E Sped 2003 Kft Egészségterv

E Sped 2003 Kft Egészségterv

Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 1. Az egészségről... 3 1.1 Az egészség fogalma, összetevői... 3 1.2 Magyarországi nézetek, általánosságok a köztudatban... 4 1.3 Az elmúlt évek statisztikái... 6 1.3.1 Kelet - Magyarország adatai... 7 1. Állapotleírás:... 11 2.1 A dolgozók által kitöltött kérdőívek elemzése:... 11 1.2 Összefüggések vizsgálata:... 16 2.3 A vizsgált szegmens eredményeinek összevetése a hazai statisztikai adatokkal... 19 3. Probléma térkép... 21 3.1 A kérdőív kiértékelése során felmerülő problémák feltárása, összesítése... 21 4. Stratégia:... 23 4.1. Rövid és hosszú távú célok kitűzése az egészségi állapot fejlesztésére és fenntartására... 23 5. Cselekvési program... 26 5.1. A megvalósításra kerülő programok bővebb leírása, kifejtése... 26 5.2 Eszközök hozzárendelése... 28 6. Visszacsatolási mechanizmus bemutatása... 29 6.1 Hipotézis megfogalmazása... 29 6.2 A későbbi felülvizsgálat tervezete (újabb felmérések, szűrések)... 29 6.3 Fenntartási időszakban vállalt tevékenységek... 29 Mellékletetek:... 30 Kérdőív... 30 2

Bevezetés Életünk maradandó értékei többek között a sikeresen elvégzett munka, és a megőrzött egészségünk. Fontos színtér a munkahelyünk, ahol a mindennapokban csak akkor tudunk helytállni és produktívak lenni, ha a környezetünk támogató. Azonban egészségünk megszerzésének és megtartásának az a feltétele, hogy olyan munkahelyre járhatunk be mivel napunk jelentős részét (egyharmadát) itt töltjük ahol adottak azok a feltételek, amelyek elősegítik törekvésünket. Célunk tehát, hogy az egészségtervvel és a megvalósítandó tevékenységekkel olyan légkört teremtsünk, ahol minden lehetőség adott a dolgozók számára, hogy teljes, kiegyensúlyozott, egészséges életet éljenek, javítsanak életminőségükön és megismerjék a számukra esetleg új életmód elemeket. 1. Az egészségről 1.1 Az egészség fogalma, összetevői Első és legfontosabb tény, hogy az egészségterv megkezdése előtt, mindenképpen tisztáznunk kell az egészség fogalmát, az azt befolyásolós tényezőket, alapvető összetevőit és általános nézeteit. Csak ezt követően tudunk szakmailag megalapozott, és minden szempontot figyelembe vevő munkahelyi egészségtervet készíteni. Az egészség fogalmának meghatározására számos kísérletet tettek korábban, mégis a legismertebb és leginkább elismert a WHO egészségfogalma. Ehhez több lépcsőn keresztül jutottak el a mai egészségfelfogásig. A XX. század első felében a világot a biomedicinális szemlélet uralta, amely abban különbözött a mai felfogástól, hogy csupán a testi állapotokra koncentrált, az egészséget a betegségmentes állapotnak tekintette. E felfogás hiányossága, szem elől téveszti a különböző életmódelemeket, életfeltételeket, a lelki állapotot befolyásoló élményeket, nem holisztikusan szemléli az embert. Szerepe kettős volt, hiszen egyfelől az orvostudomány rohamos fejlődésnek indult, eközben az emberekben ellenszenvet váltott ki a beteg-orvos közti elszemélytelenedés. Később a 40-es évektől egy új szemlélet kezdett teret hódítani, amelynek kiemelkedő alakjai Freund és Jung. Az elmélet lényege, hogy minden testi tünet valamilyen lelki eredetű problémára vezethető vissza. Ez a mai pszichoanalízis alapja. A korai pszichoszomatikus felfogások, a distressz és a szorongás szerepét hangsúlyozzák, amely megközelítés napjainkban is megállja helyét. Azonban nem lehet szem elől téveszteni azt sem, hogy a környezetnek is vannak befolyásoló hatásai, amelyek mind szerepet játszanak az egészségünk alakulásában. Ezt a szemléletet testesítette meg az 1950-es évektől kezdve a bio-pszicho-szociális modell. E modell alapján a WHO (Word Health Organization) 1948-ban a következő egészségfogalmat határozta meg. Az egészség a teljes testi, lelki, szociális és szellemi jól-lét állapota, jó közérzet, a szervi és mentális jól működés, szellemi teljesítőképesség állapota, nem csupán a betegség 3

illetve a testi nyomorúság hiánya. Alapvetően az élőlények működési egyensúlyra törekvésének (homeosztázis) az eredménye. A testi-lelki-szociális hármas kiegészül még egy spirituális szinttel, és ezt teszi napjaink népszerű szemléletévé a holisztikus felfogást. E megközelítés az embert, mint egységes egészet vizsgálja és az életmód elemeit átfogóan tekinti, hangsúlyozva a harmóniára való törekvést. A szervezetet működési szintek egészségének tekinthetjük, így akkor beszélhetünk teljes egészségről, ha ezek a szintek külön - külön is jól működnek, illetve egységes egészet alkotnak megfelelő együttműködéssel. A szervezet szintjei a szellemi, kognitív, intellektuális vezérlő irányító szint, a második a társas kapcsolatainkért felelős szociális kapcsolati szint, a harmadik a pszichés, lelki beállítódásért felelős érzelmi szint, és az utolsó a szomatikus, fizikai, biológiai motoros szint. Összefoglalva tehát akkor vagyunk egészségesek, amíg alkalmazkodni tudunk minden értelemben, azaz testi, lelki szociális és szellemi értelemben egyaránt a környezetünk változásaihoz. 1.2 Magyarországi nézetek, általánosságok a köztudatban A hazai mutatókat és tényeket szemlélve nyilvánvaló, hogy fel kell ismernünk az egészség javításának fontosságát, és erre törekedve lépéseket kell hoznunk. Hazánkban egyre gyakrabban találkozhatunk a mozgásra ösztönző programokkal, egészségnapokkal, az egészségi állapot javítására törekvő kezdeményezésekkel. Jó irányba haladunk, azonban nem egyszerű helyzettel állunk szemben, amit a felmérések is bizonyítanak. Általánosságban elmondható, hogy gyakran azt a választ kapjuk arra a kérdésre, hogy az illető miért nem sportol, hogy nincs rá ideje, lehetősége. Rá kell ébreszteni az embereket, hogy a mozgásra szánt idő később kamatozni fog, hiszen ha elhanyagoljuk testünket, az bizony később bosszulja meg magát, és azt az időt, amit most rászánunk, ha ezt nem tesszük meg, akkor elveszíthetjük, élet időtartamunk lerövidülhet. A rendszerest mozgásra napjainkban is indulnak kampányok, valamint a közoktatásban bevezetett minden napos testnevelés is elősegíti a javulást. Az egészséges táplálkozással kapcsolatban pedig gyakori válasz az anyagi oldallak kapcsolatos, azaz hogy nem teheti meg, hogy egészségesen táplálkozzon. Ez sajnos részben igaz, hiszen hazánkban még nincs arányban a kereset, illetve az egészségünk megőrzését elősegítő ételek ára. Egy 2010. évi WHO felmérések azt a sajnálatos tényt közölték, hogy Magyarország az Európai Unió és a világ egyik legegészségtelenebb országa. Köszönhető ez a mozgásszegény életmódnak, az egészségtelen táplálkozásnak (zsíros ételek fogyasztása, kevés folyadék, erősen fűszerezett ételek), az alkoholfogyasztásnak, és a dohányzásnak, valamint a distresszes életmódnak. További probléma még a felmérés szerint az egészségügyi ellátás hiányossága és egyre romló állapota, így összességében elmondható, hogy el vagyunk maradva e téren a hasonló gazdasági-társadalmi helyzetű és fejlettségű országokhoz viszonyítva. A betegségeket és elhalálozásokat tekintve sem mondható megfelelőnek a mutató, aminek oka a nagyszámú szív és érrendszeri betegség, légzőszervi megbetegedés (tüdőrák), és a mozgásszervi problémák. Ezeknek az adatoknak az ismeretében arra kell törekednünk, hogy a munkahelyen eltöltött időt minőségében javítsuk, és törekedjünk dolgozóink állapotának javítására, megőrzésére. Nem elég az, hogy irányítottan meghatározzuk, hogy az egyén mit egyen, mennyit sportoljon és hogyan éljen, hanem célunk az legyen, hogy meg tudjuk változtatni szemléletét, és elérjük azt, hogy önszántából ismerje fel a változtatás fontosságát. 4

A magyar egészségfelfogásra nagymértékben jellemző, hogy az egészséget a betegség oldaláról közelítik meg, azaz, hogy csak akkor figyelnek sokan az egészségükre, hogy annak állapota sérül. Az egészségügyi ellátás igénybevételekor gyakran találkozhatunk azzal a szemlélettel, hogy csak a betegség testi tüneteire koncentrálva megfeledkeznek annak esetleges lelki hátteréről is, és a holisztikus nézet háttérbe szorul. 5

1.3 Az elmúlt évek statisztikái Az egészségi állapot megítélését felmérő KSH 2009. évi kimutatás szerint a felnőtt lakosság nagy része elégedett az egészségi állapotával, vagy megfelelőnek tartja azt, mivel több, mint 50% jónak, vagy nagyon jónak tartja egészségi állapotát. Rossz, vagy nagyon rossz egészségről mindössze a nők 17, a férfiak közel 12%-a számolt be. Azonban ez az arány az EU 27 vizsgált országa közül is az egyik legmagasabb aránynak számít. A véleményformálásban minden bizonnyal szerepet játszanak bizonyos társadalmi és szociokulturális tényezők, tradíciók, amelyek hatása igen eltérő lehet a különböző nemzetek lakosainak mentalitására, értékrendjére, válaszára. Az egészséget befolyásoló tényezőkre vonatkozóan arra irányult kérdés, hogy mennyire érzik úgy a megkérdezettek, hogy befolyással vannak egészségi állapotuk alakulására, mekkora a személyes felelősségük. A válaszadók többsége egyetért azzal, hogy igenis sok múlik az egyéni hozzáálláson, a személyes döntéseken. A férfiak 77,2% így vélekedik, a nők ennél valamivel pesszimistábbak: egynegyedük érzi úgy, hogy csak keveset vagy semmit sem tehet egészségéért. Az arányok a megelőző felmérés óta jelentősen javultak, ami arra utal, hogy a lakosság, ezen belül elsősorban a nők egyre jobban felismerik az egészségtudatos magatartás fontosságát. Korábban a nők 33%-a, a férfiak 25%-a állította azt, hogy az egészségéért nem sokat vagy semmit sem tehet. Az egészségi állapotunkat negatívan befolyásoló, hazánkban leggyakrabban előforduló krónikus betegségek közé tartoznak a szív-, és érrendszeri megbetegedések, ezen belül a magas vérnyomás problémája, a mozgásszervi betegségek, a magas koleszterinszint, a cukorbetegség. A magas vérnyomás a KSH adatai szerint a megkérdezettek 32%-át érinti, ebből 27% szed is rá valamilyen típusú gyógyszert napi rendszerességgel. A magas vérnyomás kialakulását számos tényező okozhatja, többek között a helytelen táplálkozás, mozgásszegény életmód, distresszes élethelyzetek sokasága. A dolgozók hétköznapjait és munkájuk eredményességét befolyásolhatják a mozgásszervi problémák, mint a derékfájás, ízületi gyulladások, ízületi kopás. A megkérdezettek több mint 27%-a jelölte meg a reumát, ízületi gyulladást, 24%-a az ízületi kopást, 31%-a panaszkodott derékfájásról vagy valamilyen krónikus gerincproblémáról. A nyak-, hát- és gerincelváltozások együttes említése majdnem eléri az 50%-ot. A magas koleszterinszint a népesség több mint 12%-ánál fordul elő. A betegek 68%-a koleszterinszint-csökkentő gyógyszereket is szed, 54%-uk pedig koleszterindiétával próbálja kezelni problémáját. A cukorbetegséget a megkérdezettek 8% körüli arányban említik, az érintettek 78%-a gyógyszert szed, 61%-uk cukorbeteg-diétát követ. Háziorvosát a lakosság 76%-a rendszeresen, évente legalább egyszer felkeresi, a válaszadók 39%-a csak egyszer-kétszer, a többiek ennél gyakrabban. A kórházi ellátást igénybe vevők aránya az elmúlt években az alábbi arányok szerint alakult: a válaszadók 14,3% vette legalább 1 éjszakára igénybe a fekvőbeteg ellátást. Egynapos ellátást, tehát egynapos kezelést bent alvás nélkül 9% vette igénybe. A legtöbben, a megkérdezettek 25% időhiányra hivatkozva halasztották el a szükséges orvosi kezelést, de voltak, akik a várólista miatt nem vették igénybe. Ezekből a számokból is látszik, hogy sokan háttérbe szorítják az egészségi állapotuk helyreállítását más tevékenységek, feladatok elvégzése miatt. A kórházi ellátást igénylők a szolgáltatás színvonalával nem igazán elégedettek: a lakosság alig fele, 48% tartja jónak, míg 20%-uk kisebb nagyobb mértékben elégedetlen. 6

Az egészégi állapot általános mutatóin túl az egészséget befolyásoló legfőbb tényezők, egészséget veszélyeztető szokásokra vonatkozó adatokat is áttekinthetjük. A túlsúly az egyik legnagyobb kockázati tényező lehet. Az eredmények szerint a 15 év feletti lakosság több mint felének (53,7%) a kívánatosnál magasabb a testsúlya, minden ötödik felnőtt pedig egyenesen elhízott. Az önbevalláson alapuló értékek szerint a nők körében valamivel kevesebb az elhízottak, illetve a túlsúlyosak aránya, mindkét kategóriában a férfiak vezetnek. A dohányzás több szempontból is kockázati tényezőt jelent: károsítja a légző rendszert (szerepet játszik a rákos megbetegedésben), hatással van az érrendszer állapotára, csökkenti a teljesítőképességet. A felmérés adatai szerint a 15 éves és idősebb lakosság csaknem harmada dohányzik (31,4%), többségük napi rendszerességgel. A férfiak körében 10 százalékponttal magasabb a dohányosok aránya a nők esetében megfigyelhetőnél. Sajnos a fiatalok körében is rohamosan nő a dohányzók száma, és egyre fiatalabb korban kipróbálják, vagy rendszeres használóvá válnak a fiatalok. Az alkoholfogyasztás a dohányzás mellett a másik súlyos kockázati tényező. Megkülönböztetünk azonban úgynevezett nagyivókat, akik napi rendszerességgel fogyasztanak szeszes italt, illetve mértékletes alkohol fogyasztókat. A nagyivás nagyban növeli a megbetegedések kockázatát, míg a mértékletes alkoholfogyasztás csökkentheti a szív- és érrendszeri betegségek kialakulását. Az önbevalláson alapuló adatok elemzése szerint a felnőtt lakosság 4,6%-a tartozik a nagyivók közé (a nők közül csupán minden századik, a férfiak közül viszont minden tizenkettedik). A nők fele, a férfiak csaknem negyede állította magáról, hogy egyáltalán nem fogyaszt alkoholos italokat. A nagyivók legmagasabb arányban (11,4%) a középkorú férfiak, míg az absztinensek az idős nők (66,9%) körében fordulnak elő. Az egészségfelmérés előzetes adatai szerint a lakosság egészségi állapota az elmúlt évtized második felében kismértékű javulást mutat, az egészségtudatosság, a prevenció, az egészségmegőrzés egyre több ember számára kezd fontossá válni. 1.3.1 Kelet - Magyarország adatai Az általános adatok leírása után a területi elemzés és statisztikák leírása és elemzése szükséges az egészségterv és a következtetések pontos meghatározásához. Debrecen Magyarország harmadik legnagyobb és második legnépesebb városa, Hajdú- Bihar megye és a Debreceni kistérség székhelye. A megye mintegy 38,2%-a él Debrecenben. Kelet-Magyarország régió, az Észak-Alföld statisztikai régió és a Tiszántúl nagytáj szellemi, kulturális, gazdasági, idegenforgalmi és közlekedési központja,magyarország egyik legdinamikusabban fejlődő nagyvárosa. Az ország keleti részén Hajdú-Bihar megye földrajzi közepétől nem messze,budapesttől 230 km-re fekszik. A város lakossága megközelítőleg 207000 fő, és kedvező közlekedési kapcsolatait a gazdaság és foglalkoztatottság terén törekszik kihasználni. A város jelentős - a térség kedvező mezőgazdasági adottságaira alapozó - élelmiszer-feldolgozó kapacitásokkal rendelkezik. Valamint a város az ipar területén is vezető szerepet tölt be a régióban, ám a régió országos összehasonlításban kedvezőtlen értékekkel rendelkezik. A nehézipar, a tömegtermelés hiánya, ami korábban a gazdasági elmaradás jegye volt, mára előnnyé válhat Debrecenben, itt nincsenek jelen kiterjedt rozsdaövezetek. A másik adottsága Debrecennek a jelentős szellemi potenciál, ami lehetővé teszi a tudásipar meghonosítását Debrecenben. 7

Az alábbiakban néhány adatot láthatunk a térség egészségi állapotra vonatkozó statisztikájából. Az egészségi állapotot rosszra vagy nagyon rosszra minősítők aránya Észak-Magyarországon kiemelkedően a legnagyobb, vagyis abban a régióban, ahol a munkanélküliek részaránya az egyik legszámottevőbb, és ezzel egyidejűleg az idősek aránya is magas. Észak - Alföldön azonban kedvezőbbek a vélt egészségre vonatkozó arányok, ami a térség fiatalosabb korszerkezetével magyarázható, mindazonáltal e régióban az átlagot meghaladó azok aránya, akik rossznak (nagyon rossznak) ítélik egészségi állapotukat. A háziorvos betegforgalma, mint azt az alábbi táblázat is mutatja, a 2007-es és 2008-as évben csökkent, és stagnált, míg a 2008-as és 2009-es adatok növekedés látszik. A háziorvosok betegforgalma 2006-tól ( Észak-Alföld (Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)) Mutatók Időszak Háziorvosok betegforgalma (eset) 2006. év 9317245 2007. év 7258449 2008. év 7645241 2009. év 9103873 1.ábra Az alábbi táblázat (2. ábra) mutatja a már korábban említett leggyakrabban előforduló megbetegedések számát a 2009. évben észak - alföldi megyékben. A számadatokból is kitűnik, hogy kiemelkedően magas a magas vérnyomás betegségben szenvedők száma, illetve ezt követi a cukorbetegségben szenvedők, melynek az aránya meglehetősen magas a többi számadathoz képest. A legalacsonyabb szám a fiatalkori ízületi gyulladásban szenvedők, de az idült reumás szívbetegek száma is hasonlóan alacsony, az mentális retardatio - ban szenvedők száma sem túl magas. 8

Felnőttek betegségei ( Észak-Alföld (Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) Mutatók Időszak Betegség A háziorvosokhoz bejelentkezett 19 éves és idősebbek főbb betegségei (fő) Diabetes mellitus (E10-E14) 106725 Mentális retardatio (F70-F79) 8343 Idült rheumás szívbetegségek (I05-I09) Magasvérnyomás (hypertensiv) betegségek (I10-I15) 4525 392872 2009. év Szívbetegségek egyéb formái közül (I34-I39) 21090 A máj betegségei (K70-K77) 27802 Fiatalkori ízületi gyulladás (M08) 731 Deformáló hátgerinc-elváltozások (M40-M43) 29201 A csontsűrűség és csontszerkezet rendellenességei (Osteoporosis) (M80-M85) 50978 2.ábra Alkohol okozta mentális és viselkedészavarok 9085 Alkoholos májbetegség (K70) 8796 9

A KSH felmérései szerint az elmúlt 20 évben 5 évvel emelkedett a születéskor várható élettartam, de a nemek közötti különbségek csökkentek. A vizsgált időszak egészét tekintve az ország valamennyi megyéjében emelkedett a születéskor várható átlagos élettartam. Az átlagosnál nagyobb volt az emelkedés mértéke még Hajdú-Bihar, Pest, Komárom-Esztergom, Csongrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Vas megyékben. A születéskor várható élettartam területi különbségei alapján a legalacsonyabb értékkel Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Somogy, Komárom-Esztergom, Jász-Nagykun-Szolnok és Heves megyék rendelkeztek 1,3 2,2 évvel elmaradva az országos átlagtól. Az egészségügyi alapellátás a megye területén szinte mindenhol elérhető távolságban van, a különbség a rendelések gyakoriságában, illetve a háziorvosokra jutó leterheltség eltérésében jelenik meg. 10

1. Állapotleírás: 2.1 A dolgozók által kitöltött kérdőívek elemzése: Az egészségterv célja, hogy minden dolgozó átfogó képet kapjon a kerülendő és követendő életmódelemekről, ezáltal segítve egyéni egészségi állapotát. Az E - Sped 2003 Kft. fontosnak tartja, hogy dolgozói a lehető legjobb egészségi állapotban végezzék munkájukat. Ahhoz, hogy egészségtervünk megalapozott legyen, egy 15 kérdésből álló kérdőívet hoztunk létre, amely kiterjed az egészséggel kapcsolatban több témára is és ezt kitöltötték a dolgozói. A kérdőív zárt kérdéseket tartalmaz, és anonim, csak nemet, életkort, testsúlyt és testmagasságot kellett feltüntetni. Mint már azt említettük, több témakörre is kiterjed, mint a táplálkozással kapcsolatos kérdések, mozgással, munkaidővel, dohányzással, életmóddal, betegségekkel kapcsolatos kérdések. A kérdőív feldolgozása nagyban segítette munkánkat, valamint hogy pontos képet kapjunk a jelenlegi állapotról, a felmerülő problémákról, így hatásos lépéseket tudjunk hozni, és hatékonyan tudjunk részt venni dolgozóink egészségének javításában mind a munkahelyen, mind szabadidőben. A válaszadók nemek szerinti eloszlása A kérdőívet 20 dolgozó töltötte ki, amelyből mind feldolgozható volt. A kérdőívek kitöltésének nemek szerinti eloszlása: 15 nő, ami a csoport 75%, a férfiak száma 5, ami a csoport 25%. Az átlagéletkor 35,7 év mind a két nemet tekintve. Az átlagos testmagasság a nőknél 169,1 cm, az átlagos testsúly pedig 69,2 kg volt. A férfiaknál ezek a számok meglepő módon alacsonyabbak voltak: az átlagmagasság 158,6 cm, az átlagsúly pedig 60,8 kg. Az összesített adatok ezek alapján a következők lettek: átlagos magasság 166,5 cm, az átlagos testsúly pedig 67,2 kg. nő férfi A megadott testsúly és testmagasság adatokból kiszámoltuk a sokaság BMI (Body Mass Index) számát. A BMI, más néven Testtömeg Index egy statisztikai mérőszám, mely az egyén testmagasságát és tömegét veti össze. Kiszámítása során a kilogrammban megadott testtömeget osztják a méterben mért magasság négyzetével. A BMI táblázatban 7 csoportot különítünk el a szerint, hogy az egyén milyen testalkatú. A táblázat kategóriái: kórosan sovány: -17 sovány 18-19 egészséges 19-25 túlsúlyos 26-27 11

enyhe elhízás 28-30 közepes elhízás 31-40 súlyos elhízás 41- Ez természetesen nem ad kellőképpen árnyalt adatot, ezért manapság inkább a korrigált BMI terjedt el, ami figyelembe veszi a testzsír százalékot, életkort, nemet is, és összetett eredményt mutat, ami még inkább hasznosítható a testsúly, testalkat vizsgálatánál. Az eredményeket külön vizsgáljuk nőknél és férfiaknál, valamint összesített eredményt is nézünk. A magyarok több mint fele túlsúlyosnak tekinthető a BMI index alapján számolva. A férfiak körülbelül 60 százaléka és a nők közel fele túlsúlyos. Az elhízást az Egészségügyi Világszervezet a 10 legjelentősebb egészségügyi probléma közé sorolta, és a legújabb kutatások szerint a túlsúly egészségi állapotra gyakorolt negatív hatása eléri a dohányzásét. Az elhízás mértékétől függően megnő a szív- és érrendszeri betegségek, a hipertónia, a diabetes, a zsíranyagcsere-zavarok, egyes daganatos betegségek, krónikus mozgásszervi elváltozások kialakulásának kockázata, illetve az e betegségek által okozott elhalálozások gyakorisága. A vizsgált személyek testmagasság és testsúly adatai alapján tehát elvégezve a BMI számítást, az alábbi eredmények jöttek ki: a nők BMI indexe 23,9 lett, ami pont az egészséges kategóriába tartozik. A férfiak BMI- e 23,75 lett, ami szintén az egészséges kategóriába esik. Összesítve a csoport adatai a BMI táblázatban a 23,25 az egészséges kategóriájába kerültek. Láthatjuk tehát, hogy a dolgozók testalkati adatai meglehetősen bíztató képet mutatnak. A válaszadók jelentős többsége, 15fő, azaz a kitöltők 75% végez fizikai munkát, míg 5 fő, azaz 25%-uk szellemi munkakörben dolgozik, és senki nem jelölte azt, hogy szellemi és fizikai munkát egyaránt végez. A fizikai munkát végzők közül mindössze ketten választották azt, hogy heti munkaidejük 20 órától kevesebb, és a többségnek, 13 főnek 20 és 40 óra közé esik a munkaideje, míg senki nem jelölte azt a választ, miszerint 40 óránál többet dolgozna. A szellemi munkakörben dolgozók esetében senki nem választotta, hogy 20 óránál kevesebbet dolgozna, hárman 20 és negyven munkaórát töltene munkával egy héten, és 2 fő 40 óránál több munkaidőt jelöltek meg. Az egy héten munkával eltöltött órák száma átlagosnak mondható, a 20 40 óra munkaidőt a legtöbben jelölték, míg 40 órától többet csak néhányan. A dolgozók közül csak 5-en jelölték azt a választ, hogy rendszeresen sportolnak, ez az összes válaszadó mindössze 25%, csaknem egynegyede. Ez az arány meglehetősen alacsony annak fényében, hogy az eltöltött munkaórák száma közepesen magasnak számít. A többség, azaz 15 fő nem sportol rendszeresen, ami elég magas szám. Sajnos ők azok, akik még nem ismerték fel a rendszeres testedzés egészség javító és megőrző hatásának elengedhetetlen fontosságát. Célunk többek között, hogy az egészség fejlesztő programmal a sportot mindennapjaik részévé tegyük. A rendszeresen sportolók közül senki nem jár edzőterembe, 2 fő szabadban sportol, három személy otthon sportol. 12

Az egészséges életmód része, és meglehetősen nagy része az egészséges és tudatos táplálkozás: miből mennyit és hogyan fogyasztunk, mikor és hányszor egy nap. Ahhoz, hogy elegendő mennyiségű energiához jussunk, és ennek köszönhetően még eredményesebb munkát végezhessünk, figyelnünk kell arra, hogy naponta többször étkezzünk, és azt változatosan tegyük. Arra a kérdésre, hogy a megkérdezettek hányszor étkeznek egy nap, vegyes összetételben kaptunk válaszokat, de leginkább pozitívnak mondható a kép. 1 válaszadó mindössze kétszer étkezik egy nap, ami egyértelműen kevés ahhoz, hogy biztosítsa a szükséges energia bevitelt. 9 személy jelölte, hogy naponta háromszor étkezik. A hagyományos táplálkozási szokásokkal kapcsolatos felfogás szerint normál szám a napi három étkezés. Azonban napjainkban egyre inkább elterjed az a nézet, hogy szükséges a napi 4, esetleg ötszöri étkezés, de ezek természetesen kisebb adagok legyenek. Így elérhetjük, hogy szervezetünk energia tartalékai ne ürüljenek ki, és ne érezzünk túl nagy vágyat a táplálék bevitelre. A válaszadók pontosan fele, 10 fő követi az új szemléletet, és naponta 4-szer, 5-ször étkezik. Az egészséges táplálkozás magába foglalja a rostokban, fehérjében, ásványi anyagokban gazdag ételek (gyümölcs, zöldség, fehér hús, magfélék) fogyasztását. rövid összefoglaló a kérdőív 8. kérdéséből. Ez természetesen csak nagyvonalakban és néhány szóban foglalja össze az egészséges táplálkozás alapelveit, de ha ezeket az elveket igyekszünk beépíteni mindennapos Az egészséges táplálkozás figyelembe vétele 20,00 10,00 0,00 táplálkozásunkb a, akkor nagy lépéseket tehetünk egészségmegőr zés szempontjából. A kitöltött kérdőívek alapján 5-en rendszeresen, minden nap odafigyelnek étkezésükre. Elég sokan vannak azok, akik csak időszakosan, fellángolás szerűen kanak kedvet ahhoz, hogy egészségesen táplálkozzanak. Ezt gyakran okozhatja, hogy sokan csak fogyókúrás célzattal, vagy diéta keretein belül igyekeznek az alapelveket követni. A második választ 12-en jelölték meg. 3 személy egyáltalán nem veszi figyelembe az alapelvek követését. A napi folyadékbevitellel kapcsolatban is számos nézet él a köztudatban, azonban a legelfogadottabb, és legelterjedtebb az a nézet, miszerint egy főnek testsúly kilogrammonként 30 ml folyadékot szükséges bevinnie egy nap, átlagosan ez 2-2,5 litert jelent. Ez a folyadék lehetőleg minőségében is megfelelő legyen, víz, tea, kerüljük a cukros, tömény, magas kalóriatartalmú italokat. Azért is elengedhetetlenül fontos, hogy megfelelő mennyiségű folyadékot vigyünk be, mert észrevétlenül veszítünk minden nap a folyadék háztartásunkból például légzéssel, izzadással. Ezen felül számos jótékony hatása van a nagy mennyiségű folyadékbevitelnek. Sokan panaszkodnak arra, hogy elhanyagolják a vízbevitelt. Nem mondható túl szerencsésnek, hogy 5 ember adta azt a választ, hogy naponta kevesebb, mint egy liter vizet fogyaszt. Meglehetősen sokan, 13-an fogyasztanak napi 1-2 liter folyadékot. Viszonylag kevesen vannak azok, így jó lenne, ha nőne azok száma, akik két liternél több folyadékot visznek be egy nap, ezt a választ 2-en jelölték. 13

Fontos kérdés, hogy mennyi folyadékot viszünk be egy nap, de e mellett legalább akkora jelentősége van annak, hogy milyen típusú innivalót fogyasztunk. 13-an az ásványvizet részesítik előnyben, ami a legjobb választás, hiszen a víz az emberi élet alapja, tiszta víz nélkül nincs egészséges élet. Testünk 60-70%-a víz, ezért a tiszta víz pótlása sokkal fontosabb, mint azt gondolnánk, hiszen fontos feladatai vannak a szervezetben. A kávé nagyon sok ember hétköznapjainak részévé válik, ami kis mértékben nem lehet káros, azonban napi több adag már nem tesz jót a szív és érrendszernek. E mellett, vagy kávé helyett sokan energiaitalokat fogyasztanak, vagy cukrozott üdítőkkel károsítják szervezetüket. Meglepően kevesen, mindössze 3-an választották ezt a válaszlehetőségek közül, ami bíztató eredménynek számít. Manapság rengeteg teaféle, és gyümölcslé közül választhatunk. Ezekre is igaz, hogy jótékony hatásuk ismert, de természetesen nem korlátlan mennyiségben. 4 személy fogyasztja rendszeresen e két üdítő közül valamelyiket. Testünk lelkünk térképe mondják sokan, így természetesen összefüggőnek tekintik azt, hogy lelki problémáink hatással vannak szervi megbetegedésinkre. A KSH felmérése szerint a 25 egészségprobléma közül a vezető helyen a magas vérnyomás, a mozgásszervi, valamint a szív- és érrendszeri betegségek csoportja áll. A magas vérnyomás előfordulási gyakorisága országosan 33% a vizsgált népesség körében, ami a régiók között csak szűk intervallumban szóródik. E mellett azonban nem szabad szem elől téveszteni, hogy sokan szenvednek mozgásszervi problémáktól, amiket a túl sok és terhelő munka okozhat. Az országos KSH vizsgálat alapján: a mozgásszervi betegségek közül a legtöbb válaszadó (a megkérdezettek 31%) derékfájásra vagy krónikus gerincproblémára panaszkodott, a legnagyobb arányban (37%) Dél-Alföldön, a legkevesebben (28-29%) pedig Nyugat- és Közép-Dunántúlon, valamint a központi régióban jelezték ezt a gondot. A lakosság 25%-a számolt be reumáról, ízületi gyulladásról, közel ilyen arányban pedig ízületi kopásról.. A krónikus betegségek meglétének régiós arányai az országos átlag körül 64 73%-os intervallumban szóródtak, a legalacsonyabb érték Nyugat-Dunántúlt, a legmagasabb Dél-Dunántúlt jellemezte. A szintén népbetegségek közé tartozó csontritkulás a felmérés adatai alapján a lakosság 8%-át érinti, leginkább (9 10%) a Közép-Magyarországon, a Dél-Alföldön és a Dél-Dunántúlon élőket. A csontritkulás esetében az alacsony említési arány valószínűleg abból is adódik, hogy a csontszerkezet károsodásáról sok esetben az érintetteknek sincs tudomásuk Napjaink stresszel és rohanással teli mindennapjaiban pedig legtöbben magas vérnyomásra, szív és érrendszeri panaszokat észlelnek magukon. A megkérdezett személyek közül 5 en, azaz a válaszadók 25% szenved állandójellegű szervi, vagy lelki betegségben. Szerencsére azonban többen voltak azok (15 fő), akik nem szenvednek mindennapjaikat megnehezítő betegségekben. Önértékelésünk több összetevőből épül fel, és nagyon összetett fogalom. Egyrészt a saját magunkról alkotott kép, vagy önismeret, azok a személyiség jegyek, melyek dominálnak hétköznapi viselkedésünkben, és természetesen befolyásolja a külvilág visszajelzése is. Az, hogy testileg és lelkileg meg vagyunk e elégedve önmagunkkal, nem mindig függ össze egyértelműen. Vannak, akik testképükkel ki vannak békülve, de lelkileg nincsenek rendben, és ez fordítva is igaz lehet. Azok az igazán szerencsések, akiknél ez a két tényező harmóniában van. Bíztató, hogy olyan állapotok ezek, amelyeken tudunk változtatni. A megkérdezettek közül néhányan, 7-en testileg és lelkileg egyaránt elégedettek önmagukkal, ez a válaszadók 35%. Csak ketten voltak olyanok, akik csak testileg elégedettek, és egy fő, aki csak lelkiállapotát tartja megfelelőnek. A válaszadók közül sajnos nagyon nagy arányban 10- en elégedetlenek önmagukkal, ez 50% a válaszoknak. A stressz a szervezet nem specifikus válaszreakciója az őt érő külső ingerekre. Természetesen ez egy általános definíció, azonban megkülönböztethetünk pozitív, és negatív stresszhelyzeteket. Ezek alapján a pozitív stressz eustressz, míg a negatív a distressz. A stresszhelyzetek életük elkerülhetetlen tényezői, a kérdés az, hogy a minket negatívan 14

befolyásoló helyzeteket hogyan tudjuk kezelni, vagy ismerünk és alkalmazunk e stressz megküzdési módokat. Sokan sajnos nem kerülnek olyan élethelyzetbe, hogy megismerjék azokat a technikákat, amik segítenék őket a stresszhelyzetek kezelésében, és az esetleges későbbi tünetek kezelésében. Fontos lenne, hogy mindennapjaink részévé váljanak ezek a megküzdési technikák. A megkérdezettek közül 2-en (10%) rendszeresen alkalmaz különböző módszereket, 7 fő csak ritkán kerít sort erre, míg 11-en, 55% azt válaszolta, hogy nincs rá ideje. Stresszkezelési módszerek alkalmazásának aránya Rendszeresen alkalmaz módszereket Ritkán alkalmaz Nincs rá ideje A dohányzás káros hatásaival felszínesen szinte minden ember tisztában van, ennek ellenére mégis nagyon sokan rendszeres használói. Mint tudjuk, a dohány legjelentősebb káros összetevője a nikotin, ami méregként hat a szervezetünkre. Azonnali, illetve hosszú távú hatásai egyaránt vannak: emeli a pulzusszámot és a vérnyomást, szűkíti a bőr ereit, negatívan befolyásolja az anyagcsere folyamatokat, a vitaminok és ásványi anyagok hatásait, továbbá halálos megbetegedések okozója lehet. Ezek csak egy részei azoknak a tüneteknek, amiket a rendszeres dohányzásnak köszönhetően a szervezet produkálni tud. Sajnos nem csak azokra veszélyes, akik aktívan dohányoznak, hanem azokra is, akik passzív elszenvedői. Számos prevenciós program foglalkozik azzal, hogy ráébressze a még nem dohányzókat a káros hatásokra, vagy segítse a leszokni vágyókat. A megkérdezettek közül elég sokan, 8-an rendszeresen dohányoznak (ez a válaszadók közel 50%), ezzel önmaguk egészségét, és akár másokét is veszélyeztetve. Szerencsére még így is több mint a fele azoknak a száma (12-en), akik nem dohányoznak. Célunk, hogy ez az arány így maradjon, sőt, inkább javuljon. Az alkoholfogyasztás kis mennyiségben nem káros, sőt pozitív élettani hatásai is lehetnek, azonban nagy mennyiségben, vagy rendszeresen fogyasztva azonnali hatása van, de ezen felül az idő múlásával rombolja a szervezetet, ami meglátszik külső jelekben is. Elsősorban nem a külső jegyek jelennek meg, hanem az alkohol a szervezetünket belülről kezdi el pusztítani. Hatással van az emésztőrendszerre (májkárosodás), az idegrendszerre, észlelésre, cukortartalma miatt cukorbetegség kialakulásában is szerepet játszhat. A fizikális tüneteken túl lelki hatási is vannak, szociális kapcsolatainkat is negatívan befolyásolhatja a rendszeres alkoholfogyasztás. Egy 2008-as, az Egészségügyi Világszervezet kimutatásain alapuló felmérés szerint hazánk aggasztó eredményt ért el: 3. helyen végeztünk egy nemzetközi szintű felmérésen. A kitöltött kérdőívek nem támasztják alá ezt a feltevést. A megkérdezettek közül egy ember fogyaszt sajnos naponta többször alkoholt, 1 fő hetente 2-5 alkalommal. Ez a válaszadók mindössze 5%. A kérdés nem tér ki az elfogyasztott mennyiségre, így csak a 15

fogyasztási alkalmak számát tudjuk vizsgálni. 2 fő hetente iszik alkohol tartalmú italt, és a legtöbben 16-an személy (80%) még ennél is ritkábban alkoholizál. 1.2 Összefüggések vizsgálata: A kérdések általános elemzésén túl összefüggéseket is vizsgálunk, mivel ez segít a valódi problémák feltárásában, ennek segítségével kaphatunk árnyaltabb képet az egészséget befolyásoló szokások alakulásával kapcsolatban. Az összefüggéseket tetszés szerint vizsgáljuk. Mint azt már korábban is láthattuk, a csoport BMI átlagértéke pozitív képet mutatott. Külön külön a nemek is, de a csoport összesítve is a normál, egészséges kategórián belül volt. Általában az a tendencia igaz, hogy akik szellemi munkát végeznek, gyakrabban szenvednek súlyproblémákkal, hiszen kevesebb fizikai aktivitást folytatnak, és munka után kevesebb idejük jut mozogni. Ez a tendencia a E Sped 2003 Kft esetében nem igaz, mert a fizikai munkásaik BMI-e 24, addig a szellemi munkásoké magasabb, 23 értéket adott, bár olyan szempontból nincs túl nagy jelentősége, hogy mindkét érték a normál határon belül maradt. A testkép és testsúly összefügg az emberek önértékelésével, főleg a nőknél határozza meg nagyban az önmagukról kialakított képet és az elégedettséget. A nők 60%, 9 fő nem elégedett önmagával sem testileg, sem lelkileg, és jóval kevesebben válaszolták, hogy teljesen elégedettek önmagukkal (4 fő). Egy olyan személy volt, aki csak lelkileg elégedett önmagával, és mindössze 1 fő csak testileg. A férfiak esetében más arányokat mutattak a válaszok: elégedettek magukkal testileg és lelkileg egyaránt: 3-an (60%) választották ezt a lehetőséget. Egy személy az, aki testileg megfelelő adottságúnak tartja magát, de lelkileg nem elégedettek, és nem volt olyan személy, aki csak lelkileg érzi magát rendben. A többi válasz, 1 darab sem lelkileg, sem testileg nem elégedett a jelenlegi adottságaival. Hipotézisünk szerint a fizikai munkát végzők többet sportolnak, mint a szellemi munkát végzők. Mivel munka során a fizikai munkások eleve testmozgást végeznek, valamint a szellemi munkát végzők talán nehezebben veszik tá magukat a munka utáni mozgásos tevékenységre, hiszen kevésbé szoknak hozzá a fizikai leterheltségnek. Hipotézisünk nem igazolódott maradéktalanul. A fizikai munkát végzők közül csak 3-an (20%) sportol rendszeresen, míg 12 fő (80%) nem építi be mindennapjaiba a mozgást. A szellemi munkát végzők válaszai jobb arányban oszlanak szét, 60% - 40% a nem rendszeresen sportolók javára. Tehát láthatjuk, hogy a fizikai és szellemi munkát végzők sportolási kedve nem csakhogy nem azonos, hanem a szellemi munkát végzők javára dől el, még ha összességében az arányokon szükséges lenne jelentősen javítani, és még több dolgozó rendszeres mozgásra bírni. A munkaidő tekintetében megfigyelhető volt, hogy a dolgozók jelentős része a 20 és 40 óra közötti heti munkaórák számát jelölte meg. A munkaidő mellett sokan panaszkodnak, hogy nincs elegendő idejük a testedzésre, és arra, hogy önmagukra szánjanak időt az otthoni teendőik elvégzésén túl. Ebben van némi igazság a válaszok alapján. Azok a dolgozók, akik 40 óránál többet dolgoznak (2 fő), fele - fele arányban tudnak időt szakítani a sportra, azoknak, akik 20 és 40 óra közti munkaidőt jelöltek meg (16fő) jelentős része nem végez semmilyen testedzést. Ezen változtatni lehetne a heti munkaidő csökkentésével, de leginkább a munkahelyi sportolási lehetőség kialakításával, így nem lenne szükséges külön helyszínt felkeresni, ha sportolni szeretnének, hanem munkahelyi kereteken belül lenne alkalom, amivel időt tudnának spórolni. Valószínűsíthető, hogy azok az emberek, akik időt szánnak a rendszeres sportolásra, általában jobban odafigyelnek testükre, és arra, hogy egészségesen táplálkozzanak. Ez az állítás 16

beigazolódott a válaszok alapján. Az 5 fő közül, akik rendszeresen sportolnak, 3 fő (60%) rendszeresen, a mindennapjaiban igyekszik az egészséges táplálkozás alapelveit követni, 2 személy időszakosan, fellángolás szerűen, míg nincs olyan személy, aki egyáltalán nem foglalkozna táplálkozásával. A többség nem sportol rendszeresen, és kevésbé is figyel oda egészséges táplálkozására. A 15 főből 2-en vannak azok, akiknek életük fontos része a táplálkozásra való odafigyelés, és 10-en vannak azok, akik csak fellángolás szerűen valószínűsíthető, hogy fogyókúrás célzattal - igyekeznek betartani a szabályokat. 3 személy, több mint a rendszeresen sportolók körében azt a választ jelölte, hogy egyáltalán nem figyel oda az egészséges táplálkozásra. Tehát a fenti eredményekből is látszik, hogy a rendszeres sportolás utáni vágy és szokás összefüggésben van a táplálkozásunk színvonalával. Sportolás során extra mennyiségű folyadékot ürítünk ki a szervezetünkből légzéssel és izzadással. Fontos, hogy azok, akik sportolnak, tisztában legyenek ezzel a ténnyel, és megfelelő mennyiségű folyadékbevitelről gondoskodjanak. A kapott eredmény alapján elmondható, hogy azok a személyek, akik rendszeresen sportolnak, nincsenek kellőképpen tisztában az elegendő mennyiségű folyadékbevitel fontosságával. Még így is volt egy olyan dolgozó, aki kevesebb, mint egy liter folyadékot visz be annak ellenére, hogy rendszeresen sportol, de az 1-2 liter mennyiség sem elegendő a pótlásra hiánytalanul. A legtöbben, 3 fő csak egy két liter vizet fogyaszt egy nap, míg 1 fő helyesen több mint két liter folyadékot visz be. A rendszeres testedzés azonnali hatásain túl számos pozitív krónikus hatása is van: fejleszti az izom és csontrendszert, a légzőszervrendszert, növeli a keringési rendszer teljesítő képességét, és javítja a közérzetet. Ennek köszönhetően azok, akik rendszeresen edzik testüket, kevésbé hajlamosak megbetegedésekre. Meglepő, pozitív eredményt kaptunk, és az állítás beigazolódott maradéktalanul. Az 5 személy közül, akik rendszeresen sportolnak, senki nem szenved állandó jellegű testi, vagy lelki betegségben, ami a sportolók 0%, míg a rendszeres sportolást hanyagolók csupán 33% állandó testi, lelki panaszokkal küzd. Bár a két eredmény közti különbség elég nagy, összességében jobb eredmények jöttek ki, mint azt az országos átlagok tekintetében megfigyelhetünk. A sportolás növeli a légzőszervrendszer teljesítményét, az oxigén felvevő képességet (perctérfogatot), a hasznosítás színvonalát, amit ezzel szemben gyengít, ha valaki dohányzik. A hipotézis szerint azok, akik rendszeresen sportolnak, nem dohányoznak, vagy csak nagyon kevesen. Ez nem bizonyult teljesen igaznak, mivel a rendszeresen sportolók közel 40% dohányzik, és 60% sohasem dohányzik. Ezen az arányon lehetne javítani, mivel lehetőleg 0-ra kellene csökkenteni a dohányzók számát. A nem sportolók között ugyanennyi az aránya azoknak, akik rendszeresen dohányoznak: 40%-uk dohányzik, 60%-uk pedig nem. 80,00 60,00 40,00 20,00 0,00 Dohányzási csoportok Sportol és dohányzik Sportol és nem dohányzik Nem sportol és Nem sportol és dohányzik nem dohányzik 17

Az alkohol is számos negatív hatásairól is ismeretes, főleg, ha sportolás előtt fogyasztunk alkohol tartalmú italt, akkor nagy kockázatot vállalunk. Valószínűsíthetjük, hogy azok, akik rendszeresen edzenek, kevesebbszer fogyasztanak alkoholt. Ez az állítást csak részben igazolódott, mivel azok közt, akik rendszeresen sportolnak, senki sem fogyaszt napi rendszerességgel alkoholt, akadt 1 olyan ember, aki heti 2-5 alkalommal fogyaszt alkoholt, míg nincs senki, aki hetente fogyasztana, a többi 4 fő, a válaszadók jelentős hányada attól ritkábban. Állításunkkal szemben az az eredmény jött ki, hogy a rendszeres testedzést hanyagolók közül 1 fő van, aki naponta többször fogyaszt alkoholt, senki nem adta azt a választ, hogy heti kettő öt alkalommal, 2 fő hetente és 12 fő annál ritkábban, tehát hasonló az eloszlás a válaszok között. A testmozgás eredményeként testünk átalakul, izomtónusunk javul, valamint a testedzés megelőzi az elhízást. Így azok, akik rendszeresen mozognak, valószínűsíthető, hogy elégedettebb magukkal, mind azok, akik nem tesznek semmit testük karbantartásának érdekében. Azok között, akik karbantartják testüket, nagy arányban, 60%- ban vannak azok, akik mind testileg, mind lelkileg elégedettek magukkal. Ez a szám a nem rendszeresen sportolóknál kevesebb, 30%, és a két érték közt nem elhanyagolható a különbség, így hipotézisünk csak részben igazolódott be. Sajnos mind a két csoportban voltak olyanok, akik egyáltalán nem elégedettek magukkal, a testedzést folytatók csak 20%, a testedzést nem végzők 60%. A megfelelő mennyiségű és minőségű folyadék bevitel az egészséges és komplex táplálkozás szerves része. Ennek tükrében a vizet tartják a legmegfelelőbb folyadék típusnak. Az egészségesen táplálkozók (5 fő) közt 3-an a vízfogyasztást részesítik előnyben, mindössze egy fő fogyaszt meghatározó mennyiségű kávét, energiaitalt, és cukros üdítőt, és 1 fő teával, és gyümölcslevekkel pótolja a folyadék veszteséget. Sokan azonban ezt a tényt szem elől tévesztve az ételeket igyekeznek megválogatni, azonban elhanyagolják a folyadékpótlást. A napi 1-2 liter bevitt folyadék mennyisége jó irány, azonban még ez sem elegendő. Azok közt, akik az egészséges táplálkozás hívei, nincsenek nagy arányban azok, akik nem elegendő mennyiségű folyadékot visznek be, mindenki több, mint 1 litert vizet fogyaszt, a csoport több mint fele csak 1 2 litert, és 2 - en 2-nél több litert isznak naponta. A megbetegedések negatívan befolyásolják az emberek közérzetét, hangulatát, és az állandó jellegű szervi, vagy testi betegségek az önértékelésre, elégedettségre is hatással lehetnek, összefüggnek egymással. A válaszadók közül 15-en küzdenek állandó jellegű panaszokkal, és ez feltehetően hatással van elégedettségükre is, hiszen közülük 6-an egyáltalán nincsenek kibékülve önmagukkal. 7-en azonban panaszaik ellenére is testileg és lelkileg egyaránt elégedettek a jelenlegi állapotukkal. A stressz kezelés beépülése a mindennapjainkba megkönnyíteni a megküzdést a váratlan helyzetekkel, valamint hamarabb regenerálná idegrendszerünket. Hipotézisünk szerint azok, akik alkalmaznak stressz leküzdésére alkalmas technikákat, elégedettebbek önmagukkal, mint azok, akik nem veszik igénybe az önmegnyugtatás valamely eszközét. A 2 főből, akik azt a választ adták, hogy rendszeresen alkalmaznak stressz oldó technikákat, 2-en teljesen elégedettek önmagukkal, valószínűleg annak is köszönhetően, hogy nyugodtan kezelik az őket érő negatív hatásokat, és nem tudják őket jelentősen kibillenteni a nyugodt állapotból. Nem volt olyan személy, aki nem elégedett sem testileg, sem lelkileg magukkal. A megnyugtató és pihentető technikákat egyáltalán nem alkalmazók 55% viszont egyáltalán nem elégedett magával. Fel kell tehát hívni a figyelmet a stressz oldó technikák alkalmazásának fontosságára és pozitív hatásaira. A KSH adatai szerint a férfiak körében jóval elterjedtebb a dohányzás. A rendszeresen, illetve alkalmanként rágyújtók együttes aránya a férfiaknál 37% volt, ami mintegy 10 százalékponttal haladta meg a nőkét. Területenként és nemenként még nagyobb eltérések tapasztalhatók, különösen a nagydohányosok körében. Az egészséget befolyásoló kockázati tényezők között nem elhanyagolható a passzív dohányzás szerepe. A legfrissebb kutatások 18

szerint közel olyan mértékű káros hatást gyakorol a szervezetre, mint az aktív dohányzás. A nemdohányzók védelmében jelentős szerepe van a munkahelynek, illetve a családban dohányzóknak, akik megfelelő intézkedésekkel, kellő odafigyeléssel csökkenthetik a nemdohányzókat érő káros hatásokat. Az egészségfelmérés adatai alapján a népesség közel ötöde tartózkodott naponta legalább egy órát dohányfüstös környezetben lakó- vagy munkahelyén. Ez a tendencia a nők és a férfiak közti különbségről itt nem igazolódott be, mivel a nők 40% dohányzik, és 60% nem, a férfiaknál az arány megegyező volt. Az alkoholfogyasztással kapcsolatban is igaz, hogy a statisztikák szerint a férfiak gyakrabban, és több alkoholt fogyasztanak, és míg minden 9. nő számít nagyivónak, addig ez az arány az országos statisztikai vizsgálat szerint a férfiak 8,9%-át érinti. A cég dolgozóinak felmérése is hasonló adatokkal szolgál. A válaszadó nők közül 1 fő heti 2 5 alkalommal, 2 személy hetente, az összes többi nő válaszadó, azaz 12-en ritkán, vagy soha nem fogyaszt alkoholt, míg a férfiaknál vegyesebb összetételű válaszok születtek. 1 fő naponta többször, a többiek pedig 4-en soha, vagy ritkán alkoholizálnak. Az elemzés alapján nem mondható ki egyértelműen, hogy azok, akik fizikai munkát végeznek, gyakrabban fogyasztanak alkoholt. A fizikai munkát végző személyek közül egyvalaki olyan, aki naponta többször fogyaszt alkoholt, 1 fő heti 2-5 alkalommal, 1 személye hetente, míg 12 fő annál ritkábban iszik alkoholt. A szellemi munkát végzők csak hetente (1fő), vagy annál ritkábban (4fő) isznak alkoholt. Ezek az összefüggések kiragadott példák voltak a legjellemzőbb általános állítások figyelembevétele alapján. természetesen számos más összefüggést is lehet vizsgálni. 2.3 A vizsgált szegmens eredményeinek összevetése a hazai statisztikai adatokkal A vizsgálatot viszonylag kis létszámú csoporttal készítettük, mégis elmondható, hogy sok esetben egybeeséseket tapasztalhatunk, de vannak eltérő eredmények is az országos statisztikai vizsgálatokkal. A KSH felmérése szerint országosan a 14 évesnél idősebb lakosság 54%-a jónak vagy nagyon jónak, 31%-a kielégítőnek, 15%-a rossznak vagy nagyon rossznak minősítette saját egészségi állapotát. A tartós betegség nem feltétlenül jelent korlátozottságot a mindennapi életben, de nyilvánvalóvá vált az is, hogy előbb-utóbb mindenkinél jelentkezik hosszan tartó egészségi probléma. Az országos méterű statisztikai vizsgálat szerint a lakosság 69% szenved állandó jellegű krónikus betegségben, előfordul, hogy esetleg többen is. Ezek egy része olyan, amit a megfelelő gyógyszerszedés, kezelés, életmód tünetmentessé tud tenni, és nem okoz gondokat a mindennapi életben. A vizsgált 20 fő 25% szenved állandó jellegű testi, lelki problémával, míg 75% nem. Ebből megállapítható, hogy a két adatot összevetve a cég dolgozói az átlagnál jobbnak ítélik egészségüket, vagyis kevesebb krónikus betegséggel, problémával küzdenek. Az elhízás az egyik legsúlyosabb egészséget veszélyeztető probléma. Az elhízás gyakoriságát társadalmi és gazdasági különbségek befolyásolhatják. A 2009. évi KSH egészségfelmérés során kikérdezett adatokból számolva a lakosság több mint harmada volt túlsúlyos, további mintegy ötöde pedig elhízott. A súlyfölösleg a férfiakat és az idősebb korosztályokat nagyobb arányban jellemezte. Régiónként is eltérő eredményeket mutatott a vizsgálat: a testtömeg index alapján soványnak tekinthetők is az alföldi régiókban és Észak-Magyarországon, illetve Dél-Dunántúlon élők, valamint a nyugat magyarországi régióban is az átlagosnál alacsonyabbak a mutatók. Ezzel megegyezik az a tény, amit a válaszok elemzése során kijelenthetünk. Mint azt a kiszámolt BMI adatok is mutatják, mind a férfiak, mind a nők a normál testsúly küszöbértékén belül mozogtak, nagyon jó eredményeket mutatva. 19

A testsúly szinten tartásának 2 fontos tényezője az egészséges táplálkozás és a rendszeres testmozgás. A rendszeres testedzés sokaknak nem épül be a mindennapjaiba, elhanyagolják még a heti néhány alkalmat is, nem beszélve az akár minden nap végzet rövid mozgásos tevékenységről. A két csoport adatait összevetve elég nagy aránytalanságot tapasztalhatunk: a dolgozók több mint fele, 75% nem sportol rendszeresen, ez az országos mutatókban közel áll az 50%-hoz, sőt, meg is haladja azt. Az intenzív mozgást végzők aránya korcsoportonként eltérő. A 18 és 64 év közti korosztályból országos szinten 55% körül a rendszeresen sportolók aránya, míg ez a dolgozók válaszainak csupán 25%. Abban, hogy egészségünket meg tudjuk őrizni, meg tudjuk előzni a betegségeket, és kezelni tudjuk azokat, szem előtt kell tartanunk a bevitt tápanyagok minőségét és mennyiségét. Az egészséges táplálkozásnak azonban vannak egyéb feltételei is az odafigyelésen, és a belső motiváción kívül is: befolyásolja a jövedelmi viszony, beszerzési lehetőségek, időráfordítás a teljesség igénye nélkül. A KSH egészségfelmérésének eredményei szerint a 14 évesnél idősebb lakosság mindössze 27%-a követett tudatosan valamilyen étrendet. Dél-Dunántúlon, Észak-Magyarországon és Észak- Alföldön ez a lakosságnak mindössze 23 24%-át jellemezte, Nyugat Magyarországon élők az átlagosnál nagyobb mértékben alkalmaznak valamilyen diétát. A vizsgált szegmens esetében kicsit magasabb arány jött ki az egészségesen táplálkozók szempontjából: a dolgozók 25% figyel oda étkezésére, 60% alkalmanként, míg 15% egyáltalán nem veszi figyelembe. Az országos felmérés szerint a 14 évesnél idősebbek több mint fele dohányzott már élete folyamán, és mintegy negyede a felmérés időszakában is rendszeres dohányzónak számított, 11% pedig naponta legalább 1 doboz cigarettát elszívott. A férfiak tekintetében jóval nagyobb a dohányzók aránya. Az népesség negyede rendszeres dohányzónak számít a Statisztikai Hivatal felmérésében, de ettől sajnos nagyobb százalékot mutatott a kérdőív elemzése: 40% rendszeresen dohányzik. A nemdohányzók egészségének védelmében nagy szerepe van a munkahelynek, illetve a családban dohányzóknak, akik kellő odafigyeléssel csökkenthetik a nemdohányzókat érő káros hatásokat. Továbbá preventív programokkal már egészen kis kortól kedve felhívhatjuk a figyelmet a dohányzás okozta súlyos következményekre. Az alkoholfogyasztás is előkelő helyet foglal el az egészséget veszélyeztető tényezők között, harmadik helyen áll. Az Európai Unióban évente kb. 195 ezer halálesetért, a férfiak és nők korai halálozásának 12%-áért, illetve 2%-áért tehető felelőssé írja a KSH jelentés. Régiónként nézve Közép- és Dél-Dunántúlon volt legmagasabb a nagyivók aránya (6 6,2%). A vizsgált csoportban azonban ezek az arányok nem igazolódtak be. A válaszadók jelentős része ritkán, vagy sohasem fogyaszt alkoholt, és a heti 2-5 alkalommal fogyasztók aránya is meglehetősen alacsony (mindössze 5%). Valószínűleg annak is köszönhetőek a válaszok, hogy az állandó munkahellyel rendelkezők kisebb hányada fogyaszt alkoholt, mivel az alkoholfogyasztási szokásokat befolyásolja anyagi, társadalmi helyzet is. 20