Az amuri kagyló (Anodonta woodiana woodiana LEA, 1834) Mollusca, Unionidae balatoni behatolásának nyomonkövetése a Sió-csatornán keresztül Anodonta woodiana woodian LEA, 1834 Készült a Balatonkutatási Alapítvány 1996. évi megbízására Készítette: Dr. Kiss Árpád mg. tud. kandidátusa e-mail: kissarpad@tiszanet.hu
TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés Az amuri kagyló (Anodonta woodiana woodiana LEA, 1834) a kelet ázsiából származó, nagytestű, és hazájában Kínában édesvizi gyöngytermelésre is felhasznált kagyló európába kerülése a 6-as évekre tehetô, mikor a Kelet-Ázsiai növényevô halakat Európába, közte Magyarországra is behurcolták. A kagyló ektoparazita lárvái a halak bôrére, úszóira csimpaszkodnak, és rövid 7-12 napos metamorfózis után mint kifejlett kagyló (.5 mm) az aljzatra hullva megkezdi önálló életét. Káros lehet akkor, ha túlszaporodva, a hazai átlagos kagylóbiomasszát jóval meghaladó tömegben elszaporodik, majd a populáció kiöregedése és pusztulása vízminôségi problémákat okozhat. (Kagylópusztulás Soroksár, Balaton). Anodonta woodiana woodiana szaporodása Az 1993-ban végzett balatoni kagylófelmérés során kiderült, hogy a Balaton egyelôre mentes az amuri kagylótól. A biomassza- becslés szerint a tóban kb. 13. tonna kagyló található, zömében a Keszthelyi öbölben. Ugyanakkor, a Sió csatorna mintázásakor 1992-1993-ban Simontornyánál, és Szekszárdnál már elôfordult amuri kagyló, fennált tehát a veszély, hogy az amuri kagyló a Sió- csatornán keresztül -hasonlóan a vándorkagylóhoz, és egyes halakhoz- bejuthat a tóba. A Balatonban jelenleg élô fajok: Anodonta anatina - domináns Anodonta cygnea - gyakori Pseudanodonta complanata. - ritka Unio pictorum - domináns Unio tumidus - gyakori Unio crassus - nem él a tóban 2
Az amuri kagyló parazita lárvái a halakkal a keresztül bejuthatnak a tóba. Ennek a kérdésnek a vizsgálatához a Balatonkutatási Alapítvány megbízására 1996-ban több ponton mintáztam a 1.1. Anyag és módszer 1.1.1. Gyüjtés: A kagylók gyüjtése kézzel történt. Mintegy 15 ponton vizsgáltam a Balatont és a Sió-csatornát, ezek közül mindössze mintavételi ponton találtam kagylót. A gyüjtési pontokat a jelzi. A gyüjtés során a következô adatokat vettem fel a lokalitásokról: lokalitás, vízmélység, aljzat minôsége, átvizsgált terület, vízáramlás sebessége. A gyüjtés során válogatás nélkül minden élô kagylót kiszedtem mivel a kvadrátmódszer a legtöbb lokalitáson használhatatlannak bizonyult, vagy a rendkívül ritka elôfordulás, vagy a mozaikos mederviszonyok miatt. A faj és biomasza összetétel megállapításához viszont az összes elôforduló Unionidae válogatás nélküli begyüjtése volt szükséges. 1.1.2. Adatfelvétel: Az adatfelvétel során felvett adatok: Fajnév, ivar, szaporodási adatok, testméretek, növekedési gyűrűk mérete és száma. A méreteket és a növekedési gyűrűket tolómérôvel vettem fel.1 mm pontossággal. A tömeget nem mértem, hanem az évek során felhalmozott méret-tömeg összefüggésekkel határoztam meg az egyedenkénti tömeget, majd a lokalitásonkénti biomasszát. Korábban már kiderült, hogy az ivararány mind az A. woodiana, mind a honos Unionidae-k esetében kb. megközelíti az 5-5 %-ot. Az augusztusi gyüjtés miatt azonban csak az A. woodiana volt szaporodóképes állapotban, ezért a glochídiumokat tartalmazó nöstényeket is jelöltem. Az A. woodiana a parazita glochidiumai föleg júniustól augusztusig fejlôdnek ki, a lárvák ekkor tapadnak meg a halakon, és kb. -12 napos metamorfózis után alakul ki a kiskagyló. A hazai Anodonta cygnea és A. anatina glochidiumai viszont télen, február márciusra érnek be, amikor a halak még kevéssé mozognak. Úgy tűnik, hogy a faj hazai és európai terjedését ez a szaporodásbiológiai különbség is segít, hiszen a haltelepítések, halszállítások egy része ebben az idôben zajlik. Rövidítések: Aa =Anodonta anatina, Aw = Anodinta woodiana, Up = Unio pictorum, Ut = Unio tumidus, 1.1.3. Adatfeldolgozás: Az számitógépbe vitt adatok feldolgozására ábrák, rajzok készítésére a Windows alapú Excel 4., Winword 2., és DOS alapú GBSTAT, és Hardvard Graphics programokat használtam. Az éves növekedés meghatározásához a növekedési gyürűpárok analízise kitaposott út. A kagylók aktuális méretét nem használtam fel, hiszen a gyüjtés augusztusban történt, ezért az idei növekedés kb. 1/3-a még hiányzott. 3
A kagyló gyûrû méretek felvétele H(+)2 H(+)1 Koordinátarendszerbeli ábrázolás X=Hn-1 Y= a Hn-1 hez tartozó H+ H(2) H(1) H(3) A héjakról leolvasott, lemért növekedési gyürüket fajonként, és az A. woodiana esetében lokalitásonként is párokba rendeztem. A Hn= az n-dik évben elért hossz, a Hn-1=az azt megelôzô évben elért hosszúság. Hn>Hn-1. A két gyürű hosszának távolsága a H+ = Éves növekmény mm. A kagylókról, a gyürű, amennyiben van nála rövidebb akkor Hn jelölést kap, ha hosszabb is van nála, akkor ebben az esetben Hn-1. Egy gyűrű tehát maximum 2-szer szerepelhet a számításban. Végül a gyürüpárokat Hn-1 alapján nagyságrendi sorba rendeztem, majd a hozzájuk tartozó Éves növekménnyel XY koordinátarendszerben ábrázoltam Hn- 1=X tengely, H+ =Y tengely. Minden fajnál az adatok símítása csúszóátlaggal történt. 2. Eredmények 2.1. A lokalitások jellemzése: A Sió-csatorna mederviszonyai jelentôsen meghatározzák a kagylók életfeltételeit. A csatorna helyenként megközelíthetetlen, a partoldal meredek, növényzettel sürűn benôtt. A mederviszonyok változatossága jelentôs eltéréseket okozhat az egyes fajok elôfordulásában. Mindezek figyelembevételével már elôre is megállapítható hogy a megállapított csak megfelelô fenntartásokkal értelmezhetôek. A meder, sodrási, és vízmélységi eltérések jelentôs mozaikosságot okoznak, mind a, mind a. A különbözö lokalitások áttekintése során könnyű belátni, hogy a Sió-csatorna változatos mederviszonyai és vízhozambeli ingadozásai lehetnek elsôsorban az okai az eltéréseknek. Lokalitások térképe 4
Mezôkomárom 5
Mintavételi pontok jellemzése Balatonaliga Balatonszabadi Sóstó Siófok Balatonszéplak Zamárdi Siójut Mezôkomárom Ozora Simontornya Sárszentlôrinc Kölesd Nádas mellett 6-7 cm mély vízben, a parttól néhány méterre találtam a két A. anatínát. Az aljzat -mint a déli parton általában- homok. A nyilt víz gyakorlatilag kagylómentes. Fontos megjegyezni, hogy kagylók csak a nádas és a part közötti részen élhetnek. Ennek az az oka, hogy a nádas csökkenti a hullámzás erejét, ésezzel a fiatal kiskagyló betemetôdésének esélyét. Talán ezek miatt itt roppant alacsony a sürüség Ezen a lokalitáson hiányzott a nádas, az aljzat pedig a hullámzás által fodrozott homok. A vízmélység sekély, kb. 4-6 cm volt, tehát kagylók számára gyakorlatilag lakhatlan élôhely. A déli part azon szakaszain lehet kagylókat találni, ahol viszonylag védett a terület a hullámzás és a szél felkavaró hatása ellen, valamint a vízmélység nagyobb 2 m-nél Nádas ezen a lokalitáson nem volt. 3 db Unio pictorum-ot találtam kb. 2 m2-en a mólótól 3-15 m távolságra. A sekély 5-6 cm-es vízben, a homokos aljzat mostoha körülményeket termt, ezért a sürüség nagyon alacsony. A hajóbejáratnál a kotort mély részen sajnos tilos a fürdés így mintázni nem lehetett. A. woodiana vagy rá utaló nyom (héjtörmelék) a vizsgált területen és a parton nem volt. Egy db. A anatina került elô a parttól kb. 6 m-re. A lelôhely szintén nádas mellett volt. A homokos aljzat 1 cm-nél mélyebben már anaerob jellegű, H2S érződött, valószínüleg szervesanyag szennyezés dél felé növkszik. Az aljzat bár homok, de puhább és valójában kagylók számára sokkal alkalmasabb mint a Siófoktól északra lévô terület. Ennek ellenére a kagylók relatív elterjedésben nem tapasztalható növekedés. A. woodiana innen sem került elô. Nádas nem volt, csak hullámvédő móló. A homok puha, szerves anyagban gazdagabb, a kagylók számára alkalmasabb élôhely lehet, valószínűleg az idôszakos hullámverés miatt a sekélyebb részeken nem tudnak megmaradni a kagylók. A mélyebb rész a parttól kb 1 km-re kezdôdik csak, ott nem tudtam mintázni. Kagylót egyáltalán nem találtam. Siójutnál a csatorna sekély és köves. A vízben fonalas algák, vizinövények fordultak elô, a mélység térdig érő (4-5 cm).az aljzat köves, kavicsos, a sodrás sebes. Az aljzat minôsége miatt kagylók számára alkalmatlan élôhely. Kb m2 átvizsgálása sem hozott eredményt. Mindazonáltal nem kizárt, hogy a közelben egy-egy mederrész vagy kanyarulat alkalmas a kagylók megbúvására, hiszen a kagylók relativ hiánya egyértelműen a az aljzat minôségének következménye lehet. Mezôkomáromnál a csatorna még sekély, térdig érő víz jellemzô. Az aljzatban H2S (kénhidrogén) jelenlét tapasztalható ami a jelentôs szervesanyag szennyezôdésre utal. A meder iszapos, de helyenként köves kavicsos A lágyabb részeken lévô üledékben 38 db Anodonta anatina-t találtam és mindössze 1 db Anodonta woodiana-t. Az átvizsgált terület kb. m2. Az A. woodiana bejutása valószínüleg a Duna felôl történik, de nem kizárt az Enyingen átfolyo Csíkgát-patak szerepe sem. A patakot felvettem az 1997-ben megvizsgálandó vizek listájára. Ozoránál a csatorna törmelékes, sebes sodrású szakaszán a pangó részeken, a parthoz közeli lokális iszapdepókban találhatók csak kagylók. Ezen a lokalitáson már statisztikailag elemezhetô számú -7 db- A. woodiana-t találtam, ami az összes gyüjtött kagyló 1/3-a. A Sió felsô szakaszának a medre változatos, ezért itt és az elôzô mintavételi pontoknál nehezen értelmezhetôek a sürüségadatok, viszont a fajarány már összehasonlítási alap lehet. Simontornyánál átmenetileg mélyebb szakasz következett. Itt a vízmélység kb. 1 m mély volt, az aljzat lágy iszap, a csatorna lassab sodrású. Itt a parti parti pangó részt mintáztam. Érdekes, hogy itt már az U. pictorum a domináns, de az A. woodiana aránya is tekintélyes (11.1 % fajarány 24 % biomassza). A híd másik oldala 1992-ben már mintázva volt, akkor sok fiatal 1-2 éves kagylók tömeges jelenléte volt megfigyelhetô. Jelentôs és -a homogén aljzat miattértelmezhetô mind a db/m2, mind a g/m2, ami az sszes kagylót tekintve 18 egyed/m2 ami több mint 12 g/m2 összes élôtömeggel párosul. Sárszentlôrincen a mederviszonyok ismét kedvezôek voltak a kagylók számára. A vízmélység kb. 1 m mély, az aljzat iszapos, lágy, kagylók számára alkalmas megtelepedésre. Jelentôs az A.woodiana és U. pictorum elôfordulása 24.4 % és 71.1 % fajarányt tekintve, biomaszára vetítve pedig az A. woodiana kis hiján az összes kagylóbiomassza 45 %-át adja már!!!! Sajnos a gyüjtött 11 db A. woodiana kevés értékelhetô gyűrűpárt adott, ezért növekedést ezen a mintán nem lehetett számítani. Kölesd volt a kirívó példa. A térdig érő sebes sodrású köves víz a nagyobb tesű A. woodiana számára alkalmatlan.ennek ellnére érthetetlen hogy a viszonylag sok gyüjtött kagyló között egyet sem találtam. Ez mintavételi hibával alig magyarázható hiszen kagylók a partszegély lágyabb iszaposabb részein voltak, a partól -4 cm-re. Valószínűleg az aljzat keménysége megakadályozza a mederbe fúródást, a víz pedig kimossa és visszasodorja a nagyobb kagylókat. 6
Medina Szekszárd A kagyló lárvaalakban, halakon való felfelé terjedéset azonban ez a kedvezôtlen környezeti feltétel nem akadályozza meg. Medinánál ismét csak térdig érő víz, és a parszegély 2 cm-én vannak kagylók, az aljzat csak helyenként hordalékos, de ott kemény. Emiatt a kagylók mozaikos elôfordulása jellemzô ezen a lokalitáson. A partszegélyen sok a kagyló 3-35 db/m2, ezen belül magas -kb. 4 %- az A. woodiana aránya, valamint az A. woodiana már domináns biomassza tekintetében is (62%). Szekszárnál a 6-os útnál a Sió lassú folyású mély szakasz, valószínüleg egészen a Dunáig. A partszegély a híd két oldalán köves, ezért kagylók 1.6-2 m mélységben az iszapos területen, a parttól 2-3 m-re vannak, de a hídtól kb. 5-6 m-rel lejjebb. A lokalitás 1992-ben már mintázva volt, A. woodiana már akkor is élt ezen a lokalitáson, de kisebb sürüségben. Ma itt az A. woodiana egyedszámban is meghatározó (5 %), biomasszát tekintve pedig eléri a 8 %-ot tehát domináns. 7
2.2. A lokalitások alapadatai és a gyüjtött fajok %-os elôfordulása Lelôhely/Fajok Aw Aa Up Ut Össz db m2 db/m2 Aw % Aa % Up % Ut % B.Aliga 2 2 2...... Siófok 3 3 2..15.... B. Széplak 1 1 2..5.... Mezôkomárom 1 38 1 4 4.. 2.5 95. 2.5. Ozora 7 9 4 1 21 5. 4.2 33.3 42.9 19. 4.8 Simontornya 4 1 26 5 36 2. 18. 11.1 2.8 72.2 13.9 Sárszentlôrinc 11 2 32 45 1.5 3. 24.4 4.4 71.1. Kölesd 7 22 4 33 1.6 2.63. 21.2 66.7 12.1 Medina 21 21 1 53 1.6 33.13 39.6 18.9 39.6 1.9 Szekszárd 13 11 1 1 26 2. 13. 5. 42.3 3.8 3.8 ÖSSZESEN 57 81 1 12 26 77.7 1. Táblázat: Fajarányok % 2.3. A gyüjtött fajok biomasszája g-ban és a %-os megoszlás Lelôhely/Fajok Aw Aa Up Ut Összes m2 g/m2 Aw % Aa % Up % Ut % B.Aliga. 64.7.. 65 2. 3.2.... Siófok.. 63.. 63 2. 3.2.... B. Széplak. 33.1.. 33 2. 1.7.... Mezôkomárom 77.7 1634.2 3.2. 1742 4. 435.5 4.5 93.8 1.7. Ozora 1384.7 536.6 145.1 26.5 293 5. 418.6 66.2 25.6 6.9 1.3 Simontornya 595.5 74.2 1583.1 237. 249 2. 1244.9 23.9 3. 63.6 9.5 Sárszentlôrinc 1471.3 39.5 179.2. 331 1.5 22.6 44.6 1.2 54.2. Kölesd. 163.4 1585.2 14.5 1889 1.6 118.7. 8.6 83.9 7.4 Medina 3345.4 619.8 135.6 78.3 5394 1.6 3371.3 62. 11.5 25. 1.5 Szekszárd 4279.2 923. 48.5 69.6 532 2. 3546.8 8.4 17.3.9 1.3 ÖSSZESEN 11153.8 488.4 6596. 551.9 2239 77.7 2. Táblázat: Biomassza megoszlása % 8
2.4. Egyedsürüség és biomassza fajonkénti megoszlása Lokalitás Összes kagyló Vizsgált m2 Aw db/m2 Aa db/m2 Up db/m2 Ut db/m2 Összes db/m2 B.Aliga 2 2...1...1 Siófok 3 2....2..2 B. Széplak 1 2...1...1 Mezôkomárom 4 4..3 9.5.3.. Ozora 21 5. 1.4 1.8.8.2 4.2 Simontornya 36 2. 2..5 13. 2.5 18. Sárszentlôrinc 45 1.5 7.3 1.3 21.3. 3. Kölesd 33 1.6. 4.4 13.8 2.5 2.6 Medina 53 1.6 13.1 6.3 13.1.6 33.1 Szekszárd 26 2. 6.5 5.5.5.5 13. 3. Táblázat: Fajok elterjedtsége egyed/m2 Lokalitás Összes biomassza g Vizsgált m2 A. w g/m2 A. a g/m2 U. p g/m2 U.t g/m2 Össztömeg g/m2 B.Aliga 65 2.. 3.2.. 3.2 Siófok 63 2... 3.2. 3.2 B. Széplak 33 2.. 1.7.. 1.7 Mezôkomárom 1742 4. 19.4 48.6 7.5. 435.5 Ozora 293 5. 276.9 7.3 29. 5.3 418.6 Simontornya 249 2. 297.8 37.1 791.6 118.5 1244.9 Sárszentlôrinc 331 1.5 98.8 26.3 1193.5. 22.6 Kölesd 1889 1.6. 2.1 99.8 87.8 118.7 Medina 5394 1.6 29.9 387.4 844.1 49. 3371.3 Szekszárd 532 2. 2139.6 461.5 24.2 34.8 266.1 4. Táblázat: Fajok biomasszája g/m2 9
Fajok %-os aránya az egyes lokalitásokon Szekszárd Medina Kölesd Sárszentlôrinc Ut % Up % Aa % Aw % Simontornya Ozora Mezôkomárom % 2% 4% 6% 8% % 1. ábra Az egyes lokalitások biomasszaösszetétele Szekszárd Medina Kölesd Sárszentlôrinc Simontornya Ut % Up % Aa % Aw % Ozora Mezôkomárom 2 4 6 8 Élôtômeg % 2. ábra
Az egyes fajok sürüsége a Sió-csatornában 35 Ut sp/m2 Up sp/m2 Aa sp/m2 Aw sp/m2 3 25 2 15 5 Mezôkomárom Ozora Simontornya Sárszentlôrinc Kölesd Medina Szekszárd 3.ábra Az egyes fajok biomasszája az egyes lokalitásokon g/m2 Ut g/m2 Up g/m2 Aa g/m2 Aw g/m2 35 3 25 2 15 5 Mezôkomárom Ozora Simontornya Sárszentlôrinc Kölesd Medina Szekszárd 4.ábra 11
2.5. Az A. woodiana növekedése a Sió-csatornában az összes növekedési gyűrű alapján H+(mm) A. woodiana növekedése Sió-Csatorna 7. 6. 5. 4. 3. 2.... 5.. 15. Hn-1 (mm) 5.ábra Hátl (mm) A.woodiana növekedése Sió-csatorna (csúszóátlag ) 3. 25. 2. 15.. 5... 5.. 15. Hn-1 átl (mm) 6. ábra 12
A woodiana növekedési gyűrűinek átlagszámai Lokalitás H átl S.D. H-1 H-2 H-3 H-4 H-5 H-6 H-7 Mezôkomárom Ozora 1.4 4.9 2.3 91 76.6 59. 43. Simontornya.3 2.1 88 71 53.9 45.2 46. 32. Sárszentlôrinc 94.1 17.3 75 47.3 48.6 34.7 Kölesd Medina 99.7 19.1 89.8 69 58.7 47. 44.8 31. 29. Szekszárd 13.9 17.6 112.4 93 75.8 58.8 46. 47. 42. H átl=átlaghossz, S.D. =szórás, Hn=az visszamenôleg mért n. gyűrűk átlaghossza 5. Táblázat Az átlaghosszból (H átl) és a szórásból (S.D.) jól látszik, hogy a legnagyobb méretű amuri kagylókat Szekszárdnál lehet találni. Ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy Szekszárdnál, és Medinánál legalább 7 éve él amuri kagyló (növekedési gyűrűk száma 7), ugyanakkor Ozoránál 5, Simontornyánál 6 gyűrű a maximum. Nem logikus, és magyarázatra szorul, hogy Kölesdnél miért nem találtam meg a fajt, és hogy Sárszentlôrincnél miért kisebbek a kagylók. Az utóbbi lehet mintavételi hiba, ill. kevés adat, de utalhat arra is, hogy elképzelhetô a csatorna két irányból történô betelepülése. Korábban a csatornába folyó vizekbôl a Kapost vizsgáltam ahol egyáltalán nem élt kagyló. Szükséges lehet tehát a többi befolyó vizet is vizsgálni a késôbbiekben. A növekedési grafikonokból látható (különösen a nyers adatoknál), hogy minden faj esetében elsô látásra a méretfüggô éves növekedés nem mutat statisztikai összefüggést (5.-18. ábra). A csúszóátlagokkal simítva a grafikonoknál az A. woodiana és az U. pictorum és A. anatina esetében már látszik, hogy az éves növekedési ütem, a mérettel együtt csökken (6. ábra). Az amuri kagyló esetében azonban a Sió-csatornában mért növekedés alig a fele, harmada az egyéb jó kondíciókban lévô populációkban (HAKI, TEHAG) mért értékeknek (19. ábra). A többi kagylófajnál ezeket az adatokat nem hasonlítottam össze, mert nem ezvolt a cél, de valószínű, hogy a csatornában a kagylók növekedése elmarad az átlagostól. 13
2.6. Anodonta woodiana növekedése Ozoránál A.woodiana Ozora 35. 3. 25. H+ (mm) 2. 15.. 5.. 2 4 6 8 12 Hn-1 (mm) 7.ábra A.woodiana Ozora átlag 25 2 H+ (mm) átl 15 5 2 4 6 8 Hn-1 (mm) átl 8. ábra 14
2.7. Anodonta woodiana növekedése Medinánál A.woodiana Medina H+(mm) 5. 45. 4. 35. 3. 25. 2. 15.. 5.. 2 4 6 8 12 Hn-1 (mm) 9.ábra A.woodiana Medina átlag 35 3 H+ (mm) átl 25 2 15 5 2 4 6 8 12 Hn-1 (mm) átl.ábra 15
2.8. Anodonta woodiana növekedése Szekszárdnál A.woodiana Szekszárd 7. 6. 5. H+ (mm) 4. 3. 2... 5 15 Hn-1 (mm) 11. ábra A.woodiana Szekszárd átlag 4 35 3 H+(mm)átl 25 2 15 5 2 4 6 8 12 14 Hn-1 (mm) átl 12. ábra 16
2.9. Unió pictorum Növekedése a Sió-csatornában U.pictorum növekedése Sió-csatorna 6 5 4 H+(mm) 3 2 2 3 4 5 6 7 8 9 Hn-1 (mm) 13. ábra U.pictorum növekedése Sió-csatorna (csúszóátlag ) 35 3 25 H+(mm) átl 2 15 5 2 4 6 8 Hn-1 (mm) átl 14. ábra 17
2.. Unió tumidus Növekedése a Sió-csatornában U.tumidus növekedése, Sió-csatorna 4 35 3 H+ (mm) 25 2 15 5 2 3 4 5 6 7 Hn-1 (mm) 15. ábra U.tumitus növekedése, Sió-csatorna (csúszóátlag 5) 25 2 H+(mm) átl 15 5 2 3 4 5 6 7 Hn-1 (mm) átl 16. ábra 18
2.11. Anodonta anatina Növekedése a Sió-csatornában A.anatina növekedése Sió-Csatorna alapadatok 45 4 35 H+ (mm) 3 25 2 15 5 2 4 6 8 12 H n-1 (mm) 17. ábra A.anatina növekedése (Csúszóátlag ) 25 2 H+ (mm) átl 15 5 2 4 6 8 Hn-1 (mm) átl 18. ábra 19
3. Eredmények értékelése A Sió-csatorna vizsgálatának eredményei szerint az amuri kagyló szinte minden lokalitáson jelen van, különösen elterjedt a Dunához közelebb esô pontokon Szekszárd, Medina térségében, valamint Simontornya Sárszentlôrinc vonalában is. Érdekes azonban, hogy Kölesdnél nem találtam meg a fajt, annak ellenére, hogy a honos fajok, különösen az U. pictorum jelentôs arányt képviselt. A Balatonban a vizsgált pontokról A. woodiana nem került elô. A déli part homokos aljzatviszonyai kedvezôtlenek a megtelepedésnek, de nem zárják ki teljesen annak lehetôségét hogy a faj bejuthat, és kisebb kezdô pupulációt kialakulhat. Véleményem az is alátámasztja, hogy -bár a homokos és sekély aljzat rendkívül alkalmatlan a kagylók megtelepedésére- ennek ellenére élnek kagylók (A. anatina, U. pictorum) a Sió-csatorna kifolyó környékén. Kiderült, hogy az A. woodiana gyakorlatilag megtalálható ez egész csatornában. Gyakorisága és biomasszája azonban a Duna felé fokozatosan növekszik. A csatornában az amuri kagyló legalább 7 éve megtelepedett (), populációja stabil növekszik, Szekszárdnál pedig már domináns és uralkodó faj. Valószínűleg a kedvezôtlen táplálkozási és ingadozó környezeti viszonyok miatt az amuri kagyló mind az elsô éves hosszban mind a növekedésben más -pl. HAKI-ban vagy a TEHAG-ban élô populációitól (19. ábra). A. woodiana éves növekedése (mm) 8 7 6 EGER HAKI Növekedés (mm) 5 4 3 2 TEHAG SIÓ-CSAT 2 4 6 8 12 14 16 18 Kiinduló hossz (mm) ábra 19. 2
4. Összefoglalás A Sió-csatorna és a Balaton vizsgálata során megállapítható, hogy a tóba még nem jutott be az amuri kagyló, bár a Sió-csatorna szinte minden pontján példányai megtalálhatók, a Dunához közelebb esô részeken (pl. Szekszárd) pedig már domináns, és a biomassza 8 %-át meghaladja. A faj elôrejutását lassítja, hogy a csatorna mederviszonyai nagyon változatosak, helyenként (pl. Ozora) alkalmatlanok nagyobb testű kagylók számára. A lokalitások erôsen változó fajösszetétele is a környezeti tényezôk (különösen a meder, és áramlási viszonyok) mozaikosságára utal. A mintavétel során 57 A. woodiana 81 Anodonta anatina, 1 Unio pictorum, 12 Unio tumidus került elô, zömében a Sió-csatornából. Az Anodonta woodiana két lokalitás kivételével -5 % gyakorisággal fordul elô, ahhoz képest, hogy populációja valószínűleg fiatalabb évnél, nagyon magas arány, a faj expanzív, populációja valószínűleg a számára kedvezô mederészeken tovább fog növekedni. A növekedési gyűrűk vizsgálata, a sok hamis gyűrű léte, a vízhozam, és a víz egyéb biológiai-kémiai paramétereinek ingadozására utal. Az amuri kagyló növekedése a Sió-csatornában, jelentôsen több lokalitáson lévô populációnál (19. ábra). A kölesdi mintavételi ponton az amuri kagyló hiánya meglepô és egyelôre érthetetlen. Erre magyarázatot adhatna, ha az amuri kagyló egyrészt a Duna felôl, másik populációja valamely északibb, a Sióba torkolló befolyó vízbôl terjedne. Jó jelölt lenne a Kapos-folyó, csakhogy korábbi felméréseim szerint a Kapos teljesen kagylómentes (Kaposvárnál és Dombovárnál is). A Sárvíz pedig csak Szekszárd elôtt Kölesd alatt ágazik be a csatornába 5. Irodalomjegyzék NÉHÁNY FONTOSABB IRODALOM KISS Á.-PEKLI J.(1988): On the growth rate of (Anodonta woodiana woodiana LEA, 1834) (Bivalvia:Unionacea) Bull. of the Univ. of Agric. Sci, Gödöllö No.1. 119-124 p. KISS Á.-PEKLI J.(1988): Amuri kagyló (Anodonta woodiana woodiana LEA, 1834) mesterséges szaporítása Szolgálati szabadalom, GATE-TEFI, 1627/88 sz. KISS Á.(199): Kagylóbiomassza és összetétel a HAKI Körös- holtágában XIV. Halászati Tudományos Tanácskozás Szarvas 11-12 p. (elöadás) Kiss Á. (199): Az amuri kagyló (Anodonta woodiana woodiana Lea, 1834)(UNIONIDAE) szaporítása, növekedése és biomasszája Kandidátusi értekezés GATE Trópusi és Szubtrópusi tanszék) KISS Á- PETRO E. (1992): Distribution and biomass of some Chinese musselpopulation (Anodonta woodiana woodiana LEA, 1834; Bivalvia Unionacea) in Hungary Eleventh International Malacological Congress at Siena ITALY (Abstract pp.13) Kiss Á- Petró E. (1992): Néhány tiszai kagylópopuláció adatelemzése és az adatértékelés módszertena Szegedi Ökológiai Napok XXIII. Tiszakutató Ankét, Szeged (előadás) 21
Egyéb publikációk megjelenés alatt, ill. leadott jelentések Kiss Á-Petró E (1993): Biomass investigations of some Unionidae population in Hungary A/A 1.2.7-131/K/KTM/OTVH. Pályázati részadatok Kiss Á- Ponyi Jenő:(1994) A balatoni kagylók növekedése, különös tekintettel az Unio pictorum és Unio tumidus fajra in press Kiss Á (1994): Growth and production of the three Unionid mussel in the river Tisza at Szeged A/A 1.2.7-131/K/KTM/OTVH. Pályázati részadatok Kiss Á (1994): A Balatoni Unionidae kagylók, biomasszája, sürüsége, növekedése különböző élőhelyeken: A Balatonkutatási Alapítvány által támogatott pályázat eredménye Kiss Á: (1994): A százhalombattai 12-es tóban lévő Anodonta woodiana populáció elemzése A/A 1.2.7-131/K/KTM/OTVH. Pályázati részadatok 6. Köszönetnyilvánítások Szeretném köszönetemet kifejezni a Tihanyi Limnológiai Kutató Intézetnek és a Balatonkutatási Alapítvány Kuratóriumának, hogy immáron másodízben támogatta munkámat, valamint az intézet mindazon munkatársainak akik ezekhez a vizsgálatokhoz segítséget nyújtottak. Külön köszönettel tartozom Dr. Ponyi Jenônek akinek köszönhetôen 1992-tôl több alkalommal részt vettem Tihanyban balatoni kagylók ketreces növekedés vizsgálataiban, késôbb az egész tóra kiterjedô elterjedés és biomassza vizsgálatokban. Ezek az elôvizsgálatok alapozták meg késôbb mind az elsô, mind a második pályázat sikerét. Dr. Kiss Árpád 6725 Szeged Kálvária sgt. 53. T: (62) 324-198 (2) 6-77-81 e-mail: kissarpad@tiszanet.hu 22