A Csurgói Kollégium. Pedagógiai Programja 2015.

Csurgói Kollégium 8840 Csurgó, Iharosi u. 2. OM 201178 A Csurgói Kollégium Pedagógiai Programja 2015.

Tartalomjegyzék Bevezetés...4 Küldetésnyilatkozat, jövőkép........4 1. Helyzetelemzés.....5 1.1. A működés feltételrendszere... 5 1.2. Az intézmény létesítményi adottságai... 5 1.3. A tanulóközösség összetétele és létszáma... 5 1.4. Családi háttér... 6 1.5. Tanulási szokások, elfoglaltságok... 6 1.6. Tanulói magatartás... 6 1.7. Humán erőforrás... 7 2. A Csurgói Kollégium nevelési alapelvei, értékei, célkitűzései.....7 2.1. A kollégiumi nevelés céljai az alapprogram alapján... 7 2.2. Énkép, önismeret, szociális képességek fejlesztésének elvei... 8 2.3. A tanulók tanulási és gondolkodási kultúrájának fejlesztési elvei... 8 2.4. Kulturált életmód, szuverén világkép kialakulásának segítése... 8 2.5. Felzárkóztatás, a tehetségek kiválasztása és gondozása, pályaorientáció... 8 2.6. Egészséges életmód, környezettudatos magatartás kialakításának elvei... 9 2.7. Társadalmi, gazdálkodási jártasságok fejlesztési elvei... 9 3. A kollégium működése... 9 3.1. Személyi feltételek, elvárások... 9 3.2. Tárgyi, környezeti feltételek, elvárások... 10 3.3. A kollégiumi élet megszervezése... 10 3.4. A kollégium kapcsolatrendszere... 11 4. A kollégium pedagógiai tevékenységszerkezete... 11 5. Szervezés az ellátandó feladat szempontjából... 13 6. Szervezés a diák szempontjából... 13 6.1. Foglalkozásokon való részvétel... 13 7. Szervezés a pedagógus szempontjából... 14 8. Feladatok, tevékenység kategóriák... 14 8.1. A tanulási folyamat irányítása... 14 8.2. Ajánlott tanulási technika... 15 8.3. A tanulmányi munka segítése... 15 8.4. A hátrányos helyzetű tanulóknál a tehetséggondozás, felzárkóztatás... 17 8.5. Tehetséggondozás, tehetségvédelem... 17 8.6. Pályaorientációs tevékenység... 18 8.7. Továbbtanulásra való felkészítés... 18 8.8. Tájékozodás a munkaerőpiacon, az álláskeresés folyamata, technikái... 18 8.9. Felkészülés az esetleges pályamódosításokra... 19 8.10. Az önálló életkezdés támogatása... 19 9. A kollégiumi csoportfoglalkozások keretterve és éves óraszáma... 19 9.1. A tanulás tanítása... 20 2

9.2. Az erkölcsi nevelés... 21 9.3. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés... 22 9.4. Állampolgárságra, demokráciára nevelés... 23 9.5. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése... 23 9.6. A családi életre nevelés... 24 9.7. Testi és lelki egészségre nevelés... 25 9.8. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség... 26 9.9. Fenntarthatóság, környezettudatosság... 27 9.10. Pályaorientáció... 28 9.11. Gazdasági és pénzügyi nevelés... 29 9.12. Médiatudatosságra nevelés... 30 10. Közösségi nevelés... 31 10.1. A kollégiumi közösségi élet fejlesztése... 32 10.2. A diákönkormányzat felépítése és működése... 32 10.3. Hagyományőrzés és ápolás... 33 10.4. A kollégimi hagyományok továbbfejlesztésének terve..34 11. Szabadidős tevékenység... 35 11.1. Kollégiumi sport tevékenység... 35 11.2. A tanulók kulturális tevékenységének szervezése... 35 11.3. Környezeti nevelés... 35 12. Egészséges életmód... 36 12.1. Konkrét tevékenységek... 36 13. Gyermek- és ifjúságvédelem... 37 14. Az iskolával, a szülővel és más intézményekkel való kapcsolattartás... 38 14.1. Kapcsolat a szülőkkel... 38 14.2. Kapcsolat az iskolával... 38 14.3. Kapcsolataink más intézményekkel... 38 14.4. Kapcsolat más kollégiumokkal...39 15. A kollégiumban folyó nevelő-oktató munka értékelési rendszere... 39 15.1. A kollégiumi munka eredményessége... 39 15.2. A kollégiumi nevelési célok érvényesülése... 39 15.3. A tanulók kollégiumon belüli értékelésének elvei... 40 15.4. Felmérő, fejlesztő és minősítő értékelés... 40 15.5. A kollégista tanulók jutalmazásának elvei... 41 16. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges eszközök jegyzéke... 41 16.1. Helyiségek... 41 16.2. Helyiségek bútorzata és egyéb berendezési tárgyai... 42 16.3. Egészség- és munkavédelmi eszközök... 43 17. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatalának módja..43 18. A pedagógiai program módosításának módja 43 Záradék.....44 3

Bevezetés A nemzeti köznevelési törvény 17. (4) kimondja: A kollégiumi nevelés a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának figyelembevételével a helyi pedagógiai program szerint folyik. Összeállításakor figyelembe vettük a jogszabályi előírásokat: - Magyarország Alaptörvénye, - 2011. évi CXC nemzeti köznevelésről szóló törvény, - 2013. évi CXXXVII a nemzeti köznevelésről szóló törvény a 2011. évi CXC törvény módosítása, - A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 1.1.3 A 2012. évi CLXXXVIII. törvény a köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről. - 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról. - 59/2013. (VIII. 9.) EMMI rendelete a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról. - 110/2012.(VI.4) Kormány rendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról. - Az Emberi Jogokról, a Gyermeki Jogokról, az esélyegyenlőségről szóló magyar és nemzetközi dokumentumok. További felhasznált dokumentum - A Csurgói Kollégium szakmai alapdokumentuma. - A Csurgói Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata. - A Kolping Nagyváthy János Középiskola pedagógiai programja. - A Kollégium című szakmai módszertani, információs folyóirat. Küldetésnyilatkozat, jövőkép Célunk az, hogy kollégistáink tanulmányuk befejezése után képesek legyenek testileg, szellemileg, érzelmileg és erkölcsileg egészséges életvitelre, ismerjék a társas emberi lét szokásait, magatartás módokat, legyenek készek a továbbtanulásra, munkavállalásra. Kollégiumunkban értékekkel és értékekre nevelünk! 4

Intézményünket jellemezze: - a humanizmus, - a demokrácia, - az otthonosság, - az egymás tisztelete, segítése, a megértő bizalom. Figyelembe vesszük partnereink elvárásait, mérjük elégedettségüket. Hiszünk abban, hogy kollégiumunk, kollégistáink, kollégiumi nevelőmunkánk jobbá tehető. Olyan kollégiumot kívánunk kialakítani, ahol a tanulók otthonos, humánus légkörben egymást segítve, tisztelve a felnőttekkel együttműködve készülhetnek a felnőtt életükre. A jelenlegi optimálishoz közeli tárgyi feltételrendszert szeretnénk fenntartani. Az eddigi eredményeinkre, tapasztalatainkra építve a tanulók igényeit és a szülők elvárásait figyelembe véve alakítjuk ki szabadidős programjainkat. 1. Helyzetelemzés 1.1. A működés feltételrendszere A Csurgói Kollégium 2015 július 01 óta működik önálló intézményként. 2008-ig a Nagyváthy János Középiskola kollégiuma volt. Azt követően 2015 június 30-ig a Somogyi TISZK Központi Kollégiumának Csurgói telephelye volt. A szakképzési centrumok létrehozásával a Somogyi TISZK minden tagintézménye a gazdasági minisztérium fenntartásába került, illetve a Nagyváthy János Középiskola fenntartója 2013 szeptember 01-től a KOSZISZ lett. A Csurgói Kollégium a Somogyi TISZK OM azonosítóját megörökölve a KLIK Kaposvári Megyeközponti Tankerületének fenntartásában működik. A Csurgó, Iharosi út 2. cím alatti telephelyen közös infrastruktúrával, a két fenntartó közötti megállapodás alapján egy egyházi iskola és egy állami kollégium funkcionál. A tanulók étkeztetéséről a helyi önkormányzat gondoskodik. 1.2. Az intézmény létesítményi adottságai Az alapító okiratban az épület befogadó képessége 150 főben van meghatározva. Két szárnyon, 2-2 szinten 48 lakószoba van kialakítva. A szobák 3 illetve 4 ágyasak. Két-két szoba között vizesblokk van elhelyezve, illetve szintenként közös fürdő és WC áll a tanulók rendelkezésére. Az épületben 6 megfelelő méretű tanulószoba biztosítja a nyugodt tanulás feltételeit. A sportolás feltételei épületen belül és kívül egyaránt adottak. Az informatika tere a tanulók igényeit a rendelkezésre álló 14 munkaállomással kielégíti. A bútorzat mennyiségileg megfelelő, minőségileg csak részben. A vizesblokkok, hideg és meleg burkolatok állapota nem kielégítő, javításra illetve felújításra szorulnak. Az egész épület festésre, mázolásra szorul. 1.3. A tanulóközösség összetétele és létszáma A kollégium lakói mindannyian a Kolping Nagyváthy János Középiskola tanulói. A 2014-2015-ös tanévben a nyitólétszám 75, a záró 70 fő volt. A lányok száma 15 fő. Életkoruk 14 évtől - 22 éves korig terjed. Évente jellemzően 3-4 tanuló vesz részt gimnáziumi képzésben. 5

A többiek mintegy 50-50 %-ban szakközépiskolai, illetve szakiskolai tagozatra járnak. Az érettségire készülő tanulók tanulmányi munkája, illetve tanulmányi eredménye semmivel sem jobb a szakmát tanulókénál. Elvétve akad közöttük olyan, aki felsőoktatási intézményben gondol tovább tanulni. Céjuk, hogy lehetőleg minél kevesebb energiával érettségi bizonyítványt szerezzenek. Ez a szándékuk többnyire egybeesik a szülői elvárással. Képességük jellemzően közepesnek, esetenként gyengének mondható. A szakiskolai tanulók zöme nagyon gyenge képességű, ismerethiányos fiatal. Folyékonyan olvasni, írni tudó szinte elvétve akad közöttük. 1.4. Családi háttér Magáért beszél az, hogy a kollégiumi tagság mintegy fele 50 %-os térítési díjra kötelezett, kétharmaduk ingyen tankönyvre jogosult. Meglehetősen ingerszegény, szociálisan hátrányos körülmények közül kerülnek hozzánk. A szülői házzal való személyes kapcsolatfelvétel szinte lehetetlen, szülői értekezletre elvétve járnak, a telefonos kommunikáció az egyetlen lehetséges érintkezési forma. 1.5. Tanulási szokások, elfoglaltságok A diákok 80 %-a teljes szilenciumra kötelezett. A másodszakmás felnőtt korúak, illetve az érettségi utáni képzésben résztvevők szabad szilenciumosak. Rajtuk kívül néhány olyan tanuló van aki teljesíti a szilenciumi kedvezmények feltételeit. A kollégiumi tanulmányi átlag 3,3 körül mozog, a bukások aránya 8 %. Energiánk nagy része a bukások elkerülésére fordítódik. A tanulószobai foglalkozásokon túl heti 24 órában végzünk tehetséggondozást, illetve jobbára felzárkóztatást. Ezek a foglalkozások többnyire a pedagógusok kezdeményezésére szerveződnek. A gyerekek nagyon ritkán kérnek segítséget, kényszer hatására viselik el a segítségnyújtást. A nevelőtestület szakos összetételéből adódóan szinte minden területen tudunk segíteni. Magyar és történelem tantárgyakból vannak hiányosságaink. 1.6. Tanulói magatartás Gyakori probléma az egymás közötti durva hangnem, trágár beszéd és agresszió. Felnőttekkel szembeni tiszteletlenség esetenként előfordul. Nem mindig érzik a különbséget a jópofaság és a szemtelenség között. A környezetre való igénytelenség napi probléma. Szándékos rongálás nem ritka jelenség, az elkövetőt nem mindig sikerül tetten érni. A káros szenvedélyek közül a dohányzással napi szinten kell foglalkozni (25 % dohányzik), az alkoholfogyasztással alkalmanként. Az elmúlt években többször felmerült a drogfogyasztás gyanúja, ami gyanú szintjén maradt. 1.7. Humán erőforrások Teljes alkalmazotti kör létszáma: Nevelőtestület létszáma: 9 fő 5 fő ebből: 1 fő intézményvezető 3 fő csoportvezető nevelőtanár 1 fő kollégiumi nevelőtanár 6

Végzettségük szerint: - Egyetemi végzettségű: 2 fő - Főiskolai végzettségű: 3 fő Szakos ellátottság: Matematika, fizika, biológia, testnevelés, technika, agrár szakmai ismeretek, műszaki szakmai ismeretek, német nyelv. Pedagógiai tapasztalok: minden kolléga 15 évnél több pedagógiai tapasztalattal rendelkezik. Pedagógiai munkát segítő alkalmazottak száma: 4 fő - 1 fő titkár, 2 fő takarító, 1 fő karbantartó 2. A Csurgói Kollégium nevelési alapelvei, értékei, célkitűzései A kollégiumi nevelés országos alapprogramja megfogalmazza a kollégiumi nevelés főbb alapelveit: - az alapvető emberi és szabadságjogok, a gyermekeket megillető jogok érvényesítése; - demokratikus, humanista, nemzeti és európai nevelési elvek alkalmazása; - a tanulók és közösségeik iránti felelősség, a bizalom, a szeretet, a segítőkészség; - szakmai és intellektuális igényesség, kulturált stílus a pedagógus tevékenységében; - az alapvető erkölcsi normák érvényesítése; - az egyéni és életkori sajátosságok, valamint a sajátos nevelési igényű tanulók szükségleteinek figyelembe vétele; - építkezés a tanulók aktivitására, öntevékenységére, önszerveződő képességére; - az integrált nevelés, az integrációt elősegítő pedagógiai módszerek alkalmazása; - a szülőkkel, a kollégiumhoz kapcsolódó iskolákkal, a társadalmi környezettel való konstruktív együttműködés; - a nemzeti hagyományok megőrzése, a nemzeti azonosságtudat fejlesztése; - a nemzetiségi azonosságtudat tiszteletben tartása, ápolása. 2.1. A kollégiumi nevelés célja, feladata az alapprogram alapján A kollégiumi nevelés célja a bentlakásos intézmény sajátos eszközeinek és módszereinek felhasználásával a tanulók szocializációjának, kiegyensúlyozott és egészséges fejlődésének, tanulásának, a sikeres életpályára való felkészítésének segítése, személyiségének fejlesztése, kibontakoztatása. A kollégiumi nevelés feladata különösen: a tanulás tanítása; az erkölcsi nevelés; nemzeti öntudat, hazafias nevelés; állampolgárságra, demokráciára nevelés; az önismeret és a társas kultúra fejlesztése; a családi életre nevelés; a testi és lelki egészségre nevelés; felelősségvállalás másokért, önkéntesség; fenntarthatóság, környezettudatosság; pályaorientáció; 7

gazdasági és pénzügyi nevelés; médiatudatosságra nevelés. 2.2. Énkép, önismeret, szociális képességek fejlesztésének elvei Alapelvük, hogy: - a kollégium legyen a tanulók második otthona; - figyelembe vesszük az életkori sajátosságokat, személyes szükségleteket; - az egészséges életvitel feltételei biztosítottak legyenek; - a csoportfoglalkozásokon (kötelező, kötelezően választható, szabadon választható) történjen a csoport életével kapcsolatos feladatok, tevékenységek megbeszélése, értékelése; - támogatjuk a diákok kezdeményezéseit a saját kollégiumi életük alakításában, szervezésében; - támogatjuk a diák-érdekképviseleti, diák-önkormányzati munkát; - a hagyományrendszer erősíti a közösségi tevékenységet; - a tanár-diák viszony a bizalmon alapuljon; - szociális, kommunikációs és állampolgári kompetencia fejlesztése. 2.3. A tanulók tanulási és gondolkodási kultúrájának fejlesztési elvei Alapelvünk, hogy: - mindenki számára biztosítottak legyenek a megfelelő tanulási körülmények, eszközök; - mindenki számára biztosított legyen a szükséges tanári segítség; - a tanulót hátrányai felismerésében és ledolgozásában az egyéni felkészültségüknek megfelelően támogatjuk; - biztosítjuk a változatos tanítási-tanulási formákat; - tanulási, matematikai, digitális kompetenciák fejlesztése. 2.4. Kulturált életmód, szuverén világkép kialakulásának segítése Alapelvünk, hogy: - biztosítjuk a (tárgyi, személyi) feltételeket a szabadidő kulturált eltöltéséhez; - a szabadidős programok többféle igényt, szükségletet kell, hogy kielégítsenek; - optimális feltételeket teremtsünk a művelődéshez, az ismeretszerzéshez; - a fejlesztésben az egyéni, valódi fejlődési szükségletekből indulunk ki; - közvetítsük az alapvető, hagyományos erkölcsi normákat; - a kollégiumi tudásközvetítésben figyelembe vesszük az iskolai ismeret elsajátítást; - Európai Uniós polgár identitásának kialakítása; - kisebbségi kultúra ismerete és ápolása; - esztétikai-művészeti tudatosság, kifejezőkészség, idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése. 2.5. Felzárkóztatás, a tehetségek kiválasztása és gondozása, a pályaorientáció segítése Alapelvünk, hogy: - minél alaposabban megismerjük a hátrány-típusokat, és hátrányok keletkezésének okait; - a felzárkóztatásnál a személyiség teljes fejlesztésére figyelünk; 8

- megteremtjük az eredményes felzárkózás külső, belső feltételeit (fizikai, neuropszichológiai); - a felzárkóztatási programok, tevékenységek illeszkedjenek a valós igényekhez; - a tehetség megmutatkozásának, kibontakozásának a kollégiumi tevékenység rendszerében lehetőséget kell teremteni; - a tehetséggondozásban a személyiség teljes fejlesztésére figyeljünk; - az iskolával, a családdal és más érintettekkel való együttműködés nélkül nem lehet hatékony a tehetségek gondozása; - a tevékenységek formáját és tartalmát a differenciálás alapján szervezzük; - az intézményi kapcsolati tőkét is mozgósítjuk a fiatalok továbbtanulásához, munkába állásához; - a szülőkkel, iskolával együttműködve tudjuk segíteni a tanulók ez irányú problémamegoldását; - anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikáció, esztétikai-művészeti tudatosság, kifejezőkészség, hatékony, önálló tanulás fejlesztése. 2.6. Egészséges életmód, környezettudatos magatartás kialakításának elvei Alapelvünk, hogy: - a sporttevékenység szükséges a testi-lelki fejlődés harmóniája miatt; - a rendszeres mozgás segíti a sokoldalúságot; - a legdifferenciáltabb lehetőségeket is figyelembe kell venni (rekreáció, nemek szerinti motiváció); - széles programkínálatot kell biztosítani; - tudatosítani kell, hogy ezek a tevékenységi formák átfogják a kollégiumi élet minden mozzanatát; - a diákok számára otthonos, kulturált, esztétikus közeg biztosítása; - környezettudatosságra nevelés; - családi élet, családtagi szerepek kialakítása; - természettudományos, szociális és állampolgári kompetenciák fejlesztése. 2.7. Társadalmi, gazdálkodási jártasságok fejlesztési elvei Alapelvünk, hogy: - a kollégiumi nevelés segíti az önálló életvitel kialakítását; - eligazodás a gazdaság és a pénzgazdálkodás világában; - szociális, állampolgári, vállalkozói, természettudományos kompetencia és kezdeményezőképesség fejlesztése. 3. A kollégium működése 3.1. Személyi feltételek, elvárások A kollégiumban a nevelési feladatokat a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben meghatározott végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező, pedagógus munkakörben foglalkoztatott kollégiumi nevelőtanár látja el, aki a) a nevelőtestület tagjaival és vezetőivel szoros szakmai együttműködésben végzi munkáját, 9

b) rendszeres önképzéssel, szervezett továbbképzéssel megújított, korszerű szakmai ismeretekkel rendelkezik, c) képes a nevelési folyamat megtervezésére, megszervezésére, irányítására, ellenőrzésére, értékelésére; jártas a különböző pedagógiai eljárások, módszerek alkalmazásában, d) egyéniségével, megjelenésével, felkészültségével, műveltségével, életmódjával követendő példaként szolgálhat a diákok számára, e) megfelelő empátiával rendelkezik, nevelői eljárásaiban, pedagógiai kommunikációjában a tanulók iránti tiszteletet, bizalmat és szeretetet helyezi előtérbe, f) képes a diákok helyzetének, személyiségének megismerésére, megértésére, g) képes a diákokkal őszinte, bizalmon alapuló viszonyt kialakítani, h) képes a konfliktusok eredményes kezelésére, i) folyamatosan együttműködik munkája során a tanulók közösségeivel, a nevelésükben részt vevő személyekkel, intézményekkel, kisebbségi szervezetekkel, önkormányzatokkal, a szülőkkel és más, a tanulók nevelésében érintett partnerekkel. A kollégiumi nevelőtanár munkáját a jogszabályokban foglaltak szerint végzi, tevékenységét a tudás, az igazságosság, a rend, a szabadság, a méltányosság, a szolidaritás erkölcsi és szellemi értékei, az egyenlő bánásmód, valamint az egészséges életmódra és a fenntartható fejlődésre nevelés határozzák meg. A kollégiumban a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott alkalmazottak munkáját is a gyermekközpontúság, a nevelés eredményességének támogatása kell, hogy jellemezze. Jelenlétük, megnyilvánulásaik, tevékenységük és annak színvonala is nevelési tényezőként hat a kollégisták mindennapjaiban. 3.2. Tárgyi, környezeti feltételek, elvárások A kollégium belső és külső környezete biztosítja a nevelési célok megvalósíthatóságát, a kollégisták biztonságát, kényelmét, megfelel az otthonosság általános kritériumainak. Megteremti a jogszabályi előírásoknak megfelelően a nyugodt tanulás, az önálló ismeretszerzés, a kulturális-, a sport- és egyéb szabadidős tevékenységek, valamint a diákkörök, szakkörök működésének feltételeit. A kollégium gondoskodik a tanulók nyugodt pihenéséről, az egyéni visszavonulás lehetőségéről. 3.3. A kollégiumi élet megszervezése A kollégium belső életének szabályozása során biztosítja a gyermekek és ifjak optimális testi-lelki fejlődésének feltételeit, beleértve a rendszeres étkezést, a tisztálkodást, az előírásoknak megfelelő egészségügyi ellátást. Figyelembe veszi a speciális tanulói, szülői és iskolai igényeket, valamint az intézményi hagyományokat, szokásokat is. A tanulók napi életének kereteit úgy szervezi, hogy az egyes tevékenységek belső arányai a jogszabályi keretek között a tanulók egyéni és életkori sajátosságaihoz igazodjanak. A kollégiumi élet belső szabályozását a kollégium vezetőjének irányításával a nevelőtestület a belső és a külső környezet változásait figyelembe véve alakítja. A kollégiumi élet megszervezésében jelentős szerepet tölt be a kollégium diákönkormányzata. A kollégiumnak biztosítani kell, hogy a diákok választott tisztségviselőik révén részt 10

vehessenek a tanulóközösségek mindennapi életével kapcsolatos célok kijelölésében, a feladatok végrehajtásában, valamint az elért eredmények értékelésében. Lehetővé kell tenni, hogy a diákönkormányzat tagjai és vezetői megismerjék és a mindennapi gyakorlatban felelősen alkalmazzák a demokratikus érdekérvényesítés, a problémamegoldás és a konfliktuskezelés technikáit, módszereit. A kollégium a maga sajátos eszközeivel kiépíti, folyamatosan ápolja és megújítja az önálló arculatához kapcsolódó hagyományait, erősíti a kollégiumi közösség együvé tartozását. 3.4. A kollégium kapcsolatrendszere A kollégium nevelési feladatainak eredményes megoldása érdekében rendszeres kapcsolatot tart a szülőkkel, illetve a tanuló törvényes képviselőjével, szülői szervezetekkel (közösségekkel), a kapcsolódó iskolákkal, társintézményekkel, szociálisan hátrányos helyzetű tanuló, valamint veszélyeztetett gyermek esetében a gyermekjóléti szolgálattal, a település a tanulók nevelésében érintett intézményeivel, civil szervezeteivel, szakmai közösségeivel, a helyi kisebbségi önkormányzatokkal. A kapcsolatok kialakításában, gazdagításában és fenntartásában a kollégium nyitott és kezdeményező. 4. A kollégium pedagógiai tevékenységszerkezete A kollégium igazodva az Nkt. 28. -ának rendelkezéseihez a nevelési folyamat során a tevékenységeket annak céljától, jellegétől függően kollégiumi programok, csoportos és egyéni foglalkozások keretében szervezi, az intézményi szervezet működéséhez pedagógiai irányítást, illetve támogatást biztosít. Értelmező rendelkezések: 1. csoportvezetői foglalkozás: csoportvezető nevelőtanár által irányított kötelező foglalkozás, amelynek célja a csoporttal kapcsolatos események, feladatok, problémák megbeszélése, értékelése; 2. foglalkozási csoport: a kollégiumi neveléshez és oktatáshoz, a szabadidő eltöltéséhez szervezett legalább öt tanulóból álló, pedagógus vagy a kollégium vezetője által megbízott személy irányította tanulóközösség; 3. kollégiumi csoport: csoportvezető nevelőtanár által irányított állandó tanulóközösség, amelynek létszáma minimum 18, maximum 26 fő; 4. kollégiumi közösségek működésével összefüggő foglalkozás: tanulók részére szervezett, pedagógus által irányított, a kollégium folyamatos, zavarmentes működéséhez szükséges ismeretek átadását szolgáló foglalkozás; 5. kollégiumi szervezeti egység: kollégiumi élet szervezéséhez kialakított, épületenként és nemenként átlagosan száz, legfeljebb százhúsz tanulóból álló, pedagógus által irányított közösség; 6. kötelező kollégiumi foglalkozás: pedagógus által irányított foglalkozás, amelyet a kollégium köteles megszervezni, és amelyen a tanuló köteles részt venni; 7. szabadon választható foglalkozás: : pedagógus által irányított foglalkozás, amelyet a kínálatból választott tanulói igény alapján a kollégium köteles megszervezni, és amelyen a tanuló választása alapján köteles részt venni; 8. tematikus csoportfoglalkozás: a keretprogramterv alapján tervezett foglalkozás, amelyet a csoportfoglalkozások keretében vagy a felkészítő foglalkozások terhére kell megszervezni. 11

A kollégium által kötelezően biztosítandó foglalkozások: o felkészítő foglalkozások - tanulást segítő foglalkozások o egyéni és közösségi fejlesztést megvalósító foglalkozások - csoportvezetői foglalkozások - a kollégiumi közösségek szervezésével összefüggő foglalkozások - a tanulókkal való egyéni törődést biztosító foglalkozások o szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások Az Nkt. 28. (1) bekezdésben meghatározott időkeret (heti 24 óra) terhére szervezett kollégiumi foglalkozás lehet: - felzárkóztató, tehetség kibontakoztató, speciális ismereteket adó felkészítő, egyéni vagy csoportos foglalkozások (13 óra/hét); - közösségi fejlesztést megvalósító csoportos foglalkozás (1 óra/hét); - szabadidő eltöltését szolgáló csoportos foglalkozás, ezen belül o szakkör, o érdeklődési kör, o önképző kör, o énekkar, (10 óra/hét) o művészeti csoport, o tanulmányi, szakmai kulturális verseny, házibajnokság, kollégiumok közötti verseny, bajnokság, diáknap; - tanulókkal való törődést és gondoskodást biztosító egyéni foglalkozás; - a kollégiumi közösségek működésével összefüggő csoportos foglalkozás. A tanulói részvétel szempontjából a kollégiumi foglalkozás lehet: - kötelező, - szabadon választható. A tanuló a kollégium által biztosított lehetőségek közül heti egy szabadon választott foglalkozáson köteles részt venni. A kollégiumban az Nkt. 28. (3) bekezdésének keretein belül gondoskodni kell - az iskolai, kollégiumi foglalkozásokon részt nem vevő tanulók folyamatos pedagógiai felügyeletéről, - a kollégium működtetéséről, - a kollégiumi élet szervezéséről. Ügyeletes nevelőtanár gondoskodik a foglalkozáson nem tartózkodó tanulók pedagógiai felügyeletéről, a kollégiumi élet szervezéséről. A kollégium zavarmentes működésének biztosítása céljából az ügyeletes nevelőtanár ellenőrzést folytat a tulajdon védelme, a balesetvédelmi előírások és a házirend betartása érdekében. Az ügyeletes nevelőtanárok között dokumentált információcserére kell sort keríteni. A kollégiumi élet szervezése során a kollégium vezetőjének feladata megszervezni a napirend szerinti tevékenységeket, a tanulói nyilvántartások vezetését, a közös helyiségek használatának felügyeletét, az egyéni problémák kezelését. 12

5. Szervezés az ellátandó feladat szempontjából Csoportonként (24 óra/hét) - felkészítésre, felzárkóztatásra, tehetséggondozásra; - csoportfoglalkozásra; - pedagógus által irányított szabadidős tevékenységre, diákkörök működtetésére; - egyéni törődésre. Kollégiumi egységenként (Épületenként, nemenként átl. 100, max. 120 fő) - a kollégium zavartalan működésének biztosítására, életének szervezéseire (ébresztő, napirend, házirend, takarodó, stb.); - önálló tevékenységek felügyeletére (diákkörök, szabadidős tevékenységek). Csurgói Kollégium működéséhez szükséges heti óraszám: Reggelente 6-8 óráig: 2 óra 5 nap 2 fő = 20 óra Naponta 13-22 óráig: 9 óra 4 nap 1 fő = 36 óra Lányoknál 20.30-22 óráig 1,5 óra x 4 nap x 1 fő = 6 óra Péntekenként 12-16 óráig: 4 óra 1 nap 1 fő = 4 óra Csoportonkénti min. óra: 24 óra 3 csoport = 72 óra Összesen: 138 óra Kollégiumi egységenként (Épületenként, nemenként átl. 100, max. 120 fő) - folyamatos pedagógiai felügyelet ellátására a délelőtti időszakban naponta 8-13 óráig: 5 óra 5 nap 1 fő = 25 óra - folyamatos pedagógiai felügyelet biztosítására az éjszakai időszakban naponta 22-6 óráig: 8 óra 5 nap 2 fő = 80 óra - folyamatos pedagógiai felügyelet ellátására a hétvégi időszakban vasárnap 17-22 óráig:5 óra 1 nap 1 fő = 5 óra 19-22 óráig: 3 óra x 1 nap x 1 fő = 3 óra 6. Szervezés a diák szempontjából 6.1. Foglalkozásokon való részvétel Kötelező foglalkozás (pedagógus vezetésével): 14 óra/hét o felzárkóztató, tehetség kibontakoztató, speciális ismereteket adó felkészítő, egyéni vagy csoportos foglalkozások (13 óra/hét); o közösségi fejlesztést megvalósító csoportos foglalkozás (1 óra/hét). 13

Kötelezően választott foglalkozás: 1 óra/hét - szakkör, szakmai körök; - szabadidős foglalkozások, diákkörök. Szabadon választott foglalkozás - szakkör, szakmai körök - szabadidős foglalkozások, diákkörök. Egyéb jelenléti kötelezettség - a kollégiumban napirend szerinti időben; - a kollégiumban rendezvényeken, eseménynaptár szerinti időben; - a pedagógus által kezdeményezett beszélgetésen. 7. Szervezés a pedagógus szempontjából A csoportvezető nevelő neveléssel-oktatással lekötött munkaideje: 30 óra/hét - kötelező foglalkozás: 14 óra/hét; - felzárkóztató, tehetséggondozó, diákköri, szabadidős foglalkozás tanulókkal való törődést biztosító egyéni foglalkozás, a kollégium zavartalan működését, életének szervezését biztosító foglalkozás: 16 óra/hét Ügyelet, mérhető munkavégzéssel járó ügyelet, készenlét ellátása túlmunkában. A nem csoportvezető nevelő neveléssel-oktatással lekötött munkaideje: 30 óra/hét - felzárkóztató, tehetséggondozó, diákköri, szabadidős foglalkozás; - tanulókkal való egyéni törődést biztosító foglalkozás; - a kollégium zavartalan működését, életének szervezését biztosító foglalkozás. Ügyelet, mérhető munkavégzéssel járó ügyelet, készenlét ellátása túlmunkában. 8. Feladatok, tevékenység kategóriák 8.1. A tanulási folyamat irányítása A tanulási folyamat segítése, ösztönzése, az eredmények követése kiemelt feladatunk. A nyugodt tanulás érdekében biztosítottak a tanulószobák, valamint a házirendben megfogalmazottak szerint havonta értékelve, aki eléri a 3,49-es tanulmányi átlagot az a tanuló a szilencium idő egy részében a hálószobában tanulhat, betartva a tanulás egészségügyi követelményeit, ezen kívül a nevelőtanár engedélyével az egyéni képességeket, magatartást, megbízhatóságot figyelembe véve engedélyezheti gyengébb tanulók hálószobában történő tanulását ezzel is növelve a tanulók egyéni felelősségét az önállóan végzett munka során. A nevelők nemcsak felügyeletet látnak el a tanulási időszak alatt, hanem fontos feladatuk a tanulók felzárkóztatása, a nevelési célzatú és értékelő jellegű beszélgetések és a tanulási módszerek begyakoroltatása. Intézményünk vegyes diákösszetétele miatt az átlagos szint megtartása a cél, az alapkészségek és a tanulmányi előmenetel vonatkozásában. Jobb eredményt várhatunk a gimnáziumi jellegű középiskolásoktól. 14

Nagy figyelmet kell fordítanunk a magyar nyelv és irodalom tantárgyra. Igénybe kell vennünk a fejlesztés alatt álló kollégiumi könyvtárat, valamint az intézményi könyvtárat vezető segítségét. Növelni kell tanulóinkban az önbizalmat, az önértékelés realitását. Tudatosítani kell a diákokban, hogy elsődleges kötelességük a tanulás, ebben nagyon fontos az igényességre és az egyre nagyobb önállóságra való törekvés. Nevelőinknek a fokozottabb ellenőrzés mellett a differenciált foglalkozás, az egyénre szabott bánásmód tudatos alkalmazása a feladat. A tanulmányi munkavégzés eredményesebbé tételéhez elengedhetetlenül fontos a szobaközösségek kialakítása, hogy a társas együttélés szabályainak megfelelően alkalmazkodjanak egymáshoz, figyeljenek egymásra, érezzenek felelősséget egymásért, tolerálják egymás másságát, segítsék egymást a tanulásban, az iskolai órákra való felkészülésben. Tanulóinkat felzárkóztató és korrepetáló pedagógiai munkával el kell juttatni arra a szintre, hogy sikerrel vegyék a középiskolák követelményrendszerét, hogy csökkenjenek az iskolai lemaradások. Az első évfolyamos tanulókkal a megváltozott környezet és követelményeket figyelembe véve meg kell ismertetni a legeredményesebb tanulási módszereket. Rendszeresen értékelni kell (havonta) a tanulmányi tevékenységet, kiemelten az eredményességet és az eredménytelenséget. A helyes tanulási technika elsajátítása fontos sarokpontja a magukkal hozott hátrányok leküzdésének. Ennek érdekében megtanítjuk diákjainkat tanulni. Csoportfoglalkozásokon egyéni elbeszélgetéskor tanulóinkkal meg kell értetni, hogy a tanulás elsődleges és legfontosabb szakasza a tanórán az aktív figyelés, vázlatkészítés, a tananyag megértése, ez a feltétel nagyban elősegíti, megkönnyíti a kollégiumi egyéni tanulást. A kollégium a kompetenciák fejlesztését úgy segíti, hogy a tematikus csoportfoglalkozások az önismeretre, a közösségi kapcsolatok kialakítására, a szociális képességek fejlesztésére, az egyénileg hatékony tanulási módszerek elsajátítására, az egészséges életvitel kialakítására, a tágabb természeti, társadalmi környezetért érzett felelősségre nevelnek. A tanulók az iskolai nevelés és oktatásnak nemcsak a tantárgyi, hanem a tantárgyközi területeiről is ismereteket és képességeket szerezzenek, élményekben részesüljenek. Kialakul az alkalmazkodóképesség, a tolerancia, a konfliktuskezelő képesség. A kollégium hozzájárul az egész életen át tartó tanulás megalapozásához. 8.2. Ajánlott tanulási technika A tanuló a tankönyvi anyagrész elolvasása nélkül, az anyagrész címének ismeretében próbálja meg felidézni azt, amit a témáról tud. Olvassa el az adott anyagrészt olyan beállítódással, hogy egyszeri olvasás után az anyagrészt teljesen megértette. Ha nem ért minden kifejezést, ismeretlen szavat azt kérdezze meg társától, nézze meg lexikonban, vagy nevelőtanártól kérjen információt. Emelje ki a megtanulandó anyag logikai vázát. Az egyes vázlatpontoknak megfelelő anyagrészt többszöri elolvasás után mondja el magának. Az összes anyagrészt összefüggően mondja fel, ha van amire nem emlékezik, nézze meg a könyvben és mondja el újra. 8.3. A tanulmányi munka segítése Célmeghatározás: A diákok tanulmányi eredményességét nagyban meghatározó összes tényező figyelemmel kísérése, az egyéni képességek és készségek kibontakoztatásával. Nagy figyelmet fordítunk arra, hogy a tehetségek kibontakozzanak, mindezt egészséges versenyszellem kialakításával kívánjuk elérni. A diákoknak is folyamatosan meg kell újítani önmagukat. Olyan 15

képességekre kell szert tenniük, amire építhetnek későbbi tanulásuk, munkájuk során. Az intézményen belüli esélyegyenlőség biztosításával érjük el, hogy minél kisebb legyen a leszakadók aránya, vigyázni kell azonban arra, hogy az esélyegyenlőség védelme ne járjon azzal, hogy a tehetségek visszanivellálódnak. Reális önismeret és önfejlesztő képességekhez jussanak a diákok, ez párosuljon tárgyi tudással, ezért a tanulmányi munka és annak segítése központi helyen áll a kollégium tevékenységrendszerében. A tanulmányi munkában a következők előtérbe helyezése a legfontosabb: - optimális feltételek biztosítása, a tanulók megfelelő fizikai, pszichikai állapota; - a felkészülési folyamat során a helyes tanulási módszerek kialakítása (tanulás tanítása); - az egyénben lévő lehetőségek felszínre hozása; - az egyéni és csoportos segítségnyújtás lehetőségeinek megteremtése; - pályairányítás, továbbtanulásra ösztönzés. Feladatok a tanulási folyamat szakaszaiban: - ráhangolni az újonnan érkezett kollégistákat a helyileg szokásos elvárásokra; - megfelelő körülmények biztosítása felkészüléshez, és ennek állandósítására való törekvés; - a kollégiumi normához igazodó tanulási szokások elmélyítése; - helyes időbeosztás kialakítása, racionális időgazdálkodás tanulása; - iskolai eredmények figyelemmel kísérése; - havonta tanulmányi átlagok alapján értékelés (reális cél kitűzése, erőfeszítés realitásra, ok tulajdonítás siker és kudarc esetén, érzelmi megerősítés); - az iskolával, szülőkkel való kapcsolattartás az eredményesség megtartása, fokozása érdekében; - fokozottabb odafigyelés a gyengébben teljesítőkre; - egyéni ambíciók kibontakoztatására törekvés érdeklődési irányulások szerint a könyvtár adta lehetőségek kihasználásának ösztönzése; - az egyéni igények számbavétele, kielégítése; - a diákok biztonságérzetének, önbizalmának fokozása; - a tehetségek, kiemelkedően teljesítők munkájának fokozott figyelemmel kísérése, elismerése; - tanácsadás a továbbtanulás elősegítéséhez; - a reális pályaválasztás segítése; - az érettségire, felvételire készülés segítése; - egyéni beszélgetések formájában a szorongások enyhítése, a vizsgáktól való félelem oldása. A tanulmányi munkát segítő módszerek: - a tanulószobák pontos kezdésének biztosítása; - a tanulók feleleteinek nyilvántartása; - a képességeknek megfelelő tanulmányi munka és tanulmányi fegyelem értékelése havonta; - egyéni korrepetálások megszervezése; - a szaktárgyakhoz a könyvtár és más ismerethordozók adta lehetőségek kihasználása. Összességében kollégiumunkban igyekszünk fogékonnyá, az értékek befogadására nyitottá és motiválttá tenni a fiatalokat és kreatívvá a szerzett képességek alkalmazásában. 16

8.4. A hátrányos helyzetű tanulóknál a tehetséggondozás, a felzárkóztatás feladatai Cél, feladat: A tanulók képességeinek felismerése és kibontakoztatásának segítése. Támogatni a tanulásban elmaradt tanulókat, biztosítani annak esélyét, hogy a választott iskolában eredményesen végezhessék tanulmányaikat. Létre kell hozni a tehetséges tanulók kiválasztására szolgáló rendszert, segíteni a tehetséges tanulókat képességeik továbbfejlesztésében, tudásuk bővítésében. Lehetővé kell tenni az egyes szakmák, hivatások megismertetését, segíteni a pályaválasztást, illetve a választott életpályára való felkészülést. Ez irányú tevékenységek: - egyéni beszélgetések (fontos, hogy a nevelőtanár jól megismerje a tanulót, annak környezetét); - csoportos beszélgetések; - kapcsolattartás a szülőkkel; - folyamatos kapcsolattartás az iskolával, a szaktanárokkal; - a nevelőtanárnak figyelemmel kell kísérnie a tanuló fizikai, pszichés állapotát. A fizikai kimerülés, a lelki probléma jeleit észre kell vennie, fel kell tárnia az okokat, és természetesen segítenie kell; - a fizikai állapot rendszerezésére szolgálnak a sporttevékenységek (kondi terem használata). A hátrányos helyzetű tanulóknál meg kell szervezni a korrepetálást, segíteni kell őket a felzárkóztatásban. Ehhez természetesen szükséges a szaktanárokkal való folyamatos kapcsolattartás. A felzárkóztatásnak három formája ismeretes: - az alapok pótlása (a szintkülönbség az általános iskola és az új iskolatípus között); - a tanév során a tananyaggal kapcsolatos tudáshiány pótlása, főleg lemaradás esetén; - alkalmi felzárkóztatás, pl. nagydolgozat előtt, egy adott témakört kell átdolgozni, vagy a tanuló bukásra áll. A szakfeladatok ellátását mindenkor a tanulók igénye határozza meg, felmérjük az igényeket nemcsak az év elején, hanem évközben, folyamatosan. A szabadidő hasznos eltöltését, a tehetségek felismerését, a továbbtanulást, a pályaorientációt is szolgálják a szakkörök. 8.5. Tehetséggondozás, tehetségvédelem Célunk, hogy a tanulók valamennyi képességét fejlesszük, az egész személyiség fejlődjön. Ne maradjon rejtve a tanulók adottsága. Intézményünk nagy figyelmet fordít a tehetséges tanulók továbbfejlődésének, képességeik fejlesztésének támogatására. Helyzetfeltárás Az újonnan beiratkozott tanulók szüleinek nyilatkozatát kérjük tájékozódás céljából, kik és milyen képességek alapján jöhetnek szóba, mint a fejlesztés lehetséges alanyai. Fel kell tárni, hogy: - részesülnek-e a diákok fejlesztésben, milyen formában; - milyen támogatásra tartanak igényt a tehetséges diákok; - megítélésünk szerint milyen támogatásban kellene (tudnánk) részesíteni őket; 17

- a tanuló nevelésében, illetve fejlesztésében részt vevők (család, iskola, stb.) milyen támogatást várnak tőlünk. Fejlesztési terv készítése, személyre szólóan Szükséges a fejlesztés tárgyának megfogalmazása, prioritások felállításával (mit fejlesztünk): meglévő képességek, erős és gyenge oldalak, személyiségtulajdonságok, stb. Szükséges a támogatás (szervezeti) formáinak meghatározása a prioritások felállításával (hogyan fejlesszük): foglalkozások, programok, anyagi jellegű támogatás. Tehetséggondozás Külső segítség keresése, közösség előtti megmutatkozás. Fontos a hatékonyság szempontjából a rendszeres visszajelzés a tanulók teljesítményéről, fejlődéséről. Az értékelésekkor (pl. jutalmazási rendszer) kapjon figyelmet az átlagon felüli teljesítmény. A fejlesztés során fontos az együttműködés a nevelőknek a testületben, szülőkkel, iskolával, stb. 8.6. Pályaorientációs tevékenység Célunk, hogy tanulóink személyiségüknek megfelelően válasszanak maguknak pályát, tudatosan készüljenek a választott hivatásra, ismerjék az álláskeresés folyamatát, technikáit. Az eredményes pályaválasztás pszichés összetevőinek feltárása: - tanulási motiváció, érdeklődési területek, érzelmi viszonyulás, személyes tulajdonságok, fizikai, szellemi teljesítőképesség (teljesítményszint) feltárása, tudatosítása; - a választott pálya és a személyiség megfelelésének feltárása, tudatosítása; - önismeret és fejlesztése: saját lehetőségek, képességek feltárása, kibontakoztatása. Reális jövőkép kialakítása: - társadalmi valósággal való szembesítés, a társadalmi, gazdasági, politikai folyamatok, - a fejlődés problémáinak, tendenciáinak megismerése. Tudatos felkészítés a választott pályára, hivatásra (pályaismeret): - a munka világa, - az egyes pályák ismerete, - pályaválasztással, a munka világával kapcsolatos alapfogalmak, - munkahelyi ártalmak, - alapvető munkaügyi dokumentumok. 8.7. Továbbtanulásra való felkészítés - tantárgyi felkészítés a felvételi tárgyakból, - tanulás módszertani ismeretek (önálló ismeretszerzés, jegyzetelés, gyorsolvasás), - a sikeres vizsga összetevői (tárgyi tudáson túli ismeretek), - értelmiségi életmód, az értelmiségi hivatás, az értelmiségi szerep bemutatása, - a felsőfokú intézmények világa. 8.8. Tájékozódás a munkaerőpiacon, az álláskeresés folyamata, technikái - források, információk felkutatása, használata, - elhelyezkedés lehetőségeiről, veszélyeiről, 18

- beilleszkedés a munkahelyen, a munkavállaló jogai, kötelességei, - munkanélkülieket segítő intézmények, szolgáltatásaik igénybevétele. 8.9. Felkészülés az esetleges pályamódosításokra - a tovább és átképzések lehetőségei: az ezzel foglalkozó intézmények, a tanulható szakmák, stb. bemutatása; - az élethosszig tartó tanulás. 8.10. Az önálló életkezdés támogatása A kollégium teljes tevékenységével pályaorientációt végez, az önálló életkezdést igyekszik a fiatalok számára megkönnyíteni. Mindezeken túl szükséges figyelembe venni az alábbiakat: Megismerni a tanulók előtt álló feladatokat, nehézségeket, személyes problémákat, ambíciókat. Szerepvállalás a fiatalok jövőkép hiányának pótlásában. Feloldani az életpályával kapcsolatos kilátástalanságot vagy a bizonytalanságot. Kapcsolatépítés a végzettek elhelyezkedése érdekében. Csoportfoglalkozáson feldolgozandó témakörök bővítése: - életmód és életstílus, - életciklusok és az életmód, az életút, - társadalmi miliők, - időmérleg, - fogyasztás (lakás, táplálkozás, jövedelem), - lakóhelyváltás (vándorlás), - életstílus-csoportok, - a társadalompolitika szerepe az életmód befolyásolásában. 9. A kollégiumi csoportfoglalkozások keretterve és éves óraszáma TÉMAKÖR 1-8. évf. 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. 13-14. évf. A tanulás tanítása 4 3 2 2 2 1 Az erkölcsi nevelés 2 2 2 2 1 1 Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Állampolgárságra, demokráciára nevelés Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése 2 2 2 2 1 1 1 2 2 2 1 2 1 1 1 1 1 1 19

A családi életre nevelés 1 1 2 2 3 3 Testi és lelki egészségre nevelés Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Fenntarthatóság, környezettudatosság 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 1 1 2 2 2 2 2 2 Pályaorientáció 2 2 2 2 2 2 Gazdasági és pénzügyi nevelés Médiatudatosságra nevelés 2 2 2 2 3 3 1 1 1 1 1 1 Összesen 22 óra 22 óra 22 óra 22 óra 20 óra 20 óra 9.1. A tanulás tanítása A kollégium a foglalkozások és a tevékenységek során támogatást nyújt abban, hogy a tanulók eredményesen fejezzék be választott iskolájukat. Nagy jelentősége van az egyénre szabott tanulási módszerek elsajátításának, ezzel segítve az iskolai órákra való felkészülést, a jó eredmények elérését, a hátránnyal küzdők felzárkóztatását, a gyermekek tehetségének kibontakoztatását. A tanulás tanítása, az ismeretszerzést és hasznosítást elősegítő beállítódások kialakítása nagymértékben hatással lesz egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam Sajátítsa el és legyen képes alkalmazni a hatékony tanulási technikákat. A tanuló pedagógus segítségével legyen képes a számára legalkalmasabb módszereket kiválasztani. Tudjon szelektálni a megszerzett ismeretek, információk között. Alkalmazza a tanulást segítő hagyományos és modern eszközöket, használja a könyvtárat, és a feladatai megoldásához megfelelően tudja kiválasztani a szükséges szakirodalmat. Legyen képes elemezni, értelmezni, rendszerezni a megszerzett ismereteket. 20

Programterv Évfolyam 9. 10. 11. 12. 13-14. Időkeret 3 2 2 2 1 Témák Tartalmak, tevékenységek különböző tanulási technikák és módszerek alkalmazása ismertessük az általánosan elfogadott tanulási módszereket, különös tekintettel a közösségben történő tanulásra ismertessük az alapvető tanulási stílusokat, azok sajátosságait, az egyes stílusoknak leginkább megfelelő, hatékony tanulási módokat A megszerzett és elsajátított ismeretek értelmezése, rendezése gyakoroltassuk az iskolai követelmények teljesítésére felkészítő tanulási technikákat a gyakorlatban sajátítsa el a tantárgyhoz kapcsolódó ismeretek, tartalmi elemek szabatos szóbeli és írásbeli megfogalmazását elemezzék, értelmezzék, rendszerezzék a megszerzett ismereteket 9.2. Az erkölcsi nevelés A kollégiumi nevelés során fontos, hogy a diákok megismerjék az alapvető erkölcsi normákat, és ezek a normák beépüljenek személyiségükbe, mindennapi életükbe, tevékenységükbe. Lényeges, hogy az erkölcsi nevelés a napi élet gyakorlatából, tapasztalataiból vegyen példákat, egyben készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra és azok kezelésére. A kamasz fiatalok esetében különösen jelentős, hogy segítsen számukra választ találni erkölcsi kérdéseikre, az esetleges problémáikra. Az erkölcsi nevelés nagy hatással van a közösség és az egyén életére egyaránt. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam Lássa be az erkölcsi felelősség fontosságát. Gyakorlati és iskolai tapasztalatai, ismeretei révén ismerje fel a morális helytállás jelentőségét. Képes legyen megfelelő erkölcsi választásokra. Programterv Évfolyam 9. 10. 11. 12. 13-14. Időkeret 2 2 2 1 1 Témák Tartalmak, tevékenységek erkölcsi érzék kifejlődése és szerepe mutassuk be az embert, mint értékelő és erkölcsi lényt szerepgyakorlatokon keresztül, a drámapedagógia eszközeivel teremtsünk összhangot a lelkiismeret szabadsága és a személy erkölcsi felelőssége között felelősség- és kötelességtudat példákon keresztül utaljunk az erkölcsi értékek és az erkölcsi érzék kialakításának jelentőségére az emberi kapcsolatokban 21

a munka megbecsülése mértéktartás, együttérzés segítőkészség irodalmi, történelmi személyiségek életén keresztül ismertessük a különböző erkölcsi választásokat és ezeket értékeljük mutassuk be a mindennapi élet tapasztalataiból a morális helytállás jelentőségét, az egyéni döntések meghozatalában betöltött szerepét ismertessük a diákokkal az erkölcsi kérdéseket felvető élethelyzeteket 9.3. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A kollégiumi foglalkozások lehetőséget biztosítanak arra, hogy a tanulók elsajátítsák azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. Ennek révén kialakul bennük a szűkebb és tágabb közösséghez való tartozás, a hazaszeretet érzése. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam Ismerje fel a közösségi összetartozást megalapozó közös értékeket. Tudatosuljon a közösséghez tartozás, a hazaszeretet fontossága. Váljon nyitottá más népek kultúrája iránt. Ismerje országunk és a magyarság nemzeti szimbólumait. Ismerje a magyar tudomány, kultúra és sport kiemelkedő személyiségeit. Legyen kellő ismerete a település kultúrtörténetéről, hagyományairól. Programterv Évfolyam 9. 10. 11. 12. 13-14. Időkeret 2 2 2 1 1 Témák Tartalmak, tevékenységek közösséghez tartozás, mutassuk be a közösségi összetartozást megalapozó közös értékeinket hazaszeretet nemzeti, népi kultúránk értékei, hagyományai mutassuk be nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait történeti előadásokon keresztül alakítsunk ki pozitív attitűdöt a településhez, az országhoz, a nemzethez a hazánkban élő nemzetiségek kulturális szokásai, elemei, jelene nemzetünk kapcsolódása Európához egyéni témafeldolgozások révén mutassuk be a hazai nemzetiségek kulturális és nyelvi sokféleségét ismertessük általában az Európához és az európai Unióhoz való tartozásunk jelentőségét, történeti alapjait ismertessük a nemzeti és az európai identitás kapcsolatát 22

9.4. Állampolgárságra, demokráciára nevelés A kollégiumban folyó nevelés sajátos pedagógiai eszközei révén elősegíti a demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének megértését. A közösségi tevékenységek gyakorlásával a diákok átélhetik annak jelentőségét, hogy mit is jelent a felelős állampolgári részvétel a közügyekben a közösség és az egyén számára egyaránt. Ez tágabb értelemben sokat segít a nemzeti öntudat erősítésében, és egyben összhangot teremt az egyéni célok és a közösségi jó között. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam Ismerje a demokratikus állam működésének főbb elemeit (választási rendszer, helyi önkormányzatok, törvényhozás, kormány, igazságszolgáltatás, fegyveres testületek, stb.). Legyen tisztában a jog szerepével a társadalmi életben. Értse meg az állampolgár és a társadalom együttműködésének fontosságát az egyéni és társadalmi célok elérése érdekében. Képes legyen belátni a kollégiumi diákönkormányzat jelentőségét a kötelezettségek és a jogok gyakorlása során. Programterv Évfolyam 9. 10. 11. 12. 13-14. Időkeret 2 2 2 1 2 Témák Tartalmak, tevékenységek a demokratikus ismertessük a demokratikus jogállam működésének alapelveit, az jogállam felépítése állampolgárság fogalmát és az alapvető állampolgári jogokat a felelős állampolgári magatartás jelentősége a demokrácia elvei és gyakorlati megvalósulása szerepjátékokon keresztül értessük meg a cselekvő állampolgári magatartás és a törvénytisztelet jelentőségét a diák-önkormányzati munka révén gyakorolja a közügyekben kifejtett hatékony együttműködés jelentőségét, a helyi és a tágabb közösségeket érintő problémák iránti érdeklődés fontosságát cselekvő állampolgári magatartás és törvénytisztelet tevékenyen vegyen részt a kollégiumi diákönkormányzat munkájában, így a demokratikus elvek megvalósításában, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátításában 9.5. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A kollégiumi nevelés elősegíti, hogy kialakuljanak az önismeret gazdag és szilárd elméleti és tapasztalati alapjai. 23