A MAGYAR FELZÁRKÓZÁS VERSENYKÉPESSÉGI REFORMJAI ÉS FORDULATAI

Matolcsy György MKIK Gazdasági Évnyitó Budapest, 2019. február 27. A MAGYAR FELZÁRKÓZÁS VERSENYKÉPESSÉGI REFORMJAI ÉS FORDULATAI 2019-2030 1

2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021 2022 2023 2024 2025 2026 2027 2028 2029 2030 100 90 80 MAGYARORSZÁG RELATÍV FEJLETTSÉGE AUSZTRIÁHOZ VISZONYÍTVA Ausztria = 100% 100 90 80 70 70 60 60 50 50 40 40 2 Közepes fejlettség csapdája Reformpálya

A MAGYAR GAZDASÁG 2010-BEN Megjegyzés Az illusztrációként szolgáló képen Szalay Balázs autója látható egy tereprali futam után 3 Forrás formula.hu

AZ ELMÚLT ÉVEKBEN HAZÁNK AZ EURÓPAI UNIÓ EGYIK NÖVEKEDÉSI MOTORJÁVÁ VÁLT 6 százalék százalék 6 5 5 4 4 3 3 2 2 1 1 0 0-1 -1-2 -2-3 2003-07 2008-12 2013-18* Magyarország V3 Skandináv államok Németország Ausztria Franciaország ClubMed -3 4 A GDP ÁTLAGOS NÖVEKEDÉSI ÜTEMÉNEK ALAKULÁSA Megjegyzés *2018 esetében előzetes adatok. Forrás Eurostat

AMIVEL ÖSSZHANGBAN HAZÁNK FEJLETTSÉGE EMELKEDETT ÉS A KONVERGENCIÁNK FOLYTATÓDOTT 125 120 2010=100 Sikeres válságkezelés 2012 második fele: beindul a növekedési fordulat 2010=100 125 120 115 115 110 110 105 105 100 100 95 95 5 90 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Magyarország Ausztria Franciaország Németország V3 Skandináv államok ClubMed AZ EGY FŐRE ESŐ GDP (VÁLTOZATLAN ÁRON, VÁSÁRLÓERŐ-PARITÁSON) 90 Forrás WDI

A LEGFONTOSABB REFORMLÉPÉSEK 2010 UTÁN 6 Forrás MNB

A FELZÁRKÓZÁS 4 KULCSTERÜLETE I. Versenyképes adórendszer II. Teljes foglalkoztatás III. Pénzügyi egyensúly IV. Gazdasági teljesítmény 7

PROBLÉMA 2010-BEN: NÖVEKEDÉST GÁTLÓ ADÓRENDSZER Magas adóék Nagymértékű adóelkerülés Rossz költségvetési és adószerkezet Fegyelmezetlen költségvetési politika 8 Forrás MNB

VÁLASZ: INTÉZKEDÉSEK A VERSENYKÉPES ADÓRENDSZERÉRT Az adócentralizáció elmozdítása a munkát és tőkét terhelő adók felől a fogyasztást terhelő adók irányába Egykulcsos, arányos szja-rendszer Fegyelmezett, növekedésbarát adóreform Kkv szektor adóterheinek csökkentése Gazdaságfehérítő intézkedések bevezetése Extra profit adóztatása / Szektorspecifikus adók bevezetése 9 Forrás MNB

AZ ADÓÉK HAZÁNKBAN CSÖKKENT A LEGNAGYOBB MÉRTÉKBEN, TÁMOGATVA A FOGLALKOZTATÁS BŐVÜLÉSÉT 70 százalék százalék 70 65 65 60 60 55 55 50 50 45 45 10 40 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Magyarország Ausztria Franciaország Németország V3 Skandináv államok ClubMed A MARGINÁLIS ADÓÉK ALAKULÁSA (EGYEDÜLÁLLÓ, ÁTLAGJÖVEDELEM) 40 Forrás OECD

Belgium Magyarország 2009 Németország Olaszország Franciaország Ausztria Magyarország 2017 Magyarország 2018 Magyarország 2019 Csehország Szlovénia Finnország Svédország Lettország Szlovákia Portugália Magyarország 2021 Litvánia Görögország Románia Spanyolország Észtország Horvátország Hollandia Luxembourg Dánia Lengyelország Bulgária Egyesült Királyság Írország Málta A HAZAI ADÓÉK ELŐRETEKINTVE TOVÁBB CSÖKKEN A BÉRMEGÁLLAPODÁS ALAPJÁN 70 60 50 40 30 20 10 0 százalék százalék 53,1 46,2 45,0 44,1 41,2 EU-átlag 70 60 50 40 30 20 10 0 11 GYERMEKTELEN, ÁTLAGJÖVEDELMET KERESŐ MUNKAVÁLLALÓ ÁTLAGOS ADÓÉKE 2017-BEN AZ EU TAGÁLLAMAIBAN, ILLETVE A KÖVETKEZŐ ÉVEKBEN HAZÁNK BAN Forrás Európai Bizottság, MNB-számítás

A MAGYAR TÁRSASÁGI ADÓ A LEGALACSONYABB AZ EURÓPAI UNIÓBAN 12 A TÁRSASÁGI ADÓ FELSŐ KULCSÁNAK MÉRTÉKE 2018-BAN (SZÁZALÉK) Forrás Európai Bizottság

Románia Görögország Olaszország Szlovákia Litvánia Magyarország 2010 Lengyelország Csehország Bulgária Magyarország 2016 Franciaország Egyesült Királyság Lettország Írország Portugália Belgium Németország Dánia Szlovénia Finnország Ausztria Észtország Hollandia Spanyolország Málta Svédország Luxemburg A GAZDASÁG FEHÉREDÉSÉT ELSŐSORBAN AZ ADÓCSÖKKENTÉSEK ÉS AZ ONLINE PÉNZTÁRGÉPEK BEVEZETÉSE TÁMOGATTA 40 35 30 25 20 15 10 5 0 százalék százalék - 8,6 százalékpont EU-átlag 40 35 30 25 20 15 10 5 0 13 AZ ÁFARÉS MÉRTÉKE 2016-BAN Forrás Európai Bizottság

A FELZÁRKÓZÁS 4 KULCSTERÜLETE I. Versenyképes adórendszer II. Teljes foglalkoztatás III. Pénzügyi egyensúly IV. Gazdasági teljesítmény 14

PROBLÉMA 2010-BEN: ALACSONY FOGLALKOZTATÁS Alacsony aktivitás Adóelkerülés Az EU legalacsonyabb foglalkoztatási rátája Magas munkanélküliség Magas adóteher Túlzott segélyezés 15 Forrás MNB

VÁLASZ: INTÉZKEDÉSEK A TELJES FOGLALKOZTATÁSÉRT Foglalkoztatásbővítő kormányzati intézkedések Egykulcsos szja Munkahelyvédelmi Akcióterv Családi adóalapkedvezmény Korai nyugdíjazás szigorítása Jóléti transzferek racionalizálása Közfoglalkoztatás 16 Forrás MNB

Svédország Hollandia Németország Dánia Csehország Egyesült Királyság Észtország Ausztria Finnország Litvánia Lettország Málta Szlovénia Portugália Magyarország Írország Ciprus Bulgária Lengyelország Szlovákia Luxemburg Franciaország Románia Belgium Spanyolország Horvátország Olaszország Magyarország 2010 Görögország A FOGLALKOZTATÁSI RÁTA 2010 ÓTA HAZÁNKBAN NŐTT A MÁSODIK LEGJELENTŐSEBB MÉRTÉKBEN 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 százalék százalék + 14,3 százalékpont EU-átlag 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 17 A FOGLALKOZTATÁSI RÁTA 2018 I-III. NEGYEDÉVÉBEN (15-64 ÉVESEK) Forrás Eurostat

Görögország Spanyolország Magyarország 2010 Olaszország Franciaország Ciprus Horvátország Finnország Lettország Portugália Szlovákia Svédország Litvánia Belgium Írország Észtország Luxemburg Szlovénia Bulgária Dánia Ausztria Románia Egyesült Királyság Hollandia Lengyelország Málta Magyarország Németország Csehország AMELYNEK KÖSZÖNHETŐEN ELÉRHETŐ KÖZELSÉGBE KERÜLT A TELJES FOGLALKOZTATÁS 25 százalék százalék 25 20 15-7,5 százalékpont 20 15 10 5 0 EU-átlag 10 5 0 18 A MUNKANÉLKÜLISÉGI RÁTA 2018 I-III. NEGYEDÉVÉBEN (15-64 ÉVESEK) Forrás Eurostat

A FIATALOK MUNKAERŐPIACI HELYZETE IS JELENTŐS JAVULÁST MUTATOTT MAGYARORSZÁGON 50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 százalék százalék 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018. I- III. né. Magyarország Ausztria Franciaország Németország V3 Skandináv államok ClubMed 50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 19 A FIATALOK MUNKANÉLKÜLISÉGI RÁTÁJÁNAK ALAKULÁSA (15-24 ÉVESEK) Forrás Eurostat

AZ ÁTLAGBÉR SZÁMOTTEVŐEN BŐVÜLT, AMIT A KEDVEZŐ ALAPFOLYAMATOK ÉS KORMÁNYZATI INTÉZKEDÉSEK IS TÁMOGATTAK 150 2009=100 2009=100 150 140 140 130 130 120 120 110 110 100 100 90 90 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Magyarország Ausztria Franciország Németország V3 Skandináv államok ClubMed 20 A BRUTTÓ ÁTLAGBÉR ALAKULÁSA, 2009=100 Forrás Eurostat, KSH

A FELZÁRKÓZÁS 4 KULCSTERÜLETE I. Versenyképes adórendszer II. Teljes foglalkoztatás III. Pénzügyi egyensúly IV. Gazdasági teljesítmény 21

PROBLÉMA 2010-BEN: PÉNZÜGYI EGYENSÚLYTALANSÁG ÉS MAGAS KÜLSŐ ELADÓSODÁS Magas nettó külső adósság 22 Adósság jelentős devizaaránya Magas és növekvő államadósság Magas hiány Forrás MNB

VÁLASZ: INTÉZKEDÉSEK A PÉNZÜGYI EGYENSÚLY MEGTEREMTÉSÉÉRT Tartósan mérsékelt költségvetési hiány Államadósság folyamatos csökkentése Adósság devizaarányának csökkentése Belföldi befektetői bázis erősítése Javuló folyó fizetési mérleg Csökkenő külső adósság A deviza alapú lakossági hitelek forintosítása 23 Forrás MNB

Magyarország Málta Németország Csehország Görögország Lengyelország Szlovákia Ausztria Horvátország Olaszország Portugália Lettország Litvánia Luxemburg Hollandia Franciaország Románia Ciprus Svédország Bulgária Egyesült Királyság Belgium Észtország Szlovénia Dánia Írország Finnország Spanyolország MAGYARORSZÁGON JAVULT A LEGNAGYOBB MÉRTÉKBEN A KÖLTSÉGVETÉS EGYENLEGE 6 4 2 0-2 -4-6 -8 GDP százaléka GDP százaléka 6 4 2 0-2 -4-6 -8 2002-2007 2012-2017 Változás (százalékpont) 24 AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ÁTLAGOS EGYENLEGÉNEK VÁLTOZÁSA 2002-07 ÉS 2012-17 KÖZÖTT Forrás Eurostat

Írország Németország Málta Magyarország Lettország Dánia Ausztria Csehország Lengyelország Hollandia Észtország Svédország Litvánia Luxemburg Belgium Románia Szlovákia Bulgária Egyesült Királyság Franciaország Finnország Olaszország Horvátország Portugália Görögország Szlovénia Spanyolország Ciprus AZ EU-BAN EGYEDÜL MAGYARORSZÁGON CSÖKKEN AZ ÁLLAMADÓSSÁG MINDEN ÉVBEN 2011 ÓTA 40 százalékpont százalékpont 40 30 30 20 20 10 0-10 -20 EU-átlag 10 0-10 -20 25 A GDP-ARÁNYOS BRUTTÓ ÁLLAMADÓSSÁG VÁLTOZÁSA 2010 ÉS 2017 KÖZÖTT Forrás Eurostat

2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 AZ MNB ÖNFINANSZÍROZÁSI PROGRAMJA JAVÍTOTTA AZ ADÓSSÁGSZERKEZETET ÉS CSÖKKENTETTE A KÜLSŐ SÉRÜLÉKENYSÉGET 70 65 60 55 50 45 40 35 30 25 20 15 százalék százalék 70 65 60 55 50 45 40 35 30 25 20 15 26 Központi államadósság devizaaránya Külföldiek aránya az államadósságon belül A KÜLFÖLDI TULAJDON ÉS A KÖZPONTI DEVIZAADÓSSÁG RÉSZARÁNYA A MAGYAR ÁLLAMADÓSSÁGON BELÜL Forrás MNB, ÁKK

Észtország Lettország Magyarország Litvánia Görögország Málta Portugália Horvátország Spanyolország Szlovákia Szlovénia Románia Dánia Csehország Írország Németország Lengyelország Olaszország Hollandia Ausztria Franciaország Svédország Egyesült Királyság Luxemburg Finnország A FOLYÓ FIZETÉSI MÉRLEG JELENTŐS JAVULÁSA TÁMOGATTA A KÜLSŐ ADÓSSÁG CSÖKKENÉSÉT 15 10 5 0-5 -10 GDP százaléka GDP százaléka 15 10 5 0-5 -10-15 -15 27 2002-2007 2012-2017 Változás (százalékpont) AZ FOLYÓ FIZETÉSI MÉRLEG ÁTLAGOS EGYENLEGÉNEK VÁLTOZÁSA 2002-07 ÉS 2012-17 KÖZÖTT Forrás Európai Bizottság

A CSÖKKENŐ KÜLSŐ ADÓSSÁG HOZZÁJÁRULT HAZÁNK KOCKÁZATI MEGÍTÉLÉSÉNEK JAVULÁSÁHOZ 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0-10 -20-30 GDP százaléka GDP százaléka 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0-10 -20-30 28 Magyarország Ausztria Franciaország Németország V3 Skandináv államok ClubMed A GDP-ARÁNYOS NETTÓ KÜLSŐ ADÓSSÁG ALAKULÁSA Forrás Eurostat

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Kitettség AZ MNB MINDEN RENDELKEZÉSÉRE ÁLLÓ ESZKÖZZEL SEGÍTETTE A HÁZTARTÁSI DEVIZAHITELEK FORINTRA TÖRTÉNŐ ÁTVÁLTÁSÁT 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0 GDP százaléka Deviza alapú hitelek dinamikus felfutása Kormányzati intézkedések GDP százaléka Deviza alapú hitelek kivezetése 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0 29 Háztartási szektor deviza alapú hitelintézeti ingatlanhitele Háztartási szektor forint alapú hitelintézeti ingatlanhitele A HÁZTARTÁSI SZEKTOR HITELINTÉZETEKTŐL FELVETT INGATLANHITELEINEK ALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON Forrás MNB

A FELZÁRKÓZÁS 4 KULCSTERÜLETE I. Versenyképes adórendszer II. Teljes foglalkoztatás III. Pénzügyi egyensúly IV. Gazdasági teljesítmény 30

PROBLÉMA 2010-BEN: ALACSONY POTENCIÁLIS NÖVEKEDÉS Hitelszűke Rossz költségvetési és adószerkezet Alacsony foglalkoztatás Alacsony potenciális növekedés Magas eladósodottság Romló versenyképesség Külső forrásból finanszírozott növekedés 31 Forrás MNB

VÁLASZ: INTÉZKEDÉSEK A GAZDASÁGI FELZÁRKÓZÁSÉRT Növekedésbarát strukturális reformok Támogató monetáris politika Versenyképes adórendszer Külső sérülékenység csökkentése Növekedési Hitelprogram Foglalkoztatás növelése 32 Forrás MNB

2007.01.01 2008.01.01 2009.01.01 2010.01.01 2011.01.01 2012.01.01 2013.01.01 2014.01.01 2015.01.01 2016.01.01 2017.01.01 2018.01.01 2019.01.01 AZ MNB TÁMOGATÓ MONETÁRIS POLITIKÁJA KÖZEL 6 SZÁZALÉKKAL JÁRULT HOZZÁ A GDP-NÖVEKEDÉSHEZ 2013-2018 KÖZÖTT 12 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0 százalék százalék 12 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0 MNB ECB BoE 33 AZ ALAPKAMAT ALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON, AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁGBAN ÉS AZ EURÓPAI UNIÓBAN Forrás MNB

34 AZ NHP BEVEZETÉSE MEGSZÜNTETTE A HITELSZŰKÉT 14 százalék százalék NHP bevezetése 12 10 8 6 4 2 0-2 -4-6 -8 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 Magyarország Ausztria Franciaország Németország V3 Skandináv államok* ClubMed Magyarország - kkv A VÁLLALATI SZEKTOR HITELÁLLOMÁNYÁNAK ÉVES VÁLTOZÁSA Megjegyzés Tranzakció alapú éves növekedési ütemek. *Dánia nélkül. Forrás EKB, MNB 14 12 10 8 6 4 2 0-2 -4-6 -8

MAGYARORSZÁG GAZDASÁGI ÖSSZETETTSÉGE MEGHALADJA TÖBB FEJLETT EURÓPAI UNIÓS ORSZÁGÉT 35 A GAZDASÁGI ÖSSZETETTSÉG MUTATÓBAN ELÉRT HELYEZÉSEK 2016-BAN Forrás Harvard Egyetem

AZ INNOVATÍV, NÖVEKEDÉSBARÁT VÁLSÁGKEZELÉS EGYSZERRE TEREMTETT PÉNZÜGYI EGYENSÚLYT ÉS GAZDASÁGI NÖVEKEDÉST NÖVEKEDÉSBARÁT VÁLSÁGKEZELÉS Jelenleg 36 2010-ben Megjegyzés az illusztrációként szolgáló képeken Szalay Balázs autói láthatók egy tereprali futam után és egy dakari teszten Forrás formula.hu, autonavigator.hu

A 12 FORDULAT, AMELY NÖVEKEDÉSI PÁLYÁRA HELYEZTE MAGYARORSZÁGOT F O R D U L A T 2010 2018 1 Munkaerőpiaci Foglalkoztatás 3,7 m fő 4,5 m fő 2 Adórendszer Forgalmi adók előtérbe helyezése 3 Motivációs Marginális adóék mértéke 64,1% 44,1% 4 Államháztartási Költségvetési hiány -4,5% -2,2 % 5 Államadósság Bruttó államadósság 80,2% 70,9% 6 EDP EDP eljárás alól való kikerülés 7 Monetáris politikai Alapkamat 6,0% 0,9% 8 Hitelezési Vállalati hitelállomány éves változása -2,5% 12,0% 9 Háztartások devizahitele Háztartási devizahitelek aránya 65% 0% 10 MNB mérleg MNB mérleg a GDP arányában 40,7% 27,8% 11 Növekedési Reál GDP növekedés 0,7% 4,8% 12 Felzárkózási EU átlagot meghaladó növekedési ütem 37 Forrás MNB

A PÉLDÁTLANUL HOSSZÚ EGYENSÚLYI NÖVEKEDÉSI SZAKASZ ELÉRÉSE UTÁN CÉL A FENNTARTHATÓ FELZÁRKÓZÁS Fiskális fordulat (2010-2013) Monetáris fordulat (2013-2016) Hitelezési fordulat (2013-2016) Foglalkoztatási fordulat (2010-) Növekedési fordulat (2013-) Versenyképességi fordulat 38

AZ MNB VERSENYKÉPESSÉGI PROGRAMJA 330 LÉPÉS A MAGYAR GAZDASÁG FENNTARTHATÓ FELZÁRKÓZÁSÁÉRT 39

Kormányzati felkérés Fenntartható felzárkózás AZ MNB VERSENYKÉPESSÉGI MUNKÁJÁNAK MÉRFÖLDKÖVEI Bankrendszeri Versenyképességi Index 2017 2018 2019 2016 2017 2018 40 Forrás MNB

AZ MNB ÚJ VERSENYKÉPESSÉGI PROGRAMOT TESZ KÖZZÉ 41 Forrás MNB

FENNTARTHATÓ FELZÁRKÓZÁS: MAGAS ÉLETMINŐSÉG ÉS ERŐS MAGYARORSZÁG Fenntartható Felzárkózás Életminőség Erős Magyarország Megfelelő fizetések Stabil államháztartás Magas színvonalú egészségügy Biztonság Versenyképes oktatás HUNique Családbarát környezet Hatékony kormányzás Belső megtakarítások adósság felhalmozás helyett Kiegyensúlyozott energia-mix 42 Pozitív jövőkép/gondolkodás Erős hazai vállalatok és középosztály Forrás MNB

MAGYARORSZÁG NE RAGADJON A KÖZEPES FEJLETTSÉG CSAPDÁJÁBA Fenntartható felzárkózás legalább 2 százalékpontos növekedési többlettel 43 Forrás MNB

AZ MNB VERSENYKÉPESSÉGI PROGRAMJÁNAK FŐ CÉLJAI Legalább 2 százalékpont növekedési többlet Évi 7% termelékenységnövekedés a kkv szektorban Évi 5% nettó reálbérnövekedés 64 év egészségben várható élettartam Vállalati adóbevallással töltött idő évi 170 órára csökkenjen Egyszámjegyű szja A GDP-arányos hitelállomány duplázódása egészséges szerkezetben A K+F kiadás érje el a GDP 2%-át Munkanélküliségi ráta minden megyében 6% alatt legyen 110 000 újszülött évente 10 ezer új exportáló kkv Energiaimport 50% alá csökkentése Magyar egyetem a TOP 200-ban Hazai kézben az államadósság 44 Forrás MNB

A CÉL AZ OSZTRÁK ÉLETSZÍNVONAL ELÉRÉSE Hazánkat is érintik a globális megatrendek Öregedő társadalmak Ma: az osztrák fejlettség közel 55 százaléka Megváltozó energiamix 45 2030: az osztrák fejlettség 80-90 százaléka Forrás MNB, Eurostat

ELENGEDHETETLEN A TUDÁS- ÉS TECHNOLÓGIAINTENZÍV FEJLŐDÉSI SZAKASZBA TÖRTÉNŐ ÁTMENET BIZTOSÍTÁSA 2010 2013 2017 Intenzív növekedési pálya Fiskális fordulat, államadósság-ráta csökkenése Monetáris, hitelezési fordulat Sérülékenység csökkentése Extenzív növekedés Fő cél: Foglalkoztatás emelése Rugalmas munkaerőpiac Adócsökkentés Fő cél: - Termelékenység bővítése - Versenyképesség javítása - K+F ösztönzése - Tőkeintenzitás - Humántőke fejlesztése - Kreatív iparágak Teljes foglalkoztatás 46 Forrás MNB

Magyarország (2018) Termelékenység növekedése Munkafelhasználás változása Magyarország (2030) Ausztria (2030) Magyarország (2018) Termelékenység növekedése Munkafelhasználás változása Magyarország (2030) Ausztria (2030) AZ EGY FŐRE JUTÓ GDP EMELKEDÉSÉT LEGINKÁBB A TERMELÉKENYSÉG NÖVEKEDÉSE TÁMOGATHATJA Reform nélküli pálya (közepes fejlettség csapdája) Reformpálya 1,4-0,4 ezer dollár/fő (PPP) ezer dollár/fő (PPP) ezer dollár/fő (PPP) ezer dollár/fő (PPP) ezer dollár/fő (PPP) ezer dollár/fő (PPP) 47 EGY FŐRE JUTÓ GDP VÁLTOZÁSÁNAK FELBONTÁSA Forrás Maddison, MNB-számítás

48 CÉLUNK A HOSSZÚ TÁVON FENNTARTHATÓ ORGANIKUS FELZÁRKÓZÁSI PÁLYA ELÉRÉSE 23-25% beruházási ráta Tőkeintenzivitás növelése 4% alatti munkanélküliségi ráta Évente 4-4,5% vállalati termelékenységnövekedés Teljes foglalkoztatottság fenntartása Termelékenység javulása FENNTARTHATÓ FELZÁRKÓZÁS Reálkeresetek megduplázása Fenntarthatóan gyorsabb GDP növekedés 10 év alatt Legalább 2 százalékpont növekedési többlet Magas tőkeintenzitás Importhelyettesítés Innováció Belső megtakarítás Humántőke fejlesztés Modern infrastruktúra Geostratégia Forrás MNB

2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021 2022 2023 2024 2025 2026 2027 2028 2029 2030 VERSENYKÉPESSÉGI REFORMOKKAL ÉRHETŐ EL AZ OSZTRÁK FEJLETTSÉG 80 SZÁZALÉKA 100 Ausztria = 100 százalék Ausztria = 100 százalék 100 90 Ausztria fejlettségének 80-100 százaléka 90 80 80 70 70 60 60 50 50 40 12 év alatt 40 Közepes fejlettség csapdája Reformpálya 49 MAGYARORSZÁG RELATÍV FEJLETTSÉGE AUSZTRIÁHOZ VISZONYÍTVA Forrás Maddison, Eurostat, IMF, MNB-számítás

2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021 2022 2023 2024 2025 2026 2027 2028 2029 2030 A BÉRSZÍNVONAL A 80-100 SZÁZALÉKOS SÁVBA KERÜL A REFORMPÁLYÁN 100 Ausztria = 100 százalék Ausztria = 100 százalék 100 90 Ausztria 80-100 százalékos sávja 90 80 80 70 70 60 60 50 50 40 40 Közepes fejlettség csapdája Reformpálya 50 BÉRSZÍNVONAL AUSZTRIÁHOZ VISZONYÍTVA Forrás AMECO, MNB-számítás

2030-RA ELÉRHETŐ MAKROGAZDASÁGI EREDMÉNYEK Reformok nélküli pálya (Közepes fejlettség csapdája) Reformpálya Relatív fejlettség Ausztriához viszonyítva 59% 86% Potenciális GDP átlagos növekedése 1,4% 4,4% Nettó reálbérek kumulált emelkedése 28% 87% Bérhányad szintje 58% 57% Folyó fizetési mérleg egyenlege Negatívba fordul Tartósan többletes marad Nettó külső adósság a GDP arányában Szinten marad Csökken Infláció 3% 3% Költségvetés egyenlege -2,0% 0,5% Államadósság 59% 38% 51 Forrás MNB

ÚJABB REFORMOKKAL KELL LENDÜLETET ADNI A FELZÁRKÓZÁSNAK Versenyképességi reformok Bérfelzárkózás Csökkenő importfüggőség Alacsony potenciális növekedés Reformpálya Ausztria fejlettségének 80-90 százaléka Fenntartható felzárkózás Magas termelékenység Belső- és külső egyensúlytalanság 52 Konvergencia megtorpanása Reformok nélkül Alacsony termelékenység Képzett munkaerő elvándorlása Legalább 2 százalékpontos növekedési többlet Forrás MNB

Adóreform 2.0 AZ MNB VERSENYKÉPESSÉGI PROGRAMJÁNAK TERÜLETEI ÚJ PÉNZÜGYI MODELL Családbarát program Oktatás KKV stratégia Munkaerőpiac Egészségügy Kutatásfejlesztés és innováció Háztartási megtakarítások aktivizálása Tőkeexpanzió Modern infrastruktúra és energia Területi felzárkózás Külgazdaság, gazdaságszerkezet HATÉKONY ÁLLAM 53

Magyarország Románia Magyarország* Horvátország Lengyelország Szlovénia Lettország Bulgária Olaszország Szlovákia Írország Görögország V3 átlag Ciprus Ausztria EU átlag Spanyolország Franciaország Portugália Németország Belgium Csehország Észtország Litvánia Hollandia Egyesült Királyság Svédország Málta Finnország Luxemburg Dánia A MAGYAR BANKRENDSZER A JELENLEGINÉL NAGYOBB MÉRTÉKBEN IS TÁMOGATHATNÁ A GAZDASÁGI NÖVEKEDÉST 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 % % 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0 0,0 54 BANKRENDSZERI ESZKÖZARÁNYOS MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGEK NEMZETKÖZI ÖSSZEVETÉSBEN Forrás MNB, EKB CBD Megjegyzés Konszolidált adatok alapján, HU* egyedi hatásoktól (külföldi leánybankok, állami terhek) szűrve

A PÉNZÜGYI KÖZVETÍTŐK VERSENYKÉPES MŰKÖDÉSE JOBBAN TÁMOGATNÁ A GAZDASÁG FELZÁRKÓZÁSÁT Cél A GDP-arányos hitelállomány duplázódása egészséges szerkezetben 55 Forrás MNB

56 DINAMIKUS LAKOSSÁGI ÉS VÁLLALATI HITELNÖVEKEDÉS EGÉSZSÉGES SZERKEZETBEN (56 JAVASLAT) Előzetes tevékenységi engedély biztosítása a Regulatory Sandbox keretrendszerben Rugalmasabb garanciamérték Egységes hiteligénylési felület kisvállalatoknak Az előtörlesztés adminisztratív terheinek mérséklése Pénzügyi tudatosság erősítése Hitelintézeti vállalások az addicionálisnak tekinthető portfólió arányának növeléséért Összehangolt, intézményi garanciát népszerűsítő marketing A lakáshitelek közjegyzői díjainak csökkentése Co-investment lehetőségek elősegítése A földhivatali információk automatizálása A közjegyzői hitelesítés áthelyezése digitális platformra Fiókhálózatok optimalizálása Tőzsdefejlesztési megbízott kinevezése Teljeskörű online ügyintézés a fedezetlen hitelek felvételekor POS terminálok lefedettségének javítása Egyszerű és felhasználóbarát bankszámlaváltás A digitális csatornán értékesített hitelek arányának növelése Adókedvezmény a pénzügyi tranzakciós illetékből az elavult IT TBSZ adómentességének biztosítása új tőzsdei részvény esetén rendszerek felújítására Központi értékbecslő adatbázis Casco-penetráció növelése Állami vállalatok bevezetése kisbefektetői részvényprogrammal Az ügyfelek kamatkockázatának csökkentése A hitelkiváltások átfutási idejének csökkentése A digitalizáció fejlesztése és mélyítése Egyszerűbb és gyorsabb online szerződéskötés A pozitív hiteltörténeti adatok kötelező átadása Regulatory Sandbox kibővítése Mobilfizetési alkalmazások fejlesztésének ösztönzése A meglévő információforrásokhoz való Az azonnali fizetési rendszerrel összehangolt digitalizációs szélesebb körű hozzáférés biztosítása A nagyobb kockázatvállaláshoz kapcsolódó banki fejlesztések támogatása folyamatok átalakítása Fordított kezességvállalási eljárás Teljes költségmutató rendszer továbbfejlesztése Banki csomagárazás bevezetése a lakossági pénzforgalmi Kizáró kritériumok célzott lazítása szolgáltatások területén Bankszámlacsomagok összehasonlíthatósága Innovátorok és a szabályozó közti szoros Egységes bankszámlakivonatok A hiteltörténeti adatok folyamatos lekérdezhetősége együttműködés az Innovation Hubon keresztül Bankszámla konstrukciók nyugdíjasoknak és Kkv-kra specializált kereskedelmi platform elindítása szociálisan hátrányos helyzetben lévőknek Az üzleti angyal adókedvezmény kiterjesztése A tőkepiaci szabályok és az általános EU-s gyakorlatok összhangjának biztosítása Bankok tőzsdei bevezetésének ösztönzése NAV keresetkimutatások Minősített Fogyasztóbarát termékek további terjesztése elektronikus lekérdezhetősége Tőzsdére lépés költségeinek levonhatósága a társasági adóból A biztosítóváltás segítése A nem életbiztosítási ágban a termékek ügyfélértékének növelése Modern vállalati kötvénypiac Állami szerepvállalás a hazai részvénypiac fejlesztésében Digitális platformok elérhetőségének javítása Biztosítási és banki szektor közötti digitális kapcsolatrendszer fejlesztése Garanciarendszer fejlesztése a biztosítási és pénztári szektorban Az adminisztratív és működési előírások legyenek a kockázatokkal arányosak Forrás MNB

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 A MAGAS KÉSZPÉNZÁLLOMÁNY ÁRAMOLJON A GAZDASÁG FINANSZÍROZÁSÁRA 6 000 milliárd forint milliárd forint 6 000 5 000 5 000 4 000 4 000 3 000 3 000 2 000 2 000 1 000 1 000 0 0 Tranzakciós címletek Húszezer forintos Tízezer forintos Teljes állomány 57 MAGYARORSZÁG KÉSZPÉNZÁLLOMÁNYA Forrás MNB

VERSENYKÉPESEBBÉ TESZ A BELFÖLDI BEFEKTETŐI BÁZIS MEGERŐSÍTÉSE Cél Hazai kézben az államadósság Állam stabil finanszírozása Külső sérülékenység csökkenése Alacsonyabb kockázati prémium Hazai megtakarítások növekedése Fenntartható felzárkózás Gyorsabb gazdasági növekedés 58 Forrás MNB

A LAKOSSÁGI ÁLLAMPAPÍR ÁLLOMÁNY NÖVELÉSE (9 JAVASLAT) Munkavállalói részvényprogram ösztönzése Értékesítési csatornák fejlesztése A TBSZ újragondolása NYESZ számlán is osztalékadó mentesség Jóléti alapok létrehozása a nyugdíj- és az egészségmegtakarítások fúziójával Tőzsdei osztalék adómentessége Technikai újítások a lakossági állampapírvásárlásban Készpénzből állampapír Futamidő növelése és termékstruktúra átalakítása 59 Forrás MNB

A HAZAI KKV SZEKTOR SZERKEZETE RENDKÍVÜL ELAPRÓZÓDOTT ÉS TERMELÉKENYSÉGE ELMARAD A NAGYVÁLLALATOKÉTÓL 2,9% 1,4% 15,6% 7,6% 81,5% 91,0% A MAGYAR ÉS NÉMET KKV SZEKTORBAN MŰKÖDŐ VÁLLALATOK ARÁNYAI MÉRETKATEGÓRIÁK SZERINT 2015-BEN 60 A KKV-K ÉS A NAGYVÁLLALATOK TERMELÉKENYSÉGI KÜLÖNBSÉGE EGY FŐRE VETÍTVE Forrás MNB, OECD

NÖVELNI SZÜKSÉGES A GAZDASÁG ÉRTÉKTEREMTŐ KÉPESSÉGÉT Célterület 61 AZ IPARI TERMELÉS HOZZÁADOTT ÉRTÉKE ÉS A TERMELÉS KEZDETÉTŐL ELTELT MUNKAFÁZISOK ÖSSZEFÜGGÉSE (MOSOLYGÖRBE) Forrás Shih (1996), illetve a szakosodásra vonatkozóan MNB

NEMZETKÖZILEG VERSENYKÉPES HAZAI KKV SZEKTOR Cél Évi 7 százalékos termelékenység növekedés a kkv szektorban 62 Forrás MNB

63 KKV-K INNOVÁCIÓJÁNAK ÉS MÉRETNÖVEKEDÉSÉNEK TÁMOGATÁSA A TERMELÉKENYSÉG NÖVELÉSÉÉRT (26 JAVASLAT) Klaszterek működésének támogatása A kezdő vállalkozók első három évében TAO-mentesség Klaszterek és egyéb hálózatosodási formák Állami programok széleskörű kommunikációja létrejöttének támogatása A kkv-k innovációs menedzsment kapacitásának növelése A szociális hozzájárulási adó további mérséklése Stratégiai partnerségi megállapodások Kötelező vállalati honlap innovatív kkv-kkal A beruházások azonnali elszámolhatósága az adóalapban A kkv-k által igénybe vehető fejlesztési A beruházások levonhatósága a adókedvezmény esetében a beruházás helyi iparűzési adóból értékhatárának csökkentése Fiatal és női vállalkozók számára kedvezőbb pályázati és hitelfelvételi lehetőségek Nagyvárosi co-working irodák számának emelése Mentorhálózatok támogatása Kkv bérfejlesztési támogatás beruházási feltételekkel Nagyvállalatok által szponzorált akcelerátorok számának növelése Uniós támogatások szempontrendszerének súlyozása a tudásintenzív ipari szolgáltatások felé Vidéki digitális infrastruktúra fejlesztése Egyetemi inkubátorok és spinoffok támogatása IKT kockázatok kezelésére vonatkozó szabályok szigorítása Eredménycélokhoz kötött digitális kurzusok Neumann János Alap a vállalkozások IKT fejlesztéseinek támogatására Felszámolási eljárások egyszerűsítése, gyorsítása Felvásárlások és fúziók elősegítése Releváns startup konferenciák, meetupok szervezése 2 éves osztalékadó-elengedés generációváltás esetén Forrás MNB

LÉPJENEK KI A HAZAI KKV-K A NEMZETKÖZI PIACRA EXPORTÁLÓ VÁLLALATOK ARÁNYA (2016) EXPORTÁLÓ KKV-K MEGOSZLÁSA MÉRETKATEGÓRIA SZERINT (2016) 64 Forrás Eurostat

TÖBB EXPORTÁLÓ VÁLLALAT A FOGLALKOZTATÁS ÉS BERUHÁZÁS BŐVÜLÉSÉÉRT Cél 10 ezer új exportáló kkv 65 TÍZEZER ÚJ EXPORTÁLÓ KKV-NAK KÖSZÖNHETŐ AGGREGÁLT LÉTSZÁM- ÉS BERUHÁZÁSBŐVÜLÉS Forrás MNB számítás NAV és KSH adatok alapján

A NEMZETKÖZI GAZDASÁGI KAPCSOLATOK ERŐSÍTÉSE (9 JAVASLAT) Gyorsan növekvő és stabil intézményekkel rendelkező új piacokra való belépés támogatása A termelőberuházások szolgáltatások felőli támogatása a következő uniós ciklusban Áruexport mellett a szolgáltatásexport erősítése Ország-, szektor-, termékpromóció és céges brandépítés szétválasztása Kiemelten támogatott vállalatok magyar beszállítói aktivitásának ösztönzése Állami gazdaságfejlesztési források a tudásintenzív, illetve belföldön jól beágyazott feldolgozóipari ágazatok számára Piacra kész vállalatok átmeneti működése nemzetközi co-working irodában Egy övezet egy út kínai kezdeményezés által elérhető előnyök kiaknázása Hazai külkereskedő réteg támogatása 66 Forrás MNB

Magyarország EU Ausztria Magyarország EU Ausztria Magyarország EU Ausztria Magyarország EU Ausztria EGYES TÁRSADALMI CSOPORTOKBAN JELENTŐS FOGLALKOZTATÁSI TARTALÉK VAN 100 80 60 40 százalék + 149e + 55e + 247e + 96e + 144e + 166e százalék + 7e + 98e 100 80 60 40 20 20 0 0 Nyugdíj körüliek (55-74) Fiatalok (15-24) Alacsony képzettségűek (15-74) 25-49 éves nők 2010 2017 67 AZ AKTIVITÁSI RÁTA ALAKULÁSA KÜLÖNBÖZŐ TÁRSADALMI CSOPORTOKBAN Forrás Eurostat Megjegyzés A piros és zöld számok az EU és Ausztria rátáihoz szükséges többletaktivitást jelölik 2017-ben

TÖBB ÉS KÉPZETTEBB FOGLALKOZTATOTT A FELZÁRKÓZÁSÉRT Cél Egyszámjegyű szja és évente 5 százalék nettó reálbérnövekedés 68 Forrás MNB

A MUNKÁVAL KAPCSOLATOS TERHEK CSÖKKENTÉSE (26 JAVASLAT) Munkahelyvédelmi Akcióterv kiterjesztése gazdaságfehérítő szempontok alapján szektorspecifikus kedvezmény formájában Munkahelyvédelmi Akcióterv szakképzetlen foglalkoztatottak kategóriájának bővítése Célzott munkaidő csökkentés a sérülékeny csoportokban Bérfejlesztés az állami hiányszakmákban A bürokráciacsökkentés keretében felszabaduló munkaerő átképzésének támogatása Digitális nomádok vonzása Családtámogatási elemek ismertségének növelése Munkahelyvédelmi Akcióterv kiterjesztése a munkavállalói járulékokra A közmunkáért fizetett bér és a minimálbér különbségének növelése Az állam fizesse a munkába álló közfoglalkoztatott bérét bizonyos ideig Sikeres nemzetközi vizsga díjának utólagos állami megtérítése Munkahelyvédelmi Akcióterv kibővítése a minimálbérig Egyszámjegyű szja Magyar vállalatok külföldi vállalkozói lét népszerűsítésére toborzásának támogatása Nyugdíjazási korhoz közel állók alkalmazásának ösztönzése Külföldön szerzett diplomák elfogadtatásának egyszerűsítése Az első végzettség ingyenessé tétele a felnőttképzésben Kimenetszabályozás és független vizsgaközpontok bevezetése a felnőttképzési rendszerben Vállalkozói ismeretek oktatása a köznevelésben és a felsőoktatásban Belföldi és külföldi médiaprogramok a Atipikus foglalkoztatási formák további ösztönzése Élethosszig tartó tanulás ösztönzése az oktatási költségek TAO alapból való levonhatóságával Kötelező vállalati továbbképzési minimum bevezetése Digitális és nyelvi készségek fejlesztése az idősebb korosztályok körében Anticiklikus munkaerőpiaci járulék 69 Nyugdíjkorhatár alatti, nyugdíj mellett munkát vállalók esetében emelkedjen a munkajövedelem engedélyezett felső határa Forrás MNB

A MUNKA ÉS A TŐKE MOBILITÁSÁNAK ÖSZTÖNZÉSE HOZZÁJÁRUL A TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK MÉRSÉKLŐDÉSÉHEZ 70 EGY FŐRE JUTÓ GDP AZ ORSZÁGOS ÁTLAG SZÁZALÉKÁBAN (2017) Forrás KSH

A VIDÉK MEGTARTÓKÉPESSÉGÉNEK NÖVEKEDÉSE TÁMOGATJA A FENNTARTHATÓ FELZÁRKÓZÁST Cél Munkanélküliségi ráta minden megyében 6 százalék alatt Fenntartható felzárkózás Területi egyenlőtlenségek csökkenése Kevésbé fejlett régiókba tartó tőkeáramlás serkentése 71 Munkaerő-mobilitás ösztönzése Forrás MNB

HELYI BEAVATKOZÁS A KEVÉSBÉ FEJLETT RÉGIÓK FELZÁRKÓZÁSÁÉRT (13 JAVASLAT) 72 Kompenzációs mechanizmus a kevésbé fejlett régiókban munkát vállaló pedagógusok számára Az Európai Beruházási Bank által biztosított források nagyobb mértékű kihasználása Helyi beszállítókra és erőforrásokra építő pályázatok előnyben részesítése Területi alapon differenciált Széchenyi Kártya Program Munkaerőpiaci területi kompenzációs mechanizmus bevezetése A munkaerőpiaci mobilitás támogatása az állandó lakhelyváltoztatás támogatásával Szabad Vállalkozási Zóna kedvezményeinek kibővítése Tőke és forrás egyidejű biztosítása banki részvétellel A helyközi közlekedés fejlesztése A közfoglalkoztatottak elhelyezkedési juttatásainak mobilitási ösztönzőkkel való kiegészítése A munkaerőpiaci mobilitás támogatása az ingázás ösztönzésével Kuponos támogatások hazai bevezetése lengyel mintára Erős támaszkodás a Budapesten kívüli gazdasági központok ágazati és technológiai specializációira Forrás MNB

Franciaország Svédország Írország Dánia Egyesült Királyág Lettország Litvánia Belgium Hollandia Románia Csehország EU átlag Németország Észtország Szlovénia Finnország Bulgária Magyarország - 2016 Ausztria V3 átlag Szlovákia Horvátország Luxemburg Lengyelország Görögország Ciprus Málta Portugália Spanyolország Olaszország Magyarország - 2011 A CSALÁDTÁMOGATÁSI RENDSZER ÚJ ÖSZTÖNZŐI TOVÁBB TÁMOGATJÁK A CSALÁDALAPÍTÁST 2,0 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 0,0 gyerekszám gyerekszám 2,0 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 0,0 73 TELJES TERMÉKENYSÉGI RÁTA (2016) Forrás Eurostat

A NÖVEKVŐ SZÜLETÉSSZÁM NÖVELI A GAZDASÁG JÖVŐBENI KIBOCSÁTÁSÁT ÉS EZÁLTAL A HOSSZÚ TÁVÚ VERSENYKÉPESSÉGÉT Cél 110 000 újszülött évente Hatásos családpolitika Növekvő termékenységi ráta Foglalkoztatottak száma nő DEMOGRÁFIAI FORDULAT Nagyobb költségvetési mozgástér Magasabb GDP növekedés Több fogyasztás és beruházás 74 Forrás MNB

A GYEREKVÁLLALÁS TÁMOGATÁSA A DEMOGRÁFIAI FORDULATÉRT (46 JAVASLAT) Az egyszeri anyasági támogatás összegének munkaviszonyhoz kötött emelése Védőoltások árának csökkentése Családi adóalap kedvezmény rendszerének megreformálása negatív adó engedélyezésével A felsőfokú intézményben tanuló hallgatók gyermekvállalásának támogatása Állami beruházások Családtámogatási rendszer elemeinek folyamatos felülvizsgálata, hatékonyságuk elemzése ütemezett piacra vitele Egyszeri egészségpénztári támogatás a gyermek születéséhez kapcsolódó ellátások fedezetére A gyermekvállalás népszerűsítése Rendelési idők munkaidőhöz igazítása Állami támogatások hatásosságának növelése a kiegészítő nyugdíjalapokban Gyermekvállalást gátló betegségek megelőzése, kezelése A lakásépítések előtt álló adminisztratív korlátok oldása A 30 éves kor előtt gyermeket vállaló anyák gyermekei Valamennyi 2 és 3 év közötti magyar gyermek számára után járó családi adóalap-kedvezmény növelése Nagycsaládos anyák teljes adómentességének bővítése legyen elérhető bölcsődei férőhely A nők szülést követő munkaerőpiaci A CSOK szabályaiban lefektetett értékek módosítása az A csed és a gyed felső visszatérésének támogatása ingatlanpiaci folyamatok hatékony lekövetése érdekében határának növelése A gyermekek nyári táboroztatásának támogatása Az óvodai férőhelyek számának bővítése Állami iskolabusz-rendszer létrehozása Családbarát munkahelyi környezet kialakítása A CSOK vissza nem térítendő támogatásának kiterjesztése a második gyermek megszületésének ösztönzésére Üres önkormányzati lakások hasznosítása Magzati halálozások csökkentése a terhességgondozás további fejlesztésével vásárlásakor igényelhető CSOK esetén Ingyenes inzulinrezisztenciaszűrővizsgálat a szülőképes Családbarát köznevelési rendszer korban lévő nőknek A bébiszitterek jogállásának tisztázása Indulótőke-program bevezetése a hazatelepülő és itthon gyermeket vállaló fiatalok számára A családi adókedvezmény figyelembevétele a nyugdíj megállapításakor Mesterséges megtermékenyítés aktívabb támogatása A 35 millió forintos értékhatár eltörlése a használt lakás A befektetési cél esetén szigorodó lakásvásárlási szabályok Az első lakásvásárlás esetén az illetékkedvezmény növelése Új lakás vásárlása esetén az illetékkedvezmény értékhatárának folyamatos felülvizsgálata Pénzügyi családtámogatási rendszer munkavállaláshoz kötött elemei kövessék a dinamikus bérnövekedést Munkáltatói hozzájárulások támogatása a kiegészítő nyugdíjalapokhoz A pénzügyi rendszer szolgáltatásainak családbarát fejlesztése Terhesség alatti államilag támogatott Magánbölcsődék és magánóvodák Alanyi jogú tagság kiegészítő nyugdíjalapokban vizsgálatok körének bővítése igénybevételének támogatása Új városrész-koncepciók kidolgozása a lakásfejlesztések területi Befektetési- és költséghatékonyság, elhelyezkedésének javítása érdekében biztonság növelése Családbarát szolgáltatási paletta és a Az induló nyugdíj összegének megállapításakor a 75 lakásvásárlás támogatása a jóléti Építőipari munkaerőállomány bővítése alapokban felnevelt gyermekek számának figyelembe vétele Forrás MNB

Lettország Észtország Litvánia Szlovákia Ausztria Horvátország Szlovénia Finnország Magyarország Románia Portugália V3 átlag Dánia Lengyelország Luxemburg Franciaország Csehország Hollandia Egyesült Királyság EU átlag Belgium Görögország Bulgária Németország Spanyolország Írország Ciprus Olaszország Málta Svédország AZ EGÉSZSÉGÜGYET ILLETŐEN IS EGYBEESIK AZ EGYÉNI ÉS A NEMZETGAZDASÁGI CÉL 75 év év 75 70 70 65 65 60 60 55 55 50 50 Férfiak Nők 76 EGÉSZSÉGESEN VÁRHATÓ ÉLETÉVEK (2016) Forrás Eurostat

A LAKOSSÁG EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTÁNAK JAVÍTÁSA HATÉKONYSÁGI, NÖVEKEDÉSI ÉS TERMELÉKENYSÉGI TARTALÉKOKAT REJT Cél 64 év egészségben várható élettartam 77 Egészségben töltött életévek növekedése Javuló mennyiségű és minőségű munkaerő Fenntartható Az egy főre felzárkózás jutó GDP növekedési üteme gyorsul Forrás MNB

78 A NÉPESSÉG EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA A NEMZETI VAGYON RÉSZE (39 JAVASLAT) Intézményi elégedettségmérés Alanyi jogú Dohányzás jövedéki adójának növelése egészségpénztári tagság Egészséges étkezés elősegítése Szakmai visszajelző rendszer Szakszemélyzet számának növelése Népegészségügyi Adókedvezmény magán egészségbiztosításokra Termékadó bővítése Beteg-együttműködés Minimumfeltételek, irányelvek és protokollok Szakmai és pénzügyi elismerése ellenőrzés Háziorvosi rendszer erősítése Prevenciós számlák támogatása Egynapos ellátások Rendszeres állapotfelmérések és Ellátási csomag definiálása Eredményességhez szűrővizsgálatok Mentális egészségcsomag kötött finanszírozás Gyógyszerkiadások átcsoportosítása Szolgáltatásfinanszírozó magán TVK felülvizsgálata egészségbiztosítás Valós költségekre Mentési rendszer erősítése épülő finanszírozás Ellátási szinteken átívelő finanszírozás Minőségi munkakörnyezet Rendszeres sportolás Eset szintű kontrolling Adókedvezmény vállalati egészségügyi csomagokra Nemzeti Egészségügyi Adatbázis Magánszolgáltatók adatszolgáltatása Rehabilitáció erősítése Menedzsmentértékelés Alapismeretek oktatása Átlátható bérezés Hosszútávú ápolás erősítése Innovatív technológiák Gyógyszerkereskedelem stratégiai iparágként kezelése Röviditalok jövedéki adója Telemedicina fejlesztése Forrás MNB

LEGYEN MAGYAR EGYETEM A TOP200-BAN 79 AZ EURÓPAI TOP 100-AS LISTÁBA TARTOZÓ EGYETEMEK ELHELYEZKEDÉSE (2018) Forrás QS World University Rankings

A KÉPZETTEBB MUNKAERŐ MAGASABB BÉRT ÉS NÖVEKEDÉST JELENT Cél Magyar egyetem a TOP 200-ban 80 Forrás MNB

81 KOMPETENCIA ALAPÚ KÖZOKTATÁS, VERSENGŐ FELSŐOKTATÁS (49 JAVASLAT) Felsőoktatási tantárgyi szerkezet átalakítása Képzettség nélküli Pályaorientáció fejlesztése Tanulási-tanítási iskolaelhagyás csökkentése Külföldi részképzések módszerek fejlesztése Nyelvvizsgák elvárásainak átalakítása Kimeneti kritériumok Magántőke becsatornázása Alapvizsga bevezetése Egyetemi infrastruktúra bérbeadása Duális képzés Pénzügyi kultúra mélyítése Digitális tananyagok Rugalmas átjárhatóság erősítése Rendszeres tanári továbbképzések Feliratos filmek és sorozatok Készségfejlesztő Nemzeti alaptanterv Hallgatói aktivitás növelése Oktató pálya vonzóbbá tétele Életpályamodell továbbfejlesztése Felsőoktatási rangsorok szempontjai a finanszírozásban Lemorzsolódás csökkentése Angol nyelvű publikációk Kollégiumi férőhelyek növelése Alapozó 0. évfolyam Versengő felsőoktatási környezet Külföldi diákok Ösztöndíjrendszerek bővítése Felsőoktatási K+F kiadások növelése Magyarországon tartása Felsőoktatási beiskolázási bázis bővítése Angol nyelvű felvételi és érettségi lehetősége Középiskolai tantárgyi reform Felsőoktatási infrastruktúra fejlesztése Teljesítmény- és elégedettség-mérés Természettudományok súlyának növelése Specifikus posztgraduális képzések Idegen nyelvi szakkörök Szakképzés és piac kapcsolatának erősítése Tanítók számának növelése Pénzügyi továbbképzések Programozás integrálása a matematikába Két- vagy többnyelvű képzés Oktatási ráfordítások növelése Informatikai eszközpark fejlesztése Egyetemi eredményektől függő önköltségi díj Külföldi csereprogramok Kettős diploma programok Kötelező természettudományos érettségi Felsőoktatás és piac kapcsolatának erősítése Forrás MNB

Svédország Ausztria Dánia Németország Finnország Belgium Franciaország EU átlag Hollandia Szlovénia Csehország Egyesült Kir. Olaszország Magyarország Portugália Észtország Luxemburg V3 átlag Spamyolország Görögország Írország Lengyelország Litvánia Szlovákia Horvátország Bulgária Cirpus Málta Lettország Románia ÁT KELL ÁLLNI AZ INNOVÁCIÓVEZÉRELT GAZDASÁGI MODELLRE 3,5 GDP százaléka GDP százaléka 3,5 3,0 3,0 2,5 2,5 2,0 2,0 1,5 1,5 1,0 1,0 0,5 0,5 0,0 0,0 82 K+F KIADÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓS ORSZÁGOKBAN (2017) Forrás Eurostat

TÖBB K+F RÁFORDÍTÁS ÉS KUTATÓ AZ INNOVÁCIÓVEZÉRELT MAGYARORSZÁGÉRT Cél A K+F kiadás érje el a GDP 2 százalékát A kutatói humán erőforrás biztosítása A kutatói ráfordítások növelése A vállalatok, a felsőoktatás és az állam együttműködése Tudás és technológia alapú gazdaság 83 Forrás MNB

MEGFELELNI AZ IPAR 4.0-NAK ÉS FELKÉSZÜLNI AZ 5.0-RA (8 JAVASLAT) Adókedvezmény kiterjesztése az egyetemi végzettséggel rendelkező kutatóknak Életciklus elején lévő vállalkozások K+F kiadásainak támogatása Doktori költségek 50 százalékának állami átvállalása a 30 év feletti munkavállalóknak Szabadalmi díjak csökkentése K+F segédszemélyzet létszámának növelése béremelésekkel Feltételes munkáltatói járulékcsökkentés a K+F-be beruházó kkv-k számára Vállalati K+F kiadások ösztönzése az üzleti környezet fejlesztésével 84 Szabadalmakból szerzett bevétel kötelező elszámolása Forrás MNB

Finnország Észtország Dánia Spanyolország Svédország Hollandia Litvánia Ausztria Lettország Írország Málta Portugália Franciaország Egyesült Királyság Belgium EU átlag Szlovénia Luxemburg Ciprus Olaszország Szlovákia Németország Csehország V3 átlag Bulgária Lengyelország Horvátország Románia Magyarország Görögország TÖBB DIGITÁLIS KÖZSZOLGÁLTATÁSRA VAN SZÜKSÉG A HATÉKONYABB ÁLLAMHOZ 80 érték érték 80 70 70 60 60 50 50 40 40 30 30 20 20 10 10 0 0 85 EU DIGITÁLIS GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM INDEX (DESI) DIGITÁLIS KÖZSZOLGÁLTATÁSOK PILLÉR (2018) Forrás Európai Bizottság

A HATÉKONYABB ÉS GAZDASÁGOSABB ÁLLAMAPPARÁTUS TÁMOGATJA A SIKERES FELZÁRKÓZÁST Cél Vállalati adóbevallással töltött idő évi 170 órára csökkenése E-közigazgatás fejlesztése Költségvetési megtakarítás FENNTARTHATÓ FELZÁRKÓZÁS Gazdaságosabb állami működés Hatékonyabb államapparátus Bürokrácia csökkentése 86 Forrás MNB

DIGITÁLIS ÉS HATÉKONY ÁLLAMIGAZGATÁS (23 JAVASLAT) 87 Bértömeggazdálkodás az államigazgatásban Átlagos bérek emelése a közigazgatásban Állami hatékonyság mérése Adatbázisösszekapcsolások a közigazgatásban A Kincstár ügyfélkapcsolatainak erősítése Minden kormányablakban elintézhető ügy legyen Elektronikus fizetési módok kötelező elfogadása online is elintézhető meghatározott kereskedői körben Adóhivatal hatékonyságának növelése Elektronikus adatlapok előre kitöltött részeinek növelése Előre elkészített e-társasági adó és e-áfabevallás Online elégedettségmérés a közszolgáltatásokban Digitális multicégek adófizetői körbe vonása A Kincstári rendszer hatékonyságnövelése Építőipari foglalkoztatás fehérítése Kincstári számlavezetés önkormányzatoknak és állami vállalatoknak Társasági adóelőleg-kiegészítés megszüntetése Online pénztárgépek kiterjesztése Adózóbarát NAV oldal, online intézhető ügyek bővítése Állami intézményrendszer racionalizálása Társasági adó közelítése a pénzforgalmi adózás felé Lakossági pénzügyi tranzakciós illeték megszüntetése Ügyintéző mobil alkalmazások továbbfejlesztése Adminisztratív terhek csökkentése Forrás MNB

A ZÖLD GAZDASÁG FEJLESZTÉSE, VALAMINT AZ ENERGIAHATÉKONYSÁG NÖVELÉSE CSÖKKENTI AZ ENERGIAFÜGGŐSÉGET 35 százalék százalék 35 30 30 25 25 20 20 15 15 10 10 5 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 5 V3 tartomány Magyarország V3 átlag EU átlag Ausztria 88 MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK HASZNÁLATA A TELJES ENERGIAFELHASZNÁLÁS ARÁNYÁBAN Forrás Eurostat

FEJLETT INFRASTRUKTÚRA ÉS ZÖLDEBB GAZDASÁG A FENNTARTHATÓSÁGÉRT Cél Fejlett infrastruktúra Energiaimport Modern 50 százalék alá csökkentése infrastruktúra, hatékony Hatékony energiafelhasználás energiafelhasználás Zöldebb gazdaság Csökkenő költségek Növekvő foglalkoztatás Termelékenység, hatékonyság Növekvő növekedésetermelékenység 89 Versenyképesség emelkedése Növekvő versenyképesség Fenntartható felzárkózás Költségek csökkenése Forrás MNB

90 GYORS VASÚT, OKOS KÖZÚT, INFORMÁCIÓBIZTONSÁG ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM AZ ÉLHETŐ MAGYARORSZÁGÉRT (26 JAVASLAT) Megyeszékhelyek elérése 160 km/h sebesség a fő villamosított vasútvonalon vasútvonalakon A vasúti mozdonyok és személykocsik cseréje, felújítása Intermodális csomópontok és teherpályaudvarok fejlesztése 5G technológia fejlesztése Önvezető autók közlekedésére alkalmas gyorsforgalmi utak Üvegszálas vezetékek elterjedésének állami támogatása Elektromos hálózat szigetelésének javítása Állami támogatás a magasabb áramerősségű csatlakozások kiépítésére Magyar információbiztonsági szoftveripar fejlesztése Energetikai auditálás bevezetésének állami támogatása Vállalati energiahatékonyság növelése adókedvezményekkel Háztartási energiahatékonysági beruházások állami támogatása 25 milliárd forint a kkv-k környezetvédelmi célú beruházásainak támogatására Szennyvíz elvezetési és tisztító infrastruktúra bővítése A mezőgazdasági öntözési infrastruktúra fejlesztése Betéti díjas rendszer bevezetése az újrahasznosított hulladék arányának növeléséért Autópálya ráhordóutak település-elkerülésének előmozdítása M1, M7 háromsávosítása Föld alatt futó elektromos vezetékek arányának növelése A főváros és minden magyar megyeszékhely váljon okosvárossá Szabályozott energiaárak további csökkentésének folyamatos vizsgálata A villamosenergia hálózat nagy kapacitású áramtárolókkal való kiegészítése 50 milliárd forint szél és naperőművek támogatására A víziközművek felújítása, felszerelése okosmérőkkel Elektromos járművek támogatásának erősítése Forrás MNB

91 www.mnb.hu