A létszámbecslés szerepe a hasznosítástervezésben Dr. Szemethy László egyetemi docens SzIE, Gödöllő Vadvilág Megőrzési Intézet Létszám - sűrűség Létszám: a vad száma a területen ezt jelentjük, de tudjuk-e, kell-e? nehéz meghatározni, sok hibalehetőség. Sűrűség: létszám/terület ennek van biológiai értelme (vadkár, hasznosítás, sűrűségfüggés, élőhely-fejlesztés) könnyebb meghatározni 1
A létszám meghatározás módszerei teljes számlálás szinte lehetetlen vélekedés, saccolás többnyire ezt tesszük becslés: ezt kellene tennünk, mert ez megbízható kipróbált, kidolgozott módszerek matematikai alap ismert hiba nincs abszolút pontos becslés, a hibát is becsülni kell A létszám fajtái abszolút létszám: az állatok száma relatív létszám: pl. létszámváltozás évek között v. évszakonként v. területek között (indexek) pl. kilométerindex: 1 km bejárt úton látott egyedek száma gyors tájékozódás a változásokról 2
A becslés lépései a becslés megtervezése a becslési módszer kiválasztása a becslés idejének meghatározása a mintaterületek kiválasztása résztvevők kiválasztása és betanítása eszközök biztosítása végrehajtás, ismétlések számítás A becslési módszer kiválasztása területek (kvadrátok) sávok vonalak egyebek: territórium térképezés arányváltozások elvonásos módszerek jelölés visszafogás stb. nincs mindenre jó módszer mezei nyúl becslése a legkönnyebb 3
A becslés idejének meghatározása tavaszi törzsállomány nyúl, őz tél vége, tavasz eleje (még belátható terület, járható utak) fácán, őz territórium térképezés április-május őszi állomány minél közelebb a vadászat kezdetéhez beláthatóság (kukorica) problémás napszak: a láthatósághoz igazodva alkonyat után ill. hajnalban A mintaterületek kiválasztása jellemezze a teljes területet (reprezentatív legyen) térkép alapján az élőhelytípusok arányában hosszú vonalak jók véletlenszerű irányok jól járt utak kerülése legalább a terület 15-20% egymást nem keresztező a vad menekülési távolságánál távolabb beláthatóság (tavasszal és ősszel is) a mintaterületek bejárása a becslés előtt, nappal 4
A résztvevők kiválasztása és betanítása sávos módszer 5-10, éjszakai reflektoros 3-4 ember a feladatok pontos elmagyarázása egy vezető kijelölése terepismeret távolságbecslés és az állatok felismerésének begyakorlása (pl. őz róka megkülönböztetés éjjel a szemek alapján) fegyelmezettség Az eszközök biztosítása térkép megfelelő terepjáró(k) papír, toll v. diktafon reflektorok távcső alkalmas ruházat esetleg távmérő esetleg számítógép 5
Végrehajtás, ismétlések a tervek szerint időtartam legfeljebb 2-3 óra (szükség esetén több becslő brigád) legalább 3-szori ismétlés (pl. 3 egymást követő napon) nagy eltérések a több mintaterület is ismétlés minél több az ismétlés annál pontosabb a becslés a becslés idejének változtatása Számítás kidolgozott képletek, számítási módok átlag, szórás kozmetikázás és spekuláció tilos 6
Territórium térképezés fácán kakas ill. őzbak hajnalban a terület teljes bejárása megfigyelő pontokról a hallott ill. látott territóriális egyedek térképi bejelölése rendszeres ismétléssel a territórium térkép kiegészítése a kakassal lévő vezetett tyúkok számának feljegyzése a kakasok ill. bakok számának meghatározása a territóriumok alapján Sávos becslés nappal több sáv mindegyik 100 m széles, 1-2 km hosszú a sáv pontos kijelölése és azonosítása a terepen a sáv területének kiszámítása 5-10 ember (a terep fedettségétől függ) biztosan észleljék az álatokat mindenki a teljes sávban számol a sávból kifutó álatokat igen a befutókat nem szakaszonként értékelés: a megfigyelők által látott egyedszám átlagolása állománysűrűség (db/100 ha) = látott egyedszám átlaga (db) / sávok összes területe (100 ha) 7
Sávos becslés Vonalbecslés: éjszakai reflektoros állománybecslés 1-2 terepjáró max. 15-20 km/h sebesség 3-4 ember/terepjáró gk. vezető reflektorral 300 m re előre figyel, balra, jobbra menő nyulakat jelzi egy-egy megfigyelő oldalanként keresőlámpával világít jelzi a különböző növényzetet (hosszuk a kocsi napi számlálója alapján) a belátható távolságot 150 es sávban a nyulak számát és távolságát (25 m-es pontossággal) őzre 250-300 m-es sáv az adatokat rögtön feljegyzik vagy diktafonra mondják alkonyat után fél órával az ismétléskor ellenkező irányban járják be az útvonalat 8
Vonalbecslés: éjszakai reflektoros állománybecslés Vonalbecslés: éjszakai reflektoros állománybecslés 9
Vonalbecslés: éjszakai reflektoros állománybecslés külön számoljuk ki a jobb és a bal oldalt a sáv területe több rész összege: a belátható távolság és az ehhez tartozó szakasz hosszának szorzata vonalankénti vadsűrűség = a vonalon látott vad száma / a sáv területével teljes vadsűrűség: ezek átlaga (szórás!) célszerű a különböző adottságú részekre külön-külön összegezni a terület bonitálása (jó és rossz részek) feldolgozható km indexként (egy km bejárt úton látott átlagos vadszám) a változások követési ill. bonitálás Úthossz (km) terület (ha) nyúlszám (db) Nettó terület (ha) Pop. sűrűség (db/100 ha) N 1.nap BAL 32.75 373.83 5 152 4949 40.66 2012.4 2 JOBB 28.5 359.4 156 43.41 2.nap BAL 28.5 354.42 5 138 38.94 JOBB 32.75 378.81 153 40.39 3.nap BAL 32.75 373.83 5 139 37.18 JOBB 28.5 359.4 156 43.41 átlag 30.63 366.62 149.00 40.66 szórás 2.13 9.18 7.57 2.24 10
Miért kell a jó becslés? A reflektoros becslés és a vadgazdálkodók becslése közti eltérés. Hely Év Adattári becsült létszám Biharkereszt es Reflektoros létszámbecsl és A reflektoros módszer többletbecslése (%) Forrás 2000 2500 3390 135.6 Dávid, 2001 2001 2800 4959 177.1 Apaj 2001 310 587 189.3 Kompolt 2001 600 1229 204.8 Csongrád 2001 250 451 180.4 Miért kell a jó becslés? A veszteségek becslése és hasznosítás tervezése. 11
Kotorék-számlálás A kotorékbecslés adatai Terület Bejárt útvonal (km) Bejárt terület (ha) Megtalált kotorék (db) Becsült kotorék (db) Becsült törzsállomá ny (db) Abádszalók 74,080 1712 4 53 106 Jászárokszállás 53,060 1567 4 29 58 Karcag 75,450 1712 8 154 308 12
Köszönöm a figyelmet! 13