Nyertesek és vesztesek a hazai mezőgazdaságban Dr. Gockler Lajos Mezőgazdasági Gépesítési Intézet, Gödöllő Az elmúlt években kialakult, és napjainkban is tartó válság hatására a mezőgazdaság is egyre nehezebb helyzetbe került, annak ellenére, hogy a támogatás összege és a termékek felvásárlási ára is nő. A gazdaságok fejlődését azonban nagyon sok tényező nehezíti, így pl. az egyre élesedő piaci verseny, a szabályozók gyakori módosulása, a kedvezőtlen időjárás, a fejlesztés pénzügyi hátterének hiánya stb., melyek szinte lehetetlenné teszik a hosszabb távú tervezést. A gazdálkodók napjainkban többnyire a túlélésért küzdenek, próbálják megtalálni azokat a lehetőségeket, melyek megfelelő eredményt hozhatnak. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) évtizedek óta figyelemmel kíséri a mezőgazdaság fejlődését, és elemzi, valamint közreadja az eredményeket, ezzel segítve a gazdák döntéseit. E munkához tartozik a Gazdálkodás szakfolyóirat 2012. 5. számában Udovecz Gábor Pesti Csaba Keszthelyi Szilárd szerzőktől: Nyertes és vesztes gazdaságok Magyarországon címen megjelent rendkívül figyelemre méltó tanulmány, melyben azt elemzik, hogy milyen okok idézik elő egyes gazdaságok jobb, míg mások gyengébb eredményét. Mivel a dolgozatban felvetett gondolatok, megállapítások feltehetően közérdeklődésére tarthatnak számot, az alábbiakban ezért egyrészt idézzük a tanulmány legfontosabb megállapításait, másrészt kiegészítettük más olyan fontos szempontokkal, amelyet e tanulmány csak vázlatosan ismertet, vagy egyáltalán nem említ meg és amelyek megítélésünk szerint kiemelt figyelmet érdemelnek. A VM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet műszaki-gazdasági szakértője. 1957-ben a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen okleveles mezőgazdasági mérnök. 1963-ban okleveles mezőgazdasági gépészmérnök diplomát szerzett. Gépesítés-ökonómiával foglalkozó doktori disszertációját 1971-ben védte meg. Mezőgazdasági gépesítés ökonómiája tárgykör oktatásában kifejtett munkáját címzetes egyetemi docens címmel ismerték el. A mezőgazdasági gépüzemeltetési adatok alakulását 1959-től kíséri figyelemmel, de foglalkozik az energiagazdálkodás, a hajtóagyag- és hőenergia-gazdálkodás, a szállítási munkák szervezése és a hazai gépellátás értékelésének kérdéseivel is. A szerzők a tanulmányukban közölt eredményeket az EU által koordinált FADN megfigyelési rendszer részét képező hazai tesztüzemekben gyűjtött adatok speciális feldolgozásával nyerték. A tesztüzemi megfigyelés minden EU-tagországban egységes módszer szerint folyik, így a hazai helyzet ismertetése mellett, a tagországok adatainak összehasonlítását is lehetővé teszi. Ez a munka azért fontos, mert a mezőgazdasági termelés költségéről, jövedelméről, valamint a változások mértékéről és irányáról ezek az adatok adják az egyetlen részletes információt. A feldolgozás módszere Az AKI az adatokat több mint 1900 üzemtől gyűjti be, de a megfigyeltek között csak a 4000 euró Standard Termelési Érték (STÉ)-nél nagyobb gazdaságok szerepelnek. Ez az üzemméret 8-10 ha gabona vagy 2 ha gyümölcs termesztésének, vagy 3 tejelő tehén, esetleg 18 hízósertés tartásának felel meg. Az összes megfigyelt üzemből a tanulmányban bemutatott feldolgozáshoz 922 egyéni gazdaság, és 214 társas gazdaság 2004-2010 közötti adatait vonták be, majd ezeket három mutatószám alapján rendezték. Végül az adatállományt a változások elemzéséhez szétválasztották két hároméves időszakra, melyből a cikkben a 2008-2010. évek számait és a két három éves időszak közötti változást közölték. Az egyéni és a társas gazdaságok adatait külön kezelték azért, mert feldolgozásuk eltérő. Az egyéni gazdaságoknál ugyanis a családi munkaerő bérköltsége (stb.) nem kerül elszámolásra, ezért az adózás előtti eredményben jelenik meg, tehát az egyéni és a társas gazdaságok eredményei közvetlenül nem hasonlíthatók össze. Az AKI a különbözőségre mindig felhívja a figyelmet, és esetenként az összehasonlításhoz számítást is közöl, mely szerint pl. 2010-ben a korrekció hatására az egyéni gazdaságok személyi jellegű költsége több mint háromszorosára nőtt, jövedelme pedig számottevően csökkent, ezért a társas gazdaságok eredményessége az egyéni gazdaságokéhoz képest sokkal kedvezőbb lett. A szerzők külön vizsgálták az eredménymutatókat, az adottságokat és a szakmai kérdéseket. Mivel e cikk terjedelme korlátozott, itt nem minden adatot közlünk (1. táblázat), és az eredményeket is csak nagyvonalakban ismertetjük. 6 2013. február
A nyertesek és a vesztesek egyes jellemző adatai 2008-2010. évek alapján A HÓNAP TÉMÁJA 1. táblázat Egyéni gazdaságok Társas gazdaságok Az adat/mutató Mérték egység veszt./ nyertesek vesztesek nyert. % nyertesek vesztesek veszt./ nyert. % Üzemméret E Ft STÉ*/üzem 9524 6971 73,2 92339 44518 48,2 Mezőgazdasági terület ha/ütem 65,6 19,7 30,0 550,7 111,6 20,3 Földminőség átlag AK/ha 20,7 18,3 88,4 21,6 19,4 89,8 Számosállat db/üzem 8,3 12,8 154,2 42,2 106,5 252,4 szarvasmarha összesen db/üzem 3,97 2,32 58,4 50,26 28,96 57,6 tejelő tehén db/üzem 0,92 0,87 94,6 23,24 7,2 31,0 sertés összesen db/üzem 7,7 13,2 171,4 0,8 156,3 19537,5 Saját takarmány aránya % 82 24 29,3 99 10 10,1 Támogatások (közvetlen) E Ft/E Ft STÉ 0,42 0,18 42,9 0,41 0,21 51,2 A termelés anyagköltsége* E Ft/ha 63,1 66,3 105,1 95,8 87,8 91,6 ebből műtrágya költség E Ft/ha 19,4 15,1 77,8 28,6 20,6 72,0 Bérköltség E Ft/fő 1133 993 87,6 1854 1507 81,3 Átlaghozam: búza t/ha 4,5 3,5 77,8 4,6 3,6 78,3 kukorica t/ha 7,4 5,9 79,7 7,2 6,4 88,9 repce t/ha 2,4 1,9 79,2 2,4 1,6 66,7 napraforgó t/ha 2,5 2,1 84,0 2,5 2,0 80,0 Érlékesítési ár: búza E Ft/t 35,3 32,1 90,9 35,3 29,3 83,0 kukorica E Ft/t 30,5 27,6 90,5 28,1 23,6 84,0 repce E Ft/t 85,8 77,7 90,6 87,0 84,8 97,5 napraforgó E Ft/t 71,8 66,5 92,6 68,0 66,8 98,2 tehéntej Ft/liter 83,7 83,5 99,8 69,8 74,7 107,0 vágósetrés Ft/kg 312,1 300,2 96,2 308,6 304,2 98,6 Term. érték arányos jöv.** 0,39 0,07 17,9 0,17-0,05-29,4 Munkajövedelmezőség** E Ft/fő 9026 1211 13,4 6137 1273 20,7 Cash flow*** E Ft/E Ft STÉ 0,44 0,12 27,3 0,45 0,04 8,9 Beruházási támogatás E Ft/E Ft STÉ 0,017 0,006 35,3 0,013 0,018 138,5 Bruttó beruházás E Ft/E Ft STÉ 0,19 0,086 45,3 0,353 0,165 46,7 Saját tőke aránya 0,89 0,86 96,6 0,77 0,51 66,2 Eladósodottsági mutató 0,11 0,14 127,3 0,21 0,49 233,3 Likviditási ráta 7,79 7,85 100,8 3,71 1,17 31,5 Megjegyzés: STÉ = Standard Termelési Érték: kibocsátási mutató; * = Vetőmag+műtrágya+ növ.védő szer+üzemagyag költség **= az egyéni gazdaságoknál a családtagok munkajövedelme is itt szerepel; ***= mérleg szerinti eredmény+amortizáció egységnyi üzemméretre vetítve. Forrás: a cikk szerzői, Gazdálkodás, 56. évf. 5. szám, 392-396. old. 2012. 2. táblázat Értékelés A hazai mezőgazdaság egyes mutatói A szerzők rámutatnak arra, hogy a Év Növénytermesztétenyésztés összesen index nagyobb területen, kissé jobb mi- Állat- Mezőgazd. Felvásárlási jobb eredményt elérő gazdaságok: bruttó term. indexe 1960=100 1960=100 nőségű földeken gazdálkodnak, 1960 100,0 100,0 100,0 100,0 kevesebb sertést és baromfit, de 1961-1970 110,5 117,8 113,4 132,1 több szarvasmarhát tartanak, 1971-1980 142,8 167,7 153,1 229,2 az állatállományt főleg saját területen 1981-1990 162,8 206,7 181,3 278,9 termelt olcsóbb takarmány- 1991-2000 121,3 139,8 129,6 140,9 nyal etetik, 2001-2010 147,4 123,0 140,5 134,6 több támogatást kapnak, több 2010 128,0 107,0 125,0 113,0 műtrágyát használnak fel, 2011 150,0 108,0 139,0 120,0 a dolgozókat jobban megfizetik, 1971-1990 152,8 187,2 167,2 254,1 nagyobb termésátlagot, nagyobb 1991-2010 134,4 131,4 135,1 137,8 értékesítési árakat és így nagyobb 1991-2010/ jövedelmet érnek el, 87,9 70,2 80,8 54,2 1971-1990 % a beruházást fokozatosan növelik, Max: 2004: 1984: 1982, 1984: 1984: a termelésre jelentős figyelmet 184 214 188 303 fordítanak. Forrás: KSH Megjegyzés: Felvásárlási index: Feldolgozásra és továbbértékesítésre eladott termékek mennyisége 2013. február 7
3. táblázat Szántóföldi növénytermelő gazdaságok költség- és jövedelemstruktúrája 2005-2007. évek átlagadatai alapján Mutatók* Mértékegység átlag felső 1/4 felső/átl.% EU-15 % EU-15 % ország EU-15 % Magyarország EU-15 Mo. átlag/ Mo. f. 1/4/ Német- Németo./ Bruttó termelési érték euró/ha 692,3 955,3 138,0 1171,3 59,1 81,6 1399,5 119,5 Folyó támog. és adók egyenlege euró/ha 193,9 214,1 110,4 333,7 58,1 64,2 329,4 98,7 Folyó termelő felhasználás euró/ha 476,2 502,5 105,5 700,8 68,0 71,7 908,5 129,6 Vetőmagköltség euró/ha 64,5 69,9 108,4 81,8 78,9 85,5 92,3 112,8 Műtrágyaköltség euró/ha 71,9 69,4 96,5 111,4 64,5 62,3 133,4 119,7 Növényvédőszer-költség euró/ha 55,8 54,7 98,0 92,1 60,6 59,4 122,4 132,9 Energiaköltség euró/ha 108,5 113,1 104,2 88,3 122,9 128,1 127,4 144,3 Bérleti díjak euró/ha 47,0 37,9 80,6 103,7 45,3 36,5 155,4 149,9 Kamatköltség euró/ha 27,5 25,1 91,3 39,7 69,3 63,2 43,0 108,3 Értékcsökkenési leírás euró/ha 106,8 91,4 85,6 185,4 57,6 49,3 192,5 103,8 Bruttó hozzáadott érték euró/ha 410,0 666,9 162,7 804,2 51,0 82,9 820,3 102,0 Nettó hozzáadott érték euró/ha 303,1 575,5 189,9 618,9 49,0 93,0 627,8 101,4 Nettó hozzáadott érték euró/éme 15830 21194 133,9 28343 55,9 74,8 40977 144,6 Bruttó beruházás halmozott euró/ha 340,0 440,5 129,6 579,1 58,7 76,1 793,4 137,0 Beruh. támog. és adók egyenlege euró/ha 9,1 27,4 301,1 0,1 9100,0 27400,0-12,0-12000,0 Eszközérték euró/ha 1825,8 2316,8 126,9 7120,7 25,6 32,5 6544,5 91,9 Költséghatékonyság 0,84 0,62 73,8 0,76 110,5 81,6 0,79 103,9 Megjegyzés: * = a mutatók magyarázatát lásd a kiadványban. Forrás: Agrárgazdasági Információk, 2010. 2. szám. AKI. A felsorolt előnyök a képzettebb szakembereknek köszönhető. A vezetők kora az egyéni, valamint a társas A gazdaságok számának változása Egyéni gazdaságok Gazdasági szervezetek 4. táblázat Összesen, ill. átlag A gazdaságok száma 1972-ben 1 841 500 6 100 1 847 600 1981-ben 1 529 600 1 400 1 531 000 1991-ben 1 395 800 2 600 1 398 300 2000-ben 958 500 8 400 966 900 2003-ban 765 600 7 800 773 400 2005-ben 706 900 7 900 714 800 2007-ben 618 700 7 400 626 100 2010-ben (1. előzetes, teljes) 566 600 8 800 575 400 2010 (2. előzetes) 567 400 8 600 576 100 Arány 2010-ben %, 1972 = 100 % 30,8 144,3 31,1 Arány 2005-ben %, 2000 = 100 % 73,8 94 73,9 Arány 2010-ben %, 2000 = 100 % 59,1 104,8 59,5 Forrás: KSH Egy gazdaságra jutó terület változása hazánkban 5. táblázat 2000 2005 2010 2010/ ha/gazdaság 2000 % Egyéni gazdaságok Szántó 3,1 4,2 6,2 200,0 Mezőgazdasági terület 2,5 3,2 4,6 184,0 Termőterület 2,7 3,4 5,0 185,2 Gazdasági szervezetek Szántó 506,9 385,8 352,3 69,5 Mezőgazdasági terület 533,5 373,6 336,7 63,1 Termőterület 663,0 486,8 465,8 70,3 Forrás: KSH gazdaságoknál alig különbözött, a szakmai ismeretet viszont csak hiányosan közölték. Megemlítik azonban, hogy a támogatások, különösen a pályázatos támogatások megszerzése terén nagyon fontos a vezetők agilitása, míg a kedvezőbb terméseredmények a jobb szakmai ismeretet igazolják, a nagyobb értékesítési árak pedig a vezetők jobb üzleti kapcsolatait bizonyítják. Tehát az eredményeket (talán) leginkább a szakmai vezetők hozzáértése, rátermettsége, és a jó üzleti kapcsolatai határozzák meg. A 2004-2006, valamint a 2008-2010 közötti két időszak adatainak összehasonlítása során megállapították, hogy mind az egyéni, mind a társas gazdaságoknál a nyertesek fejlődése intenzívebb volt, de a vesztesek is fejlődtek, és a társas gazdaságok adatainak javulása jelentősebb volt, mint az egyénieké. A tanulmány nemzetközi adatokat is közöl, mely szerint a hazai nyertes gazdaságok nettó hozzáadott értéke, és a nettó beruházás adatai megközelítik Németország és Ausztria átlagos adatát, a hazai veszteseké pedig még Lengyelországénál is kisebb. Az adatok megítélése Mivel az AKI szinte minden kiadványa foglalkozik a mezőgazdaság helyzetével, a gazdálkodás eredményességének okaival, valamint a jobbítás lehetőségével, e tanulmány nem állapít meg sok újdonságot. Mégis azért jelentős, mert a jó, és a gyengébb 8 2013. február
A mezőgazdaság egyes jellemző adatai gazdasági cél és forma szerint 2010-ben Egység Az összesből gazdsági cél szerint Saját fogyasztás felettit értékesít Csak saját fogyasztásra termel Értékesítésre termel Összesen, illetve átlag A HÓNAP TÉMÁJA 6. táblázat Az össz.ből gazd. forma szer. Gazdasági szervezetek Egyéni gazdaságok adat % adat % adat % adat % adat % adat % Gazdaságok száma ezer gazd. 341,4 59,3 115,2 20,0 119,5 20,7 576,1 100,0 8,6 1,5 567,4 98,5 az összesből 0-<1 ha/gazd. ezer gazd. 279,8 82,0 62,9 54,6 34,4 28,8 377,1 65,5 0,3 3,5 376,8 66,4 Összes terület ezer ha 229,6 3,5 533,6 8,2 5771 88,3 6533,8 100,0 3822,5 58,5 2711,4 41,5 Szántóterület ezer ha 99,5 2,6 349,3 9,2 3355 88,2 3804,1 100,0 1863,8 49,0 1940,8 51,0 Mezőgazdasági terület ezer ha 156,8 3,4 464,3 10,1 3991 86,5 4611,6 100,0 2191,6 47,5 2420,1 52,5 az összesből 0-<1 ha/gazd. ezer ha 56,2 35,8 19,6 4,2 12,8 0,3 88,6 1,9 0,1 0,0 88,5 3,7 Mezőgazdasági terület ha/gazd. 0,51 4,19 34,9 8,64 322,58 4,59 az összesből 0-<1 ha/gazd. ha/gazd. 0,20 0,31 0,37 0,23 0,44 0,23 a használt területből a saját % 95,9 83,5 37,6 44,2 8,8 76,3 A gazdálkodók/irányítók száma ezer fő 341,4 59,3 115,2 20,0 119,5 20,7 576,1 100,0 8,6 1,5 567,4 98,5 ebből a nők aránya ezer fő 96,6 28,3 27,8 24,2 26,7 22,4 151,2 26,2 1,2 13,8 149,7 26,4 a nők aránya gazd. cél szerint % 63,9 18,4 17,7 100,0 0,8 99,2 ledolgozott munkanap/gazdálkodó 70,3 100,3 119,9 86,6 159,1 85,5 Kor: év <35 ezer fő 23,2 6,8 7,0 6,1 10,5 8,8 40,3 7,0 0,9 10,2 39,7 7,0 35-44 ezer fő 46,1 13,5 16,5 14,3 21,0 17,6 83,5 14,5 1,8 20,7 81,7 14,4 45-54 ezer fő 66,9 19,6 24,8 21,5 29,8 24,9 121,6 21,1 2,8 32,2 118,6 20,9 55-64 ezer fő 93,9 27,5 32,8 28,5 33,8 28,3 160,7 27,9 2,5 29,5 158,3 27,9 >65 ezer fő 111,3 32,6 34,1 29,6 24,3 20,3 169,4 29,4 0,6 7,4 169,1 29,8 összesen ezer fő 341,4 100,0 115,2 100,0 119,5 100,0 576,1 100,0 8,6 100,0 567,4 100,0 Végzettség: nincsen ezer fő 33,1 9,7 6,1 5,3 5,9 4,9 44,9 7,8 0,5 6,3 44,8 7,9 gyakorlati tapasztalat ezer fő 282,7 82,8 90,8 78,8 73,7 61,7 447,1 77,6 1,8 20,8 445,4 78,5 alapfok ezer fő 10,6 3,1 7,3 6,3 10,9 9,1 28,8 5,0 0,6 6,5 28,4 5,0 középfok ezer fő 11,3 3,3 8,3 7,2 16,6 13,9 36,3 6,3 1,9 22,4 34,0 6,0 felsőfok ezer fő 3,8 1,1 2,8 2,4 12,4 10,4 19,0 3,3 3,8 44,0 14,8 2,6 összesen ezer fő 341,4 100,0 115,2 100,0 119,5 100,0 576,1 100,0 8,6 100,0 567,4 100,0 Aktivitás: foglalkoztatott ezer fő 124,6 36,5 46,0 39,9 62,7 52,5 233,3 40,5 8,6 100,0 224,8 39,6 munkanélküli ezer fő 18,4 5,4 4,8 4,2 3,2 2,7 26,5 4,6 - - 26,5 4,7 nyugdíjas ezer fő 177,9 52,1 55,6 48,3 41,2 34,5 274,8 47,7 - - 274,8 48,4 egyéb ezer fő 20,1 5,9 8,9 7,7 12,2 10,2 40,9 7,1 - - 41,3 7,3 összesen ezer fő 341,4 100,0 115,2 100,0 119,5 100,0 576,1 100,0 8,6 100,0 567,4 100,0 Forrás: KSH, ÁMÖ 2010 gazdaságok ismérveit célirányosan, és konkrét számokkal mutatja be. Kiegészítésként azonban ismételnünk kell, hogy a tesztüzemi adatfelvételben csak a 4.000 euró Standard Termelési Érték (STÉ)-nél nagyobb gazdaságok szerepelnek, így az ennél kisebb gazdaságok, tehát a KSH által nyilvántartott összes gazdaság mintegy 80 %-ának képviselete a tesztüzemi mintából kimarad. A kisebb gazdaságok eredményei viszont többnyire rosszabbak, mint a nagyobbaké, így a tanulmány adatai (főleg a veszteseké) sokkal kedvezőbbek lehetnek, a tényleges országos átlagnál. Célszerű azonban felhívni a figyelmet több olyan fontos kérdésre, melyet e tanulmány csak vázlatosan ismertet, vagy egyáltalán nem említ meg. Ilyen pl. mezőgazdaság általános helyzete, a gazdaságok száma, mérete, szakember-ellátottsága, valamint a hazai terméseredmények, a gépellátottság és a gépüzemeltetés helyzete, a birtok-, illetve az ágazati méret szerepe, stb., melyek megítélésünk szerint kiemelt figyelmet érdemelnek. Mezőgazdaságunk általános jellemzői A mezőgazdaság nehézségei nem a 2008. évi válsággal, hanem a rendszerváltással kezdődtek. Az ezt követő 20 évben ugyanis az előző 20 év átlagához viszonyítva a termelés lényegesen visszaesett, a mezőgazdaság bruttó termelési indexe a növénytermelésnél 87,9 %-ra, az állattartásnál 70,2 %-ra, míg a mezőgazdaság összesen 80,8 %-ra mérséklődött, a felvásárlási index pedig 54,2 %-ra csökkent (2. táblázat). Rendkívül kedvezőtlen a nemzetközi helyzetünk is. Az AKI, illetve a FADN 2005-2007. évi számai szerint pl. a szántóföldi növénytermelés hazai átlagos adata az EU-15-höz viszonyítva minden mutató alapján lényegesen lemaradt, és még a hazai gazdaságok legjobbjainak (a jövedelmezőség alapján kiválasztott felső ¼) eredményei is kedvezőtlenebb, mint az EU-15-é, de különösen rosszabbak Németország eredményeihez viszonyítva (3. táblázat). A fentiek oka többnyire a rendszer- 2013. február 9
7. táblázat Az EU-27 tagországok mezőgazdasági szakmai felkészültsége 2005-ben* Ország Gyakorlati tapaszt. Alapfok Közép és felsőfok arány % rangsor arány % rangsor arány % rangsor EU-15 77,5 11,6 10,9 EU-27 80,0 11,4 8,5 EU-12 (csatlakozott) 81,8 11,3 6,9 1. Németország 31,5 2 22,9 5 45,6 1 2. Belgium 52,3 6 23,8 4 23,9 6 3. Ausztria 51,9 5 19,7 8 28,4 4 4. Luxemburg 44,1 3 13,9 13 42,0 3 5. Hollandia 28,5 1 66,6 1 4,9 18 6. Csehország 55,3 7 19,6 9 25,2 5 7 Franciaország 45,7 4 11,0 17 43,4 2 8 Lengyelország 61,5 10 22,2 6 16,3 10 9 Finnország 59,4 9 32,7 3 7,9 15 10 Dánia 55,5 8 39,4 2 5,0 17 18. Szlovákia 85,4 18 11,2 15 3,4 19 19. Magyarország 86,6 19 4,9 25 8,5 14 20. Portugália 88,2 20 10,5 19 1,3 21 25. Görögország 94,6 25 5,1 24 0,3 26 26. Bulgária 94,7 26 4,3 26 1,0 24 27. Málta 99,5 27 0,3 27 0,2 27 Megjegyzés: *= az országok teljes mezőgazdaságára vonatkozó gazdaság-irányítói átlagok; Forrás: Eurostat alapján Székely, Gazdálkodás, 55. évf. 3. sz. 319. o., 2011 ugyanis az egyéni gazdaságokként nyilvántartott háztáji és illetmény-földeket a nagyüzemek (zömmel saját területükkel együtt) hatékonyan és szakszerűen művelték, míg a rendszerváltás után az egyéni gazdaságok önállóan dolgoztak. Így az ÁMÖ 2010 adatai szerint a nyilvántartott gazdaságok 65,5 %-a 1 ha-nál kisebb területen, összesen 88.600 ha-on gazdálkodik, átlagos mezőgazdaság területük 0,23 ha, a mezőgazdaságban felhasznált összes élőmunkaegység (ÉME) 40,6 %-a nem éri el az 1 ÉME/gazdaság igényt. Az összes gazdaság-irányító 29,5 %-a 65 év feletti, 7,8 %-nak semmilyen mezőgazdasági végzettsége nincsen, 77,6 % csak gyakorlati tapasztalattal rendelkezik, alapfokú képzettsége 5,0 %-nak, középfokú 6,3 %-nak, felsőfokú pedig csak 3,3 %-nak van. Jellemző még, hogy a gazdálkodók/irányítók 52,3 %-a munkanélküli, vagy nyugdíjas (6. táblázat). Mezőgazdaságunkban a szakmai ismeret nemzetközi szinten is meglehetősen 8. táblázat A búza termésátlaga hazánkban és egyes élenjáró országokban (t/ha) 1931-40 1948-56 1961-70 1971-80 1981-90 1991-2001- 1981-90/ 2001-10/ 2001-2010/ 2000 2010 1971-80% 1991-2000% Mo.%-ában Magyarország 1,4 1,4 2,2 3,7 4,8 4,0 4,03 129,7 100,8 100,0 Anglia* 2,3 2,9 4,0 4,8 6,6 7,6 7,69 137,5 101,2 190,8 Belgium* 2,7 3,3 3,8 4,6 6,2 7,2 8,54 134,8 118,5 211,8 Franciaország* 1,6 2,0 3,2 4,5 5,8 6,8 6,95 128,9 102,2 172,4 Hollandia* 3,0 3,8 4,4 5,5 7,3 8,1 8,44 132,7 104,2 209,4 Németország* 1 2,2 2,7 3,6 4,6 6,0 6,9 7,43 130,4 107,7 184,3 Élenjáró orsz. átlag 2,36 2,94 3,80 4,80 6,38 7,32 7,81 132,9 106,7 193,7 Magyaro./élenj.átl.% 59,3 47,6 57,9 77,1 75,2 54,6 51,50 97,6 94,2. Megjegyzés: 1 = egyesülés előtt NSZK; *= élenjáró országok. Forrás: KSH; 2001-2010 FAO váltás után kialakult birtokszerkezetben kereshető. A KSH által nyilvántartott gazdaságok száma ugyanis az elmúlt évtizedekben számottevően csökkent ugyan (4. táblázat), de ez a valóságban nem eredményezte a birtokméret lényeges növekedését és a szakmai színvonal javulását, mert az egyéni gazdaságoknál a mezőgazdasági terület átlagos mérete még 2010-ben is csak 4,6 ha, a gazdasági szervezeteknél pedig az átlagos birtokméret nem nőtt, hanem csökkent (5. táblázat). Így 2010-ben a szántónál 11,9, a mezőgazdasági területnél 8,6, míg a termőterületnél 11,5 ha/gazdaság volt az országos átlag. Korábban Műtrágya hatóanyag-felhasználás (kg/ha) (szántó, kert, gyümölcs és szőlő területre vetítve) Sorszám 1931-40 1948-56 1961-70 1971-80 1981-90 1991-2000 9. táblázat 2001 2002 Magyarország 2 8 81 245 256 54 82 91 Anglia* 58 115 212 278 361 339 328 310 Belgium* 201 254 489 557 515 396 335 344 Franciaország* 36 58 157 282 306 248 213 203 Hollandia* 298 403 583 747 722 542 443 354 Németország * 2 151 185 424 418 404 238 217 216 Élenjárók átlaga 149 203 373 456 462 353 307 285 Magyaro./élenj.átlag % 1,3 3,9 21,7 53,7 53,5 15,3 26,7 31,9 Megjegyzés: 1 = egyesülés előtt NSZK; *= élenjáró országok A 2002 utáni évek adataiból csak a hazaiak állnak rendelkezésre; Forrás: Magyar statisztikai évkönyvek, KSH 10 2013. február
10. táblázat Tápanyagmérleg hazánkban (kg/ha) mezőgazdasági terület Évek N P 2000 20-6 2001-4 -10 2002 20-7 2003 29-3 2004-13 -12 2005-16 -12 2006-6 -10 2007 26-4 2008-18 -15 2009-3 -12 2010 6-11 Átlag 3,7-9,3 Forrás: Környezeti helyzetkép, 2011 KSH, (Eurostat) egyik tagországban sem volt számottevő változás.) A mezőgazdaság helyzetét az előzőek mellett talán leginkább a búza termésátlagának alakulása jellemzi (8. táblázat), mely 1971-80. között 77,1 %-ra megközelítette az élenjáró országok átlagát, 2001-2010-ben viszont ez az arány csak 51,5 %, 2010- ben pedig 46,9 % volt. Ennek oka főleg a birtokméret által előidézett korlátokban, illetve az e miatt előálló szakmai hiányosságokban, és a nem elégséges ráfordításban kereshető. Így pl. 1971-80-ban műtrágya-felhasználásunk 53,7 %-a volt az élenjáró országokénak, 1991-2000-ben pedig Magyarországi talajok becsült N-P-K ellátottsága (%) 11. táblázat 1960 1960-70 1977-81 1982-85 1987 2000 2010 N-ellátottság jó, igen jó 7 20 30 37 38 25 25 közepes 29 40 44 33 37 40 35 gyenge, igen gyenge 64 40 26 30 25 35 40 P-ellátottság jó, igen jó 0 20 48 57 83 45 35 közepes 57 40 36 29 13 30 30 gyenge, igen gyenge 43 40 16 14 4 25 35 K-ellátottság jó, igen jó 50 40 49 57 65 50 45 közepes 32 35 39 27 22 30 30 gyenge, igen gyenge 18 25 12 16 13 20 25 Forrás: Dr. Csathó P.- Radimszky L.- Dr. Árendás T.: A magyar gazda mint NPK-mérleg-képes könyvelő, AGROFÓRUM, 2012. november, 42-47. old. Értékesített erőgépek száma 15,3 %, és 2002-ben is csak 31,9 %-a (9. táblázat). Ezeken túl megállapítható, hogy a felhasznált műtrágya összetétele is kedvezőtlen, a talajok jelentős mértékű P-hiányban szenvednek (10. táblázat), de nyilvánvaló, hogy a többi hatóanyag aránya sem megfelelő (11. táblázat), így a kijuttatott műtrágyák érvényesülése korlátozott. Fontos volna tehát, hogy a műtrágya és a növényvédő szer felhasználására, a megfelelő vetőmagvak használatára, a szerves anyag pótlására, a csapadékvíz megőrzésére, illetve a szakszerű talajművelésre (stb.) az eddiginél sokkal nagyobb figyelmet fordítsunk, hogy a termésátlagok terén elért lemaradásunk ne növekedjen tovább. A gépállomány és a gépüzemeltetés helyzete Az országos gépállományról a 2000. és a 2005. évi összeírás óta újabb KSH adat nem áll rendelkezésre. Az azóta eltelt idő alatt azonban a jelentős új-gép támogatás eredményeként számottevő változások zajlottak, melyeknek következtében az AKI gép-eladás felmérését alapul véve a géppark modernizálódott ugyan, de ennek ellenére tovább öregedett. Az erőgépek között a segédüzemágak aránya is változott, pl. gép db alapján a mezőgazdaság traktorállománya nőtt, a tehergépkocsi állománya viszont jelentősen mérséklődött. A KSH által korábban végzett birtokméret szerinti csoportosításból megállapítható volt, hogy a nyilvántartott gazdaságok mintegy 94 %-a 10 ha-nál kisebb területen gazdálkodott. Ezek a gazdaságok azonban a mezőgazdasági területnek csak 13,3 %-át 12. táblázat 1995-1999 2000-2004 2005-2009 2009 2010 2011 17 év átlaga 2009 2010 2011 2012 átlag db/év db/év db/i. félév Traktorok* 2230 2644 2687 3053 990 1917 2395 1153 400 734 830 Arató-cséplő gépek 368 444 378 503 69 176 365 177 32 92 138 Magajáró rakodók 59 234 429 425 139 265 236 190 80 96 101 Magajáró szecskázók 18 13 11 18. 9 14... 6 Egyéb magajárók 25 42 137 134 6 3 61 5... Összesen 2700 3378 3642 4133 1204 2370 3070 1525 512 922 1075 Megjegyzés: *=1994-ben csak MTZ-ből 4790 db beszerzés volt. Forrás: AKI kedvezőtlen, mert hazánk az EU-27 tagország között a 19. hellyel büszkélkedhet (7. táblázat). Érdemes figyelni pl. arra, hogy a hivatkozott táblázat szerint 2005-ben a közép- és felsőfokot végzettek aránya nálunk 8,5 %, ezzel szemben Németországban 45,6 %, és még Csehországban is 25,2 % volt. (Bár a 7. táblázat adatai meglehetősen régiek, e téren azóta feltehetően művelték, viszont ők üzemeltették az erőgépállomány db 43,7 %-át, illetve az erőgép kw kapacitás 29,9 %-át, de e gazdaságokban így is az átlagos erőgépállomány mindössze 0,11 db/ gazdaság, illetve 4,35 kw/gazdaság volt. Ennek ellenére a területre vetített erőgép-ellátottságuk 124,1 db/1000 ha, illetve 5118,7 kw/1000 ha, tehát db 12 2013. február
13. táblázat Az MGI bázisgazdaságok erőgépeinek 2002-2011. évi segédüzemágak szerinti fontosabb átlagos éves teljesítés- és karbantartási-javítási költségadatai* korcsoport szerint Használati idő év Műszak h/db Nha/ db Javítási h/db Nha/ műsz. h Javítási h/ nha Kenő/ hajtó ag. % Karb.- jav. kö.* Ft/ mh Karb.-jav. kö.* Ft/ nha A nha %-a segédüz.- ként A karb.-.jav. kö.* %-a segédüz.-ként Traktorok Teljes állomány 13,1 1259 1189 149,0 0,944 0,125 2,05 853 904 100,00 100,00 <=10 év 5,0 1706 2060 137,3 1,208 0,067 1,49 830 687 73,49 55,90 >10 év 19,0 930 548 157,5 0,589 0,288 3,58 885 1503 26,51 44,10 >10 év/<=10 év % 382,3 54,5 26,6 114,7 48,7 431,6 239,7 106,6 218,7 36,08 78,89 Tehergépkocsik Teljes állomány 15,8 1010 716 283,0 0,709 0,395 2,01 1313 1852 100,00 100,00 <=10 év 6,5 1974 1339 131,6 0,678 0,098 0,70 675 995 32,89 17,66 >10 év 17,8 804 583 315,4 0,725 0,541 2,66 1648 2272 67,11 82,34 >10 év/<=10 év % 275,6 40,7 43,6 239,7 106,9 550,2 378,8 244,3 228,5 204,1 466,2 Arató-cséplő gépek Teljes állomány 6,3 675 1665 290,9 2,465 0,175 1,00 2979 1208 100,00 100,00 <=10 év 4,8 719 1819 272,9 2,530 0,150 0,96 2761 1091 94,24 85,12 >10 év 15,3 401 698 403,8 1,738 0,579 1,68 5422 3120 5,76 14,88 >10 év/<=10 év % 316,5 55,8 38,3 148,0 68,7 385,9 175,3 196,4 285,9 6,1 17,5 Magajáró rakodók Teljes állomány 12,2 1502 747 215,4 0,497 0,288 4,82 1121 2253 100,00 100,00 <=10 év 5,1 2014 1068 243,3 0,530 0,228 3,71 1235 2330 70,45 72,84 >10 év 19,0 1004 435 188,2 0,434 0,432 7,49 898 2071 29,55 27,16 >10 év/<=10 év % 369,4 49,9 40,8 77,3 81,8 189,7 202,0 72,7 88,9 41,9 37,3 Erőgépek átlag Teljes állomány 13,1 1197 1091 194,8 0,912 0,179 2,13 1085 1190 100,00 100,00 <=10 év 5,1 1607 1837 177,4 1,143 0,097 1,55 1068 935 71,06 55,79 >10 év 18,9 897 546 207,5 0,609 0,380 3,56 1108 1818 28,94 44,21 >10 év/<=10 év % 371,2 55,8 29,7 117,0 53,3 393,3 230,3 103,7 194,5 40,7 79,2 Megjegyzés: *= 2011. évi árszinten. Forrás: MGI feldolgozás alapján mintegy tíz-tizenkétszer, kw szerint viszont mintegy ötször több volt, mint az 1.000 ha feletti mezőgazdasági területtel rendelkező gazdaságoké. Az erőgépek munkagépeinek ellátottsága hasonló, mint az erőgépeké db alapján. A kisebb gazdaságokban az egy gazdaságra jutó munkagép db 0,39 és 1,09 között volt, tehát nagyon kevés, viszont az 1.000 ha-ra jutó munkagépek száma 5-15-szeres, a nagyobb gazdaságok állományához viszonyítva. Nyilvánvaló tehát, hogy ilyen erő- és munkagép-ellátottság mellett e kisgazdaságok zöme egyrészt nem üzemeltetheti a gépállományt hatékonyan, mert a munkákat úgy kell elvégezni, ahogyan azt a körülmények lehetővé teszik, másrész nem végeznek sem tervezést, sem értékelést, hiszen a kényszerű adottságok mellett ennek nem sok értelme volna. A gazdaság mérete tehát a gazdálkodás eredményességét alapvetően befolyásolja. A következő, tehát a 10-50 ha-os birtok-kategóriánál a helyzet kissé jobb volt, mert itt az átlagos birtokméret már 21,2 ha, de az átlagos erőgépállomány mindössze 1,2 db/gazdaság, illetve 71,7 kw/gazdaság, mintegy 1,9 db munkagéppel. E kategóriában a területre vetített erőgépállomány már csak fele a 10 ha-nál kisebb gazdaságokéhoz viszonyítva, de ez is db alapján 4-5 szerese, kw szerint viszont mintegy kétszerese az 1.000 ha-nál nagyobb gazdaságokénak. Természetes tehát, hogy optimális gépellátás és gépüzemeltetés itt sem valósítható meg. Ezért az e kategóriába tartozó gépekkel együtt a hazai gazdaságok 98,4 %-a, a mezőgazdasági terület 29,2 %-a, az erőgépek (db) mintegy 67,5 %-a, a kw teljesítmény-kapacitás 56,3 %-a, és az erőgépek munkagépek kb. 65-70 %-a üzemelt olyan feltételek mellett, ahol hatékony gépüzemeltetésről, tehát optimális gazdálkodási körülményekről nem is lehet szó. Az AKI felmérése szerint az elmúlt 17 évben jelentősen módosult ugyan az évenkénti gépbeszerzés, de az 5 éves átlagok hasonlók voltak. Így az évenkénti gépvásárlás átlaga alapján napjainkban mintegy 123-124 ezer traktor, és kb. 12-13 ezer arató-cséplő gép lehet a mezőgazdaságban, így ezek 10-15 éves korban történő selejtezéséhez az eddigi gépbeszerzés nem elegendő (12. táblázat), ennek kétháromszorosa is kevés lenne. Ezért a gépállomány fiatalítása, illetve modernizálása a jelenlegi birtok-viszonyok mellett kilátástalan, előrelépés csak a kis táblák egyesítésével, és nagyteljesítményű modern gépek vásárlásával képzelhető el. Általában ismert ugyanis, hogy nagy táblákon, nagyteljesítményű gépekkel a munkavégzés lényegesen hatékonyabb, és olcsóbb (AGROFÓRUM, 2012, 3. szám, 126-134. oldal). 2013. február 13
A gazdálkodás fontosabb jellemző adatai 2010-ben az AKI által vizsgált tesztüzemek alapján 14. táblázat Egyéni gazdaságok Társas gazdaságok * Egység üzemméret (STÉ szerint ezer euró)* <=25 >25-65 >65 átlag <=125 >125-500 >500 átlag Mezőgazdasági terület ha/üzem 16,95 46,82 144,6 29,34 59,25 323,80 1263,88 347,05 Átlagos aranykorona érték AK/ha 17,96 16,56 19,03 17,81 18,91 18,82 19,73 19,05 Munkaerő állomány ÉME/100haMT 4,69 3,01 2,07 3,49 4,38 2,80 2,87 3,01 Eszközérték összesen EFt/ha MT 955,0 780,6 785,6 861,1 904,0 760,5 733,9 756,5 ebből: gép+berend.+jármű értéke EFt/ha MT 110,17 117,71 172,3 130,62 165,60 128,91 116,15 123,75 Állatállomány számosállat szá/100ha 20,54 20,89 21,00 20,76 15,13 12,83 44,71 35,18 Búza termésátlag t/ha 2,86 3,24 3,64 3,23 3,32 3,28 3,58 3,50 Kukorica termésátlag t/ha 5,97 6,25 6,78 6,32 6,54 6,51 6,47 6,48 Napraforgó termésátlag t/ha 1,51 1,76 1,87 1,73 2,00 1,83 1,92 1,91 Repce termésátlag t/ha 1,59 1,78 1,91 1,83 1,94 1,54 1,80 1,75 Burgonya termésátlag t/ha 13,03 14,46 18,13 14,80 0,00 14,92 24,96 21,05 Tejhozam l/tehén 3527 3532 4930 4110 3118 6792 7533 7487 Bruttó beruházás EFt/ha MT 22,22 33,56 40,71 30,56 81,53 76,17 111,74 101,39 Beruházási támogatás EFt/ha MT 1,29 2,58 4,57 2,59 6,60 7,01 9,29 8,55 Nettó beruházás EFt/ha MT -12,55-4,59 0,92-6,55-5,06 8,25 22,01 16,46 Agrártámogatás EFt/ha MT 62,50 68,84 67,67 65,62 79,18 81,63 96,12 91,44 Földbérleti díjak EFt/ha MT 3,06 6,31 10,91 6,22 19,00 23,97 26,86 25,48 Bruttó termelési érték a mg.-ban EFt/ha MT 299,44 348,79 386,8 337,78 515,28 442,15 625,32 576,57 Nettó hozzáadott érték EFt/ha MT 107,24 119,29 154,8 124,45 167,75 137,06 142,24 143,74 Üzemi tevékenység eredm. a mg.-ban EFt/ha MT 67,86 80,94 109,88 81,41 68,76 48,52 45,61 48,54 Adózás előtti eredmény EFt/ha MT 57,73 72,44 97,15 73,17 54,56 34,50 29,15 32,80 Mérleg szerinti eredmény EFt/ha MT 14,89 17,00 42,17 23,57 31,31 20,95 23,75 23,93 Termelésiérték arányos jövedelm % 20,24 21,89 26,65 22,86 11,92 8,67 5,12 6,29 Saját tőke jövedelmezősége % 7,03 11,62 16,10 10,37 10,72 6,85 6,86 7,30 Munkajövedelmezőség EFt/ÉME 1692 3150 5916 2754 2697 3111 3384 3231 Megjegyzés: * = Az egyes fogalmak magyarázatát lásd a hivatkozott tanulmányban. Forrás: Keszthelyi - Pesti: A tesztüzemi információs rendszer eredményei 2010. 34-39, és 64-69. o. AKI., 2012 A gépcseréket az egyre növekvő karbantartási-javítási költségek is indokolják. Az MGI által megfigyelt bázisgazdaságok 2002-2011. évi átlagos adatai alapján megállapítható (13. táblázat), hogy egyes különleges esettől eltekintve a <=10 éves használat (illetve selejtezési idő) mellett (tehát átlagosan mintegy 5 éves átlagos kor esetén) minden segédüzemágnál: az éves teljesítés több, a fajlagos kihasználás, a kenőanyag-felhasználás, a javítási óra igény és a (2011. évi árszinten számolt) karbantartási-javítási költség pedig kedvezőbb, mint a hosszabb használat esetén. Fontos adat pl., hogy az egyes segédüzemágakon belül a traktoroknál a teljes állomány 13,1 éves kora ellenére a munkák (nha) 73,5 %-át, míg az arató-cséplő gépek 6,3 éves kora mellett 94,2 %-át 10 éves, vagy ennél fiatalabb gépek teljesítették, ezzel szemben a tehergépkocsiknál ez az arány csak 32,9 % volt. E gazdaságokban a 13,1 éves átlagos erőgéphasználati idő (kor) mellett az összes gépi munka (nha) 71,1 %-át <=10 éves (5,1 éves korú ) erőgépekkel végezték, és e teljesítéshez az összes karbantartási-javítási költség ráfordításnak csak 55,8 %-ára volt igény. A teljes erőgéppark fajlagos karbantartási-javítási költségráfordítása 1.190 Ft/nha, míg a <=10 éves gépeké csak 935 Ft/ nha volt, tehát 21,4 %-kal kevesebb, a >10 éves gépeké pedig 1818 Ft/nha, azaz majdnem kétszerese, mint a <=10 éveseké. A >10 éves gépek szinte minden segédüzemágnál fele kihasználással, és kb. kétszer nagyobb Ft/nha karbantartási-javítási költséggel dolgoznak, mint a <=10 éves gépek. A birtokméret problémái Az AKI különböző anyagai az adatokat szektorok szerint, és több esetben ezeken belül üzemméret vagy ágazati méret szerint is értékeli. Megállapítható, hogy mind a 2010. (14. táblázat), mind a 2001-2010. évek átlaga esetében (hasonlóan a korábbi ilyen feldolgozások eredményéhez) a két szektor adatai nem térnek el döntő mértékben, de több helyen tapasztalható számottevő különbség, összességében azonban a társas gazdaságok adatai kedvezőbbek. A társas gazdaságokban pl. fajlagosan kevesebb az alkalmazott munkaerő és az eszközérték, kissé jobbak a növények termésátlagai, lényegesen több az állatállomány, jobb a tejhozam, valamint a bruttó és a nettó beruházás, de több támogatást is kaptak, és több földbérleti díjat fizettek. A bruttó termelési érték sokkal, a nettó hozzáadott érték mérsékeltebben nagyobb, és lényegesen több az ÉMÉ-re vetített munkajövedelem. A többi eredményadat az eltérő elszámolás miatt nem ad reális képet, de itt is az a következtetés levonható, hogy az egyéni gazdaságok csak akkor lehetnek versenyképesek, ha személyi költségeiket képesek (haj- 14 2013. február
landók) alacsony szinten tartani. Ez a megállapítás főleg a vizsgált egyéni gazdaságok 78 %-át kitevő alsó méretkategória üzemeire vonatkozik, ahol az üzemi STÉ 25 ezer euró, átlagos mezőgazdasági terület 16,95 hektár. Az üzemméret szerinti adatok mindkét szektor esetében szinte kivétel nélkül azt bizonyítják, hogy a nagyobb termelési értéket előállító (nagyobb területtel rendelkező) gazdaságok eredményesebbek. A fenti megállapítás ellenére a 2001-2010. évek átlagánál az üzemek átlagos területe az egyéni gazdaságoknál nőtt, a társas gazdaságoknál csökkent. A társas gazdaságoknál a munkaerő, valamint az állatállomány jobban mérséklődött, illetve több mutató, pl. a munka-jövedelmezőség kisebb mértékben nőtt, mint az egyéni gazdaságoknál, de a társas gazdaságok előnye változatlanul megmaradt, mert a bruttó termelési érték az öt éves átlagok alapján is nagyobb mértékben nőtt, mint az egyéni gazdaságoknál. Az egyéni gazdaságoknál a legnagyobb gond a nettó beruházás alakulása, mely az évtized alatt a számottevő beruházási és agrártámogatások ellenére öt évben is negatív volt, így ha ez a továbbiakban is folytatódik a technológiai színvonal e szektornál jelentősen lemarad. A tejtermelő és a sertéstartó ütemtípusoknál is a nagyobb területtel, illetve állatállománnyal rendelkező gazdaságok eredményei a kedvezőbbek. Különösen kiemelkedik ez a tejhozam, a malac-szaporulat, a nettó beruházás, a bruttó termelési érték, valamint (az eltérő számítási mód ellenére) az ÉMÉ-re vetített munkajövedelem esetében. Megállapítható továbbá, hogy a vizsgált üzemtípusok közül a tejtermelő tehenészetek a legeredményesebbek, de a sertéstartók eredménye is jobb, mint az összes gazdaság átlagos adata. Összegzés A rendszerváltás után napjainkig hazánkban állandó vita tárgya egyrészt a kis és nagy gazdaságok, másrészt az egyéni és a társas gazdaságok szerepe, illetve jelentősége. A kis egyéni gazdaságok kiemelését többen a nyugati családi gazdaságok példájával igyekeznek indokolni, holott ott a birtokok átlagos mérete lényegesen nagyobb, a terméseredmények többnyire jobbak, a jövedelemtermelő képesség számottevőbb, mint nálunk (és korábban sokkal jelentősebb támogatásban részesültek), de ennek ellenére (az utóbbi években) versenyképességük csak kevéssé nőtt, illetve esetenként csökkent is. Tehát a hazai mezőgazdaságban az 1960-90 közötti harminc év alatt bekövetkezett lendületes fejlődés, az elmúlt húsz év eredményei, illetve a nálunk jobban teljesítő nyugati és volt szocialista országok példája alapján felmerül a kérdés, hogy ténylegesen milyen forma volna a legkedvezőbb mezőgazdaságunk számára. Hiszen mind a kicsiknek, mind a nagyoknak, illetve az egyénieknek, és a társas gazdaságoknak vannak előnyeik és hátrányaik, de eredményes működésüket ezek csak részben befolyásolják. Megítélésünk szerint a döntéshez nem bizonyos politikai nézetek (mint az 1950-es években, és egyeseknél napjainkban is), hanem reális adatok figyelembevételére lenne szükség, de talán az lenne a legjobb, ha egyenlő feltételeket teremtve a gazdálkodókra bíznák a döntést. Arra a kérdésre ugyanis, hogy a gazdaság kicsi vagy nagy, egyéni vagy társas legyen, a válasz, illetve az egyetértés azért sürgető, mert hazánk mezőgazdasága az előző két évtizedben alkalmazott agrárpolitika következtében a fejlettebb nyugati országokhoz képest egyre jobban lemaradt. Ez a megállapítás természetesen nemcsak a kis gazdaságokra, hanem a nagyokra is vonatkozik, pedig ezek az őket is korlátozó sok nehézség ellenére eddig még (talán) kedvezőbb helyzetben voltak, mint a kicsik. Ennek ellenére a nagyobb birtokméret miatt elvárható gazdasági előnyük és szakmai fölényük eredményeikben sajnos nem jelenik meg kellő mértékben. Célszerű volna végre elfogadni, hogy a mezőgazdaság Magyarországon is egy olyan termelési ág, amely versenyképességével jelentősen képes hozzájárulni a gazdasági növekedéshez, ezért ennek fenntartása, illetve növelése érdekében kellene a szabályokat is igazítani. 2013. február 15