Egy újszerű szervezeti lehetőség a gyakorlati oktatás végzésére Előadó: Szűcs György Országos Fémipari Ipartestület és a Dorogi Ipartestület elnöke
2015. évi LXVI. Törvény a szakképzésről 2015.05.27-i törvény módosítás az érintett paragrafusok szám szerint megoszlása: Szakképzést: 52 db paragrafus Felnőttképzést: 17 db paragrafus Szakképzési hozzájárulást: 20 db paragrafus
Szakképzési rendszer változásai 1. az érettségit megelőző szakmai képzés ideje emelkedik 2. szakképzésre fordítható idő emelkedése (érettségi megszerzéséig) 3. iskola rendszeren belül megszerzett szakképesítésnél, már a második szakma is ingyenes 4. nappali rendszerű oktatásban való részvétel felső korhatára emelkedik 5. tanulószerződés kötése a felnőtt oktatásba is
Duális képzés résztvevői Költségvetési szervként működő intézmény Alapítvány, Egyesület, Egyházi jogi személy Alapítvány, Egyesület, Egyházi jogi személy fenntartásában működő intézmény
Szakképzési hozzájárulás csökkentési lehetőségei Tanműhely fenntartási költségei Gyakorlati oktatók bére Beruházások
2009 2010 2011 2012 2013 MKIK szakképzési koncepció: probléma, megoldás Új kormány: Kormány- Kamara megállapodás Kormány Szakképzési Koncepció fejlesztés kutatás & lobby Megszilárdítás Új törvényi háttér Új szakképzési rendszer A gazdaság felelősségvállalása
Szakképzési közjogi feladatok Pályaválasztás rendszere Általános iskola Szakképzés Munka Belépési feltételek Szint vizsga Tanulószerződés rendszere Gyakorlati képzés felügyelete Szakképzés szerkezete Mesterképzés és vizsgáztatás Versenyek Felnőtt képzés Kutatás Szakmai tartalomfejlesztés Partnerség Záróvizsga
A kormány által meghatározott célértékek a duális szakképzés kiterjesztésére Szakiskolai tanulók tanulószerződéses foglalkoztatási rátájának növelése 2018-ra a jelenlegi 50%-ról 70 %-ra A tanulószerződéssel rendelkező szakiskolai tanulók képzőhelyei számának duplájára növelése
A kamarai garanciavállalás feltételrendszere / 1 / Munkatevékenységbe ágyazott szakmatanulás: learning by working, dolgozva tanulás Üzemi-vállalati gyakorlati képzés meghatározó szerepe Együttműködés - partnerség, együttműködési kényszer Országosan egységes rendszerszerű, folyamatszabályozott együttműködés, informatikailag támogatott rendszer, indikátorok Hosszú távú érdekek előtérbe helyezése:társadalom, gazdaság, család, egyén, iskola
MEGYEI FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG 2012. október 1-től regionális bizottságok helyett megyei fejlesztési és képzési bizottságok A bizottság javaslatot tesz az adott megyében székhellyel rendelkező fenntartó tekintetében, megyénként a szakképzés irányaira és a beiskolázás arányaira Szakképzés-fejlesztési koncepció kidolgozása Szakiskolai ösztöndíjas- és hiány-szakképesítések körének meghatározása Szakképzési pályázatok értékelése, javaslattétel a pályázatok nyerteseire és az általuk elnyert források mértékére Pályaorientációs és pályakövetési feladatok (felmérés)
Javaslattétel formája MFKB 2016/2017 Iskolai rendszerű szakképesítések és ágazatok esetén: korlátozás nélkül támogatott (T), korlátozottan támogatott (K) + megyei keretszám nem támogatott (N) Iskolarendszeren kívüli szakképesítések esetén: korlátozás nélkül támogatott (T), nem támogatott (N) A hiány-szakképesítések kialakításának szempontjai: összesen 25 db, rangsorolt szakképesítés 20 db szakiskolai szakképesítés, amelyből 5 db női szakma 5 db érettségire épülő szakképesítés (52, 54-es szintkódú), amelyből 2 db női szakma
MFKB 2016/2017 A 2016/2017. tanévben induló képzésekben tanulmányi ösztöndíjra jogosító hiányszakképesítések Borsod-Abaúj-Zemplén Megye
FÉMIPARI SZAKKÉPESÍTÉSEK HELYZETE Hegesztő egyszerre van jelen a túlképzés és a munkaerőhiány Gépgyártástechnológiai technikus - érettségire épülő szakképesítések a hiányszakmák között Járműipari fémalkatrész-gyártó egyre nagyobb igény jelentkezik az ujjászületett öntő szakképesítés terén
FÉMIPARI SZAKKÉPESÍTÉSEK HELYZETE - TANULÓSZERZŐDÉSEK -
FÉMIPARI SZAKKÉPESÍTÉSEK HELYZETE - GYAKORLATI KÉPZŐHELYEK -
HEVES MEGYEI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA 3300 Eger, Faiskola u. 15. Tel: +36/36/429-612, 429-613, 429-614 Fax:+36/36/323-615 E-mail: hkik@hkik.hu Web: www.hkik.hu Hiányszakmák: Ács Elektronikai technikus Épület- és szerkezetlakatos Gépgyártástechnológiai technikus Gépi forgácsoló Gyakorló ápoló Gyakorló mentőápoló Gyártósori gépbeállító Hegesztő Ipari gépész Karosszérialakatos Kőműves és hidegburkoló Központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő Magasépítő technikus Női szabó Pék Szakács Szociális gondozó és ápoló Vájár Villanyszerelő Kertész Mezőgazdasági gépszerelő 18
DUÁLIS KÉPZÉS A FELSŐOKTATÁSBAN Cél a naptári év jobb kihasználása (2*12 hét oktatási időszak, 2*3 hét vizsgaidőszak, 18 hét vállalati gyakorlat, 4 hét szabad) Az intézményi (egyetemi okt.) idő minimum 80%-ának megfelelő gyakorlati idő. A képzéseket műszaki, informatikai, agrár, természettudományos vagy gazdaságtudományi területeken indítják elsőként (2016-tól szociális munkás szak) Cél elősegíteni a felsőoktatás és az üzleti szféra kapcsolatát
A FELSŐFOKÚ DUÁLIS KÉPZÉS CÉLJA A felsőfokú duális képzés célja több gyakorlati ismeretet nyújt, szoros kapcsolat a felsőoktatási intézmények és a vállalatok között, a pályakezdő fiatalok elhelyezkedése és munkahelyi beilleszkedése sikeresebb lehet, Előny a vállalkozások számára: versenyképességét segítheti a gyakorlatias minőségi tudással és munkatapasztalattal rendelkező pályakezdő humánerőforrás azonnal foglalkoztatható bevonásával, mérsékelheti a munkaerő-kiválasztás és -felvétel költségeit, A duális képzés is alapképzési szaknak számít, kötelező szakmai gyakorlattal. az elméleti képzést továbbra is az egyetemek, főiskolák biztosítják, a gyakorlati képzést minősített gazdálkodó szervezeteknél lehet végezni
Iskolai szakmunkásképzés, felnőttképzés népszerűsítése pályaorientációs, pályaválasztási tanácsadások, szakma presztízsének növelési feladatai Előadó: Szűcs György Országos Fémipari Ipartestület és a Dorogi Ipartestület elnöke
IPOSZ Szakmai Útlevél
Pályaorientáció, pályaválasztási tanácsadás
Pályaorientáció, pályaválasztási tanácsadás
Szakképzési hozzájárulás szabályainak változásai
Jogszabályi háttér 2011. évi CLV. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról 280/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet a gyakorlati képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolásánál figyelembe vehető gyakorlati képzési normatívák mértékéről és a csökkentő tétel számításáról 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról
Kötelezettek köre 2. (1)-(2) bek. A belföldi székhelyű: a) gazdasági társaság, kivéve a szakképzésről szóló törvény szerinti, szakképzési feladatot ellátó nonprofit gazdasági társaságot, a felsőoktatási intézmény által alapított társaságot, valamint az olyan társaságot, amelyben a felsőoktatási intézmény részesedést szerzett, b) szövetkezet, kivéve a lakásszövetkezetet, a szociális szövetkezetet, valamint az iskolaszövetkezetet, c) állami vállalat, tröszt, tröszti vállalat, közös vállalat, erdő birtokossági társulat, vízgazdálkodási társulat - kivéve a víziközmű-társulatot -, egyes jogi személyek vállalata és a leányvállalat, d) ügyvédi iroda, végrehajtó iroda és szabadalmi ügyvivő iroda, e) közjegyzői iroda, f) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó, g) egyéni cég. h) egyéb szervezet - bizonyos feltételek mellett ÚJ!
Új kötelezettek Az Szht. 2. (1) bekezdése kiegészül egy új alannyal: a szakképzésről szóló törvény 43. (2) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott, tanulószerződés alapján gyakorlati képzést folytató egyéb szervezettel. Az egyéb szervezet, akkor válik a szakképzési hozzájárulás alanyává, ha az állami adóhatóságnak az erre a célra rendszeresített nyomtatványon (T201TSZ, T201CSZ) bejelenti, hogy a szakképzési hozzájárulást tanulószerződés keretében szervezett gyakorlati képzéssel teljesíti. Az adóalanyiság a választás bejelentését követő hónap első napjától jön létre. Az egyéb szervezetnek fizetési kötelezettsége nem keletkezik! A bruttó kötelezettsége nulla forint. (2. (5) bek.) Mindenképpen visszaigénylősök lesznek.
Az egyéb szervezek csoportosítása 1. A köznevelési intézmények kivételével az egészségügy, az egészségügyi technika, a szociális, pedagógia, a képző és iparművészet, hang film és színháztechnika ágazatba tartozó valamint a honvédelemért felelős miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések esetén a gyakorlati képzést szervező a) költségvetési szervként működő intézmény, b) alapítvány, egyesület, egyházi jogi személy, c) b) alpontban meghatározottak fenntartásában működő intézmény.
Az egyéb szervezek csoportosítása 2. Az agrárágazatba sorolt szakképesítésben, szakképzésben az egyes miniszterek által fenntartott szakképző iskola az agrárpolitikáért, az erdőgazdálkodásért, az élelmiszeriparért, a hal gazdálkodásért felelős miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítésre történő felkészítés keretében részt vevő tanulója tekintetében, ha a tanuló a szakképző iskola termelői tevékenységet folytató saját tangazdaságában, tanüzemében vesz részt gyakorlati képzésben.
A szakképzési hozzájárulás alapja és mértéke (változatlan) A szakképzési hozzájárulás alapja a hozzájárulásra kötelezettet terhelő szociális hozzájárulási adó alapja. A szakképzési hozzájárulás mértéke a szakképzési hozzájárulás alapjának 1,5 százaléka. Az alapnormatíva összege nem változik: 453 000 Ft./fő/év.
A szakképzési hozzájárulás teljesítésének módjai A szakképzési hozzájárulás 3 féle módon teljesíthető (5. ): 1. pénzügyi teljesítéssel, 2. gyakorlati képzéssel: (pl.) tanulószerződéssel, hallgatói munkaszerződéssel, együttműködési megállapodás. 3. saját munkavállaló képzésével. Fontos! Az átalányadózó hozzájárulásra kötelezettnek elszámolási és bevallási kötelezettsége nincs, a szakképzési hozzájárulást az átalányadó megfizetésével teljesíti. Visszatérítést nem igényelhet. Pl. átalányadózó egyéni vállalkozó Nézzük részletesen az ehhez kapcsolódó változásokat!
1.) A kötelezettség gyakorlati képzéssel történő teljesítése A szakképzésről szóló törvényben foglaltak szerint azon iskolai rendszerű képzések esetében, amelyek állami fenntartású szakképző iskolában vagy szakképzési megállapodás alapján, költségvetési hozzájárulással nem állami szakképző iskolában kerülnek megszervezésre a szakképző iskola és a hozzájárulásra kötelezett közötti együttműködési megállapodás, vagy a szakképző iskola tanulója és a hozzájárulásra kötelezett közötti tanulószerződés alapján.
A csökkentő tétel számításának módja 1.) Az EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁSSAL érintett tanuló esetében a gyakorlati képzési normatíva összegét egy napra meghatározva, az alapnormatíva összegének 130-cal történő elosztásával kell kiszámítani. A tárgyévre vonatkozó alapcsökkentő tétel éves összegét tanulónként a gyakorlati képzési normatíva napi összege és a tárgyévben teljesített gyakorlati képzési napok számának szorzata képezi. 2.) Az alapcsökkentő tétel éves összege - ha a TANULÓSZERZŐDÉS hatálya a tárgyév teljes időtartamára fennáll - tanulónként az alapnormatíva összegének és a tanulószerződésben megnevezett szakképesítéshez tartozó, a) a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény alapján indított szakképzés esetében az 1. mellékletben meghatározott szakképesítésenkénti súlyszorzó szorzata, b) az Sztv. alapján indított ba) nappali rendszerű iskolai oktatás és a nappali oktatás munkarendje szerint folyó felnőttoktatás esetében a 2. mellékletben meghatározott szakképesítésenkénti súlyszorzó szorzata, bb) esti oktatás munkarendje szerint folyó felnőttoktatás esetében a 2. mellékletben meghatározott szakképesítésenkénti súlyszorzó szorzatának 60%-a, bc) levelező oktatás munkarendje szerint folyó felnőttoktatás esetében a 2. mellékletben meghatározott szakképesítésenkénti súlyszorzó szorzatának 20%-a.
2.) A kötelezettség gyakorlati képzéssel történő teljesítése Az államilag támogatott létszám tekintetében gyakorlatigényes alapképzési szak vagy duális képzés keretében szervezett szakmai gyakorlattal, ha a szakmai gyakorlatra külső képzőhelyen, a hallgatóval kötött munkaszerződés alapján kerül sor.
A csökkentő tétel számításának módja A gyakorlati képzési alapnormatíva napi összege és a tárgyévben (előlegnél a tárgyhóban) teljesített gyakorlati képzési napok számának szorzata. Gyakorlati alapképzési normatíva napi összege: alapnormatíva éves összege osztva 100-al, azaz 4.530.- Ft.
Saját munkavállaló képzése Cégcsoportban teljesíthető a 45 fő tanulószerződéses tanuló gyakorlati képzésére vonatkozó feltétel. A partner és kapcsolódó vállalkozások a saját munkavállalóik képzési költségeit elszámolhatják csökkentő tételként.
Új kiegészítő csökkentő tételek 2016-tól! A kiegészítő csökkentő tételeket csak a tanulószerződés alapján gyakorlati képzést folytató hozzájárulásra kötelezett érvényesítheti! (8. (1a) bek.)
Az új kiegészítő csökkentő tételek 1. Beruházási kiegészítő csökkentő tétel 2. Oktatói kiegészítő csökkentő tétel 3. Tanműhely-fenntartási kiegészítő csökkentő tétel
1. Beruházási kiegészítő csökkentő tétel Amennyiben kizárólag a gyakorlati képzés folytatásához szükséges beruházást hajt végre a gazdálkodó, az aktiválás évében vehető igénybe. Éves mértéke: tanulószerződéses tanulók éves létszáma átlagának és az alapnormatíva összege 1-10 főt foglalkoztató esetén 38 %-ának 11-50 főt foglalkoztató esetén 18 %-ának 50 főnél többet foglalkoztató esetén 9 %-ának szorzata.
2. Oktatói kiegészítő csökkentő tétel Nem főtevékenységként gyakorlati képzést végző kis és középvállalkozások vehetik figyelembe kötelezettség csökkentő tételként. Mértéke: évente és tanulónként az alapnormatíva összegének 21%-a. Az előleg bevallásban is érvényesíthető.
Új fogalmak 1. Nem főtevékenységként gyakorlati képzést folytató hozzájárulásra kötelezett: az a hozzájárulásra kötelezett, amelynek az árbevétele a tárgyévet megelőző két üzleti évben az általa folytatott gyakorlati képzés után a 8. szerint elszámolható éves csökkentő tétel összegének legalább 400%-a volt; 2. kis- és középvállalkozás: a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 3. -a szerinti mikro-, kis- és középvállalkozás, az ügyvédi iroda, végrehajtó iroda, szabadalmi ügyvivő iroda és közjegyzői iroda, a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó, az egyéni cég.
3. Tanműhely-fenntartási kiegészítő csökkentő tétel Nem főtevékenységű gyakorlati képző, hozzájárulásra kötelezett, ha a gyakorlati képzést - a szakképzésről szóló törvényben meghatározott - kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyben végzi, a 9. évfolyamon tanműhelyben oktatott tanulószerződéses tanulók tekintetében. Mértéke: évente és tanulónként az alapnormatíva összegének 25%-a.
Egyéb szervezetek kötelezettség csökkentése és visszaigénylése Az egyéb szervezetek a tanulószerződés alapján szervezett gyakorlati képzéssel összefüggésben az alapcsökkentő tételt és a beruházási kiegészítő csökkentő tételt érvényesíthetik és igényelhetik vissza. Kivétel: Az a hozzájárulásra kötelezett, amely az agrárpolitikáért felelős miniszter, az erdőgazdálkodásért felelős miniszter, az élelmiszeriparért felelős miniszter, a halgazdálkodásért felelős miniszter, a honvédelemért felelős miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítésekre történő felkészítés keretében végzett gyakorlati képzés szervezésével teljesítik a kötelezettségüket az alapnormatíva 100%-ával csökkenthetik bruttó kötelezettségük mértékét, azaz igényelhetik vissza.
Elszámolás Nem változott: Ha a gazdálkodó együttműködési megállapodás vagy gyakorlatigényes alapképzési szak keretében hallgatói munkaszerződés alapján folytat gyakorlati képzést, akkor továbbra is a bruttó kötelezettség mértékéig lehet az alapcsökkentő tételt elszámolni.
Visszaigénylés I. Ha a kötelezett tanulószerződés és/vagy duális képzés keretében hallgatói munkaszerződés alapján is folytat gyakorlati képzést, valamennyi gyakorlati képzéshez kapcsolódó alap és kiegészítő csökkentő tételnek a bruttó kötelezettség mértékét meghaladó összege a kis és középvállalkozások esetén teljes összegben figyelembe vehető a visszaigénylésnél.
Visszaigénylés II. Nem kis és középvállalkozások esetén a bruttó kötelezettséget meghaladó összeg, de legfeljebb a tanulószerződés és a duális képzéshez kapcsolódó alapcsökkentő tétel vehető figyelembe a visszaigénylés során.
A visszaigénylés korlátozása A gyakorlati képzést szervező átalányadózó hozzájárulásra kötelezettet nem illeti meg a visszatérítés. A nonprofit gazdasági társaság hozzájárulásra kötelezettet nem illeti meg a visszatérítés, ha az árbevétele nem éri el a tárgyévet megelőző két üzleti évben az általa folytatott gyakorlati képzés után az általa elszámolható éves alap és kiegészítő csökkentő tétel összegének 400%-át
Bevallási kötelezettség 1-11. hó előleg a tárgyhónapot követő hó 12-éig 12. hó elszámolás január 12-éig. Fontos! Az előleg bevallásban beruházási kiegészítő csökkentő tétel nem számolható el!
Köszönöm megtisztelő figyelmüket! 2510 Dorog, Orgona u. 2. Tel/fax: 06-33-431-793 Mobil: 06-30-571-6850 E-mail: ofimechanic@ofimechanic.hu iposz.dorog@gmail.com Honlap: www.ofimechanic.hu www.dorogiipartestulet.hu
Párbeszéd a Szakképzésért Fórum Dorog, 2015. december 17.