9. előadás RÖVID TÁV: AZ AGGREGÁLT KERESLET MAGYARÁZATA AZ IS-LM MODELL KERETÉBEN Mihályi Péter TANSZÉKVEZETŐ EGYETEMI TANÁR Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem MAKROÖKONÓMIA Tk. 9.1 fejezet
Makroökonómia előadások magyar nyelven 2 (2018. tavaszi félév) Hétfő: 11:40-13:10 Dátum C Nagyelőadó Témakör Mankiw (1999) fejezet 1 2018. február 5. Alapfogalmak: GDP, áralakulás, munkanélküliség 1-2. és 5. 2 2018. február 12. A gazdaság hosszú távon Vállalat, háztartás 3. 3 2018. február 19. Állam 3. 4 2018. február 26. Pénz 6. 5 2018. március 5. Solow I. 4. 6 2018. március 12. Solow II. A gazdaság rövid távon 7 2018. március 19. Rövid és hosszú táv 8. 8 2018. március 26. Árupiaci egyensúly és az IS - LM görbe. 9. 2018. április 1. Nincs oktatás 9 2018. április 9. Pénzkínálat, bankrendszer 9. és 18. 10 2018. április 16. IS - LM II. és az aggregált kereslet 10. és 18. 11 2018. április 23. Aggregált kínálat 12. 2018. április 30. Nincs oktatás 12 2018. május 7. Fiskális és monetáris politika 9, 16. és 18.
3 A mai előadás vázlata, gondolatmenete 1)Gazdaságtörténeti és elmélettörténeti összefüggések 2)Mi mit jelent (IS, LM)? 3)Kitérő: A keynesi kereszt 4)IS görbe grafikus levezetése kétféle módon
4 A lényeg: (i.) az Y függvényében a keresleti összetevőket változtatjuk (keynesi kereszt). Ekkor a (reál)kamat, valamint exogén tényezők változtatása módosítja a C+I+G egyenesét, és (ii.) a kamatláb függvényében I (=S) eltolódik. Ekkor csak exogén tényezők változtatása módosítja az IS görbét. EZ A KETTŐ UGYANAZ, CSAK MÁS DIMENZIÓBAN.
1. Az 1929-33-as világgazdasági válság nyomán született elmélet 5 Fő üzenet: Rövid távon ragadós árak az aggregált kereslet (AD) elégtelensége visszahat a kibocsátásra (Y) vagy más szóval fékezi azt. De: Mihez képest elégtelen?
6
7 A válság alatt sem K, sem L (vagyis a munkakínálat) nem változott lényegesen, a termelés mégis legalább 30%-kal visszaesett. Az emberek elfelejtettek dolgozni?
8 A nagy gazdasági világválság The Great Depression 1. Az 1929 októberében a New York-i tőzsde összeomlásával kezdődő nagy gazdasági válság 1933-ban érte el csúcspontját az USA-ban, hatásai azonban egészen az 1940-es évekig érzékelhetőek voltak. 2. A világkereskedelem a felére esett vissza, az ipari termelés drasztikusan csökkent, bank- és agrárválság alakult ki, a munkanélküliség soha sem látott méreteket öltött. 3. 1929-33 között az USA 25 ezer bankjából közel 11 ezer ment csődbe. 4. John F. Kennedy apja, Joseph Kennedy a világválság alatt ingatlanügyleteinek köszönhetően hatalmas vagyonra tett szert. Míg 1929-ben 4 milliós vagyonnal rendelkezett, 1935-ben már 180 millió dollárt birtokolt. 5. Az amerikai lakosság körében 1930-33 között a korábbiakhoz képest visszaesett a halandósági ráta, amit a kutatók elsősorban a stresszmentes életnek tudnak be. 6. Az 1933-ban beiktatott Franklin D. Roosevelt elnöksége alatt az állam a korábbi, szabadpiaci szemléletmód által meghatározott időszakhoz képest jóval erőteljesebben beavatkozott a gazdasági folyamatokba. Roosevelt a New Deal keretében átfogó közmunkaprogramot indított a munkanélküliség felszámolása érdekében, csak a Tennessee folyó völgyében folyó munkálatokban 8,5 millióan dolgoztak 1935 és 1943 között.
A válság előtt a munkanélküliséget nem is mérték az amerikai statisztikusok 9
10 Ezt az ingyenkonyhát Al Capone működtette Chicagóban
Ha összeomlik a gazdaság, megnő az államadósság is 11
12 A válság a fejlett világ egészét sújtotta United States Great Britain France Germany Industrial production 46% 23% 24% 41% Wholesale prices 32% 33% 34% 29% Foreign trade 70% 60% 54% 61% Unemployment +607% +129% +214% +232%
13
14 Az angol bányász és az angol textilmunkásnő példázata
15 Brazíliában kávéval fűtötték a mozdonyokat
Németországban a munkanélküliség is hozzájárult Hitler hatalomra jutásához, majd 16
17 elkezdődik a fegyverkezés (G nő) Millió fő
18
John Maynard Keynes fő műve (1936 február) A világ még nincs túl a válságon! 19
20 Keynes (1883 1946) Az Általános elmélet fő üzenete: a klasszikus, ortodox (vagy neoklasszikus) elmélet csak egy speciális helyzetet, az egyensúlyi helyzetet írja le, az ő, vagyis Keynes elmélete az igazi, az általános elmélet. Helytelen azt feltételezni, hogy a piacgazdaság a teljes foglalkoztatottság felé tart. Az ortodox elmélet feltételezései: A reálbér egyenlő a munka határáldozatával (Hamis) A reálbér egyenlő a munka határtermékével (Igaz) Érvényesül a Say-törvény (Hamis)
21 A Say-törvény A Say-dogmát vagy Say-törvényt Jean-Baptiste Say francia klasszikus közgazdász fogalmazta meg 1803- ban. Mivel a javak előállítói azok eladása révén pénzt, jövedelmet szereznek, és ezt más javak vásárlására fordítják, összgazdasági szinten az áruk (ide értve a termelési tényezőket, köztük a munkaerőt is) kereslete és kínálata egyenlő kell hogy legyen. Egyszerűbben: minden kínálat megteremti a maga keresletét.
22 Miért nincs elegendő kereslet? Az üzleti bizalom ingatag A várakozások pszichológiailag determináltak A pénz önálló haszonnal bír (likviditás) Keynesi módszertana: Hosszú táv helyett rövid táv A pénz kiemelt szerepe Az árak helyett az aktivitás (output) szintje áll az elemzés központjában Az aggregált fogyasztás és a megtakarítás a jövedelem stabil függvényei, a beruházás viszont ingatag A megtakarítást és a beruházást különböző személyek végzik A megtakarítás és a beruházás kapcsolatában a beruházás a döntő. A kamatláb monetáris kategória, a pénzkereslet függvénye A reálbérek határozzák meg a foglalkoztatás volumenét, és nem fordítva.
23 Hosszú táv Rövid táv A hosszú távú növekedés modelljei (a Solow modell is) azt állítják, hogy az egyensúlyi növekedési pályán az előrehaladás üteme csak a kínálattól (K,L) és a termelési tényezők arányaitól függ. Keynes nagy felfedezése az, hogy rövid távon az aggregált kereslet (AD) nagysága határozza meg az egyensúlyt. (Ism.: A hosszú táv csalóka vezető jelen ügyeink vitelében. Hosszú távon mindannyian halottak vagyunk. )
24 Hogyan kapcsolódik ez a múlt órai anyaghoz? Az AD görbe bemutatásakor azt hangsúlyoztuk, hogy az aggregált keresletre hat a pénzkínálat, azaz a monetáris politika. Most megmutatjuk, hogy a fiskális politika hatása miképpen működik.
25 Eddigi ismereteink szerint mit tudunk mondani AD alakjáról, mozgásáról? Monoton csökkenő, konvex függvény (mikroökonómia). Ismétlés!!!
26 2. Mi mit jelent az IS-LM? Továbbra is zárt gazdaságot feltételezünk: X, M = 0, mivel rövidtávon gondolkozunk, az árszínt nem változhat (nominál kamat = reálkamat).
Az IS LM görbe mint a keynesi elmélet magyarázó modellje született meg. 27 Pár hónappal a könyv megjelenése után, 1936 őszén több angol közgazdász megpróbálta matematikailag modellezni Keynes fő művét. Így született meg John Hicks (1904-1989) fejében az IS-LM görbe. Hicks 1972-ben Nobel díjat kapott
IS görbe 28
29 Mit jelent a likviditás? Ez a kép már szerepelt. A likviditásról, és az IS LM modell második feléről (LM) majd csak a jövő órán lesz részletesen szó.
30 Minden a kamaton (r) múlik!!! Mind a beruházási kereslet (I), mind a pénzkereslet M D nagyságát jelentősen befolyásolja a (reál)kamat. Az aggregált kereslet alakulása (a két piac vagyis az árupiac és a pénzpiac közötti kölcsönhatásán múlik.
31 3. Egy zárójeles gondolat: A keynesi kereszt https://www.khanacademy.org/economics-finance-domain/macroeconomics/incomeand-expenditure-topic/keynesian-cross-tutorial/v/keynesian-cross
32 Új fogalom: a tervezett kiadás (E): E = C + I + G Már tanult fogalmak (részben újrafogalmazva: fogyasztás és tervezett beruházások. Rendelkezésre álló jövedelem.
A tervezett és tényleges beruházás közti különbség: 33 Rövid távon az aggregált kereslet több is és kevesebb is lehet, mint a hosszú távú egyensúlyban. Erre a lehetőséget a készlet-változás adja meg.
Egyensúly 34
A keynesi kereszt grafikus ábrázolása (egyensúlyban) 35 Behelyettesítve és az exogén változókat külön jelölve: E = C(Y T) + I + G
36 Mi van, ha nincs egyensúly? A tervezett kiadások alacsonyabbak, mint a tényleges (E1 < Y1); a vállalatok kevesebbet adnak el, mint amennyit termeltek; így nő a raktárkészlet, emiatt a következő periódusban csökkentik a termelést 1. lépés 2. lépés
és fordítva 37
Tervezett kiadások egyenese 38
A kormányzati kiadások növelése csodát tesz 39 ΔY > ΔG Ez a multiplikátor hatásnak köszönhető. ΔY / ΔG = multiplikátor ΔY > ΔG (Ez a csoda, vagy trükk ). Hogyan??? Feltételezzük, hogy P nem változik.
Mitől van multiplikatív hatás? 40
41 A keynesi gondolat (Harrod-féle multiplikátor) első interpretációja az volt, hogy fel van találva az örökmozgó. Ha a kormány növeli a kiadásokat, akkor a gazdaság végtelenül hosszú ideig növekedni fog.
42 Egy egyszerű számpélda A kormányzati vásárlások kezdeti változása = ΔG A fogyasztás 1. változása = MPC x ΔG A fogyasztás 2. változása = MPC x ΔG x MPC = MPC 2 x ΔG A fogyasztás 3. változása = MPC 3 x ΔG ΔY = (1 + MPC + MPC 2 + MPC 3 + ) X ΔG Ha MPC = 0,6, akkor A multiplikátor (ΔY/ΔG ) értéke 2,5. Vagyis +1 $ kormányzati vásárlás 2,5 $-ral növeli az egyensúlyi jövedelmet.
43 Ugyanígy működik az adómultiplikátor is Ha emelik az adókat, csökken a fogyasztás, csökken a GDP is.
44 ha csökkentik az adókat (mint Kennedy 1964-ben), akkor nő az aggregált kereslet és a GDP, a munkanélküliség pedig csökken. És tényleg ΔGDP 1964 : 5,3%, ΔGDP 1965 : 6,0% U 1963 = 5,7%, U 1964 = 5,2%, U 1965 = 4,5%,
45 Megszorítás Az adómultiplikátor csak egyösszegű, vagy fix adók esetén működik a bemutatott módon. Ha az adó százalékos formában van kivetve, akkor más lesz a helyzet.
46 Csakhogy, lehet a történéseket másképpen is magyarázni! Ha csökkennek a jövedelemadók, akkor jobban megéri dolgozni. Ezért nő a foglalkoztatás, aminek az eredménye a magasabb GDP és az alacsonyabb munkanélküliség. Vagyis: korábban a munkanélküliek egy része azért nem dolgozott, mert nem érte meg. Itt érhetjük tetten a keresleti és a kínálati közgazdászok ellentétét. Leegyszerűsítve: A neoklasszikus (fő áramú) közgazdászok kínálati alapon gondolkodnak, a kereslet -re alapuló elmélet a Keynesiánusok álláspontjára épül(t).
47 4) Most nézzük meg a beruházások (I) működését, ha megengedjük, hogy a hitel ára (r) változzék rövid távon is. A fiskális politikát (T, G) viszont adottnak tételezzük fel. Ha a fiskális politika mégis változik, akkor az IS görbe eltolódik.
48 Az IS görbe levezetése geometriailag Egyszerűbb módszer I = I (r)
49
50
51 A kamatláb emelkedése ceteris paribus - csökkenti a jövedelmet (a GDP-t). Vagy fordítva: a jövedelem növekedés csökkenti a kamatlábat. Az IS görbe mindig negatív meredekségű.
52 Minél magasabb a kamatláb, annál alacsonyabb a tervezett beruházások szintje, és ezért a tervezett jövedelemszint is.
53 Az IS görbe eltolódásai fiskális változások esetén. Ha nő C 0 Ha nő I 0 Ha nő G Ha csökken T
54 Az IS görbe értelmezése a kölcsönforrások piacán Y C G = I S = I S = Y T C + (T G) vagyis makroszinten S egyenlő a magán és az állami megtakarítás összegével. A nemzeti megtakarítás a kölcsönforrások kínálatát, a beruházás a kölcsönforrások keresletét jelenti. Ha I helyébe pedig a beruházási függvényt, C helyébe a fogyasztási függvényt írjuk, akkor Zárt gazdaságban a (reál)kamatláb (r) úgy alakul, hogy a hitel kínálat és a hitel kereslet egyensúlyban legyen. Kérdés: Milyen korlátai vannak r szabad alakulásának? I (r) = Y C(Y-T) G
A következő lépés: 55
56 Köszönöm a figyelmet! Az LM görbe jövő héten kerül sorra.
57 Az IS görbe levezetése geometriailag a) Bonyolultabb módszer
58
Ha nő a kamat, lecsökken a beruházás. Ha csökken a beruházás, a tervezett kiadások egyenese lefelé tolódik, alacsonyabb jövedelmet eredményezve. 59
60
Az IS görbe ábráján is jelöljük ezeket az új értékeket! 61
Magasabb kamathoz alacsonyabb szintű beruházás tartozik. IS negatív meredekségű! 62