Helyzetkép a jelenlegi építőipari gyakorlati képzésről, a cégek szerepvállalásáról az építőipari szakmák oktatásában

Átírás

1 Helyzetkép a jelenlegi építőipari gyakorlati képzésről, a cégek szerepvállalásáról az építőipari szakmák oktatásában Tóth Istvánné november 25.

2 Cél Megfelelő mennyiségű és képzettségű szakember rendelkezésre álljon Cégek motiválása, hogy a szakmunkás utánpótlásban közvetlenül részt vegyenek

3 Gazdasági környezet A regisztrált építőipari vállalkozások létszám-kategóriák szerint (2014. december 31.) Forrás: KSH Foglalkoztatott létszáma szerint A cégek száma db % 4 fő és kisebb ,75 % 5-9 fő között ,06 % fő között ,73 % fő között ,15 % fő között 267 0,29 % 250 fő feletti 17 0,02 % Mindösszesen: ,00 %

4

5 Vállalkozások 95,81%-a mikrovállalkozás Saját létszám leépítése az utóbbi időben Nagy létszámú saját munkaerő foglalkoztatása csak egyenletes kapacitáslekötés mellett gazdaságos Alacsony rezsióradíjak Jó szakemberek külföldön dolgoznak Alacsony bérszínvonal Építőipari szakma imázsa

6 Tanulószerződések megoszlása megyénként az építőipari szakmákban Megye Tanulószerződések száma Tanulószerződések száma az építőipari szakmákban Megoszlás Baranya megye % Bács-Kiskun megye % Békés megye % Borsod-Abaúj-Zemplén megye % Budapest % Csongrád megye % Fejér megye % Győr-Moson-Sopron megye % Hajdú-Bihar megye % Heves megye % Jász-Nagykun-Szolnok megye % Komárom-Esztergom megye % Nógrád megye % Pest megye % Somogy megye % Szabolcs-Szatmár-Bereg megye % Tolna megye % Vas megye % Veszprém megye % Zala megye % Összesen %

7

8 Összesen: 1036 cég

9

10 A cégek által tanulószerződés keretében foglalkoztatott tanulólétszám megoszlása Megye Tanulók száma összesen szerződés 1 tanulóval szerződés 2 tanulóval szerződés 3 tanulóval szerződés 4 tanulóval szerződés 5 tanulóval szerződés 6 tanulóval szerződés 7 tanulóval szerződés 8 tanulóval szerződés 9 tanulóval szerződés 10 tanulóval szerződés tanulóval szerződés több mint 15 tanulóval Baranya megye Bács-Kiskun megye Békés megye Borsod-Abaúj-Zemplén megye Budapest Csongrád megye Fejér megye Győr-Moson-Sopron megye Hajdú-Bihar megye Heves megye Jász-Nagykun-Szolnok megye Komárom-Esztergom megye Nógrád megye Pest megye Somogy megye Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Tolna megye Vas megye Veszprém megye Zala megye Összesen

11

12 Kamarai garanciavállalás (2015. július 1-jétől) A szakképzésben résztvevő tanulókat az iskola indokolatlanul nem tarthatja bent az iskolai tanműhelyekben, hanem köteles kiadni cégekhez szakmai gyakorlatra A tanulók egyre nagyobb számban kerülnek cégekhez gyakorlati képzőhelyekhez

13 Jogi környezet Szakképzés a gazdaság szolgálatában c. koncepció a szakképzés egész rendszerét érintő felülvizsgálat

14 Változások június 12. Egyes rendelkezések hatálybalépése: szeptember január szeptember szeptember 1.

15 Vállalkozásokat érintő változások 1. Új szakképzési intézménytípusok, új szakképzési feladatellátási struktúra Fenntartást a Nemzetgazdasági Minisztérium látja el Szakképzési centrumok létrehozása 2016/2017 tanévtől a szakközépiskolák szakgimnáziummá alakulnak ére ségi után technikusi szakképesítési lehetőség (4+1 év) Szakiskolák szakközépiskolává alakulnak komplex szakmai vizsga után érettségire felkészítés (3+2év) Gyakorlati képzés aránya nő Szakképző iskolában gyakorlati oktatásvezetőt kell foglalkoztatni

16 2. Két szakma megszerzése térítésmentes 25 éves korig második szakképesítés ingyenes iskolai rendszerű szakképzésben, de csak felnőttoktatás keretében korhatár 21-ről 25 életévre nő, mely után a tanuló kizárólag felnőttoktatásban kezdhet új tanévet

17 Jogszabályok A nemzeti köznevelésről szóló CXC. törvény A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló évi CLV. törvény (Szht.) A gyakorlati képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolásánál figyelembe vehető gyakorlati képzési normatívák mértékéről és a csökkentő tétel számításáról szóló 280/2011. (XII. 20.) Kormányrendelet Az Országos Képzési Jegyzékről (OKJ) és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) és 150/2012 (VII.6.) Kormányrendelet (OKJ) A szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvény (Szt.) Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló évi CLVI. törvény (Eat.) Az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény (Art.) A nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. törvény (Nft.) A felnőttképzésről szóló évi CI. törvény és évi LXXVII. törvény (Fktv.) A felsőoktatási szakképzésről és a felsőoktatási képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat egyes kérdéseiről szóló 230/2012. (VIII. 28.) Kormányrendelet A felsőoktatási alap- és mesterképzésről, valamint a szakindítás eljárási rendjéről szóló 289/2005. (XII.22.) Kormányrendelet A felsőoktatási felvételi eljárásról szóló 423/2012. (XII. 29.) Kormányrendelet én hatályos 48. (2) bekezdése A gyakorlati képzést végző gazdálkodó szervezetek saját munkavállalói részére szervezett képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolásáról szóló 21/2013.(VI.18.) NGM rendelet A szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről szóló 8/2006. (III. 23.) OM rendelet A Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprészből nyújtható szakképzési célú támogatások szabályairól szóló 24/2012. (VIII.15.) NGM rendelet 328/2009. (XII.29.) Kormányrendelet a hiány szakképesítésekről 297/2015 (X.13.) Kormányrendelet a 2016/2017 évi szakmaszerkezetről

18 Beindításhoz szükséges feltételek 1. OKJ-ban szereplő szakma ( 2. Bejelentés területileg illetékes kamaránál 3. Bevezető ellenőrzés: 8 napon belül a szükséges feltételek megléte telepengedély, gépek, szerszámok, oktató jegyzőkönyv készül róla (Ezt követően köztes ellenőrzés is lehet, hogy a feltételek nem változtak-e)

19 4. Oktató megfelelő szakképesítés + 5 év szakmai gyakorlat mestervizsga büntetlen előélet nem állhat foglalkozás eltiltás alatt

20 Mestervizsga alóli mentesség az oktatott, állam által elismert szakképesítés szakirányának megfelelő felsőfokú végzettséggel és legalább kétéves szakirányú szakmai gyakorlattal vagy szakképesítéssel és felsőfokú végzettséggel, valamint legalább ötéves szakirányú szakmai gyakorlattal rendelkezik vagy a hatvanadik életévét betöltötte

21 5. Foglalkozási napló a gyakorlati képzés tervszerű megvalósításának dokumentuma a foglalkozási naplónak tartalmaznia kell a szakmai tevékenységet tantárgyanként, az ezekre fordított időt és a tanuló értékelését. a foglalkozási naplót a szakképző iskola felkérése alapján betekintésre rendelkezésre kell bocsátani 6. Munkanapló A tanulónak kell naprakészen vezetnie

22 7. Tanulószerződés Szt. XIII. fejezete szabályozza norma va-kalkulátor Kamara ellenjegyzi, nyilvántartásba veszi vagy Együttműködési megállapodás

23 Tanulószerződés esetén kötelező juttatások Miniszteri rendelet szabályozza pénzbeli juttatások egyéb juttatások

24 Pénzbeli juttatások Ösztöndíj: minimálbér 15%-a * gyakorlat és elmélet arányú súlyszorzó Hiányszakma megyénként eltérő MFKB javaslata alapján 12 szakképesítésre kormányrendelet évente 2016/2017 tanévre a 297/2015 (X.13.) Kormányrendelet kedvezményes étkeztetés, útiköltség-térítés, munkaruha, egyéni védőfelszerelés (védőruha), kötelező juttatások Egyéb juttatások

25 A szakképzés finanszírozása, a cégek érdekeltségének vizsgálata a mai szakképzésben évi CLV. törvény hozzájárulás fizetésére kötelezettek köre a szakképzési hozzájárulás mértéke a SZOCHO alapjának 1,5%-a

26 Szakképzési hozzájárulás teljesítése 1. A cég NAV számlájára befizeti 2. Részt vesz a szakképzésben ezzel csökkenti a befizetési kötelezettségét ha azt meghaladóan vesz részt, akkor visszaigényel Alapnormatíva támogatás ,- Ft/fő/év, melyet a szakmai szorzószámmal korrigálni kell. (280/2011. (XII.20.) Kormányrendelet szabályozza)

27 Gyakorlati képzés teljesíthető Tanulószerződéssel Együttműködési megállapodással Felsőfokú államilag támogatott létszám tekintetében hallgatókkal kötött munkaszerződéssel (gyakorlatigényes alapképzési szak vagy a duális felsőfokú oktatás i képzés keretében szervezett szakmai gyakorlat esetében)

28 Befizetés csökkenthető a saját dolgozók Fkt.- ben meghatározott felnőttképzési szerződés és az Mt. szerinti tanulmányi szerződés alapján Korlát: a cégnek 45 fő tanulószerződéssel kell rendelkezni (teljesíthető a kapcsolt vállalkozások összefogásával is) bruttó kötelezettség 16,5%-a lehet csökkentő tétel eleget kell tennie az adatszolgáltatási kötelezettségnek

29 Számítási példa 1 fő kőműves tanuló foglalkoztatása esetén évben az alap normatíva ,- Ft Korrigált normatíva (kőműves-burkoló szakmában 1,6698): ,- Ft. A példánk esetében azt kell megvizsgálnunk, hogy az 1 fő kőműves-burkoló után járó támogatás ,- Ft fedezi-e azokat a pénzbeli és egyéb juttatásokat, melyeket a tanulók számára a Szakmunkás Törvény előír.

30 Költségek kiszámítása A tanuló ösztöndíja 12 x ,- Ft = ,- Ft (a kőműves-burkoló szakmában az elmélet és gyakorlat aránya 70 %, így a tanulót a Ft ösztöndíj illeti meg) A tanuló után fizetendő járulék (27%) ,- Ft A tanuló részére biztosított étkezés költsége 3.000,- Ft/hó ,- Ft A tanuló munkaruha juttatása ,- Ft A tanuló útiköltsége ,- Ft A tanuló tisztálkodási eszköz ,- Ft Védőruha ,- Ft Az oktató bérének és járulékának 1 tanulóra eső része, az ,- Ft oktató bére Ft/hó összeggel van számolva. A tanulóra kötött felelősségbiztosítás összege ,- Ft 1 fő kőműves-burkoló tanulóra eső költség: ,- Ft A fenti számítás azt bizonyítja, hogy a mai normatívák ( ,- Ft) a tényleges költségekre adnak fedezetet. Nem számítva a szerszám- és egyéb költségeket.

31 2016. január 1-jétől érvényes kiegészítő támogatások 1) Beruházási kiegészítő csökkentő tétel (évi max. a beruházás összköltsége, de max. 15 mft) Mértéke évente a tanulószerződéses tanulók éves létszáma átlagának és az alapnormatíva összege a) 1-10 főt foglalkoztató kötelezett esetén 38%-ának ( ,- Ft/tanuló/év), b) főt foglalkoztató kötelezett esetén 18%-ának ,- Ft/tanuló/év), c) 50 főnél többet foglalkoztató kötelezett esetén 9%-ának (40.770,- Ft/tanuló/év) a szorzata. 2) Oktatói kiegészítő csökkentő tétel (a nem főtevékenységként gyakorlati képzést folytató, kis- és középvállalkozásoknál) Mértéke évente és tanulónként az alapnormatíva összegének 21%-a (95.130,- Ft/tanuló/év, vagyis 7.928,- Ft/hó). (280/2011. Kormányrendelet 5/A ( 5) bekezdés)

32 3) Tanműhely-fenntartási kiegészítő csökkentő tétel a nem főtevékenységként gyakorlati képzést folytató, kis- és középvállalkozásoknál Kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyben tartott gyakorlati képzésnél kifejezetten erre a célra létrehozott vagy átalakított, a termeléstől, szolgáltató tevékenységtől térben vagy időben teljesen elkülönített, a nyilvántartást vezető szerv által a gyakorlati képzés időtartama alatt kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhellyé minősített, állandó tanműhely-vezetői felügyelettel működő, legalább nyolc tanuló képzésére alkalmas, iskolán kívüli gyakorlati képzőhely Mértéke évente és tanulónként az alapnormatíva összegének 25%-a ( Ft/9. évfolyamos tanuló/év, amely 9.438,- Ft/hó).

33 Feladatok és esélyek az építőipari szakmai utánpótlás változtatásáért Pályaorientáció Hiányszakmák jegyzékébe való felvétel minél több építőipari szakma esetében Második szakma megszerzésével a szakmai struktúra javítása A cégek szerepvállalásának elősegítése meggyőzés és jogszabályok ismertetése

34 Köszönöm a figyelmet!