a memóriám: a főveszélyre koncentrálunk Hányinger, hányás: nagyon kimerült állapot kísérője Régmúlt eseményeire kényszerű emlékezés: közeli hozzátartozó elvesztésére abortusz vagy szexuális erőszak A jelen az elfogadhatatlan Nincs a semmi, ami megérint, felvillanyoz Öngyilkosság: realitás tesztelés elfogadása
Személyes hatékonyság Probléma központú hozzáállás ürügy-lényeg megkülönböztetés módszere Végzetesen szociális lények vagyunk Szociális készség tréning: lesz az szavunknak foganatja (több megerősítő, kevesebb büntető) Defenzív helyett offenzív magatartás: nem féltjük magunkat a rossz érzésektől belső történéseket nem akarjuk kontrollálni Jelenségeket operáns nézőpontból közelítjük meg
Konfliktuskezelési stratégiák Lajkó Károly SZTE MAGATARTÁSTUDOMÁNYI INTÉZET SZEGED, 2013. 05. 10.
Mi a konfliktus? Valóságos vagy virtuális érdekek ütközése Miért van olyan sok értelmetlen konfliktus? A biológiai múltunk és a tanulás miatt az érdekeinket jó előre veszélyben látjuk A fennmaradás előretolt bástyái: rangsor csúcsa (dominancia) kiterjesztett territórium biztonságos kötődés A történések nyelvi megragadásával a biztonsági zónánk határát irreálisan kiterjesztjük
Etológiai dimenziók fogalma A fennmaradás ősi szociális környezete: hierarchia, rangsor territórium kötődés Ősi operáns viselkedés: kedvezőtlen változásokra erőteljes viselkedési és érzelmi reagálás (alávettséggel vagy agresszióval) A reagálás a tanulási tapasztalatoktól is függ Érzékenység és viselkedési készség viszonya Erős személyiség: kötődése gyenge Eszmék: brutális viselkedésre is késztethetnek
Felelősség a közösség sorsáért Kritikus személy fogalma: viselkedési normákat megállapítja szankcionál Szerelmesek vagyunk a valóság tesztelésünkbe Az elítélhetőség kontextusa: a közösség értéktelen tágjának minősítenek Harc az igazságért Önkép védelme: biztonsági zóna határainak túlzott kiterjesztése Koncentrálás a kritikus találkozásokra
Konfliktuskezelési stratégiák Eszköze: A büntető stimulusok csökkentése Alapja: A támadó viselkedést azonnal megfelelő következményekkel kell ellátni Technikák: Az ürügy-lényeg megkülönböztetés módszere Torreádor technika A rácsodálkozás stratégiája Tágabb kontextusok bevonása Új normarendszerek megfogalmaztatása Gondolati fogódzók kifejlesztése
Az ürügy-lényeg megkülönböztetés módszere A kommunikáció tartalma: ürügy válaszolni a lényegre kell A lényeg: az egyén indokolatlan negatív minősítése, (lekezelése, kihasználása, visszautasítása) elítélhetőség kontextusába helyezése A válasz tartalma: a másik viselkedésének összevetése az együttélés írott, íratlan szabályaival, a kapcsolat változásának kilátásba helyezése
A hatékony viselkedés formai elemei Feladatjátszó-helyzetekben gyakorlás Tekintetkontaktus tartása Megfelelő testtartás Gesztusok igazítása Tagolt, hangos, nyugodt beszéd Hatásszünetek alkalmazása Viselkedésváltozás elvárása
Torreádor technika alkalmazása Nyílt agresszió kezelésére, amikor a viselkedés biológiai meghatározói dominálnak Az agresszor viselkedésének nincs közvetlen megerősítő következménye Alkalmazásának a feltételei: A hierarchikus gondolkozás elhagyása A hierarchikus érzékenység csökkentése Tágabb kontextusok támogatása Viselkedéstani önismeret eszköze lehet
A rácsodálkozás stratégiája A viselkedés meghatározók kis eltérései vagy szerencsétlen kombinációi komoly viselkedési zavarokban nyilvánulhatnak meg Az emberi viselkedést nem erkölcsi kérdésként kezeljük A rácsodálkozás stratégiája: előítélet mentes érdeklődés Lehetőség az őszinte kommunikációra Önvádlás mérséklése
Mi a véleményetek a torreádor technikáról Gyenge próbálkozás? Túl merész? Manipulatív?
Viselkedéstani önismeret Dominanciára törekszik: bünteti a környezetét, ha nem az akarata érvényesül arrogáns, túlzottan határozott Alávetettségre hajlamos: kihasználható, szorongó, bizonytalan kerül minden konfliktushelyzetet Milyen normarendszert követ: Mi a fontos az életében? Hogyan dönt problémás helyzetekben?