A m!anyag csomagolóanyag gyártás helyzete Magyarországon 2010-ben

A m!anyag csomagolóanyag gyártás helyzete Magyarországon 2010-ben Buzási Lajosné * f!munkatárs 1. Nemzetközi kitekintés Az angol PIRA INTERNATIONAL LTD. piackutató cég 2011-ben közzétett tanulmánya szerint, a világ rugalmas csomagolóanyagokat el!állító iparának termelési értéke 2011-ben nagy valószín"séggel 58,3 Mrd USD-t ér el. El!rejelzésük alapján a csomagolóipar ezen ágazata valamivel gyorsabban fejl!dik, mint az ágazat egésze (3/év), azaz 4,1-os átlagos éves növekedéssel számolnak egészen 2016-ig, mellyel az összes csomagoló - anyag piacból e szegmens 71,3 Mrd USD-t hasít ki. A hajtóer! a hagyományos anyagok, mint az üveg, a fém és a karton helyettesítése korszer" m"anyagokkal. Becslésük szerint a szektor felvev!képessége a 2011. évi 18,1 millió tonnáról 2016-ra 22,5 millió tonnára növekszik. A legnagyobb b!vülés a fejl!d! ázsiai régiókban, Latin-Amerikában, Kelete-Európában és Afrikában, valamint a Közel-Keleten várható az elkövetkez! években. A világ 2010. évi kiskereskedelmi kész csomagoló - anyag-egységek (RRP retail-ready packaging) felhasználását anyagtípusok szerint az 1. 2 ábrákon mutatjuk be. A csomagolóanyagok e népszer" típusa 2010-ben 19 millió tonnát tett ki, s gyors fejl!désének eredményeként 2016-ra elérheti a 27 millió tonnát. 1. ábra. A világ RRP típusú csomagolóanyag felhasználása anyagfajtánként 2010-ben (Forrás: Pira International) 2. ábra. A világ rugalmas csomagolóanyag felhasználásának megoszlása régiónként 2011-ben 3. ábra. A világ zöld csomagolóanyag felhasználásának megoszlása régiónként 2011-ben 5,7-os átlagos évenkénti növekedéssel, 212 Mrd USDra emelkedhet. A zöld csomagolóanyagok alakulását régiónként mutatja a 3. ábra. A német M#ANYAG-FELDOLGOZÓK SZÖVETSÉGE, a GKV (GESAMTVERBAND KUNSTSTOFFVERARBEITENDE INDUST- RIE) adatai szerint, 2010-ben Németországban is növekedett a m"anyag-felhasználás. A 2009. évi 11,4 millió tonnával szemben 7-kal többet, 12,2 millió tonnát dolgoztak fel a német vállalatok. Értékben a javulás mértéke 14-os volt. A mennyiségi és forgalmi adatokat az 1. táblázatban részletezzük. A mennyiség mintegy harmadát csomagolószerek el!állítására fordították (4. áb - M!anyagipari trendek Ugyanakkor ma már komolyan kell számolni az ún. zöld csomagolóanyagok használatával, amelyek alap - anyaga részben növényi eredet", részben reciklált, újrafeldolgozott anyag. Különösen nagy az érdekl!dés az ide számító lebomló csomagolások iránt. Ez a ma már külön kezelt csomagolóanyagfajta 2010-ben 161 Mrd USD forgalmat ért el, és a FREEDONIA szakért!i szerint ez 2015-ig, * Magyar M"anyagipari Szövetség 4. ábra. Németország m!anyag-felhasználása alkalmazási területenként 2011. 48. évfolyam 10. szám 361

1. táblázat. Németország m!anyagiparának bemutatása területek szerint 2008 és 2010 között Mennyiség, millió tonna Forgalom, milliárd euró M!anyag-feldolgozás szektorok szerint 2009/2008 2010/2009 2008 2009 2011 2008 2009 2010 Összes m"anyag-feldolgozás 12,8 11,4 12,2 52,3 45,0 14,0 51,3 14,0 Csomagolás 4,1 3,8 4,1 12,5 10,7 14,4 12,2 14,0 Épít!ipar 3,1 2,9 3,0 11,1 10,3 7,3 10,8 5,0 M"szaki alkatrészek (járm" és E+E) 2,5 2,0 2,2 12,1 9,7 23,0 11,9 22,7 Egyebek 3,1 2,7 2,9 16,1 14,3 11,1 16,4 14,6 ra). Ez 7,9-kal többet a 2009. évinél, 3,8 millió tonnával szemben 4,1 millió tonna volt. Érdekes összehasonlítani a németekét!l lényegesen eltér! indiai és svájci adatokat (4. 7. ábrák, 2. táblázat). 5. ábra. India m!anyag-felhasználása alkalmazási területenként 2010-ben 2. Magyarország m!anyag csomagolóanyag ipara A világ felhasználási szerkezetéhez hasonlóan, a hazai csomagolóanyagok között 2010-ben értékben mintegy 38-os részaránnyal szerepelnek a m"anyagok, ezzel a második helyen, szinte holtversenyben állnak a papír mögött (3. táblázat). A 8. ábrán jól látható, hogy a 2008 2009. évi válság hatásait, az általános gazdasági helyzetnek megfelel!en, sikerült leküzdeni, mindhárom görbe egyértelm"en a 2009. évi visszaesés utáni er!teljes növekedést mutatja. 6. ábra. Svájc m!anyag-felhasználása alkalmazási területenként 2010-ben 7. ábra. Svájci csomagolóanyagok megoszlása értékben, 2010- ben 8. ábra. M!anyag csomagolóeszközök forgalma 2000 és 2010 között értékben (Forrás: CSAOSZ) Csomagolóanyag fajta 2. táblázat. Svájc csomagolóanyag forgalma anyagfajták szerint 2009 és 2010-ben Forgalom, millió CHF Változás Foglalkoztatottak száma Üzemek száma 2010 2009 2010 2009 2010 2009 M"anyag 3618 3290 10,0 9270 9000 77 77 Alumínium 355 350 1,4 1600 1600 8 8 Acéllemez 200 190 5,3 630 620 7 7 Üveg 104 104 0,0 208 202 1 1 Karton 560 570 1,8 2200 2300 28 28 Hullámpapír 449 430 4,4 1300 1300 6 6 Fa 495 458 8,1 1010 1010 77 74 Csomagológépek 933 852 9,5 2920 2920 34 34 Összesen 6714 6244 7,5 19138 18952 238 235 362 2011. 48. évfolyam 10. szám

Forrás: Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség 3. táblázat. Magyar csomagolóeszköz forgalom 2005 2010 között, millió Ft Csomagolóeszköz Év Értékesítés Ebb"l export Import Felhasználás Papír M"anyag Fém Üveg Fa Összesen Felhasználás részarány az összesb"l, 2005 115 121 15433 42856 142544 43,7 2006 131519 17920 48262 161861 42,3 2007 147610 20276 47305 174639 44,1 2008 145406 23634 44842 166614 40,3 2009 136015 26670 48349 157694 41,2 2010 144945 30885 53656 167716 37,5 2005 99467 49019 43564 94012 28,8 2006 124589 49018 46880 122451 32,0 2007 142679 61893 51518 132304 30,3 2008 157404 64518 53488 146259 31,4 2009 146004 70249 49903 125698 32,9 2010 186036 85030 66677 167683 37,5 2005 42905 15259 37300 64946 19,9 2006 41152 17886 42957 66223 18,3 2007 44746 26534 53087 71299 17,7 2008 43722 19930 51257 75049 18,1 2009 42493 20882 508832 72444 18,7 2010 49006 24063 55529 80472 18,0 2005 8572 2856 7933 13649 4,2 2006 8045 3576 9260 13729 3,6 2007 9429 3658 8584 14355 3,6 2008 8561 3966 10519 15114 3,7 2009 11867 15794 13709 9782 2,7 2010 10697 9981 10024 10740 2,4 2005 14319 8537 5349 11 131 3,4 2006 12397 9516 6513 9394 2,5 2007 12941 11 516 9106 10531 2,6 2008 16764 14009 8076 10831 2,6 2009 18517 8125 6636 17028 4,5 2010 21037 7471 6808 20374 4,6 2005 280384 91104 137002 326282 2006 317775 109570 153872 362077 2007 357405 123877 169600 403128 2008 371857 125848 167858 413867 2009 355568 138155 169355 386768 2010 379981 150815 183391 446985 9. ábra. Csomagolóeszközök felhasználása 2002 és 2010 között mennyiségben, anyagfajták szerint (Forrás: CSAOSZ) 10. ábra. M!anyag csomagolóeszközök mennyiségi adatai 2000 és 2010 között (Forrás: CSAOSZ) 2011. 48. évfolyam 10. szám 363

A 10. ábrán hasonló a görbék lefutása, mint a 9. ábrán az értékben megadott adatoknál. A nemzetközi gyakorlatnak megfelel!en a csomagolás jelenti a legnagyobb területet a m"anyag-felhasználáson belül. 2010-ben növekedett a csomagolóanyagok gyártott mennyisége, exportja és az importja is. A gyártott mennyiség 24 kt-val 7-kal növekedett, viszont a részarány 2009-hez képest 1-kal csökkent. A feldolgozott termékeket felhasználás szerint, az információt szolgáltató vállalatok adatai alapján soroltuk be. A m"anyag-felhasználásban jelent!s még az épít!ipari és a háztartási cikkek részesedése. Az autóipar és az E+E ágazat részesedése 2009-hez képest növekedett. Változatlan maradt a bútoripari, a mez!gazdasági és a sport, játék ágazatok részaránya (11. ábra). Az egyes m"anyag csomagolószerek arányát a 12. ábra mutatja. 11. ábra. A hazai m!anyag-felhasználás ágazatonként 2010- ben (Forrás: MMSZ) 12. ábra. A m!anyag csomagolószer-forgalom termékenkénti megoszlása 2010-ben (Forrás: CSAOSZ) A csomagolási célú felhasználás az egyes m"anyagféleségeknél széles határok között változik, a PE-LD, PP és PET-nek meghatározó a szerepe, a poliolefinek nagyobb, míg a többi m"anyag típus kisebb hányadot képvisel. 2010-ben összesen 287 kt m"anyagból készült ilyen termék, szemben a 2009. évi 263 kt-val (4. táblázat). 2009-hez képest 20-kal n!tt a PS, 10,1-kal a PE- HD, 9,8-kal a PP és 5,7-kal a PET felhasználása az összes csomagolószer gyártásában, a többi anyagé is növekedett, de kisebb mértékben. 2.1. PE-LD A 2010-ben 83,1 tonnára n!tt 5,6-os mértékben a csomagolási célú PE-LD felhasználás, így továbbra is az els! helyen áll a m"anyagok között. A termékek dönt! többsége fólia volt, az egyszer" natúrfóliától a többréteg"ig, valamint zsugorodó és nyújtható fóliák egyaránt szerepelnek a választékban. A gyártók nagy része konfekcionálással és nyomtatással is foglalkozik, de számos olyan vállalkozás van, amely vásárolt fólia konfekcionálására szakosodott. A hazai gyártású PE-LD csomagolóanyagok választéka és esztétikai megjelenése korszer", de választéki és egyéb okokból jelent!s az import is. A 392010 vámtarifa számon az elmúlt 9 évben bonyolított külkereskedelem adatait a 5. táblázatban mutatjuk be. 2002 kivételével az egyenleg negatív, vagyis a behozott mennyiség mindig meghaladta a kivitelt, 2006-ban az import igen magas, 20-ot meghaladó módon volt nagyobb a 2005. évi adatnál, így a negatív egyenleg több mint másfélszerese a 2005. évinek. A folyamat nem állt meg, és 2008-ban, 2007-hez hasonlóan, az import tovább növekedett, több mint kétszerese volt az exportnak. 2009-ben némileg csökkent, míg 2010-ben ismét emelkedett az import, így a szaldó továbbra is jelent!sen negatív maradt. 2010-ben az exportált polietilén fóliák mennyiségének több mint fele, nem nyomtatott vékony PE-LD fólia volt. Az import nagyon koncentrált, a polietilén fólia mintegy fele, Németországból származik. Az export lényegesen szétszórtabb és más irányú, Románia, Lengyelország, Németország, Olaszország, Szerbia és Csehország a legjelent!seb vásárló. A PE-LD fóliák jelent!s hányadát konfekcionáltan, hordtáskák, zsákok, zacskók formájában használják fel. Az adatbázisunkban szerepl! cégek adataiból 2010-r!l összesen 25,8 kt konfekcionálás ismert számunkra. A konfekcionált termékekb!l is jelent!s a külkereskedelmi forgalom, hazánk tartósan nettó import!r, 2010- ben a fólia forgalomhoz hasonlóan b!vült ugyan az ex- 4. táblázat. M!anyagok csomagolástechnikai felhasználása 2010-ben PVC-U PVC-P PE-LD PE-HD PP PS PET Összes felhasználás, kt 53,1 55,1 112,2 58,1 158,3 75,8 61,1 Csomagolási célú felhasználás, kt 8,8 1,3 83,1 37,1 76,0 16,2 59,3 Részarány, 16,6 2,3 74,1 63,9 48,0 19,7 97,1 Az egyes m"anyag típusok csomagolásban elfoglalt részaránya, 3,1 0,5 28,9 12,9 26,5 5,6 20,6 364 2011. 48. évfolyam 10. szám

port, de nem csökkent eléggé az import, és így továbbra is negatív az egyenleg (5. táblázat). A korábbi években jelent!s volt a távol-keleti import rendkívül alacsony áron, esetenként alig haladta meg az alapanyag belföldi beszerzési árát. A 2010. évi vámstatisztikák már nem tartalmaznak jelent!s távol-keleti importot, de ez nem jelenti ennek egyértelm" megsz"nését. EU tagságunkkal változott a rendszer, nem a tényleges származási hely van feltüntetve, hanem a beszállító ország. Ha egy áru valamely EU országba már belépett, a továbbiakban már az szerepel a vámstatisztikákban. Az EU 2009-ben és 2010-ben dömpingvád eljárást folytatott a Távol-Keletr!l származó hordtáskák importja ellen. 5. táblázat. Polietilén fóliák külkereskedelme 2002 2010 között Export, t 19$472 17$855 19$723 20$928 21594 19958 20931 19645 22273 Import, t 17196 19981 22784 31290 38310 40174 42289 38927 41733 Egyenleg, t 2276 2126 3061 10362 16716 20216 21358 19282 19460 6. táblázat. Polietilén zsákok, zacskók külkereskedelmi forgalma 2002 2010 között Export, t 5974 5975 6010 6380 6419 6531 7684 8405 11 898 Import, t 7833 9696 8123 11 699 15235 19597 24740 22002 20749 Egyenleg, t 1859 3721 2113 5319 8816 13066 17056 13597 8851 7. táblázat. Fedél, kupak külkereskedelmi forgalma 2002 2010 között Export, t 22784 26114 29690 30390 34097 35686 33765 35270 36470 Import, t 6714 7309 6973 7134 8089 8173 7761 8686 9846 Egyenleg, t 16070 18805 22717 23256 26008 27513 26004 26584 26624 8. táblázat. Doboz, láda külkereskedelmi forgalma 2002 2010 között Import, t 13914 14265 15252 12845 9823 10429 12460 10089 12937 Export, t 5378 5423 6826 10194 13510 12022 11 108 6502 12006 Egyenleg, t 8536 8842 8426 2651 3687 1593 1352 3587 931 2.2. PE-HD A csomagolóanyagként felhasznált 37,1 kt PE-HD megoszlása az egyes feldolgozási technológiák szerint az alábbi: fólia 35,9, üreges test 39,0, kupak 11,2, láda és rekesz 13,9. Ez közel azonos a 2009. évivel, valamelyest csökkent a fóliák és n!tt a kupakok részaránya. A PE-HD üreges testek gyártása változatlanul elmarad a nyugat-európai arányoktól, a háztartási kemikáliák, tejtermékek és gyümölcslevek csomagolásánál az új anyag, a PET gyorsabban terjedt el. A kupak az egyik legjelent!sebb exportcikke a hazai m"anyag-feldolgozó iparnak. Meghatározó a szerepe néhány multinacionális vállalat magyarországi üzemének, de további cégek is részesednek a jelent!s és b!vül! exportból. Több olyan nemzetközi cég is van, amely a magyarországi termel! üzeméb!l látja el els!sorban a keleteurópai piacokat. Az export és az import mennyisége is növekedett 2010-ben, de az arányok nem változtak számottev!en, a kivitel továbbra is lényegesen meghaladja az importét, így jelent!sen pozitív a cikkcsoport külkereskedelmi forgalmának egyenlege (7. táblázat). A láda, rekesz igen összetett termékcsoport, méret és forma szerint is igen sokféle van forgalomban, ugyanakkor jelent!s reklámhordozó is, els!sorban a sör, a bor, az üdít! italok és a tejtermékek forgalmazásánál szembet"- n! ez a funkció, a rekeszgyártóknál komoly piaci tényez!t jelent. 2008 óta sajnos kedvez!tlenül alakult a cikkcsoport külkereskedelmi forgalma. Jelent!sen növekedett az import, az export pedig nem er!södött meg annyira, hogy a negatív egyenleget átfordította volna. A külkereskedelmi forgalom részleteiben a 8. táblázat szerint alakult. 2.3. PP Statisztikáink szerint a polipropilén a csomagolóanyag gyártáshoz a második legnagyobb mennyiségben felhasznált m"anyag. Az összesen 76 ktonnát igen változatos formában dolgozzák fel, a teljes mennyiség több mint fele fólia, változatlanul meghatározó a TAGHLEEF INDUST- RIES (volt RADICI) KFT. BOPP fóliagyártása. Kb. egynegyede fröccsöntött csomagolóanyag, els!sorban kupak, de jelent!s a vödör mennyisége is, számottev! még a flakongyártás, valamint a mélyhúzással vagy gyors fröccsöntéssel gyártott, tejipari és hidegkonyhai termékek csomagolására használatos poharak, dobozok mennyisége. A PP csomagolóanyagok közül egyértelm"en csak a fóliák külkereskedelme számszer"síthet!, a 2004-ig tartó gyors növekedés után az export kissé visszaesett, de az import is számottev!en csökkent, így az egyenleg továbbra is jelent!s aktívumot mutat (9. táblázat). 2011. 48. évfolyam 10. szám 365

2.4. PET PET felhasználásunk gyakorlatilag csomagolóanyag felhasználást jelent, ezen belül is meghatározók az üreges testek, vagyis a különböz! méret" flakonok. A felhasználás növekedése összhangban a nemzetközi tendenciákkal rendkívül dinamikus volt az elmúlt években. 2010-ben majdnem megközelítette a 60 ezer tonnás szintet, ez az összes m"anyagfelhasználás 8-a, jól közelíti a nyugat-európai számokat. Jelent!s az üdít!italos és ásványvizes palackok el!formáinak fröccsöntése, amelyekb!l az esetek nagy hányadában a tölt!k telephelyén fúvással állítják el! a tényleges csomagolóanyagot. Kisebb arányú a granulátumból egy lépcs!ben történ! gyártás, de ez is jelen van Magyarországon. 2010-ben az átlag magyar fogyasztó éves szinten 110 li - ter ásványvizet fogyasztott, amelynek dönt! többsége egyutas PET palackban került forgalomba. Ezzel a mennyiséggel európai középmez!nyhöz tartozunk, ami jelent!s növekedési lehet!ségre utal. A palackok felhasználásának jellemz! területe hazánkban is a különféle szénsavas üdít!italok, ásványvizek csomagolása, megjelent már a sör is PET palackban, ugyanakkor számos egyéb folyékony élelmiszer és pl. háztatás-vegyipari termékforgalmazásánál is használatos. A széles szájú edények gyártása is megkezd!dött. A hazai gyártású PET fóliát els!sorban mélyhúzott formában, többnyire m"szaki cikkek, esetenként élelmiszeripari termékek csomagolására használják. 2.5. PS A 2010-ben feldolgozott polisztirolnak több mint 20-a csomagolóanyag. A 16,2 kt (20-kal nagyobb mennyiség, mint 2009-ben) polisztirolt alapvet!en két formában használják fel, kb. felét h!formázott pohárként és tálkaként els!sorban a tejiparban, egyharmadát különböz! formahabként, f!leg kényes m"szaki cikkek h"t!szekrény, elektronikai cikkek stb. csomagolásához. A fennmaradó kisebb hányad különböz! apróbb cikkek, pl. gyógyszerek csomagolására alkalmas fiolák. A megel!z! években, ha kis mennyiségben is, de megjelentek már a hazai gyártású, 2,5 liternél kisebb térfogatú PS flakonok. 2010-ben érdekes módon, senki nem számolt be ilyen termék gyártásáról. 9. táblázat. PP fólia külkereskedelmi forgalma 2002 2010 között Export, t 19240 21659 33418 30849 30809 29153 27766 27575 31142 Import, t 10076 11 410 11 844 11 286 13657 10903 7606 6911 7 907 Egyenleg, t 9164 10249 21574 19563 17152 18250 20160 20664 23235 10. táblázat. Kemény PVC fólia külkereskedelmi forgalma 2002 2010 között Export, t 10888 13517 16638 17560 18836 18807 17887 14479 14720 Import, t 2149 2149 1975 2278 2567 2205 2155 1457 1 546 Egyenleg, t 8739 11 368 14663 15282 16269 16602 15732 13022 13174 ami az el!z! évhez képest 2-os növekedést jelent. A termékcsoport külkereskedelmi forgalma továbbra is er!sen pozitív egyenleget mutat, bár 2009-ben csökkent mind az export, mind az import, ami 2010-ben ismét emelkedni kezdett (10. táblázat). A kemény PVC fólia tartósan jó exportcikknek bizonyult, els!sorban gyógyszeripari és egyéb bliszter csomagolásokhoz. A fóliák jó záróképessége, feldolgozhatósága és ára versenyképessé teszi továbbra is az alternatív megoldásokkal szemben. A hazai gyártású lágy PVC csomagolóanyag gyakorlatilag az ONGROPACK KFT. nyújtható fóliája. 2.7. Egyéb m!anyagok Az egyéb m"anyagok önálló csomagolóanyagként gyakorlatilag nem használatosak, összességében a teljes felhasznált mennyiségnek csak 1,2-át teszik ki, f!leg fóliák és flakonok zárórétegeként, vagy egyéb módosító, illetve kiegészít! anyagként szerepelnek. A csomagolóanyagok kb. 50-át élelmiszerekhez használják fel, ezeknek minden esetben meg kell felelniük a vonatkozó magyar és EU el!írásoknak. A szabályozások ismertek a hazai csomagolóanyag-gyártók el!tt, és be is tartják azokat. 3. Magyarország extruder és fröccsönt" gép állománya Tekintettel arra, hogy a fóliák és üreges testek gyártása extruziós úton történik, ezért a 2010-ben beérkezett adatok alapján bemutatjuk a m"anyag-feldolgozáshoz használt extruderek számát, méretét és korát (11. táblázat). Bár fröccsöntéssel jóval kisebb mennyiség" csomagolóanyag készül, a teljesség kedvéért az ezekre vonatkozó legújabb adatokat is közzétesszük (12. táblázat). 2.6. Kemény és lágy PVC A kemény PVC fóliából történ! csomagolóanyag gyártása az összes felhasznált mennyiségnek 16,6-a, 4. Összefoglalás A csomagolástechnika a m"anyag-felhasználás fontos és egyre fejl!d! területe Magyarországon is. Jól mutatja 366 2011. 48. évfolyam 10. szám

ezt, hogy a második legnagyobb hazai m" anyagfeldolgozó cég is a csomagolóipar számára gyártja termékeit. Jelent!s tényez! a csomagolás a m"anyagfeldolgozásban és a m"anyag termékek külkereskedelmi forgalmában egyaránt. A feldolgozott m"anyag közel 40-a csomagolóanyag. Szakmai beszélgetésekben már hallható volt, hogy 2011 folyamán több hazai csomagolóanyagot gyártó cég er!teljes fejlesztéseket hajt végre. E hírek és a nemzetközi trendek alapján úgy ítéljük meg, hogy a csomagolóanyag-gyártás továbbra is a hazai m"anyag-feldolgozás perspektivikus területe. Nemzetközi szakért!i el!rejelzések szerint a csomagolóanyagok forgalmában 2010-t!l 2014-ig évenként 3-os növekedéssel lehet számolni világátlagban. Csiga átmér" mm Forrás: MMSZ Forrás: MMSz 11. táblázat. Az extruderek száma, mérete és kora 2010-ben <40 40 79 80 99 >100 Összesen Részarány Fólia és lemez 36 189 56 63 344 30,9 Cs! és profil 42 167 51 19 279 25,0 Üreges test 38 155 26 10 229 20,5 Granulálásra 5 21 14 24 64 5,7 Egyéb 55 50 30 64 199 17,9 Összesen 176 582 177 180 1115 100,0 1995 el!tt 62 305 95 94 556 49,8 1996 2001 51 110 28 29 218 19,6 2002 2008 53 144 46 48 291 26,1 2009, 2010-ben beszerzett 10 23 8 9 50 4,5 Összesen 176 582 177 180 1115 100,0 Részarány, 15,8 52,2 15,9 16,1 100 12. táblázat. A fröccsönt" gépek száma, mérete és kora 2010-ben Löketteljesítmény, g <500 500 1000 1000 5000 >5000 Összesen Részarány, m!anyag szerint h!re lágyulókhoz 3028 547 513 107 4195 98,3 h!re keményed!khöz 52 11 10 73 1,7 kor szerint 1995 el!tt 832 163 122 12 1129 26,5 1996 2001 857 191 121 9 1178 27,6 2002 2008 1127 159 247 70 1603 37,6 2009, 2010-ben beszerzett 264 45 33 16 358 8,4 Összesen 3080 558 523 107 4268 100,0 Részarány, 72,2 13,1 12,3 2,5 100 2011. 48. évfolyam 10. szám 367