Pszichológiai problémák
Történelmi előzmények Őskor Ókor Középkor Újkor Napjaink Magyarország: 1802, 1826, 1875, 1911
A stigmatizáció pszichodinamikája
a stigmát ősidők óta használják stigmatizálnak egyes személyeket negatív társadalmi hozzáálláshoz társul ilyen stigma pl. a negatív hozzáállás a fogyatékos emberrel szemben A stigmatizációra vonatkozó elméletek: 1. biológiai etológiai elméletek etológia állati viselkedéssel foglalkozik biológiailag célszerű viselkedés, ha kiközösítjük társainkat a sérült egyed kiközösítése halálra ítélése ez a viselkedés csak az állatvilágban fogadható el, emberek világában ezek nem alkalmazhatók
2. Goffmann stigma elmélete: az elutasítást a csonkolással állította párhuzamba a stigma v.milyen erkölcsi bűnhöz társult ( aki lopott levágták a kezét ) a stigmatizáció nemzedékről-nemzedékre hagyományozódik tovább
3. Dinamikus elméletek csoportja: ezen elméletek alapja, h. a stigmatizált ember látványa, közelsége az emberben szorongást kelt alaklélektan- Gestalt pszichológia a diszharmónikus formákra az emberek szorongással reagálnak ez velünk született tulajdonság pl. a csecsemő sírással reagál egy torzult arcra szociális elmélet szociális magatartásunk bizonytalan, ha stigmatizált személlyel találkozunk észrevegyük-e fogyatékosságát, vagy ne? magatartásunk mesterkéltté válik kellemetlen feszültség így inkább elkerüljük ezeket a frusztrációt kiváltó helyzeteket
4. szociális hátrányoktól való félelem: ha fogyatékos emberrel találkozunk, lehet h. bennünket is olyannak látnak az emberek 5. magyarázó elv: azért kerüljük a fogyatékos személyeket, mert arra emlékeztetnek bennünket, h. ez velünk is megtörténhet ok: saját értékeink féltése
Én-kép változása a stigma hatására: az én-kép negatív irányban változik a stigmatizáció hatására az én-kép feed-back mechanizmus alapján módosul: torz kép vetítődik vissza a fogyatékos személyről így mindig negatívabb képet kap vissza magáról ez épül be az én-képébe a fogyatékos ember negatív beállítódása jön létre ez elleni védekezés módja stratégiák alkalmazása
Sérült identitás legyőzésének stratégiái: 1. stigma eltüntetésének kísérlete: a legkézenfekvőbb reakció, mely nem pozitív reakció nem szolgálja az alkalmazkodást 2. sérült képességek fejlesztése: bizonyos mértékig pozitív alkalmazkodásnak tekinthető addig jó, amíg a funkció öröme motíválja
3. épen maradt funkciók területén végzett kompenzáció: pl. a vakoknál a tapintás v. az emlékezet fejlesztése Adler: A szervi csökkentértékűségről c. munkája hogyan kompenzálja a sérült területet a személy 4. valósággal való szakítás: negatív alkalmazkodás menekül abból a világból, ahol a stigmájával együtt kell élnie kifejező eszközei: játék, ábrándozás, álmodozás, fantáziálgatás
5. másodlagos haszon a stigmából: betegségelőny -nek is nevezhető Minden sikertelenségét a stigmájára fogja 6. stigma átértelmezése: meggyőzi magát arról, h. így sokkal jobb, mintha nem lenne stigmája
7. agresszív kapcsolatteremtés: rossz alkalmazkodási forma nem veszi figyelembe az épek finom metakommunikatív jelzéseit nem akarja észrevenni, h. nem akarnak vele kapcsolatot létesíteni 8. előre védekező visszahúzódás: nem meri magát kitenni a társadalom elutasításának saját köreiben mozog, visszahúzódik szigettársadalom létrejötte megkímélik magukat a kedvezőtlen, külső hatásoktól
Fogyatékos gyermek a családban A szülők kezdeti érzelmei Gondok, problémák: - Gazdasági jellegű problémák - Többlet idő kérdése - A családon belüli és kívüli kapcsolatok - Az intézményes ellátás kérdése - Az édesanya munkavállalása - A környezet reakciói
Gondok a gyermekévek elmúlása után A tanköteles kor utáni foglalkoztatás Az önálló életvitel kérdése
Rokkantnyugdíjasok és nem rokkantnyugdíjasok életminőségének összehasonlítása (Hungarostudy 2002) A vizsgált minta: 479 férfi 430 nő Életkor szerint: 18 és 44 év közötti: 157 fő 45 és 65 év közötti: 699 fő 65 év feletti: 52 fő
A vizsgált életminőségi mutatók 1. Pszichológiai életminőség mutatók 2. Az egészséggel kapcsolatos életminőség jellemzők 3. Az elégedettség, mint az életminőség mutatója
Pszichológiai életminőség mutatók WHO jóllét index Beck depresszió kérdőív Reménytelenség Szorongás Vitális kimerültség Önbizalom, hatékonyság, kompetencia Élet értelme, koherenciaérzés Unalom Életcél kérdőív
Az egészséggel kapcsolatos életminőség mutatók Betegségteher index Az egészségi állapot önbecslése A fájdalmakkal kapcsolatos korlátozottság
Az elégedettség, mint az életminőség mutatója Kérdések segítségével tájékozódtak: Anyagi helyzettel Munkával Lakással, lakóhellyel Személyes kapcsolatokkal Háziorvosi ellátással Járóbeteg szakrendeléssel Kórházi ellátással Egészségbiztosítási eljárással TB által nyújtott nyugdíjellátással
Az eredmények A rokkantnyugdíjasok életminősége jelentősen rosszabb az átlagnépességénél Szignifikánsan rosszabb értékeket jeleznek a depresszió, a reménytelenség, a feszültség, a vitális kimerültség, az önbizalom, a koherencia és az elégedettség terén. Több fájdalommal küzdenek, betegségeik nagyobb terhet jelentenek számukra. Az életkor előrehaladtával állapotuk tovább romlik A vizsgált mintán belül a nőknek még rosszabb az életminősége: a jóllét a feszültség, a vitális kimerültség, az élrtcél, az elégedettség és a fájdalmak tekintetében rosszabb eredmények.
Néhány fordított szignifikáns különbség A rokkantnyugdíjasok az átlagnépességhez viszonyítva több életcélt jelölnek meg. A nők az önbizalom és a koherencia terén jobb eredményeket mutatnak. Az unalom mutatója alacsonyabb a nők esetében Ezek, mint pszichés védőfaktorok működhetnek, támogatják a hátrányt jelentő állapottal való megküzdést.
Egy példa a rehabilitációs gyakorlatra Napra Forgó Rehabilitációs Kht.(6 magánszemély és egy alapítvány) Tartósan egészségügyi problémával küzdő népesség 656 ezer munkaképes korú kevesebb, mint 95 ezer ember a munkaerőpiacon (ebből legalább tízezer munkanélküli) többiek rokkantnyugdíj, járadék, eltartott Tematikus program a munka világába való visszatérésre
Számszerű adatok A legutóbbi népszámlálás adatai szerint Magyarországon a népesség 5,7 %-a él valamilyen fogyatékossággal A férfiak körében nagyobb arányban találunk értelmi fogyatékosokat, végtaghiányból adódó károsodásokat, a nők között a mozgássérültek és a gyengén látók aránya a magasabb
Fogyatékkal élők fogyatékosságuk szerinti megoszlása 44 % mozgássérült vagy testi fogyatékos 14 % látási problémákkal küzd (vak egyik, vagy mindkét szemére, vagy gyengénlátó) 11 % nagyothalló, siket vagy beszédhibás 10 % értelmi fogyatékos A fogyatékos emberek 80%-a elmúlt 40 éves
A fogyatékosság megítélése A társadalmi megjelenésnek nagyon fontos szerepe van Méltánytalanul kevés hír jelenik meg a fogyatékkal élőkről tartalmuk egysíkú: a problémák A tömegkommunikáció szerepe kiemelkedően fontos
Nézz a szemembe..mondom a szemembe c. plakát (Tanja Kiewitz grafikus )
Dabanhams reklám
Mi segíthet a másság elfogadásában? EMPÁTIA ŐSZINTE KÍVÁNCSISÁG Gyermekeim mell két Down-kóros kislányt ültettek a hintába szüleik. Csillogó szemükkel kérték, hogy induljon, induljon már az előre, hátra libegés. Fiam és lányom csak nézte, nézte őket Nézték a másik két emberkét, és szívükkel, lelkükkel érezték, hogy ők másabbak, valamiért nagyon másabbak. Aztán lányom bőszen hajtani kezdte magát De a szemük a másik kettőre szegeződött. Ők csak épphogy libbentek egyet előre, egyet hátra, nekik ennyi adatott meg, ennyit adhattak meg szüleik. Aztán lányom már nem lökte tovább a hintát S egyszer csak már ők is épphogy libbentek egyet előre, egyet hátra. Ugyanúgy, mint a másik kettő. S mosolyukkal várták, hogy mosolyt kapjanak (ajánlás Szabóné Krizsán Teréz: Kéek cukokát szépen c. könyvéhez)
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!