ÖSSZESÍTETT PEDAGÓGIAI PROGRAM

Gödöllői Montágh Imre Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Készségfejlesztő Speciális Szakiskola ÖSSZESÍTETT PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015 Nevelőtestületi elfogadás dátuma: 2015. 08. 31 Fenntartói jóváhagyás: Nkt. 26. (1) bekezdés szerint Érvényesség: nevelőtestületi döntés szerint Tervezett felülvizsgálat dátuma: jogszabályi előírás, nevelőtestületi döntés szerint 1

Tartalomjegyzék 1 Bevezetés... 7 1.1 Az iskola rövid története... 8 1.2 Az iskola életének, tevékenységének rövid bemutatása... 9 1.3 Jövőkép... 9 2 Az intézmény nevelési koncepciójának preferált fejlesztési célkitűzései és feladatai11 2.1 Énkép, önismeret... 11 2.2 Hon- és népismeret... 11 2.3 Európai azonosságtudat- egyetemes kultúra... 12 2.4 Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés... 12 2.5 Gazdasági nevelés... 12 2.6 Környezettudatosságra nevelés... 12 2.7 A tanulás tanítása (tanulásmódszertan)... 12 2.8 Testi és lelki egészség... 13 3 Az iskolában folyó nevelő oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai... 13 3.1 Pedagógiai tevékenységünk alapelvei... 13 3.1.1 Nevelés és oktatás... 13 3.1.2 Részvétel a közéletben... 14 3.2 Az iskola pedagógiai tevékenységének értékrendszere... 14 3.2.1 Az emberi magatartás általános értékei... 14 3.2.2 Az intézményünk által kitűzött értékcélok... 14 3.3 Az iskolában folyó nevelés-oktatás céljai, feladatai, a pedagógiai eszközök és eljárások formái 15 3.4 Az életkori szakaszokhoz rendelt oktatási, nevelési, fejlesztési feladatok, képzési célok... 16 3.4.1 Nevelési-oktatási célok, feladatok a tanulásban akadályozott tanulók általános iskolai tagozatán 17 3.4.2 Nevelési-oktatási célok, feladatok az értelmileg akadályozott tanulók általános iskolai tagozatán 18 3.4.3 Nevelési-oktatási célok, feladatok a készségfejlesztő speciális szakiskolában... 20 3.5 Az iskolában folyó nevelés-oktatás és színterei... 21 3.5.1 A napközi otthonos nevelés célja, feladatai... 21 3.5.2 Iskolán kívüli tanórai foglalkozások kötelező tananyaga elsajátításának keretei... 22 3.5.3 Erdei iskola, több napos kirándulások... 22 3.6 Pedagógiai folyamataink... 24 3.6.1 A tanítás-tanulás területei... 24 3.6.2 Fejlesztési területek nevelési célok... 25 3.6.3 Kulcskompetenciák... 29 4 A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei együttműködése és kapcsolattartásának formái... 34 4.1 Hatékony nevelés és oktatás érdekében kifejtett együttműködés és annak formái... 34 4.1.1 Tanulóink... 34 4.1.2 A tanulók intézményi döntési folyamatokban való részvételi jogai gyakorlásának rendje 35 4.1.3 A pedagógus... 36 2

4.1.4 A szülő... 37 4.2 Az iskola partneri hálózata... 40 5 Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 42 6 A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos pedagógiai feladatok... 43 6.1 A közösségfejlesztés szinterei az iskolában... 43 6.1.1 A napközi otthon és a tanulószoba... 43 6.1.2 Szakkörök... 44 6.1.3 Diákönkormányzat (DÖK)... 44 6.1.4 Sportkörök... 45 6.1.5 Iskolán kívüli foglalkozások... 45 6.1.6 A szabadidő hasznos eltöltése... 45 6.1.7 Intézményi hagyományok ápolása... 45 6.1.8 Az iskola hagyományos kulturális és nemzeti ünnepi rendezvényei... 48 6.1.9 Iskolaszintű versenyek és szórakoztató rendezvények... 49 6.2 Az iskola szereplőinek együttműködése... 49 7 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységek helyi rendje 50 7.1 Az intézmény habilitációs, rehabilitációs tevékenysége... 51 7.1.1 Szervezeti formái... 51 7.1.2 A fejlesztés célja... 52 7.1.3 A fejlesztés elmélete és módszertana... 52 7.1.4 Ütemterv az egyéni és kiscsoportos fejlesztéshez... 53 7.2 Módszerek... 53 7.2.1 Kognitív fejlesztő programok... 53 7.2.2 Mozgásfejlesztő terápiák... 56 7.2.3 Egyéb terápiák... 58 7.2.4 Konduktív pedagógiai nevelés... 61 7.2.5 Autizmus spektrumzavar... 62 7.3 Habilitáció, rehabilitáció a tanulásban akadályozott tanulók általános iskolai tagozatán... 64 7.4 Habilitáció, rehabilitáció az értelmileg akadályozott tanulók iskolai tagozatán... 66 7.5 Beilleszkedési és magatartási zavarok... 66 7.5.1 Az agresszió kezelésének pedagógiai lehetőségei... 67 7.6 Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése... 69 7.7 Intézményünkben a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók... 70 7.8 Tehetséggondozás... 72 7.8.1 Célok, feladatok és tevékenységek... 72 8 A teljes körű egészségfejlesztés iskolai programja... 72 8.1 Az egészségnevelés és fejlesztés területei... 73 8.1.1 A teljes körű egészségfejlesztés megvalósulása a tanórai foglakozásokon... 74 8.1.2 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink... 75 8.2 A célok, feladatok az egészségnevelő munka során... 75 3

8.2.1 Mérési területek... 76 8.2.2 Tevékenységi formák a többi tanórán... 78 8.2.3 Tevékenységi formák az egyéb foglakozásokon... 79 9 A pedagógusok helyi intézményi feladatai a nevelés-oktatás folyamatában... 81 9.1 A pedagógus feladata, kötelessége:... 81 9.2 Az osztályfőnöki munka tartalma... 82 9.3 Az osztályfőnöki munka feladatai... 82 10 A tanulmányok alatti vizsgák szabályai... 83 10.1 A tanulmányok alatti vizsgákkal kapcsolatos intézményi eljárásrend... 84 10.2 Vizsgaforma, vizsgarészek... 84 10.3 A tanulmányok alatti vizsgák különös eljárási - szabályai... 85 11 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv... 85 11.1 Elsősegélynyújtást oktató pedagógusok továbbképzése... 85 11.2 Elsősegélynyújtási és baleset-megelőzési ismeretek oktatásának megvalósítása intézményünkben 85 11.2.1 Elsősegélynyújtási és baleset-megelőzési ismeretek a tantárgyak rendszerében... 85 12 A tanulók felvételére és átvételére vonatkozó helyi szabályok... 87 12.1 Felvétel... 87 12.2 Átvétel... 87 13 Az iskola által választott kerettanterv megnevezése, s a választott kerettanterv által meghatározott kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások megnevezése, óraszáma, a megtanítandó és elsajátítandó tananyagtartalom meghatározása... 89 13.1 A választott kerettanterv megnevezése... 89 13.2 A kötelező és választható tantárgyak és óraszámaik... 89 13.2.1 Kerettanterv az enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára (1-8. évfolyam)... 89 13.2.2 Kerettanterv a középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók számára (1-8. évfolyam)... 91 13.2.3 Speciális szakiskola előkészítő (9-10) és szakiskolai közismereti és szakmai képzés (11-12. osztály) 92 13.3 Speciális szakiskolai szakmai képzések... 95 13.3.1 Festő, mázoló és tapétázó résszaképesítés tanulásban akadályozott tanulók részére. 95 13.3.2 Pék részszakképesítés tanulásban akadályozott tanulók részére... 104 13.3.3 Szakács részszakképesítés tanulásban akadályozott tanulók részére... 109 13.4 Készségfejlesztő speciális szakiskolai szakmai képzés... 114 13.4.1 Parkgondozó szakma tanítása középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók számára... 114 14 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök kiválasztásának elvei... 120 14.1 Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek kiválasztásának elvei... 121 15 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai... 122 15.1 A helyi tanterv pedagógiai koncepciója... 122 16 A választható tantárgyak, foglalkozások és ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai 123 17 A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzése és értékelése... 125 17.1 Tanulóink ellenőrzésének, értékelésének elvei... 125 17.1.1 A mérések formái az értékelés funkciója szerint... 125 4

17.2 A tanulásban akadályozott tanulók Általános Iskolája és Speciális Szakiskolája... 125 17.2.1 A tantárgyhoz, a tanulmányi munkához kapcsolódó ellenőrzés... 126 17.2.2 A tanulók készség, képesség és személyiségfejlődése, szocializáltsága, attitűdje, fejlődésének ellenőrzése... 126 17.3 A tantárgyakhoz, a tanulmányi munkához kapcsolódó ellenőrzés, számonkérés... 127 17.3.1 Az írásbeli beszámoltatás korlátai... 127 17.3.2 A tanulmányi munkához, tevékenységhez köthető- egyéb területre irányuló ellenőrzési feladat 127 17.4 A tanulók tudásának mérése... 128 17.4.1 A félévi és év végi mérések... 128 17.4.2 Diagnosztikus mérés... 128 17.4.3 Követő mérés... 129 17.5 A tanulmányi munka értékelése, minősítése... 129 17.5.1 Az értékelés típusai... 130 17.5.2 Az értékelés formái és rendszeressége... 130 17.5.3 A szöveges értékelés rendszere, elvei... 130 17.5.4 Az értékelés regisztrálása az iskolai dokumentumokban... 130 17.6 A szülők tájékoztatása a tanulók eredményeiről... 131 17.7 A magatartás és szorgalom értékelése... 131 17.7.1 A magatartás értékelésének szempontjai... 131 17.7.2 A szorgalom értékelési szempontjai... 133 17.8 Értelmileg akadályozott tanulók általános iskolája és Készségfejlesztő Speciális Szakiskolája134 17.8.1 Értékelési, mérési, ellenőrzési rendszer... 134 17.9 Az értékelés regisztrálása... 135 18 Az otthoni (napközis, tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai:... 136 19 Csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei... 136 19.1 Tanórai tevékenységek... 136 19.2 Egyéb foglalkozásokra vonatkozó csoportbontás... 137 20 A tanulók fizikai állapotának mérése... 137 21 Az iskola egészségnevelési programja... 137 21.1 Bevezetés... 137 21.1.1 Az iskola feladata... 138 21.2 Helyzetelemzés... 138 21.2.1 A társadalmi környezet és a családok jellemzése a diákokkal kapcsolatos megállapítások 138 21.2.2 A humán erőforrás jellemzői... 138 21.2.3 Segítő kapcsolatok... 139 21.3 Állapotfelmérés... 140 21.4 Célmegfogalmazás... 142 21.4.1 Az egészségfejlesztés folyamatának lépcsői:... 142 21.4.2 Tanórán kívüli egészségnevelő módszerek alkalmazása... 143 21.4.3 Az egészséges életmódra irányuló kiegészítő tanulói tevékenységek... 143 5

21.5 Az egészségnevelő munka célja... 143 21.6 Az egészségnevelési tevékenység színterei és módszerei... 144 21.6.1 Tanórai tevékenységek, módszerek... 144 22 Szöveges értékelés... 146 Melléklet... 147 Záró rendelkezések... 186 6

1 Bevezetés Az iskola neve: Gödöllői Montágh Imre Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Készségfejlesztő Speciális Szakiskola Az iskola címe: 2100 Gödöllő, Dobó Katica utca 2. Az intézmény telefonszáma: 06/ 28 514-005 E-mail: montagh.godollo@gmail.com Honlap: www.montagh.hu Az iskola fenntartójának neve, címe: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1051 Budapest, Nádor utca 32. Tankerületi illetőség: KLIK Gödöllői Tankerület Az iskola alaptevékenységei: Alapító Okiratban foglaltak szerint (1. sz. függelék) Iskolánk a Gödöllői Montágh Imre Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Készségfejlesztő Speciális Szakiskola mindig törekedett arra, hogy a ránk bízott értelmileg sérült tanulók képességét, pszichés sajátosságait, sajátos nevelési szükségletét figyelembe vegye. Ennek függvényében fogalmaztuk meg saját pedagógiai koncepciónkat és dolgoztuk át tantervünket. Intézményünk a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ által fenntartott és Gödöllő város önkormányzata által működtetett gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény, melynek beiskolázási területe elsősorban Gödöllő, másodsorban a járás települései az iskola befogadó képességének függvényében. 8 évfolyamos általános iskolai, speciális szakiskolai, készségfejlesztő speciális szakiskolai képzéssel látjuk el az értelmileg sérült (tanulásban és értelmileg akadályozott, autizmus spektrum zavarral küzdő) tanulók nevelését-oktatását, gyógypedagógiai fejlesztését. A tanulók az értelmi sérülés súlyossága szerinti differenciálással két iskolatípusban kapják meg az eredményes iskolai beváláshoz szükséges speciális képzést, fejlesztést, különleges gondozást. Az iskolánkba kerülő tanulók nagy része rossz szociális környezetben lévő családban él, magas a veszélyeztetett, hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya. A tantervben megfogalmazott követelmények teljesítését, a nevelési folyamat eredményességét, a hatékony személyiségfejlesztést a tanórán kívüli foglalkozások - iskolai sportkör, napközis és szakköri tevékenységek - szervezésével segítjük. A pedagógiai programunk szerepet vállal az iskola saját arculatának kialakításában, a pedagógiai folyamat formálásához állandó igazodási pontokat ad. Programunkban tükröződik az iskola nevelésfilozófiája, küldetése, az itt dolgozó pedagógusoknak a gyógypedagógiai nevelésről vallott nézete, a sérült gyermek, a szakma iránti szeretete és elkötelezettsége. Olyan iskolát szeretnénk, ahol tanulóink számára használható tudást biztosítunk, melynek birtokában képessé válnak a társadalomba való beilleszkedésre, ahol a gyógypedagógiai nevelés korszerű terepet, követendő mintát, szemléletet nyújt a pedagógusoknak, pedagógiai segítőknek és partnereinknek. Arra törekszünk, hogy iskolánk védelmet/védettséget nyújtson a gyermekek számára, olyan hely legyen, ahol a tanulóink otthonosan, biztonságban érezhetik magukat. Ahol bevonjuk őket saját iskolai életük megszervezésébe, az értékeket, ismereteket fogyatékosságuknak megfelelő színvonalon, egyéni képességeiknek figyelembevételével sajátíthatják el. Ahol minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére, tiszteletben tartják személyiségüket. Szeretetteljes emberi kapcsolatokat igyekszünk kialakítani tanuló - tanuló, tanuló - nevelő, szülő - nevelő, nevelő - nevelő között. 7

Mindehhez olyan iskolai légkört kívánunk teremteni, ahol az emberi, társas kapcsolatok a kölcsönös tiszteleten alapulnak, ahol minden tanuló teljes értékű emberként élheti meg önmagát elfogadva a másságát is. 1.1 Az iskola rövid története Az 1960-as években az értelmi fogyatékos gyermekek oktatása az Imre utcai általános iskola mellett működő összevont osztályokban történt. 1972 szeptemberére szerveződött a városban önállóan működő Kisegítő iskola, évfolyamonként 1-1 osztállyal. Az iskola a Gábor Áron utca 10-ben kapott helyet. Az intézmény feladatkörébe tartozott- az oktató-nevelő munka mellett - a városi és a járási iskolaérettségi vizsgálatok lebonyolítása, a végzett tanulók utógondozása és munkába állásuk megkönnyítése. 1973 novemberében indult a Kisegítő iskola irányításával a városi logopédiai munka, majd megalakult a Nevelési Tanácsadó, szintén az iskola intézményeként. Az iskolához tartozott 12 általános iskola mellett működő 26 kihelyezett kisegítő osztály. A körzeti osztályok szakmai irányítása és felügyelete is az iskola feladatkörébe tartozott. Az 1975/76-os tanévben a tanulók létszáma 153, a tantestület létszáma 18 fő volt. Az intézményben váltott műszakú oktatás folyt. Kihelyezett osztályaink voltak a Petőfi téren és Királytelepen is. 1978/79-es tanévben a Gödöllői Városi Tanács jóváhagyásával indult a Kisegítő Továbbképző Tagozat. Iskolánk tanulói jelentős eredményeket értek el megyei, országos sport és kulturális rendezvényeken. Gödöllő adott otthont az évente megrendezett megyei atlétikai versenyeknek. Az Országos Gyermekszínjátszó Találkozót is iskolánk hívta létre 1985-ben. 1985-ben költöztünk Királytelepre. Itt már egy kb. 100 éves épületben eddig is iskola működött, ezt egészítették ki egy új épületszárnnyal. 1986-tól 1997-ig követőiskolaként vállaltuk fel a Nyelvi, irodalmi és kommunikációs programot. A tanítás során szerzett tapasztalataink tették szükségessé a NYIK program adaptálását a hátrányos helyzetű, lemaradó, tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek számára. (Az 1-6.osztályra adaptált NYIK program a választható Pedagógiai program részét képezte.) 2000-től az alsóbb évfolyamokon a Meixner-féle diszlexia prevenciós olvasástanítási módszer használata terjedt el. 2010. május 11-én kiadott új Alapító Okiratunk tovább bővítette tevékenységeinket és az ellátott gyermekek körét. Ekkortól intézményünk neve: Montágh Imre Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény. Kollégáink már nemcsak az iskolánkban láttak el fejlesztő feladatokat, hanem Gödöllő város azon közoktatási intézményeiben is, amelyek integráltan oktattak sajátos nevelési igényű gyermekeket. Gyógypedagógiai ellátásunk teljességét és folyamatosságát biztosította a korai fejlesztés beindítása. Ettől kezdve intézményes keretek között fejlesztettük, segítettük, neveltük és oktattuk a városunkban lakó értelmi fogyatékossággal bíró gyermekeket 1-25 éves korig. 2012-ig iskolánk fenntartója Gödöllő város önkormányzata volt, majd 2013. 01. 01-től a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Gödöllői Tankerülete vette át ezt a feladatot. Az átszervezés újabb névváltozással járt: Gödöllői Montágh Imre Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény nevet viselte iskolánk. Az intézmény alapdokumentumában foglaltak szerint iskolánk a szakszolgálat telephelyeként továbbra is ellátta a korai fejlesztést. 2014/2015. tanévtől kizárólag szakszolgálati feladatellátás keretében megbízásos 8

szerződéssel vehettek részt benne szakembereink. Ez és a kötelezően bevezetett OKJ-s szakiskolai képzésünk miatt újabb intézményi átszervezés történt, melynek keretében nevünk is megváltozott: a 2015/2016. tanévtől Gödöllői Montágh Imre Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Készségfejlesztő Speciális Szakiskola lettünk. 1.2 Az iskola életének, tevékenységének rövid bemutatása Intézményünkben a fogyatékosság jellegének megfelelő programok alapján gondoskodunk a tankötelezettség teljesítéséről, a társadalmi együttéléshez, a munkavégzéshez, a továbbtanuláshoz, illetve a további fejlesztéshez szükséges alapvető képességek, ismeretek, neveltségi szint kialakításáról. A tanulók differenciáltan, szükségleteiknek megfelelően részesülnek egyéni korrekcióban és korrigáló speciális fejlesztésben. Intézményünk gazdag hagyományrendszerrel működik, bensőséges, színvonalas házi ünnepségek teszik színvonalasabbá életünket. A 2013/2014 tanévtől egész napos iskolai oktatás került bevezetésre. Ezt úgy valósítjuk meg, hogy az alsó és felső tagozaton valamint a foglalkoztató csoportokban napközis foglalkozások keretében szervezzük meg a tanulók délutáni elfoglaltságait. Az idegen nyelv tanulása társadalmi igény. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulóknál az általános iskola 7. évfolyamától javasolt tanórai keretben egy idegen nyelv tanítása. Iskolánkban egyéb, nem kötelező jellegű foglalkozás keretében, már a 4. évfolyamtól bevezettük az idegen nyelvvel való ismerkedést. A 7. évfolyamtól tanórai keretben az egyéni igényekhez és képességekhez igazodva vesznek részt tanulóink a nyelvi órákon. A sikeres kommunikáció érdekében szükség van a hosszabb időkeretre, folyamatos gyakorlásra, játékos keretek között történő megvalósításra, helyzetgyakorlatokra. Nagy gondot fordítunk a környezeti nevelésre, a megfelelő környezeti kultúra kialakítására. Az alsó tagozattól kezdődően kiemelten kezeljük az egészséges életmódra nevelést. Tanulóink rendszeresen részt vesznek iskolai és iskolán kívüli sportrendezvényeken. Diákönkormányzatunk részt vesz az iskolai életben, a programok szervezésében. Ezek erősítik a tanulókban az iskolához tartozás érzését. Gyermek-és ifjúságvédelmi tevékenységgel megtesszük a szükséges védő, óvó intézkedéseket. A tantestület elkötelezett, igényes szakmai munkára törekvő. A munka végzésének hatékonyabbá tétele érdekében munkaközösségeket alakítottunk ki. Intézményünk hosszú idő óta ellátja a gyógypedagógiai bázis szerepét. Több hallgató tölti gyakorlatát nálunk az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai karról. 1.3 Jövőkép Elsődleges célunk a tanulók minél önállóbb életvitelre való felkészítése, a társadalmi beilleszkedés elősegítése. A tanulási módszerek megújításával törekszünk arra, hogy valóra váljon a hátrányos helyzetű tanulók képességeinek kibontakoztatása. Az oktatási intézmény nevelőtestülete a közeljövőben szeretné megvalósítani, hogy a tanulók körében a tantárgyi műveltség, a tanulás presztízse emelkedjen. Mivel tanulóink jelentős része a társadalom perifériáján élő miliőből érkezik, törekszünk arra, hogy javuljon neveltségi szintjük. 9

Szeretnénk elérni, hogy tanulóinknak életformájukká váljon a rendszeres mozgás, a mindennapos testedzés, az egészséges életmód. Mi már a törvényi bevezetés előtt elkezdtük a mindennapos testnevelés megszervezését. Évek óta biztosítjuk gyermekeink számára a testnevelés, néptánc és sportköri foglalkozásokon valón részvételt. Jövőképünkben kiemelt helyen szerepel az esély-hátrányok csökkentése, a tehetséggondozás. Fontosnak tartjuk minden területen a folyamatos fejlődést, nyitottságot, a korszerűség és innováció szükségességét. Ennek értelmében szeretnénk elérni, hogy iskolánk valamennyi dolgozója azonosuljon küldetésnyilatkozatunkkal: Tégy minden jót, amire képes vagy, és tedd olyan csendben, ahogyan csak lehetséges. Dickens KLIK 124017 Gödöllői Montágh Imre Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Készségfejlesztő Speciális Szakiskola 10

Nevelési Program 2015. 2 Az intézmény nevelési koncepciójának preferált fejlesztési célkitűzései és feladatai 2.1 Énkép, önismeret A megfelelő önértékelés, a tanuló saját személyiségének megismerése nagy jelentőséggel bír, mivel a társas kapcsolatok alakításában, a társadalmi beilleszkedésben elengedhetetlenül szükséges a reális énkép, a megfelelő önismeret. Ehhez a mindennapokban fontos a folyamatos visszajelzés, a belső kontroll erősítése, az önbizalom fejlesztése. Ez járul hozzá a boldog, egészséges és kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakulásához. Gyermekeink önmagukhoz való viszonyának alakításában alapvető célként tűzhető ki az önkontroll, az önállóság, a felelősség vállalása önmagukért, tetteikért. 2.2 Hon- és népismeret Hazánk múltjának és jelenének megjelenítésén, megértetésén keresztül képessé szeretnénk tenni a tanulókat a társadalom megismerésére, a társadalomban elfoglalható helyük reális felismerésére, a társadalmi 11

színtereken való eligazodásra. Ehhez ki kell alakítanunk a tanulók attitűdjét, önmagukhoz, szűkebb és tágabb környezetükhöz, a történelmi múltjukhoz való viszonyukat. A hon- és népismeret néhány fontos alapfogalomának (pl. etnikai csoport, nemzetiség, határainkon túl élő magyarság) tisztázása után a lakóhelytől kiindulva a régión át ismerteti a különböző néprajzi-nyelvjárási tájegységeket, kiemelve a legjellegzetesebb, legérdekesebb hon- és népismereti, néprajzi ismereteket. Emellett kitekint a szomszéd népek kultúrájára is. 2.3 Európai azonosságtudat- egyetemes kultúra Európa a magyarság tágabb hazája, ezért a tanulóink, magyarságtudatukat megőrizve, szükséges, hogy megismerjék történelmünket, sokszínű kultúránkat. Tájékozódjanak az egyetemes emberi civilizáció kiemelkedő eredményeiről, nehézségeiről és az ezeket kezelő nemzetközi együttműködési formákról. 2.4 Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállam működésének alapja az állampolgári részvétel, amely erősíti a nemzeti öntudatot és összetartozást. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség jellemzik. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátítását hatékonyan támogatják a tanítás- és tanulásszervezési eljárásaink. 2.5 Gazdasági nevelés Tanulóinknak hasznosítható ismeretekkel kell rendelkezniük a háztartások életét meghatározó gazdaságipénzügyi folyamatokról. Célunk, hogy felismerjék saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világában és a fogyasztás területén. Fontos, hogy tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. 2.6 Környezettudatosságra nevelés Iskolánk tanulóinak ismerniük és becsülniük kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulniuk, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használják. Nevelésünk célja, hogy a természet szeretetén és a környezet ismeretén alapuló környezetkímélő, értékvédő magatartást alakítsunk ki tanulóinkban. Az intézménynek fel kell készítenie őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekednünk kell arra, hogy a tanulók ismerjék meg azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat idézhetnek elő. 2.7 A tanulás tanítása (tanulásmódszertan) A tanulás tanítása az iskola alapvető feladata. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést az iránt, amit tanít és útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával kapcsolatban. Meg kell tanítanunk, hogyan alkalmazható a megfigyelés és a tervezett kísérlet módszere, hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások, hogyan mozgósíthatók az előzetes ismeretek és tapasztalatok. Melyek az egyénre szabott tanulási módszerek, a hatékony önálló tanulás feltételei, a tanulók csoportban miként működhetnek együtt. Olyan tudást kell kialakítanunk, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni. A tanulás 12

tanításának elengedhetetlen része a tanulás eredményességének, a tanuló testi és szellemi teljesítményeinek lehetőség szerinti növelése és a tudás minőségének értékelése. 2.8 Testi és lelki egészség Az egészséges életmódra nevelés hozzásegíti a gyermeket az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. Pedagógusaink felkészítik a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz kezelés módszereinek alkalmazására. Arra törekszünk, hogy a gyerekek, fiatalok sajátítsák el az egészséges életmód elveit, és azok szerint éljenek. Iskolánk feladata az is, hogy a családdal együttműködve felkészítse a tanulókat az önállóságra, a betegség-megelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. Pedagógusaink motiválják és segítik a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. Az erőnlétnek és a fizikai állóképességnek, mint a munkavégzés alapvető feltételének kiemelt szerepe van a tanulók társadalmi beilleszkedésében. Ennek érdekében nagy hangsúlyt helyezünk a rendszeres testedzésre. 3 Az iskolában folyó nevelő oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 3.1 Pedagógiai tevékenységünk alapelvei 3.1.1 Nevelés és oktatás Iskolánkban a legfontosabb feladat a tanulók korszerű ismereteinek és képességeinek, készségeinek kialakítása, bővítése, valamint személyiségük teljes körű fejlesztése. Ennek érdekében: Nevelőmunkánk középpontjában a szeretet, a feltétel nélküli elfogadás áll, erre neveljük tanulóinkat is. Pozitív, érzelmekben gazdag iskolai légkört teremtünk, amelyben gyermek és felnőtt egyaránt jól érzi magát, ahol az emberi értékek mind teljesebb kibontakozása valósulhat meg. A legfőbb érték és lehetőség a gyermekek formálódó és formálásra váró személyisége. Fontosnak tartjuk, hogy az értelmi képességek fejlesztése mellett hangsúlyt kapjon a sokszínű, személyiséget gazdagító érzelmi, erkölcsi nevelés. Gazdag tevékenységrendszert kínálunk, amelyben minden gyermek valamilyen téren sikerhez jut. Önbizalmat építünk, hogy az ismeret elsajátítása, a tanulás élményforrást, a felfedezés örömét jelentse a gyermekek számára. Minden gyermekben a jót keressük, arra építünk. Az egyéni képességekhez igazodó differenciált készségfejlesztést a korrekciós és terápiás eszközök, eljárások alkalmazását az oktatás egész folyamatában az iskoláztatás tartama alatt mindvégig érvényesítjük. Differenciáltan alkalmazott tananyag és pedagógiai eljárásrendszerrel felzárkóztatjuk a lemaradókat, fejlesztjük a jobbakat. Fontosnak tartjuk, hogy sok pozitív élmény érje a gyermekeket, hogy életterük, az iskola kellemes, barátságos esztétikus legyen. Változatos, élménydús iskolai életről, a szabadidő hasznos és tartalmas megszervezéséről gondoskodunk. 13

Iskolánk sporttevékenysége igen változatos és eredményes. Több tanulónk csak a sporthoz kapcsolódó foglalkozásokon, versenyeken jut örömökhöz, sikerélményhez. Ezáltal személyiségük nyíltabbá válik, önállósodnak. A sport nevelő hatását felhasználjuk személyiségük formálásában. Megváltozott társadalmi - gazdasági - pedagógiai környezet kívánalmaival összhangban szükségesnek tartjuk az együttnevelés megvalósítását. Munkánkban nagy hangsúlyt helyezünk a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférés esélyének növelésére. 3.1.2 Részvétel a közéletben Mivel a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről kötelezővé teszi a 2016. január 1-je után érettségiző középiskolásoknak a közösségi szolgálat teljesítését és erre lehetőséget biztosít köznevelési intézményekben is, egyre több diák jelentkezett iskolánkba felajánlani segítségét. Az intézményben külön kijelölt team végzi ezt a munkát. A fiatalok jól bevonhatók mindennapi munkánkba. Megismerik gyermekeinket, együtt sportolnak, kirándulnak, majd délutáni napközis foglalkozáson együtt tanulnak velük. Ebben a kapcsolatban mindenki nyertes. A középiskolásokban erősíti a szociális érzékenységet, felelősségvállalást, gyermekeink pedig nyitottsággal, szeretettel fogadják őket. A nemzeti és egyházi ünnepekhez kapcsolódó városi rendezvényeken rendszeresen, közösen részt veszünk gyermekeinkkel. Gyakran szerepelünk a Fogyatékkal Élők Pest Megyei Sportszövetsége által rendezett megyei, országos szintű versenyeken, de szívesen összemérjük sportbeli képességeinket a város általános iskolásaival is. Célunk, hogy minél több gyermeket, szülőt, pedagógust is megmozgassunk, olykor játékos formában. Ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a városban található óvodákkal, iskolákkal, közművelődési és egyéb intézményekkel, hospitálási programokon ismerkedünk egymás szakmai munkájával. Rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal iskolai programok keretében. 3.2 Az iskola pedagógiai tevékenységének értékrendszere 3.2.1 Az emberi magatartás általános értékei Az emberi magatartás alapvető értékei a 2011. évi CXC. a nemzeti köznevelésről szóló törvényben különös prioritásként jelennek meg. Így: emberközpontú, humanista az EMBER tisztelete, megértése, segítése a másság elfogadása kezdeményezőkészség, döntési képesség innovativitás Ezeknek az értékeknek a személyiségbe való beépítésével a tanulók maguk is aktív részesei lehetnek egy derűs, harmonikus iskolai közösségnek. 3.2.2 Az intézményünk által kitűzött értékcélok Célunk tanulóink számára biztosítani mindazon ismeretek átadását, azoknak az alapkészségeknek és képességeknek kialakítását és fejlesztését, melyek életkori adottságaiknak megfelelnek, és szükségesek ahhoz, hogy fejlődésük töretlen legyen, megalapozva a felnőtt életben való boldogulásukat. 14

Olyan intézményért dolgozunk nap, mint nap, amit alapvetően a tanulók érdeke határoz meg. Szeretnénk elérni, hogy iskolánkban jól érezzék magukat a partnereink is, kiváltképpen a tanulók szülei. Próbáljuk elérni, hogy iskolánk és környezete esztétikus, vonzó legyen. Törekszünk arra, hogy intézményünk hírnevét a közéletben folyamatosan erősítsük, iskolánkat nyitottá tegyük a többségi köznevelési intézmények számára. Az eddigi munkánk során megfogalmaztunk néhány olyan alapértéket, amelyeket a jövőben is szeretnénk közvetíteni: emberiesség, szeretet, tolerancia, önfegyelem, őszinteség, bizalom, egymás tisztelete, segítőkészség, becsületesség. A nevelés keretében törekszünk a nemkívánatos tanulói megnyilvánulások leépítésére. A személyiség fejlesztésben meghatározó szerepet töltenek be a jó szokások, példaképek. Ehhez partnernek kérjük a családot. 3.3 Az iskolában folyó nevelés-oktatás céljai, feladatai, a pedagógiai eszközök és eljárások formái Gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményként célunk és egyben feladatunk, hogy az ellátás keretében biztosítsuk a sajátos nevelési igényű értelmileg és tanulásban akadályozott, autista gyermekek különleges gondozási szükségletéből adódó általános iskolai, speciális szakiskolai és készségfejlesztő speciális szakiskolai nevelését-oktatását. Célunk, hogy az alapfokú iskoláztatás idején az intézménnyel jogviszonyban lévő gyermekek, tanulók az életkoruknak, fejlettségi állapotuknak, szükségleteiknek megfelelő teljes körű gyógypedagógiai ellátást kapjanak a foglalkozásokon, a tanórán, a tanórán kívül, az egészségügyi és pedagógiai habilitációs foglalkozásokon valamint a gyermekvédelem, a kulturális, a szociális hátrányok enyhítése területén az iskolára vonatkozó törvényi keretek között. A tanulók életkorának, állapotának figyelembe vételével juttassuk el őket egyéni képességeik maximumára. A sérülés specifikus fejlesztés az oktató-nevelő munka kiemelt céljaként a minél önállóbb életvitelre, eredményes szocializációra, és a pályaválasztásra, szakmatanulásra való felkészítést veszi figyelembe. Elősegíteni a differenciáló és integráló pedagógiai módszertani kultúra megvalósulását. Az iskolában folyó nevelés és oktatás fő feladata, hogy a gyermeki fogékonyságra, kíváncsiságra, érdeklődésre, nyitottságra építve elsősorban a következő készségeket, képességeket, tulajdonságokat alakítsa ki és fejlessze a tanulóinkban: o a tanuláshoz és a problémamegoldó gondolkodáshoz szükséges alapvető készségeket o a kulturált magatartás és viselkedés, az emberek közötti kapcsolatok, az együttműködés helyes normáit és módszereit o a kommunikáció elfogadott formáit, különös tekintettel a tiszta, szép magyar beszéd használatára o az egészséges életmódhoz kapcsolódó ismereteket és szokásokat 15

o aktivitást az egészséges környezet kialakítására és megőrzésére o a nemzeti értékek, hagyományok valamint az anyanyelv ismeretét, megbecsülését és tiszteletét o a család szeretetét 3.4 Az életkori szakaszokhoz rendelt oktatási, nevelési, fejlesztési feladatok, képzési célok 1.Bevezető szakasz: (az első évfolyamtól a második évfolyam végéig) adaptációs időszak megteremtése az intézménybe kerüléskor; a szokásrendszer megalapozása, kiépítése az iskolai élet és a társas kapcsolatok terén; a feladat és szabálytudat erősítése; az érdeklődés felkeltése, ébrentartása, az aktivitás fokozása a tevékenységek iránt; az ismeretszerzés, a felfedezés örömének megtapasztalása a tanulásban; 2. Kezdő szakasz (a harmadik évfolyamtól a negyedik évfolyam végéig) az önismeret alapozása, a saját fejlődési ütem és fejlesztési korlát elfogadása; a közösségi tudat erősítése, az érzelmi élet gazdagítása; a játék megszerettetése, a szabályjátékok, a didaktikai játékok örömének megélése, a kortárs csoport felfedezése; pozitív tulajdonságok megerősítése, negatív tulajdonságok gyengítése; kulturális, szociális hátrányok csökkentése, az integráció elősegítése tervszerű készség- és képességfejlesztéssel; 3. Alapozó szakasz (az ötödik évfolyamtól a hatodik évfolyam végéig) az önismeret erősítése, reális énkép, egészséges önbizalom kialakítása; saját lehetőségek, korlátok felismerése és elfogadása; a kommunikáció, az önálló véleményalkotás, nyilvánítás elsajátítása; reális ismeretszerzés a továbbtanulás, a pályaválasztás területén; általános műveltség elemeinek megerősítése, az ismeretek szélesítése, bővítése; az önálló tanulás, ismeretszerzés elsajátítása, a megszerzett tudás alkotóképes felhasználása a gyakorlatban; egészségmegőrző, környezetvédő magatartás kialakítása; a személyiség érzelmi, akarati oldalának megszilárdítása; a jól működő képességek fokozott fejlesztése, a gyengébb képességek korrigálása, kompenzálása; 4. Fejlesztő szakasz (hetedik évfolyamtól a tizenkettedik évfolyam végéig) a kitartó munkavégzés feltételeinek megteremtése; saját és mások másságának elfogadása, vállalása; a felnőtt életvezetési technikákkal való megismerkedés, a családi életre való felkészülés, a felelősségérzés fejlesztése; felkészítés a társadalmi szerepre, a magánélet szerepére, a konfliktusmentes kapcsolatépítésre, a konfliktusok kezelésére; a kulturális és szociális hátrányok folyamatos kompenzálása, korrigálása; a befogadás, az elfogadás erősítése a családdal közösen. 16

3.4.1 Nevelési-oktatási célok, feladatok a tanulásban akadályozott tanulók általános iskolai tagozatán Célok: Bevezető szakasz Az óvodás létből az iskolai életformára történő zökkenőmentes átvezetés. Az iskolai élet, a társas kapcsolatok szokásrendjének pontos elsajátítása. A feladat- és szabálytudat erősítése. Az érdeklődés, az aktivitás, a tevékenység iránti igény felkeltése, ébrentartása. Kezdő szakasz A saját fejlődési ütem elfogadása, önismeret alapozása. Az alapvető kultúrtechnikák elsajátítása, a kommunikáció fejlesztése. A játék megszerettetése, a szabályjátékok, a didaktikai játékok örömének megélése, a kortárscsoport felfedezése. Gazdag élményanyag biztosítása az ismeretszerzéshez, a képesség, a tartós emlékezet fejlesztéséhez. A személyiség értelmi, érzelmi, akarati oldalának erősítése. Alapozó szakasz A kulturális, a szociális háttérből adódó hátrányok csökkentése felzárkóztatás, törekvés a társas kapcsolatok erősítése az iskolán kívül is. Törekvés a pozitív tulajdonságok felfedezésére, tudatosításukra, a megerősítésre és fejlesztésre - önmaga és a csoporttársak felé is. A környezetvédelemre, testi és lelki egészségre való nevelés. A tanulók közösségi magatartásának fejlesztése úgy, hogy szívesen legyenek együtt, képesek legyenek közös célért együttműködni, alkalmazkodni, konfliktust kezelni, megoldani; Törekszünk olyan elemi értékrend kialakítására a család segítségével a tanulókban, melyre tisztességes életvitel építhető; Egészséges, edzett fiatalok nevelése, akiknek szükséglete a mozgás, sport; annak érdekében, hogy egészséges életmódjuk, életvitelük legyen; éljenek harmóniában környezetükkel és védjék azt; Az önismeret erősítése, reális kép kialakítása önmagáról, lehetőségeiről, korlátairól. Fejlesztő szakasz Az önképviselet, megnyilatkozás, véleménynyilvánítás elsajátítása. Ismeretszerzés a továbbtanulási lehetőségekről, pályaválasztásról. Az általános műveltség elemeinek gazdagítása, ismeretek szélesítése, strukturálódása, megerősítése. Az önálló életvitel, a társadalmi beilleszkedés módjainak, lehetőségeinek megismerése, gyakorlása. Felkészítés a társadalmi szerepre, a magánélet szerepeire, a konfliktusmentes kapcsolatépítésre, szocializációra. Az önálló tanulás, elsajátítása, a megismerés módszereinek, műveleteinek, elsajátítása gyakorlott alkalmazása. Egészségmegőrző, környezet óvó attitűd kialakítása. A jól működő képességek fokozott fejlesztése, a sérült képességek korrigálása, kompenzálása. A személyiség érzelmi, akarati oldalának stabilizálása. 17

A cselekvőképesség, a tartós munkavégzés, az erőfeszítés és kitartás kedvező feltételeinek megteremtése. A nagy egyéni különbségek, a másság elfogadása. kortárs csoportban, intézményi közösségben, és azon túl. A kulturális, szociális hátrányok folyamatos kompenzálása, korrigálása, visszavezetés a nem fogyatékos fiatalok korcsoportjaiba, a befogadás, az elfogadás erősítése a szülőkkel, a családdal közösen. Feladatok: Iskolánknak a célokból, az alapelvekből következően konkrét feladatai vannak, amelyeknek a nevelőoktató munkánk minden területén érvényesülni kell. Biztosítani azokat a személyi és tárgyi feltételeket, amelyek a tanulásban akadályozott tanuló sajátos iskolai neveléséhez és a terápiás jellegű művészeti neveléshez szükségesek. Az alapfokú iskolázás teljes tartalmában szükségleteinek megfelelően egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátásban részesíteni a tanulókat. Megfelelő tanulásszervező formákkal és módokkal biztosítani, hogy a tanórákon és a tanórán kívüli tevékenységben érvényesüljön a differenciált, az egyéniesített fejlesztés. A követelmények teljesítéséhez legalább két éves időkeret biztosítása azon tanulók számára, akiknél az évfolyamra meghatározott követelmények teljesítése akadályozott. Olyan tanulási környezetet, tapasztalatszerzési lehetőséget biztosítani, amelyben a valóságról sokoldalú, konkrét tapasztalatokat szerezhet és a közvetlen vizsgálódásokból kiindulva juthat el a tanuló az ismeretek képi, majd absztrakció szintjéhez. Sokoldalú szemléltetéssel, cselekvéssel biztosítani az egyes tantárgyakhoz kötődő készség- és képességfejlesztést, a tevékenységek bővülő körét. Feladata, hogy kiemelt figyelmet fordítson az alapozást szolgáló évfolyamot felölelő pedagógiai egységre, ahol a tanuláshoz szükséges pszichés funkciók fejlesztése hangsúlyos, valamint a tanulási szokások alapozása, gyakorlása történik iskolán belül, valamint az iskolán kívüli foglalkozásokon olyan lehetőségek megteremtése, ahol a tanulók gyakorolhatják az ön- és a környezetellátáshoz, a társadalmi együttéléshez, az önálló és eredményes életvezetéshez nélkülözhetetlen tevékenységeket. A szülők, gondviselők és az iskola között olyan kapcsolat (gondozási jogviszony) megteremtése, ahol a nevelési feladatok megvalósításában partnerként vesz részt a szülő. A tanuló szükségletének és a szülők igényének megfelelően ellátás biztosítása ügyelet, oktatás, étkeztetés, fejlesztő felkészítés, szakkörök, tehetséggondozás. A tanítás-tanulás folyamatában a mindennapi élethez, a gyakorlathoz kapcsolódva megértetni, elsajátíttatni az egészség megóvásának fontosságát, a környezetünk védelmével összefüggő teendőinket. Feladata a diákokat bevonni, megtanítani az iskolai életük szervezésére, szervezeteik működtetésére, jogaik gyakorlására, kötelezettségeik felfogására, értelmezésére. A kötelességtudat kialakítása, fejlesztése. A tanulók és szülők folyamatos tájékoztatása iskolai tevékenységük fejlődéséről, elért eredményeikről, lehetőségeikről. Feladata a törvények és szabályozók szellemében a gyermekvédelmi tevékenység megszervezése, működtetése, a szociális hátrányból eredő különbségek csökkentése. 3.4.2 Nevelési-oktatási célok, feladatok az értelmileg akadályozott tanulók általános iskolai tagozatán Célok: 18

A szocializációs folyamatban a tanulók képességeit, viselkedését, magatartását úgy fejlesztjük, hogy teljesítményeik maximumát elérhessék. A konvencionális beszéd és magatartásformák szokássá fejlesztése folyamatos gyakorlással, használattal. Alakuljanak ki olyan alapvető egészségügyi ismeretek, készségek, szokások, amelyek hozzájárulnak az egészség védelméhez, a helyes életmód kialakításához. Önállóság elérése, a megszerzett ismeretek gyakoroltatásával, a háztartási, gondozási, önkiszolgálási tevékenységekben. Az esztétikus koordinált mozgásra nevelés. Alakuljon ki a rendszeres mozgás, testedzés iránti igény. Folyamatos, kitartó munkavégzés kialakítása a tanulók adottságaihoz mérten egyszerű munkaműveletekben. A szociális érés folyamatát oly módon segítjük, hogy képesek legyenek védett környezetben egyszerű társas kapcsolatok fenntartására. Váljon igényévé az ápolt környezet, és felnőtté válva irányítás mellett legyen képes környezete formálására. Felkészítés a készségfejlesztő speciális szakiskolai képzésre. Feladatok: Bevezető szakasz A pszichés funkciók fejlesztése, képesség- és szokásrendszerek kialakítása a játékos fejlesztési formák dominanciájával. Passzív és aktív szókincsének birtokában jusson el a kapcsolatteremtés elemi szintjére. Legyen képes elemi viselkedési és magatartási normák követésére, szociális kapcsolataiban legyen együttműködő. Segítséggel tájékozódjon az intézet területén, a közvetlen környezetében található tárgyakat, eszközöket rendeltetésszerűen használja. Ismerje fel az évszakok változásait, az idő múlását napszakok viszonylatában eseményhez kötötten érzékelje. Végezzen alapvető csoportosításokat. Legyen képes egyszerű cselekvéseket Használja a tájékszereket megfelelően és növekvő időtartamban. Tartsa be az egyszerű játékszabályokat. Segítséggel tudjon alapvető térbeli helyzetekben tájékozódni. Vizuális és verbális emlékképeit segítséggel tudja közölni, alkalmazni. Kezdő-alapozó szakasz A valóság megismeréséhez szükséges ismeretek és technikák elsajátítása, kiemelve a napi tevékenységekbe ágyazott ismeretközvetítést, készségfejlesztést. A fejlesztő munka feladata a jel- és szimbólumértés képességének kialakítása. Legyen képes a környezetéből érkező utasítások megértésére, az adekvát cselekvésre. Ismerje és szükséglete szerint használja a nonverbális jeleket. Ismerje az alapvető illemszabályokat. Egyéni képességektől függően alakuljon ki az olvasás-írás elemeinek elsajátítási képessége. Vegye észre az évszakok, napszakok, az időjárás változásait, ezt öltözködésében igyekezzen követni. 19

Elemi szinten tájékozódjon a közvetlen környezetében lévő szolgáltató intézményekről. Tudja legfontosabb személyi és közvetlen családtagjainak legfontosabb adatait. Ismerje a családi és nemzeti ünnepek jelentőségét, az eseményeken tartsa be a kulturált viselkedés legfontosabb szabályait. Az intézményen belül alakuljon ki az önálló tájékozódási és közlekedési képessége. Tudjon egyszerű sík és térbeli formákat felismerni, egyeztetni, megnevezni. Fejlettségének megfelelő munkatevékenységben legyen kitartó, tudja saját és társai munkáját értékelni, megbecsülni. A tanult ábrázolási technikák felhasználásával törekedjen saját élményeit megörökíteni. Egyszerű ritmushangszereket tudjon megszólaltatni. Legyen képes mozgásos feladatokat önállóan végrehajtani. A játék során, valamint a mozgásos feladatok végrehajtásakor igyekezzen megfelelő társas kapcsolatot kialakítani. Fejlesztő szakasz Előtérbe kerül az ismeretek bővítése, alapvető kultúrtechnikai ismeretek differenciált alkalmazása, a munkaképességek kialakítása és a normakövetés egyszerű szociális kapcsolatokban. Gyakorlati jellegű tevékenységek, életvezetést segítő technikák alkalmazása és megerősítése képezi a fejlesztés központi feladatát. Értse meg az egyszerű köznapi beszédet; a tömegkommunikációs eszközök által közvetített információkat segítséggel értelmezze. Fejlettségétől függően sajátítsa el az olvasás-írás elemi szintű technikáját, azt tudja használni praktikus szituációban, saját életközegében való tájékozódásban, környezete megismerésében. Szűkebb környezetében biztonsággal, tágabb környezetében segítséggel tudjon tájékozódni. Vegyen részt egyszerű környezetvédelmi tevékenységekben, értse ennek fontosságát. Legyen képes a tanult egészségvédő-óvó szokások alkalmazására. A begyakorolt közösségi szokásokat, érintkezési formákat alkalmazza a helyzetnek megfelelően. Legyen képes segítséggel eszközökkel, tárgyakkal egyszerű műveleteket végezni. Szerezzen további tapasztalatokat a környezet tárgyainak tulajdonságaira vonatkozóan, végezzen összehasonlítást, becslést és egyszerű mérést. Ismerje meg a tisztálkodás helyes sorrendjét, és egyre önállóbban alkalmazza azokat. Ügyeljen testének higiéniájára. Kapcsolódjon be a termelő jellegű munkába; felnőtt irányításával hosszabb ideig folyamatosan dolgozzon. Felnőtt irányításával tudjon harmonikus munkakapcsolatot kialakítani társaival, a környezetében lévő emberekkel. Találjon örömet az alkotásban, becsülje meg embertársai alkotásait. Kapcsolódjon be közös zenei tevékenységekbe. Legyen belső igénye a mozgásra, testedzésre, sportolásra, alakuljon ki helyes beállítódása az egészséges életmód formálásához. 3.4.3 Nevelési-oktatási célok, feladatok a készségfejlesztő speciális szakiskolában Célok: A normalizációs elv alapján fiataljaink integrációja képességek, adottságok, lehetőségek szerint az épek társadalmába. 20

Olyan egyszerű szakmai tevékenységek alapjainak elsajátíttatása, ami a rehabilitációs és védett munkahelyek legtöbbjében megtalálható. Az egyszerű betanulást, igénylő munkafolyamatokat huzamosabb ideig, kitartóan végezzék. Pozitív szokásrend megerősítése ismeretszerzésben, magatartásban, viselkedéskultúrában, önellátásban. Feladatok: Folyamatos munkavégzéshez, egyszerű munkaműveletek teljesítéséhez szükséges ismeretek, jártasságok, képességek, magatartásformák kialakítása, tekintettel a fiatalok adottságaira, fejlettségi szintjére. A sérült funkciók olyan mértékű fejlesztése, amelyek megalapozzák fiataljaink társadalmi beilleszkedését, a tájékozódás igényét szűkebb és tágabb környezetben. A meglévő ismeretek szinten tartását biztosító közismereti tananyag gyakoroltatása, különböző élethelyzeteknek megfelelő bővítése. Az önálló ismeretszerzésre való törekvés képességének kialakítása, önismeret fejlesztése. Igény megalapozása az egészséges életre, az otthon, a környezet szépítésére, védelmére. Reális elképzelések, vágyak kialakítása jövőjüket illetően; ismerjék meg a fiatal és a majdani felnőtt élet jogait, kötelességeit. A fiatalokat képességeik függvényében felkészíteni a felnőtt életre. Legyenek fogékonyak anyanyelvünk, nemzeti hagyományaink, kultúránk, más népek szokásai iránt. 3.5 Az iskolában folyó nevelés-oktatás és színterei Tanórai foglalkozások Egyéb foglalkozások o Szakkörök o Sportversenyek o Napközi o Könyvtár Szabadidős tevékenységek o Sportfoglalkozások o Osztályprogramok o Kirándulások o Táboroztatás Közéleti tevékenységek o Diákönkormányzat o Társadalmi életben való részvétel (köznevelési intézményekkel közösen szervezett rendezvények, megemlékezések) 3.5.1 A napközi otthonos nevelés célja, feladatai A Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény egyes bekezdései szerint az általános iskolában a nevelés-oktatást úgy kell megszervezni, hogy a délelőtti és délutáni tanítási időszakban tizenhat óráig tartsanak, továbbá tizenhét óráig - vagy addig, amíg a tanulók jogszerűen tartózkodnak az intézményben - gondoskodni kell a tanulók felügyeletéről. Az igazgató a tanulót a szülő kérelmére - felmentheti az iskolai 21

kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, ha a tanuló egyéni adottságai, sajátos nevelési igénye, továbbá sajátos helyzete ezt indokolttá teszi. A törvény figyelembevételével, a szülők igényei és az iskola lehetőségei alapján napközis foglakozásokkal oldjuk meg a tanulók délutáni foglakoztatását. Ezáltal biztosítjuk az egységes testi-lelki és szellemi fejlődés feltételrendszerét. A napközi otthoni programjaink szorosan kapcsolódnak a délelőtti nevelési-oktatási folyamatokhoz, amelyek megerősítik, illetve kiegészítik a délelőtti iskolai munkát. A napközi otthoni tevékenységeknek kiemelt szerepe van a gyermekek egyéni, közösségi és harmonikus személyiségfejlesztésében. A tanulás, a kulturális, a manuális, a sport- és játékfoglalkozások, a közösen végzett tevékenységek erősítik a közösséghez való tartozást. 3.5.2 Iskolán kívüli tanórai foglalkozások kötelező tananyaga elsajátításának keretei A vonatkozó hatályos jogi szabályozás alapján a tantervi követelmények teljesíthetőek a hagyományos tanórai tanulásszervezési módoktól eltérő formában. Ezzel a lehetőséggel igyekszünk élni, figyelembe véve azt is, hogy mindazok a jogszabályok érvényesek ezekre a módszerekre is, melyek a tanítás mindennapjait szabályozzák. Ezek a foglalkozások kötetlenebb tevékenységi formák és a közösen átélt kirándulások, a túrák, szabad foglalkozások érzelemmel teli élményei a közösségfejlesztés kiváló területei. Céljuk: nevelje a tanulókat önellenőrzésre, egymás segítésére, ellenőrzésére átgondolt tervvel és a tevékenységek irányításával biztosítsa, hogy e tevékenységek megfelelően fejlesszék a közösséghez való tartozás érzését ismertesse meg a tanulókkal a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolathoz elegendők a változatos foglalkozások segítsék elő a közösségi magatartás erősítését. 3.5.3 Erdei iskola, több napos kirándulások Az erdei iskola sajátos, a környezet adottságaira építő nevelés- és tanulásszervezési egység, mely a szorgalmi időszakban megvalósuló, egybefüggően többnapos, az iskola szokásos működési helyétől különböző helyszínen végzett tanulásszervezési mód, melynek során a tanulás a tanulók aktív, cselekvő, kölcsönösségen alapuló együttműködésére és kommunikációjára épül. Kiemelt feladata a környezettel harmonikus, egységes életvezetési képességek fejlesztése, és a közösségi tevékenységhez kötött szocializáció. Erdei iskolánk tematikája illeszkedik a tanmenethez és minden tanóra anyagát lefedi. Érvényesül benne a tantárgyi komplexitás, amely komplex tudást ad. A közvetlen tapasztalatszerzés hatására mélyebben rögzíti az ismereteket. A természet megfigyelése kiegészülhet a városi múzeum ide vonatkozó kiállításainak megtekintésével, könyvtárlátogatással, melyek az órák tananyagát színesebbé teszik. A programok összeállításában fontos a tanulók életkora, eltérő értelmi képességeik mellett az is, hogy pedagógusaink hogyan és mit szeretnének a megfigyeltekből beilleszteni a további iskolai munkába. Célja: a közvetlen környezet megismerése: lakókörnyezet és természeti környezete, növény és élővilága, domborzata és vizei motiváló erővel bír a közvetlen környezet megfigyelése a feldolgozandó témakört a természetes környezetében tapasztalják meg a tanulók 22