A magyarországi közforgalmú személyszállításban díjhordozóként alkalmazásra kerülő chipkártyás rendszerek alapkövetelményei (ELEKTRA Hungaria) Verzió 2.2 Kiadta: GKM Infrastruktúra Államtitkárság Budapest, 2006. szeptember 1.
2
Összefoglaló áttekintés Az információs technológia fejlődéséből fakadóan nemzetközileg egyre nagyobb teret nyer a chipkártyák közlekedési alkalmazása, amelyek igen nagy jelentőséggel bírnak a szolgáltatások könnyebb igénybevehetősége, a különböző szolgáltatások közti átjárhatóság biztosítása, a teljesítmény-arányos viteldíjak megvalósítása, a készpénz-fizetésimód kiváltása, a hatékonyabb utasellenőrzés szempontjából, továbbá a pontosabb adatgyűjtés révén a szállítási kapacitások jobb kihasználhatósága és hatékonyabb működtetése vonatkozásában. Az országos közlekedési kártyarendszer elősegítése érdekében a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) kezdeményezésével, a 2002-ben elkezdődött munka keretében, Irányító Bizottság jött létre, valamint Szakbizottság alakult a gyakorlati munka koordinált vitelére, amelyben részt vettek az országos hatókörű társaságok, a MÁV, a Volán társaságok, valamint a BKV képviselői, tanácsadó cégek bevonásával és aminek során létrejött egy, a GKM, IHM és a MEH miniszterek, továbbá a társasági vezetők által aláírt Szándéknyilatkozat, amely országosan egységes elvű közlekedési kártyarendszer megvalósítását szorgalmazta. Ezen szándékok alapján, közbeszerzési eljárás keretében a TRANSMAN Közlekedési Rendszergazdálkodási Tanácsadó Kft (www.transman.hu) által vezetett hazai és nemzetközi szakértőkből álló munkacsoport kapott megbízást az egyes alágazati utaskezelési technológiák figyelembevételével egységesen alkalmazható országos követelmények kidolgozására. A munkák a GKM Közlekedéspolitikai Főosztálya irányításával folytak. A külföldi tapasztalatok és korábban elvégzett vizsgálatok alapján megállapítható volt, hogy az átjárhatóság biztosítása az elsődleges szempont, amihez megállapítandók a minimál követelmények, amelyek betartása lehetővé teszi, hogy a különböző helyeken és időben megvalósuló helyi és helyközi közlekedési rész-rendszerek összekapcsolásával létrejöhessen az országosan egységes elvek alapján működő, átjárható ELEKTRA Hungaria rendszer. A korábbi részvizsgálatok alapján a következő két összefoglaló dokumentáció készült: A magyarországi közforgalmú személyszállításban díjhordozóként alkalmazásra kerülő chipkártyás rendszerek összközlekedési koncepciója A magyarországi közforgalmú személyszállításban díjhordozóként alkalmazásra kerülő chipkártyás rendszerek alapkövetelményei Az első munkaváltozat után 2005. december 15.-én került közzétételre a Verzió 2.1, amely a folyamatba került pályázati kiírások alapjául szolgált. A pályázók és fejlesztők visszajelzései alapján, továbbá a közlekedési viteldíj- és kedvezményrendszerben várható változások figyelembevételével kisebb módosítások következtek be a kártyaszerkezeten belül, egyes mezők méretében és értelmezésében, amelyeket átvezetve állt elő jelen ELEKTRA Hungaria Követelmények Verzió 2.2, amely 2006. szeptember 1-től a GKM honlapján közzétételre kerül. A követelményekhez kapcsolódóan ezen túlmenően elkészült még: az Útmutató a díjtermékkatalógus, a díjtermékleképezés és a kártyaműveletek értelmezéséhez c. anyag, amely az aktualizált Követelményekben foglaltak értelmezését és megvalósítását segíti. A rendszer megvalósítását és a központi feladatokat segítő anyagok a jövőben is várhatók. 3
Tartalomjegyzék 1 A SZABÁLYOZÁS CÉLJAI... 5 2 ALKALMAZÁSI TERÜLET... 5 3 SZOLGÁLTATÓNKÉNT ALKALMAZANDÓ KÖVETELMÉNYEK... 6 3.1 EGYSÉGES KÁRTYATÍPUSOK ÉS KÉPESSÉGEK ALKALMAZÁSA... 6 3.2 AZ ELEKTRA KÁRTYARENDSZER ELEMEINEK AZONOSÍTÁSA... 10 3.2.1 ELEKTRA kártyakibocsátó(k) i... 10 3.2.2 ELEKTRA szolgáltató társaságok i... 10 3.3 AZ ELEKTRA KÁRTYARENDSZER ESZKÖZELEMEINEK AZONOSÍTÁSA... 11 3.3.1 ELEKTRA kártyak... 14 3.3.2 Kártyakiadó terminál i... 14 3.3.3 A kártyafeltöltő eszközök i... 15 3.3.4 A kezelőkészülékek i... 15 3.3.5 A jegyvizsgálói és ellenőri készülékek i... 17 3.3.6 Kártyamegjelenítő készülékek i... 17 3.3.7 A számítógépek i... 18 3.4 AZ EGYSÉGES HELY- ÉS SZOLGÁLTATÁSAZONOSÍTÓK RENDSZERE... 18 3.4.1 A helyk rendszere... 18 3.4.2 A szolgáltatásokat leíró k alkalmazása... 20 3.5 A HÁLÓZATI ÉS UTAZÁSI ADATOK EGYSÉGES LEKÉPEZÉSE... 21 3.5.1 Utazási viszonylatok egységes értelmezése... 21 3.5.2 Egységes elvű hálózatleképezési eljárás alkalmazása... 23 3.5.3 A díjtermékek kártyára való feltöltése... 24 3.5.4 Kártya-érvényesítés utazáskezdéskor és ellenőrzés járműveken... 26 3.5.5 Hálózatleképezési eljárás a helyi közlekedésben... 26 3.6 EGYSÉGES DÍJTERMÉK-AZONOSÍTÓK ÉS DÍJTERMÉK-KATALÓGUS ALKALMAZÁSA... 28 3.7 EGYSÉGES KEDVEZMÉNYJOGOSULTSÁGI ÉS DOKUMENTUM TÍPUSKÓDOK ALKALMAZÁSA... 28 3.8 EGYSÉGES KÁRTYASZERKEZET ÉS TARTALOM ALKALMAZÁSA... 29 3.8.1 Egységes kártyaszerkezet... 32 3.8.2 Egységes díjtermék-tartalom... 33 3.8.3 Egységes kártya-adatformátum alkalmazása... 33 3.9 KÁRTYA- ÉS ESZKÖZMŰVELETI KÖVETELMÉNYEK BETARTÁSA... 33 3.10 A RENDSZERKULCSOK GENERÁLÁSA, KEZELÉSE ÉS ELOSZTÁSA... 33 3.11 A HITELESÍTŐ ADAT- (MAC-) KÉPEZÉSI ELJÁRÁSOK ALKALMAZÁSA... 33 3.12 AZ EGYEDI SZEMÉLYI AZONOSÍTÓK SZÁRMAZTATÁSI ELJÁRÁSÁNAK ALKALMAZÁSA... 33 4 KÖZPONTILAG BETARTANDÓ KÖVETELMÉNYEK... 34 4.1 A MINIMÁL KÖVETELMÉNYEK TELJESÍTÉSÉVEL KAPCSOLATOS KÖZPONTI FELADATOK... 34 4.2 EGYSÉGES DÍJTÁBLA ÉS KEDVEZMÉNYTÁBLA KÖZREBOCSÁTÁSA... 39 4.2.1 Egységes szerkezetű díjtábla összeállítása és közrebocsátása... 39 4.2.2 Egységes szerkezetű és tartalmú kedvezménytábla összeállítása és közrebocsátása... 40 5 BETŰRENDES TÁRGYMUTATÓ... 41 6 MELLÉKLETEK... 41 6.1 ELEKTRA HUNGARIA KÁRTYASZERKEZETI ÉS ADATFORMÁTUM KÖVETELMÉNYEK (M.1)... 41 6.2 ELEKTRA HUNGARIA KÁRTYA- ÉS ESZKÖZMŰVELETI KÖVETELMÉNYEK (M.2)... 41 6.3 AZ ELEKTRA HUNGARIA RENDSZER KULCSKEZELÉSI ÉS ELOSZTÁSI SZABÁLYOZÁSA (M3)... 41 6.4 AZ ELEKTRA HUNGARIA HITELESÍTŐ ADAT (MAC-) KÉPEZÉSI ELJÁRÁSA (M4)... 41 6.5 EGYEDI SZEMÉLYI AZONOSÍTÓ SZÁRMAZTATÁSÁNAK ELJÁRÁSA (M5)... 41
1 A SZABÁLYOZÁS CÉLJAI A szabályozás elsődleges célja a különböző közlekedési alágazatok, illetve személyszállító szolgáltatások közötti átjárhatóságot biztosító, országosan használható, chipkártyákra és alkalmazásokra vonatkozó alapvető követelmények megállapítása, az időben és területileg elkülönülten megvalósuló kártyarendszerek együttműködő-képessége érdekében. További célok a készpénzkímélő, szolgáltatásarányos viteldíjlerovás és az állami támogatások szolgáltatási teljesítmény-alapú megállapítási feltételeinek megteremtése, az utazási körülmények javítása, az alkalmazandó érintkezésmentes kártyák és kártyakezelési műveletek megvalósítása utastechnológiai, valamint informatikai, biztonsági követelményeinek meghatározása, az egyéb funkciókra is alkalmas érintkezéses chipkártyák szabályozott követelmények szerinti parkolási díjlerovásra való alkalmassá tétele, az intelligens kártya alapú jegy- és bérletrendszer nemzeti léptékű megvalósítására irányuló, az érintett felső vezetők, miniszterek, tulajdonosok és a szolgáltatók vezetői által aláírt szándéknyilatkozat érvényesítése. (Megjegyzés) 1. A országos egységes elvű közlekedési kártyarendszer létrehozásának lényege egy olyan, az EU előírásainak megfelelő országos kártyakövetelmény-rendszer, amely gyártótól és gyártmánytól függetlenül lehetővé teszi a közlekedési chipkártyák használatát a helyi, környéki (szövetségi) és helyközi közlekedésben valamint a parkolásban. 2. A hazai sajátosságokat figyelembevevő technológiai koncepcióra alapuló kártya-követelményrendszer igazodik a különböző európai szabványokhoz (ISO; CEN; IEC) és általános keretszabályozásokhoz (Open Smartcard Infrastructure for Europe; eeurope Smartcard Charter, TB9 Public Transport) 2 ALKALMAZÁSI TERÜLET E szabályozás kiterjed a magyarországi közforgalmú személyszállításban ellátásért felelős hatóságok, illetve a szolgáltatók által alkalmazásra kerülő közlekedési chipkártyarendszerekre, azok integrációjára, továbbá az országos rendszer központi funkcióinak kialakítására és működtetésére. Nem vonatkozik e szabályozás a chipkártya-rendszerek finanszírozására, a megvalósítási, általános üzemeltetési, szervezési, továbbá a megvalósítók döntési illetve felelősségi körébe tartozó, szabadon választható feltételek meghatározására. 5
3 SZOLGÁLTATÓNKÉNT ALKALMAZANDÓ KÖVETELMÉNYEK 3.1 Egységes kártyatípusok és képességek alkalmazása A magyarországi közforgalmú személyszállításban csakis érintkezésnélküli- vagy ilyen működési móddal is rendelkező (duális interfészes) chipkártyák alkalmazhatók, amelyek az ISO 14443 (A típusú interface) szerint képesek működni. A közlekedési szolgáltatóknak az utasok számára nyújtott különböző szolgáltatásokhoz alkalmazkodó chipkártya-kínálatot kell biztosítani az következők szerint: 3.1.1. Tartós, újrafeltölthető, érintkezős és érintkezőnélküli (dual interface) kezelő felülettel ellátott kártyák (típusjele: DSC-D) 3.1.2. Tartós, újrafeltölthető, csak érintkezőnélküli kezelő felülettel ellátott kártyák (típusjele: DSC-L) 3.1.3. Papír- vagy műanyaghordozóba foglalt, újrafeltölthető, csak érintkezőnélküli kezelő felülettel ellátott kártyák (típusjele: PSC) A kártyatípusok és -képességek valamint az alkalmazási lehetőségek összefoglaló áttekintését az 1. táblázat tartalmazza. A kártyatípusok szerkezetét, a rajtuk elhelyezhető díjtermékek (jegyek, bérletek, összegek) tartalmára, az egyes adatok formátumára vonatkozó követelményeket az 1. sz. Melléklet (6.1) tartalmazza. A kártyák- és kártyaműveleti eszközök legfontosabb követelményeit a 2. számú Melléklet (6.2) tartalmazza. A chipkártyák közforgalmú személyszállítási, illetve egyéb (pl. parkolási) alkalmazhatóságát, az igénybevétel lehetőségeit és korlátait a szolgáltatónak részletesen meg kell hirdetnie. A tömegközlekedésben alkalmazható viteldíjhordozó érintésmentes kártyaválaszték a gyakori és eseti használói csoportok sajátosságait figyelembe véve került megállapításra a szükséges és elégséges szinten. A duál-interfészes műanyagalapú kártyák (DSC-D) érintkezős kezelő felülete lehetővé teszi egyéb funkciókban (pl. parkolás, pontgyűjtés, bankkártya- és elektronikus aláírás stb.) való alkalmazásukat, amennyiben kibocsátóik, illetve kiadóik biztosítják az érintkezésmentes chiprészben a tömegközlekedési funkciók számára előírt legalább 1kB memóriát, és erről a közlekedési szolgáltatókkal megfelelő megállapodást kötnek. (Megjegyzés) 1. A DSC-D típusú kártyák a későbbiekben elvileg lehetővé teszik a tömegközlekedésen kívüli szolgáltatások igénybevételét és az érintkezéses kezelési módú elektronikus pénztárca funkció megvalósítását is. 2. A DSC-D kártyák érintkezésmentes chiprészén, ill. a csak tömegközlekedésben használatra kerülő érintésmentes kártyán (DSC-L) érintkezésmentes tömegközlekedésben egy kialakított díjösszegtárcából való fizetés biztosított. 3. Az esetlegesen alkalmazásra kerülő hibrid kártyák DSC-L kártyának minősülnek a tömegközlekedési használat szempontjából. 6
3.1.1. 3.1.2. 3.1.3. Kártya típus Tartós, műanyagalapú chipkártya Tartós, műanyagalapú chipkártya Papíralapú chipkártya Kezelő felület (interface) Min. kapacitás az érintkezésnélküli részen Felírható díjtermék-szám Kettős (duális) 1kB 7 díjtermék +visszaírt út Érintkezés nélküli Érintkezés nélküli Használóhoz kötöttség megszemélyesítéssel 7 folytató díjtermék + visszaírt út megszemélyesítés nélkül 1kB 7 díjtermék +visszaírt út 64 byte megszemélyesítéssel 7 folytató díjtermék + visszaírt út megszemélyesítés nélkül 1 díjtermék + visszaírt út megszemélyesítés nélkül Kártya- típus jele DSC-D(M) 1 3.1.1.1 DSC-D(N) 1 3.1.1.2 DSC-L(M) 1 3.1.2.1 DSC-L(N) 1 Közforgalmú személyszállítási alkalmazások Bérletesek és kedvezménnyel utazók részére, Egyedi vagy gyűjtőjegyek, 1/3/7 napra érvényes jegy, Egyedi viszonylati jegy Egyedi vagy gyűjtőjegyek, 1/3/7 napra érvényes jegy, Egyedi viszonylati jegy Bérletesek és kedvezménnyel utazók részére, Egyedi vagy gyűjtőjegyek, 1/3/7 napra érvényes jegy, Egyedi viszonylati jegy Egyedi vagy gyűjtőjegyek, 1/3/7 napra érvényes jegy, 3.1.2.2 Egyedi viszonylati jegy PSC Egyedi vagy gyűjtőjegyek, 1/3/7 napra érvényes jegy, Egyedi viszonylati jegy 1 Bérletként- és kedvezménnyel történő utazás esetén a megszemélyesítés (M) kötelező; egyéb utazások esetén megszemélyesítés nélküli (N) kártya is elegendő Egyéb funkciók Parkolás, Társasági igazolvány, Diákkártya stb. Parkolás 1. táblázat: A közforgalmú személyszállításban használható chipkártya-típusok és alkalmazási lehetőségeik 7
4. A közlekedői csoportok által általánosan használható kártyatípusok áttekintő vázlatát az 1. ábra mutatja be. 1. ábra: A közlekedői csoportok kártyaválasztéka 5. A közforgalmú személyszállítás szereplői és meghatározott feladatokat ellátó funkcionális egységei a következők: használók (utasok), akik a tulajdonukba kerülő kártyákon történő díjfizetés/feltöltés ellenében és kezelésük révén a szolgáltatásokat igénybe veszik, kártyakibocsátó, azon szervezet, amely a közlekedésben és más alkalmazási területeken használható kártyát díjfizetési céllal bocsát ki, amely a díjfizetés mellett más funkciók ellátására is alkalmas lehet; több alkalmazó esetén a kibocsátó az alkalmazás kezelő szerepét is betöltheti, kártyakiadó, valamely kibocsátott kártyán megvalósítandó alkalmazás céljából a használók (utasok) számára a rendszer használatát biztosító kártyák kiadását megfelelő előírások és szabályok alapján végzi; általában egyúttal személyszállítási szolgáltató szervezet; a kártya kibocsátó lehet egyúttal a kártyát kiadó szolgáltató is. szolgáltató(k), amely(ek) a személyszállítási szolgáltatást nyújtja(k), és elfogadja(k), a kártyát díjhordozóként, díjbeszedők, azon helyek, szervezetek amelyek az igénybeveendő szolgáltatások fejében a használók (utasok) befizetését intézik, a kártyákra feltöltik és a díjbevételt begyűjtik, kártyaközpont az a szervezeti egység, amely a kártyakiadást, megszemélyesítést, szerződéskötést végzi, kezeli a kártyákkal kapcsolatos bejelentéseket, Hívó- és Segítő Központ feladatokat is ellát, adatfeldolgozó központ, az a szervezeti egység, amely a befizetett díjakkal és a kártyák révén igénybevett szolgáltatásokkal kapcsolatos kártyaműveleti (tranzakciós) adatokat gyűjti és feldolgozza, ezen túlmenően az adatkommunikációk és a rendszerinformációk menedzselését végzi, rendszerirányítási központ: az a szervezeti egység, amely kezeli a rendszerelemek (architektúra) rendszerét, felügyeli a készülékek, folyamatok működését, gondoskodik a változó rendszeradatoknak (pl. díjtábla, menetrend, tiltólisták, stb.) a kártyaműveleti végkészülékekhez való eljuttatásáról, biztosítja a tranzakciós adatok gyűjtésének, továbbításának műszaki feltételeit. 8
Több-szolgáltatós, ill. több-alkalmazásos rendszerben - a fenti szereplőkön és funkciókon kívül - a következők is szükségesek: alkalmazáskezelő központ: az a szervezeti egység, amely a rendszerben lehetséges alkalmazások igénybevételének feltételeit és körülményeit szabályozza és az alkalmazásokat közvetíti a különböző szolgáltatók ügyfelei, utasai felé, elszámoló központ: a több-szolgáltatós rendszerben a díjfizetés/feltöltés és a szolgáltatások igénybevétele időbeli és területi elkülönültségéből adódóan szükségessé váló elszámolásokat kezeli. 2. ábra: Az elektronikus kártyarendszer szereplői és kapcsolatai 6. Az egyes rendszerfunkciók a létesítéssel és üzemeltetéssel kapcsolatos üzleti modell függvényében a személyszállító szolgáltató szervezetén kívül is elláthatók. A különböző rendszerfunkciók mindaddig elláthatók adott tömegközlekedési szolgáltató szervezetén belül is, amíg a chipkártyákon tárolt értékek adott szolgáltató szolgáltatásainak igénybevételét teszik csupán lehetővé, ill. a kártyákra feltöltött összegeket más alkalmazások szolgáltatásainak fizetésére nem használják. Abban az esetben azonban, ha a chipkártyák több szolgáltató díjtermékeire is felhasználhatók és ezek díjának kiegyenlítése is a kártya révén történik, akkor a chipkártyák a jelenlegi szabályozás szerint elektronikus pénzeszköznek, a rajtuk tárolt érték elektronikus pénznek minősülnek, ami a kártyák kibocsátása, ill. a különböző szolgáltatók közti elektronikus pénz elszámolása vonatkozásában elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézeti jogosultsággal bíró szervezet részvételét kívánja meg (2004. évi XXXV. törvény), amely a befizetések/kártyafeltöltések alapján igénybevett szolgáltatások után az elszámolásokat is kezeli. Ez alól az EU irányelvei szerint mentesség adható, amennyiben a tárolt összeg 150 EUR (kb. 30.000 HUF) alatt van. Amennyiben ez nem lehetséges, akkor az elektronikus pénz jellegét kell megszüntetni azáltal, hogy a díjtárcából fizethető díjtermékeket egyazon gazda fennhatósága alá kell helyezni. Az országos közlekedési kártyarendszer kialakulása során akár több kibocsátó is lehet, pl. nagy közlekedési szolgáltatók (BKV, MÁV, Volán-társaságok), esetleg hitelintézetek bevonásával, vagy a közlekedési és oktatási tárca, önkormányzatok, amelyek megállapodások alapján biztosítják a kívánt közlekedési alkalmazások elfogadását. 9
3.2 Az ELEKTRA kártyarendszer elemeinek azonosítása A chipkártyás rendszere(ke)n belül a különböző résztvevő szereplők, továbbá az alkalmazásra kerülő készülékek, berendezések it és kódjait egységes formátumban, összehangolt kiosztási és regisztrálási rend alapján kell az érintett szolgáltatónak alkalmazni. Az elkövetkező alfejezetek a kártyarendszer fontosabb szereplőivel kapcsolatos k és kódok jegyzékét mutatják be, azok rövid megnevezésével, méretével és keletkezésének/eredetének megjelölésével együtt. 3.2.1 ELEKTRA kártyakibocsátó(k) i A kártyakibocsátó(k) az(ok) a szervezet(ek), amely(ek) a közlekedésben és más társalkalmazási területeken használható kártyát díjfizetési céllal bocsát(anak) ki. A kártyakibocsátók azonosítása kérésre központilag kiadott kkal visszaigazolással történik a 3. táblázatban megadott méretek és paraméterek mellett: Kibocsátó rövid Szolgáltató címe, ELEKTRA Állapot 1) 3) 1) 3) neve, címe székhelye, működés 1) 3) (50 byte (50 byte kezdete, alfanumerikus ) alfanumerikus) (24 bit, (év.hó.nap) 001 BKV URt Budapest regisztrált 002 MÁV ZRt Budapest fenntartott 003 Volánbusz ZRt Budapest regisztrált 004 Alba Volán ZRt Székesfehérvár regisztrált 005 Borsod VolánZrt Miskolc regisztrált Kibocsátói kód 1) 2) (8 bit numerikus).. 1) kötelező méret 2) 3) kötelező tartalom tárgynak megfelelő tartalom Egyéb jellemzők 3. táblázat: Kártyakibocsátók i (ISSU) (Megjegyzés) 1. A közlekedési chipkártyák a díjfizetés mellett más funkciók ellátására is alkalmassá tehetők. 2. Az országos rendszer létrejöttével a kártyakibocsátó(k) égisze alatt a kártyáknak az utasok számára való kiszolgáltatását a szolgáltató társaságok is végezhetik. 3. A közlekedésen kívüli kártyakibocsátók a közlekedési célra is kiadandó chipkártyák esetén egyezmény alapján az ELEKTRA rendszerben való azonosításukhoz központilag megadott t alkalmazzák. 3.2.2 ELEKTRA szolgáltató társaságok i Az alkalmazásra kerülő ELEKTRA kártyarendszer hatóterületén működő, kártyákat díjhordozóként alkalmazó, menetrendszerinti személyszállításban résztvevő szolgáltató (fővállalkozó és alvállalkozó) társaságok azonosítása a kérésre központilag kiadott kkal történik, a 4. táblázatban megadott méretek és forma szerint: 10
Szolgáltatói 1) 2) kód (9 bit numerikus) Szolgáltatói 1) 2) jellegkód (6 bit numerikus) Szolgáltató 1) 3) neve (50 byte alfanumerikus) Szolgáltató címe 1) 3) székhelye, (50 byte alfanumerikus) ELEKTRA működés kezdete 1)3) (24 bit, év.hó.nap) Állapot Egyéb jellemzők 001 01 BKV ZRt Budapest regisztrált 002 02 MÁV ZRt Budapest fenntartott 003 05 Volánbusz ZRt Budapest regisztrált 004 05 Alba Volán ZRt Székesfehérvár regisztrált 005 05 Borsod Volán Zrt Miskolc regisztrált 1) kötelező méret 2) 3) kötelező tartalom tárgynak megfelelő tartalom 4. táblázat: Szolgáltatók kódja (OPER) (Megjegyzés) 1. A szolgáltatói t szintén kérésre központilag osztják ki, amelyet kell alkalmazni a kártyák kiadása során, a kártyákra történő díjtermékek, vagy összeg feltöltése alkalmával, valamint az utazások során a kártyák kezelésénél a visszaírt utazási adatok között (ld. M1 Mellékletet). 2. A szolgáltatók jellegkódjának az alkalmazandó kedvezménymértékek meghatározásánál, a megfelelően megszemélyesített kártyára történő kedvezményes díjtermékek feltöltésénél, továbbá az utazások során felhasznált kedvezményes díjtermékekhez kapcsolódó árkiegészítések megállapításánál van jelentősége. A jellegkódok a jelenlegi szabályozást figyelembe véve a következők: 1 helyi szolgáltató 2 vasúti szolgáltató 3 autóbusz szolgáltató 4 helyi + vasúti szolgáltató 5 helyi + autóbusz szolgáltató.. 10 kompszolgáltató.. A lista indokló magyarázattal bővíthető. 3.3 Az ELEKTRA kártyarendszer eszközelemeinek azonosítása Az ELEKTRA közlekedési kártyarendszer a szolgáltatók szolgáltatási területén működő helyi, valamint helyközi közlekedésben az utasok kártyával való ellátását, jegyhez jutását és díjfizetését kívánja szolgálni, továbbá a díjfizetés és szolgáltatás elkülönültségéből adódó adatgyűjtési, feldolgozási, elszámolási feladatok megoldását megalapozni. A rendszeren belül az egyes funkciók ellátásához szükséges kártyák és eszközök azonosítását a következő pontokban ismertetendő módon szükséges végezni. (Megjegyzések) 1. Megvalósítandó rendszer funkciók A rendszer felépítése és működése kapcsán a szolgáltatók által a következő feladatok és műveletek megoldása szükséges (ld. 5. táblázat): kártyakiadás: a rendszer használatát biztosító, megszemélyesítést igénylő díjhordozó kártyák kiadása az utasok számára a személyi adatok és fotó felvételével, megfelelő bizalmassági szabályok alapján; 11
kártyafeltöltés: amelynek során a díjhordozó kártyákra, jegyirodákban, ügyeleti központokban, ügynököknél elhelyezett feltöltő készülékeken, a járművek fedélzetén, vagy feltöltő automatákban a különböző díjtermékek (jegyek, bérletek) nevesített díj ellenében, vagy egy adott összeg előre kerül feltöltésre amely különböző tömegközlekedési (parkolási) szolgáltatások igénybevételekor utólagosan fogyasztható le; kártyakezelés, díjlerovás: a feltöltött kártya adott utazásra való érvényességét a kezelőkészülékek állapítják meg, vagy a területi, időszaki érvényesség megállapításával vagy a mindenkori díjszabásnak megfelelő díj levonásával; a levonás történhet előre (check-in kezelésnél), vagy utólag teljesítményarányosan (check-in/check-out kezelésnél): kártyaellenőrzés: hordozható kezelőkészülékek segítségével menet közbeni, vagy utólagos kártyaellenőrzés, erre alkalmazott személyzet által, pótdíj megfizetés lehetőségével; kártyatartalom kijelzés: a feltöltő helyeken túl erre a célra fenntartott kártyaolvasók, a kártya tartalmának, érvényességének megjelenítésére; adatgyűjtés és -továbbítás: a különböző tranzakciók során a kártyafeltöltésből (jegypénztárakban, ügynököknél, automatákban, járműveken), valamint a kártyakezelésekből (járműveken, állomásokon, ellenőröknél) keletkező adatok gyűjtése a jegypénztári, állomási/járműfedélzeti terminálok megfelelő összekapcsolásával, vagy a kocsiszínekben/garázsokban az adatok továbbítása a felsőbb szintű és társasági központok felé; adatfeldolgozás és -elemzés (elszámolás): a befizetett díjakkal és az igénybevett szolgáltatásokkal kapcsolatos tranzakciós adatok feldolgozása, (egy, a jövőben kiépülő többszereplős rendszer esetén a befizetések összegeinek az igénybevett szolgáltatások díjai alapján a szolgáltatók közötti elosztásáról való rendelkezés); továbbá, ezen túlmenően az adatkommunikáció és rendszerinformációk menedzselése. Az egyes szereplők feladatait, kapcsolataikat és működési szabályait úgy kell kialakítani, hogy azok megfeleljenek a nemzetközi gyakorlatban használatos szabványrendszernek. 2. A kártyarendszer felépítése A közlekedési chipkártya rendszerben a következő hierarchia szintek megkülönböztetése célszerű, nem csupán az eszközök lokalizációja, de az adatkezelés áramlás és feldolgozás szempontjából is: 0. szint: a díjhordozók szintje: chipkártyák (DSC, PSC) 1. szint: a kártyaműveleti végkészülékek szintje: kiadó készülékek, feltöltő kézi készülékek, feltöltő automaták, kártyakezelő készülékek, jegyvizsgálói és ellenőri készülékek 2. szint: a helyi gyűjtők és rendszervezérlők szintje: járműveken, állomásokon és kocsiszínekben levő adatgyűjtő terminálok, kommunikációs interfészek 3. szint: a társasági, ágazati központi adatfeldolgozó szintje: az adatfogadó, tároló és archiváló rendszerek, adatfeldolgozó rendszer; rendszerfelügyelő-, karbantartó rendszer, kommunikációs interfészek 4. szint: ELEKTRA Kártyaművelet-kezelő és Elszámoló központ; ELEKTRA Kártya- és Alkalmazáskezelő Központ 12
Művelet/funkció Díjhordozás Kártyakiadás Kártyafeltöltés Kártyakezelés Kártyaellenőrzés Kártyakijelzés Adatgyűjtés Adatfeldolgozás Eszközleírás/képesség műanyagalapú (processzoros) chipkártyák kétmódú (megszemélyesítéssel/nélkül); több funkcióval is érintkezésmentes (megszemélyesítéssel/nélkül); egy funkcióval papír-(pet-) alapú chipkártya (megszemélyesítés nélkül); egy funkcióval kártyakiadó terminál (számítógép, író/olvasó, kamera, scanner, speciális nyomtató, papírnyomtató) jegypénztári terminál (számítógép, író/olvasó, nyomtatók) hordozható (ügynöki) kártyafeltöltő (bizonylatnyomtató) telepített feltöltő automaták állomásokon, központokban érme, bankjegy elfogadással, visszaadással; bankkártyával (on-line bank kapcsolat esetén); bizonylatnyomtatással bankkártyával (on-line bank-kapcsolat esetén), mobilfizetéssel; bizonylatnyomtatással járműfedélzeti feltöltő automaták (érme-elfogadással, visszaadással, vagy nélkül, bizonylatnyomtatással) járműfedélzeti vezetői konzol (irányító egység) (kártyafeltöltővel, pénztartállyal, visszaadás nélkül*, bizonylatnyomtatóval) (ellenőri készülék; olvasóval/íróval, bizonylatnyomtatóval) állomási kezelőkészülékek 1), utaskapukra építve választógomb nélküli kivitel választógombos kivitel (több díjtermék közüli választáshoz) járműfedélzeti kezelőkészülékek 1) (szintén lehetnek választógombbal is) (ellenőri készülék; olvasóval/íróval, bizonylatnyomtatóval) ellenőri készülék; olvasóval/íróval, bizonylatnyomtatóval érintésmentes olvasókészülék, kijelzővel jármű fedélzeti irányító egység (vezetői konzol) (választható GPS alkalmazás, GPRS kapcsolattal) állomási irányító/gyűjtő terminál (számítógép, nyomtató) kocsiszíni gyűjtő/irányító terminál (adatátviteli készülék, számítógép, nyomtató) szolgáltató-, ágazati-, társasági számítóközpont (számítógép, tárolók) Rendszerirányítás ELEKTRA Rendszerirányítási és Felügyeleti 2) Központ (RIFK) (számítógép, állományok, műszaki felügyelet stb.) Alkalmazáskezelés ELEKTRA Kártya 2) - és Alkalmazáskezelő Központ (KAKK) (tandem számítógép, archiváló tárolók, nyomtató) Elszámolás ELEKTRA Tranzakció Kezelő 2) és Elszámoló Központ (TKEK) (tandem számítógép, archiváló tárolók, nyomtató) 1) az utascsoportoknak ill. a kártyaérvényességnek megfelelő hang- és fényjelzés alkalmazása célszerű (pl. érvényes kártya rövid bip és zöld lámpa; lejáratközeli figyelmeztetés, sárga lámpa; megszakadt kezelés kék lámpa; érvénytelen kártya sípoló hang és piros lámpa) 2) önálló helyi alrendszerekben is ellátandó funkciók 5. táblázat: ELEKTRA Hungaria rendszerműveletek, funkciók és a megvalósítás ajánlott eszközei 13
3.3.1 ELEKTRA kártyak Az ELEKTRA Hungaria rendszerben az 1. táblázatnak megfelelően alkalmazandó duális-interfészes műanyagalapú (DSC-D) chipkártya érintésmentes műanyagalapú (DSC-L) chipkártya érintésmentes papíralapú (PSC) chipkártya típusú chipkártyák egyedi számmal kell, hogy rendelkezzenek. Az ELEKTRA rendszerben használt kártyák központi azonosításához a kártyakiadó kódjából (9 bit) a kártyatípus kódjából (8 bit), valamint a kártya egyedi gyári számából (max. 56 bit) álljon össze a 6. táblázat szerint. Kártyakiadó Kártya- Kártya Kártya- Kártyakiadó iroda Kiadás Szállítási Kártyatulajdonos adatai 1)2) típuskód 1)2) sorszám 1)3) kibocsátó 1)2) +munkahely 1)3) időpontja 1)3) tétel kódja 1)3) (szerződésszám, cím, (9 bit (8 bit (104 bit (8 bit (16+8 bit (24 bit (50 byte számlázási címek stb.) alfanumerikus) numerikus) numerikus) numerikus numerikus) numerikus) alfanumerikus) (alfanumerikus 100+100 byte) (külön választva, csak megszemélyesített DSC kártyáknál) 1) kötelező méret 2) kötelező tartalom 3) tárgynak megfelelő tartalom 6. táblázat: A kártyak rendszere (CARD) (Megjegyzés) 1. A szolgáltatóknak a kiadott, ill. eladott kártyák tételeiről a kiadó társaságoknak szigorú kimutatást kell vezetniük 2. A kártya típuskódon belül az első 4 bit a kártyatípust, a második 4 bit a verziószámot jelöli 3. A DSC kártyák egyedi gyári ja 32 bit, a PSC kártyáké 56 bit helyet igényel 3.3.2 Kártyakiadó terminál i A chipkártyák kiadása az utasközpontokban, jegyirodákban speciális munkahelyeken, erre jogosult személyek által (elektronikus aláírással) történik. Ezen kiadó irodák termináljai, ill. az ezeken belül kialakított munkahelyek a későbbi visszakereshetőség szempontjából val látandók el a 7. táblázatnak megfelelő módon. Szolgáltató 1)2) kódja (9 bit numerikus) Terminál ja (15 bit 4) numerikus Iroda 1)3) kódja (10 bit numerikus) Kártyakiadó 1)3) munkahely kódja (8 bit numerikus) Egyéb 1) kötelező méret 2) kötelező tartalom 3) tárgynak megfelelő tartalom 4) a SAM gyári jának LSB 15 bitje 7. táblázat: Kártyakiadó terminál i (CARI) A SAM modulokat tartalmazó készülékekben azonosításra a SIM-kártya egyedi gyári jának utolsó (LSB) 15 bitje veendő. 14
(Megjegyzés) 1. A megszemélyesítésre kerülő kártyák (DSC-D(M) (1.3.1.1) és DSC-L(M) (3.1.2.1)) kiadása a megfelelő és hiteles dokumentumok, fénykép alapján, központi helyen, bizalmassági munkahelyen fokozott biztonsági aláírással ellátva kerülnek kiadásra. Abban az esetben, ha a tömegközlekedési alkalmazás az oktatási kártyára kerül telepítésre, akkor a velejáró státusból adódó kedvezményjogosultságot igazoló hiteles kód az ott tárolt adatok alapján kerülhet átemelésre. 2. A megszemélyesítés nélküli műanyagalapú kártyák a jegyirodákban is kiválthatók, míg a papír alapú chipkártyák ügynöknél, de automatákban is vásárolhatók. 3. A munkahelyekhez tartozó fő eszközök a számítógépen kívül pl. szkenner, speciális nyomtató stb. leltárba vétele nem tartozik az ELEKTRA központ hatáskörébe. 3.3.3 A kártyafeltöltő eszközök i A szolgáltatások igénybevételéhez szükséges díjtermékek (jegyek, bérletek, ill. összegek) chipkártyákra való feltöltéséhez használt eszközök azonosítása a 8. táblázatnak megfelelően kell történjen. Szolgáltató Feltöltő Feltöltő hely Működés Helyszín Gyártmány Ügynök Helyszín kódja 1)2) készülék 1)3) típusa 1)3 helye 1)3) kód 1)3) típus/szám 1)3) kódja 1)3) leírás (9 bit numerikus) (15 bit numerikus) 4) (4 bit numerikus) (24 bit numerikus) (8 bit numerikus) (8+32 bit numerikus) (16 bit (X byte)... numerikus) 1) kötelező méret 2) kötelező tartalom 3) tárgynak megfelelő tartalom 4) a SAM gyári jának LSB 15 bitje 8. táblázat: A feltöltő készülékek i (RELD) A különböző helyeken és módokon ill. eszköztípusok igénybevételével történő feltöltéseknél alkalmazott készülékek a következő típusokba sorolandók: (1) jegypénztári számítógépes készülékek (2) forgalmi irodákban levő készülékek (3) ügynököknél kihelyezett készülékek (4) központokban, állomásokon telepített jegy-automaták (5) fedett, utcai megállókban telepített automaták (6) járműfedélzeti automaták (7) járműfedélzeti vezetői konzolkészülékek A készülékek ja a helyileg elkészítendő leltári sorszámot jelentse. A feltöltő készülékek ja tehát két részből álljon: a tulajdonos/kezelő szolgáltató kódja (9 bit) és a készülék ja (15 bit), együtt 22 bit-et igényel, ami kiegészül a feltöltőhely típuskódjával (4 bit). (Megjegyzés) 1. A feltöltő készülékekkel való kétirányú kapcsolattartás, valamint a karbantartási és ürítési/feltöltési műveletek érdekében a készülékek azonosítása mellett azok helymegjelölését is biztosítani kell. 2. A feltöltő készülékek működési helye lehet a típuskódnak megfelelően a szolgáltatóhoz tartozóan: jegyiroda, forgalmi iroda, ügynöki hely, vagy jármű-, ill. állomás, megállóhely, amelyeknek szintén országos ELEKTRA ja is van (ld. helyk rendszerét: megállóhelyek a 3.6 pont alatt. 3. A helyszín kód egy állomáson, létesítményen belüli további azonosításra szolgál. 3.3.4 A kezelőkészülékek i A kezelőkészülékek, amelyek a kártyák érvényesítő kezelését végzik, a 9. táblázatnak megfelelően azonosítandók. Az : a szolgáltató kódja ( 9 bit) és a készülék a SAM gyári jának utolsó 15 bitje. 15
Szolgáltató Kezelőkészülék Kezelőhely Működési Helyszín Gyártmány Kocsiszín Helyszín kódja 1)2) ja 1)3) típusa 1)3) helye 1)3) kód 1)3) típus/szám 1)3) kód 1)3) leírás (9 bit numerikus) (15 bit numerikus) 4) (8 bit numerikus) (24 bit numerikus) (8 bit numerikus) (8+32 bit numerikus) (8 bit) (X bit) 1) kötelező méret 2) kötelező tartalom 3) tárgynak megfelelő tartalom 4) a SAM gyári jának LSB 15 bitje 9. táblázat: Kezelőkészülékek ja (VALD) A kezelőkészülékek pontosító helymegjelöléséhez meg kell adni a kezelőhely típusát is, aszerint, hogy a készülék milyen helyen van felszerelve, a következő módon: (1) vonali megállóhely (8) jármű (vasút) (2) állomási csarnok (metro) (9) jármű (busz) (3) állomási utaskapu (metro) (10) jármű (villamos) (4) állomási peron (metro) (11) jármű (troli) (5) állomási csarnok (vasút) (12) jármű (fogas) (6) állomási utaskapu (vasút) (13) jármű (metro) (7) állomási peron (vasút) (14) jármű (HÉV) (indoklás-magyarázattal bővíthető!) A működés helye, a kezelőhely típusának megfelelően, a kezelőkészülék működésének állomás, ill. megállóhely, vagy a jármű/vonat száma a szolgáltató saját nyilvántartó rendszere alapján kerüljön megadásra. A működés helyét jelölő megállóhelykódon, vagy a jármű nyilvántartási számán túl megadandó a helyszínkód a következők szerint: (1) megállóhely esetében az irány, ill. oldal kódja, (2) állomási csarnokon belül a készülék sorszáma, (3) állomási kapuk esetében a kapu sorszáma, (4) állomási peron esetében a peron sorszáma, (5) jármű esetében az ajtó sorszáma, stb. (indoklás-magyarázattal bővíthető! (Megjegyzés) 1. A kezelőkészülékek az utaskezelési technológiának (check-in vagy check-in és check-out kezelés) megfelelően különböző helyeken (állomásokon, megállóhelyeken, járműveken) és db-számban kerülnek felszerelésre. 2. A kártyák érvényességének/jogosultságának adott helyen való megállapítása szempontjából meghatározó jelentősége van a kezelőkészülékek helymegjelölésének, hisz minden készülékbe egyedi elfogadó lista kerülhet. 3. Annak meghatározása, hogy mely utazási viszonylatok kerüljenek adott kezelőkészülékbe beírásra, központilag a menetrendi gráf alapján történik (ld. 3.5 fejezeteket). 4. A helymegjelölés a működtetési és karbantartási színhelymegjelöléséhez is szükséges; ebből a szempontból a kocsiszínek, garázsok stb., ahol a kezelőkészülékekkel felszerelt járművek üzemen kívüli idejüket töltik, sajátos, fontos helyszínek. 16
3.3.5 A jegyvizsgálói és ellenőri készülékek i A hordozható jegyvizsgálói és -ellenőri készülékek, amelyek a díj-, ill. bevétel-beszedés kisegítő mobil eszközei, és amelyek az ellenőrzési stratégiának megfelelő helyszíneken és járműveken kerülnek alkalmazásra, leltár szerinti inak megadása a 10. táblázat szerint történjen. Szolgáltató kódja 1)2) (9 bit numerikus) Mobil készülékek ja 1)3) (15 bit numerikus) 4) Készülék jellegkódja (4 bit numerikus) Hozzárendelés helye 1)3) (24 bit numerikus) Gyártmány típus/szám 1)3) (8+32 bit numerikus)) 1) kötelező méret 2) kötelező tartalom 3) tárgynak megfelelő tartalom 4) a SAM gyári jának utolsó (LSB) 15 bitje 10. táblázat: A mobil ellenőrző készülékek i (CTRL) (Megjegyzés) 1. A készülékek jellegkódja a következő lehet: (1) jegyvizsgálói készülék (2) ellenőri készülék 2. A hozzárendelés helye, vagy a honos település, állomás helyját (ld. 3.4.1 szerint), és/vagy a szolgáltató által megadott kocsiszín, garázs stb. ját jelenti. 3. A működés, ill. alkalmazás helye alapján kerülnek a készülékbe feltöltésre a menetrendi és az utazási viszonylati stb. adatok. Egyes esetekben (pl. a MÁV-nál) a teljes menetrend és díjtábla tárolása célszerű, tekintettel arra, hogy az aktuális hely, ill. utazás adatai mellett a jegyvizsgálók számára menetrendi tájékoztatás, pótdíjfizetés stb. szempontjából szükség lehet rá. 3.3.6 Kártyamegjelenítő készülékek i A kártyatulajdonosok számára biztosítani kell a feltöltőhelyek és kezelőkészülékek mellett külön, csak a kártyák tartalmának megjelenítésére szolgáló készülék(ek) alkalmazását is (pl. állomásokon, metrócsarnokokban stb.). Ezek a készülékek is a szolgáltatókhoz kötődően, azok leltári sorszáma alapján kerüljenek azonosításra a 11. táblázat szerint. Szolgáltató kódja 1)2) (9 bit numerikus) Megjelenítő ja 1)3) (15 bit numerikus) 4) Működés helye 1)3) (24 bit numerikus) Helyszínkód 1)3) (8 bit numerikus) Gyártmány típus/szám 1)3) (8+32 bit numerikus) 1) kötelező méret 2) kötelező tartalom 3) tárgynak megfelelő tartalom 4) a SAM gyári jának utolsó (LSB) 15 bitje 11. táblázat: Megjelenítő készülékek i (DPLY) 17
(Megjegyzés) 1. A működés helye értelmezése megegyezik a 3.3.4 alattiakkal. 2. A helyszínkód értelmezése szintén megegyezik a 3.3.4 alattiakkal. 3.3.7 A számítógépek i Az országos ELEKTRA rendszerben adatgyűjtés és továbbítás, valamint az adatfeldolgozás szempontjából meghatározó számítógépek it a rendszer- és szolgáltatói hierarchiaszinteket is figyelembe véve a 12. táblázat szerint kell megkülönböztetni, illetve jelölni: (1) állomási irányító terminálok szintje (1) járműfedélzeti irányító egységek szintje (2) kocsiszíni gyűjtő számítógépek szintje (2) vonali gyűjtő számítógépek szintje (3) ágazati, igazgatósági, üzemegységi számítógépek szintje (3) szolgáltató társasági központi számítógépek szintje (4) ELEKTRA rendszer központi számítógépek szintje Szolgáltató kódja 1)2) (9 bit numerikus) Számítógép ja 1)3) (12 bit numerikus) Készülék szintje 1)3) (8 bit numerikus) Működés helye 1)3) (24 bit numerikus) Gyártmány típus/szám (8+32 bit numerikus) 1) kötelező méret 2) kötelező tartalom 3) tárgynak megfelelő tartalom 12. táblázat: A számítógépek rendszere (COMP) (Megjegyzés) 1. A tranzakciós adatáramlás felfelé és a rendszeradatok áramlása lefelé is a különböző szinteken elhelyezkedő számítógépek kapcsolatában jön létre, amelyek biztosítják az ELEKTRA központi számítógép számára, hogy hitelesen kapja, ill. küldje az adatokat az ország különböző pontjairól, ill. pontjaira. 2. Az ELEKTRA rendszer központi gépei a szolgáltató kódja helyén, pl. az 500-as(?) kódot kapják. 3. A leírt -képzési mód alkalmazásával érvényesül az az elv, hogy a szolgáltatók megtarthatják saját rendszer-leképezésüket, mert a szolgáltató kódja egyértelműen elkülöníti a különböző alrendszerek it egymástól. 3.4 Az egységes hely- és szolgáltatásk rendszere 3.4.1 A helyk rendszere A közforgalmú szolgáltatások helyszínei és területi egységei kat igényelnek, amelyek az országos méretekre tekintettel helytakarékos módon, a helyi k ELEKTRA formátumba való konverziójával, 16 bit helyen képezendők le a 13. táblázatnak megfelelően. 18
(Megjegyzés) 1. A megállóhelyek (a helyi megállóhelyek, a vasútállomások, autóbusz megállóhelyek), általában a szolgáltatók sajátos (eredeti) helyival vannak leírva, amelyeknek egy területi/szolgáltatónkénti megfelelő hierarchikus tagoltságot mutató, országos rendszere aligha alakítható ki, ezért egy folytonosító konverzió keretében a meglévő megállóhelyek kódjai a 16 bit által leírható 00001-59999-es tartomány első felében helyezkednek el, amelyhez folyamatosan csatlakoztathatók az újabban keletkező megállóhelyek. A konverzió végrehajtása, az országos sűrített egységes lista továbbítása, karbantartása, a megszűnt megállóhelyek törlése, az újak illesztése a sorhoz, központilag kerül intézésre. 2. A települések (az 5 jegyű KSH kód első 4 jegye alapján;kb. 3200 db) folyamatos számozása 60.000 és 63.499 közötti tartományban helyezkednek el; ebben a sorban pl. Budapest kódja: 60.000, ami azt is jelenti, hogy a hálózati bérlet ezen területi kód megadásával minden belső megállóban, ill. kezelőkészüléknél elfogadásra talál). 3. A forgalmi övezetek (a települések és szövetségi területek további osztásával előálló övezetek i; a 63.500-64.999 közötti tartományban erre a célra 1500 hely kerül biztosításra). 4. Szövetségi területek, amelyek egyes szolgáltatási térségek településeinek és övezeteinek együttes jelölésére szolgálnak, azonosíthatók és leírhatók és a 65.000-65.499-ig terjedő tartományban összesen 500 regionális szerveződés jelölésére van mód; ugyanígy kezelhetők ezen felül egyes szolgáltatók nem feltétlen településhatárokhoz igazodó szolgáltatási területei is. ELEKTRA-ban Eredeti kód Megállóhely hovatartozását leíró kódok Díjtermék-hely Díjtermékhely Elnevezés Szolgáltató Település Vonal/viszonylat GPS koord. (16 bit) (24 bit) (50 byte) (9 bit) (16 bit) (16 bit) (16 bit) (32 bit) (32+32+32 bit) 0001 Megállóhelyek (STOP) Megállóhelyek hozzárendelése szolgáltatókhoz és területi egységekhez. XYZ 59999 6000 Települések (SETL) 63499 63500 Övezetek Település 1 Település 2 Település 3 (ZONE) Szövetségek 64999 (ASSC) Övezet 1 Övezet 2 Övezet 3 65000 Ország Tartalék 65499 13. táblázat: Az ELEKTRA helyk rendszere (LOCI) ELEKTRA (SERV) (kártyán/kezelőben*) Szolgáltatás (24 bit) Eredeti menetrendi k Szolgáltatói Vonal Vonal Vonal/viszonylat Vonat/járatkód kezdő pont végpont (LINE) szám (RUN) szám vonal/viszonylat vonat/járat (9 bit) (24 bit) (24 bit) (32 bit) (16 bit) 00 001 001 BKV 00 999 01 001 999 001 Egyéb helyi 08 999 09 001 999 001 MÁV K V 09 999 10 001 999 001 Volán társaságok + 16 383 999 * Adott kezelőben csak azon szolgáltatási k szerepelnek, amelyek szolgáltatásai áthaladnak adott kezelőhelyen. 14. táblázat: Az ELEKTRA szolgáltatások rendszere (SERV) 19
3.4.2 A szolgáltatásokat leíró k alkalmazása Az utasok által igénybeveendő szolgáltatások leírásához a menetrendi vonalak, viszonylatok, ill. a rajtuk közlekedő vonatok (MÁV), járatok (Volán) menetek (BKV) leírásához a 14. táblázatnak megfelelő kat szükséges alkalmazni. A szolgáltatások helytakarékos azonosításához szintén konverzióra van szükség, aminek eredményeképpen a kártyákon, 14+10=24 biten a szolgáltatókra vonatkozó menetrendek alapján 16.383 vonal/viszonylat és rajtuk max. 999 db vonat-/járatszintű szolgáltatási tárolható. A leképezés elvei a 14. táblázatban láthatók, aminek lényege a kezdő (K) és végpontok (V) között haladó vonal/viszonylaton (LINE) közlekedő vonatok/járatok menetrendi i együttesen adják az alapot a kompakt ELEKTRA szolgáltatáskhoz. Az k 1-1000-ig terjedő tartományát a szolgáltatók megkülönböztetésével tartjuk fenn. (Megjegyzés) 1. A közlekedési hálózat a fizikai valóságában létező szakaszok és csomópontok összekapcsolódó rendszerét jelenti, amelyen vonalakat jelölhetnek ki, amelyeken elvi (vonat/jármű-)viszonylatokat határozhatnak meg, amelyek mentén meghatározott időrendben vonatok/járatok/menetek közlekednek, amelyek az utazók által igénybe vehető szolgáltatásokat jelentik. Ahhoz, hogy az egyes szolgáltatásokat részletesebben, a hálózat mentén is le lehessen írni, szükség van az egyes vonalak/viszonylatok vezetésének (útvonalának az érintett megállók általi) leírására is (LINE), ami a szolgáltatónkénti hálózatok menetrendek alapján tehető meg a 15. táblázat szerkezetének megfelelően. A viszonylatvezetési és indulási időadatok (kvázi a menetrend) közvetlenül nem kerülnek fel a kártyára, hanem csupán az egy (rész-)út során átszállás nélkül igénybevehető szolgáltatás (vonal/viszonylat és ha kell a vonat/járat) kódja (SERV), illetve a választott utazási viszonylat kódja (TRAV), viszont ehhez szükség van egy megfelelő gráf előállításához. Az ilyen részletességű gráf elsősorban a helyközi közlekedésben szolgál alapul a kártyafeltöltéshez, ill. kezeléshez, a helyi közlekedésben többnyire elegendő az érvényességi terület kódjának (LOCI) megadása. A különböző alrendszerek (gráfok) szolgáltatónként önállóan állítandók elő, köztük az átjárhatóság az átszállási, vonal/viszonylatváltási pontokon keresztül biztosítandó. ELEKTRA-ban Eredeti menetrendi k Szolgáltatás (SERV) Szolgáltatói Vonal/viszonylat Vonat/járat- Szolg. Közlek. vonal/viszonylat + vonat/járat (24 bit) kód szám szám jelleg rend Viszonylatvezetés (LINE) (9 bit) (32 bit) (20 bit) (16 bit) (16 bit) Konvertált megállóhelyk Megállóhely Indulási időpont Megállóhelynév (LOCI) (16 bit) kód (24 bit) (24 bit) (50 byte) MH1 A MH2 B MHn N 15. táblázat: A viszonylatok vonalvezetésének leképezése az ELEKTRA rendszerben 2. A szolgáltatások azonosítására szolgáló kódrendszerek szolgáltatónként eltérőek és a következőképp jellemezhetők: vonalak a szolgáltatások által használt összefüggő, általában azonos jellemzőkkel rendelkező hálózatrész; a BKV, MÁV, Volántársaságok, más helyi szolgáltatók vonalainak numerikus i eltérőek, de általában; megegyeznek a menetrendekben használt mezőkkal, amelyek leírása 4 numerikus karaktert igényel; szolgáltatási viszonylatok (ugyanazon vonalakon haladó, mindig megegyező útvonalat (megállósorozatot) bejáró vonatokat/járatokat jelentő viszonylatok i társaságonként általában szintén 4 numerikus karakterrel jellemezhetők), vonatok/járatok/menetek (egy-egy vonalon/viszonylaton közlekedő napi szolgáltatások i, amelyek megegyeznek a menetrendekben egy-egy vonalon belül található vonat/járat/menetsorszámokkal és szintén valamennyi 4 numerikus karakterrel leírható). 20
3. A 14. táblázat alapján a BKV (egy viszonylatára vonatkozóan 999 menet) napi szolgáltatásainak leírására összesen 1 millió, az egyéb helyi szolgáltatások részére 7 millió, a MÁV vonalai/vonatai számára 1 millió, a Volán társaságok és egyéb szolgáltatók szolgáltatásai számára 6,7 millió áll rendelkezésre. 3.5 A hálózati és utazási adatok egységes leképezése Az ELEKTRA rendszerben viszonylag helyigényes, nagy tömegű adatra van szükség ahhoz, hogy a hálózatban a díjtermékeket, ill. az utazási jogosultságokat egyértelműen meghatározzák, és hogy az átjárhatóság biztosítható legyen, ezért megfelelő egységes hálózatés díjtermék leképezési eljárásra van szükség, amit a következőkben ismertetendő módon szükséges alkalmazni. 3.5.1 Utazási viszonylatok egységes értelmezése A tömegközlekedési hálózat vonalakból (megállóhely-sorozatokból) rajtuk közlekedő viszonylatokból áll és a rajtuk végigmenő szolgáltatásokat (vonatokat/járatokat/meneteket) jelenti. Az utazási igények alapján, valamint üzemszervezési okokból a vonatok (járatok/menetek) több menetrendi vonalon (mezőn) átjárva is közlekedhetnek, ezek a vonat- /járműviszonylatok (járat-, menetviszonylatok), amelyek a leképezés szempontjából fontosabbak, mint a menetrendi vonalak. Érvényességi terület/ utazási viszonylat (32 bit) Eredeti menetrendi k Szolgáltatói kód Vonal/viszonylat Felszálló m.hely Le/átszálló m.hely (9 bit) (32 bit) (24 bit) (24 bit) szolgáltatói k, mint területi kódok (pl. 001 = BKV) 0 000 000 001 0 000 000 512 0 000 000 513 0 000 000 599 BP (BKV) sajátos szolgáltatási területének kódjai 0 000 000 600 Településen belüli szolgáltatási terület (pl. 600 = BP helyi hálózata; megegyezik az APUB kóddal) 0 000 000799 0 000 000 800 BKSz területi kódja 0 000 000 801 BKSz övezeti kódok 0 000 000 999 0 000 001 000 Ország egésze Regionális szövetségek/övezetek kódja 0 000 001 001 0 000 002 000 0 000 002 001 Övezetközi utazási viszonylatok kódja 0 001 000 000 0 001 000 001 Megállóhelyközi utazási viszonylatok kódja (a fel- és leszállóhely, valamint a használt vonal/viszonylat alapján képezett utazási (rész) viszonylat (hyperél) 16. táblázat: Az ELEKTRA utazási (rész-) viszonylatok i (TRAV) 21
A vonat-/jármű viszonylatok mentén az utasok különböző állomások/megállók között utazhatnak, amiket utazási viszonylatoknak nevezünk, és amelyekre vonatkozóan a jegy- és bérlet (díjtermék) eladás történik (ld. 16. táblázat) Ha valamely utazás során, közlekedési eszközt ill. vonat-/jármű viszonylatot kell változtatni és előrefizetett viszonylati jegyet használnak (pl. a vasútnál), akkor minden részútra vonatkozóan külön részjegy írandó fel a kártyára az erre a célra kialakított folytató díjtermékrészbe (ld. M1 Melléklet 4. és 5.2 Fejezet). Az eladott termékek A-B viszonylatának tömör megjelölő azonosítása a közlekedési kártya memóriakorlátai miatt fontos szempont, ezért a 3. ábra példája alapján ismertetésre kerülő helytakarékos azonosítási módszer alkalmazandó, amely lehetővé teszi, hogy az utazási viszonylatok a kezelők által gyorsan felismerhetők legyenek, és a kártyára felírt adott termék érvényessége adott helyen igazolásra kerülhessen. (Megjegyzés) 1. Valamely viszonylati, A és B pont közti utazás és a hozzá tartozó utazási (rész)viszonylat(ok) mindig a megfelelő vonat-/ jármű viszonylat valamely felszállóhelye és leszállóhelye között értelmezett útvonalkapcsolat, amely magába foglalja az útvonalon a vonat- / járműváltás ill. átszállás nélkül érintett, esetleg különböző szolgáltatókhoz tartozó (rész)vonalakat, viszonylatokat és tömören, a 16. táblázat szerkezetének megfelelően írandó le, ami megfelelő konverzióval, ELEKTRA formátumban, 32 biten az ország valamennyi felszállással kezdődő és leszállással végződő utazási (rész)viszonylatának (hyperél) leképezésére alkalmas, miközben ismert az él mentén elhelyezkedő megállók sorozata is. 2. A nem vonali/viszonylati érvényességű díjtermékek, hanem területi érvényességgel rendelkező bérletek és napijegyek esetében az érvényesség a területet (település, szövetség reprezentáló, az 1-999-es tartományban kiosztott) kód (pl. 001=BKV, vagy 600=BP) bejegyzésével történik a kártyára (ld. 16. táblázat). Hasonlóan kerül megadásra a területi érvényesség a közlekedési díjtárca feltöltése esetén is. 3. A hálózati és utazási részviszonylatok leképezésére vonatkozó eljárást az alábbi példaszerű 3. ábra alapján szemléltetjük: 3. ábra: Az elemi utazási viszonylatok leképezésének elve 22
Az ábra alapján a vonal (L), a rajta menő vonatviszonylat (V) és a megtehető utazási rész-viszonylat (U) viszonya és jelentése a következő: V kv = m(v)= U ij = n(u)= n(u) i = s(u)m= Vonat-/járműviszonylat (útvonalvektor) a kezdő (k=1) és végpont (v=5) között, melynek elemei az érintett megállóhelyek (LINE állomány; ld. 16. táblázatot is) (5) megállóhely-db a viszonylatban Utazási rész-viszonylat (gráfél) valamely vonatviszonylat (V) mentén adott induló (i) és célpont (j) között, miközben ismert, hogy az adott viszonylat, mely közbenső megállókat érinti (pl. U 14 - ben, amelynek kódja a táblázatban: (U03): 1 (2) (3) 4; abban az esetben, ha valamely utazás több vonal/viszonylat igénybevételével történik, akkor az utazási viszonylat több utazási részviszonylatból (hyperélből) állhat U ij (U 1,U 2 ) Utazási viszonylat db-száma (egy vonatviszonylat mentén) [n(v) i ] az útvonal i-edik közbülső megállójából az útvonal végpontjáig lehetséges utazási viszonylatok (élek száma) m i= 1 n( U ) valamely megállóhelyi (m=2) kezelőkészülékbe beírandó utazási részviszonylatok i (élek) db-száma (s=6); ezek azokból a megállókból (i) induló utazási élekből (U i ) adódnak, ahol i m (=2) (ld. 3. ábra). Az utazási rész-viszonylatokból (élekből) U, mivel egy-egy adott hálózati ponton/szakaszon több is áthalad, egy többemeletes gráf képződik. A jegyirodákban és automatákban ez a speciális gráf szolgálhat alapul az utazási viszonylatoknak megfelelő díjtermékek (jegyek/bérletek) kiszolgáltatásához, a kártyára való feltöltéshez, adott utazási viszonylatra (U ij ) vonatkozóan az i-j közötti útvonalon R(U) ij adódó hossz (H ij ) alapján a főszabály szerint megállapított díjjal D ij = H [R(U) ij ]. Tekintettel arra, hogy a díjtermékfeltöltés a teljes menetrend gráfszerű leképezését igényli, az ügynököknél levő egyszerűbb készülékeken meg lehet elégedni az egyszerűbb termékek (pl. egy településre szóló többes jegy, napi jegy, hálózati bérlet) feltöltésével. A menetrend egyszerűsített leképezéséhez az utazási viszonylatok gráfján belül meghatározható egy hypergráf, amely csupán a vonal végpontok és elágazási/átszállási pontok közti gráféleket tartalmazzák, ezáltal gyorsítási lehetőséget biztosítva az eladás/feltöltés során, a menetrendben való útvonalkereséshez, amennyiben csupán az indulási és célhely környezetében történik az útvonal/kapcsolatkeresés a részletes gráfon, majd az első hyperpont megtalálása után már a ritkább gráfon. 4. Ehhez a különböző menetrendeket egy megfelelő interfész alkalmazásával egységes szerkezetbe kell átalakítani (ld. 3.4.2 fejezetet; 15. és 16. táblázatot is). Az ország valamennyi utazási viszonylatának leképezése 4 byte-nyi, 4,3 milliárd számmal, nagy biztonsággal és tartalékkal megoldható. Azzal lehet számolni, hogy egy-egy állomáson/megállóhelyen, ill. szakaszon maximálisan áthaladó utazási rész-viszonylatok (élek) száma akár 6000 körül is lehet, így egy kezelési/ellenőrzési ponton mintegy 6000 4 byte = 24000 byte= 24 Kbyte memória szükséges az egyedülálló (pl. vasúti peronon levő) kezelőkészülékekben. Ez a memóriakapacitás még a legegyszerűbb 128 Kbyte EEPROM flash memóriával rendelkező kezelőkészülékekben is biztosítható a napi tiltólistával (elveszett kártyák, hamisításon kapott kártyák) együtt, amely a kártyak max. 7 byte-s méretét figyelembe véve, akár 15 ezer is lehet. Ugyanez a kezelőkben levő 256 Kbyte-os kártya esetén ez 33 ezer, 512 Kbytes kártya esetén 66 ezer is lehet, amit persze el kell kerülni, többek között már a kártyaműveletek során a hamis felismerést biztosító biztonsági modulokkal (SAM) és megfelelő hitelesítő adatok alkalmazásával). 3.5.2 Egységes elvű hálózatleképezési eljárás alkalmazása Az utazási viszonylatok tömör leképezésének eredményét kell alkalmazni a hálózati és a menetrendi eljutási kapcsolatok iránti (tájékozódás, ill. tájékoztatáson túl) a különböző díjtermékek (egy-egy utazásra szóló jegyek, ill. bérletek) eladása és kártyákra való feltöltése során, az utazó általi kártyakezelés/érvényesítés és az ellenőri ellenőrzés során, amelyek az utasok által elvégzendő legfontosabb kártyaműveleteket jelentik. 23