MAGYARORSZÁG NEMZETI SZÁMLÁI, 2010 (előzetes adatok)

MAGYARORSZÁG NEMZETI SZÁMLÁI, 2010 (előzetes adatok) Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Táblázatok... 5 1. A bruttó hazai termék volumenváltozása és az egy főre jutó bruttó hazai termék, 1995 2010... 5 2. A bruttó hozzáadott érték ágazatonként, 1995 2010... 6 3. A bruttó hozzáadott érték szektoronként, 2009 2010... 7 4. A kibocsátás ágazatonként, 2009 2010... 7 5. A bruttó hozzáadott érték ágazatonként, 2009 2010... 8 6. A bruttó hazai termék (GDP) végső felhasználása, 1995 2010... 9 7. A bruttó hazai termék felhasználása, 2009 2010... 10 8. A nemzetgazdaság szektor számlái, 2009...11 9. A nemzetgazdaság szektor számlái, 2010... 13 10. Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) és bruttó nemzeti jövedelme (GNI), 1995 2010... 15 Módszertani megjegyzések... 16 Elérhetőségek Jelmagyarázat.. = Az adat nem ismeretes. = A vonallal elválasztott adatok összehasonlíthatósága korlátozott. x = A mutató nem értelmezhető. Üres hely = Az üresen hagyott blokkba eső mutatókat nem értelmezzük. 0 = A mutató értéke olyan kicsi, hogy kerekítve zérust ad.

www.ksh.hu Összefoglalás 2010-ben Magyarország folyó áron számított bruttó hazai terméke (GDP-je) 26 748 milliárd forint volt, változatlan árakon számítva 1,3%-kal nőtt az előző évihez viszonyítva. Az egy főre jutó bruttó hazai termék összege 2 millió 675 ezer forint volt, vásárlóerő-paritáson 15 462 euró, az EU- 27 átlagának 63%-a. Az ágazatok hozzáadott értéke alapáron 2010-ben 1,6%-kal nőtt az előző évihez képest. A magyar gazdaság egészét tekintve a szektorok 2010. évi teljesítménye heterogén. A nem pénzügyi vállalatok szektorának hozzáadott értéke jelentősen nőtt (5,6%) az előző évi rendkívül alacsony szinthez képest. Ugyanakkor a többi szektor hozzáadott értéke csökkent: a pénzügyi vállalatoké 5,2, a kormányzaté 2,8, a háztartási szektoré 5,7, míg a háztartásokat segítő nonprofit intézményeké csekély mértékben, 0,2%-kal. Az árutermelő ágazatok (mezőgazdaság, ipar, építőipar) teljesítménye a nemzetgazdasági átlagnál erősebben, 7,0%-kal nőtt. A növekedést az ipari termelés jelentős bővülése okozta, amit a bázisfolyamatok nagyban befolyásoltak. Az ipari hozzáadott érték volumene az egy évvel korábbi 14,9%-os visszaesés után 13,4%-kal emelkedett. A bővülés teljes egészében az export növekedésének köszönhető. A feldolgozóipar teljesítménye 2010-ben 15,8%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A nagyobb ágazatok közül az ipari átlagnál nagyobb mértékben nőtt a hozzáadott érték a járműgyártásban, a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában, a gyógyszer-, valamint a gumi-, műanyag termék gyártásában. A mezőgazdaság teljesítménye elsősorban a kedvezőtlen időjárás következtében csökkenő terméseredmények miatt 2009 után tovább esett. Az építőipari termelés több éve tartó visszaesése 2010-ben is folytatódott (16,3%). Mindkét építményfőcsoport teljesítménye kisebb volt az egy évvel korábbinál. Az épületek építésén belül különösen jelentős volt a lakásépítések volumenének csökkenése. Az egyéb építmények építése termelésének mérséklődését elsősorban az útépítéssel foglalkozó szervezetek termelésének mintegy egyharmados visszaesése okozta. A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke 1,1%-kal csökkent. A szolgáltató ágak többségében mérséklődés figyelhető meg, ugyanakkor a két legnagyobb súlyú ág, a kereskedelem és az ingatlanügyletek hozzáadott értéke gyakorlatilag stagnált. A legnagyobb növekedést (4,8%) az információ, kommunikáció ág érte el. A szállítás, raktározás ág hozzáadott értéke 0,5%-kal nőtt. A szállításban bekövetkezett növekedést mérsékelte a raktározás és postai tevékenység visszaesése. A pénzügyi szolgáltatás teljesítménye 2010-ben tovább csökkent az előző évhez viszonyítva, elsősorban a hitelintézetek visszafogott hitelnyújtási aktivitása miatt. Emellett visszaestek a biztosítóknál regisztrált nem-életbiztosítási szerződésszámok, illetve a korábbi években tapasztaltnál kimagaslóan nagyobb volt a vihar- és árvíz miatti kártérítések összege. Ugyancsak csökkenés látható a közigazgatás ( 4,2%), az oktatás ( 1,2%) és az egészségügy ( 1,5%) ágazatok hozzáadott értékében 2010-ben. Az egészségügy esetében mind a költségvetési intézmények, mind a vállalkozásként működő szervezetek teljesítménye csökkenést mutatott, míg az oktatásban működő vállalkozásoké - kivételként - nem mutatott csökkenést, csak a költségvetési intézményeké. % százalékpont 6 A GDP változásához való hozzájárulás (termelési oldal) 1. ábra 4 2 0-2 -4-6 -8 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 Mezőgazdaság Ipar összesen Építőipar Szolgáltatások összesen Termékadók GDP változása (%) 2

Magyarország nemzeti számlái, 2010 (előzetes adatok) Éves szinten az árutermelő ágazatok 2,0 százalékpontos növekedéssel, míg a szolgáltatások 0,6 százalékpontos csökkenéssel járultak hozzá a GDP növekedéséhez, a maradék 0,1 százalékpontot a termékadók és szolgáltatások egyenlegének változása magyarázza. A GDP felhasználását tekintve a háztartások fogyasztási kiadása az előző évben tapasztalt csökkenésnél kisebb mértékben, 2,1%-kal zsugorodott. 2010-ben az előzetes adatok szerint a fogyasztásban legnagyobb súllyal szereplő tételeknél, mint az élelmiszer, közlekedés és lakhatás csökkenés következett be (legnagyobb mértékben a közlekedés területén). Néhány kisebb súlyú termékcsoport esetében pl. hírközlés, vendéglátás már enyhe növekedés fi gyelhető meg. A kormányzat által finanszírozott természetbeni társadalmi juttatások 4,9%-kal csökkentek. A közösségi fogyasztás 1,1%- kal emelkedett. A végső fogyasztás 2,1%-kal mérséklődött. A bruttó állóeszköz-felhalmozás amelynek jelentős részét a beruházások teszik ki volumene továbbra is mérséklődött: 9,7%-kal. A visszaesést elsősorban a legnagyobb súlyú ágazatok közül a szállítás, raktározás (12,5%) és az ingatlanügyletek (17,1%) ágazatokban bekövetkezett csökkenés okozta. A feldolgozóipari beruházások 2010-ben már 9,4%-kal növekedtek, és néhány kisebb súlyú ágazatban, mint az oktatás (55,2%) és művészet, szórakoztatás, szabadidő (22,1%), kiugróan magas növekedés mutatkozott. Összességében a bruttó hazai termék belföldi felhasználása a GDP 1,3%-os növekedésével szemben 0,5%-kal csökkent. A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmának egyenlege 2010 végén folyó áron újabb kiemelkedő, 1739 milliárd forint aktívumot mutatott, szinte változatlan cserearány mellett. Az export volumene éves szinten 14,3%-kal nőtt, ezen belül a termékforgalom exportja 16,3, a szolgáltatásoké 5,9%-kal emelkedett. A teljes külkereskedelem importja az exportnál kisebb mértékben, 12,8%-kal bővült. Ezen belül a termékek importja 15,4, a szolgáltatásoké 0,3%-kal nőtt. A GDP változásához való hozzájárulás (felhasználási oldal) 2. ábra % százalékpont 8 6 4 2 0-2 -4-6 -8-10 -12 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 Végső fogyasztás Bruttó felhalmozás Kiviteli (+), ill. behozatali többlet GDP változása (%) Éves szinten a végső fogyasztás 1,7 százalékpontos mérséklődéssel, a bruttó felhalmozás 1,1 százalékpontos növekedéssel járult hozzá a GDP változásához. Felhasználási oldalról a kiviteli többlet 1,8 százalékpontos hozzájárulása fordította 1,3 százalékpontos növekedéssé a GDP változását. A bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 2010-ben folyó áron 25 446 milliárd forint volt, összehasonlító áron 0,8%-kal magasabb az előző évinél. 2010-ben a GNI értéke a GDP 95,1%-át tette ki, 2009- ben ugyanennek a mutatónak az értéke 95,6% volt. 2010-ben a külföldről kapott tulajdonosi jövedelem 2860 milliárd forintot tett ki, ami az előző évhez képest 8,7%-os csökkenést jelent. A külföldnek fi zetett tulajdonosi jövedelem 4 627 milliárd forint volt, 93 milliárd forinttal maradt el a 2009. évitől. A magyar vállalatok 411 milliárd forinttal kevesebb jövedelmet forgattak vissza külföldön, mint az előző évben, a külföldi vállalatok viszont 2010-ben 3,7%-kal több jövedelmet forgattak vissza a ma- 3

www.ksh.hu gyar gazdaságba. A tulajdonosi jövedelem másik része, a kamatok negatív egyenlege alig módosult 2009-hez viszonyítva, ugyanakkor az osztalék negatív egyenlege 2010-ben a külföldről kapott osztalék 49%-os növekedése következtében 276 milliárd forinttal csökkent. A GDP és GNI átmeneti tételei közül a munkavállalói jövedelem 2010-ben 222 milliárd forinttal, az EU-nak fi zetett adó és az EU-tól kapott támogatás egyenlege 244 milliárd forinttal növelte a GNI összegét. 4

Magyarország nemzeti számlái, 2010 (előzetes adatok) Táblázatok 1. A bruttó hazai termék volumenváltozása és az egy főre jutó bruttó hazai termék, 1995 2010 Év Bruttó hazai termék volumenindexe 1990=100,0 előző év=100,0 forint Az egy főre jutó bruttó hazai termék folyó áron USD euró a) devizaárfolyamon vásárlóerőparitáson b) 1995 88,7 101,5 554 540 4 412 3 409 7 539 1996 88,9 100,2 679 954 4 457 3 557 7 872 1997 91,6 103,1 844 654 4 523 4 004 8 489 1998 95,4 104,1 1 001 396 4 670 4 156 9 105 1999 98,4 103,2 1 117 796 4 710 4 422 9 568 2000 102,6 104,2 1 281 861 4 541 4 929 10 333 2001 106,4 103,7 1 482 580 5 174 5 776 11 505 2002 111,2 104,5 1 685 213 6 532 6 936 12 537 2003 115,5 103,9 1 849 856 8 242 7 297 12 972 2004 121,0 104,8 2 044 595 10 090 8 124 13 639 2005 125,8 104,0 2 182 824 10 932 8 800 14 213 2006 130,7 103,9 2 350 807 11 167 8 895 14 901 2007 130,9 100,1 2 485 322 13 520 9 889 15 367 2008 132,0 100,9 2 644 466 15 393 10 525 16 024 2009 123,0 93,2 2 556 496 12 640 9 112 15 023 2010 124,6 101,3 2 674 760 12 850 9 712 15 462 c) a) 1998-ig ECU, 1999-től euró. b) Az Európai Összehasonlítási Program (ECP) keretében számított értékek. c) Eurostat által becsült adat. 5

www.ksh.hu 2. A bruttó hozzáadott érték ágazatonként, 1995 2010 Év Nemzetgazdaság összesen (piaci beszerzési áron) ágazatok összesen (alapáron) Ebből: ezen belül: mezőgazdaság ipar és építőipar szolgáltatások A B F G U termékadók egyenlege Bruttó hozzáadott érték folyó áron (millió Ft) 1995 5 727 829 4 838 655 413 013 1 473 740 2 951 902 889 174 1996 7 011 167 5 971 075 511 084 1 783 663 3 676 328 1 040 092 1997 8 691 899 7 496 086 552 774 2 424 985 4 518 327 1 195 813 1998 10 280 904 8 849 135 622 511 2 882 761 5 343 863 1 431 769 1999 11 443 475 9 800 850 610 357 3 158 464 6 032 029 1 642 625 2000 13 089 047 11 134 815 652 972 3 616 378 6 865 465 1 954 232 2001 15 103 898 13 019 954 743 897 4 116 001 8 160 056 2 083 944 2002 17 119 415 14 824 652 735 499 4 582 148 9 507 005 2 294 763 2003 18 738 214 16 049 458 735 547 4 917 043 10 396 868 2 688 756 2004 20 665 018 17 619 609 901 973 5 513 746 11 203 890 3 045 409 2005 22 018 283 18 893 483 830 355 5 951 572 12 111 556 3 124 800 2006 23 675 850 20 482 792 853 305 6 396 065 13 233 422 3 193 058 2007 24 991 847 21 393 262 894 912 6 646 910 13 851 440 3 598 585 2008 26 545 649 22 646 111 912 029 6 891 233 14 842 849 3 899 538 2009 25 622 866 21 657 257 746 638 6 390 513 14 520 106 3 965 609 2010 26 747 662 22 614 887 852 735 7 074 037 14 688 115 4 132 775 Volumenindexek (előző év=100,0) 1996 100,2 101,5 105,1 103,0 100,3 x 1997 103,1 103,1 96,5 110,7 100,3 x 1998 104,1 104,0 104,7 106,9 102,3 x 1999 103,2 103,1 102,7 106,2 101,6 x 2000 104,2 104,1 90,4 106,9 104,0 x 2001 103,7 103,8 112,9 102,1 103,8 x 2002 104,5 104,6 85,2 106,6 105,3 x 2003 103,9 104,0 101,9 103,8 104,2 x 2004 104,8 104,7 149,9 104,5 101,6 x 2005 104,0 103,9 94,9 104,1 104,5 x 2006 103,9 103,9 93,9 103,8 104,7 x 2007 100,1 100,0 80,1 104,8 98,9 x 2008 100,9 100,7 151,6 95,5 99,9 x 2009 93,2 93,1 85,1 86,9 96,5 x 2010 101,3 101,6 83,7 109,7 98,9 x 6

Magyarország nemzeti számlái, 2010 (előzetes adatok) 3. A bruttó hozzáadott érték szektoronként, 2009 2010 Kód Szektorok Folyó áron millió Ft megoszlás, % 2009 Volumenindex, előző év=100,0 S.11 Vállalatok 12 756 420 58,9 89,6 S.12 Pénzügyi vállalatok 981 526 4,5 99,9 S.13 Kormányzat (intézményei) 3 829 130 17,7 100,0 S.14 Háztartások 3 835 399 17,7 96,6 S.15 Háztartásokat segítő nonprofi t intézmények 254 782 1,2 96,9 BRUTTÓ HOZZÁADOTT ÉRTÉK 21 657 257 100,0 93,1 Termékadók és -támogatások egyenlege 3 965 609 x x BRUTTÓ HAZAI TERMÉK (piaci beszerzési áron) 25 622 866 x 93,2 2010 S.11 Vállalatok 13 678 024 60,5 105,6 S.12 Pénzügyi vállalatok 1 004 462 4,4 94,8 S.13 Kormányzat (intézményei) 3 823 879 16,9 97,2 S.14 Háztartások 3 857 235 17,1 94,3 S.15 Háztartásokat segítő nonprofi t intézmények 251 287 1,1 99,8 BRUTTÓ HOZZÁADOTT ÉRTÉK 22 614 887 100,0 101,6 Termékadók és -támogatások egyenlege 4 132 775 x x BRUTTÓ HAZAI TERMÉK (piaci beszerzési áron) 26 747 662 x 101,3 Ágazati kód, TEÁOR 2008 Nemzetgazdasági ág 4. A kibocsátás ágazatonként, 2009 2010 folyó áron megoszlás, millió Ft % 2009 2010 volumenindex, előző év=100,0 folyó áron megoszlás, millió Ft % volumenindex, előző év=100,0 A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 2 069 164 4,0 94,1 2 244 385 4,0 91,2 B+C+D+E Ipar 20 606 775 39,7 83,0 23 920 967 42,9 111,1 B Bányászat, kőfejtés 137 327 0,3 119,3 114 185 0,2 75,4 C Feldolgozóipar 18 300 277 35,3 81,4 21 472 200 38,5 112,5 D Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 1 625 965 3,1 93,9 1 751 124 3,1 101,7 E Víz- és hulladékgazdálkodás 543 206 1,0 102,9 583 458 1,0 101,0 F Építőipar 2 864 818 5,5 94,2 2 719 291 4,9 92,6 G Kereskedelem, gépjárműjavítás 4 981 128 9,6 85,1 5 072 058 9,1 98,6 H Szállítás, raktározás 2 849 995 5,5 93,7 3 007 996 5,4 100,5 I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 1 056 380 2,0 94,7 1 010 865 1,8 94,3 J Információ, kommunikáció 2 263 354 4,4 110,8 2 323 741 4,2 104,6 K Pénzügyi, biztosítási tevékenység 2 007 496 3,9 100,0 2 014 565 3,6 95,6 L Ingatlanügyletek 2 957 308 5,7 98,2 3 106 027 5,6 100,0 M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 1 919 249 3,7 92,0 1 974 034 3,5 99,8 N Adminisztratív szolgáltatás 1 292 197 2,5 96,0 1 268 587 2,3 95,5 O+P+Q O Közigazgatás, oktatás, egészségügyi szolgáltatás 5 785 252 11,2 101,7 5 838 028 10,5 98,2 Közigazgatás,védelem, kötelező társadalombiztosítás 2 778 062 5,4 102,1 2 823 214 5,1 96,7 P Oktatás 1 418 266 2,7 98,7 1 415 043 2,5 98,7 Q Humán egészségügyi, szociális ellátás 1 588 924 3,1 103,9 1 599 771 2,9 100,5 R Művészet, szórakoztatás, szabadidő 530 655 1,0 94,3 567 470 1,0 103,6 S Egyéb szolgáltatás 688 635 1,3 98,5 691 452 1,2 100,9 T Háztartások tevékenysége 4 315 0,0 143,5 4 602 0,0 104,9 U Területen kívüli szervezet 0 0,0 0 0,0 A U KIBOCSÁTÁS ÖSSZESEN (alapáron) 51 876 721 100,0 90,3 55 764 068 100,0 103,2 Termékadók és -támogatások egyenlege 3 965 609 x x 4 132 775 x x KIBOCSÁTÁS (piaci beszerzési áron) 55 842 330 x 90,5 59 896 843 x 103,0 7

www.ksh.hu Ágazati kód, TEÁOR 2008 5. A bruttó hozzáadott érték ágazatonként, 2009 2010 Nemzetgazdasági ág millió Ft folyó áron 2009 2010 megoszlás, % volumenindex, előző év=100,0 millió Ft folyó áron megoszlás, % volumenindex, előző év=100,0 A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 746 638 3,4 85,1 852 735 3,8 83,7 B+C+D+E Ipar 5 335 586 24,6 85,1 6 078 198 26,9 113,4 B Bányászat, kőfejtés 55 537 0,3 155,4 44 817 0,2 75,6 C Feldolgozóipar 4 360 514 20,1 81,8 5 035 983 22,3 115,8 D Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 660 323 3,0 98,9 718 868 3,2 105,9 E Víz- és hulladékgazdálkodás 259 212 1,2 102,1 278 530 1,2 101,1 F Építőipar 1 054 927 4,9 96,3 995 839 4,4 91,1 G Kereskedelem, gépjárműjavítás 2 171 478 10,0 81,2 2 196 517 9,7 99,9 H Szállítás, raktározás 1 245 480 5,8 90,3 1 279 767 5,7 100,5 I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 387 241 1,8 96,2 344 801 1,5 89,6 J Információ, kommunikáció 1 256 489 5,8 113,1 1 279 310 5,7 104,8 K Pénzügyi, biztosítási tevékenység 1 046 611 4,8 100,5 1 071 924 4,7 95,7 L Ingatlanügyletek 1 955 485 9,0 102,5 2 024 431 9,0 100,2 M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 1 071 330 4,9 93,5 1 110 384 4,9 99,3 N Adminisztratív szolgáltatás 756 116 3,5 100,0 727 885 3,2 93,6 O+P+Q O Közigazgatás, oktatás, egészségügyi szolgáltatás 3 994 549 18,4 100,2 3 999 230 17,7 97,2 Közigazgatás,védelem, kötelező társadalombiztosítás 1 995 983 9,2 102,3 2 023 628 8,9 95,8 P Oktatás 1 081 266 5,0 96,9 1 075 517 4,8 98,8 Q Humán egészségügyi, szociális ellátás 917 300 4,2 99,8 900 085 4,0 98,5 R Művészet, szórakoztatás, szabadidő 233 596 1,1 87,5 253 589 1,1 103,3 S Egyéb szolgáltatás 397 416 1,8 97,0 395 675 1,7 103,5 T Háztartások tevékenysége 4 315 0,0 143,5 4 602 0,0 104,9 U Területen kívüli szervezet 0 0,0 0 0,0 BRUTTÓ HOZZÁADOTT ÉRTÉK 21 657 257 100,0 93,1 22 614 887 100,0 101,6 Termékadók és -támogatások egyenlege 3 965 609 x x 4 132 775 x x BRUTTÓ HAZAI TERMÉK (piaci beszerzési áron) 25 622 866 x 93,2 26 747 662 x 101,3 8

Magyarország nemzeti számlái, 2010 (előzetes adatok) 6. A bruttó hazai termék (GDP) végső felhasználása, 1995 2010 Év Belföldi felhasználás végső fogyasztás összesen háztartások tényleges fogyasztása ezen belül: közösségi fogyasztás Ebből: bruttó felhalmozás bruttó állóeszköz-felhalmozás ezen belül: készletváltozás Export Import Kiviteli (+), illetve behozatali ( ) többlet Folyó áron (millió Ft) 1995 5 710 605 4 461 846 3 831 374 630 472 1 248 759 1 183 557 65 202 2 589 714 2 572 490 17 224 1996 6 964 510 5 297 698 4 569 040 728 658 1 666 812 1 529 915 136 897 3 433 106 3 386 449 46 657 1997 8 585 812 6 410 101 5 495 753 914 348 2 175 711 1 912 060 263 652 4 811 448 4 705 361 106 087 1998 10 411 440 7 568 754 6 529 608 1 039 146 2 842 686 2 377 815 464 871 6 348 424 6 478 960-130 536 1999 11 731 430 8 745 606 7 552 065 1 193 541 2 985 824 2 733 273 252 551 7 394 426 7 682 381-287 955 2000 13 540 570 9 993 411 8 634 516 1 358 895 3 547 159 3 188 867 358 292 9 765 002 10 216 525-451 523 2001 15 259 864 11 447 057 9 889 647 1 557 410 3 812 807 3 564 471 248 336 10 872 407 11 028 373-155 966 2002 17 436 604 13 213 238 11 414 319 1 798 919 4 223 366 3 999 392 223 974 10 828 040 11 145 229-317 189 2003 19 458 332 15 026 889 13 036 288 1 990 601 4 431 443 4 206 036 225 407 11 506 476 12 226 594-720 118 2004 21 409 054 16 055 816 13 986 130 2 069 686 5 353 238 4 693 773 659 465 13 090 401 13 834 437-744 036 2005 22 482 191 17 079 792 14 886 737 2 193 055 5 402 398 5 015 296 387 102 14 520 422 14 984 330-463 908 2006 23 892 471 18 177 086 15 702 451 2 474 635 5 715 385 5 148 031 567 354 18 406 594 18 623 215-216 621 2007 24 769 048 19 163 120 16 650 588 2 512 532 5 605 927 5 444 192 161 735 20 319 511 20 096 712 222 799 2008 26 425 074 20 175 667 17 501 175 2 674 492 6 249 406 5 759 986 489 420 21 677 135 21 556 559 120 575 2009 24 378 090 19 783 239 17 087 426 2 695 813 4 594 851 5 295 202-700 352 19 880 958 18 636 182 1 244 776 2010 25 008 716 20 086 306 17 236 434 2 849 872 4 922 410 4 806 331 116 079 23 148 779 21 409 833 1 738 946 Volumenindexek (előző év=100,0) 1996 99,2 97,3 97,4 96,7 106,0 104,4 x 111,1 109,0 x 1997 103,6 101,4 101,6 100,1 110,7 107,0 x 121,0 122,2 x 1998 107,4 103,3 103,9 99,7 119,7 112,8 x 116,5 122,9 x 1999 104,0 105,3 105,7 102,4 100,8 107,4 x 111,1 112,3 x 2000 103,5 102,4 102,7 100,4 106,6 106,0 x 119,7 118,0 x 2001 101,9 104,2 104,7 101,5 95,3 101,9 x 108,0 105,4 x 2002 106,6 107,5 107,8 105,3 103,9 107,4 x 103,8 106,7 x 2003 105,9 107,4 108,0 104,0 101,1 101,5 x 106,2 109,3 x 2004 104,7 101,7 102,0 99,7 115,0 107,2 x 115,0 114,3 x 2005 101,4 102,3 102,6 100,4 98,4 104,5 x 111,3 106,9 x 2006 101,6 102,2 101,9 104,1 99,7 97,3 x 119,1 115,1 x 2007 98,6 98,6 99,0 95,8 98,5 103,8 x 115,0 112,8 x 2008 100,7 99,8 99,8 99,8 103,7 102,9 x 105,7 105,5 x 2009 89,5 95,4 94,3 102,6 70,6 89,0 x 89,8 85,2 x 2010 99,5 97,9 97,3 101,1 106,4 90,3 x 114,3 112,8 x 9

www.ksh.hu 7. A bruttó hazai termék felhasználása, 2009 2010 Megnevezés millió Ft folyó áron 2009 2010 megoszlás, % volumenindex, 2008=100,0 millió Ft folyó áron megoszlás, % volumenindex, 2009=100,0 Háztartások fogyasztási kiadásai (1) 13 568 286 53,0 93,6 13 854 213 51,8 97,9 Kormányzat fogyasztási kiadásai (2) 5 807 424 22,7 99,4 5 839 718 21,8 97,9 Háztartásokat segítő nonprofi t intézmények fogyasztási kiadásai (3) 407 529 1,6 100,0 392 375 1,5 96,2 Fogyasztási kiadás összesen (4=1+2+3) 19 783 239 77,2 95,4 20 086 306 75,1 97,9 Természetbeni társadalmi juttatás (5) 3 519 140 13,7 97,0 3 382 221 12,6 95,2 ebből: kormányzattól (6) 3 111 611 12,1 96,6 2 989 846 11,2 95,1 háztartásokat segítő nonprofi t intézményektől (7=3) 407 529 1,6 100,0 392 375 1,5 96,2 Háztartások tényleges fogyasztása (8=1+6+7) 17 087 426 66,7 94,3 17 236 434 64,4 97,3 Közösségi fogyasztás (9=2 6) 2 695 813 10,5 102,6 2 849 872 10,7 101,1 Összes végső fogyasztás (10=4) 19 783 239 77,2 95,4 20 086 306 75,1 97,9 Bruttó állóeszköz-felhalmozás (11) 5 295 202 20,7 89,0 4 806 331 18,0 90,3 Készletváltozás (12) -700 352-2,7 x 116 079 0,4 x Bruttó felhalmozás összesen (13=11+12) 4 594 851 17,9 70,6 4 922 410 18,4 106,4 Belföldi felhasználás (14=4+13) 24 378 090 95,1 89,5 25 008 716 93,5 99,5 Export (15) 19 880 958 77,6 89,8 23 148 779 86,5 114,3 Import (16) 18 636 182 72,7 85,2 21 409 833 80,0 112,8 Külkereskedelmi egyenleg (17=15 16) 1 244 776 4,9 x 1 738 946 6,5 x BRUTTÓ HAZAI TERMÉK ÖSSZESEN (18=14+17) 25 622 866 100,0 93,2 26 747 662 100,0 101,3 10

Magyarország nemzeti számlái, 2010 (előzetes adatok) Megnevezés 8. A nemzetgazdaság szektor számlái, 2009 Nem pénzügyi vállalatok Pénzügyi vállalatok ESAkód Kormányzat Háztartások és háztartásokat segítő nonprofi t intézmények Külföld (millió Ft) Képzett szektor S.11 S.12 S.13 S.14+S.15 S.2 S.1N Termelési számla / Termékek és szolgáltatások számlája P.7 Termékek és szolgáltatások importja 18 636 182 P.71 Termékek importja 15 445 397 P.72 Szolgáltatások importja 3 190 785 P.6 Termékek és szolgáltatások exportja 19 880 959 P.61 Termékek exportja 16 086 862 P.62 Szolgáltatások exportja 3 794 097 P.1 Kibocsátás 37 824 244 1 929 186 5 838 451 6 284 840 P.11 Piaci kibocsátás 37 547 429 1 928 651 31 503 3 813 506 P.12 Saját végső felhasználási célú kibocsátás 276 815 535 4 038 1 930 952 P.13 Egyéb nem piaci kibocsátás 5 802 910 540 382 P.131 Vásárolt egyéb nem piaci kibocsátás 732 340 P.132 Egyéb nem piaci kibocsátás, egyéb 5 070 570 P.2 Folyó termelőfelhasználás 25 067 824 947 660 2 009 321 2 194 659 D.21-D.31 Termékadók és -támogatások egyenlege 3 965 609 B.1g Hozzáadott érték (bruttó) (P.1-P.2) 12 756 420 981 526 3 829 130 4 090 181 B.11 Külkereskedelmi egyenleg -1 244 777 K.1 Állóeszköz-felhasználás 2 379 431 93 763 869 838 879 315 B.1n Hozzáadott érték (nettó) (B.1g-K.1) 10 376 989 887 763 2 959 292 3 210 866 Jövedelmek keletkezése számla B.1n Hozzáadott érték, nettó 10 376 989 887 763 2 959 292 3 210 866 B.11 Külkereskedelmi egyenleg -1 244 777 D.1 Munkavállalói jövedelmek összesen 7 686 335 532 395 2 958 065 719 868 D.11 Bérek és keresetek 6 115 756 394 453 2 208 541 629 902 D.12 Munkaadók társadalombiztosítási hozzájárulásai 1 570 579 137 942 749 524 89 966 D.21 Termékadók 4 093 905 D.29 Egyéb termelési adók 212 513 6 891 5 547 12 570 D.31 Terméktámogatások 128 296 D.39 Egyéb termelési támogatások 300 135 2 872 150 677 B.2n Működési eredmény, nettó 2 778 276 351 349-4 320 704 642 B.3n Vegyes jövedelem, nettó 1 924 463 Elsődleges jövedelmek elosztása számla B.2n Működési eredmény, nettó 2 778 276 351 349-4 320 704 642 B.3n Vegyes jövedelem, nettó 1 924 463 D.1 Munkavállalói jövedelmek összesen 12 093 032-196 369 D.11 Bérek és keresetek 9 485 743-137 091 D.12 Munkaadók társadalombiztosítási hozzájárulásai 2 607 289-59 278 D.21 Termékadók 4 027 542 66 363 D.29 Egyéb termelési adók 230 504 D.31 Terméktámogatások 98 545 29 751 D.39 Egyéb termelési támogatások 150 129 303 555 D.4 Tulajdonból származó jövedelem, kapott (+) 3 724 056 2 852 054 321 302 1 442 794 4 720 398 D.4 Tulajdonból származó jövedelem, fi zetett (-) 5 172 753 3 052 028 1 182 228 522 782 3 130 813 B.5n Elsődleges jövedelem, nettó 1 329 579 151 375 3 144 126 15 642 149 11

www.ksh.hu Megnevezés 8. A nemzetgazdaság szektor számlái, 2009 (folytatás) Nem pénzügyi vállalatok Pénzügyi vállalatok ESAkód Kormányzat Háztartások és háztartásokat segítő nonprofi t intézmények Külföld (millió Ft) Képzett szektor S.11 S.12 S.13 S.14+S.15 S.2 S.1N Jövedelmek másodlagos elosztása számla B.5n Elsődleges jövedelem, nettó 1 329 579 151 375 3 144 126 15 642 149 D.5 Jövedelem- és vagyonadók 500 019 77 535 2 547 320 2 021 224 51 458 D.61 Társadalombiztosítási hozzájárulások 34 816 678 391 3 411 895 4 232 285 107 183 Tényleges társadalombiztosítási D.611 hozzájárulások 675 943 3 388 060 4 171 186 107 183 Imputált társadalombiztosítási D.612 hozzájárulások 34 816 2 448 23 835 61 099 D.62 Pénzbeni társadalmi juttatások 37 701 148 610 4 234 071 4 430 841-10 459 Egyéb folyó jövedelemátutalások, nettó 60 955-16 426-339 744 288 258 6 957 D.7 B.6n Rendelkezésre álló jövedelem, nettó 887 630 587 195 4 529 526 14 107 739 Természetbeni jövedelmek újraelosztása számla B.6n Rendelkezésre álló jövedelem, nettó 887 630 587 195 4 529 526 14 107 739 D.63 Természetbeni társadalmi transzferek 3 111 611 3 111 611 B.7n Korrigált rendelkezésre álló jövedelem, nettó 887 630 587 195 1 417 915 17 219 350 Jövedelmek felhasználása számla B.6n Rendelkezésre álló jövedelem, nettó 887 630 587 195 4 529 526 14 107 739 P.4 Végső fogyasztás 2 695 813 17 087 426 P.3 Végső fogyasztási kiadások 5 807 424 13 975 815 D.8 A nyugdíjpénztárak nettó vagyonváltozása miatti korrekció 529 781 529 781 B.8n Megtakarítások, nettó 887 630 57 414-1 277 898 661 705 B.12 Folyó külső egyenleg 43 652 Tőkeszámla B.8n Megtakarítások, nettó 887 630 57 414-1 277 898 661 705 B.12 Folyó külső egyenleg 43 652 P.51 Bruttó állóeszköz-felhalmozás 3 069 386 99 695 802 220 1 323 901 P.52 Készletváltozás -703 024 70 2 602 K.1 Állóeszköz-felhasználás 2 379 431 93 763 869 838 879 315 K.2 Nem termelt, nem pénzügyi eszközök 161 997 382-6 003-1 538-154 838 D.9 Kapott tőketranszfer (+) 369 991 18 278 376 942 152 111 14 244 D.9 Adott tőketranszfer (-) 47 396 37 733 322 534 44 160 479 743 B.9 Nettó hitelnyújtás(+) / Nettó hitelfelvét( ) 1 061 297 31 645-1 149 939 324 006-267 009 0 12

Magyarország nemzeti számlái, 2010 (előzetes adatok) Megnevezés 9. A nemzetgazdaság szektor számlái, 2010 Nem pénzügyi vállalatok Pénzügyi vállalatok ESAkód Kormányzat Háztartások és háztartásokat segítő nonprofi t intézmények Külföld (millió Ft) Képzett szektor S.11 S.12 S.13 S.14+S.15 S.2 S.1N Termelési számla / Termékek és szolgáltatások számlája P.7 Termékek és szolgáltatások importja 21 409 834 P.71 Termékek importja 18 166 036 P.72 Szolgáltatások importja 3 243 798 P.6 Termékek és szolgáltatások exportja 23 148 779 P.61 Termékek exportja 19 028 295 P.62 Szolgáltatások exportja 4 120 484 P.1 Kibocsátás 41 662 966 1 924 094 5 905 443 6 271 564 P.11 Piaci kibocsátás 41 400 093 1 923 879 1 582 3 818 536 P.12 Saját végső felhasználási célú kibocsátás 262 873 215 7 099 1 919 100 P.13 Egyéb nem piaci kibocsátás 5 896 762 533 928 P.131 Vásárolt egyéb nem piaci kibocsátás 757 592 P.132 Egyéb nem piaci kibocsátás, egyéb 5 139 170 P.2 Folyó termelőfelhasználás 27 984 943 919 632 2 081 564 2 163 042 D.21-D.31 Termékadók és -támogatások egyenlege 4 132 775 B.1g Hozzáadott érték (bruttó) (P.1-P.2) 13 678 023 1 004 462 3 823 879 4 108 522 B.11 Külkereskedelmi egyenleg -1 738 945 K.1 Állóeszköz-felhasználás 2 480 005 100 033 891 977 899 688 B.1n Hozzáadott érték (nettó) (B.1g-K.1) 11 198 018 904 429 2 931 902 3 208 834 Jövedelmek keletkezése számla B.1n Hozzáadott érték, nettó 11 198 018 904 429 2 931 902 3 208 834 B.11 Külkereskedelmi egyenleg -1 738 945 D.1 Munkavállalói jövedelmek összesen 7 537 274 526 993 2 916 369 712 202 D.11 Bérek és keresetek 6 158 386 416 002 2 232 305 634 269 D.12 Munkaadók társadalombiztosítási hozzájárulásai 1 378 888 110 991 684 064 77 933 D.21 Termékadók 4 306 461 D.29 Egyéb termelési adók 243 851 9 168 15 049 13 998 D.31 Terméktámogatások 173 686 D.39 Egyéb termelési támogatások 268 776 2 339 152 587 B.2n Működési eredmény, nettó 3 685 669 370 607 484 731 256 B.3n Vegyes jövedelem, nettó 1 903 965 Elsődleges jövedelmek elosztása számla B.2n Működési eredmény, nettó 3 685 669 370 607 484 731 256 B.3n Vegyes jövedelem, nettó 1 903 965 D.1 Munkavállalói jövedelmek összesen 11 914 718-221 880 D.11 Bérek és keresetek 9 593 128-152 166 D.12 Munkaadók társadalombiztosítási hozzájárulásai 2 321 590-69 714 D.21 Termékadók 4 239 522 66 939 D.29 Egyéb termelési adók 282 066 D.31 Terméktámogatások 138 392 35 294 D.39 Egyéb termelési támogatások 147 991 275 711 D.4 Tulajdonból származó jövedelem, kapott (+) 3 308 302 2 454 085 291 172 1 215 408 4 627 002 D.4 Tulajdonból származó jövedelem, fi zetett (-) 5 040 977 2 452 373 1 111 864 431 235 2 859 520 B.5n Elsődleges jövedelem, nettó 1 952 994 372 319 3 414 997 15 334 112 13

www.ksh.hu Megnevezés 9. A nemzetgazdaság szektor számlái, 2010 (folytatás) Nem pénzügyi vállalatok Pénzügyi vállalatok ESAkód Kormányzat Háztartások és háztartásokat segítő nonprofi t intézmények Külföld (millió Ft) Képzett szektor S.11 S.12 S.13 S.14+S.15 S.2 S.1N Jövedelmek másodlagos elosztása számla B.5n Elsődleges jövedelem, nettó 1 952 994 372 319 3 414 997 15 334 112 D.5 Jövedelem- és vagyonadók 266 738 61 784 2 136 727 1 866 356 58 151 D.61 Társadalombiztosítási hozzájárulások 44 033 631 109 3 247 064 4 050 302 128 096 D.611 Tényleges társadalombiztosítási hozzájárulások 628 398 3 222 223 3 978 717 128 096 D.612 Imputált társadalombiztosítási hozzájárulások 44 033 2 711 24 841 71 585 D.62 Pénzbeni társadalmi juttatások 46 197 132 869 4 240 473 4 429 765-10 226 D.7 Egyéb folyó jövedelemátutalások, nettó 2 852-12 551-237 518 264 807-17 590 B.6n Rendelkezésre álló jövedelem, nettó 1 686 944 796 224 4 320 797 14 112 026 Természetbeni jövedelmek újraelosztása számla B.6n Rendelkezésre álló jövedelem, nettó 1 686 944 796 224 4 320 797 14 112 026 D.63 Természetbeni társadalmi transzferek 2 989 846 2 989 846 B.7n Korrigált rendelkezésre álló jövedelem, nettó 1 686 944 796 224 1 330 951 17 101 872 Jövedelmek felhasználása számla B.6n Rendelkezésre álló jövedelem, nettó 1 686 944 796 224 4 320 797 14 112 026 P.4 Végső fogyasztás 2 849 872 17 236 434 P.3 Végső fogyasztási kiadások 5 839 718 14 246 588 A nyugdíjpénztárak nettó D.8 vagyonváltozása miatti korrekció 498 240 498 240 B.8n Megtakarítások, nettó 1 686 944 297 984-1 518 921 363 678 B.12 Folyó külső egyenleg -278 978 Tőkeszámla B.8n Megtakarítások, nettó 1 686 944 297 984-1 518 921 363 678 B.12 Folyó külső egyenleg -278 978 P.51 Bruttó állóeszköz-felhalmozás 2 741 303 98 552 897 120 1 069 356 P.52 Készletváltozás 108 800 68 7 211 K.1 Állóeszköz-felhasználás 2 480 005 100 033 891 977 899 688 K.2 Nem termelt, nem pénzügyi eszközök 77 629 461-2 104 202-76 188 D.9 Kapott tőketranszfer (+) 337 415 41 989 711 534 124 655 63 167 D.9 Adott tőketranszfer (-) 49 499 235 939 330 506 43 004 619 812 B.9 Nettó hitelnyújtás(+) / Nettó hitelfelvét( ) 1 527 133 105 054-1 141 000 268 248-759 435 0 14

Magyarország nemzeti számlái, 2010 (előzetes adatok) 10. Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) és bruttó nemzeti jövedelme (GNI), 1995 2010 Év Bruttó hazai termék külföldről kapott Munkajövedelmek Tulajdonosi jövedelem külföldnek fi zetendő egyenleg külföldről kapott külföldnek fi zetendő egyenleg folyó áron, millió Ft külföldről járó ebből: visszaforgatott jövedelem külföldnek fi zetendő egyenleg EU-nak fi zetett adó EU-tól kapott támogatás Bruttó nemzeti jövedelem GNI növekedési üteme, volumenindex, előző év =100,0 1995 5 727 829 77 625 37 957 39 668 106 684 333 666-226 982 1 647-25 371 27 018 5 540 515 x 1996 7 011 167 85 561 44 549 41 012 150 656 456 990-306 334-306 77 881-78 187 6 745 845 99,6 1997 8 691 899 109 566 54 798 54 768 175 149 692 262-517 113 1 340 246 530-245 190 8 229 554 101,5 1998 10 280 904 146 599 67 106 79 493 190 058 834 202-644 144-1 372 251 117-252 489 9 716 253 103,9 1999 11 443 475 179 996 72 830 107 166 186 377 941 519-755 142-5 023 268 365-273 388 10 795 499 103,0 2000 13 089 047 216 775 79 462 137 313 286 165 1 072 686-786 521 16 538 297 325-280 787 12 439 839 105,0 2001 15 103 898 243 760 92 972 150 788 278 014 1 188 583-910 569-12 926 372 695-385 621 14 344 117 103,6 2002 17 119 415 232 519 117 074 115 445 253 349 1 259 188-1 005 839 6 796 462 941-456 145 16 229 021 104,3 2003 18 738 214 292 399 137 102 155 297 249 345 1 275 657-1 026 312 19 714 463 998-444 284 17 867 199 104,5 2004 20 665 018 334 099 146 895 187 204 325 780 1 635 476-1 309 696 99 751 556 192-456 441 38 298 80 532 19 584 760 104,2 2005 22 018 283 370 354 162 681 207 673 349 504 1 836 049-1 486 545 23 480 471 787-448 307 64 298 154 750 20 829 863 103,8 2006 23 675 850 423 744 183 247 240 497 1 357 313 3 024 185-1 666 872 275 183 669 123-393 940 66 901 217 151 22 399 725 103,9 2007 24 991 847 412 513 230 110 182 403 1 966 091 4 023 198-2 057 107 692 751 1 246 359-553 608 87 336 216 441 23 246 248 98,4 2008 26 545 649 420 370 239 896 180 474 2 441 881 4 464 403-2 022 522 969 092 1 121 428-152 336 94 114 234 319 24 843 806 101,5 2009 25 622 866 419 787 223 418 196 369 3 130 813 4 720 398-1 589 585 1 872 316 896 733 975 583 73 380 333 306 24 489 576 95,2 2010 26 747 662 451 690 229 810 221 880 2 859 520 4 627 002-1 767 482 1 460 846 929 841 531 005 66 939 311 005 25 446 126 100,8 15

www.ksh.hu MÓDSZERTANI MEGJEGYZÉSEK 1 A 2010-re vonatkozó el zetes nemzeti számlák összeállításakor a számításokhoz szükséges adatforrások csak részlegesen állnak rendelkezésre teljes kör en, ezért valamennyi adat még változhat a kés bbiekben. A teljes kör információk alapján készül 2010. évi nemzeti számlák a jöv év szeptember végén jelennek meg. A korábbi évekre vonatkozó felülvizsgált és módszertanilag összehasonlíthatóvá tett adatok a KSH-honlap STADAT-tábláiban a kiadvány megjelenésével egy id ben, míg a tájékoztatási adatbázisban október második felében lesznek elérhet k. A 2010. évi el zetes számítások során bevezetett módszertani változások A 2010. évi el zetes számítások során bevezetett módszertani változásoknak két f oka van: A forrás felhasználás táblák integrálása a nemzeti számlák el állítási folyamatába A TEÁOR 08 bevezetése a nemzeti számlákba a 715/2010. sz. tanácsi rendelet el írása szerint A forrás felhasználás táblák integrálásával a 2008. év (mint benchmarkév ) adatait állítottuk el, amelynek eredményeként a termelési és a felhasználási oldalról számított GDP között kimutatott statisztikai eltérés megsz nt a termékszint kiegyensúlyozás során. Az id sorok összehasonlíthatósága érdekében az eltérést 1995-ig visszamen leg is elimináltuk. Az integrálás több, a számlarendszerben eddig nem kimutatható módszertani, illetve konzisztenciaproblémát is felszínre hozott, amelyeket új módszerek kidolgozásával, vagy a meglév k fejlesztésével, adatjavításokkal oldottunk meg. Ezek többsége hatással volt a GDP/GNI folyó áras értékére és volumenváltozására is. Önmagában a TEÁOR 08 nómenklatúrára történ átállásnak nem volt hatása a GDP/GNI szintjére, viszont megváltozott a termelés ágazati összetétele. A fentieken túlmen en több módszertani fejlesztést is végrehajtottunk a következ területeken: a.) Eladott (közvetített) szolgáltatások b.) Eljárási illeték c.) Cukoripari szerkezetátalakítási hozzájárulás d.) Az egyéni vállalkozók bruttó hozzáadott értékének becslése e.) Alkalmazottat foglalkoztató magánháztartások f.) Illegális tevékenységek g.) Szerencsejáték h.) Bírság, kötbér, egyéb kártérítés átsorolása i.) Továbbértékesített gáz elszámolása j.) Idegenforgalmi kiadások: üzleti és magáncélú utak költésének elszámolása k.) Idegenforgalmi kiadások: magyarok külföldi fogyasztása l.) Szervezett társasutazás bruttó elszámolása m.) Áfarezidensek elszámolása n.) Egyszer sített vállalkozási adó (EVA) o.) Kiegyensúlyozás 1 A módszertani megjegyzésekben található táblákban szerepl - jel azt jelenti, hogy a fejlesztésnek nincsen hatása az adott adatra. 16

Magyarország nemzeti számlái, 2010 (előzetes adatok) A GNI-adatok változása (folyó áron) Megnevezés 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010. szeptemberi GNI-adat 16 340 894 17 967 239 19 742 138 20 782 360 22 453 910 23 575 879 25 033 342 24 750 674 (millió Ft) 2011. szeptemberi GNI-adat 16 229 021 17 867 199 19 584 760 20 829 863 22 399 725 23 246 248 24 843 806 24 489 576 (millió Ft) Változás (millió Ft) 111 873 100 040 157 378 47 503 54 185 329 631 189 536 261 098 Változás, % 0,68 0,56 0,80 0,23 0,24 1,40 0,76 1,05 Befejeződött a forrás felhasználás táblák (SUT) integrálása a nemzeti számlarendszerbe. Ennek eredményeként a 2008-as folyó áras termelési és felhasználási oldali adatok kiegyensúlyozása a SUT-keretrendszerben történt. Ezentúl a GDP-becslés utolsó lépéseként kiegyensúlyozásra kerül sor, amelynek eredményeként a statisztikai hiba megszűnik. A SUT az ágazatok, szektorok mellé egy új dimenziót, a termékeket/szolgáltatásokat építik be az adat-összeállítás folyamatába. A kiegyensúlyozás a TEÁOR 08 és ITO2008 nomenklatúra szerinti részletes, 820 termék x 240 tevékenység bontásban történik. Ehhez a Norvég Statisztikai Hivatal SNA-NT szoftverének magyar adaptációját használtuk, amely lehetőséget nyújt részletes termékszintű kiegyensúlyozásra különböző értékelési elveknek megfelelően (alapár, termékadók és támogatások, kereskedelmi és szállítási árrés, áfa, beszerzési ár). A következő módszertani fejlesztések közvetve vagy közvetlenül összefüggésben vannak a SUT kiegyensúlyozásával: közvetített szolgáltatások, eljárási illeték, cukoripari szerkezetátalakítási hozzájárulás, egyéni vállalkozók hozzáadott értéke, illegális tevékenységek, szerencsejáték, idegenforgalom: üzleti és magáncélú költések, bírság, kötbér, egyéb kártérítés átsorolása, továbbértékesített gáz elszámolása, szervezett társasutazás bruttó elszámolása. Módszertani változások A 2011-re tervezett és végrehajtott nagyrevízió során a KSH összesen 15 módszertani fejlesztést épített be a GDP/GNI-számításokba. Ezek közül ötnek nem volt hatása a GDP/GNI szintjére, csak az egyes összetevőkre. A GDP-számítások folyamata jelentősen változott továbbá a forrás felhasználás táblák integrálásával. Mivel ennek következtében a kiegyensúlyozás vált a GDP becslés folyamatának végső fázisává, a módszertani változások hatását a kiegyensúlyozás előtti adatokon lehetséges bemutatni, külön a termelési és külön a felhasználási oldalon. a.) Eladott (közvetített) szolgáltatások A nem pénzügyi vállalatok ipari ágazatainak elszámolását érinti a változás. 2001-ben, a számviteli törvényben jelent meg az eladott közvetített szolgáltatás fogalma, ami a továbbszámlázott alvállalkozói költségek közül az eladott áruk beszerzési értékéhez hasonlóan a továbbszámlázott (főleg alvállalkozói) szolgáltatások beszerzési értékének elkülönítésére szolgált. Az új tétellel az árbevételt csökkenteni kellene a kibocsátás számításakor. A számviteli változást követő években az adatszolgáltatók nem mindig kezelték megfelelően az új kategóriát, és valójában folyó termelő költségek közé tartozó szolgáltatásokat is közvetített 17

www.ksh.hu szolgáltatásként könyveltek. Ezért a számviteli törvény bevezetése után a könyvelt eladott közvetített szolgáltatás értékét a folyó termel költségek között számoltuk el az ipari ágazatokban, és nem csökkentettük vele az árbevételt a bruttó kibocsátás számításakor. 2008-ban a SUT tapasztalatai szerint az ipari ágazatok adatai már nem indokolták az eladott közvetített szolgáltatások folyó költségek közötti elszámolását, ezért a bruttó kibocsátás értékét az ipari ágazatokban is a többi ágazathoz hasonlóan kalkuláljuk az eladott (közvetített) szolgáltatások esetében is. (A nettó árbevétel értékéb l vonjuk le az eladott (közvetített) szolgáltatások értékét). A számítás módjából következik, hogy a módszertani változásnak a GDP-re nincs hatása, csak a folyó termel felhasználás és a bruttó kibocsátás aránya változik. Eladott (közvetített) szolgáltatások elszámolásának hatása Megnevezés 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Kibocsátás - - - - - - -502 016 Folyó termel felhasználás - - - - - - -502 016 Bruttó hozzáadott érték - - - - - - 0 b.) Eljárási illeték A vállalkozások által fizetett eljárási illeték több elemb l áll: a közhivatalok m ködési költségeinek fedezésére szolgál, mint például az építési engedély, földhivatali és cégbírósági bejegyzések, gépjárm üzembe helyezés, okmányok pótlása, illetékes hatósági és végrehajtási ügyek, állat-, és növény-egészségügyi bejegyzések, környezetterhelési és vízhasználati engedélyek. A SUT integrálás során végzett elemzés alapján e tételt termékadóból (D.21) egyéb termelési adóba (D.29) soroltuk át. A változás f oka, hogy ezek a befizetések nem köthet k egy termékhez sem, vagy nem termékegységenként fizetend k. E változásnak nincs hatása a GDP/GNI szintjére. A GDP termelési oldali megközelítésében ez a tétel a folyó költségek között volt elszámolva, amelyet most kivettünk a folyó termel felhasználásból. Az eljárási illeték átsorolásának hatása Megnevezés 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 Folyó termel felhasználás 12 397 16 430 17 283 20 861 20 194 19 837 19 714 18 117 Bruttó hozzáadott érték 12 397 16 430 17 283 20 861 20 194 19 837 19 714 18 117 Termékadók 12 397 16 430 17 283 20 861 20 194 19 837 19 714 18 117 Egyéb termelési adók 12 397 16 430 17 283 20 861 20 194 19 837 19 714 18 117 GDP 0 0 0 0 0 0 0 0 18

Magyarország nemzeti számlái, 2010 (előzetes adatok) c.) Cukoripari szerkezetátalakítási hozzájárulás A cukorgyárak által fizetett szerkezetátalakítási hozzájárulást idáig termelési adóként (D.21) számoltuk el. A SUT-integrálás során ezt felülvizsgálva az egyéb termelési támogatásokba (D.29) soroltuk át, mert ezen adó alapja nem köthető egyetlen termék termeléséhez vagy értékesítéséhez sem. Ezzel párhuzamosan az EU által a megszűnt cukorgyáraknak fizetendő támogatást terméktámogatásból (D.31) egyéb termelési támogatásba (D.39) soroltuk át. A változás 2007 2009-et érinti, de a GDP és GNI szintjére nincs hatással. A cukoripari hozzájárulás és támogatás elszámolásának hatása Megnevezés 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 Kibocsátás - - - - - 15 659 5 478 7 017 Bruttó hozzáadott érték - - - - - 15 659 5 478 7 017 Termékadók - - - - - -15 659-16 552-7 017 Egyéb termelési adók - - - - - 15 659 16 552-7 017 Terméktámogatások - - - - - - -11 074 - Egyéb termelési támogatások - - - - - - 11 074 - GDP - - - - - 0 0 0 d.) Az egyéni vállalkozók bruttó hozzáadott értékének becslése Az egyéni vállalkozók bruttó hozzáadott érték becslésére egy új modellt alakítottunk ki. A fejlesztés első és legfontosabb oka, hogy az eddigi módszer szerinti eredmények ágazati szerkezet, illetve a bruttó hozzáadott érték és kibocsátás ágazati arányai nem illeszkedtek a forrás felhasználás táblák szerkezetébe. A fejlesztés másik fontos oka volt, hogy az eddigi módszer nem alkalmas a nem megfigyelt gazdaság tevékenységeinek kategóriák szerinti, explicit számításba vételére. (A nem megfigyelt gazdasági tevékenységeket az Eurostat ajánlása szerint hét csoportba lehet sorolni, amelyek az N1 N7 jelölést kapták.) A becslési módszer az egyéni vállalkozók mutatóit egyedi szinten, és a nem megfigyelt gazdaság kategóriái szerint külön-külön becsüli. A becslés adatforrása a KSH Gazdasági Szervezetek Regisztere (GSZR), az egyéni vállalkozók személyi jövedelemadó, egyszerűsített vállalkozói adó és általános forgalmi adó (áfa) bevallásainak adatbázisa, illetve az egyéni vállalkozói körben végzett, anonimizált, a 2006 2008-at érintő, jogerős áfaellenőrzések eredménye. A rendelkezésre álló adatforrások alapján részletes, egyedi adatokon alapuló becslés készült 2006 2009-re. A módszertani változás eredményét 1995-ig vezettük vissza. A becslési folyamat első lépése az egyéni vállalkozók csoportosítása. Az egyéni vállalkozók közül az áfaalany egyéni vállalkozók rendelkeznek a legteljesebb adminisztratív adatforrással, ezért erre a csoportra adminisztratív adatokból számított teljesítménymutatók kerültek meghatározásra. Az áfaelkerülés miatt eltitkolt gazdasági tevékenység (a nem megfigyelt gazdasági tevékenységek közül az N6 kategória) becslése is erre a csoportra készült el. A második és harmadik csoportba azok a nem áfaalany egyéni vállalkozók kerültek, akiknek az adminisztratív adatforrása nem teljes (N7 nem megfigyelt gazdaság kategória), vagy nem 19

www.ksh.hu rendelkeznek semmilyen adminisztratív adatforrással, annak ellenére, hogy gazdaságilag aktívak (N5 kategória). Az els csoportra készült becslés a második és harmadik csoportra készült becslés alapja. Az adminisztratív kibocsátás és folyó termel felhasználás meghatározása közvetlenül a személyi jövedelemadó-bevallásból történt, az árbevétel és az anyag, áru és göngyöleg beszerzési költségének segítségével. A kereskedelem ágazatcsoport esetében a nem pénzügyi vállalatok szektorból meghatározott referenciacsoportra kiszámított árrés és a bruttó hozzáadott érték és kibocsátás arány teszi lehet vé a kibocsátás és a folyó termel felhasználás meghatározását. Az áfaelkerülés miatt eltitkolt hozzáadott érték becslése három lépésb l áll: Az eljárás els ként az áfaelkerül egyéni vállalkozók körét becsüli a knn (k Nearest Neighbour algorithm) eljárás segítségével. Az eltitkolt adó becslése ágazatcsoportokra meghatározott lineáris regresszióval történik. Az eltitkolt bruttó hozzáadott érték az eltitkolt adó és az egyéni vállalkozói körre kiszámított áfakulcsok ágazati átlagának hányadosa. Az áfaeltitkolás miatti kibocsátás és folyó termel felhasználás tételeket a 2005-re összeállított ÁKM összefüggései alapján számítottuk ki. A beszámolási kötelezettség és az áfa befizetés elkerülése miatt eltitkolt teljesítmények összege alapján készül becslés az N7 és N5 csoportra. A számítás feltételezi, hogy az egyes csoportok esetében a munkainputra jutó bruttó hozzáadott érték és bruttó hozzáadott érték és kibocsátás arány ágazati átlaga azonos. Az egyéni vállalkozókra felépített modell hatása Megnevezés 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Kibocsátás 76 425 21 972 6 070 157 465 225 626 162 995 92 902 Folyó termel felhasználás 57 916 6 699 9 994 69 880 92 344 63 154 31 485 GDP 18 509 15 273 3 924 87 585 133 282 99 841 61 417 e.) Alkalmazottat foglalkoztató magánháztartás A magánszemélyek által nyújtott háztartási szolgáltatások nagy részét a nem regisztrált tevékenységek között számoljuk el (pl. bejárón, bébiszitter, sof r, házvezet n stb.) a háztartások termelési számlájának összeállítása során. Eddig ezeket a tevékenységeket a TEÁOR 03 74 Egyéb üzleti szolgáltatás ágazatában számoltuk el. A TEÁOR 08 bevezetésével ezen tevékenységeket a továbbiakban az el írásnak megfelel en, a T Alkalmazottat foglalkoztató magánháztartás ágban számoljuk el. Az átsorolással egyid ben változott a számbavétel módszertana is. A TEÁOR 08 és az ESA95 szerint is itt azokat a háztartásokat kell elszámolni, amelyek f tevékenységként ilyen jelleg tevékenységre alkalmazottat foglalkoztatnak. Az eddig alkalmazott módszertan szerint minden ilyen tevékenységet elszámoltunk a 74-es ágazatban, tekintet nélkül arra, hogy mi a szolgáltatást nyújtó státusa. Ez kett s számbavételhez vezetett abban az esetben, ha a szolgáltatást nyújtó, mint termel egység tevékenységét már más ágazatban elszámoltuk. Jelen becslés során ebben a kategóriában csak azokat a szolgáltatásokat számoljuk el, amelyek ténylegesen f tevékenységként alkalmazottat foglalkoztató magánháztartások tevékenységéb l származnak. Adatforrásként a háztartási költségvetési felvételt használjuk, közvetlen adatátvétellel a 20

Magyarország nemzeti számlái, 2010 (előzetes adatok) kibocsátásra vonatkozóan. A folyó termelő-felhasználás értékét nem tekintjük szignifikánsnak, ezért nem számítjuk. Ez a becslés a korábbinál így kisebb értéket mutat, de a forrás felhasználás táblákban történt kiegyensúlyozás visszaigazolta a becslés eredményét. Az alábbi tábla mutatja az új becslés hatását a GDP-re. Az alkalmazottat foglalkoztató magánháztartás új becslési módszerének hatása Megnevezés 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Kibocsátás 17 600 18 670 20 145 21 197 21 478 23 824 25 946 Folyó termelőfelhasználás 0 0 0 0 0 0 0 Bruttó hozzáadott érték 17 600 18 670 20 145 21 197 21 478 23 824 25 946 Megjegyzés: a változás hatását nem lehet kimutatni 2009-re, mivel a 2009. évi előzetes adatok magasabb aggregáltsági szinten készültek. f/ Illegális tevékenységek A kábítószerből és prostitúcióból származó hozzáadott érték becslési módszerét két ponton javítottuk az eddig becslés hibáinak kiküszöbölése érdekében. A korábbi becslés során az import értékét belevettük a folyó termelőfelhasználás értékbe, kettős elszámolást okozva, ezt korrigálni kellett, azaz az importot kivettük a folyó termelőfelhasználás értékéből. A forrás felhasználás táblák segítségével végzett kiegyensúlyozás még egy kettős számbavételi problémára mutatott rá. A kibocsátás becslése során elszámolásra kerültek olyan tevékenységek, amelyeket már más tevékenységeknél is elszámoltunk, mivel az illegális tevékenységek számos ponton kötődnek a legális gazdasághoz. A becslés során azonban a teljes kibocsátás vettük figyelembe. Jelen korrekciónál a legális gazdaságban már elszámolt tételeket vettük ki, megszüntetve a kettős elszámolást. Az illegális tevékenységek új becslési módszerének hatása Megnevezés 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Kibocsátás 73 069 76 226 91 060 113 812 114 711 128 068 140 750 Folyó termelőfelhasználás 53 255 36 307 47 581 58 211 56 636 71 717 83 187 Bruttó hozzáadott érték 19 814 39 919 43 479 55 601 58 075 56 351 57 563 Megjegyzés: a változás hatását nem lehet kimutatni 2009-re, mivel a 2009. évi előzetes adatok magasabb aggregáltsági szinten készültek. 21

www.ksh.hu g.) Szerencsejáték A forrás felhasználás táblák keretében végzett kiegyensúlyozás során kiderült, hogy a meglév forráshoz hiányzik a háztartások fogyasztási kiadásaiból a szerencsejátékra fordított kiadások egy része. Eddig e tétel becsléséhez az OSAP 1633. A szerencsejátékra fordított kiadások és a szerencsejátékból származó bevételek cím kérd ív adatait használtuk. A kérd ívben az adatok a sorsolásos és fogadásos játékokra vonatkozó adatokat tartalmazzák, mint például a lottó és a totó, tehát nem nyújt információt a többi államilag felügyelt szerencsejátékra (pl. a nyer automatákra) vonatkozóan. Új adatforrásként a Szerencsejáték Felügyelet éves beszámolóját és a Magyar Szerencsejáték Szövetség évkönyvét használtuk. Ezek segítségével készítettük el az új becslést a teljes államilag felügyelt szerencsejátékokra vonatkozóan a háztartások fogyasztási kiadásának számításához. A szerencsejáték új becslési módszerének hatása a lakossági fogyasztásra és a felhasználás oldali GDP-re COICOP 9.4.3 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 Eltérés 59 593 70 533 81 141 83 748 97 331 95 672 86 295 88 112 h/ Bírság, kötbér, egyéb kártérítés átsorolása Felülvizsgáltuk a kormányzati szektor egyéb nem piaci kibocsátása (P.131) elszámolását, ami a kormányzat végs fogyasztási kiadását és a termelési oldalon elszámolt GDP-t is befolyásolja. A kormányzati intézmények éves jelentése a bevételeket alaptevékenységb l származó, alaptevékenységgel összefügg és egyéb külön bevételekre osztja. Az egyéb külön bevételek tartalmazzák a bírságból, kötbérb l és egyéb kártérítésb l származó összegeket. Eddig ez a tétel az értékesítés részét képezte, ezáltal növelve a nem piaci kibocsátást. Most átsoroltuk az egyéb folyó transzferek (D.75) közé, ezáltal növelve a kormányzat végs fogyasztási kiadásának értékét. A büntetési bevételek átsorolásának hatása a kormányzat közösségi fogyasztására 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 Közösségi fogyasztás 2 845 2 325 2 322 12 582 12 924 20 195 21 722 32 297 GDP 2 845 2 325 2 322 12 582 12 924 20 195 21 722 32 297 i.) Továbbértékesített gáz elszámolása 2009-ig a kibocsátást és a folyó termel felhasználást a gázszolgáltatók által továbbértékesített gáz értékével bruttósítottuk. Az energiapiaci liberalizáció következtében a gazdasági helyzet megváltozott (külön lett választva az gázellátás, a gázelosztás és a gázkereskedelem), így már nincs szükség a bruttósítás további alkalmazására. Ez a módosítás nincs hatással a GDP-re, mivel mind a kibocsátást, mind a folyó termel felhasználást ugyanazon összeggel csökkenti. 22