A SZAKKÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁS VÁLTOZÁSAI SZEPTEMBER ÉS JANUÁR

Átírás

1 A SZAKKÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁS VÁLTOZÁSAI SZEPTEMBER ÉS JANUÁR

2 KAPCSOLÓDÓ TÖRVÉNYEK, RENDELETEK A SZAKKÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁSRÓL ÉS A KÉPZÉS FEJLESZTÉSÉNEK TÁMOGATÁSÁRÓL SZÓLÓ ÉVI CLV. TÖRVÉNY (SZHT.); A GYAKORLATI KÉPZÉS KÖLTSÉGEINEK A SZAKKÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁS TERHÉRE TÖRTÉNŐ ELSZÁMOLÁSÁNÁL FIGYELEMBE VEHETŐ GYAKORLATI KÉPZÉSI NORMATÍVÁK MÉRTÉKÉRŐL ÉS A CSÖKKENTŐ TÉTEL SZÁMÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ 280/2011. (XII. 20.) KORM. RENDELET; AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKRŐL ÉS AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉK MÓDOSÍTÁSÁNAK ELJÁRÁSRENDJÉRŐL SZÓLÓ 133/2010. (IV. 22.) ÉS 150/2012 (VII.6.) KORM. RENDELET (OKJ); A SZAKKÉPZÉSRŐL SZÓLÓ ÉVI CLXXXVII. TÖRVÉNY (SZT.); AZ EGYES ADÓTÖRVÉNYEK ÉS AZZAL ÖSSZEFÜGGŐ EGYÉB TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ ÉVI CLVI. TÖRVÉNY (EAT.) AZ ADÓZÁS RENDJÉRŐL SZÓLÓ ÉVI XCII. TÖRVÉNY (ART.); A NEMZETI FELSŐOKTATÁSRÓL SZÓLÓ ÉVI CCIV. TÖRVÉNY (NFT.); A FELNŐTTKÉPZÉSRŐL SZÓLÓ ÉVI CI. TÖRVÉNY ÉS ÉVI LXXVII. TÖRVÉNY;(FKTV.); A FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉSRŐL ÉS A FELSŐOKTATÁSI KÉPZÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ SZAKMAI GYAKORLAT EGYES KÉRDÉSEIRŐL SZÓLÓ 230/2012. (VIII. 28.) KORM. RENDELET A FELSŐOKTATÁSI ALAP- ÉS MESTERKÉPZÉSRŐL, VALAMINT A SZAKINDÍTÁS ELJÁRÁSI RENDJÉRŐL SZÓLÓ 289/2005. (XII.22.) KORMÁNY RENDELET; A FELSŐOKTATÁSI FELVÉTELI ELJÁRÁSRÓL SZÓLÓ 423/2012. (XII. 29.) KORM. RENDELET ÉN HATÁLYOS 48. (2) BEKEZDÉSE A GYAKORLATI KÉPZÉST VÉGZŐ GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK SAJÁT MUNKAVÁLLALÓI RÉSZÉRE SZERVEZETT KÉPZÉS KÖLTSÉGEINEK A SZAKKÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁS TERHÉRE TÖRTÉNŐ ELSZÁMOLÁSÁRÓL SZÓLÓ 21/2013.(VI.18.) NGM RENDELET; A SZAKKÉPZÉS MEGKEZDÉSÉNEK ÉS FOLYTATÁSÁNAK FELTÉTELEIRŐL, VALAMINT A TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ KÖZPONT TANÁCSADÓ TESTÜLETÉRŐL SZÓLÓ 8/2006. (III. 23.) OM RENDELET. A NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI ALAP KÉPZÉSI ALAPRÉSZBŐL NYÚJTHATÓ SZAKKÉPZÉSI CÉLÚ TÁMOGATÁSOK SZABÁLYAIRÓL SZÓLÓ 24/2012. (VIII.15.) NGM RENDELET. (TÁMOGATÁSOK)

3 SZAKKÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁS ALAPJA, MÉRTÉKE Az Szhj. alapja: a hozzájárulásra kötelezettet terhelő szociális hozzájárulási adó alapja. Szociális hozzájárulási adóalap (szht b) pont): eat (2) bekezdés a)-c) és h) pontjában meghatározott adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony alapján, a (3) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel, a 455. (1) bekezdés a)-b) és e) pontjában meghatározott adóalap (szja köteles jövedelem), valamint a 457. (1) bekezdésében meghatározott adóalap (legalább a minimálbér 112,5%-a). a tanulószerződésben foglalt díjazás nem képezi a szakképzési hozzájárulás alapját! (mivel az eat.455. (1) c) és (2) e) pontjaiban szabályozott) Szakképzési hozzájárulás mértéke: a szakképzési hozzájárulás alapjának 1,5 %-a.

4 SZAKKÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁSI KÖTELEZETTSÉG TELJESÍTÉSE hozzájárulási kötelezettség teljesíthető: a) NAV által vezetett számlára történő befizetéssel, b) kizárólag iskola rendszerű, államilag támogatott gyakorlati képzés szervezésével, illetve c) saját munkavállalók képzésének költségének elszámolásával (feltételek!) A szakképzési hozzájárulási kötelezettség gyakorlati képzéssel történő teljesítésénél az Szt. hatálya alá tartozó azon iskolai rendszerű képzések esetében, amelyek állami fenntartású szakképző intézményben vagy szakképzési megállapodás alapján együttműködési megállapodás, vagy tanulószerződés keretében kerülnek megszervezésre, illetve a Nft.-ben meghatározott, az államilag támogatott létszám tekintetében a gyakorlatigényes alapképzési szak, valamint szeptember 1-jétől a duális felsőoktatási képzés keretében, hallgatói munkaszerződés alapján szervezett szakmai gyakorlat megszervezése esetén lehetséges csökkentő tétel figyelembevétele. (a évi alapnormatíva: ft/fő/év ** **2014. évi C. törvény 64. (4) bekezdés)

5 SZAKKÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁSI KÖTELEZETTSÉG TELJESÍTÉSE - GYAKORLATI KÉPZÉSSEL A szakképzési hozzájárulás gyakorlati képzéssel történő teljesítése: tanulókkal: a szakképzésről szóló törvényben foglaltak szerint azon iskolai rendszerű képzések esetében, amelyek állami fenntartású szakképző intézményben vagy szakképzési megállapodás alapján kerülnek megszervezésre a szakközépiskola vagy szakiskola és a hozzájárulásra kötelezett között létrejött együttműködési megállapodás (Szt ) alapján, az iskolai rendszerű szakképzésben a nappali rendszerű oktatásban és a felnőttoktatásban, vagy a szakképző iskola tanulója és a hozzájárulásra kötelezett között létrejött tanulószerződés (szt ) alapján folytatott gyakorlati képzés - ideértve a szorgalmi idő befejezését követő összefüggő szakmai gyakorlatot is - szervezésével, hallgatókkal: az államilag támogatott létszám tekintetében a gyakorlatigényes alapképzési szak, vagy duális felsőoktatási képzés keretében szervezett szakmai gyakorlattal, ha a szakmai gyakorlatra külső képzőhelyen, a hallgatóval kötött hallgatói munkaszerződés (Nft. 44. (3); 230/2012. Korm. rendelet ) alapján kerül sor.

6 DUÁLIS KÉPZÉS DUÁLIS KÉPZÉS: A műszaki, informatika, agrár, természettudomány vagy gazdaságtudományok képzési területen indított gyakorlatigényes alapképzési szakon, szociális munka alapképzési szakon, illetve a felsorolt képzési területhez tartozó mesterképzési szakon folytatott képzés azon formája, amelyben a szak - képzési és kimeneti követelményeknek megfelelően meghatározott, teljes idejű, a képzési időszakra, a képzés módszereire, a tanórára, a megszerzett tudás értékelésére egyedi rendelkezéseket tartalmazó - tanterve szerint a gyakorlati képzés a duális képzési tanács által meghatározott keretek között, minősített szervezetnél folyik.

7 A JELENLEG ÉS SZEPTEMBER 1-JE ÉS DECEMBER 31-E KÖZÖTT HATÁLYOS JOGSZABÁLYI ELŐÍRÁSOK ALAPJÁN a jelenleg hatályos jogszabályi előírások szerint a költségvetési törvényben meghatározott alapnormatívából (továbbiakban: alapnormatíva) kiindulva a kormányrendeletben szereplő súlyszorzók és számítási metodikák alapján meghatározott gyakorlati képzési normatívák formájában szakképzésben az együttműködési megállapodás, valamint a felsőoktatásban gyakorlatigényes alapképzési szak, vagy jétől duális felsőoktatási képzés keretében hallgatói munkaszerződés alapján folytatott gyakorlati képzés költségeinek finanszírozásához a bruttó szakképzési hozzájárulási kötelezettség mértékéig, míg a szakképzésben tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzés költségeinek finanszírozásához a bruttó hozzájárulási kötelezettséget meghaladó mértékben is érvényesíthető csökkentő tétel.

8 2016. JANUÁR 1-JÉN HATÁLYBA LÉPŐ JOGSZABÁLYI ELŐÍRÁSOK ALAPJÁN A jövő évtől Szht. módosítás: új kötelezetti kör, új fogalom meghatározások, több előnyös, ösztönző változtatás a tanulószerződés alapján gyakorlati képzést folytató, valamint a duális felsőoktatási képzés keretében gyakorlati képzésre érvényesíthető alapcsökkentőtétel visszaigényelhetősége január 1-től, a jelenleg hatályos Szht. 8. (2.a) és (2.b) bekezdése, amelyek a visszaigénylést korlátozták eltörlésre kerülnek.

9 ÚJ HOZZÁJÁRULÁSRA KÖTELEZETT A törvénymódosítás a gyakorlati képzést végző, Szt. 43. (2) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott, tanulószerződés alapján gyakorlati képzést folytató egyéb szervezetet bevonja a hozzájárulásra kötelezettek körébe oly módon, hogy az egyéb szervezet, amennyiben szakképzési hozzájárulás megfizetését választja, hozzájárulási kötelezettsége nem keletkezik (a törvény erejénél fogva bruttó kötelezettsége nulla forint), de a tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzéshez kapcsolódó alapcsökkentő tétel, valamint a beruházási kiegészítő csökkentő tétel összegét visszaigényelés keretében érvényesítheti. kivétel: Azok az egyéb szervezetek, amelyek tanulószerződés keretében, az agrárpolitikáért felelős miniszter, az erdőgazdálkodásért felelős miniszter, az élelmiszeriparért felelős miniszter, a halgazdálkodásért felelős miniszter, a honvédelemért felelős miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítésekre történő felkészítésben végzik gyakorlati képzés szervezését és ezzel teljesítik a hozzájárulási kötelezettségüket kizárólag az alapnormatíva 100%-ával csökkenthetik bruttó kötelezettségük (amely nulla) mértékét, illetve maximum az alapnormatíva összegét vehetik figyelembe a visszaigénylésük érvényesítésénél.

10 ÚJ FOGALMAK A nem főtevékenységként gyakorlati képzést folytató hozzájárulásra kötelezett fogalma, amely azon hozzájárulásra kötelezettet jelenti, amelynek az árbevétele a tárgyévet megelőző két üzleti évben évente - az általa folytatott gyakorlati képzés után az elszámolható éves alap- és kiegészítő csökkentő tétel összegének legalább 400%-a volt, A kis- és középvállalkozás fogalma, amely az Szht. tekintetében a következő vállalkozásokat nevesíti a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló évi XXXIV. törvény 3. -a szerinti mikro-, kis- és középvállalkozás, b) az ügyvédi iroda, végrehajtó iroda, szabadalmi ügyvivő iroda és közjegyzői iroda, c) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó, d) az egyéni cég. A gyakorlati képzés szervezése esetén a már jelenleg is érvényesíthető csökkentő tétel alapcsökkentő tételként jelenik meg, és ezen túlmenően további hozzájárulási kötelezettséget csökkentő, kiegészítő csökkentő tételek is bevezetésre kerülnek a tanulószerződés alapján folyatatott gyakorlati képzéshez kapcsolódó költségek szélesebb körének támogatása érdekében.

11 ÚJ KÖTELEZETTSÉG CSÖKKENTŐ TÉTEL: KIEGÉSZÍTŐ CSÖKKENTŐ TÉTELEK a beruházási kiegészítő csökkentő tétel, amely az aktiválás évében - ha kizárólag a gyakorlati képzés folytatásához szükséges beruházást hajt végre a vállalkozás - lesz érvényesíthető normatív alapon: tanulószerződéses éves átlaglétszám* (havi létszámok számtani átlaga) 1-10 főt foglalkoztató: alapnormatíva 38 %-a főt foglalkoztató: alapnormatíva 18 %-a 50 főnél többet foglalkoztató: alapnormatíva 9 %-a az oktatói kiegészítő csökkentő tétel, amely a nem főtevékenységként gyakorlati képzést folytató, kis- és középvállalkozásoknál a gyakorlati képzést végző oktatók bérköltségének fedezetéhez nyújt normatív alapú hozzájárulást, tanulószerződéses tanulólétszám* alapnormatíva 21 %-a a tanműhely-fenntartási kiegészítő csökkentő tétel, amely a nem főtevékenységként gyakorlati képzést folytató vállalkozás esetében - az Szt.-ben meghatározott - kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyben, a 9. évfolyamon tanműhelyben oktatott tanulószerződéses tanulók gyakorlati képzéséhez vehető majd igénybe. tanulószerződéses tanulólétszám* alapnormatíva 25 %-a

12 KIZÁRÓLAG GYAKORLATI KÉPZÉSI CÉLT SZOLGÁLÓ TANMŰHELY ISMÉRVEI kifejezetten erre a célra létrehozott vagy átalakított, a termeléstől, szolgáltató tevékenységtől térben vagy időben teljesen elkülönített, a nyilvántartást vezető szerv által a gyakorlati képzés időtartama alatt kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhellyé minősített, állandó tanműhely-vezetői felügyelettel működő, legalább nyolc tanuló képzésére alkalmas, iskolán kívüli gyakorlati képzőhely, ahol a tanulók tanulószerződés vagy együttműködési megállapodás alapján vesznek részt a gyakorlati képzésben. A nyilvántartást vezető szerv annak figyelembevételével állapítja meg, hogy a gyakorlati képzést szervező gazdálkodó szervezet kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelye az Szt pontja alapján iskolán kívüli gyakorlati képzőhelynek tekinthető-e, hogy a tanműhely jogi, szervezeti, tanügy-igazgatási szempontból, valamint eszközei és felszerelései tekintetében a szakképző iskolától ténylegesen elkülönül-e.

13 ÚJ KORLÁTOZÁS Az a hozzájárulásra kötelezett, aki a bruttó kötelezettségét részben vagy egészben az tanulószerződés, vagy duális felsőoktatási képzés keretében szervezett gyakorlati képzéssel teljesíti, és az alap és kiegészítő csökkentő tételek összege meghaladja a bruttó kötelezettsége mértékét, a) kis- és középvállalkozásnak minősülő hozzájárulásra kötelezett esetén a bruttó kötelezettség mértékét meghaladó teljes összeget, b) nem kis- és középvállalkozásnak minősülő hozzájárulásra kötelezett esetén a bruttó kötelezettség mértékét meghaladó összeget, de legfeljebb az 5. a) pont ab) alpontja és c) pont cb) alpontja alapján számított alapcsökkentő tételt az állami adóhatóságtól visszaigényelheti. A nonprofit gazdasági társaság hozzájárulásra kötelezettet nem illeti meg a fentiek szerinti visszatérítés, ha az árbevétele nem éri el a tárgyévet megelőző két üzleti évben az általa folytatott gyakorlati képzés után a 8. szerint elszámolható éves csökkentő tétel összegének 400%-át.

14 NONPROFIT GAZDASÁGI TÁRSASÁG A gazdasági társaság nonprofit jellegét a cégnévben a társasági forma megjelölésénél fel kell tüntetni. Az a gazdasági társaság minősül nonprofit gazdasági társaságnak, amelynek létesítő okirata tartalmazza, hogy a gazdasági társaság tevékenységéből származó nyereség a tagok között nem osztható fel, hanem az a gazdasági társaság vagyonát gyarapítja. Nonprofit gazdasági társaság bármely társasági formában alapítható és működtethető. Nonprofit gazdasági társaság létrejöhet úgy is, hogy a cégnyilvántartásba bejegyzett gazdasági társaság legfőbb szerve elhatározza a nonprofit gazdasági társaságként való továbbműködést. A nonprofit gazdasági társaság az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló évi CLXXV. törvényben (a továbbiakban: civil tv.) meghatározottak szerint közhasznú jogállású is lehet. A közhasznú szervezeti minőséget - a társaság alapításakor vagy később - kérelemre a cégbíróság állapítja meg. A közhasznú szervezeti jelleget cégnevében a nonprofit gazdasági társaság feltüntetheti. A nonprofit gazdasági társaság a civil tv. 32. (3)-(5) bekezdésétől eltérően a létrejöttét követően is kezdeményezheti közhasznú jogállásának megállapítását, amelyet a cégbíróság - a létesítő okiratban rögzített tartalmi követelmények elbírálását követően - nyilvántartásba vesz, ha a) közszolgáltatási szerződést kötött és b) magánokiratban vállalja a civil tv. szerinti közhasznúsági feltételek teljesítését. Ha a közhasznú szervezetnek minősülő nonprofit gazdasági társaság jogutód nélkül megszűnik, a társaság tagjai részére a tartozások kiegyenlítése után csak a megszűnéskori saját tőke összege adható ki, legfeljebb a tagok vagyoni hányadának teljesítéskori értéke erejéig. Az ezt meghaladó vagyont a cégbíróság a létesítő okirat rendelkezései szerint fordítja közcélokra. ilyen rendelkezés hiányában a fennmaradt vagyon a Nemzeti Együttműködési Alapot illeti.

15 TANULÓSZERZŐDÉS KÖTÉSÉRE JOGOSULT SZERVEZET Tanulószerződést az a gyakorlati képzést szervező gazdálkodó szervezet vagy - a (2) bekezdésben meghatározott - egyéb olyan szerv, szervezet (a továbbiakban együtt: gyakorlati képzést szervező szervezet) köthet, amely a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezetek közhiteles hatósági nyilvántartásában (a továbbiakban e fejezet alkalmazásában: nyilvántartás) szerepel. A tanulószerződés kötésére jogosult egyéb szerv, szervezet a) a köznevelési intézmények kivételével az egészségügy, az egészségügyi technika, a szociális, a pedagógia, a képző- és iparművészet, a hang-, film és színháztechnika ágazatba tartozó, valamint a honvédelemért felelős miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések megszerzésére irányuló gyakorlati képzést szervező aa) költségvetési szervként működő intézmény, ab) alapítvány, egyesület, egyházi jogi személy, ac) ab) alpontban meghatározottak fenntartásában működő intézmény, továbbá c) a 4/a. (2) bekezdése szerinti miniszter által fenntartott szakképző iskola az agrárpolitikáért, az erdőgazdálkodásért, az élelmiszeriparért, a hal gazdálkodásért felelős miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítésre történő felkészítés keretében részt vevő tanulója tekintetében, ha a tanuló a szakképző iskola termelői tevékenységet folytató saját tangazdaságában, tanüzemében vesz részt gyakorlati képzésben. (a tanulószerződések száma nem haladhatja meg a 4/a. (2) bekezdése szerinti miniszter által fenntartott valamennyi szakképző iskola tanulói összlétszámának 15%-t) A nyilvántartásba kérelmére az a gazdálkodó szervezet vagy egyéb szervezet vehető fel, amely rendelkezik a gyakorlati képzés folytatására jogszabályban meghatározott személyi és tárgyi feltételekkel és vállalja, hogy kötelezően alkalmazza az adott szakképesítésre kiadott szakképzési kerettantervet.

16 NYILVÁNTARTÁSBA VALÓ FELVÉTEL a nyilvántartásba kérelmére az a gyakorlati képzést szervező gazdálkodó szervezet vagy egyéb olyan szerv, szervezet vehető fel, amely rendelkezik az e törvényben, továbbá a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről szóló kormányrendeletben a gyakorlati képzés folytatására meghatározott személyi és tárgyi feltételekkel és vállalja, hogy kötelezően alkalmazza az adott szakképesítésre kiadott szakképzési kerettantervet. a nyilvántartásba való felvételnek meg kell előznie a tanulószerződés megkötését, leghamarabb egy időben kerülhet sor a nyilvántartásba vételi kérelem kiadására és a tanulószerződés megkötésére.

17 GYAKORLATI OKTATÓ A gyakorlati képzést folytató szervezetnél folyó gyakorlati képzésben gyakorlati oktatóként olyan személy vehet részt, aki A) megfelelő szakirányú szakképesítéssel és - a (3) bekezdés a) pont aa) alpontjában meghatározott kivétellel - legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkezik, B) azon szakképesítések tekintetében, amelyekben a szakképesítésért felelős miniszter kiadta a mestervizsga követelményeit, mestervizsgával rendelkezik, C) büntetlen előéletű, és D) nem áll a gyakorlati képzési tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. Mentesül az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott mestervizsga letételének követelménye alól az a gyakorlati oktató, aki a) az oktatott, állam által elismert aa) szakképesítés szakirányának megfelelő felsőfokú végzettséggel és legalább kétéves szakirányú szakmai gyakorlattal, vagy ab) szakképesítéssel és felsőfokú végzettséggel, valamint legalább ötéves szakirányú szakmai gyakorlattal rendelkezik, vagy b) a vendéglátóipar ágazatba tartozó szakképesítést olyan gyakorlati képzőhelyen oktatja, amely - a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által rendeletben meghatározott - vendéglátóipari egységben folytat gyakorlati képzést, vagy c) a hatvanadik életévét betöltötte. Új mestervizsga-követelmény rendeletben történő megjelenése esetén teljesítettnek kell tekinteni az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott mestervizsga letételének követelményét, ha a gyakorlati oktató az új mestervizsga-követelmény rendeletben történő megjelenésének tárgyévét követő év szeptemberének első napjáig megkezdi a gazdasági kamara által szervezett mesterképzést, és az (1) bekezdésben foglalt egyéb követelményeknek megfelel. A gyakorlati képzést folytató szervezetnél folyó gyakorlati képzésben gyakorlati oktatóként Augusztus 31-ét követően olyan személy is részt vehet, aki a gazdasági kamarának augusztus 31-ig írásban leadott nyilatkozatában vállalja, hogy legkésőbb szeptember 1-jéig megkezdi a gazdasági kamara által szervezett mesterképzést és a 31. (1) bekezdésében foglalt egyéb követelményeknek megfelel.

18 TANULÓSZERZŐDÉS KÖTÉSÉRE JOGOSULT TANULÓ Gyakorlati képzés szervezése céljából tanulószerződés az szt. 26. (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - az iskolai rendszerű szakképzésben magyarországi székhellyel működő köznevelési intézményben, iskolai oktatás keretében részt vevő tanulóval köthető. Tanulószerződés a tanulóval az szt. 29. (1b) bekezdésében foglalt kivétellel - az adott képzés első szakképzési évfolyamának kezdetétől kezdődő hatállyal, az első és a második, állam által elismert szakképesítésre történő felkészítés céljából folyó, költségvetési támogatásban részesíthető képzésre köthető. A szakképzési évfolyam kezdetén a keresztfélévben induló évfolyam kezdő időpontját is érteni kell. Tanulószerződés a meghatározott időponttól kezdődő hatállyal azzal a tanulóval köthető, aki a szakképesítésre jogszabályban előírt egészségügyi feltételeknek, pályaalkalmassági követelményeknek megfelel. A tanulószerződést, a tanulószerződés módosítását és felmondását írásba kell foglalni. A tanulószerződés tartalmát a felek csak közös megegyezéssel vagy egyezséggel módosíthatják. A tanuló egyidejűleg csak egy hatályos tanulószerződéssel rendelkezhet. A tanulószerződéssel rendelkező tanuló gyakorlati képzésen kizárólag tanulószerződés keretében vehet részt.

19 TANULÓSZERZŐDÉS TARTALMA A) a gyakorlati képzést szervező szervezet adatait (nevét, székhelyét, elérhetőségét, adószámát, statisztikai számjelét, cégjegyzékszámát vagy egyéni vállalkozó, egyéb szervezet nyilvántartási számát, törvényes képviselőjének nevét), B) a tanuló természetes személyazonosító adatait (nevét, születési nevét, születési helyét és idejét, anyja születési nevét, lakcímét, oktatási azonosítóját, elérhetőségét), az Szt. 29. (1b) bekezdésében meghatározott tanuló által kötött tanulószerződés esetén az Szt. 87. (3) bekezdés c) pontja szerinti adatot, valamint törvényes képviselőjének nevét, lakcímét és elérhetőségét, C) a szakmai elméleti képzést nyújtó szakképző iskola adatait (nevét, székhelyét, elérhetőségét, oktatási azonosítóját, törvényes képviselőjének nevét), D) az OKJ-val azonos módon a szakképesítés megnevezését és a képzési időt, E) a gyakorlati képzés helyét, a tanuló gyakorlati képzéséért felelős személy nevét, és - szakiskolai tanuló esetén - azt, hogy a gyakorlati képzés helye kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhely-e, F) a tanulót e törvény alapján megillető pénzbeli juttatás összegét, kifizetésének időpontját és - figyelemmel az Szt. 63. (7) bekezdésében foglaltakra - azt a fizetési számlaszámot, amelyre a pénzbeli juttatást átutalják vagy befizetik, G) az f) pontban meghatározott tanulói juttatás emelésének, csökkentésének a gyakorlati képzést szervező szervezetnél képzésben részt vevő valamennyi tanulóra érvényes egységes feltételeit és szempontrendszerét, továbbá H) a gyakorlati képzést szervező szervezet által a tanuló számára - a jogszabály alapján járó juttatásokon és kedvezményeken felül az Szt. 68. (2) bekezdése alapján biztosított egyéb juttatások és kedvezmények megjelölését, azok mértékét és nyújtásának feltételeit, I) a tanulói pénzbeli juttatásból történő terhek levonására vonatkozó tájékoztatást, a tanulói pénzbeli juttatással kapcsolatos valamennyi lényeges körülményt, J) a teljesítési megbízott szervezet megnevezését, székhelyén vagy telephelyén lévő gyakorlati képzési helyszínét vagy helyszíneit, adószámát, képviselőjének nevét, a tanuló teljesítési megbízotthoz történő átirányításának időtartamát. k) a tanulószerződés tartalmazza a gyakorlati képzést szervező szervezet arra vonatkozó kötelezettségvállalását, hogy a tanuló számára - egészségvédelmi és munkavédelmi szempontból biztonságos munkahelyen - a szakképzési kerettantervnek megfelelő gyakorlati képzésről és nevelésről gondoskodik. l) tanulószerződés tartalmazza a tanuló arra vonatkozó kötelezettségvállalását, hogy a gyakorlati képzést szervező szervezet képzési rendjét megtartja, a képzésre vonatkozó utasításait végrehajtja, a szakmai gyakorlati ismereteket a képességeinek megfelelően elsajátítja, a biztonsági, egészségügyi és munkavédelmi előírásokat megtartja, nem tanúsít olyan magatartást, amellyel a gyakorlati képzést szervező szervezet jogos gazdasági vagy egyéb érdekeit veszélyeztetné. A tanulószerződésre az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a polgári törvénykönyvnek a megbízási szerződésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

20 TANULÓSZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE a tanulószerződés megszűnik a) ha a tanuló a befejező szakképző évfolyamot sikeresen teljesíti, az első, második szakképesítés esetén a második komplex szakmai vizsga utolsó napján, b) a szakképző iskolából való kizárással, vagy a tanulói jogviszonynak a nemzeti köznevelésről szóló törvényben szabályozott esetekben történő megszűnésének napján, amennyiben a tanuló az iskolai tanulmányait harminc napon belül más szakképző iskolában nem folytatja, c) a gyakorlati képzést szervező szervezet jogutód nélküli megszűnésének napján, d) a gyakorlati képzést szervező szervezetnek a gyakorlati képzésben való részvételtől eltiltó határozata jogerőre emelkedésének napján, azonnali végrehajtás elrendelése esetén a határozat közlésének a napján, e) közös megegyezéssel történő megszüntetés esetén a közös megegyezésben megjelölt napon, f) felmondás esetén a felmondás közlésétől számított tizenötödik napon, g) azonnali hatályú felmondás esetén a felmondás közlésének napján, h) a tanuló halála napján. ha a tanulószerződés az a) és b) pontja esetében a szakképző iskola haladéktalanul értesíti a tanulói jogviszony megszűnésének napjáról a tanuló gyakorlati képzését szervező szervezetet és a nyilvántartást vezető szervet. a c) és d) pontja alapján szűnik meg, a nyilvántartást vezető szerv a szakképző iskolával együttműködve köteles elősegíteni a tanuló további gyakorlati képzését és a tanulószerződés megkötését. a gyakorlati képzést szervező szervezet a tanulószerződés megszűnésével egyidejűleg értesíti a nyilvántartást vezető szervet és a szakképző iskolát a tanulószerződés megszűnéséről. a gyakorlati képzést szervező szervezet a tanulószerződés megszűnésekor a tanuló részére igazolást állít ki a gyakorlati képzésben eltöltött időről és a megszerzett gyakorlati ismeretekről.

21 EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS FELTÉTELEI Ha a tanuló gyakorlati képzése részben vagy egészben együttműködési megállapodás alapján folyik, a gyakorlati képzés szervezője a szakképző iskola. A tanuló gyakorlati képzése a szakképző iskola és a gyakorlati képzést folytató szervezet közötti együttműködési megállapodás alapján abban az esetben folytatható, ha a szakmai és vizsgakövetelményben a gyakorlati képzésre előírt képzési idő negyven százaléknál kevesebb, a gyakorlati képzés szervezője a szakképző iskola, és a gyakorlati képzést folytató szervezet csak az összefüggő szakmai gyakorlatot szervezi meg, a gyakorlati képzést szervező szakképző iskola csak részben rendelkezik a gyakorlati képzés feltételeivel, ezért - a művészeti szakképesítések kivételével - a tanuló kiegészítő gyakorlati képzésére a gyakorlati képzést szervező szervezetnél kerül sor a szakmai és vizsgakövetelményben a gyakorlati képzésre előírt képzési idő legfeljebb negyven százalékában, vagy a tanuló gyakorlati képzésére költségvetési szervnél kerül sor, a tanuló gyakorlati képzésére tanulószerződés nem köthető. Az együttműködési megállapodást írásba kell foglalni, a területileg illetékes gazdasági kamara ellenjegyzésével válik érvényessé. Attól a tanévtől, amelyben a kiegészítő gyakorlati képzés aránya - a művészeti szakképesítések kivételével - meghaladja az arra a tanévre a szakképzési kerettantervben előírt gyakorlati képzési idő negyven százalékát, együttműködési megállapodás nem köthető. A szakképző iskola az együttműködési megállapodás megkötését megelőzően és azt követően a nyilvántartást vezető szervvel együttműködve, folyamatosan ellenőrzi a gyakorlati képzés személyi és tárgyi feltételei meglétét a gyakorlati képzés feltételeivel részben vagy egészben rendelkező gyakorlati képzést folytató szervezetnél, valamint gondoskodik arról, hogy a tanuló gyakorlati képzése a szakképzési kerettantervnek megfelelően történjen. A szakképző iskola a gyakorlati képzés megkezdését megelőzően igazolást állít ki a gyakorlati képzés személyi és tárgyi feltételeinek meglétéről a gyakorlati képzést folytató szervezet részére.

22 AZ EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS TARTALMA A) az együttműködési megállapodást kötő felek nevét (cégnevét), székhelyét, elérhetőségét, adószámát, statisztikai számjelét, cégjegyzékszámát vagy egyéni vállalkozói nyilvántartási számát, törvényes képviselője nevét, egyéb szervezet nyilvántartási számát és a szakképző iskola oktatási azonosítóját, B) a gyakorlati képzést folytató szervezetnél gyakorlati képzésben részt vevő tanulók szakképesítésenkénti és évfolyamonkénti létszámát, C) a szakképző iskola szakmai programjában szereplő gyakorlati képzés időtartamát, valamint a gyakorlati képzést folytató szervezetnél folyó kiegészítő gyakorlati képzés arányát tanévenként, D) a gyakorlati képzés tárgyi feltételrendszerének leírását, e feltételek biztosítására vonatkozó kötelezettségvállalást az együttműködési megállapodást kötő felek részéről, E) a szakképző iskola feladatait és kötelességeit a gyakorlati képzés megszervezésével kapcsolatban, F) a gyakorlati képzést folytató szervezet feladatait és kötelességeit a szakmai gyakorlati képzés megszervezésével kapcsolatban, G) a tanulókat e törvény szerint megillető juttatások biztosításának a rendjét, a tanuló felelősségbiztosításának költségviselőjét, H) azt, hogy a gyakorlati képzési idő egyes szakaszaiban hol valósul meg a gyakorlati képzés, és - szakiskolai tanuló esetén - azt, hogy a gyakorlati képzés helye kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhely-e, továbbá ki gondoskodik a tanulók felügyeletéről, I) az együttműködési megállapodást kötő felek között a gyakorlati képzési költségek viselésének, megosztásának és átadásának módját, J) a szakképző iskola nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy az együttműködés keretében megszervezett képzés az iskolai rendszerű szakképzésben a nappali, az esti vagy a levelező oktatás, vagy az oktatás egyéb sajátos munkarendjében, vagy a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban folyik, K) ha az együttműködési megállapodás nem állami fenntartású szakképző iskolával jön létre, a szakképző iskola nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a képzés megszervezésére szakképzési megállapodás alapján, az állam által költségvetési hozzájárulásban részesített iskolai rendszerű szakképzés keretében kerül sor.

23 FOGLALKOZÁSI NAPLÓ Az Szt. 41. (1) bekezdése értelmében a gyakorlati képzést folytató szervezet a tanuló Gyakorlati képzéséről köteles foglalkozási naplót vezetni. A foglalkozási naplónak tartalmaznia kell: a szakmai tevékenységeket tantárgyanként, az ezekre fordított időt és a tanuló értékelését, a tanuló részvételét és mulasztását a gyakorlati képzés során A foglalkozási naplót a tanuló tanulói jogviszonya szerinti szakképző iskola felkérése alapján Betekintésre rendelkezésre kell bocsátani. + Jelenléti ív gyakorlati képzés napjainak megállapításához: - Együttműködési megállapodás esetében a normatíva ellenőrzéséhez; - Tanulószerződés estén a hiányzások követéséhez.

24 TANULÓSZERZŐDÉS - PÉNZBELI JUTTATÁS pénzbeli juttatást köteles fizetni a gyakorlati képzést szervező szervezet a tanuló részére a tanulószerződés alapján. tanulószerződés alapján kifizetett tanulói pénzbeli juttatás havi mértékének legkisebb összege annak a szakképzési évfolyamnak az első félévében, amelyben a tanuló tanulószerződés alapján vesz részt szakképzésben, ha - a szakképesítésre a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott elméleti és gyakorlati képzési idő arányát figyelembe véve - a gyakorlati képzési idő eléri nappali oktatás esti oktatás levelező oktatás (100%) (60%) (20%) a) a nyolcvan százalékot, a minimálbér tizenöt százalékának 1,3-szerese, (19,5% Ft) (11,7% Ft) (3,9% Ft) b) a hetven százalékot, a minimálbér tizenöt százalékának 1,2-szerese, (18 % Ft) (10,8% Ft) (3,6% Ft) c) a hatvan százalékot, a minimálbér tizenöt százalékának 1,1-szerese, (16,5% Ft) ( 9,9 % Ft) (3,3% Ft) d) az ötven százalékot, a minimálbér tizenöt százaléka, (15% Ft) ( 9,0% Ft) (3,0% Ft) e) a negyven százalékot, a minimálbér tizenöt százalékának 0,9-szerese, (13,5% Ft) ( 8,1% Ft) (2,7% Ft) f) a harminc százalékot, a minimálbér tizenöt százalékának 0,8-szerese, (12% Ft) ( 7,2% Ft) (2,4% Ft) g) a húsz százalékot, a minimálbér tizenöt százalékának 0,7-szerese, (10,5% Ft) ( 6,3% Ft) (2,1% Ft) a tanulmányi kötelezettségének eredményesen eleget tett tanuló pénzbeli juttatását a szakképzési évfolyam további féléveiben a tanulószerződésben meghatározott szempontok figyelembevételével emelni kell, a tanuló tanulmányi előmenetelének, a gyakorlati képzés során nyújtott teljesítményének és szorgalmának figyelembevételével.

25 EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS - PÉNZBELI JUTTATÁS Pénzbeli juttatást köteles fizetni a gyakorlati képzést folytató szervezet az Szt ban foglaltak szerint a gyakorlati képzésben együttműködési megállapodás alapján és nappali rendszerű oktatásban és a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban részt vevő tanuló részére a szorgalmi időszakon kívüli összefüggő szakmai gyakorlat idejére. A gyakorlati képzésen együttműködési megállapodás alapján részt vevő tanuló részére az összefüggő szakmai gyakorlat időtartamára fizetett tanulói pénzbeli juttatás havi összege nem lehet kevesebb a hónap első napján érvényes kötelező legkisebb havi munkabér (a továbbiakban: minimálbér) tizenöt százalékának 1,3-szerese, 19,5%. ( Ft/hó) Az együttműködési megállapodás alapján fizetendő tanulói pénzbeli juttatás az összefüggő szakmai gyakorlaton töltött, valamennyi megkezdett hét után jár. Az együttműködési megállapodás alapján fizetendő tanulói pénzbeli juttatás heti összege a fizetendő pénzbeli juttatás havi összegének egynegyed része (5 119 Ft/hét). Az együttműködési megállapodás alapján fizetendő pénzbeli juttatás összegét a mulasztott napok arányában csökkenteni kell, ha a tanuló a gyakorlatról igazolatlanul távol marad. Az Szt. 63. (7) bekezdésében foglaltakat a gyakorlati képzésen együttműködési megállapodás alapján részt vevő tanuló részére kifizetett tanulói pénzbeli juttatásra vonatkozóan nem kell alkalmazni. (Lehet készpénzben is) Szja 1. Melléklet Pontja alapján adómentes juttatás: a szakképzésben tanulószerződés nélkül részt vevő tanulónak a szorgalmi idő befejezését követő összefüggő szakmai gyakorlat időtartamára külön jogszabály szerint kötelezően kifizetett díjazás.

26 TANULÓSZERZŐDÉS - SZHJ-T CSÖKKENTŐ TÉTEL MÉRTÉKE Az alapcsökkentő tétel éves összege - ha a tanulószerződés hatálya a tárgyév teljes időtartamára fennáll - tanulónként az alapnormatíva ( Ft) összegének és a tanulószerződésben megnevezett szakképesítéshez tartozó, a) a szakképzésről szóló évi LXXVI. törvény alapján indított szakképzés esetében az R. 1. mellékletben meghatározott szakképesítésenkénti súlyszorzó szorzata, b) az sztv. alapján indított ba) nappali rendszerű iskolai oktatás és a nappali oktatás munkarendje szerint folyó felnőttoktatás esetében az R. 2. mellékletben meghatározott szakképesítésenkénti súlyszorzó szorzata, bb) esti oktatás munkarendje szerint folyó felnőttoktatás esetében az R. 2. mellékletben meghatározott szakképesítésenkénti súlyszorzó szorzatának 60%-a, bc) levelező oktatás munkarendje szerint folyó felnőttoktatás esetében az R. 2. mellékletben meghatározott szakképesítésenkénti súlyszorzó szorzatának 20%-a.

27 SAJÁT DOLGOZÓK KÉPZÉSI KÖLTSÉGEINEK ELSZÁMOLÁSA A hozzájárulásra kötelezett saját munkavállalói számára az Fktv-ben meghatározott felnőttképzési szerződés és a munka törvénykönyvéről szóló törvény szerinti tanulmányi szerződés vagy a tanulmányok folytatására történő munkáltatói kötelezés alapján megszervezett szakmai vagy nyelvi képzés - ide nem értve a hatósági jellegű képzéseket jogszabályban (21/2013.(vi.18.) NGM rendelet) meghatározott költségeivel, kettős korlát és kettős feltétel: a bruttó kötelezettség csökkenthető az szht. 5. ab) pontja szerinti gyakorlati képzésre a 8. (1) bekezdése alapján számított csökkentő tétel, de legfeljebb a bruttó kötelezettség 16,5 százaléka mértékéig, feltéve, hogy a hozzájárulásra kötelezett: az 5. ab) pontja szerint, havonta legalább 45 fő tanulószerződéses tanuló gyakorlati képzésével teljesíti részben a hozzájárulási kötelezettségét, és az elszámolt képzésről a jogszabályban előírt adatszolgáltatást a NSZFH-hoz az Szht. 9. (1) bekezdés c) pontjában meghatározott határidőig teljesítette. Az adatszolgáltatás határidejének elmulasztása esetén igazolási kérelem benyújtásának helye nincs!

28 SAJÁT MUNKAVÁLLALÓK KÉPZÉSI KÖLTSÉGEINEK ELSZÁMOLÁSÁVAL TÖRTÉNŐ KÖTELEZETTSÉGTELJESÍTÉS FELTÉTELEINEK VÁLTOZÁSA Jelentős változás a 45 fő tanulószerződéses tanuló létszám számításában, illetve gyakorlati képzési kötelezettség teljesítésében lesz a jövő évtől. A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló évi xxxiv. törvény 4. (2)-(6) bekezdése szerinti partnervagy kapcsolódó vállalkozás esetében együttesen kell/lehet majd számítani a havonta legalább 45 fő tanulószerződéses tanulót. Így ha a cégcsoport egyes vállalkozásai külön-külön nem felelnek meg a jogszabályi feltételeknek, hogy a saját munkavállalók képzési költségei a bruttó hozzájárulás kötelezettségük teljesítéseként elszámolhassák, a jövő évi módosítással lehetővé válik, hogy egy cégcsoport partner-, valamint kapcsolódó vállalkozásai együttesen is teljesíthessék a tanulószerződéses tanulók gyakorlati képzése kapcsán előírt 45 fős tanulószerződéses létszámkövetelményt. A partner és kapcsolódó vállalkozások ebben az esetben csökkentő tételként külön-külön is figyelembe vehetik a saját munkavállalók képzési költségét a szakképzési hozzájárulásuk teljesítésénél. Azonban továbbra is fenn marad az az elszámolási korlát, amely a saját munkavállaló képzési költségeinek elszámolásával történő kötelezettségteljesítés esetén a bruttó hozzájárulási kötelezettség mértékét maximum a vállalkozás által a saját tanulója részére a tanulószerződés alapján megszervezett gyakorlati képzéshez kapcsolódóan érvényesíthető alap- és kiegészítő csökkentő tétel összegével, de legfeljebb a bruttó kötelezettség 16,5 százaléka mértékéig csökkentheti.

29 KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET! Lászlóné Szép Györgyi Bejegyzett, bronzjelvényes igazságügyi adó- és könyvszakértő, felnőttképzési szakértő gyorgyi@hlz.hu Soft-Booking Kft október. 14.