2019. február GYÓGYSZERÉSZET 67 Gyógyszerészet 63. 67-73. 2019. TOVÁBBKÉPZŐ KÖZLEMÉNYEK Gyógyszerészek bevonása a hypertonia korai diagnózisába, a terápia ellenőrzésébe és a hypertoniás betegek gondozásába Nagy Judit 1, Szegedi János 2 és Kékes Ede 3 Bevezető A hypertonia és a hozzá gyakran társuló egyéb kardióvaszkuláris kockázati tényezők (rizikó faktorok) által okozott kardióvaszkuláris célszerv-károsodások, elsősorban a bal kamra hypertrophia, szívelégtelenség, szív koszorúér betegség, ritmuszavarok, stroke, krónikus vesebetegség (CKD), perifériás érkárosodások népbetegséggé váltak világszerte. Ezeknek a kockázati tényezőknek és az általuk okozott betegségeknek a korai felismerése, kezelése és gondozása team-munkává vált, amelyben egyre nagyobb szerep juthat a gyógyszerészeknek. Jelen közlemény a kockázati tényezők közül a hyper toniára koncentrál. Az alábbiakban röviden ismertetjük a hypertonia epidemiológiáját, a normális és kóros vérnyomás kategóriákat, a vérnyomásmérés helyes technikáját és a különböző vérnyomásmérési módszereket. Végül külföldi és hazai tapasztalatokról számolunk be azzal kapcsolatban, hogy miként lehet bevonni a gyógyszerész kollégákat a hypertoniás betegek korai felismerésébe, kezelésébe és gondozásába. A hypertonia epidemiológiája A magas vérnyomás betegség igazi népbetegség, hiszen ma már több mint 1 milliárd ember szenved benne és ez a világ összlakosságának körülbelül egyha toda [1]. 2008-ban a világon egymilliárd hypertoniás beteg élt, 2025-re 60%-kal nő a hypertoniások száma, a betegség a felnőtt lakosság 29%-át érinti, ez több mint 1,5 milliárd lakos jelent. Az ESH/ESC a hypertonia prevalenciáját az átlagnépességben 30-40%-ban adja meg. Előrejelzések szerint a fejlett országokban 24%- kal, a fejlődő országokban 80%-kal nő a hypertonia gyakorisága. Magyarországon a hypertonia a felnőtt lakosság 40%-át érinti, 3,5 millió lakos hypertoniás. A 2014 és 2015 évi globális felmérések alapján a teljes (világ) prevalencia a felnőtt lakosságban 30-45%, a korra standardizált előfordulás férfiaknál szignifikánsan nagyobb, mint nőknél [1, 2, 3]. A WHO 2014 évi felmérése [2] alapján a 18 évnél idősebb felnőtt lakosság vonatkozásában az emelkedett vérnyomás értékkel ( 140 Hgmm szisztolés vagy 90 diasztolés) rendelkezők a világ összlakosságának 22,3%-át teszik ki globálisan és a hypertonia gyakorlatilag az egész világra, az összes WHO régióra kiterjed. Legmagasabb a A kardióvaszkuláris kockázati tényezők (így például a hypertonia) és az általuk okozott kardióvaszkuláris célszerv-károsodások népbetegséggé váltak világszerte. Ezeknek a betegségeknek a korai felismerése, megfelelő kezelése és a betegek követése team-munkát igényel. Jelen közleményünk arra hívja fel a figyelmet, hogy a gyógyszerész kollégák bevonásával, a rendszeres gyógyszertári vérnyomásmérésekkel a nem-diagnosztizált hypertoniás betegek korán felismerhetővé és az ismert hypertoniás betegek jobban követhetőkké válnak. prevalencia Afrikában, legalacsonyabb Amerikában (18,2%), Európa a harmadik helyett foglalja el. Az egyes WHO régiókban az előfordulási arányokat az 1. ábrán mutatjuk be [2]. Természetesen Amerikában (USA, Kanada) a legkisebb az előfordulási arány, hiszen az egészséges életmódra nevelés itt a legeredményesebb. A másik nem meglepő tény az afrikai országokban élők magas aránya, hiszen a kedvezőtlen szocioökonómiai adatok itt érvényesülnek a legnagyobb mértékben. Ha Közép- Európát nézzük benne hazánkat is és összehasonlítjuk a három fejlett állam (USA, Kanada és Anglia) adataival, nem megnyugtató a helyzet [2] (I. táblázat). Mindezekhez hozzá kell tennünk, hogy a magas vérnyomás betegség a kor előrehaladásával párhuza- Nagy Judit 1965-ben szerzett ált. orvosi diplomát a Pécsi Orvostudományi Egyetemen (POTE). Ezt követően a POTE Pathológiai Intézetében kezdett dolgozni Romhányi professzor vezetése alatt, majd 4 év múlva a POTE II. Belklinikán folytatta munkáját Hámori professzor vezetése alatt. 1992-2006 között a klinika igazgatója volt. Jelenleg ugyanitt emeritus profeszszorként dolgozik. A kórbonctan és kórszövettan mellett belgyógyász és nephrológus szakorvos; hypertonológus, európai hypertonológus szakképesítéssel is rendelkezik. 1997 óta az orvostudományok doktora. Fő kutatási területe a krónikus vesebetegségek, elsősorban az IgA nephropathia progresszióját befolyásoló tényezők. 1992-1994-ig a Minneapolis-i Egyetemen dolgozott az USA-ban.1996-ban elnyerte az NKF (Amerikai Klinikai Nephrológus Társaság) International Distinguished Medal kitüntetését. Oktatóként részt vesz a magyar és angol nyelvű belgyógyászképzés mellett a gyógyszerészképzésben is a Pécsi Tudományegyetemen.
68 GYÓGYSZERÉSZET 2019. február 1. ábra: Az emelkedett vérnyomással rendelkező felnőtt populáció megoszlása az egyes WHO régiókban [2] mosan egyre gyakoribb és 60 év felettieknél a hypertonia előfordulása már a 60%-ot is eléri [2]. A világszerte megfigyelhető helytelen életmód, a stressz, az általános testsúlynövekedés és a 2-es típusú diabetes terjedése folyamatosan tovább növeli a hypertonia előfordulási gyakoriságát [4]. Hazánkban a magas vérnyomás betegség epidemiológiai helyzetéről és az életkor előrehaladásával együtt járó növekedési arányáról Szegedi és mtsai számoltak be részletesen [5]. A hypertonia diagnózisa A hypertonia korai felismerése gyakran csak célzott szűrővizsgálatokkal lehetséges, mivel a hypertonia önmagában ritkán okoz panaszt. A hypertonia gyakran társul a metabolikus szindróma egyéb elemeivel (hasfali elhízás, 2-es típusú diabetes mellitus, hyperlipidaemia, hyperuricaemia) amelyeket kardióvaszkuláris (CV) rizikó faktoroknak is nevezhetünk [6]. Ezek a kardióvaszkuláris rizikófaktorok, a hyper toniát is belevéve gyakran okoznak mint már az előzőekben említettük CV célszerv károsodásokat, (nevezetesen CV betegségeket, cerebro vascu laris betegségeket, krónikus vesebetegséget, perifériás verőérbetegségeket stb.). A vérnyomás rendszeres ellenőrzése, a hypertonia korai felismerése és megfelelő kezelése hozzájárulhat ennek a népbetegségnek a viszszaszorításához és a hypertonia okozta CV betegségek előfordulásának a csökkenéséhez [7, 8]. A koszorúér-betegségek hátterében 58%-ban, az agyi érbetegségek hátterében 72%-ban igazolható a magasvérnyomás-betegség. A hypertonia megfelelő kezelésével a szív és érrendszeri halálozás 21%-kal csökkenthető. A célértéket elérő vérnyomás 45%-kal csökkenti az agyi érbetegség (stroke), 24%-kal a szívinfarktus okozta halálozást, 34%-kal a szívelégtelenség miatti kórházi kezelés szükségességének valószínűségét. A hypertonia definiciója A vérnyomásértékek jelentős spontán ingadozása miatt a hypertonia megállapítása csak több, standard körülmények között, különböző időpontokban történt mérések alapján lehetséges. Emellett a hypertonia definíciója is többször változott az elmúlt években (II. táblázat). Az Európai Hypertonia Társaság (ESH) 2018-ban I. táblázat Az emelkedett vérnyomás előfordulási aránya a közép európai országokban a felnőtt lakosság százalékában. Összehasonlítás 3 fejlett országban észlelt adatokkal USA Kanada Anglia Csehország Magyarország Románia Szlovákia 17 17,2 20,3 33,2 36,2 32,8 31,9 II. táblázat A vérnyomás kategóriák ESH 2018 [9] Vérnyomás kategóriák Szisztolés vérnyomás és/vagy Diasztolés vérnyomás Optimális <120 és <80 Normális 120-129 és/vagy 80-84 Emelkedett normális 130-139 és/vagy 85-89 Hypertonia I. stádium 140-159 és/vagy 90-99 Hypertonia II. stádium 160-179 és/vagy 100-109 Hypertonia III.stádium 180 és/vagy 110 Izolált szisztolés hypertonia >140 és <90
2019. február GYÓGYSZERÉSZET 69 egy új hypertonia kezelési irányelvet adott ki [9], amelynek a magyar megfelelője is hamarosan megjelenik. Az irányelvben megadott normális és kóros vérnyomás kategóriákat a II. táblázatban foglaltuk össze. A táblázat szerint már 130/85 Hgmm felett kóros a vérnyomás, azonban az összehasonlító méréseknél változatlanul a 140/90 Hgmm-es határt veszik számításba. A vérnyomásmérés módszerei A vérnyomásmérés módszerei [10, 11, 12, 13]: 1. rendelői vérnyomásmérés, 2. ambuláns (általában 24 órás) vérnyomás monitorozás (ABPM), 3. önvérnyomás mérés (home blood pressure monitoring, HBPM). Rendelői vérnyomásmérés A mérést oszcillometriás elven működő félautomata vagy automata vérnyomásmérővel végezzük. A csuklón mérő eszközök általános használata nem javasolt. A mérés helye alaphelyzetben a felkar a brachiális artéria felett általában standard méretű mandzsetta használatával (elhízott vagy nagyon sovány betegnél kisebb vagy nagyobb mandzsettát választunk a felkar átmérője alapján). Általános szabályok A mérés előtt a beteg legalább 5 percig nyugodt körülmények között legyen, előtte ürítse ki a hólyagját, a mérés előtt 30 perccel már ne dohányozzon, ne fogyasszon kávét vagy alkoholt. A mérésnél is biztosítsuk a nyugodt körülményeket, a mérés alatt sem a beteg, sem a vizsgáló ne beszéljen. A mérés technikája: az ülő, ellazult állapotban levő beteg háta legyen megtámasztva, lábait ne keresztezze, alkarja legyen a szív magasságában megtámasztva, könyöke enyhén behajlítva, a mandzsettát a lemeztelenített felkar közepére helyezzük, alsó széle 2-3 cm-rel legyen a könyökhajlat felett, egy alkalommal legalább 2-3-szor ismételjük meg a mérést és számítsuk ki a mérések átlagát. Két mérés között legalább 1-2 perc teljen el. Akkor fejezzük be a mérést, ha a két mérés között a különbség kisebb, mint 4-6 Hgmm. Az első alkalommal mindkét karon mérjük meg a vérnyomást az esetleges különbségek kimutatására és a későbbiekben a magasabb vérnyomást mutató oldal adatait vegyük figyelembe. A vérnyomásméréssel együtt a pulzusszámot is ellenőrizzük, amelyet az automata készülékek eleve kijeleznek. A későbbiekben említésre kerülő gyógyszertári vérnyomás mérés körülményei és kivitelezése a rendelői méréssel azonosak. Az ambuláns vérnyomás monitorozás (ABPM) Egy nem invazív technika, amellyel a vérnyomás hosszabb időn, általában 24 órán keresztül, nappal 20, éjjel 30 percenként automatikusan mérhető. A mérések csak hitelesített eszközzel végezhetők. Segítségével meghatározható a nappali és éjszakai átlag vérnyomás, az ezekből kiszámítható indexek és a pulzusnyomás értéke. Az önvérnyomás mérés (HBPM) A beteg otthonában hitelesített félautomata vérnyomásmérővel, a vérnyomásmérés általános, az előzőekben említett szempontjainak a betartásával, rendszeres időközökben megméri vérnyomását, az értékeket vérnyomás naplóban rögzíti, amelyet az orvosi viziteken kezelő orvosának rendszeres időközökben bemutat. Ma már telemedicinális (okos telefon vagy más forma) módon is rögzíthetők és továbbíthatók a vérnyomás értékek [14, 15, 16]. A HBPM és az ABPM mindig alacsonyabb értékeket mutat, mint a rendelői, és megadja az adott betegre jellemző valódi aktuális vérnyomás értéket. A III. táblázatban látható a három mérési módszer összehasonlítása a vérnyomás értékek vonatkozásában [9]. Kiderült, hogy a rendszeres otthoni vérnyomásmérés jelzi a legmegbízhatóbban a szervi károsodások különösen a bal kamra hypertrophia kialakulását [17], javítja a betegek gyógyszer adherenciáját [18, 19] és így kedvezőbb lesz a hypertonia kontrollálása. Mindezt elősegíti, ha a betegeket a rendelőben és álta- III. táblázat A szisztolés és diasztolés vérnyomás értékei különböző mérési módszerekkel ESH 2018 [9] Kategória Szisztolés vérnyomás Diasztolés vérnyomás Rendelői vérnyomás 140 90 Otthoni vérnyomás 135 85 és/vagy Ambuláns vérnyomás nappali (éber állapotú) 135 85 éjszakai (alvás közbeni) 120 70 24 órás 130 80
70 GYÓGYSZERÉSZET 2019. február lában minden lehetséges alkalommal az egészséges életmódra neveljük, azzal, hogy ismereteiket szóban és írásbeli anyagokkal bővítjük [9, 20]. Az ambuláns (ABPM) és az otthoni, önvérnyomás mérés (HBPM) további részleteit illetően utalunk Nemcsik és mtsai közelmúltban megjelent közleményére [8]. A gyógyszerészek bevonása a vérnyomás emelkedés korai felismerésébe, a hypertoniás betegek kezelésébe és gondozásába A hypertonia kezelésében és gondozásában az elmúlt években ismételten hangsúlyozták a team-munka jelentőségét. Ez azt jelenti, hogy a kezelőorvos, a szakmai specialista (hypertonológus) konzultáns, valamint az asszisztens-ápolónő mellett a gyógyszerésznek is fontos szerepe van a betegség korai felismerésében és az optimális kezelés-gondozás folyamatában. A gyógyszerész tevékenysége nemcsak abban rejlik, hogy adott esetben egy nem kontrollált hypertoniás beteget felderítsen, hanem abban is, hogy elősegíti a kezelés folyamatosságát (compliance), sőt a gyógyszeres beállításban (titrálás) is hasznos munkát végezhet [21, 22]. A terápiás eredménytelenség hátterében, a legtöbb esetben, a nem megfelelő beteg-együttműködés áll, ezért javítani kell a beteg és az ellátó-team együttműködésének hatékonyságát. A nem megfelelő terápiahűség jelentős egészségügyi kiadástöbbletet eredményez. A beteg-együttműködést meghatározza a társadalom szociális és humán fejlettsége, szociokulturális szintje, az iskolázottság, a jövedelmi viszonyok alakulása. Lényeges szerepet játszik az ellátó-team, valamint az egészségügyi ellátó környezet. A tudatos törődés, az intenzív kapcsolattartás a beteg és az ellátóteam közötti együttműködés fontos része. Az orvos-gyógyszerész-beteg együttműködésben kiemelt szerepe van a kommunikációnak, az információáramlásnak. A beteg és az ellátó-team közötti kommunikáció az ellátás nélkülözhetetlen része, mely hatást gyakorol a gyógyulás folyamatára is. Az ellátórendszer hatékonyságában meghatározó: az ellátórendszer kommunikációs színvonala, a betegoktatás minősége (az oktatás hiánya hozzájárulhat a beteg és az ellátó team rossz döntéshozatalához), a komplex gondozási program alkalmazása (fokozott figyelem az első három hónap szóbeli, írásbeli kommunikációjára), a gyógyszeres kezelés, a gyógyszerkészítmények minősége, hatékonysága, a napi egyszeri adagolással a fix készítmények alkalmazása, az együttműködési programok alkalmazása (ABPM, önvérnyomás mérés, vérnyomás napló vezetése stb.). Nemzetközi tapasztalatok A nemzetközi felmérések alapján a gyógyszertárakban történő vérnyomásmérés (GyBPM) széles körben elterjedt a legtöbb országban, bár jelentőségét és népegészségügyi hasznát nem értékelik eléggé. 708 japán patikában végzett felmérés szerint a gyógyszerészek 54%-a azt válaszolta, hogy náluk a vérnyomásmérés elérhető, 36%-uk pedig javasolta is a megjelenő betegeknek, hogy vérnyomásukat mérjék meg náluk is [22]. A WHO már 2005-ben felismerte, hogy a gyógyszerészeknek milyen jelentős szerepe van a hypertonia felismerésében és terápiájában populációs szinten, és egy irányelvet dolgozott ki ilyen irányú munkájuk támogatására. Ennek a gyógyszerészekre alapozott hypertonia menedzselésnek 3 szintjét adták meg [23]: Az egészséges életmódra vonatkozó általános tanácsadás; A hypertonia korai felderítése a vérnyomásméréssel a még nem diagnosztizált egyéneknél és a mért értékek megküldése a beteg családorvosának; A kezelt hypertoniások gyógyszeres beállításának támogatása rendszeres gyógyszertári mérésekkel. A javaslatban az is szerepelt, hogy az egyes országokban nemzeti illetve lokális szinten tréningeket illetve továbbképző előadásokat tartsanak a gyógyszerészek számára a hypertonia betegségről, a helyes életmódról és a vérnyomásmérés pontos szabályairól. Hazai tapasztalatok Magyarországon is gondot jelent a beteg-együttműködés alacsony hatékonysága. Hazai felmérések szerint az első három hónap után a betegek közel fele nem szedte, vagy nem úgy szedte a gyógyszereit, ahogy az orvos elrendelte. A non-adherens betegek aránya az európai vizsgálatban Magyarországon volt a legmagasabb. Hazánkban a gyógyszerészek bevonása a hypertonia gondozásba a Gyógyszerészi Gondozás Országos programja keretében [24] és a Szív- és Érrendszeri Nemzeti Programban [25] elindult, melyek megvalósítása megindult és az Éljen 140/90 alatt program alatt kiteljesedett [26]. Az utóbbiban már a szervezés során arra törekedtünk, hogy az egészséges egyén és a hypertoniás beteg egyaránt folyamatos oktatásban részesüljön, másrészt az egészségügyi személyzet, mint munkacsoport (orvos, ápoló, aszszisztens, gyógyszerész) ismereteit folyamatosan bővítsük az egészséges életmód, a nem gyógyszeres és gyógyszeres hyper tonia kezelés területén [25]. A program keretében több mint 400 gyógyszerésszel vettük fel a kapcsolatot és beszéltük meg a vérnyomásmérés módszertanát [27].
2019. február GYÓGYSZERÉSZET 71 A gyógyszertárakban történő vérnyomásmérések helye a hypertonia felismerésében és a hypertoniás betegek gondozásában az ESH 2018-as irányelve [9] szerint: az egészségügyi szolgáltatók közötti integráció növelése a gyógyszerészek és a nővérek bevonásával javítja a betegek gyógyszer-adherenciáját, az egészségügyben dolgozók (orvos-nővér-asszisztens-gyógyszerész) elektronikus kapcsolata, kommunikációja segíti az orvos munkáját és csökkenti az orvos-látogatások gyakoriságát. A különböző mérési módszerekkel mért vérnyomásértékek összehasonlítása Az első nagy metaanalizis 2010-ben jelent meg, azonban a négy összehasonlításra kiválasztott közlemény nagyon eltérő adatokat tartalmazott, elsősorban a módszer különbözősége és az elemzés hiányosságai miatt [28]. A jelenleg ismert összehasonlító elemzések közül a legelfogadhatóbb az Albasri és mtsai által összeállított, 2017-ben közölt metaanalizis [29]. Ebben nyolc vizsgálat alapján összehasonlították a GyBPM-t a rendelői méréssel (OBPM), valamint a HBPM és ABPM eredményekkel. A legfontosabb megállapításaik: A hypertonia küszöbének a 135/85 Hgmm-t kell tekinteni a gyógyszertári mérések esetében is. A szisztolés vérnyomás tekintetében hypertoniás egyéneknél nem különbözik a nappali ABPM értéktől (a súlyozott átlag differencia (WMD) = 1,22), egyezik a HBPM-mel (WMD = -0,85), de magasabb a 24 órás ABPM-nél (WMD = 4,52) és kisebb az OBPM értéknél (WMD = -1,23). A diasztolés vérnyomás tekintetében egyezés csak a HBPM-el értékelhető, azzal gyakorlatilag egyező (WMD = -0,95). A többivel nincs értékelhető adat. Az elemzésnek számos hibája van, mert a mérőeszköz, mérési időpontok, mérési módszer tekintetében az egyes közleményekben nagy az eltérés. Nem szerepel a közleményekben az sem, hogy milyen kapcsolat volt a gyógyszerészek és a kezelőorvos között. Ennek ellenére Stergiou és mtsai 2017-ben írt kommentárjukban [22] hangsúlyozzák, hogy a gyógyszertári mérés általánosan elterjedt, hasznos és eddig elhanyagolt vérnyomásmérési módszer, másrészt a fentiekben leírt elemzés alapján biztos, hogy a GyBPM-nél a hypertonia küszöbértéke 135/85 Hgmm, egyező az otthoni vérnyomásmérési határral és jelenleg ezt kell ebben a vonatkozásban standardnak tekinteni. Telekommunikáció a betegellátó munkacsoport egyes tagjai között A betegellátó munkacsoport egymás közti és nem utolsósorban a beteget is beleszámító kommunikációja nélkülözhetetlen. Ennek a mai időkben a legelterjedtebb formája a telekommunikáció valamely formája. Az ehealth kiterjesztése a gyógyszerészekre is érvényes [29, 30, 31]. Hazánkban Kékes 2011-ben 152 gyógyszertárban végzett vérnyomás- és vércukormérési értékek, valamint a betegek kikérdezése alapján megbecsülte a 10 éves végzetes CV kockázatot (SCORE) magas vérnyomásban szenvedő betegekben [32]. A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége támogatásával egy munkacsoport létrehozott egy távellenőrzési, telemedicinális modult a gyógyszertárakban végzett időskori hypertonia és kóros metabolikus betegségek gondozásának a megvalósítása céljából [33] (2. ábra). A mérésnél speciális továbbító egységgel rendelkező vérnyomásmérőket és vércukormérőket használtunk. A rendszert a Medistance távellenőrzési program működtette [15]. A kezelőorvos és a beteg, valamint a gyógyszerész és a távirányító központ folyamatos kapcsolatának a rendszerét biztosítottuk. A kezelőorvos számítógépén a vérnyomás és pulzusszám megjelenítését a 3. ábrán mutatjuk. A mai modern világunkban az okos telefon a legegyszerűbb módja a kommunikációnak. Ma már a vérnyomásmérők egy része automatikusan kapcsolódik a telefonhoz, de egyszerű beírással is rögzítheti a beteg a gyógyszertárban mért értéket az orvosa számára. Idős, rossz szociális állapotban lévő egyének esetében a beírást a gyógyszerész végezheti el egy gyógyszertári okos telefonnal [33]. Az ESH egy in- 2. ábra: A gyógyszertárakban történő adatfelvétel, mérés és kapcsolatrendszer telemedicinális modulja
72 GYÓGYSZERÉSZET 2019. február 3. ábra: A vérnyomás és a pulzusszám folyamatának megjelenése a kezelőorvos számítógépén gyenes okostelefon applikációt terjeszt ESH CARE néven (8 európai nyelven), mely szabadon letölthető és biztosítja a kommunikációt a beteg és orvos között. Sajnos hazánkban még csak angol és német nyelven érhető el, de bizakodunk, hogy hamarosan magyar nyelven is letölthető lesz. A mindennapi gyakorlatban az a helyes (optimális), ha a gyógyszertár egy kis szeparált részén történik a beszélgetés (tájékoztatás) és a mérés, hasonlóan a vércukorméréshez, amiről az Egy Csepp Figyelem Alapítvány tájékoztat [34]. Indokolt felvetítenünk a jövőt is. Az USA Egészségügyi Minisztériumának a támogatásával 2016-ban a Centers for Disease Control and Prevention Szívbetegség és Stroke Prevenciós Részlege közétette az American Medical Association és az American Pharmacists Association által elkészített irányelvet és javaslatot A gyógyszerészek szerepe a hypertonia menedzselésében címmel [35]. Ebben leírják a magas vérnyomás betegség ismeretanyagát, valamint ismertetik a vérnyomásmérés pontos technológiáját és az alkalmazható mérőkészülékeket is. A bevezetőben hangoztatják, hogy a gyógyszerészek a betegellátási folyamatban az orvosokkal és más egészségügyi szakemberekkel együttműködésben, csapatmunka alapján dolgozzanak. Ezeknek az erőfeszítéseknek a sikere három tényezőtől függ: (1) a népegészségügyi szempontok elfogadása, (2) az egészségügyi információs technológia alkalmazása és (3) a gyógyszeres kezelés javítása a szív- és érrendszeri gyógyszertári szolgáltatások fenntarthatósága érdekében [35]. Érdemesnek tartjuk röviden ismertetni az általuk 5 lépésben vázolt optimális stratégiát az előzőekben vázolt cél elérése érdekében: A stratégia lényege a beteg-gyógyszerész kapcsolat kialakítása, amely támogatja a betegekkel, családokkal és gondozókkal való kapcsolattartást és a hatékony kommunikációt az egész gondozási folyamat során. A gyógyszerészeknek dokumentálniuk kell a tevékenységüket és folyamatosan együtt kell működniük az orvosokkal, más gyógyszerészekkel és más egészségügyi szakemberekkel a biztonságos, hatékony és az öszszehangolt optimális terápiás - gondozási feladatok biztosítása érdekében. Az öt lépcső: Információgyűjtés: a beteg kórtörténetéről, aktuális állapotáról, a kezelőorvosról, a gyógyszeres kezelésről. Értékelés: az összegyűjtött információ elemzése, az aktuális probléma azonosítása, prioritási szempontok figyelembe vétele. Terv: egyéni betegközpontú gondozási terv készítése, együttműködve az ellátó munkacsoport többi tagjával (kezelőorvos, specialista, gondozó stb.) a költséghatékony kezelés kialakításában és a szükséges segítségnyújtásban. Végrehajtás: a gyógyszerész végrehajtja a gondozási terv rá eső részét melyben a vérnyomásmérések elvégzése is szerepel együttműködésben más egészségügyi szakemberekkel, gondozó intézményekkel és a beteggel. Követés: A gondozási terv hatékonyságának folyamatos követése és értékelése a kezelőorvossal, beteggel, más egészségügyi szakemberekkel együttműködésben. Ez a jövő, ezt tartjuk optimális stratégiának hazánkban is, mert a gyógyszerész szerves része a hypertonia ellátás folyamatának, ami természetesen érvényes más betegségekre is. Összefoglalás A hypertonia és a metabolikus szindróma egyéb elemei a legfontosabb megelőzhető rizikófaktorai a kardióvaszkuláris betegségeknek. Ezeknek a betegségeknek a korai diagnózisa, terápiája és követése teammunkát igényel, amelyben egyre inkább részt vesznek a gyógyszerészek is. Jelen összeállításunkkal arra szerettük volna felhívni a figyelmet, hogy a gyógyszertárakban történő vérnyomásmérések segítségével a nemdiagnosztizált és a nem kellően kontrollált hypertonia egyaránt könnyen felismerhető, a háziorvosoknak több ideje marad az egyéb orvosi teendőikre és az egészségügyi kiadások is csökkenthetők.
2019. február GYÓGYSZERÉSZET 73 IRODALOM 1. NCD Risk Factor Collaboration. Worldwide trends in blood pressure from 1975 to 2015: a pooled analysis of 1479 population-basedmeasurement studies with 19.1 million participants. Lancet 389, 37-55 (2017). 2. Global Health Observatory Data Repository Raised blood pressure (SBP 140 or DBP 90) Data by WHO region. WHO 2015 Genf. 3. Chow, C.K., Teo, K.K., Rangarajan, S. et al.: JAMA 310, 959 968 (2013). 4. Kearney,P.M., Whelton, M., Reynolds, K. et al.: Lancet 365, 217 223 (2005). 5. Szegedi J., Kékes E., Sonkodi S. et al.: Hypertonia és Nephrologia; 18, 134-43 (2014). 6. Kékes E., Kiss I.: Hypertonia és Nephrologia 16, 119-23 (2014). 7. Gulec, S.: Kidney Intern Suppl 3, 332 334 (2013). 8. Nemcsik J., Páll D., Járai Z.: Hypertonia és Nephrologia 22, 196-200 (2018). 9. 2018 ESC/ESH Guidelines for the management of arterial hypertension. The Task Force for the management of arterial hypertension of the European Society of Cardiology and the European Society of Hypertension (chairmen: Mancia, G., Williams, B. et al. J Hypertens 36, 1953 2041 (2018). 10. LiziczaI I.: Hypertonia és Nephrologia 22 (Suppl.3), 30-41 (2018). 11. Parati, G., Stergiou, G.S., Asmar, R. et al: European Society of Hypertension guidelines for blood pressure monitoring at home: a summary report of the Second International Consensus Conference on Home Blood Pressure Monitoring. J Hypertens. 26, 1505 1526 (2008). 12. Balogh S, Kékes E.: Hypertonia és Nephrologia 22 (Suppl.3), 39-42 (2018). 13. Alföldi S., Barna I.: Hypertonia és Nephrologia, 22 (Suppl.2), 11-15 (2018). 14. Stergiou, G.S., Parati, G., Vlachopoulos, C. et al.: J Hypertens 34, 1665 1677 (2016). 15. Kékes E., Szegedi J., Kiss I.: Hypertonia és Nephrologia 22 (Suppl 2), 4-8 (2018). 16. Bashshur, R.L.: Telemedicine J and ehealth 8, 8-11 (2002). 17. Bliziotis, I.A., Destounis, A., Stergiou, G.S.: J Hypertens 30, 1289 1299 (2012). 18. Conn, V.S., Ruppar, T.M., Chase, J.A. et al.: Curr Hypertens Rep 17, 94 (2015). 19. Tucker, K.L., Sheppard, J.P., Stevens, R. et al: PLoS Med 14, e1002389 (2017). 20. Glynn, L.G., Murphy, A.W., Smith, S.M. et al: Cochrane Database Syst Rev. CD005182 (2010). 21. Carter, B.L., Bosworth, H.B., Green, B.B.: J Clin Hypertens (Greenwich) 14, 51 65 (2012). 22. Stergiou, G.S., Konstantinos, K.G., Anastasios, K.: J Hypertens 35, 1948 1949 (2017). 23. World Health Organization (WHO). Pharmacy-based hypertension management model: protocol and guidelines. A joint CINDI/ EuroPharm Forum project. Copenhagen, Denmark: WHO Regional Office for Europe; 2005; http://apps.who.int /iris/ handle/10665/107638 24. Szabó S., Samu A., Soós Gy.: Gyógyszerészeti gondozás- protokoll-továbbképzés GYIK 2008, 08.301. http://www.mgyk.hu /index.php;id=20100214. 25. Kiss I.: MOTESZ Magazin 3-4, 35-37 (2007). 26. Kékes E., Kiss I.: IME XXIII, 36-40 (2007). 27. Kiss. I.: A gyógyszerész gondozás szerepe és jelentősége a Szív- és érrendszeri Programban. Éljen 140/90 alatt (szerk. Kiss I. és Kékes E.) 2.3. fejezet 84-92 oldal. Literatura Medica Kiadó. Budapest 2015. 28. Sabater-Hernandez, D., Azpilicueta, I. et al.: Pharm World Sci 32, 552 558 (2010). 29. Albasri, A., O Sullivan, J.W., Roberts, N.W. et al.: J Hypertens 35, 1919 1928 (2017). 30. Parati, G., Omboni, S., Albini, F. et al: J Hypertens 27, 198 203 (2009). 31. McManus, R.J., Mant, J., Bray, E.P. et al: Lancet 376, 163 172 (2010). 32. Kékes E.: Háziorvos Továbbképző Szemle 16, 40 45 (2011). - 33. Kékes E., Samu A., Szegedi J. et al.: IME XI, 46-50 (2012). 34. Egy Csepp Figyelem Alapitvány. http://www. egycseppfigyelem.hu 35. Centers for Disease Control and Prevention. Using the pharmacists patient care process to manage high blood pressure: a resource guide for pharmacists. Atlanta, GA: Centers for Disease Control and Prevention, U. S. Department of Health and Human Services; 2016. NAGY, J. SZEGEDI, J. KÉKES, E: Participation of pharmacists in the early diagnosis and treatment of hypertension and in the follow-up of patients with hypertension Hypertension and the other elements of metabolic syndrome are the most important preventable cardiovascular risk factors for cardiovascular diseases. The early diagnosis, treatment and follow-up of these patients is a team work with more and more participation of pharmacists in it. Blood pressure measured in the pharmacies should be widely applied as a screening method for detecting both undiagnosed and uncontrolled hypertension. Furthermore, routine blood pressure check-ups in pharmacies could save both general practitioner time and healthcare costs. Until more adequately powered data become available pharmacy blood pressure readings should be cautiously interpreted using the daytime ambulatory blood pressure monitoring threshold (i.e. 135/85 mmhg) for the diagnosis and management of hypertension. 1 PTE AOK II. Belgyógyászati Klinika és Nephrológiai Centrum, Pécs, Pacsirta u. 1. 7624 2 Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kórházak és Jósa András Egyetemi Oktatókórház, B.Braun Avitum Hungary Zrt. 2. Sz. Dialízisközpont, Nyíregyháza, Szent István út 68. 4400 3 PTE AOK I. Belgyógyászati Klinika, Pécs, Ifjúság út 13. 7624 A dolgozathoz tartozó tesztkérdések az utolsó oldalon találhatók