A kollektív szerződés előnyei a munkáltatóknak/munkavállalóknak

A kollektív szerződés előnyei a munkáltatóknak/munkavállalóknak ÁLTALÁNOSSÁGBAN: 1. STABIL KAPCSOLATRENDSZER A kollektív szerződés mind a munkáltatói, mind a munkavállalói érdekeket szolgálja, mert segíti a felek stabil kapcsolatrendszerének kiépítését. A stabilitás legfőbb biztosítéka maga a szabályozott kapcsolatrendszer. 2. TÖBBLETKÖTELEZETTSÉGEK, TÖBBLETJOGOSULTSÁGOK A szerződések betartása mindkét fél számára előnyökkel jár, hiszen a többletkötelezettségek megállapítása mellett a többletjogosultságok is szabályozásra kerülnek. 3. KÖZÖS ALKU A felek saját maguk alakíthatják ki a köztük fennálló viszony tartalmi elemeit, a jogok és kötelezettségek gyakorlásának és teljesítésének módját, valamint bizonyos eljárási rendeket. A közös alku folyamata közelebb hozhatja a felek álláspontjait egymáshoz, így a későbbiekben is könnyítheti a közöttük felmerülő problémás helyzetek megoldását. 4. FELEK ÉRDEKEINEK EGYENRANGÚSÁGA A kollektív tárgyalások során mindkét szerződést kötő fél érdekeinek egyenrangú figyelembe vételéről van szó, egyrészt védeni szükséges a gyengébb pozícióban álló munkavállalók csoportját, másrészt a munkáltató gazdasági stabilitásának fenntarthatóságát. 5. MUNKABÉKE A felek számára lényeges a kapcsolatuk békés fenntartása, illetve a viták békés rendezésének lehetősége. A partnerek között kialakult vitás helyzetekben biztosítani kell a bírósághoz való fordulás lehetőségét. 6. EGYSÉGES MUNKAFELTÉTELEK MEGTEREMTÉSE A kollektív szerződésben törekednek az egységes munkafeltételek megteremtésére, mind az adott munkáltatónál foglalkoztatott munkavállalók, mind pedig az adott ágazat tekintetében. A kollektív szerződés segít megteremteni annak lehetőségét, hogy adott ágazatban, foglalkoztatási szektorban elkerülhetővé váljon a bérek nagymértékű differenciáltsága. Ez pedig az egyenlő munkáért egyenlő bért elvének az érvényesülését is elősegíti. 7. TERMELÉSI ÉS SZERVEZETI SAJÁTOSSÁGOKNAK MEGFELELŐ SZABÁLYOZÁS A kollektív szerződés azt a célt is szolgálja, hogy a munkáltató egyedi termelési és szervezeti sajátosságai vonatkozásában sajátos szabályozás jöhessen létre, elősegítve ezzel a munkáltató gazdaságos működését. 1

MUNKASZERZŐDÉSBEN: CSAK A MUNKAVÁLLALÓ JAVÁRA LEHET ELTÉRNI Mt. 43.. (1) A munkaszerződés - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a Második Részben foglaltaktól (= Munkaviszony), valamint munkaviszonyra vonatkozó szabálytól (= a jogszabály, a kollektív szerződés és az üzemi megállapodás, valamint az egyeztető bizottságnak az Mt. 293. - ban foglaltak szerint kötelező határozata) a munkavállaló javára eltérhet. Az eltéréseket az egymással összefüggő rendelkezések egybevetésével kell elbírálni. A KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS ELŐNYE: eltérés lehetősége és a nem szabályozott kérdések szabályozása Az Mt. Második és Harmadik Részétől a kollektív szerződés általános szabály szerint eltérhet. Kivételesen a jogszabály kógens vagy ún. relatív diszpozitív (csak meghatározott irányban, a munkavállaló javára eltérést engedő). A munkavállaló javára való eltérést a tárgyilag összefüggő szabályok összevetésével kell elbírálni. A kollektív szerződés szabályozhatja a) a munkaviszonyból származó vagy az ezzel kapcsolatos jogot vagy kötelezettséget, b) a feleknek a kollektív szerződés megkötésével, teljesítésével, megszüntetésével, jogaik gyakorlásával, kötelezettségeik teljesítésével kapcsolatos magatartását. Hierarchia, kvázi jogi norma A kollektív szerződésnek kvázi jogi norma státusza van, a munkaszerződésnek a kollektív szerződés rendelkezésével ellentétes rendelkezése érvénytelen. A kollektív szerződés kizárólag a munkaviszonnyal összefüggésben szabályozhat. 2

A kollektív szerződésben legfontosabb eltérések a felek előnyére/hátrányára: Munka törvénykönyve rendelkezései A próbaidő: legfeljebb 3 hónap legfeljebb 6 hónap Előnyben részesítés szabályai nincsen szabályozás 3 Kollektív szerződésben lehetséges eltérések a törvénytől alkalmazási terület: felvétel, elbocsátás korábbi dolgozó pályakezdők fogyatékkal élők kismamák Pályázat nincsen rá szabályozás munkakörök felsorolása, amelyeket nyílt vagy zárt pályázaton lehet betölteni pályázati felhívás, közzététel szabályai, követelmények Munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás Mt. 53. (1) (2)(5) Munkavállaló mentesülése a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségé nek teljesítése alól Mt. 55. A munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni. Tartama naptári évenként összesen a 44 beosztás szerinti munkanapot vagy 352 órát nem haladhatja meg. Ezt arányosan kell alkalmazni, ha a munkaviszony évközben kezdődött, határozott időre vagy az általánostól eltérő teljes napi vagy részmunkaidőre jött létre. Várható tartamáról a munkavállalót tájékoztatni kell. A munkavállaló az (1) bekezdés szerinti foglalkoztatás esetén az ellátott munkakörre előírt, de legalább a munkaszerződése szerinti alapbérre jogosult. keresőképtelenség, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés, a kötelező orvosi vizsgálata tartama, a véradás esetén, legalább négy órára, a szoptató anya a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy, ikergyermekek esetén kétszer két órára, a kilencedik hónap végéig naponta egy, ikergyermekek esetén naponta két órára, hozzátartozója halálakor 2 munkanapra, általános iskolai tanulmányok, a felek megállapodása szerinti képzés, továbbképzés estén, a részvételhez szükséges időre, önkéntes vagy létesítményi tűzoltói szolgálat ellátása tartamára, Hosszabb időtartamban is lehetőség van a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásra. alapbértől is eltérhetnek korlátot az általános jogelvek jelentenek Lehetőség van ksz.-ben további esetek meghatározására, amikor a munkavállaló mentesül a munkavégzés alól, ez esetben díjazás csak akkor illeti, ha ksz. úgy rendelkezik. Az Mt. a mentesítés időtartamának alsó határát határozza meg, a felek ennél hosszabb tartamokban is megállapodhatnak.

Felmondás Mt. 65-68. bíróság vagy hatóság felhívására, vagy az eljárásban való személyes részvételhez szükséges időtartamra, a különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét tartamára, továbbá munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott tartamra. Munkavállaló kötelezettségszegése esetén, körülményeinek kivizsgálása miatt, a vizsgálat lefolytatásához szükséges, de legfeljebb 30 napos időtartamra a munkáltató mentesítheti a munkavállalót. A munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt: a) a várandósság, b) a szülési szabadság, c) a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (128., 130. ), d) a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés, valamint e) a nő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított hat hónap tartama alatt. - Védett idő - Határozott idejű munkaviszony felmondása - anya, gyermekét egyedül nevelő apa - Felmondási idő: Kezdete: 1. legkorábban a felmondás közlését követő nap. 2. A munkáltató felmondása esetén a felmondási idő legkorábban az alábbiakban meghatározott tartam lejártát követő napon kezdődik: a) a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő 1 év, b) a beteg gyermek ápolása címén fennálló keresőképtelenség, c) a hozzátartozó otthoni gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság. Csoportos létszámcsökkentés esetén ezen rendelkezéseket akkor lehet alkalmazni, ha a feltételek a felmondás közlését megelőzően legalább a munkavállalók 30 nappal korábbi írásbeli tájékoztatásának időpontjában fennálltak. --------------------------------------------------------------------------------------------------- A felmondási idő kezdetének szabályai módosíthatók. felmondási tilalmak köre bővíthető 4

A csoportos létszámcsökken tés Végkielégítés Mt. 77. Mt. 69-70. A felmondási idő 30 nap. A munkáltató felmondása esetén a felmondási idő meghosszabbodik a munkáltatónál munkaviszonyban töltött a) 3 év után 5 nappal, b) 5 év után 15 nappal, c) 8 év után 20 nappal, d) 10 év után 25 nappal, e) 15 év után 30 nappal, f) 18 év után 40 nappal, g) 20 év után 60 nappal A felek az ennél hosszabb, legfeljebb 6 havi felmondási időben is megállapodhatnak. Mt. 71-76. A munkavállalót megilleti a végkielégítés, ha munkaviszonya megszűnik: a) a munkáltató felmondása miatt, b) a munkáltató jogutód nélküli megszűnése miatt, vagy c) az átvevő munkáltató nem az Mt. hatálya alá tartozik. A végkielégítés mértéke a) legalább 3 év esetén 1 havi távolléti díj, b) legalább 5 év esetén 2 havi távolléti díj, c) legalább 10 év esetén 3 havi távolléti díj, d) legalább 15 év esetén 4 havi távolléti díj, e) legalább 20 év esetén 5 havi távolléti díj, f) legalább 25 év esetén 6 havi távolléti díj Amennyiben a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző 5 éven belül szűnik meg a munkaviszony a fent meghatározott okokból, emelt összegű távolléti díj illeti meg: 1. a)-b) pont esetén plusz 1 havi távolléti díj, 2. c)-d) pont esetén plusz 2 havi távolléti díj, 3. e)-f) pont esetén plusz 3 havi távolléti díj. A felmondási idő meghosszabbodhat, vagy akár rövidebb is lehet a munkáltatónál munkaviszonyban töltött idő után. A felmondási idő akár 6 hónapnál hosszabb is lehet. védett kategóriák, sorrend felállítása: pl.: szenioritás, hátrányos helyzet stb. Változtatható az összeg, a számítási mód, a jogosultság! 5

Azonnali hatályú felmondás Mt. 78. Mt. 79. A végkielégítésre való jogosultság szempontjából nem kell figyelembe venni azt az egybefüggően legalább 30 napot meghaladó tartamot, amelyre a munkavállalót munkabér nem illette meg, kivéve a) a szülési szabadság és a gyermek ápolása, gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság, b) a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság 3 hónapot meg nem haladó tartamát. Nem jár végkielégítés a munkavállalónak, ha: a) a felmondás közlésének vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül, vagy b) a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása vagy a nem egészségi okkal összefüggő képessége. A munkáltató vagy a munkavállaló a munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással megszüntetheti, ha a másik fél a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. Határideje: Tudomásszerzéstől számított 15 nap, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított 1 éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig. Amennyiben az azonnali hatályú felmondás jogát testület jogosult gyakorolni, amikor az azonnali hatályú felmondás okáról a testületet - mint a munkáltatói jogkört gyakorló szervet - tájékoztatják --------------------------------------------------------------------------------------------------- Azonnali hatályú felmondással - indokolás nélkül - megszüntetheti a fél a munkaviszonyt a próbaidő alatt, a munkáltató a határozott idejű munkaviszonyt. Pl.: Munkáltató a munkabér és egyéb bérjellegű járandóságok kifizetésénél naptári éven belül ismételten meghatározott számú napot meghaladóan késedelembe esik, Munkáltató nem tesz eleget huzamos időn keresztül a foglalkoztatási kötelezettségének, Munkavállaló sérti a munkáltató gazdasági érdekeit, konkurens munkáltatóval összejátszik, Munkavállaló a határidőre elkészítendő feladatot többszöri felszólításra sem végzi el, Ksz. meghatározhat konkrét eseteket, amik megalapozzák az azonnali hatályú felmondást. lopás, igazolatlan hiányzás, betegszabadsággal visszaélés ---------------------------------------------------------- hátrányára, azaz a feltételek változhatnak. 6

A munkaviszony jogellenes megszüntetése Mt. 83. Mt. 84. 1. Munkaidő vasárnapra /munkaszü neti napra beosztása 2. Munkaközi szünet 3. Napi pihenőidő 4. Heti pihenőnap 5. Heti pihenőidő Mt. 101-108. A határozott idejű munkaviszony megszüntetése esetén a munkavállaló jogosult 12 havi, vagy ha a határozott időből hátralévő idő 1 évnél rövidebb, a hátralévő időre járó távolléti díjára. A munkavállaló kérelmére a bíróság a munkaviszonyt helyreállítja, ha a) a munkaviszony megszüntetése az egyenlő bánásmód követelményébe, b) felmondási tilalom ellenére szüntették meg, c) választott szakszervezeti tisztségviselő munkaviszonyának felmondással történő megszüntetéséhez a felsőbb szakszervezeti szerv egyetértése szükséges és ez hiányzik, d) a munkavállaló a munkaviszony megszüntetésekor munkavállalói képviselő volt, e) a munkavállaló a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetését vagy erre irányuló saját jognyilatkozatát sikerrel támadta meg. --------------------------------------------------------------------------------------------------- A munkavállaló, ha munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg, köteles a munkavállalói felmondás esetén irányadó felmondási időre járó távolléti díjnak megfelelő összeget megfizetni. A munkavállaló, ha a határozott tartamú munkaviszonyát szünteti meg jogellenesen, a határozott időből még hátralévő időre járó, de legfeljebb 3 havi távolléti díjnak megfelelő összeget köteles megfizetni. A munkáltató ezen felül követelheti kárának megtérítését is. Ezek együttesen nem haladhatják meg a munkavállaló 12 havi távolléti díjának összegét. Mt. 101-108. Nem munkaidő - a készenléti jellegű munkakört kivéve - a munkaközi szünet. (azzá tehető)!!! Ksz.-ben megállapíthatók további jogellenes megszüntetési esetek, amelyek bekövetkezésekor a munkavállaló jogviszonyának helyreállítását kérheti. ---------------------------------------------------------- kivétel: Kollektív szerződés a 101-109. -ban foglaltaktól a) a polgári repülésben hajózó, légiutas-kísérő, repülőgépes műszaki, továbbá a légi utasok és járművek földi kiszolgálását végző, valamint a légi navigációs szolgáltatások biztosításában közreműködő vagy azt közvetlenül támogató, b) a belföldi és nemzetközi közúti személyszállítás és árufuvarozás körében forgalmi utazó, c) a közúti közlekedésben a menetrend szerinti helyi, valamint az ötven kilométert meg nem 7

A rendkívüli munkaidő Mt.107-109. a munkaidő-beosztástól eltérő, a munkaidőkereten felüli, az elszámolási időszak alkalmazása esetén az ennek alapjául szolgáló heti munkaidőt meghaladó munkaidő, továbbá az ügyelet tartama. A munkavállaló kérése esetén írásban kell elrendelni. Nem korlátozott a rendkívüli munkaidő elrendelése baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében. Munkaszüneti napon rendkívüli munkaidő elrendelése a rendes munkaidőben e napon is foglalkoztatható munkavállaló számára, vagy a baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély esetén. haladó útszakaszon végzett helyközi menetrend szerinti személyszállítást végző és a zavartalan közlekedést biztosító, d) a vasúti személyszállítás, valamint a vasúti árufuvarozás körében utazó vagy a zavartalan közlekedést biztosító munkakörben, e) a kikötőben foglalkoztatott munkavállaló tekintetében eltérhet. Kollektív szerződés az így foglalkoztatott munkavállaló esetében osztott munkaidőt állapíthat meg. Igazodjon a munkavállalók igényeihez a rendkívüli munkaidő, pl.: ügyelet. kivétel: Kollektív szerződés a 101-109. -ban foglaltaktól a) a polgári repülésben hajózó, légiutas-kísérő, repülőgépes műszaki, továbbá a légi utasok és járművek földi kiszolgálását végző, valamint a légi navigációs szolgáltatások biztosításában közreműködő vagy azt közvetlenül támogató, b) a belföldi és nemzetközi közúti személyszállítás és árufuvarozás körében forgalmi utazó, c) a közúti közlekedésben a menetrend szerinti helyi, valamint az ötven kilométert meg nem haladó útszakaszon végzett helyközi menetrend szerinti személyszállítást végző és a zavartalan közlekedést biztosító, d) a vasúti személyszállítás, valamint a vasúti árufuvarozás körében utazó vagy a zavartalan közlekedést biztosító munkakörben, e) a kikötőben 8

Rendkívüli munkavégzés maximuma Szabadság, és Szabadság kiadása Mt. 115.-121. --------------------------------------------------------------------------------------------------- Teljes napi munkaidő esetén naptári évenként 250 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el. Az alapszabadság mértéke 20 munkanap. A munkavállalónak járó pótszabadságok a) 25. életévétől 1 munkanap, b) 28. életévétől 2 munkanap, c) 31 életévétől 3 munkanap, d) 33 életévétől 4 munkanap, e) 35 életévétől 5 munkanap, f) 37 életévétől 6 munkanap, g) 39 életévétől 7 munkanap, h) 41 életévétől 8 munkanap, i) 43 életévétől 9 munkanap, j) 45 életévétől 10 munkanap. A munkavállalónak a 16 évesnél fiatalabb 1 gyermeke után 2 munkanap, 2 gyermeke után 4 munkanap, 3 vagy annál több gyermeke után összesen 7 munkanap pótszabadság jár. Fogyatékos gyermekenként 2 munkanappal nő. Az apának gyermeke születése esetén, legkésőbb a születést követő 2. hónap végéig, 5, ikergyermekek születése esetén 7 munkanap pótszabadság jár. Fiatal munkavállalónak évenként 5 munkanap pótszabadság jár. foglalkoztatott munkavállaló tekintetében eltérhet. Kollektív szerződés az így foglalkoztatott munkavállaló esetében osztott munkaidőt állapíthat meg. ---------------------------------------------------------- Kollektív szerződés rendelkezése alapján legfeljebb évi 300 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el. Az alapszabadság mértéke növelhető, 20 napnál több is lehet. Speciális, a munkáltató és a munkavégzés jellegéből adódó pótszabadságok meghatározására lehetőség van. Pótszabadság mértéke magasabb mértékben is megállapítható. A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a kollektív szerződés rendelkezése esetén a szabadság egynegyedét legkésőbb az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki. 123. (5) c.) 9

Fizetés nélküli szabadság 128., 129., 130., 131., 132., 133., Tanulmányok támogatása Munkabér kifizetése Bérpótlék(=mu nkaidőre járó munkabérén Évenként 5 munkanap pótszabadság jár: a) A föld alatt állandó jelleggel vagy az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább 3 órát dolgozó munkavállalónak b) Munkavállaló 50 százalékos mértékű egészségkárosodása esetén, c) ha fogyatékossági támogatásra jogosult d) vakok személyi járadékára jogosult. Fizetés nélküli szabadság jár: a) A munkavállalónak, gyermeke 3. életéve betöltéséig, munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. b) A munkavállalónak gyermeke 10. életéve betöltéséig a gyermekgondozási segély folyósításának tartama alatt. c) A munkavállalónak hozzátartozója tartós - előreláthatólag 30 napot meghaladó - személyes ápolása céljából, az ápolás idejére, de legfeljebb 2 évre fizetés nélküli szabadság jár. d) A munkavállalónak fizetés nélküli szabadság jár a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés tartamára. A munkavállaló a fizetés nélküli szabadság igénybevételét legalább 15 nappal korábban írásban köteles bejelenteni, kivéve a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés. A fizetés nélküli szabadság a munkavállaló által megjelölt időpontban, de legkorábban a szabadság megszüntetésére irányuló jognyilatkozat közlésétől számított 30. napon szűnik meg, kivéve a tényleges önkéntes tartalékos katonai egyéb jogcímek megállapíthatóak szolgálatteljesítés. nincsen az Mt-ben szabályozás iskolarendszerű képzés támogatásának a feltételei nem iskola rendszerű képzés támogatásának a feltételei nyelvi képzés A késedelem idejére kamat a felek megállapodása esetén jár. A jogalap nélkül kifizetett munkabér hatvan napon túl akkor követelhető vissza, ha a munkavállalónak a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie, vagy azt maga idézte elő. A bérpótlék számítási alapja - eltérő megállapodás hiányában - a munkavállaló 1 órára járó alapbére. kamat kiköthető 10

felül illeti meg a munkavállalót) 139. (2)(3), 140., 141. 142., 143., 144., 145., Díjazás munkavégzés hiányában Vasárnapi munkavégzés esetén 50 százalék bérpótlék jár Munkaszüneti napon 100 százalék bérpótlék jár. Műszakpótlék: 30 százalék bérpótlék jár, a tizennyolc és hat óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén. Éjszakai munkavégzés esetén: 15 százalék bérpótlék jár, ha a munkavállaló műszakpótlékra nem jogosult, és a munkavégzés tartama az egy órát meghaladja. A munkavállalónak 50 százalék bérpótlék vagy - munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján - szabadidő jár: a) a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidőben, b) a munkaidőkereten felül vagy c) az elszámolási időszakon felül végzett munka esetén. A munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) elrendelt és a munkaszüneti napra elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén 100 százalék bérpótlék jár. A bérpótlék mértéke ötven százalék, ha a munkáltató másik heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) biztosít. Készenlét esetén 20 százalék bérpótlék jár. Ügyelet esetén 40 százalék bérpótlék jár. Ha a munkavégzés tartama nem mérhető, 50 százalék bérpótlék jár. A felek a bérpótlékot is magában foglaló alapbért állapíthatnak meg. A felek a munkaszerződésben a) bérpótlék helyett, b) készenlét vagy ügyelet esetén a munkavégzés díjazását és a bérpótlékot magában foglaló havi átalányt állapíthatnak meg. egyéb pótlék A munkavállalót, ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget (állásidő) - az elháríthatatlan külső okot kivéve - alapbér illeti meg. bérpótlék számítási alapja lehet alapbérnél több, vagy kevesebb is, lehet a távolléti díj és az átlagkereset is. a bérpótlék mértéke lehet több vagy kevesebb, esetleg 0 százalék is vagy szabadidő. alapbér magában foglalhatja a bérpótlékot egyéb pótlékok megállapítására van lehetőség Mt.-ben meghatározott pótlékok kizárására is lehetőség van. Vasárnapi munkavégzés esetén a meghatározott munkavállalókon kívül, más munkavállalók is pótlékot kaphatnak a rendes munkaidőben történő munkavégzés után. Műszakpótlék járhat a 18 órát megelőző időszakra is, de lehetséges, az is, hogy csak 20, vagy 22 órától jár, esetleg nem jár. nyelvpótlék, mértéke 11

146., 147., Távolléti díj 148. - 152., A munkáltató kártérítési felelőssége A munkavállaló kártérítési felelőssége A leltárhiányért való felelősség A munkavállalót, ha a munkáltató hozzájárulása alapján mentesül a munkavégzés alól, a kiesett munkaidőre megállapodásuk szerint illeti meg díjazás. A munkavállalót távolléti díj illeti meg: az Mt. 146. (3) a)-e) esetekben. Nem jár távolléti díj, ha a keresőképtelenségre tekintettel táppénzben vagy baleseti táppénzben részesül. A betegszabadság tartamára a távolléti díj 70 százaléka jár. A munkavállalót a távolléti díjon felül bérpótlék is megilleti, ha a munkaidőbeosztása alapján bérpótlékra lett volna jogosult. A távolléti díj megállapítása: a) az esedékessége időpontjában érvényes alapbér, pótlékátalány, b) az esedékesség időpontját megelőző utolsó 6 hónapra kifizetett teljesítménybér bérpótlék figyelembevételével. Mt. 166. - 177. Mt. 179. - 181., Mt. 179. - 181., Mt. 189. - 190. A kártérítés mértéke nem haladhatja meg a munkavállaló 4 havi távolléti díjának összegét. Szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén a teljes kárt kell megtéríteni. --------------------------------------------------------------------------------------------------- Mt. 182. - 188. A leltári készletet állandóan egyedül kezelő munkavállaló - a leltárfelelősségi megállapodás eltérő rendelkezése hiányában - a leltárhiány teljes összegéért felel. A munkavállaló legfeljebb 6 havi távolléti díja mértékéig felel, ha a leltári készletet a leltárhiányért nem felelős munkavállaló is kezeli. Csoportos leltárfelelősségi megállapodás esetén a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a megállapodást kötött munkavállalók távolléti díjának 6 havi együttes összegét. A csoportos leltárfelelősségi megállapodás meghatározhatja a felelősség munkavállalók közötti megosztását is, de egyetemleges felelősség megállapításának nincs helye. A munkavállalók távolléti díjuk arányában felelnek, ha a csoportos leltárfelelősségi megállapodás a felelősség megosztását nem rendezi. 12!!! Fő szabályként eltérni csak a munkavállaló javára lehet!!!! Ksz: Gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke a munkavállaló 8 havi távolléti díjának összege lehet. ---------------------------------------------------------- Kollektív szerződés munkavállaló kártérítési felelőssége tekintetében - a leltárhiányért való kártérítési felelősség mértékét kivéve - csak a munkavállaló javára térhet el. A leltárhiányért való felelősség mértéke tekintetében a munkavállaló hátrányára való eltérés is megengedett.

Jogkövetkezmé nyek a munkavállaló vétkes kötelezettségsze gésért A bedolgozói munkaviszony Költségek megtérítése Mt. 51. Szociális juttatások Véleményezési kötelezettség Információ adás konzultációs jogok Mt. 56. (1) A munkaviszonyból származó kötelezettség vétkes megszegése esetére kollektív szerződés vagy - ha a munkáltató vagy a munkavállaló nem áll kollektív szerződés hatálya alatt - munkaszerződés a kötelezettségszegés súlyával arányos hátrányos jogkövetkezményeket állapíthat meg. Mt. 198., Mt. 199. A munkáltató eltérő megállapodás hiányában a munkavégzéshez szükséges feltételeket biztosítja. Nincsen szabályozás az Mt-ben Mt. általános együttműködési szabályokat tartalmaz Mt. rendelkezést nem tartalmaz Mt. általános szabályokat tartalmaz joghátrányok, eljárási szabályok saját gépjármű használat szabályozása étkezés, munkaruha, beiskolázási támogatás, szülési támogatás, albérleti támogatássegély, önkéntes kölcsönös biztosító pénztári befizetés, sport támogatás A munkavállalók nagyobb csoportját érintő intézkedések gazdasági helyzet, bérek, munkavállalók száma, munkakörülmények átszervezés, munkarend megváltoztatása, munka díjazása, szabályzatok: egyenlő bánásmód, egészséges, biztonságos munkafeltételek, új technológia bevezetése További lehetőségek kollektív szerződésben: A munkáltató által biztosított juttatások által nő a munkavállalók anyagi biztonsága, elégedettsége. A munkáltató által biztosított juttatások lehetséges köre: Költségkeret a munkavállalók kulturális, jóléti, egészségügyi szükségleteinek kielégítése, illetve életkörülményeik javításának céljára 13

Üdülési hozzájárulás Kegyeleti költség Beiskolázási segély Törzsgárda jutalom Jubileumi juttatás Véradásért kifizetett juttatás Építőgép kölcsönzés Tanulmányi szerződés megkötésének szabályai Helyettesítési díj meghatározása Bérpótlékok (pl.: Éjszakai pótlék mértéke 25, 50 %, Délutáni pótlék, Ügyelet: 90 %-os pótlék, Egyéb, a munkáltató specifikumait figyelembe vevő pótlékok megfizetése (pl.: vontatási pótlék)) Prémium Oklevelek, díjak, plakettek Jubileumi elismerés Utazási kedvezmények Segélyezés Lakásépítési és lakásvásárlási támogatás Munkásszállók igénybevételének lehetősége Előlegkeret Választható béren kívüli juttatások 14