Művészetek. Célok és feladatok

Művészetek Célok és A művészetek műveltségi terület alapja a nemzeti és az egyetemes emberi kultúra, valamint mindennapi életünk, tervezett-alakított környezetünk és a természet esztétikai jelentésekkel is bíró tartománya. E tág kultúraértelmezésből következően sokféle lehetőség adódik a tanulók sajátos megismerési módjainak, tevékenységeinek érvényesüléséhez. E területek közös jellemzője értékközvetítő és értékőrző mivoltuk, továbbá az, hogy aktív befogadásra és alkotásra is késztetnek. A művészetek műveltségterület tehát egyaránt fejleszti a teremtés és a létrehozás képességeit, valamint a megismerés, a befogadás és a művészettel való élés képességeit. A művészetek műveltségi részterületei az ének-zene, a dráma és tánc, a vizuális kultúra, a mozgóképkultúra és médiaismeret. Mindezek mai művészetfelfogásunk szerint önálló művészeti ágazatok. Bár számos rokon vonással rendelkeznek, kialakulásuk, kifejezésmódjuk és az adott korban betöltött szerepük szempontjából igen különbözőek. A nevelésben betöltött szerepükkel egymás hatását viszont erősítik, mivel mindegyik célja, hogy a művészetekről mint az alkotás, a megismerés, a kommunikáció összetett formáiról olyan élményszerű tapasztalatokat, ismereteket nyújtson, amelyek nagyban hozzájárulnak a legkülönbözőbb képességek fejlesztéséhez, a harmonikus személyiség kialakulásához. Több műveltségi részterületnek is célja a sajátos kifejezési eszközeivel kapcsolatos ismeretszerzés és képességfejlesztés mellett a kultúra köznapi jelenségeinek kritikai feldolgozása, a legfontosabb kommunikációs módok tanulmányozása. Ily módon az órai tevékenységek kapcsolódhatnak művészi alkotásokhoz és a mindennapi élet megnyilvánulásaihoz egyaránt. A különböző művészeti területekkel összefüggő gyakorlati tevékenységek, kreatív által az ismeretek élményszerűvé, a tanulók sajátjává válnak, segítik a mélyebb megismerést és fejlesztik a kreativitást. Céljuk a képességek fejlesztése, a szellemi, lelki tulajdonságok gyarapítása, az esztétikai fogékonyság, a fantázia, az érzékenység fokozása. A művészetekkel való foglalkozás hozzájárul az észlelés érzékenységének, a kifejezés árnyaltságának fejlesztéséhez. A művészetek tanítása mással nem helyettesíthető módon járul hozzá a nemzeti és az európai azonosságtudat kialakításához, a kultúra hagyományos és mai értékeinek megismertetéséhez, közös élményanyaggal szolgálva az összetartozás érzésének erősítését. A művészeti örökség és a belőle kibontakozó kortárs művészetek megismertetésével a művészeti nevelés segítséget nyújt a fiataloknak, hogy saját koruk kultúrájában jobban eligazodjanak, felismerjék és becsüljék a ma születő értékeket is. A nemzeti és az európai kultúra mellett a más kultúrák értékeivel való megismerkedés fokozza nyitottságukat, felkelti és fejleszti az új iránti kíváncsiságukat, toleranciájukat. A művészeti nevelés hatékonyságát fokozhatja, ha a művészetek más műveltségi területekkel összefonódva is megjelennek az iskolai gyakorlatban. Közös fejlesztési A művészetek műveltségi részterületeinek (ének-zene, dráma és tánc, vizuális kultúra, mozgóképkultúra és médiaismeret) mindegyike hagyományosan tevékenység-központú és mint ilyen kiváló alkalmat teremt a tanulóknak saját élményeik, tapasztalataik és máshol szerzett ismereteik integrálásához. 609

Különböző mértékben, de mindegyik osztozik a következő célok, fejlesztések megvalósításában: Az érzékelés érzékenységének fokozása Ezzel összefüggésben a kifejezés árnyaltságának fokozása, a kommunikációs képesség fejlesztése A kooperációs képesség fejlesztése A személyiség fejlődésének segítése Az alkotóképesség fejlesztése Az értékek (esztétikai és erkölcsi) iránti fogékonyság fokozása A művészeti élmények feldolgozásának segítése Közös élményanyaggal szolgálni a nemzeti és európai kulturális identitás megteremtéséhez A felsoroltak mellett mindegyik részterületnek vannak semmi mással nem helyettesíthető, sajátos feladatai is. A közös fejlesztési szakaszolása nem lehetséges. Azok mindegyike mindvégig jelen van, mindig az adott korosztálynak, tanulócsoportnak megfelelő szinten és tevékenységi formákban valósul meg. Ezért a szakaszolás az adott részterület tevékenységeiből és ismeretanyagából olvasható le. A fejlesztési tantárgyanként Ének-zene 1. Zenei alkotóképesség 1.1 Interpretáció 1.2 Improvizáció 2. Megismerő- és befogadóképességek 2.1 Zenehallgatás 2.2 Zenei hallás és kottaismeret Dráma és tánc 1. A megjelenítéshez, csoportos játékhoz szükséges képességek fejlesztése, készségek kialakítása 2. Rögtönzési képességek fejlesztése (improvizáció a megismert technikák alkalmazásával) 3. Problémamegoldó, ismeretszerzési, tanulási képességek 4. Megismerő-, befogadóképességek (színházi előadások megtekintése és véleményezése) Vizuális kultúra 1. Megismerő-, befogadóképességek 1.1 Közvetlen tapasztalás útján szerzett élmények feldolgozási képessége motoros készségek 1.2 Ismeretszerzési képességek tanulási képességek térbeli tájékozódás 1.3 Kommunikációs képességek 2. Kreativitás 2.1 Alkotóképességek 2.2 Problémamegoldó képesség 3. Önismeret, önértékelés, önszabályozás Mozgóképkultúra és médiaismeret 1. Megfigyelés 2. Ismeretszerzés 3. Kommunikáció 4. Értelmezés, elemzés, tolerancia 5. Kritikai gondolkodás, problémaérzékenység 610

6. Önismeret, együttműködés, választás, tolerancia, alkotásra való beállítódás 7. A tudatosítást irányító fontosabb kérdések A műveltségterület tantárgyi rendszere és óraszámai Évfolyam 5. 6. 7. 8. A B A B A B A B Dráma és tánc 1 0,5 1 0,5 1 1 Ének-zene 1,5 1 1,5 1 2 1 2 1 Mozgóképkultúra és médiaismeret 1 1 1 1 Vizuális kultúra 2 1 2 1,5 1,5 1 1,5 1 Összesen 4,5 2,5 4,5 3 5,5 3 5,5 3 A tanulók értékelése Alapelvek 6. Az értékelés személyre szóló legyen. 7. Fejlesztő, ösztönző jellegű legyen. 8. Folyamatos legyen. 9. Legyen összhangban a Nat-ban megfogalmazott követelményrendszerrel, valamint az iskolai pedagógiai programban meghatározottakkal. 10. Legyen tárgyszerű (mik az erős pontok, melyek a gyengeségek, hogyan lehetséges a javítás). Az értékelés funkciói közül kiemelkedő szerepet tulajdonítunk a formáló, a motiváló, az irányt adó, a tanulót elsősorban saját teljesítményéhez viszonyítva mérő értékelésnek, ugyanis ez segíthet leginkább az önismeret fejlesztésében, a továbblépés feladatainak, útjának megmutatásában. Az értékelés célja Az értékelésnek számos, egymástól igen eltérő célja lehet, ezek közül a legfontosabbak a következők: a személyiségfejlődés elősegítése, ezzel összefüggésben az önértékelésre nevelés, a tudás minősítése, informálás, informálódás az elért eredményekről, lemaradás feltárása és orvoslása, tehetség felismerése és fejlesztése, pálya- és iskolaválasztás elősegítése, a pedagógiai tevékenység fejlesztése. Az értékelés fő típusai Az értékelés célja határozza meg, hogy az értékelésnek milyen típusát kell választani. 611

A formatív értékelés (formáló, segítő) a művészeti nevelésben az értékelés leggyakoribb típusa. Ide tartozik az órai gyakorlati munkát rendszeresen kísérő tanári biztatás, dicséret, kritikai megjegyzés. A szummatív értékelés a tantervi követelményekből kiinduló, pontos kritériumrendszeren alapuló értékelés. Azt mutatja meg, hogy az elérendő céloknak, elvárásoknak milyen mértékben felel meg a tanuló teljesítménye. Céljától függően lehet szintfelmérő, diagnosztizáló vagy záróvizsga típusú értékelés. A felmérő olyan szummatív értékelés, amely a tanuló tudásának jelenlegi szintjére kíváncsi. Ennek ismeretére a tanárnak a továbbhaladás tervezéséhez feltétlenül szüksége van. (Például az ötödik osztály elején, vagy akkor, ha új tanárként kerül egy osztályba.) A diagnosztizáló értékelés viszont arra is kíváncsi, hogy a felmérés során mutatkozó bizonyos problémák milyen okokra vezethetők vissza. Erre a korrekciók elvégzéséhez, a hiányosságok pótlásának tervezéséhez van szükség. Kritériumra irányuló az értékelés az iskolai záróvizsgákon (például az érettségin). Ez végeredményben pontosan meghatározott kritériumok alapján történő szummatív értékelés. A különböző versenyeken, pályázatokon és a művészeti iskolák felvételi vizsgáin azonban gyakoribb a normára irányuló értékelés, amikor az adott helyen, adott időben legjobbnak ítélt jelentkezőket válogatják ki. Míg a záróvizsgán nincsen korlátozva, hogy a legmagasabb szintet hányan érhetik el, a felvételi vizsgán a felvehetők száma határozza meg, hogy hányan érhetik el a legjobb eredményt. Az értékelés módjai Szóbeli értékelés A művészeti nevelés egyik legértékesebb mozzanata, hogy a tanár, a gyakorlati (műtermi, műhely) munka során folyamatos és intenzív kapcsolatban van a tanulókkal. Állandó a formatív, szóbeli értékelés. Nem minősítés, hanem az egyéni előmenetelt segítő biztatás, illetve a hiányosságok feltárása, ami segíti a tanulóban az önértékelés kialakulását, fejleszti önismeretét. Kiváló, sokirányú nevelő hatása van az óra végi közös, a tanulók bevonásával történő szóbeli értékelésnek is. Írásbeli értékelés Az írásos tanári értékelésben egyaránt megjelenhetnek a formatív és a szummatív értékelés elemei. Az osztályzatoknál a mégoly rövid (lapszéli) írásos megjegyzések is pontosabb tájékoztatást nyújtanak, rámutathatnak bizonyos problémákra és javaslatokat tehetnek a fejlesztésre. A tanulók írásos önértékelése pedig többcélú órai feladat is lehet. Az osztályzás Fontos szem előtt tartani, hogy az osztályzattal történő értékelés szummatív, a tantervi követelmények megvalósulását számon kérő értékelés legyen. Nagy zavart okoz, ha az osztályzat hol a biztatás eszköze (formatív értékelés), hol pedig a tudás minősítése. A szummatív típusú felmérő, összegző, záró minősítések (vizsgák), amelyek szelekciós funkciót is betöltenek, csak akkor hitelesek, ha objektívek, ha következetesek, ha pontosan meghatározott kritériumok alapján történnek. Az értékelés alapja Az értékelés céljától és típusától függ, hogy milyen evidenciák alapján értékelünk. Legtöbbször az értékelési típusok nem önmagukban, tisztán jelennek meg, hanem összetetten. A művészetek esetében az értékelés sajátos, ahol az osztályzási normarendszert nem lehet automatikusan használni az eltérő egyéni képességek és készségek miatt. Az érdemjegyeknek közelíteni kell a realitáshoz és az objektivitás elengedhetetlen. 612

A tanterv alkalmazásához szükséges speciális képesítési követelmények és tárgyi feltételek Képesítési feltételek Az 1 4. évfolyamokat tanítók képesítése felsőfokú tanítói oklevél, az 1 6. évfolyamokat azok a tanítók is taníthatják, akik rendelkeznek az adott tantárgy speciális kollégiumának elvégzésével vagy rendelkeznek az adott tantárgyhoz kapcsolódó szakirányú továbbképzéssel, képzésen szerzett szakvizsgával. Az 5 8. évfolyamokat olyan általános és középiskolai szakos tanárok taníthatják, akik rendelkeznek a rajz vizuális kommunikáció vagy rajz környezetkultúra vagy ének-zene szakos tanári képesítéssel vagy más művészeti egyetemen szerzett tanári diplomával. A módosított közoktatási törvény értelmében a 2003/2004-es tanévtől számított tizedik tanévben a tárgyat majd kizárólag szakos diplomával rendelkező kolléga taníthatja, az addig tartó átmeneti időszakban a tanári képzettségre vonatkozóan nincs kötelező előírás. Tárgyi feltételek Egy tanteremben egy tanár 10 30-as létszámú csoportokkal dolgozhat. Tanulói A tanulók egyéni felszerelését, valamint az adott évfolyam pontosan meghatározott anyag- és eszközszükségletét a tanítási programot készítő tanár állítja össze. Nevelői A művészeti tantárgyak esetében elengedhetetlenül szükséges a jól felszerelt speciális szaktanterem megléte. Tantárgyanként szükséges eszközök, felszerelési anyagok: Dráma és tánc: megfelelő méretű, mozgatható bútorzattal rendelkező szakterem, 15-20 fős csoportlétszám, különböző típusú bábok (ujjbáb, síkbáb, kesztyűs, marionett, bot stb.), bábparaván vagy színpad, szakkönyvek, meséskönyvek. jelmezek, maszkok, díszletek, reflektorok, audiovizuális eszközök, hangkazetták, videokazetták, CD-k. Ének-zene: magas szinten felszerelt zeneterem, osztálylétszámnyi kottaanyaggal, tanulói és nevelői taneszközökkel, hangvilla, metronóm, furulya, ritmushangszerek, mágneses tábla, vonalas tábla, zongora vagy pianínó, lemez/cd-lejátszó, magnetofon, dalgyűjtemények, partitúrák, zenei szótár, zenei lexikon, hanglemezsorozatok. Számítógép zeneszerkesztő programokkal. Mozgóképkultúra és médiaismeret: Képernyő és videolejátszó (ideális esetben videoprojektor), számítógépek, internet hozzáférés, digitális és/vagy hagyományos fényképezőgép, videokamera, kameraállvány, üres videókazetták, kézi reflektorok, televízió, rádió, hordozható kazettás magnó, mikrofon, CD-ROM. sajtóanyagok, műsoros kazetták, filmek, filmrészletek, videotékás filmkölcsönző-bérlet, képregények, fotók, szakkönyvek, lexikonok. Vizuális kultúra: műhely jellegű (megfelelő világítású, elsötétíthető) tanterem szükséges, mozgatható munkafelületekkel (asztalokkal), zárható szekrénnyel, vízszerzési lehetőséggel, falitábla, diavetítő, írásvetítő, vetítővászon, többfunkciós vetítőállvány, égetőkemence; kiállítási felület (paravánok) videomagnó, televízió, videokamera, kameraállvány, üres videokazetták (7. 613

évfolyamtól), kézi reflektorok, képzőművészeti szakkönyvek, lexikonok, számítógépes rajzolóprogram, képszerkesztőprogramok, szemléltetőeszközök (diasorozatok, műsoros videokazetták), modelltárgyak, fénymásolási lehetőség, agyag, gipsz, tempera, színes és fehér kartonok, triplex kartonok, drapériák, rajztáblák, rajzlaptartó mappák, írásvetítő (traszparens) fóliák. A tankönyvek kiválasztásának elvei A művészeti nevelés nem minden esetben feltételezi a tankönyvek használatát, mert a képességfejlesztésen alapuló művészeti nevelés nehezen képezhető le tankönyvi formában. A tankönyv segítse az egységes alapokra épülő differenciálást, amennyiben lehetővé teszi, hogy a tanulók adottságaikkal, saját fejlődési ütemükkel összhangban tanulhassanak. A tankönyv elsősorban keret, sokkal inkább ugródeszka, a benne szereplő ismeretanyag más csoportosításban is feldolgozható, más irányokba továbbfejleszthető, pedagógiai céljai más on keresztül is megvalósíthatóak. A tankönyvek inspiráló képeket, at, játékokat tartalmazzanak, valamint az alkotáshoz, a megismeréshez hasznos ismeretekben bővelkedjenek. A személyiségfejlesztés és a legkülönbözőbb képességek fejlesztése más-más ismeretanyagon, tevékenységen keresztül egy komplex művészeti program keretében valósítható meg leginkább. Ez szemléletváltozást feltételez, a tankönyv ehhez kell hogy segítséget nyújtson, hangsúlyozni kell azonban, hogy a jó tanárt semmilyen tankönyv nem helyettesítheti, mert az iskolában nem egyszerűen ismeretek átadása folyik. A művészeti nevelés pedig különösen igényli az állandó tanári jelenlétet, mert csak akkor lehet hiteles, ha a tanár maga is kreatív. Tantárgyi tantervek A tantervben ezekre a következő betűjelzésekkel hívjuk fel a figyelmet: o kiemelt fejlesztési : énkép és önismeret ÉN) hon- és népismeret H) európai azonosságtudat egyetemes kultúra E) környezeti nevelés K) információs és kommunikációs kultúra I) testi és lelki egészség TE) tanulás T) felkészülés a felnőtt lét szerepeire F) o kulcskompetenciák: kommunikációs k) narratív n) döntési d) szabálykövető szk) lényegkiemelő lk) életvezetési é) együttműködési egy) problémamegoldó p) kritikai kr) komplex információk kezelésével kapcsolatos képességek i) 614

Dráma és tánc Célok és Célok: Erősödjék biztonságuk a térhasználat, a mozgás, a verbális és nem verbális kommunikáció terén Életkorukhoz mérten ismerjék a dráma és a színház formanyelvét, a színházi hatás elemeit, érdeklődjenek a különböző színházi műfajok iránt, alakuljon ki bennük a színházlátogatás igénye Tekintsenek értékként hagyományainkra, kultúránkra, tisztelettel és kíváncsisággal közeledjenek más kultúrák felé Leljék örömüket a fegyelmezett, tervszerű, összpontosított alkotómunkában, erősödjék tartós, intenzív figyelmük, legyenek képesek munkamegosztásra, értsék és értékeljék társaik munkáját Fejlődjön ön- és emberismeretük, tudják képviselni saját álláspontjukat, de legyenek elfogadóak más álláspontok iránt, erősödjön toleranciájuk, kompromisszumkészségük és empatikus képességük Legyenek képesek önálló döntések meghozatalára, ismerjék és vállalják a következményeket Ismerjék fel a különböző élethelyzeteket és törekedjenek arra, hogy sikeresen eligazodjanak bennük Fejlődjék önismeretük és önuralmuk. Találják meg, alakítsák ki, fogadják el és vállalják saját személyiségüket erényeikkel és hibáikkal együtt Alakuljon ki bennük a művészettel élés igénye: legyenek aktív, értő befogadók és alkotó személyiségek. A derű, a játékosság és a munkában megtalált öröm váljon életük természetes részévé Fejlesztési követelmények: Részvétel a különféle drámajátékos gyakorlatokban A különféle beszédműfajok ismerete: a verbális és metakommunikációs, valamint zenei elemeket rendeljék alá célnak és tartalomnak, közlésmódjuk legyen hiteles Részvétel szerkesztett mozgásos jelenetekben, a konkrét és az absztrahált mozgás elkülönítése Részvétel különféle bábok készítésében és/vagy bábos játékban Magyar tájegységek és más népek hagyományainak, kultúrájának tisztelete, megismerésének igénye Nyilvánosság előtti szereplés 5 6. évfolyam A táblázatokban azokat a tevékenységeket tüntetjük fel, amelyek leginkább szolgálják az adott képesség, készség fejlesztését. Az életkornak megfelelő fejlesztés a spirális felépítést indokolja, de itt csak az újonnan belépő tevékenységeket említjük, ami nem jelenti tehát azt, hogy abban a képzési szakaszban a már korábban megjelenő tevékenységek ne szerepelnének továbbra is. (A memória- és koncentrációfejlesztő játékok például minden szakaszban fontos elemei a képzésnek!) A témákhoz a megadott időkeretek nem határozhatók meg, mivel a témák feldolgozása olyan komplex gyakorlati tevékenységek kapcsán valósul meg, amelyek egyidejűleg több különböző képesség fejlesztésére, különböző ismeretek átadására alkalmasak. A tanulói csoportok pedig nem tekinthetők homogén tömegnek csak a szaktanár tudja megállapítani, hogy az adott tanulói közösségnek hány órára lesz szüksége a téma feldolgozásához. Az egyes témakörökön belüli gyakorlatok céljaik szerint természetesen átfedik egymást, a tagolás csak a könnyebb áttekinthetőséget szolgálja. A témakörök nem sorrendben, hanem a korosztály és a csoport adottságainak megfelelően, a szaktanár döntése alapján, folyamatosan, ismétlődően, egymással összekapcsolva kerülnek feldolgozásra, szükség szerint eltérő metodikával esetenként alárendelve a szaktanár által választott tartalomnak! 615

Feldolgozásra javasolt tartalmak összehangolva: az ének-zenével és a vizuális kultúrával: hangszerek jelek-jelképek a hangok világa, hang és kép együtt én és mások a magyar nyelv- és irodalommal: igazság és igazságosság saját álláspont-mások véleménye a humor különböző kultúrák mondák A szaktanár döntése alapján más tartalom is választható. 616

Tartalmak Tantervi fejlesztési 1. A csoportos játékhoz és a megjelenítéshez szükséges képességek fejlesztése, készségek kialakítása Témakörök Tevékenységek * 1. ISMERD FEL! (koncentrációs gyakorlatok). 2. MOZOGJ JELENTÉSSEL! (mozgásos gyakorlatok) Önkép kialakítása. Önismeret fejlesztése (ÉN). Koncentrációs és lazító gyakorlatok Megfigyelések adott szempontok alapján, (V) Azonosságok és különbözőségek tudatosítása (V) Páros bizalomgyakorlatok Egyszerűbb interakciós játékok Mozgásfajták tudatosítása Személyhez/szereplőhöz kötött járások, mozgások A mozgás stílusa Mozgáskultúra a mindennapi életben (ÉN) Alapfokú mozgástréning A tartalom fogalomrendszere ** Koncentráció Lazítás Forgások Negyed, fél- és egész fordulatok Pózok Karakterek Az élőszó zenei kifejezőeszközei: artikuláció, hangszín, hanglejtés, szünet, beszédtempó, hangterjedelem, hangfajták, hangerő, hangmagasság (M) Kapcsolódások Vizuális kultúra Vizuális kultúra * Csak az újonnan belépő tevékenységeket említjük. A tevékenységek, ahol erre mód van, összehangolhatók a magyar nyelv és irodalom (M), a vizuális kultúra (V) és az ének-zene (É) tantárgyak tevékenységeivel. Az alábbi játékok és gyakorlatok közül a csoport adottságainak és érdeklődésének és az oktatási-nevelési célnak megfelelően a szaktanár szabadon válogathat. ** Csak az újonnan belépő tartalmakat tüntetjük fel. 617

Tantervi fejlesztési Témakörök Tevékenységek * 3. FEJEZD KI! (kommunikációs gyakorlatok) A kifejező közlés alapjainak elsajátítása: artikulációs gyakorlatok, tempó-, hangsúly- és hanglejtés-gyakorlatok. Nem verbális kommunikációs játékok. A metakommunikáció játékai. és ezek összehangolása. (ÉN) Szoborjátékok. Testbeszéd. Képi utasítások követése, ilyenek létrehozása (V) A hangok tulajdonságai. Egyszerre, együtt, egymás után. (É) Játékok a nyelv zenei kifejezőeszközeinek felhasználásával. Ritmusgyakorlatok. Testhangszerek, saját készítésű hangszerek, népi hangszerek Beszédgyakorlatok. Történetmondás (n) Törekvés a pontosságra, az érzékletességre és a lényeg kiemelésére bármelyik kommunikációs formában (M) A tartalom fogalomrendszere ** A mindennapi élet ritmusai. Szavak ritmusa. A természet ritmusa. Metrum Ritmushangsúlyok. A zenei ritmus indítás, megállítás, gyorsítás, lassítás, fordulat, járás, futás, mozdulatkitartás figyelés Egyszólamúság, többszólamúság Felelgetés, kánon (É) Kapcsolódások Vizuális kultúra 618

Tantervi fejlesztési 2. Rögtönzési és együttműködési képességek fejlesztése Témakörök Tevékenységek * 1. TEGYÉL ÚGY, MINTHA! (fantázia- és konstrukciós játékok) 2. ÁLLÍTSUK ÖSSZE EGYÜTT! (kooperációs gyakorlatok, csoportmunka) Játékok szerepben. Szerepcserék. Magatartás és viselkedés különböző helyzetekben. Változatok egyes mozgás- és viselkedésformákra Egyszerű elemekből építkező mozgássor létrehozása Jelek és jelképek alkotó használata. (V) Bizalomjátékok Állóképsorozatok jelentéssel. Fázisképek időbeli folyamatok ábrázolására (V) Mozgásos improvizáció a tanár által megadott cselekményvázra, a tanult egyszerű tánctechnikai elemek felhasználásával Improvizáció a megismert színházi technikák alkalmazásával Jeles napok játékai A tartalom fogalomrendszere ** Árnyjáték. Kesztyűbáb. Marionett. Kellék. Bot. Kalap. Üveg. gondolatkövetés, mímes játék, levél és napló, telefonbeszélgetés, állókép Tánctechnikák, műfajok: klasszikus és modern technikák, pantomim, balett, táncdráma, musical, revű, show Kapcsolódások Vizuális kultúra Vizuális kultúra 619

Tantervi fejlesztési Témakörök Tevékenységek * 3. HASZNÁLD! VISELD! (a kreativitás gyakorlatai, tárgy- és eszközhasználat) A tárgyak élete. Animáció tárgyakkal. Különféle maszkkészítési módok. Maszkos játékok Ismerkedés a különböző bábtechnikákkal. Bábkészítés. Történetek bábfajtákkal. Hang és kép együttes használata árnyjátékokban (V) Egyszerűbb kellékek használata A tartalom fogalomrendszere ** Sűrítés Szimmetria, asszimetria párhuzam, ellentét, fokozások (erővel és gyorsítással-lassítással) mese, szándék, konfliktus, (M) cselekmény, feszültség, fordulópont Kapcsolódások Vizuális kultúra, Magyar nyelv és irodalom 3. Ismeretszerzési, tanulási, problémamegoldó képességek erősítése, kifejezőkészség fejlesztése A dráma és a színház formanyelvének tanulmányozása (lk) 1. HOGYAN? (kifejezési formák megismerése) 2. HOL? (a tér használata) 3. MILYEN ELEMEKBŐL? (időkezelés és drámaszerkezet) Egyszerű kifejezési formák megismerése és alkalmazása Az absztrahált mozgás fogalma. Tánctechnikák, műfajok. A sűrítés fogalma és lehetséges módjai. a tér rendje: szimmetria, párhuzam, ritmus a térben elvont terek Az alapvető fogalmak ismerete és alkalmazása Eljátszás, kiegészítés, folytatás, fordulatépítés. Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv és irodalom 620

Tantervi fejlesztési Történetek feldolgozása komplex drámaórák keretében (p, d) Témakörök Tevékenységek * 4. MIÉRT ÉRZEM EZT? (a hatás elemzése) Saját játékok értékelő megbeszélése. Játékok a megismert színházi formai elemek hatásának tanulmányozására. A célnak és a szándéknak megfelelő forma megtalálása, lényegkiemelés technikái bármilyen formában (M) Alkalmazkodás a közönséghez és a személyiséghez (M) Lehetséges feldolgozási módok: Dramatikus improvizációk a tanár által megadott és/vagy a tanulók által létrehozott történetváz alapján. Dramatikus improvizációk irodalmi művek alapján Dramatikus improvizációk ismert történelmi események kapcsán A tartalom fogalomrendszere ** Kapcsolódások Ének-zene A tudatosítás lehetséges formái: Döntések elemzése. Önálló véleményalkotás fejlesztése szóbeli megfogalmazással és nem verbális kommunikációval (más művészeti ág kifejezési eszközeinek használatával) (É) 621

Tantervi fejlesztési 4. A megismerő- és befogadóképesség fejlesztése Témakörök Tevékenységek * 1. SZÍNHÁZI ELŐADÁSOK 2. HAGYOMÁNYOK ÉS KULTÚRÁK Színházi előadás megtekintése. A látottak kollektív elemzése a megismert fogalomkészlet alkalmazásával. (kr) A hagyomány szokáscselekményeinek megismerése és kedv esetén kipróbálása. Jeles napok szokásai A magyar tájegységek táncainak jellegzetességei (kiemelt tájegység a lakóhely és környéke) Más népek szokásai, hangszerei, zenéje, táncai Nyilvánosság előtti szereplés: részvétel a közös munkában, különféle dramatikus formák kipróbálása (M) A tartalom fogalomrendszere ** Szokások: pl. lucázás, betlehemezés, regölés A népdaléneklés összekapcsolása a néptánc alapelemeivel (É) Énekes-táncos játékok: fogyó-gyarapodó, vonulós-kapuzós játékok. Ugrósok, karikázók, eszközös táncok. Pl. Szatmári csárdás. Rábaközi verbunk, csapásoló táncok, somogyi karikázó, bokázók Kapcsolódások Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv és irodalom Bábjáték, árnyjáték, némajáték, helyzetgyakorlat, improvizáció, versmondás (M) 622

A továbbhaladás feltételei Az 5. évfolyam végén Részvétel a csoportos munkában és annak értékelő megbeszélésében Egy tánc alaplépéseinek ismerete Részvétel szerkesztett mozgásos jelenetekben Részvétel látott színházi előadás elemzésében A 6. évfolyam végén Részvétel a csoportos munkában és annak értékelő megbeszélésében Egy tánc alaplépéseinek ismerete Részvétel szerkesztett mozgásos jelenetekben A rögtönzés szabályainak ismerete Részvétel látott színházi előadás elemzésében 7 8. évfolyam A táblázatokban azokat a tevékenységeket tüntetjük fel, amelyek leginkább szolgálják az adott képesség, készség fejlesztését. Az életkornak megfelelő fejlesztés a spirális felépítést indokolja, de itt csak az újonnan belépő tevékenységeket említjük, ami nem jelenti tehát azt, hogy abban a képzési szakaszban a már korábban megjelenő tevékenységek ne szerepelnének továbbra is. (A memória- és koncentrációfejlesztő játékok például minden szakaszban fontos elemei a képzésnek!) A témákhoz a megadott időkeretek nem határozhatók meg, mivel a témák feldolgozása olyan komplex gyakorlati tevékenységek kapcsán valósul meg, amelyek egyidejűleg több különböző képesség fejlesztésére, különböző ismeretek átadására alkalmasak. A tanulói csoportok pedig nem tekinthetők homogén tömegnek csak a szaktanár tudja megállapítani, hogy az adott tanulói közösségnek hány órára lesz szüksége a téma feldolgozásához. Az egyes témakörökön belüli gyakorlatok céljaik szerint természetesen átfedik egymást, a tagolás csak a könnyebb áttekinthetőséget szolgálja. A témakörök nem sorrendben, hanem a korosztály és a csoport adottságainak megfelelően, a szaktanár döntése alapján, folyamatosan, ismétlődően, egymással összekapcsolva kerülnek feldolgozásra, szükség szerint eltérő metodikával esetenként alárendelve a szaktanár által választott tartalomnak! Feldolgozásra javasolt tartalmak összehangolva: az ének-zenével és a vizuális kultúrával: hangszerek jelek-jelképek a hangok világa, hang és kép együtt én és mások a magyar nyelv- és irodalommal: igazság és igazságosság saját álláspont-mások véleménye a humor különböző kultúrák mondák A szaktanár döntése alapján más tartalom is választható. 623

Tartalmak Tantervi fejlesztési 1. A csoportos játékhoz és a megjelenítéshez szükséges képességek fejlesztése, készségek kialakítása Témakörök Tevékenységek * 1. TUDATOSÍTSD! (koncentrációs gyakorlatok). A tudatos megfigyelés játékai. A célirányos megfigyelés szempontjainak önálló kiválasztása (V) A helyes arányok elemzése, megítélése (V) Koncentrációs és lazító gyakorlatok Páros, illetve csoportos egyensúly- és bizalomgyakorlatok Egyszerűbb ön- és társismereti játékok (ÉN) Önbemutatás, társbemutatás különféle kommunikációs technikákkal (ÉN) A tartalom fogalomrendszere ** A csend és a hang. Halk, hangos, átmenetek. Harmónia, diszharmónia érzékelés területein Párhuzamok. az különböző A fokozás eszközei és formái. Késleltetés Kapcsolódások Vizuális kultúra Ellentétek. * Csak az újonnan belépő tevékenységeket említjük. A tevékenységek, ahol erre mód van, összehangolhatók a magyar nyelv és irodalom (M), a vizuális kultúra (V) és az ének-zene (É) tantárgyak tevékenységeivel. Az alábbi játékok és gyakorlatok közül a csoport adottságainak és érdeklődésének és az oktatási-nevelési célnak megfelelően a szaktanár szabadon válogathat. ** Csak az újonnan belépő tartalmakat tüntetjük fel. 624

Tantervi fejlesztési Témakörök Tevékenységek * 2. MONDD MOZGÁSSAL! (mozgásos gyakorlatok) 3. ÉPÍTSD FEL! (kommunikációs gyakorlatok) Mozgások megfigyelése, megjelenítése a vizuális kultúra eszközeivel (V) Különféle mozgások a színpadon: esések, botlások stb. mozgások a különböző korokban: köszönések, bókok Az alá- és fölérendeltség kifejezése Jellemábrázolás mozgással Fogalmak és hangulatok megjelenítése mozgással, mozgássorokkal Etűdépítés, koreográfia Különböző tánctípusok páros technikáinak alapjai beszéd- és légzéstechnikai gyakorlatok. Jellemzés hanggal, metakommunikációval. A verbális és metakommunikáció, a zenei kifejezőeszközök tudatos alkalmazása és alárendelése a célnak és a tartalomnak (M) Különféle beszédműfajok ismerete, a hatáskeltés eszközei (M) A művészi kommunikáció különböző formáinak felismerése (V) A tartalom fogalomrendszere ** Koreográfia Szerkesztett mozgás, etűdépítés, mozgásszerkezeti ív Vélemény, érvelés, állásfoglalás A hiteles és tudatos szövegalkotás eszközrendszere Improvizációk a különböző művészeti ágakhoz kapcsolva pl. mozgás zenére és zene ellen, továbbmozdított szobrok, festmények stb. A ritmus megfigyelése különböző művészeti ágakban (É) Kapcsolódások Vizuális kultúra Magyar nyelv és irodalom Vizuális kultúra 625

Tantervi fejlesztési 2. Rögtönzési és együttműködési képességek fejlesztése Témakörök Tevékenységek * 1. FORMÁLD MEG! (fantázia- és konstrukciós játékok) 2. ALKOSSUNK EGYÜTT! (kooperációs gyakorlatok, csoportmunka) Belső képek alkotása és visszaadása különféle kommunikációs technikákkal Improvizáció közösen megválasztott témára, történetváz alapján. Mozgásos improvizáció közösen egyeztetett karakterek szerepeltetésével, a tanult tánctechnikák alkalmazásával Jelenetsorok verbális improvizációval Improvizációk a különböző művészeti ágakhoz kapcsolva Együttműködés a különféle kommunikációk folyamán (M) Az improvizáció elemző megbeszélése. Cselekménnyel rendelkező mű közös dramatizálása. A tartalom fogalomrendszere ** A stílus A viselet, a beszéd, a mozgás stílusa Viseletek, eszközök: pl. legyező, fejdísz, kendő Kard, tőr, pohár Köpeny, palást Járások mezítláb és különféle cipőkben, pl. sarkantyús csizmában Meglepetés Szimbólum. Kapcsolódások Vizuális kultúra Vizuális kultúra, Magyar nyelv és irodalom Variációk. Összetett szerkezetű drámajátékok forró szék, fórumszínház. Szertartások, ünnepek, rituális játékok. 626

Tantervi fejlesztési 3. Ismeretszerzési, tanulási, problémamegoldó képességek erősítése, kifejezőkészség fejlesztése A dráma és a színház formanyelvének tanulmányozása (lk) Témakörök Tevékenységek * 3. HASZNÁLD FEL! (a kreativitás gyakorlatai, tárgy- és eszközhasználat) 1. HOGYAN? (kifejezési formák megismerése) A stílus fogalma Egyszerűbb kellékek használata A jelmez használata, lehetőségei Viseletek és az általuk meghatározott mozgás, magatartás Jellemzés eszközzel Improvizáció a társművészetek eszköztárának bevonásával pl. árnyjáték, hangjáték, bábjáték (V) A meglepetés fogalma A szimbolikus mozgás fogalma Variációk: egy téma, több megoldás Díszítések. Az összetett szerkezetű drámajátékok megismerése és alkalmazása A tartalom fogalomrendszere ** A szerkezet érzékelése saját játékokban pl. :a cselekmény és ellencselekmény érzékelése, a pillanat megjelölése, jelentések, hatások megfigyelése (M) Dráma, opera, operett, zenés színmű, kabaré, bábszínház Nagyszínház kamaraszínház és A színháztörténet alapjai: különböző népek, korok és stílusok színjátszásából (M) Kapcsolódások Ének-zene, Vizuális kultúra, Mozgókép- és médiaismeret Magyar nyelv és irodalom Történet, üzenet (M) cselekmény, 627

Tantervi fejlesztési Témakörök Tevékenységek * A tartalom fogalomrendszere ** 2. HOL? (a tér Térhasználat, a tér anyaga Népszokások: pl. farsang használata) Más országokból származó társasági táncok: pl. menüett, polka, polonéz, keringő Kapcsolódások Magyar nyelv és irodalom 3. MILYEN ELEMEKBŐL? (időkezelés és drámaszerkezet) 4. MIÉRT ÉRZEM EZT? (a hatás elemzése) A különböző lehetőségek közül a megfelelő megoldás kiválasztása (V) A szerkezet érzékelése saját játékokban Az alapvető színházi műfajok megkülönböztetése és felismerése. elemző beszélgetések összefüggések megtalálása és megfogalmazása XX. századi társastáncok: pl. tangó, rumba, csacsacsa, twist, rock and roll Eljátszás, kiegészítés, folytatás, fordulatépítés. Magyar nyelv és irodalom 628

Tantervi fejlesztési Történetek feldolgozása komplex drámaórák keretében (p, d) Témakörök Tevékenységek * Lehetséges feldolgozási módok: Történetek feldolgozása összetett szerkezetű kifejezési formák és ábrázolási módok alkalmazásával. Történetek feldolgozása különböző tánc- és mozgástechnikai elemek alkalmazásával. A tartalom fogalomrendszere ** Helyzetgyakorlat, improvizáció, versmondás, diákszínpadi előadás (M Kapcsolódások Ének-zene 4. A megismerő- és befogadóképesség fejlesztése 1. SZÍNHÁZI ELŐADÁSOK A tudatosítás lehetséges formái: A történetnek, mint cselekménynek az elemzése, a cselekmény üzenetének érzékelése Társművészeti kapcsolódások keresése, információk önálló gyűjtése (könyvtárhasználat) (É) Saját munka és mások alkotásainak értékelése (V) Saját értékek számbavétele, önkritika (V) Színházi előadás megtekintése. Beszámoló az élmény alapján. (kr) Magyar nyelv és irodalom 629

Tantervi fejlesztési Témakörök Tevékenységek * 2. HAGYOMÁNYOK ÉS KULTÚRÁK (H, E) Alakoskodó népszokásaink megismerése Magyar főúri táncok: a palotás megismerése. Más országokból származó társasági táncok megismerése XX. századi társastáncok alaplépései. A divat szerepe a hagyományban és a változó világban A tartalom fogalomrendszere ** Kapcsolódások Magyar nyelv és irodalom Nyilvánosság számára készített produkció: alkotó részvétel a közös munkában (vállalt és elvégzett, önálló elosztása, szervezés, produkciós háttérmunkák). Memoriterek szöveghű tolmácsolása kifejező szövegmondással, megjelenítéssel. (M) Különféle dramatikus formák kipróbálása (M) 630

A továbbhaladás feltételei A 7. évfolyamvégén Feladatvállalás a közös munkában, részvétel az elemző megbeszélésekben Egy-két táncfajta alaplépéseinek ismerete Részvétel szerkesztett mozgásos jelenetek létrehozásában A rögtönzés szabályainak ismerete és alapszintű alkalmazása Részvétel látott színházi előadás elemzésében A 8. évfolyam végén: Feladatvállalás a közös munkában, részvétel az elemző megbeszélésekben Néhány táncfajta alaplépéseinek ismerete Részvétel szerkesztett mozgásos jelenetek létrehozásában A rögtönzés szabályainak ismerete és alapszintű alkalmazása Részvétel látott színházi előadás elemzésében 631

Ének-zene Célok és A zenei nevelés fontos szerepet vállal a gyerek érzelmi, értelmi és jellemnevelésében. A tantárgy alapvető célja a szép befogadására nevelés, a nemes zene iránti érdeklődés felkeltése, a zene megszerettetése, stílusérzék alakítása, ízlésformálás, zeneszerető, zeneértő közönség nevelése. Legfontosabb : A zenei műveltség megalapozása, a nemzeti és egyetemes zenekultúra megismertetése, a művészi kifejezőképesség kibontakoztatása, az igényes zene mindennapos szükségletté válásának kialakítása. A készség- és képességfejlesztő során a gyerekek váljanak nyitottá a zenei élmények befogadására. Az ismeretszerzés forrásai bővülnek ebben a szakaszban. Az éneklés mellett megnő a zenehallgatásból eredő ismeretek köre, s egyre nagyobb szerepet kap az ismeretszerzésben a tankönyvek, szakkönyvek tanórai és önálló használata. A gyerekek így tájékozottabbá válnak a zenetörténeti korokban, stílusokban, műfajokban, megismerik az egyes korok legnépszerűbb zeneszerzőit, stílusjegyeit, elősegítve ezzel a zene mélyebb megértését, befogadását. Ki kell fejleszteni az önálló ismeretszerzés igényét, a komplex gondolkodás jegyében. A felsorolt célok eléréséhez a zenei képességek, készségek fejlesztésén át vezet az út. Kiemelt feladatot jelentenek tehát az éneklési készségek, a ritmuskészség, a zenei emlékezet, a belső hallás, a zenei olvasás, írás képességének, megfigyelőképességnek a fejlesztése. 5 6. évfolyam Ebben az életkori szakaszban az elsődleges cél a tapasztalatszerzés, valamint ismeretszerzés az egyes korok stílusjegyeiről, műfajokról, zeneszerzőkről, zenei formákról, szerkesztésmódokról, népdalstílusokról, más népek dalairól, zenéiről. A tapasztalatszerzés a komplex gondolkodás jegyében történik, a megtanítandó ismereteket témakör szerint csoportosítva közelítjük meg. Nem zenetörténeti korszakok tanítása a cél, hanem a zenei képességek, készségek olyan szintű fejlesztése, amelynek birtokában a gyerekek akár önállóan is képesek a különböző ismeretek elsajátítására, valamint zeneértővé, zeneszeretővé válnak, s nyitottak, érdeklődőek lesznek a nemes zene befogadására, s a zene valóban elsősorban élmény lesz számukra, nem pedig bemagolandó ismerethalmaz. Konkrét : az éneklés megszerettetése, az énekelt dallamok szöveghű éneklése népdalok, más népek dalai, középkori, reneszánsz, barokk, klasszicista dallamok éneklése zenei képességek további fejlesztése /ritmus, dallam, hallás, memória, zenei olvasásírás, zeneértés, többszólamú érzék, stílusérzék, képzelet, kreativitás/ zenetörténeti ismeretek bővítése elsősorban a tapasztalatszerzés szintjén néphagyományok, szokások megismerése zenei élményadás 632

Tartalmak Kód Tantárgyi fejlesztési Témakörök Tevékenységformák (L) (P) (K) (L) (P) a zeneművekben előforduló hangszerek, hangszeres együttesek, zenekarok hangzásának felismerésére való képesség zenei emlékezet improvizációs képesség ritmus-és tempóérzék Hangszerek hangszercsoportok a megszólaltatás módja szerint csoportosítva népi hangszerek Figyeld a ritmust! a mindennapi élet ritmusai zenei ritmusok ritmus a művészetben határok, hangsúlyok szavak ritmusa a természet ritmusa hangszerek megszólaltatása hangszerek, hangszercsoportok hangjának megfigyelése, felismerése ritmushangszerek használata hangzó és dalritmusok lejegyzése versek, mondókák ritmizálása a tanult ritmusképleteket tartalmazó gyakorlatok megszólaltatása improvizáció a már ismert ritmusokkal A tartalom fogalomrendszere vonós, fúvós, billentyűs, pengetős, ütős hangszerek vonós négyes szimfonikus zenekar concerto concerto grosso ütemmutatók és azok jelentése váltakozó ütem tizenhatod és ritmusképletei metronóm Kapcsolódások Vizuális nevelés Tánc Képzőművészet Természetismeret Anyanyelv Idegen nyelv zenei hallás dallamhallás tonalitásérzék hangszínhallás zenei olvasás-írás hangzásbeli különbségek megfigyelése 633

Kód Tantárgyi fejlesztési Témakörök Tevékenységformák (S) (P) (L) (H) (E) (I) zeneértő és -érző képesség a zenemű gondolati tartalmait közvetítő kifejezőeszközök átélési és értelmezési képessége európai, humanista értékrend éneklési kultúra a dallam és a szöveg kapcsolatára épülő megfelelő előadásmód kialakítása Figyeld a hangokat! A hangok világa a hang varázsa a hang tulajdonságai zenei hangok hangutánzás (természet a zenében, évszakok, állatok, karakterek ) A muzsika mesekertje operamesék népballadák mesebalett történetek zeneszerzőkről az emberi hangfajták megfigyelése, megnevezése éneklés szolmizációs nevekkel módosító jelek használata a megismert hangsorok éneklése szolmizációs nevekkel felkészítés a hangversenyekre, a művészeti tevékenységek megjelenítésére zenei karakterek megfigyelése zenetörténeti korszakok jellegzetes műfajainak megfigyelése, éneklése a zeneművek üzenetének befogadása, értelmezése zenei ítélőképesség A tartalom fogalomrendszere ötfokú hangsorok dúr moll hangerő, hangmagasság, időtartam, karakter, hangfajták, hangszínek szolmizációs nevek módosító jelek módosított hangok dinamika crescendo, decrescendo piano, forte opera balett népballada Kapcsolódások Anyanyelv Természetismeret Képzőművészet Irodalom Képzőművészet 634

Kód Tantárgyi fejlesztési Témakörök Tevékenységformák a csoportos éneklés mellett az egyéni és a kis csoportos éneklés muzikalitás tonalitásérzék formaérzék befogadó képesség önismeret dalkarakterek összehasonlítása különböző karakterű dalok éneklése zenei karakterek megfigyelése A tartalom fogalomrendszere Kapcsolódások (I) (T) (E) formaalkotás éneklési készség zenei hallás belső hallás Amit érzek, amit látok, amit hallok érzelmeink megjelenítése a zenében és a művészetekben Zeneországból jöttünk népdal műdal trubadúrzene parlando rubato, tempo giusto hangfajták Irodalom Képzőművészet Történelem megfigyelőképesség többszólamú érzék hangszínhallás dallamhallás tonalitásérzék belső hallás együttműködési készség énekbeszédet tartalmazó dallamok éneklése, hallgatása hangközök tiszta éneklése, írása Dallam születik Hol kezdődik a dallam? beszéd vagy ének hangzásbeli recitálás, recitativo 635

Kód Tantárgyi fejlesztési Témakörök Tevékenységformák (N) (L) (E) (E) (K) (P) zeneértő és -érző képesség memória műveltség, érzelmi, értelmi intelligencia éneklési készség megismerő- és befogadóképesség tolerancia a másság elfogadása a különböző kultúrák iránti nyitottság hangközök hangsorok hangnemek Együtt egyszerre egymás után a többszólamúság kezdetei felelgetés Énekeljünk, muzsikáljunk! különbségek megfigyelése egyszerű többszólamúság megszólaltatása kérdés-felelet dallamok improvizálása kvintváltó népdalok éneklése éneklése, felkészítés a hangversenyekre a zenetörténet nagy korszakainak átfogó megismerése ismeretszerzés zeneszerzőkről, zeneművekről A tartalom fogalomrendszere Kapcsolódások prím, szekund, terc, kvart, kvint, Történelem oktáv zsoltározó népdal gregorián zene kánon szimfónia kórus zenekar kamarazene madrigál, motetta kvintváltás orgánum periódus szóló tutti Képzőművészet Természetismeret Foglalkozások, mesterségek zeneszerzők hangszerkészítők karmester énekmondó zenész néphagyományok jellegzetességeinek megismerése, megelevenítése az életkori sajátosságoknak fontosabb életrajzi adatok, anekdoták zeneszerzőkről, a megismert zeneműrészle-tekhez kapcsolódva Képzőművészet Irodalom 636

Kód Tantárgyi fejlesztési Témakörök Tevékenységformák (N) (K) (P) (L) belső hallás zenei olvasás-írás képessége Népi kultúra, egyetemes kultúra Tiszta forrásból kalendárium idő házam, hazám vendége ember otthona, isten háza zenei földrajz (arcok, emberek) megfelelő dalok éneklése zenei karakterek megfigyelése népzenei, műzenei felvételek meghallgatása dalok, zeneművek üzenetének értelmezése országismeret, hon- és népismeret, a közös európai kulturális értékek megismerése A tartalom fogalomrendszere népszokások, ünnepek Nagy Szent Gergely pápa históriás ének korál népének kurucdalok Himnusz, Szózat Kapcsolódások Tánc Irodalom Történelem Képzőművészet formaalkotás zeneértő, -érző képesség éneklés kézjelről hangközök írása, olvasása (H) (E) a korosztálynak 637

Kód Tantárgyi fejlesztési Témakörök Tevékenységformák (K) (I) (L) (K) megismerő- és befogadóképesség átélési és értelmezőképesség zenei alkotóképesség megismerő- és befogadóképesség A mindentudó kéz kézjelek hangközök vonalrendszer dallamvonal Az ismétlés öröme zenei jelölések ismétlés a zenében természeti jelenségek megfelelő műzenei részletek éneklése formai, szerkezeti megfigyelések végzése egyszerű improvizáció megadott szerkezetek alapján a hangok elhelyezése a vonalrendszerben a relatív és az abszolút rendszer alapján virágénekek éneklése, hallgatása, a szimbolikus jelentés értelmezése zenei karakterek megfigyelése dallamok variálása dalok, zeneművek éneklése, gyűjtése, hallgatása tematika szerint A tartalom fogalomrendszere Arezzói Guido ereszkedő dallamvonal, kupolás dallamvonal osztinátó refrén szekvencia láncdal rondóforma népdalok sorszerkezete hangismétlés ABA forma triós forma notáció Kapcsolódások Technika Rajz Képzőművészet Természetismeret Irodalom Képzőművészet 638

Kód Tantárgyi fejlesztési Témakörök Tevékenységformák A tartalom fogalomrendszere neuma virágénekek Kapcsolódások (S) (L) (P) Jelek jelképek szimbólumok hangjegyírás színek hangja, hangok színe Képzőművészet Történelem Irodalom (H) (E) (I) (P) (S) (K) Ugyanaz másképp egy téma, több megoldás díszítés variáns variáció variációs forma imitáció Képzőművészet Irodalom 639

A továbbhaladás feltételei Az 5. évfolyam végén a tanórán tanult dalok, dallamok éneklése (tiszta intonációval, pontos ritmusban, helyes levegővétellel, zeneileg jól tagoltan) a Szózat éneklése emlékezetből új stílusú népdalok éneklése alkalmazkodó ritmussal ötfokú, hétfokú dallamok éneklése szolmizálva abc-s hangok megnevezése, leírása a legegyszerűbb hangközök felismerése kottában és hallás után a módosító jelek, előjegyzések használata a hangjegyírás jelrendszerének pontos használata a tanult ritmusképletek hangoztatása a többször hallgatott reneszánsz és barokk zeneművek felismerése részleteik alapján a tanult hangszerek hangjának felismerése népi hangszerek és népi zenekar felismerése hallás után kvintváltó dallam improvizálása, variációk szerkesztése 2-4 ütem terjedelemben a tapasztalatszerzés útján megtanult zenei fogalmak pontos használata alapvető ismeretek zeneszerzőkről, zeneművekről A 6. évfolyam végén a tanórán tanult dalok, dallamok éneklése (tiszta intonációval, pontos ritmusban, helyes levegővétellel, zeneileg jól tagoltan) új stílusú népdalok éneklése alkalmazkodó ritmussal ötfokú, hétfokú dallamok éneklése szolmizálva ábécés hangok megnevezése, leírása tájékozódás a kottában, zeneművek követése kottából dúr és moll hangnemek, egy kereszt és egy bé, énekes, hangszeres népdalfeldolgozások felismerése a szimfonikus zenekar hangszerei a bécsi klassszicizmus zeneszerzői, néhány mű zenei kérdés-felelet szerkesztése 7 8. évfolyam Ebben az életszakaszban az elsődleges cél a korábban megszerzett ismeretek gyarapítása, rendszerezése, a művészeti korszakok jellemző stílusjegyeinek, zeneszerzőinek, műfajainak áttekintése. Továbbra is fontos a képesség-, készségfejlesztés, de emellett egyre nagyobb hangsúlyt kap az elméleti ismeretek elsajátítása is. A megtanítandó ismereteket itt is tematika szerint megközelítve sajátíttatjuk el a gyerekekkel. Konkrét : a zenei stílusokat is átfogó zeneirodalmi, zenehallgatási anyag bemutatása, megismertetése zeneszerzők, zeneművek, zenei stílusok megismerése, a már megszerzett ismeretek rendszerezése a zenei szaknyelv használatának tudatossá tétele a zenei képességek, készségek fejlesztése /(ritmikai, dallami, hallás-, stílusérzék, formaérzék, zenei ízlés, többszólamúság, memória, kreativitás, zenei olvasás-írás) a különböző hangnemek megismerése a tanórán megtanult dalok, dallamok éneklése néphagyományok, népszokások megismerése 640

Tartalmak Kód Tantárgyi fejlesztési Témakörök Tevékenységformák (H) (K) (L) (S) (E) hangszerek, hangszeres Zenei anyanyelvünk együttesek, hangzásának Száll az ének szájrul szájra felismerésére való képesség mindennapi hagyomány ritmus- és tempóérzék zenei hallás dallamhallás tonalitásérzékéneklési kultúra a dallam és a szöveg kapcsolatára épülő megfelelő előadásmód befogadóképesség megfigyelőképesség érzelmi, értelmi intelligencia hangszínhallás hangszerek megszólaltatása népi hangszerek hangjának megfigyelése hangzásbeli különbségek megfigyelése népdalok éneklése szöveggel és szolmizálva is a népdalgyűjtők munkásságának és a népdalgyűjtés körülményeinek megismerése néptáncok alaplépéseinek gyakorlása népdalok csoportosítása megadott szempont szerint néphagyományai nk megismerése A tartalom fogalomrendszere népdalgyűjtés, népdalgyűjtők népdalcsoportok téma, dallamvonal, sorszerkezet szerint (népdaltípusok) népi hangszerek néptánc parlando rubato, tempo giusto Kapcsolódások Vizuális nevelés Történelem Hon- és népismeret Tánc Anyanyelv (P) (N) (S) (K) zeneértő és -érző képesség komplex gondolkodás befogadóképesség megfigyelőképesség hangszínhallás Mindenütt zene kép a zenében zene a képen zene a zenében mindennel lehet zenélni hangszerek megszólaltatása hangszerek, hangszercsoportok hangjának s programzene népdalfeldolgozá átiratok hangszerek Képzőművészet Vizuális nevelés Természetismeret Irodalom 641

Kód Tantárgyi fejlesztési Témakörök Tevékenységformák zenei alkotóképesség Zenéljünk képről! világunk hangjai megfigyelése ritmushangszerek használata hangzó- és dalritmusok lejegyzése zenehallgatás felkészítés a hangversenyekre, a művészeti tevékenységek megjelenítésére, zeneművek üzenetének befogadása, értelmezése ismeretszerzés zeneművekről, zeneszerzőkről A tartalom fogalomrendszere Kapcsolódások (K) (L) (E) (P) a zeneművekben előforduló hangszerek, hangszeres együttesek zenekarok hangzásának felismerésére való képesség ritmus- és tempóérzék zeneértő és érző képesség a zenemű gondolati tartalmait közvetítő ki fejezőeszközök átélési és értelmezési képessége európai, humanista értékrend muzikalitás a különböző kultúrák iránti Korok, divatok szórakoztató zene zenetörténeti korszakok jellemző stílusjegyei, műfajai, zeneszerzői, táncai más népek dalai a zene világa, a világ zenéje a vezénylés művészete hangszerek megszólaltatása hangszercsoporto k, hangszerek hangjának megfigyelése hangzásbeli különbségek megfigyelése felkészítés a hangverse-nyekre zenei karakterek szerenád balett dzsessz divertimento schubertiáda ragtime palotás menüett verbunkos keringő mazurka boleró, polonéz, Tánc Irodalom Hon és népismeret Képzőművészet Anyanyelv 642

Kód Tantárgyi fejlesztési Témakörök Tevékenységformák (N) (K) (P) (S) (H) nyitottság hangszínérzék tonalitásérzék improvizációs képesség dallamhallás megfigyelőképesség együttműködési készség a másság elfogadása Zűrzavar / harmónia diszharmónia csend és hang hangzat vagy hangzavar beszéd vagy ének élő zenetörténet bevezetés a modern zenébe megfigyelése zenetörténeti korszakok jellegzetes műfajainak megfigyelése zeneművek énekelhető témáinak éneklése szolmizálva dalkarakterek összehasonlítása különböző karakterű dalok éneklése egyszerű többszólamúság megszólaltatása a zeneművek értelmezése hangzásbeli különbségek megfigyelése felkészítés a hangversenyekre zenei karakterek megfigyelése ismeretszerzés zeneszerzőkről és műveikről a zeneművek üzenetének befogadása, értelmezése énekbeszédet A tartalom fogalomrendszere csárdás ütemfajták, ütemmutatók zenetörténeti korok jellemző hangszerei, műfajai tonális atonális hármashangzat impresszionizmus elektronikus zene énekbeszéd (recitativo, recitálás) korunk zeneszerzői Kapcsolódások Képzőművészet Természetismeret Irodalom 643

Kód Tantárgyi fejlesztési Témakörök Tevékenységformák A tartalom fogalomrendszere tartalmazó dallamok éneklése hangközök tiszta éneklése, írása országismeret, hon- és népismeret, a közös európai kulturális értékek megismerése (H) ritmus- és tempóérzék Életképek / Élet a nap alatt/ az emberi népballada (N) zenei olvasás, írás kalendárium, ünnepek hangfajták más népek dalai (K) európai, humanista értékrend otthon, otthontalanság megfigyelése pásztor-, betyár-, éneklési kultúra foglalkozás, mesterség zenei karakterek rabénekek a dallam és szöveg kapcsolatára szöveg és dallam megfigyelése zeneszerzők épülő megfelelő előadásmód jelen lévő múlt a zeneművek szimbólumok kialakítása arcok és tájak befogadása, népszokások, muzikalitás Vedd át a dalt! értelmezése ünnepek, tonalitásérzék különböző hagyományok befogadóképesség karakterű dalok Himnusz önismeret éneklése műdal, népdal a különböző kultúrák iránti egyszerű gregorián zene nyitottság többszólamúság népének, korál a másság elfogadása megszólaltatása átélési és értelmező képesség néphagyományo k jellegzetességeinek megismerése, megelevenítése népzenei, műzenei felvételek meghallgatása országismeret, hon- és népismeret, a közös európai Kapcsolódások Képzőművészet Hon- és népismeret Tánc Irodalom 644

Kód Tantárgyi fejlesztési Témakörök Tevékenységformák kulturális értékek megismerése A tartalom fogalomrendszere Kapcsolódások (P) (L) (E) (K) (K) (L) komplex gondolkodás zenei emlékezet improvizációs képesség ritmus- és tempóérzék zenei hallás zenei olvasás-írás formaérzék belső hallás megfigyelőképesség együttműködési készség tolerancia zeneértő és -érző képesség a zenemű gondolati tartalmait Játsszunk zenét! formák, szerkezetek fokozás párhuzamok ellentétek quodlibet tükör arányok egyensúly csinálom és megértem Hang és lélek érzelmek megjelenítése a hangszerek megszólaltatása ritmushangszere k megszólaltatása a tanult ritmusképle-teket tartalmazó gyakorlatok megszólaltatása improvizáció a már ismert ritmusokkal a tanult hangokat tartalmazó dallamok megszólaltatása szolmizálva improvizáció a már ismert dallamfordulatokkal formai, szerkezeti megfigyelések végzése dalok éneklése egy és több szólamban zeneművek énekelhető témáinak éneklése szolmizálva az emberi hangfajták zenei ellentétek: staccato legato, hangos halk, gyors lassú, szóló tutti, magas mély hangszerek zenei formák szimmetria imitáció aranymetszés hangerő tempó hangmagasság fúga, kánon crescendodecrescendo notáció hangközök dúr moll népdalok műdalok Vizuális nevelés Képzőművészet Irodalom Anyanyelv Tánc Képzőművészet Tánc 645

Kód Tantárgyi fejlesztési Témakörök Tevékenységformák (N) (P) (N) (L) (K) (H) közvetítő-kifejező eszközök átélési és értelmezőképessége éneklési kultúra a dallam és szöveg kapcsolatára épülő megfelelő előadásmód kialakítása muzikalitás hangszínhallás zeneértő és -érző képesség érzelmi, értelmi intelligencia tolerancia önismeret a másság elfogadása zenei emlékezet ritmus - és tempóérzék zeneértő és -érző képesség európai, humanista értékrend formaérzék megfigyelőképesség műveltség megalapozása érzelmi, értelmi intelligencia művészetekben operamesék daloskert Milyen hangon? hangok és hangzók a zene végtelen változatossága Másodszor is érdekes? Zenelesen az én zeneszerzőm muzsikáló nagyvilág százszínű csokor Miért szép? a muzsika öröme Neked szól! Ki kicsoda a zenetörténetben? megismerése, megnevezése felkészítés a hangversenyekre zenei karakterek megfigyelése operák cselekményé-nek olvasása zeneművek üzenetének begogadása, értelmezése a korosztálynak megfelelő műzenei részletek hallgatása dalok éneklése ismeretszerzés zeneszerzőkről, zeneművekről ismeretszerzés zeneszerzőkről, zeneművekről felkészítés a hangversenyekre zenetörténeti korszakok jellegzetes műfajainak megfigyelése, meghallgatása üzenetének értelmezése zeneművek A tartalom fogalomrendszere alkalmazkodó ritmus hangszín, hangfajta, hangszerelés variáció, variáns opera részei librettó, partitúra ária tempó- és dinamikai jelzések zeneszerzők fontosabb életrajzi adatai zeneművekhez kapcsolódó zenei elnevezések a zenetörténet nagyjainak munkássága muzsikusokról szóló regények, irodalmi, képzőművészeti Kapcsolódások Irodalom Anyanyelv Tánc Irodalom 646

Kód Tantárgyi fejlesztési Témakörök Tevékenységformák A tartalom fogalomrendszere dalok éneklése alkotások hagyományok jellegzetességeinek megismerése, megelevenítése hon- és népismeret, a közös európai kulturális értékek megismerése a zenei műveltség megalapozása (P) zenei emlékezet Ehhez elme kell! hangzó és hangsorok (L) ritmus- és tempóérzék ritmus dalritmusok hangkészlet (K) zenei hallás dallam lejegyzése kvintkör (S) zenei olvasás-írás Jegyezd meg! amit illik tudni versek, kulcsok hangsúlyérzék a zeneértés nyelvtana mondókák ritmizálása zenei abc belső hallás bevezetés a zene világába a tanult módosító jelek megfigyelőképesség ritmusképle-teket módosított tonalitásérzék tartalmazó hangok (fi, szi, ta) műveltség gyakorlatok triola, kis éneklési készség megszólaltatása nyújtott, kis éles éneklés kézjelről ritmus hangközök ütemmutatók, éneklése, írása ütemfajták a hangok zenei formák elhelyezése a zeneszerzők vonalrendszerben a életrajzi adatai, relatív és az abszolút munkássága rendszer alapján zeneművek és dalok éneklése zeneszerzők szöveggel és dallamvonal szolmizálva Kapcsolódások Tánc Anyanyelv 647

A továbbhaladás feltételei A 7. évfolyam végén a tanult dallamok éneklése emlékezetből a tanult ritmusképletek hangoztatása verbunkos dallamok éneklése, népies műdalok éneklése a többször hallgatott zeneművek felismerése hallás után elemi ismeretek a tanult zenetörténeti korszakok jellegzetes stílusjegyeiről, zeneszerzőiről, műfajairól,a romantika stílusjegyei, műfajainak felsorolása a zenei szaknyelv pontos használata a hangjegyírás jelrendszerének pontos használata tájékozódás a kottában, zeneművek követése kottából dúr és moll hangnemek, két kereszt és két bé dallamalkotás népdalok dallami és formai törvényszerűségei alapján alapvető ismeretek a néphagyományokról, szokásokról, s az ehhez kapcsolódó dalanyag jellegzetességeiről A 8. évfolyam végén a tanult dallamok éneklése emlékezetből, bővítése 10-15 új dallal a tanult ritmusképletek hangoztatása, dinamikai jelek alkalmazása, könnyű dallamok és ritmusok írása és olvasása a többször hallgatott zeneművek felismerése hallás után, elhelyezése zenetörténeti korszakokban elemi ismeretek a tanult zenetörténeti korszakok jellegzetes stílusjegyeiről, zeneszerzőiről, műfajairól, a 19 20. századi zene stílusjegyei, műfajainak felsorolása a zenei szaknyelv pontos használata a hangjegyírás jelrendszerének pontos használata tájékozódás a kottában, zeneművek követése kottából dúr és moll hangnemek, két kereszt és két bé dallamalkotás ritmikai, dallami, formai és népzenei stílusokra vonatkozó ismeretek alapján alapvető ismeretek a néphagyományokról, szokásokról s az ehhez kapcsolódó dalanyag jellegzetességeiről 648

Mozgókép- és médiaismeret Célok és A Mozgóképkultúra és médiaismeret a mozgóképi szövegértés fejlesztését és a média társadalmi szerepének, valamint működésmódjának a feltárását célozza. Ez az audiovizuális írás-, olvasástudás alapjainak az elsajátítását és a kritikai médiatudatosság fejlesztését jelenti. A médianevelés olyan képesség- és személyiségfejlesztő eszközrendszer, amely szükséges ahhoz, hogy az állampolgárok az információrobbanás és a modern piacgazdaság korában ténylegesen tudjanak tájékozódni és választani. Mivel a média erősen meghatározza, hogyan gondolkodjunk a világ dolgairól, s hatása vetekszik a hagyományos szocializáció ágenseinek hatásával a családéval és az iskoláéval, a mozgókép- és médiaoktatás a demokráciára nevelésnek és olyan értékek elsajátításának az iskolája, mint a másság elfogadása, a kritikai gondolkodás vagy a tudatos választás képességének a fejlesztése. A mozgóképkultúra és médiaismeret oktatása során a tanulók felkészültséget szereznek a különböző médiaszövegekkel kapcsolatban az önálló és kritikus attitűd kialakítására, és olyan módszereket sajátítanak el, amelyek segítik őket abban, hogy nyitott szemlélettel használják a hagyományos és az új médiumokat. Az alábbiakban ismertetett kerettanterv tevékenységrendszerével lehetőséget ad arra, hogy a képességfejlesztési célokhoz olyan helyi tartalmak is kapcsolódjanak, amelyek figyelembe veszik az adott iskola nevelési-tanulási környezetének egészét, valamint a szociokulturális lehetőségeket és igényeket. Az elsősorban tevékenységbe ágyazott fejlesztés a befogadói attitűdökre és az alkotói magatartásra együttesen kíván hatni. További cél az, hogy a tanuló alakítsa, formálja a saját egészségét is szolgáló befogadói szokásait, legyen képes tudatosan választani a rendelkezésére álló médiumok közül, ismerje fel az életkorának, érettségének megfelelő mediatizált üzeneteket. 649

Tartalmak A dőlt betűvel szedett szöveg elsősorban példákat jelez, amelyeket hasonlóra lehet cserélni. 1. Megfigyelés Kód Témakörök Tevékenységek A tartalom fogalomrendszere I), T), P) A média és közönsége Felmérés készítése pl. a kisiskolások és médiatechnológia, médiaintézmény ko), lk), egy), p), i) A közönség médiafogyasztási a felnőttek médiahasználatáról, majd médiakategória, audiovizuális szokásainak tanulmányozása megadott ezek összehasonlítása a saját médiumok: film, televízió, szempontok alapján, az eredmények szokásokkal írásban (pl. kérdőív, infokommunikációs eszközök, CDlejegyzése. interjú) vagy vizuális megjelenítéssel ROM; nyomtatott médiumok: könyv, (diagram, grafikon stb.) sajtó, plakát, szóróanyagok; E), I), T) ko), n), lk), i) É), E), I), T) ko), n), szk, lk), p), k), i) Szereplők a médiában Az emberek viselkedésének megfigyelése a valóságban és a filmeken, illetve a televíziós műsorokban megadott, majd a tanulók által önállóan javasolt szempontok alapján. Azonosságok, eltérések regisztrálása, azok lejegyzése Helyszín- és időviszonylatok, illetve karakter- és konfliktusviszonylatok felismerése, megfigyelése a médiaszövegekben. Lényeges információk, tények azonosítása. Szituációk megfigyelésekor kulcsmozdulatok, mimika, és téri helyzetek megfigyelése, rekonstruálása rajzos, ill. képi vázlattal. A mozgókép egyes nyelvi elemeinek azonosítása szóban, ill. írásban, képben. (álló, ill. mozgóképeken) A szituációkban megjelenő szereplők helyzet- és értékkonfliktusainak felismerése képolvasás alapján és ezek kifejtése szóban ill. írásban. A leolvasott személyközi kapcsolati minta összevetése az elérhető tényekkel, információkkal. rádió; tömegkommunikáció látvány, kép, snitt; megörökítés és ábrázolás; nézőpont; képkivágások: totál, félközeli, szuperközeli; jelenet és esemény; helyszín és filmtér; studió; szituáció, történés; történet, cselekmény, személyiség, jellem, karakter, típus; kulcspozíció, statiszta; konfliktus, megoldás; következmény; információközlés, tényfeltárás, befolyásolás; kulturális kódok, társadalmi szerepek; jelmez; 650

2. Ismeretszerzés Kód Témakörök Tevékenységek A tartalom fogalomrendszere E), I) Az információ és megjelenése Hírműsorokból információ gyűjtése Mozgóképi szövegek felidézése jegyzeteléssel csak képek, ill. ko), n), lk), k), i) (elmesélése, illetve lejegyzése), a kommentár vagy audiohatások alapján. mozgóképi memória működtetése. É), E), K), I), TE), T) ko), szk), d), lk), egy), p), k), i) Ismeretszerzés személyes beszélgetésekből, tanári előadásokból, statisztikai táblázatokból, lexikonból, könyvtárból, internetről. Egy kiválasztott téma bemutatása különféle közvetítő közegben: nyomtatott médiumok, valamint személyközi kommunikáció, ill. internetböngészés segítségével, majd az információtartalom elrendezése, értelmezése, pl. újság, kiállítás, album formájában. információ; műsortípus, hír, kommentár; asszociáció; kutatás, projekt, médiaműfajok 3. Kommunikáció Kód Témakörök Tevékenységek A tartalom fogalomrendszere I) A mozgóképnyelve Mozgóképolvasás során a filmtér és montázs(elv), reprodukció; Az elemi mozgóképi szövegalkotó filmidő értelmezése élőszó lineáris és párhuzamos történetfűzés; ko), n), d), lk), k) kódok felismerése, mozgóképolvasás. segítségével. flash-back; testbeszéd, A mozgókép kettős természetének metakommunikáció; motívum; bemutatása saját, kiválasztott filmrészletekkel, tévéműsorokkal. K), P) ko), szk, lk), egy), p), k), i) Az elemi mozgóképi szövegalkotó kódok alkalmazása, mozgóképírás. H),T) ko), n), szk), lk), egy), k), i), Egyszerű (időben és térben egybefüggő) cselekmények képsorozatokkal történő megjelenítése, tagolása. Filmnyelvi gyakorlatok videokamera és zártlánc segítségével valamely környezetről, ill. eseményről. Fontos mozzanatok, kulcsjelenetek kiemelése és megjelenítése közösen kiválasztott, megfigyelt esemény(ek)ből és ezek rögzítése képpel (pl. fotó, kroki, vázlat) keretezés, képkivágás, képmező, képi elem; képi egyensúly; nézőpont; megvilágítás, főfény; mélységélesség; kameramozgás, expozíció, konfliktus, fordulat, esemény, megoldás, lezárás; állókép, mozgókép; 651

Kód Témakörök Tevékenységek A tartalom fogalomrendszere É), H), K), P) Átélt, elképzelt vagy hallott esemény Személyes, saját élményekhez filmműfajok; story-board, tudósítás, mozgóképi megjelenítésének kapcsolódó film(részlet)terv készítése riport, interjú; kiemelés; cselekmény. ko), n), d), lk), i) megtervezése az életkornak megfelelő képes forgatókönyv segítségével. történet, elbeszélés; jelenet, képsor, fix szinten (story-board, animáció, interjú) beállítás; hangsáv, zörej, zene, dialógus, monológ; képváltás; animáció, mozgásfázis; 4. Értelmezés, elemzés, tolerancia Kód Témakörök Tevékenységek A tartalom fogalomrendszere H), E) A mozgókép nyelve Filmben, tévéműsorban megfigyelt mimika, gesztus, térköz, Mozgóképi szövegkörnyezetben közvetlen és közvetett emberi színész, civilszereplő; ko), n), lk) d), k), i) megfigyelt emberi kommunikáció értelmezése, kifejtése élőszóban és írásban. kommunikáció elemzése élőszóban ill. írásban. É), H), E), I), TE), T), P) ko), n), szk), d), lk), é), egy), p), k), i) ko), n), lk), k) ko), p), i) Szereplők a médiában (kb. 8 tanóra) Sztereotípiák és konvenciók azonosítása a mozgóképi szövegkörnyezetben. A mozgókép nyelve Mozgóképi szövegkörnyezetben megfigyelt egyszerű (teret és időt formáló) képkapcsolatok értelmezése élőszóban és írásban. Mozgóképi szövegkörnyezetben megfigyelt kép-hang kapcsolatok értelmezése élőszóban. Mozgókép olvasása szóbeli elemzéssel (irányított beszélgetés): a tapasztalati valóság összevetése annak médiabeli megjelenítésével. (Ajánlott témák: nemek, foglalkozások, életmódminták, kisebbségek stb.) Különböző filmműfajok képkapcsolási sajátosságainak megfigyelése, elemzése élőszóban és írásban A hang képértelmező szerepének megfigyelése és memorizálása a különböző audiovizuális műfajokban, mint néző befogadásának irányítása (pl. azonosulás, feszültségkeltés stb.) képkivágás, megvilágítás, kompozíció; hossz, tempó; ismétlés; szerkesztés; tájékoztatás, befolyásolás; figuraalkotás, tipizálás; másság, előítélet; kultúra, szubkultúra; etnikum, tolerancia, dokumentumfilm, játékfilm, klip; etűd, reklámfilm; vágás, áttűnés, kép a képben; atmoszféra, hangkulissza, kép-és hangtördelés; zörej, zene, hang, hangszín, hangerő, beszédritmus, intonáció; narrátor; propagandafilm, ismeretterjesztő film, riportfilm, showműsor; 652

Kód Témakörök Tevékenységek A tartalom fogalomrendszere TE), I) A média és közönsége Vélemények ütköztetése egy Vita a média használatával kapcsolatos kiválasztott korosztály vagy társadalmi megfigyelések alapján a média réteg (pl. a gyermekek) ko), n), szk), d), lk), é), egy), k), i) n), lk), k), i) társadalmi működésmódjáról. szerepéről, médiahasználatáról (elsősorban televízió, videó, sajtó): a média hatása a fogyasztói szokásokra, és az emberi érintkezés formáira. vitakultúra, mediatizálódás, ORTT; dokumentum és fikció; média tulajdonos; közszolgálati és a kereskedelmi média; célközönség, korhatár, műsoridő, műsorsáv, előzetes, műsorfüzet, műsorrend, tematizáció, csatorna-image, nézettség, sorozatelv; 5. Kritikai gondol-kodás, problé-maérzékenység Kód Témakörök Tevékenységek A tartalom fogalomrendszere É), T) A valóság média-reprezentációja Felkészülés és továbbgondolás önálló tárgyilagosság, elfogultság; Önálló kérdések megfogalmazása a kérdésekkel írásban és élőszóban. provokáció; n), lk), k) tárgyalt témával kapcsolatban T) A lényeg kiemelése írott, látott és hallott szövegekből. H), E), K), I) ko), n), szk), lk), egy), p), k), i) Mozgóképi szövegek értelmezése alapján feltevések, állítások megfogalmazása a szöveg keletkezésének hátteréről, a közlő (szerző, médiaintézmény) szándékairól. Érvek gyűjtése a feltevések mellett és ellen. A nyomtatott médium néhány jellegzetes szövegtípusának felismerése (műfaj és ábrázolási eszköz). Összefoglalók készítése, ill. bemutatása műsorokról, filmekről, sajtóközleményekről. Jegyzet vagy glossza írása, felolvasása egyénileg választott témában. Mozgó-, állókép, cikk átértelmezése címadással, képaláírással. hír, jelentés, információ, tudósítás; riport; vezércikk, kommentár, jegyzet, glossza, sajtófotó; célközönség, fikció; irónia; nyilvánosság, sajtószabadság; újság, cím, címlap, kép, képaláírás, rovatszerkezet 653

6. Önismeret, együttműködés, választás, tolerancia, alkotásra való beállítódás Kód Témakörök Tevékenységek A tartalom fogalomrendszere É), H), E), K), I), TE), T), P) ko), n), szk), lk), é), k), i) A média és közönsége Saját médiahasználati szokások kritikus megfigyelésére alapozó tudatos mű- és műsorválasztás. értékválasztás, műsorelőzetes, műsoridő, műsorsáv, műsorfüzet, É), H), E), K) ko), n), szk), lk), egy, ) p), k), i) ko), n), szk), lk), egy), p), k), i) A mozgókép nyelve A művekben, műsorokban megjelenő konfliktusok, viselkedési módok és megoldások tudatos-kritikai elemzésén, illetve a valóságismereten alapuló szerepjátékok, szövegképzési gyakorlatok. Egyszerű mozgóképi szövegek létrehozásának előkészítése és azok kivitelezése. Szöveges-képes napló készítése saját médiahasználati szokásokról (pl: Azonosulás, kritika, részvétel és részvétlenség a képernyő előtt A televízió hatása a mindennapi szokásaimra, ízlésemre Hogyan választom ki, hogy mit nézzek, mit olvassak, mit hallgassak? ) Imporvizatív szerepjátékok ill. szituációs gyakorlatok: előre nem ismert konfliktusok megoldása és ezek összevetése a médiában megjelent viselkedési módokkal. Kamerába vágott mozgóképi gyakorlatok, rövid jelenetek térélményi megszervezése, képsor tagolása, dialógustervezése, technikai rögzítése. műsorrend; arculat; image; háttértévézés, háttérrádiózás; képernyőfüggőség; folyamatábrázolás, karakter, szerepek (pl. hős, álhős, segítő, áldozat stb.) stáb, rendező, operatőr, sztár, világosítás, jelenet, maszkmester, hangmérnök, vágó; dialógus 654

A tudatosítást irányító fontosabb kérdések (a NAT-ban szereplő kérdések álló betűvel, a kerettantervé dőlt betűvel szedve): 1. Mi a televízió (mozi, rádió, újság) szerepe az életemben és mások életében? Hogyan választom ki, hogy mit nézzek, mit olvassak, mit hallgassak? 2. Befolyásolja-e (és hogyan) a média használata a napirendemet (és másokét)? Hogyan hat a televízió mindennapi szokásaimra, ízlésemre? 3. Van-e különbség a felnőttek és a gyerekek médiafogyasztási szokásai között? 4. Mi olvasható le az emberek külső megjelenése és viselkedése alapján? 5. Miben különbözik egymástól a személyes (közvetlen) kommunikáció és a médiumokon keresztül történő (közvetett) kommunikáció? 6. Mit tekinthetünk médiumnak? 7. Miért élt az ember mindig is a közvetett kommunikáció (pl. a képiség) eszközeivel? 8. Miért akarja magát az ember minél inkább természethűen megörökíteni? Hol tartunk ebben most? 9. Mit jelent a nyilvánosság az életünkben? Hogyan alakulhatott ki a mai nyilvánosság? 10. Hogyan vizsgálhatjuk valamely korban és társadalomban a nyilvánosságot? 11. Miféle médium az, amelyik egyszerre ábrázol és reprodukál? Vajon miért képes erre? 12. Milyen eszközökkel tereli a mozgóképi szöveg szerzője a figyelmünket? Vajon miért érdemes ennek utánajárnunk? 13. Milyen szempontok szerint különböztethetőek meg a mozgóképi szövegek egymástól? 14. Melyek a film legfontosabb hatáselemei, kifejezőeszközei? 15. Mi köze van a valóságnak a médiában megjelenő világhoz, miféle világot jelenít meg a média? 16. Kinek az érdeke, hogy sok csatorna sokféle műsort közvetítsen? 17. Miért van annyi reklám a világban? Vajon mit lehet és mit nem lehet reklámozni? Milyen szempontok szerint, milyen módon elemezhető egy reklámfilm? 18. Miért és hogyan lesz valamiből hír a médiában? 19. Befolyásolja-e az információ értelmezését a hordozó médium sajátossága? A továbbhaladás feltételei A 7. évfolyam végén legyen képes a média társadalmi szerepének megfigyelésére a médiafogyasztási szokások feltárásán keresztül; tudja a látvány, a szöveg, ill. az esemény lényeges és lényegtelen elemeit egymástól elválasztani, és erről beszélni, véleményét elmondani; legyen tisztában a média befolyásoló technikáival a magánéletre, ill. a társadalmi érintkezés különféle területeire; tudatosítsa magában az audiovizuális olvasás és írás alapjait; legyen tisztában a mozgóképi közlésmód formanyelvi alapjaival és egyszerű technikai eszközeivel; vegyen részt egyszerű sajtó- és mozgóképi szövegek, létrehozásának előkészítésében; ismerje, értse a tantárgy aktualizált fogalomrendszerét; véleményének megfogalmazásakor helyesen használja a szakkifejezéseket. A 8. évfolyam végén tudja a látvány, a szöveg, ill. az esemény lényeges és lényegtelen elemeit egymástól elválasztani, és ezt alkotó módon használni; legyen tisztában a média befolyásoló technikáival a közéletre, ill. a társadalmi érintkezés különféle területeire; használja az audiovizuális olvasás és írás alapjait; 655

legyen tisztában a mozgóképi közlésmód formanyelvi alapjaival értse a montázselv lényegét; önállóan tudjon működtetni legalább egy olyan technikai eszközt, amellyel nyomtatott médium, ill. álló vagy mozgókép készíthető (pl. számítógép, nyomtató; szkenner, fénymásoló, fényképezőgép, videokamera, magnó, videólejátszó) vegyen részt egyszerű sajtó- és mozgóképi szövegek létrehozásában, kivitelezésében; értse, használja a tantárgy fogalomrendszerét; véleményét, elemzését szóban és írásban szabatosan tudja kifejezni. 656

Vizuális kultúra A vizuális kultúra tanításának célja hozzásegíteni a tanulókat a sajátos képi közlések, vizuális művészeti alkotások mélyebb átéléséhez, értelmezéséhez. Célja továbbá azoknak a képességeknek, készségeknek a fejlesztése, ismereteknek az átadása, amelyek a vizuális kommunikáció magasabb szintű műveléséhez, a látható világ használatához, alakításához, a kreativitás fejlesztéséhez szükségesek. A műveltségterület nem csupán a hagyományos képző- és iparművészettel foglalkozik, hanem magába foglalja a vizuális jelenségek, a vizuális közlések köznapi formáit is. Mivel a képzőművészet, a vizuális kommunikáció, illetve a tárgy- és környezetkultúra területei a különböző életkorokban, sőt személyenként is eltérő mértékben képesek kifejteni motiváló hatásukat és különböző képességek fejlesztésére alkalmasak, fokozott lehetőség nyílik a differenciálásra. A vizuális kultúra megfelelő szintű tanítása meghatározó ismeretszerzési és feldolgozási eszközt biztosít a többi műveltségi terület oktatásához, és hatással van azok elsajátításának színvonalára is. A vizuális kultúra kerettanterv A) és B) változata A kerettanterv A) és B) változatának szerkezete megegyezik a Nat 2003 vizuális kultúra műveltségi részterületének szerkezetével. Ezekben a különböző tevékenységek, tananyagok (fogalmak) csakúgy mint az alaptantervben abban a képességcsaládban szerepelnek, amelyek fejlesztését leginkább szolgálják. Itt csak az újonnan belépő tevékenységeket említjük, ami nem jelenti azt, hogy abban a képzési szakaszban a már korábban megjelenő tevékenységek ne szerepelnének továbbra is. (A szabadkézi rajzolás például minden szakaszban fontos eleme a képzésnek!) Az A) és B) változatban a témakörök nem sorrendben, hanem a csoport adottságainak megfelelően, a szaktanár döntése alapján, folyamatosan, ismétlődően, egymással összekapcsolva, komplex kapcsán kerülnek feldolgozásra, szükség szerint eltérő metodikával esetenként alárendelve a szaktanár által választott tartalomnak. A kerettanterv témaköreihez időkeretek nem határozhatók meg, mivel a vizuális művészeti nevelés olyan komplex ban, feladategyüttesekben valósul meg, amelyekben egyidejűleg több különböző képesség fejlesztése és különböző ismeretek megszerzése történik. Így az egyes témakörök, projektek a tanár döntéseit, feldolgozásra vonatkozó elképzeléseit tartalmazó, a tanulócsoportok sajátosságait is figyelembe vevő tanéves tanítási programjában fognak időkeretekben is realizálódni. A vizuális kultúra kerettanterv C) változata A vizuális kultúra kerettanterv C) változata projektrendszerű, abban egy-egy témakör köré csoportosítva jelennek meg a fejlesztést szolgáló tevékenységek, a megszerzendő ismeretek. Ez a tanulási forma nagyobb lehetőséget nyújt az integrációra, a más tanórákon szerzett ismeretek hasznosítására. Az átfogó témakörök kijelölése a lehetséges kapcsolódások figyelembevételével történt. Más tantárgyi tartalmak érintése természetesen a vizuális kultúra aspektusából történik. A kerettanterv csak az átfogó témakörökre tesz javaslatot, és arra, hogy ott milyen vizuális fejlesztési tevékenységek ajánlottak. Egy-egy témakörön belül több projekt is szervezhető. A tanár feladata, hogy meghatározza, aktualizálja, pontosítsa a konkrét projektat, a tanulócsoportok ismeretében megtervezze azok sorrendjét és az optimális időkereteket. A továbbhaladás feltételei az A), B) és C) változatoknál azonosak! Célok és a tanulók látáskultúrájának megalapozása, látni és láttatni a vizuális megismerő-, befogadó- és alkotóképességek fejlesztése a látvány mélyebb tartalmának, jelentésének, esztétikai üzenetének megértésének elősegítése 657

a kommunikáció köznapi, művészi, műszaki és tudományos módjainak, a közlés és kifejezés képi formáinak megismertetése a látható, tapintható tárgyi valóságban, a képi világban való eligazodás segítése, személyes alkotói utak bejárására bátorítás a képi, plasztikai ábrázoló, kifejező-, közlő-, alakító-, konstruálóképességek fejlesztése gondolatban és érzelmekben gazdag tevékenységek által a tanulók kritikus befogadási képességének megalapozása, az információk közötti szelektáló képesség fejlesztése a művészeti nevelés értékközvetítő, értékteremtő személyiségformáló szerepet tölt be érzelmekkel kísért szabad önkifejezés, fokozott realitásigény, objektív képi gondolkodás fejlesztése. a befogadóképesség a látvány analízisén, a műalkotások elemzésén (egyetemes és magyar művészettörténeti stíluskorszakok, magyar népművészet), értékelésén, leírásán, a vizuális ítéletalkotás szabályainak elsajátításán át fejleszthető. Fejlesztési követelmények az 5 8. évfolyamon: A tantárgy differenciáltan fejleszti a képességeket, készségeket, ismereteket, és hozzájárul a magatartásbeli, jellembeli fejlődéshez: a nyitottság, érzékenység fejlesztésével a vizuális élmények, esztétikai hatások iránti érdeklődés felkeltésével a változatos alkotótevékenységek motiválásával a részeletgazdag emlékezet fejlesztésével, a tudatos megfigyelés eszközeivel, vizuális viszonyok összefüggéseinek megértetésével az esztétikai, művészeti képzetekben való gondolkodás elősegítésével produktív és reproduktív alkotások létrehozásával ízlésítéletek egyéniségüknek megfelelő megfogalmaztatásával A tantárgyi fejlesztési kódolása: 1. Megismerő- és befogadóképességek 1.1. Közvetlen tapasztalás útján szerzett élmények feldolgozási képessége motoros készségek 1.2. Ismeretszerzési képességek tanulási képességek térbeli tájékozódás 1.3 Kommnikációs képességek 2. Kreativitás 2.1 Alkotóképességek 2.2 Problémamegoldó képesség 3. Önismeret, önértékelés, önszabályozás 658

Vizuális kultúra 5 6. évfolyam A táblázatokban félkövér szedéssel jelöltük a B) (minimális) változat tevékenységeit és a legfontosabb fogalmakat. Csak az újonnan belépő tevékenységeket említjük. A dőlt betűvel szedett példák más hasonlóra cserélhetők. A) és B) változat 1. Megismerő- és befogadóképességek Kód Tantárgyi fejlesztési (K) 1.1. Közvetlen tapasztalás útján szerzett élmények feldolgozási képessége motoros készségek 1.1. Közvetlen tapasztalás útján szerzett élmények feldolgozási képessége motoros készségek Témakörök Tevékenységek A tartalom fogalomrendszere Kapcsolódások Jelenségek, látványok megfigyelése adott szempontok alapján. Érzékelhető tulajdonságok alapján az azonosságok és különbözőségek tudatosítása. A megfigyelt jelenség, látvány elemeinek megnevezése. A megfigyelt elemek egymáshoz való térbeli helyzetének, arányainak megállapítása. Egyszerű tárgyak elöl-, felül-, és oldalnézetének rajza. Tárgyak hosszmetszete, keresztmetszete metszetrajza. A nézőpont változtatásából következő látványváltozások ábrázolása szabadkézi rajzban. A megfigyelt látványelemek fontosabb formai sajátosságainak (formakarakter) visszaadása szabadkézi rajzban. A tárgyak lokálszínének meghatározása, megjelenítése festőtechnikákkal. A tárgyak, anyagok felületi sajátosságainak (textúra) rajzi, plasztikai kifejezése. A megvilágítás, a fény- árnyék térbeli modell, nézőpont, arányok, szemmagasság, rálátás, alálátás, hosszmetszet keresztmetszet, metszetrajz, szerkezet, értelmező rajz, nézetek (elölnézet, felülnézet, oldalnézet), formakarakter textúra, lokálszín, természetes fény, mesterséges fény, megvilágítás, fény-árnyék, látványszerű ábrázolás, foltképzés, rajztoll Természetismeret Matematika Technika Magyar nyelv és irodalom 659

Kód (H) (K) (Ö) (H) Tantárgyi fejlesztési 1.1. Közvetlen tapasztalás útján szerzett élmények feldolgozási képessége motoros készségek 1.2. Közvetlen tapasztalás útján szerzett élmények feldolgozási képessége motoros készségek 1.2. Ismeret-szerzési képességek térbeli tájékozódás Témakörök Tevékenységek A tartalom fogalomrendszere Kapcsolódások Egyszerű téri helyzetek leírása, megjelenítése szabadkézi rajzban. Mozgásélmények megjelenítése. Egyszerű kéziszerszámok használata. hatások megfigyelése, rajzos megjelenítése. Szemmagasságban elhelyezkedő formák látványszerű ábrázolása, a rálátás, alálátás érzékeltetése. A téri megjelenítés fő eszközeinek (takarás, rövidülés) alkalmazása. Ismert útvonal rajzának elkészítése. Mozgásélmények felidézése, megjelenítése. Időbeli folyamatok, változások megfigyelése, ábrázolása. Történések, események elmondása, majd részekre bontása, a jellemző fázisok meghatá-rozása. A fázisok megjelenítése képsorozattal; valamint plasztikai sorozatban. Tárgy- és makettkészítéshez használatos egyszerű kéziszerszámok használata. Különböző festőtechnikák és grafikai technikák kipróbálása. téri megjelenítés (takarás, rövidülés), elemző-magyarázó rajz, makett, útvonalrajz Testtartás, gesztus, mimika, kézműves technika, műfaji sajátosságok, tárgykultúra, környezetkultúra, népművészet, népszokások Modellezés, tollrajz, nemezelés, makettkészítés, térberendezés, frottázs, fénymásolás, fényképezés, videó, számítógép, plasztika, textilplasztika, papírplasztika Természetismeret Történelem Testnevelés Dráma és tánc Természetismeret Magyar nyelv és irodalom Történelem Technika (Ö) (egy) 1.2. Ismeret-szerzési képességek térbeli tájékozódás Különböző megjelenítése. mozgások Pillanatfelvétel, sorozatfelvétel, a mozgóképes rögzítés lehetőségeinek tanulmányozása. Mozgásos és dramatikus játékok, rekonstruált történések. A testtartás, gesztusok, mimika Pillanatfelvétel, sorozatfelvétel, animáció, tárgyanimáció, képregény, rekonstrukció, hang és kép együttes használata Testnevelés Dráma és tánc Magyar nyelv és irodalom 660

Kód (H) (K) (Ö) (K) Tantárgyi fejlesztési 1.2. Ismeret-szerzési képességek térbeli tájékozódás Témakörök Tevékenységek A tartalom fogalomrendszere Kapcsolódások Ismerkedés műalkotásokkal. megfigyelése, kifejező használata ábrázolásokban. Kép és hang kölcsönhatásának tanulmányozása színpadi előadásokban, mozgóképes alkotásokban. Történetmesélés kifejező mozgásokkal, hanghatásokkal árnyjátékban, egyszerű animációban. Tárgyanimáció készítése. A hangok képi jelzése képregényekben. Jelmez, díszlet tervezése, készítése közös, csoportos produkciókhoz. Művészettörténeti, kortárs művészeti alkotások használata a különböző hoz kapcsolva. Elemző beszélgetés műalkotásokról. A különböző művészeti ágak: képzőművészet, iparművészet, színházművészet, irodalom művészet, építészet, filmművészet, táncművészet, zeneművészet főbb jellemzőinek megismerése. A bemutatott műalkotások technikáinak azonosítása. A képzőművészeti műfajok Ének-zene Magyar nyelv és irodalom Dráma és tánc 661

Kód (H) (K) (E) (K) (E) (Ö) (H) (E) (K) Tantárgyi fejlesztési 1.2. Ismeret-szerzési képességek térbeli tájékozódás 1.2. Ismeret-szerzési képességek térbeli tájékozódás Témakörök Tevékenységek A tartalom fogalomrendszere Kapcsolódások Műalkotásokkal kapcsolatos ismeretszerzés. Műalkotásokkal kapcsolatos ismeretszerzés. (festészet, szobrászat, grafika) legfontosabb jellegzetességeinek tanulmányozása. Utalás művészettörténeti korokra, a különböző kontinensek művészetére. Reprodukciók csoportosítása különböző szempontok szerint. Tárgyak, eszközök, szerszámok tanulmányozása szűkebb, tágabb környezetünkben. A tárgyak csoportosítása különböző funkciói alapján (kultikus, hétköznapi és műtárgy). Az egyedi és sokszorosított tárgyak (berendezési tárgyak, konyhai eszközök) összehasonlítása. Ismeretszerzés a tárgyak előállításának technikáiról, a formát, díszítményt meghatározó tényezők számbavétele. Ismerkedés egyszerű kifejező és tárgykészítő technikákkal. Nemezelés, szövés, batikolás, agyag- és gipszmunkák készítése. Tárgykészítés természetes anyagokból. Tárgyak (egyedi, sokszorosított), öltözék, berendezési tárgyak, tárgyak (kultikus, hétköznapi, műtárgy), konyhai eszközök, lakókörnyezet Nemezelés, batik Matematika Történelem Technika Technika Magyar nyelv és irodalom Hon és 662

Kód (H) (E) (H) Tantárgyi fejlesztési 1.2. Ismeret-szerzési képességek térbeli tájékozódás 1.3. Kommu-nikációs képességek Témakörök Tevékenységek A tartalom fogalomrendszere Kapcsolódások A gyűjtött információk feldolgozása. A legfontosabb vizuális jelek, jelzések, szimbólumok alkalmazása. A közvetlen környezetben található tárgyakon a forma és rendeltetés kapcsolatának elemzése. Az emberélet fő fordulóinak ünnepei a művészetek tükrében; saját és más nemzetek ünnepi szokásainak párhuzamba állítása. Ismeretek szerzése a népművészet, népszokások, tárgykultúra és az életmód kapcsolatáról, tárgyiasult formáiról. Önálló kérdések megfogalmazása a tárgyalt témával kapcsolatban. Rajzos és írásos válasz szóbeli vagy írásbeli kérdésekre. Tárgyak, reprodukciók gyűjtése, bemutatása. Képek, látványok, események leírása, leírás alapján kép készítése. A természeti és az ember alkotta környezet viszonyának, főbb jellemzőinek vizsgálata. Téralkotás makettkészítéssel, térberendezéssel. Plasztikai műfajok tanulmányozása. Textilplasztika készítése. Tájékozódás a Szépművészeti Múzeumról. A mindennapi életben, tájékozódásban, közlekedésben, vásárláskor, szolgáltatások igénybevételéhez használatos Reprodukció, művészeti kor, művészeti ágak, filmművészet, iparművészet, irodalom, képzőművészet (festészet, szobrászat, grafika), építészet, színházművészet, táncművészet, Szépművészeti Múzeum, Textilplasztika Jelek, jelzések, szimbólumok, piktogram, embléma, ábra, monotípia, levonat, grafika, (egyedi, sokszorosított), népismeret Dráma és tánc Ének-zene Informatika Történelem Technika Magyar nyelv és irodalom Természetismeret Informatika Technika Honnépismeret és 663

Kód (Ö) (H) Tantárgyi fejlesztési 1.3. Kommu-nikációs képességek 1.3. Kommu-nikációs képességek Témakörök Tevékenységek A tartalom fogalomrendszere Kapcsolódások Képi utasítások követése, illetve ilyenek létrehozása. A sík- és térbeli kifejezés, közlés vizuális nyelvi elemeinek (vonal, sík, forma, szín) korosztályi szintű használata különböző célú kompozíciókban. fontosabb jelek, jelzések, szimbólumok (piktogramok, útjelző táblák, emblémák, ábrák, márkajelzések) ismerete és használata. Lenyomatok készítése, nyom- és jelhagyás, nyomolvasás, az utalások értelmezése. A művészi és a köznapi vizuális közlések, fényképek, reprodukciók gyűjtése a tömegkommunikációs médiából, a mindennapi környezetből. Látványból, képzeletből, gesztusból indított képi közlések. papírdúc tömegkommunikáció, média, információ, rögzített közlések, sokszorosított közlések, szövegkép a vizuális nyelv alapelemei, képmező, képkivágás, képmező osztása (egyensúlyos, egyensúlytalan), komponálás, kompozíció, színszimbolika, képi egyensúly, képi ritmus, formaátírás, formaredukció, monokróm színes, hatos színkör, főszínek, mellékszínek faktúraképzés, kalligráfia Technika Történelem Informatika Matematika 664

2. Kreativitás Kód (Ö) (szk) 2.2. Problémamegoldó képesség Témakörök Tevékenységek A tartalom fogalomrendszere Kapcsolódások Egyszerű tárgy létrehozása. Tárgytervezői nál természeti előképek alkalmazása. Ismert alkotótechnikák kipróbálása A gyakorlati ban saját elképzelések megvalósítása. Tervvázlatok készítése. Szabad asszociációs játékok. Felületek dekoratív kialakítása. Reflektálás irodalmi, Hang és kép együttes alkalmazása zenei, filmes élményekre árnyjátékokban, vagy más műfajú saját kifejező szándékú előadásokban (pl. tárgyanimáció). alkotásokban. Más műalkotásokhoz kapcsolódó illusztratív vagy kifejező jellegű alkotások. A gyakorlati Reagálás az iskolai élet kínálta fokozottan önálló előkészítése, megoldása. Gazdaságos anyaghasználat gyakorlása. vizuális problémahelyzetekre, megoldási tervek készítése. Az iskolai környezet különböző színtereinek, arculatának alakítása. Rögtönzött eszközök készítése. A feladatmegoldáshoz célszerűen alkalmas környezet kialakítása. Arculat, kiállítás, bemutató Tantárgyi fejlesztési 2.1. Alkotóképességek Természetismeret Technika Hon- és népismeret Montázs Dráma és tánc Ének-zene Magyar nyelv és irodalom Technika 3. Önismeret, önértékelés, önszabályozás Kód Tantárgyi fejlesztési Témakörök Tevékenységek A tartalom fogalomrendszere Kapcsolódások (Ö) Személyes preferenciák Saját munkák több szempontú Páros munka, egyéni munka, tudatosítása. Társakkal való elemzése, értékelése, besorolása a csoportmunka társak munkái közé. Saját és mások együttműködés különböző munkájának összehasonlítása. végzése során. Egy-egy alkotási folyamat részekre 665

Kód Tantárgyi fejlesztési Témakörök Tevékenységek A tartalom fogalomrendszere Kapcsolódások bontása, az egyes fázisok önkritikus értékelése. Tevékenységek párban. C) változat Ez a tantervi ajánlat a más tantárgyakkal történő harmonikus együttműködésen alapszik. Az összehangolás alapját azok a jelenségek, témakörök jelentik, amelyek többféle művészetet és többféle tudományterületet egyszerre érintenek. Egy-egy témakörhöz kapcsolódóan több projekt is szervezhető. Az itt közölt felsorolás nem képez didaktikai sorrendet. A tanár feladata, hogy meghatározza, aktualizálja, pontosítsa az ezekből kifejthető konkrét projektat, a tanulócsoportok ismeretében megtervezze azok sorrendjét, és az optimális időkereteket meghatározza. Az egy-egy témakörnél felsorolt tevékenységek rugalmasan kezelendők, hiszen azok szerepeltetése több különböző projekt során is indokolt lehet. A táblázatban félkövér szedéssel jelöltük a B) (minimális) változat tevékenységeit és a legfontosabb fogalmakat. 666

Kód (Ö) (K) (H) (K) (ko) (é) (egy) (lk) Tantárgyi fejlesztési 1.1. Jelenségek megfigyelése 1.2. Közvetlen környezetben található tárgyakon a forma és rendeltetés elemzése 2.1. Felületek dekoratív kialakítása. 2.1. Egyszerű tárgy létrehozása 2.2. A gyakorlati fokozottan önálló előkészítése, megoldása 3. Páros munkák Témakörök Tevékenységek A tartalom fogalomrendszere Kapcsolódások PROJEKT 1. (A külső és belső kapcsolata, felület, burok forma tartalom) A tárgyak, anyagok, termések, felületi sajátosságainak (textúra) vizsgálata, rajzi, plasztikai kifejezése. Öltözködési szokások megbeszélése. Az öltözködést meghatározó természeti és kulturális hatások vizsgálata, reprodukciók gyűjtése, különböző szempontú csoportosítása. Egyszerű tárgy létrehozása: Jelmez, maszk, díszlet tervezés és készítés különböző történetmesélő és dramatikus játékokhoz. Arc- és testfestés. Nemezelés, szövés, batikolás, agyag és gipszmunkák készítése. A gyakorlati fokozottan önálló előkészítése, megoldása. A gazdaságos anyaghasználat gyakorlása. Felületek dekoratív kialakítása. A közvetlen környezetben található tárgyakon a forma és rendeltetés elemzése. Páros munkák. Textúra, foltképzés Nemezelés, batik kézműves technika, fénymásolás Magyar nyelv és irodalom: Drámajátékok Történelem: Történelmi szituációk eljátszása Technika és életvitel: Ruházkodás, textíliák, divat Dráma és tánc: Figurajellemzés verbális Természetismere t: A földfelszín változása Egészségtan: A külső megjelenés összetevői 667

Kód (H) (K) (E) (lk) (egy) (ko) 668 Tantárgyi fejlesztési 1.2. Elemző beszélgetés műalkotásokról 1.2. Önálló kérdések megfogalmazása a tárgyalt témával kapcsolatban 2.1. Egyszerű tárgy létrehozása 3. Tevékenység párban Témakörök Tevékenységek A tartalom fogalomrendszere Kapcsolódások PROJEKT 2. (Rész egész, töredék, fázis, egyén és csoport) (Szerkezet, felépítés, működő szerkezet, művek szerkezete) Tárgyak felépítését, tagoltságát elemző-magyarázó térbeli modellek, tér- és tömegviszonyokat értelmező makettek készítése. Egyén és csoport viszonylatainak feldolgozása ábrák, grafikonok, vizuális jelek, érzékletes képi formák segítségével. Történések eljátszása, elmondása, majd részekre bontása, a jellemző fázisok meghatározása. A fázisok megjelenítése képsorozattal, valamint plasztikai sorozatban. Egy-egy alkotási folyamat részekre bontása. Elemző beszélgetés műalkotásokról. Kifejező alkotásokban törekvés a célnak megfelelő kompozíció kialakítására. Tevékenységek párban, csoportban, szabad asszociációs játékok. Egyszerű tárgyak elöl-, felül- és oldalnézetének rajza. Tárgyak hosszmetszete, keresztmetszetrajza. A tárgyak csoportosítása különböző funkcióik alapján (kultikus, hétköznapi és műtárgy). Tárgyak, eszközök, szerszámok tanulmányozása szűkebb, tágabb környezetünkben. Tárgy-, makettkészítéshez és modellezéshez használatos egyszerű kéziszerszámok használata. Elemző-magyarázó rajz, modellezés Képregény, fényképezés, videó Képmező, képkivágás, képmező osztása (egyensúlyos, egyensúlytalan), komponálás, kompozíció színszimbolika, képi egyensúly, képi ritmus Páros munka, egyéni munka, csoportmunka Hosszmetszet, alaprajz metszetrajz, szerkezet, értelmező rajz, nézetek (elölnézet, felülnézet, oldalnézet), kézműves technika, Tárgykultúra makettkészítés Magyar nyelv és irodalom Drámajátéko k; élethelyzetek, emberi kapcsolatok, konfliktusok elbeszélő művekben; irodalmi művek szerkezete Történelem: Történelmi szituációk eljátszása, rajz, festmény készítése történelmi eseményekről Matematika:test ek építése; négyszögek, háromszögek; arányosság Testnevelés: Ugrások legfontosabb mozzanatai (fázisai) Ének-zene: Zenei formák, szerkesztésmódo k; szóló tutti Technika és életvitel: Műszaki ábrázolás: vetületi ábrák, tárgyak

Kód (H) (K) (Ö) (E) (T) (E) (ko) Tantárgyi fejlesztési 1.1. Ismert útvonal rajzának elkészítése 2.1 Ismerkedés műalkotásokkal Témakörök Tevékenységek A tartalom fogalomrendszere Kapcsolódások PROJEKT 3. (Ok-okozat, nyomolvasás, a mozgás nyoma, az idő nyoma, a múlt emlékei) Ismeretszerzés a tárgyak előállításának technikáiról, a formát, díszítményt meghatározó tényezők számbavétele. Ismerkedés egyszerű kifejező és tárgykészítő technikákkal Meghatározott funkcióra alkalmas és működésre képes egyszerű szerkezetek, játékeszközök, modellek tervezése és készítése. Tervvázlatok készítése. Ismert technikák kipróbálása. A gyakorlati ban saját elképzelések megvalósítása. Önálló kérdések megfogalmazása a tárgyalt témával kapcsolatban. Lakókörnyezetünk múltjáról információgyűjtés. A környezet jövőjére vonatkozó elképzelések vizuális megjelenítése vázlatok, tervek, leírások, látszati rajzok segítségével. Lenyomatok készítése, nyom- és jelhagyás, nyomolvasás, az utalások értelmezése. Ismert útvonal rajzának elkészítése. Ismeretek szerzése a népművészet, népszokások, tárgykultúra és életmód kapcsolatáról, tárgyiasult formáiról. Ismerkedés műalkotásokkal. Utalás művészettörténeti korokra, a különböző kontinensek művészete. Frottázs monotípia, levonat grafika (egyedi, sokszorosított), papírdúc tollrajz, Népművészet, népszokások Művészeti kor, Szépművészeti Múzeum Természetismere t: Élőlények felépítése, életmódja; rész egész viszonyának értelmezése Dráma és tánc: Dramatikus improvizációk Egészségtan: Családi élet és kapcsolatok Magyar nyelv és irodalom: Népdalok Történelem: tárgyi és építészeti emlékek; korszakok tárgyai Technika és életvitel: Közlekedési ismeretek Természetismere t: Megfigyelések rögzítése, ábrázolása, a földfelszín változása 669

Kód (egy) (H) (E) (Ö) (K) Tantárgyi fejlesztési 1.1. Mozgásélmé nyek megjelení-tése 1.2. Időbeli folyamatok megfigyelése, ábrázolása 1.2. Képek, látványok, események leírása, leírás alapján kép készítése Témakörök Tevékenységek A tartalom fogalomrendszere Kapcsolódások PROJEKT 4. (Mozgás, történés, folyamat, körforgás, ismétlődés, ünnepek) Természeti jelenségek, évszakok változásának vizuális sajátosságai és ezek ábrázoló, illetve kifejező jellegű megjelenítése monokróm és színes technikákkal. Életjelenségek megjelenítése fázisrajzokon. Az emberélet fő fordulóinak, ünnepei a művészetek tükrében, saját és más nemzetek ünnepei szokásainak párhuzamba állítása. Különböző mozgások vizuális rögzítése. Képek, látványok, események leírása, leírás alapján kép készítése. Időbeli folyamatok, változások megfigyelése, ábrázolása. Jelenségek megfigyelése adott szempontok alapján. Fázisrajz pillanatfelvétel, sorozatfelvétel, animáció tárgyanimáció Magyar nyelv és irodalom Természet, táj a költészetben Ének-zene: Zenei formák, szerkesztésmódo k: rondó, menüett, fúga Dráma és tánc: A cselekmény fogalmának ismerete Hon- és népismeret: az emberélet fordulóihoz kapcsolódó szokások Természetismere t: Természeti folyamatok; időjárás; halmazállapotváltozások, halmazállapotjelenségek és az idő kapcsolata 670

Kód (K) (E) (A) (H) (Ö) Tantárgyi fejlesztési 1.1. Azonosságok és különbözőségek tudatosítása 1.2. Ismerkedés műalkotásokkal 2.1. Hang és kép együttes használata 2.1. Reflektálás irodalmi, zenei, filmes élményekre saját kifejező szándékú alkotásokban 3. Saját és mások munkájának összehasonlítása Témakörök Tevékenységek A tartalom fogalomrendszere Kapcsolódások PROJEKT 5. (Azonosságok különbözések, ellentétek, hasonlóság, eredetiség, az érzékelés formáinak kapcsolata) Érzékelhető tulajdonságok alapján az azonosságok és különbözőségek tudatosítása. A tárgyak lokálszínének meghatározása, megjelenítése festőtechnikákkal. A megvilágítás, a fény-árnyék hatások megfigyelése, rajzos megjelenítése. A tárgyak csoportosítása különböző funkcióik alapján (kultikus, hétköznapi és műtárgy). Az egyedi és sokszorosított tárgyak (berendezési tárgyak, konyhai eszközök) összehasonlítása. Különböző művészeti ágak: képzőművészet, iparművészet, színházművészet, irodalom, építészet, filmművészet, táncművészet, zeneművészet főbb jellemzőinek megismerése. A bemutatott műalkotások technikáinak azonosítása. A képzőművészeti műfajok (festészet, szobrászat, grafika) legfontosabb jellegzetességeinek tanulmányozása. Hang és kép együttes használata. Reflektálás irodalmi, zenei, filmes élményekre saját kifejező szándékú alkotásokban. Gyűjtött reprodukciók csoportosítása különböző szempontok szerint. Ismerkedés műalkotásokkal. Műalkotásokkal kapcsolatos információk gyűjtése. Ismert műalkotásokhoz kapcsolódó illusztratív vagy kifejező jellegű alkotások. Lokálszín, megvilágítás, természetes fény, mesterséges fény, fény-árnyék látványszerű ábrázoló foltképzés, rajztoll, tárgyak (kultikus, hétköznapi, műtárgy), konyhai eszközök Filmművészet, iparművészet, irodalom, képzőművészet (festészet, szobrászat, grafika), építészet, színházművészet, táncművészet, textil Reprodukció, művészeti ágak Történelem: Varázslat és művészet Matematika: Arányosság, Dráma és tánc: Figurajellemzés verbális, vokális és nonverbális eszközökkel Természetismere t: Az anyag mérhető tulajdonságai Egészségtan: Az önismeret jelentése, fontossága 671

Kód (H) (E) (K) (Ö) (ko) Tantárgyi fejlesztési 1.2 Önálló kérdések megfogalmazása a tárgyalt témával kapcsolatban Témakörök Tevékenységek A tartalom fogalomrendszere Kapcsolódások PROJEKT 6. (Élő élettelen, természeti és épített környezet, lakóhelyek) Saját képességek számbavétele. Saját munkák értékelése, besorolása a társak munkái közé. Saját munka és mások munkájának összehasonlítása. A természeti és az ember alkotta környezet viszonyának, főbb jellemzőinek vizsgálata. Az ember és természet viszonyával kapcsolatos mondák, regék gyűjtése, illusztrációk készítése különböző technikákkal. Környezetünkben lévő élőlények (növények, állatok) vizuális jellemzőinek megfogalmazása, ábrázolása. A saját otthon bemutatása, fő terei, alaprajzának készítése. A különböző funkciójú terekben használatos tárgyak, eszközök csoportosítása, használatukat szemléltető rajzok, ábrák készítése. Ismeretek szerzése a népművészet, népszokások, tárgykultúra és életmód kapcsolatáról, tárgyiasult formáiról. Önálló kérdések megfogalmazása a tárgyalt témával kapcsolatban. Modellezés, tollrajz, makettkészítés, térberendezés, plasztika, papírplasztika, montázs Lakókörnyezet, környezetkultúra, lakás Népművészet, népszokások Magyar nyelv és irodalom: Eredetmondák Történelem: tárgyi és építészeti emlékek Technika és életvitel: Természetes és mesterséges környezet Technika és életvitel: Épített tér és környezet Természetismere t: Természeti jelenségek; környezetünk élővilága 672

Kód (K) (H) (szk) (Ö) (T) Tantárgyi fejlesztési 1.1. Egyszerű téri helyzetek leírása, megjelenítése 1.3. A sík- és térbeli kifejezés, közlés vizuális nyelvi elemeinek (vonal, sík, forma, szín) korosztályi szintű használata Témakörök Tevékenységek A tartalom fogalomrendszere Kapcsolódások PROJEKT 7. (A tér képe, a tér érzékelése, megjelenítése, a nézőpont) Jelenségek, látványok megfigyelése adott szempontok alapján. A megfigyelt jelenség, látvány elemeinek megnevezése. Látványszerű ábrázolás. Az elemek egymáshoz való térbeli helyzetének, arányainak megállapítása. A nézőpont változásából következő látványváltozások ábrázolása szabadkézi rajzban. A megfigyelt látványelemek fontosabb formai sajátosságainak (formakarakter) visszaadása szabadkézi rajzban. A szemmagasságban elhelyezkedő formák látványszerű ábrázolása, a rálátás, alálátás érzékeltetése. A téri megjelenítés fő eszközeinek (takarás, rövidülés) alkalmazása. A sík- és térbeli kifejezés, közlés vizuális nyelvi elemeinek (vonal, sík, forma, szín) korosztályi szintű használata. A mindennapi élet tájékozódási tapasztalatainak rajzos megjelenítése. Térbeli modell, nézőpont, arányok, szemmagasság, rálátás, alálátás, formakarakter, értelmező rajz, téri megjelenítés, takarás, rövidülés, útvonalrajz, makett útvonalrajz, lépték, a vizuális nyelv alapelemei: formaátírás, formaredukció, monokróm színes, hatos színkör, főszínek, mellékszínek. Faktúraképzés, kalligráfia Magyar nyelv és irodalom A nézőpont szerepe az elbeszélésbenés a leírásban; Történelem: tájékozódás térben, távolságbecslés, térkép Technika és életvitel: Műszaki ábrázolás: vetületi ábrák Természetismere t: Tájékozódás a térképen Matematika: hely meghatározása 673

Kód (K) (d) (p) Tantárgyi fejlesztési 1.2. Ismerkedés egyszerű tárgykészítő technikával 2.1. Tárgytervezői feladatnál természeti előképek alkalmazása 2.1. A gyakorlati nál saját elképzelések megvalósítása 2.2. Rögtönzött eszközök készítése 3. Személyes preferenciák tudatosítása Témakörök Tevékenységek A tartalom fogalomrendszere Kapcsolódások PROJEKT 8. (Alkalmazás, alakítás, alkotás) Az egyedi és sokszorosított tárgyak (berendezési tárgyak, konyhai eszközök) csoportosítása. Tárgykészítés természetes anyagokból. Tárgytervezői feladatnál természeti előképek alkalmazása. Ismerkedés egyszerű tárgykészítő technikával. Tárgytervezői nál természeti előképek alkalmazása. A gyakorlati nál saját elképzelések megvalósítása. Személyes preferenciák tudatosítása. Rögtönzött eszközök készítése. Gazdaságos anyaghasználat gyakorlása. A feladatmegoldáshoz célszerűen alkalmas környezet kialakítása. Reagálás az iskolai élet kínálta vizuális problémahelyzetekre, problémafeltárás, oknyomozás, hatáselemzés. Megoldási tervek készítése. Az iskolai környezet különböző színtereinek, arculatának alakítása. Tárgyak sokszorosított), öltözék, berendezési tárgyak Arculat, kiállítás, bemutató (egyedi, Történelem: Őskor Matematika: Tervezés, ellenőrzés igényének kialakítása Technika és életvitel: Tervezés, vázlatrajz, megvalósítás Természetismere t: Az anyag mérhető tulajdonságai Egészségtan: Táplálkozás, testápolás, testmozgás Informatika: Egyszerű titkosírás alkalmazása 674

Kód (Ö) (H) (K) (Ö) Tantárgyi fejlesztési 1.3. A legfonto-sabb vizuális jelek, jelzések, szimbólumok értelmezése, alkotó használata 1.3. Képi utasítások követése, illetve ilyenek létrehozása Témakörök Tevékenységek A tartalom fogalomrendszere Kapcsolódások PROJEKT 9. (kommunikáció, közlés, távközlés,reklám) Közvetlen megfigyeléssel, tapasztalással szerzett információk, valamint közvetett módon, különböző médiumokból nyerhető információk gyűjtése szűkebb környezetünkről. Különböző művészi és köznapi közlések, fényképek, reprodukciók gyűjtése a tömegkommunikációs médiából, a mindennapi környezetből, kritikus értékelése. A mindennapi életben, tájékozódásban, közlekedésben, vásárláskor, szolgáltatások igénybevételéhez használatos fontosabb jelek, jelzések, szimbólumok (piktogramok, útjelző táblák, emblémák, márkajelzések) ismerete és használata. A legfontosabb vizuális jelek, jelzések, szimbólumok értelmezése, alkotó használata. Képi utasítások követése, illetve ilyenek létrehozása. Testtartás, gesztus, mimika Médiumok Jelek, jelzések, szimbólumok, piktogram, embléma, ábra, grafikon, kördiagram Tömegkommunikáció, média, információ, rögzített közlések, szövegkép, sokszorosított közlések Magyar nyelv és irodalom: Sajtótermékek főbb fajtái; ismeretközlő és szépirodalmi szöveg; Történelem: A hírközlés kezdetei; képi információk gyűjtése; képi és szöveges információk együttes kezelése Technika és életvitel: A kommunikáció eszközei; kommunikációs rendszerek Informatika: Távközlési eszközök; információ. A jelek világa A továbbhaladás feltételei az A), B) és C) változatoknál azonosak! A továbbhaladás feltételei az 5. évfolyam végén Legyen képes a tanuló: 675

tárgyak anyagát azonosítani vizuális tulajdonságaik alapján egyszerű tárgyak vetületi rajzát elkészíteni tárgyak metszeti rajzát elkészíteni időbeli mozgásokat, folyamatokat jellemző fázisokra bontani térbeli mozgás útvonalát rajzban felidézni a rajzeszközök és anyagok (grafitceruza, rajztoll, kréta, a szerkesztő rajz eszközei, tempera és akvarellfesték, ecset), a modellezőeszközök (papírvágó kés, olló, ragasztó) és a tanult kézműves technika (batik, nemezelés stb.) eszközeinek célszerű, balesetmentes, készségszintű használatára időbeli történések (pl. dramatikus történet, tervezői munka) folyamatának megtervezésére tárgyakra, műalkotásokra vonatkozó információkat gyűjteni egyszerű tárgykészítő technikát elsajátítani a tanult műveket emlékezetben felidézni képeket, műalkotásokat szóban érthetően leírni, néhány szóval jellemezni a fontosabb vizuális jeleket, szimbólumokat értő módon alkalmazni rajzos utasításokat adni, illetve követni tárgyakat, felületeket dekoratív mintával díszíteni az anyagokkal gazdaságosan bánni párban, illetve csoportban dolgozni saját preferenciáit megfogalmazni Továbbhaladás feltételei a 6. évfolyam végén Legyen képes a tanuló: tárgyak belső arányait helyesen megítélni a tárgyak lokálszínének hozzávetőlegesen helyes visszaadására szabályos tárgyakat látványszerűen szabadkézi rajzban megjeleníteni szóbeli információk alapján téri helyzeteket megjeleníteni műalkotásokat stílus, technika, műfaj alapján csoportosítani műveket összehasonlítani a tanult szakkifejezéseket megfelelően használni adott jelenséggel, látvánnyal kapcsolatosan önálló kérdéseket megfogalmazni a vizuális kifejezés eszközeit korosztályának megfelelő szinten, önállóan alkalmazni egyszerű, elképzelt tárgyat önállóan elkészíteni irodalmi, zenei, színházi élményre vizuális eszközökkel reflektálni megfogalmazni a problémamegoldás lépéseit saját munkájáról és mások munkájáról véleményt mondani 676

Vizuális kultúra 7 8. évfolyam A táblázatokban félkövér szedéssel jelöltük a B) (minimális) változat tevékenységeit és a legfontosabb fogalmakat. Az A) és B) változatban a témakörök nem sorrendben, hanem a csoport adottságainak megfelelően, a szaktanár döntése alapján, folyamatosan, ismétlődően, egymással összekapcsolva, komplex kapcsán kerülnek feldolgozásra, szükség szerint eltérő metodikával esetenként alárendelve a szaktanár által választott tartalomnak. A) és B) változat 1. Megismerő- és befogadóképességek Kód (H) (P) (ko) (d) (lk) (egy) (p) (i) Tantárgyi fejlesztési 1.1. Közvetlen tapasztalás útján szerzett élmények feldolgozási képessége motoros készségek Témakörök Tevékenységek A tartalom fogalomrendszere Kapcsolódások Látványok, jelenségek kapcsán a célirányos megfigyelés szempontjainak önálló kiválasztása. Ünnepi vagy más események (ballagás, osztál- összejövetel, koncert stb.) látványkörnyezetének tervezése. Kiállításrendezés, saját vagy mások munkájának bemutatásával. Kísérlet különböző típusú megvilágításokkal. Színes árnyékok előállítása és komponálása térben. Irányított fény, frontális megvilágítás, ellenfény, surlófény, színharmónia, színkontraszt, színreflex, alapszín, főszín, mellékszín, kevert szín, kiegészítő szín-komplementer Természetismere t Matematika Technika Magyar nyelv és irodalom 677

Kód (É) (H) (E) (K) (I) (T) (P) (ko) (szk) (d) (lk) (é) (egy) (p) (k) (i) (T) (lk) (T) (lk) Tantárgyi fejlesztési 1.1. Közvetlen tapasztalás útján szerzett élmények feldolgozási képessége motoros készségek 1.1. Közvetlen tapasztalás útján szerzett élmények feldolgozási képessége motoros készségek 1.1. Közvetlen tapasztalás útján szerzett élmények feldolgozási képessége motoros készségek Témakörök Tevékenységek A tartalom fogalomrendszere Kapcsolódások Tájékozódás ismeretlen városi környezetben. Tájékozódás térkép segítségével. Látvány képi, szobrászi eszközökkel történő megjelenítése. Formák helyes arányviszonyainak elemzése, megítélése látvány utáni szabadkézi rajzban. A település távoli részének / környékének / vonzáskörzetének vagy egy nem ismert városnak a feltérképezése csoportunkában (pl. funkcióelemzés, veszélytérkép, közlekedési viszonyok, a beépülés kronológiai rendje stb.). Textúrák és faktúrák gyűjteményének felhasználásával kompozíciók készítése (pl. szobrászati, kollázs technika alkalmazásával). Vázlatok, ill. tanulmányok készítése egyszerű építményekről / terekről / tárgyakról. Lépték, méretarány, vetület; funkció, horizont, nézőpont, perspektíva, tájolás, benapozás, panoráma, homlokzat, burkolat, nyílászáró, technológia, világörökség, környezettervezés Nonfiguratív, optikai hatás, frottázs, faktúra, kollázs, plasztika, dimenzió Arány, enyészpont, horizont, iránypont, látószög, perspektíva, szemmagasság, távlattan, térmélység 678

Kód (T) (lk) (d) (E) (T) (lk) (H) (T) (P) (egy) (szk) (p) (szk) (p) Tantárgyi fejlesztési 1.1. Közvetlen tapasztalás útján szerzett élmények feldolgozási képessége motoros készségek 1.1. Közvetlen tapasztalás útján szerzett élmények feldolgozási képessége motoros készségek 1.1. Közvetlen tapasztalás útján szerzett élmények feldolgozási képessége motoros készségek 1.2. Ismeretszerzési képességek tanulási képességek térbeli tájékozódás 1.2. Ismeretszerzési képességek tanulási képességek térbeli tájékozódás Témakörök Tevékenységek A tartalom fogalomrendszere Kapcsolódások Mozgások megjelenítése rajzban. megfigyelése, szabadkézi A kifejezés, közlés különböző rajzi technikáinak használata. Kézműves technikák munkafolyamatainak kipróbálása. Ábra alapján téri helyzet rekonstruálása. Megfigyelt és elképzelt térbeli helyzetek pontos ábrázolása. Egy-egy kiválasztott mozgóképi jelenet rekonstruálása más-más nézőpontból és ezekről krokik készítése. Korra, stílusra jellemző grafikai technikák megfigyelése, tudatosítása, műalkotások elemzése. Egy kiválasztott kézműves technika munkafolyamatainak kipróbálása. Terem / belső tér átrendezése vagy kiállítás rendezése rajzi vázlatok alapján. A terem átrendezéséhez pontosan követhető, használható tervek készítése. Totál plán, skicc, kameraállás, képkivágás, kroki Egyedi grafika, magas-, sík-, mélynyomás, monotípia, nyomat, dúc, papírfajták Az adott technika legfontosabb anyagának, eszközének és munkamozzanatának fogalmai. Alaprajz, méretarány, rekonstrukció Alaprajz, méretarány, rekonstrukció 679

Kód (H) (E) (K) (T) (szk) (lk) (egy) (p) (k) (i) (ko) (n) (szk) (p) Tantárgyi fejlesztési 1.2. Ismeretszerzési képességek tanulási képességek térbeli tájékozódás 1.2. Ismeretszerzési képességek tanulási képességek térbeli tájékozódás Témakörök Tevékenységek A tartalom fogalomrendszere Kapcsolódások Tárgyak, jelenségek megadott szempontok alapján történő rajzos felmérése, elemzése, értelmezése. Szabadkézi rajzvázlatok készítése Időbeni folyamatok képi tagolása, értelmezhető megjelenítése. Tárgyak, természeti formák, jelenségek elemző vizsgálata (pl. síklapú és forgástestek szabadkézi rajzolása modell után vonalakkal, ill. árnyékolással; perspektív rajzban; a felhő és a víz játékainak ábrázolása). Szabadkézi rajzok készítése emlékezet után egyszerű kisléptékű szerkezetekről / tárgyakról / építményekről. Múltbeli tárgyak, ill. épületek és jelenkori megfelelőik összehasonlítása a különféle kontinensekről vett példákkal, és az ezt dokumentáló mappa / füzet /tabló elkészítése egyéni vagy csoportos munkában. Mozdulatvázlatok, fázisrajzok készítése. Mozgást ábrázoló fotósorozatok gyűjtése. Képregények, karikatúrák gyűjtése, rendszerezése. Egyszerű történet képregényi vázlatának elkészítése. Arány, horizont, iránypont, vetület; perspektíva, axonometria Képi egyidejűség, mozgásfázis, figura, cselekmény, képszalag, képmező, szóbuborék, gondolatfelhő, hangfestészet 680

Kód (É) (E) (K) (I) (TE) (P) (ko) (n) (d) (lk) (é) (k) (i) (H) (E) (K) (I) (T) (P) (ko) (n) (szk) (d) (lk) (egy) (p) (k) (i) Tantárgyi fejlesztési 1.2. Ismeretszerzési képességek tanulási képességek térbeli tájékozódás 1.2. Ismeretszerzési képességek tanulási képességek térbeli tájékozódás Témakörök Tevékenységek A tartalom fogalomrendszere Kapcsolódások Reklámok képi eszközeinek elemzése. Műelemzés a formai jegyek alapján. A művészettörténeti korszakok stílusjegyeinek vizsgálata. (Ajánlott művek listája a mellékletben.) Nyomtatott és sugárzott reklámok gyűjtése, rendszerezése célközönség szerint. Reklámfotók, plakátok, átértelmezése a szöveg vagy egyes kompozíciós elemek megváltoztatásával. Önálló témakutatás: műalkotásokon előforduló jellegzetes motívumok gyűjtése (pl. másolással). Csoportmunkában: egy-egy korszak stílusát reprezentáló művészeti reprodukciók gyűjtése és kronológiai sorrendbe rendezése. Csoportos kutatómunkában: a tanult művészeti korszak egyes aspektusainak feltárása (földrajzi, történelmi háttér, építészeti megoldások, művészi technikák, gyakori szimbólumok, műtípusok stb. tekintetében). Célközönség, fogyasztó, áru, közterületi reklám, plakát, reklámhordozó, reklámblokk őskor, ókor, középkor, reneszánsz, barokk, klasszicizmus, romantika, realizmus, impresszionizmus, posztimpresszionizmus, historizmus, szecesszió, Európán kívüli kultúrák közül India, Kína, Japán ősművészete és a prekolumbián kultúrák 681

Kód (I) (szk) (d) (lk) (egy) (É) (H) (E) (K) (I) (TE) (T) (ko) (n) (szk) (lk) (p) (i) Tantárgyi fejlesztési 1.2. Ismeretszerzési képességek tanulási képességek térbeli tájékozódás 1.2. Ismeretszerzési képességek tanulási képességek térbeli tájékozódás Témakörök Tevékenységek A tartalom fogalomrendszere Kapcsolódások A tanári előadás önálló jegyzetelése. Nem vizuális természetű információk érzékletes, képi, emblematikus megfogalmazása. A művészettel kapcsolatos fogalmak pontos meghatározása tanórai feldolgozással, könyvtár, internet segítségével. Nem vizuális információk (pl. a népesség összetétele vagy családfa) érzékletes, képi megfogalmazása diagramban / grafikonon. Piktogram- / ikongyűjtemény készítése, azok értelmezése, csoportosítása. Piktogram-, ikonrendszer tervezése, kivitelezése (pl. a különböző helyiségek, tantárgyak, cselekvések emblémáinak megtervezése). Művészettörténeti kiselőadáshoz magyarázóábra készítése (pl. a mű szerkezeti vázlata, gyakori motívumok, szimbólumok; a művek helyének bemutatása térképen; időszalag stb.). A művészettörténeti ismeretekkel kapcsolatos fogalmi rendszert a mellékletben, a kapcsolódó fogalmak listájánál közöljük. Piktogram, ikon, sablon, diagram, grafikon, ábra, embléma, motívum, szimbólum 682

Kód (I) (T) (P) (ko) (n) (szk) (lk) (egy) (p) (É) (P) (ko) (n) (szk) (d) (lk) (é) (egy) (i) Tantárgyi fejlesztési 1.3. Kommunikációs képességek 1.3. Kommunikációs képességek Témakörök Tevékenységek A tartalom fogalomrendszere Kapcsolódások Látványok, képek jellemzése, elemzése rajzban, szóban és írásban. A vizuális kommunikáció különböző formáinak használata. Formatervezett tárgyak képeinek gyűjtése és rendszerezése. Tervezett (játék) tárgyak vetületi / axonometrikus ábráinak megszerkesztése. Modellezés, palástszerkesztés (pl. a tervezett tárgy modellezése). Egy elsajátított kézműves technika vagy egy egyszerű modellezés, gyártás munkafázisainak megjelenítése képsorozatban (pl. rajz, fotó). Művészeti kiállítások, múzeumlátogatás során szerzett élmények közös szóbeli feldolgozása. A tanult művészeti korszakok egyegy aspektusának ismertetése kiselőadásban Illusztratív jellegű fotogramok készítése (kép és szöveg együttes alkalmazásával). Alkalmi üdvözlőkártya vagy kiállítási meghívó, értesítő stb. tervezése. Több példány előállítása valamely sokszorosító eljárással. Plakát, képeslap, szórólap értelmének megváltoztatása manuális beavatkozással. Laptervezés. Saját lap vagy osztályújság szerkesztése. Axonometria, desing, folyamatábra, palást, befoglaló forma, metszeti rajz, anyagszerűség, funkció, múzeum, galéria, tárlatvezetés Illusztráció, plakát, közterületi reklám, tipográfia, szlogen, betűtípus, cikk, címoldal, hasáb, hírérték, laptükör, oldalpár, szalagcím 683

2. Kreativitás Kód (É) (K) (I) (T) (P) (ko) (szk) (d) (lk) (é) (egy) (p) Tantárgyi fejlesztési 2.1. Alkotóképességek Témakörök Tevékenységek A tartalom fogalomrendszere Kapcsolódások Egy tárgy más funkcióra történő átalakítása. Optikai illúzióra épülő ábrák tervezése, elkészítése. Játékok, tárgyak átalakítása optikai illúzió használatával. Egy tárgy csomagolásának megtervezése, kivitelezése. Választott árucikk (pl. saját tervezésű játéktárgy) vagy egy azzal kapcsolatos esemény reklámjának elkészítése szabadon választott technikával. Öntéssel sokszorosítható tárgy tervezése és kivitelezése, majd alakítása felületalakítással. Tárgy tervezése valamely művészettörténeti korszak stílusában. Festmény színbeli áthangolása. Optikai hatás, térillúzió, utókép, alkalmazott grafika, anyagszerűség, modell, makett; öntvény; reklámhordozó, szórólap (É) (ko) (n) (é) (p) (k) (i) 2.1. Alkotóképességek Gondolatok, érzelmek, hangulatok kifejezése a művészet képi, plasztikai műfajaiból tanult kifejezőeszközök, módszerek, technikák alkalmazásával. Adott témára kifejező szándékú kép vagy plasztika alkotása ismert műalkotásokon megfigyelt motívumok, stílus vagy technika alkalmazásával. Különböző látványok, műalkotások képi, plasztikai átírásai egy adott hangulat, lelkiállapot kifejezésének szándékával. Gyűjtött képekből fotóetűd, képes történet összeállítása. Motívum, stílus; vizuális nyelv, expresszivitás, szürrealizmus; etűd 684

Kód (É) (K) (ko) (n) (szk) (d) (lk) (egy) (p) (k) (i) Tantárgyi fejlesztési 2.2. Problémamegoldó képesség Témakörök Tevékenységek A tartalom fogalomrendszere Kapcsolódások Adott probléma kapcsán önálló kérdések megfogalmazása. A felmerülő első elképzelések, ötletek alapján vázlatok készítése. Elképzelt történet megjelenítése állóképek sorozatával, az egyes jelenetek fotózásával (csoportmunkában). Tárgyanimáció / anyagfilm vagy rajzfilmjelenet készítése csoportmunkában. Rajzfilm képes forgatókönyvének tervezése. Képregény készítése (kép és szöveg együttes használata) montázs vagy szabadkézi rajz technikával. Plakát készítése aktuális témában (pl. közösen feldolgozott film plakátjának tervezése, elkészítése). Sorozat; animálás, anyagfilm, rajzfilm, fázisrajz, karakter, képregény, kulcsfázis, mozgásfázis, trükkasztal, kockázás, modell-lap; kulcsjelenet, képmező, hangfestészet, gondolatfelhő, szóbuborék, tipográfia, szlogen (É) (K) (I) (T) (ko) (n) (szk) (d) (lk) (egy) (p) (k) (i) 2.2. Problémamegoldó képesség A megfelelő megoldás kiválasztása, megvalósítása. Elképzelt jelenet vagy történet megjelenítése. Tárgy vagy esemény reklámozása. Csoportos művészettörténeti kutatómunka és prezentálás megtervezése, megszervezése. Adott téma képi feldolgozása során a művészettörténetből megismert különböző kompozíciós megoldások kipróbálása. Kompozíció, kronológia stíluspárhuzam, 685

Kód (É) (I) (ko) (d) (lk) (p) (k) (i) Tantárgyi fejlesztési 2.2. Problémamegoldó képesség Témakörök Tevékenységek A tartalom fogalomrendszere Kapcsolódások Máshol látott formai, technikai megoldások adekvát alkalmazása saját, kifejező szándékú alkotásokban. Testek rekonstrukciója síkból térbe és viszont. Játékok tervezése, elkészítése. Ajándéktárgy csomagolása. Választott esemény vagy árucikk reklámjának elkészítése szabadon választott technikával. Vetület, palást, szabásrajz, nézetrend, képsík, látszat, távlattan, perspektíva, axonometria, befoglaló forma, magyarázórajz 3. Önismeret, önértékelés, önszabályozás Kód (É) (T) (P) (ko) (n) (szk) (d) (lk) (egy) (k) (i) (É) (T) (P) (ko) (n) (szk) (d) (lk) (k) Tantárgyi fejlesztési 3. Önismeret, önértékelés, önszabályozás 3. Önismeret, önértékelés, önszabályozás Témakörök Tevékenységek A tartalom fogalomrendszere Kapcsolódások Saját és mások alkotásának értékelése. Saját értékek számbavétele. Csoportos, közös értékelések során a kulturált kritikai érvelés gyakorlása. A közös értékelés megszervezése, vezetése. A reflexiót segítő munkanapló készítése a csoportos vagy projekt során. Feladattudatosság, értékelési szempont, indoklás, sorrendiség, kategorizálás Munkanapló, önmegfigyelés 686

Kód (É) (T) (P) (ko) (n) (szk) (egy) (d) (lk) (k) Tantárgyi fejlesztési 3. Önismeret, önértékelés, önszabályozás Témakörök Tevékenységek A tartalom fogalomrendszere Kapcsolódások Önkritika. Együttműködés csoportmunkában. Saját képességeknek és lehetőségeknek megfelelő feladatvállalás az egyéni és csoportmunkák során. Önismeret, differenciálás, kooperáció, munkamegosztás 687

C) változat Kód (É) (H) (E) (K) (I) (T) (P) (ko) (szk) (d) (lk) (é) (egy) (p) (k) (i) (T) (lk) Tantárgyi fejlesztési 1.1. b) Tájékozódás ismeretlen városi környezetben. Tájékozódás térkép segítségével. 1.1. d) Formák helyes arányvi-szonyainak elemzése, megítélése látvány utáni szabadkézi rajzban Témakörök Tevékenységek A tartalom fogalomrendszere Kapcsolódások PROJEKT 1. A település távoli részének / környékének / vonzáskörzetének vagy egy nem ismert városnak a feltérképezése csoportmunkában (pl. funkcióelemzés, veszélytérkép, közlekedési viszonyok, a beépülés kronológiai rendje). Vázlatok, ill. tanulmányok készítése egyszerű építményekről /terekről /tárgyakról. Lépték, méretarány, vetület; funkció, horizont, nézőpont, perspektíva, tájolás, benapozás, panoráma, homlokzat, burkolat, nyílászáró, technológia, világörökség, környezettervezés Arány, enyészpont, horizont, iránypont, látószög, perspektíva, szemmagasság, távlattan, térmélység Technika és életvitel: A modern építészet anyagai, építőanyagok, magyar népi építészet; tervezés, építés; közlekedési ismeretek; gépjárművek. Földünk és környezetünk: Körvonalas, kontúrtérképek, tájékozódás légifotókon Történelem: Mindennapi élet, életmódtörténet, műemlékek; a társadalmi rétegződés és életmód összefüggései Matematika: Arány, aránypár, egyenes és fordított arányosság 688

Kód (T) (lk) Tantárgyi fejlesztési 1.1. c) Látvány képi, szobrászi eszközökkel történő megjelenítése Témakörök Tevékenységek A tartalom fogalomrendszere Kapcsolódások PROJEKT 2. Textúrák és faktúrák gyűjteményének felhasználásával kompozíciók készítése (pl. szobrászati, kollázstechnika alkalmazásával). Nonfiguratív, optikai hatás, frottázs, faktúra, kollázs, plasztika, dimenzió Kémia: Fémek (korróziós jelenségek); anyagok természetes anyagok, vegyipari termékek; szervetlen anyagok a természetben és a mindennapokban ; az építkezés anyagai (fa, tégla, cserép, vas, acél ) Matematika: Háromszög és négyszög alapú hasábok, kúp gúla, gömb; középpontos nagyítás, kicsinyítés 689

Kód (E) (T) (lk) (H) (T) (P) (egy) Tantárgyi fejlesztési 1.1. f) A kifejezés, közlés különböző rajzi technikáinak használata 1.1. g) Kézműves technikák munkafolyamatainak kipróbálása Témakörök Tevékenységek A tartalom fogalomrendszere Kapcsolódások Korra, stílusra jellemző grafikai technikák megfigyelése, tudatosítása, műalkotások elemzése. Egy kiválasztott kézműves technika munkafolyamatainak kipróbálása. Egyedi grafika, magas-, sík-, mélynyomás, monotípia, nyomat, dúc, papírfajták Az adott technika legfontosabb anyagának, eszközének és munkamozzanatának fogalmai. Magyar nyelv és irodalom: Érzelmek visszaadása; véleménynyilván ítás; képzőművészeti alkotások felkutatása egy megadott témához; beszámoló, újságoldal stb. készítése egy adott irodalmi alak életéről, korszakról, eseményről; párhuzamok keresése a romantikus irodalom, zene és képzőművészet alkotásai között Történelem: Magyarország története napjainkig 690

Kód (szk) (p) (szk) (p) (H) (P) (ko) (d) (lk) (egy) (p) (i) (H) (E) (K) (T) (szk) (lk) (egy) (p) (k) (i) Tantárgyi fejlesztési 1.2. a) Ábra alapján téri helyzet rekonstruálása 1.2. b) Megfigyelt és elképzelt térbeli helyzetek pontos ábrázolása 1.1. a) Látványok, jelenségek kapcsán a célirányos megfigyelés szempontjainak önálló kiválasztása 1.2. c) Tárgyak, jelenségek megadott szempontok alapján történő rajzos felmérése, elemzése, értelmezése Témakörök Tevékenységek A tartalom fogalomrendszere Kapcsolódások PROJEKT 3. Terem / belső tér átrendezése vagy kiállítás rendezése rajzi vázlatok alapján. A terem átrendezéséhez pontosan követhető, használható tervek készítése. Ünnepi vagy más események (ballagás, osztály-összejövetel, koncert stb.) látványkörnyezetének tervezése. Kísérlet különböző típusú megvilágításokkal. Színes árnyékok előállítása és komponálása térben. PROJEKT 4. Tárgyak, természeti formák, jelenségek elemző vizsgálata (pl. síklapú és forgástestek szabadkézi rajzolása modell után vonalakkal, ill. árnyékolással; perspektív rajzban; a felhő és a víz játékainak ábrázolása). Alaprajz, rekonstrukció Alaprajz, rekonstrukció méretarány, méretarány, Irányított fény, frontális megvilágítás, ellenfény, surlófény, színharmónia, színkontraszt, színreflex, alapszín, főszín, mellékszín, kevert szín, kiegészítő szín komplementer Arány, horizont, iránypont, vetület; perspektíva, axonometria Matematika: Halmazszemlél et fejlesztése, terület, térfogat, tömeg, területkiszámít ás Matematika: Egyenes és fordított arányosság Fizika: Fénytan, fényforrások, lyukkamera, árnyékjelenség, fényvisszaverődé s, tükrök, lencsék, a fehér fény színekre bontása, a testek színe Ember és társadalom: Egyéni és közösségi értékek 691

Kód (T) (lk) (d) Tantárgyi fejlesztési 1.2. c) Tárgyak, jelenségek megadott szempontok alapján történő rajzos felmérése, elemzése, értelmezése 1.2. c) Tárgyak, jelenségek megadott szempontok alapján történő rajzos felmérése, elemzése, értelmezése 1.1. e) Mozgások megfigyelése, megjelenítése szabadkézi rajzban Témakörök Tevékenységek A tartalom fogalomrendszere Kapcsolódások PROJEKT 5. Szabadkézi rajzok készítése emlékezet után egyszerű kisléptékű szerkezetekről / tárgyakról / építményekről. Múltbeli tárgyak, ill. épületek és jelenkori megfelelőik összehasonlítása a különféle kontinensekről vett példákkal, és az ezt dokumentáló mappa / füzet /tabló elkészítése egyéni vagy csoportos munkában. Egy-egy kiválasztott mozgóképi jelenet rekonstruálása más-más nézőpontból és ezekről krokik készítése. Arány, horizont, iránypont Matematika: Egyenes hasábok, henger felszíne, kúp, gúla, gömb Arány, horizont, iránypont Ember és társadalom: Egyéni és közösségi értékek Totál plán, skicc, kameraállás, képkivágás, kroki Biológia: Az emberi test szerveződése és mozgása (csontváz, izmok) 692

Kód (ko) (n) (szk) (p) (H) (E) (K) (T) (szk) (lk) (egy) (p) (k) (i) Tantárgyi fejlesztési 1.2. d) Szabadkézi rajzvázlatok készítése. Időbeni folyamatok képi tagolása, értelmezhető megjelenítése Témakörök Tevékenységek A tartalom fogalomrendszere Kapcsolódások Mozdulatvázlatok fázisrajzok készítése, Mozgást ábrázoló fotósorozatok gyűjtése. Képregények, karikatúrák gyűjtése, rendszerezése; Egyszerű történet képregényi vázlatának elkészítése. Múltbeli tárgyak, ill. épületek és jelenkori megfelelőik összehasonlítása a különféle kontinensekről vett példákkal, és az ezt dokumentáló mappa / füzet /tabló elkészítése egyéni vagy csoportos munkában. Képi egyidejűség, mozgásfázis, figura, cselekmény, képszalag, képmező, szóbuborék, gondolatfelhő, hangfestészet Arány, horizont, iránypont, vetület; perspektíva, axonometria Biológia: Az emberi test szerveződése és mozgása (csontváz, izmok) Mozgóképkult úra és médiaismeret: Egyszerű cselekmények képsorozatokka l történő megjelenítése, tagolása Ember és társadalom: Egyéni és közösségi értékek 693

Kód (H) (E) (K) (I) (T) (P) (ko) (n) (szk) (d) (lk) (egy) (p) (k) (i) Tantárgyi fejlesztési 1.2. f) Műelemzés a formai jegyek alapján. A művészettörténeti korszakok stílusjegyeinek vizsgálata Témakörök Tevékenységek A tartalom fogalomrendszere Kapcsolódások PROJEKT 6. Önálló témakutatás: műalkotásokon előforduló jellegzetes motívumok gyűjtése (pl. másolással). Őskor, ókor, középkor, reneszánsz, barokk, klasszicizmus, romantika, realizmus, impresszionizmus, posztimpresszionizmus, historizmus, szecesszió, Európán kívüli kultúrák közül India, Kína, Japán ősművészete és a prekolumbián kultúrák Matematika: Középpontos nagyítás, kicsinyítés Történelem: Mindennapi élet, életmódtörténet, műemlékek; a társadalmi rétegződés és életmód összefüggései (I) (szk) (d) (lk) (egy) 1.2. g) A tanári előadás önálló jegyzetelése A művészettel kapcsolatos fogalmak pontos meghatározása tanórai feldolgozással, könyvtár, internet segítségével. A művészettörténeti ismeretekkel kapcsolatos fogalmi rendszert a mellékletben, a kapcsolódó fogalmak listájánál közöljük. Informatika: A hálózat használata Mozgóképkult úra és médiaismeret: ismeretszerzés személyes beszélgetésből, tanári előadásokból, statisztikai táblázatokból, lexikonokból, könyvtárból, internetről 694

Kód (É) (H) (E) (K) (I) (TE) (T) (ko) (n) (szk) (lk) (p) (i) Tantárgyi fejlesztési 1.3. a) Nem vizuális természetű információk érzékletes, képi, emblematikus megfogalmazása Témakörök Tevékenységek A tartalom fogalomrendszere Kapcsolódások Nem vizuális információk (pl. a népesség összetétele vagy családfa) érzékletes, képi megfogalmazása diagramban / grafikonon. Piktogram, ikon, sablon, diagram, grafikon, ábra, embléma, motívum, szimbólum Matematika: Középpontos nagyítás, kicsinyítés Mozgóképkult úra és médiaismeret: Ismeretszerzés személyes beszélgetésből, tanári előadásokból, statisztikai táblázatokból, lexikonokból, könyvtárból, internetről. 695

Kód (H) (E) (K) (I) (T) (P) (ko) (n) (szk) (d) (lk) (egy) (p) (k) (i) Tantárgyi fejlesztési 1.2. f) Műelemzés a formai jegyek alapján. A művészettörténeti korszakok stílusjegyeinek vizsgálata. 2.1. a) Egy tárgy más funkcióra történő átalakítása. Témakörök Tevékenységek A tartalom fogalomrendszere Kapcsolódások PROJEKT 7. Csoportmunkában: egy-egy korszak stílusát reprezentáló művészeti reprodukciók gyűjtése és kronológiai sorrendbe rendezése. Festmény színbeli áthangolása. Őskor, ókor, középkor, reneszánsz, barokk, klasszicizmus, romantika, realizmus, impresszionizmus, posztimpresszionizmus, historizmus, szecesszió, Európán kívüli kultúrák közül India, Kína, Japán ősművészete és a prekolumbián kultúrák Történelem: Mindennapi élet, életmód történet, műemlékek; a társadalmi rétegződés és életmód összefüggései 696

Kód (H) (E) (K) (I) (T) (P) (ko) (n) (szk) (d) (lk) (egy) (p) (k) (i) Tantárgyi fejlesztési 1.2. f) Műelemzés a formai jegyek alapján. A művészettörténeti korszakok stílusjegyeinek vizsgálata. Témakörök Tevékenységek A tartalom fogalomrendszere Kapcsolódások PROJEKT 8. Csoportos kutatómunkában: a tanult művészeti korszak egyes aspektusainak feltárása (földrajzi, történelmi háttér, építészeti megoldások, művészi technikák, gyakori szimbólumok, műtípusok stb. tekintetében). Őskor, ókor, középkor, reneszánsz, barokk, klasszicizmus, romantika, realizmus, impresszionizmus, posztimpresszionizmus, historizmus, szecesszió, Európán kívüli kultúrák közül India, Kína, Japán ősművészete és a prekolumbián kultúrák Célközönség, fogyasztó, áru, közterületi reklám, plakát, reklámhordozó, reklámblokk Történelem: Mindennapi élet, életmód történet, műemlékek; a társadalmi rétegződés és életmód összefüggései. Technika és életvitel: kommunikációs rendszerek (hanghordozók, információs rendszerek); háztartás életvitel Földünk és környezetünk: tematikus térképek 697

Kód (É) (E) (K) I), (TE) (P) (ko) (n) (d) (lk) (é) (k) (i) Tantárgyi fejlesztési 1.2. e) Reklámok képi eszközeinek elemzése Témakörök Tevékenységek A tartalom fogalomrendszere Kapcsolódások Reklámfotók, plakátok, átértelmezése a szöveg vagy egyes kompozíciós elemek megváltoztatásával. Mozgóképkult úra és médiaismeret: Nyomtatott és sugárzott reklám, mozgóképi környezetben megfigyelt emberi kommunikáció értelmezése (H) (E) (K) (I) TE) (T) (ko) (n) (szk) (lk) (p) (i) 1.3. a) Nem vizuális természetű információk érzékletes, képi, emblematikus megfogalmazása Piktogram-, ikonrendszer tervezése, kivitelezése (pl. a különböző helyiségek, tantárgyak, cselekvések emblémáinak megtervezése). Matematika: Középpontos nagyítás, kicsinyítés 698

Kód (É) (H) (E) (K) (I) (TE) (T) (ko) (n) (szk) (lk) (p) (i) Tantárgyi fejlesztési 1.3. a) Nem vizuális természetű információk érzékletes, képi, emblematikus megfogalmazása. Témakörök Tevékenységek A tartalom fogalomrendszere Kapcsolódások PROJEKT 9. Művészettörténeti kiselőadáshoz magyarázóábra készítése (pl. a mű szerkezeti vázlata, gyakori motívumok, szimbólumok; a művek helyének bemutatása térképen; időszalag stb.) Piktogram- / ikongyűjtemény készítése, azok értelmezése, csoportosítása. Piktogram, ikon, sablon, diagram, grafikon, ábra, embléma, motívum, szimbólum Történelem: Mindennapi élet, életmódtörténet, műemlékek; a társadalmi rétegződés és életmód összefüggései Matematika: Középpontos nagyítás, kicsinyítés Mozgóképkultú ra és médiaismeret: Ismeretszerzés személyes beszélgetésből, tanári előadásokból, statisztikai táblázatokból, lexikonokból, könyvtárból, internetről 699

Kód (I) (T) (P) (ko) (n) (szk) (lk) (egy) (p) Tantárgyi fejlesztési 1.3. b) Látványok, képek jellemzése, elemzése rajzban, szóban és írásban Témakörök Tevékenységek A tartalom fogalomrendszere Kapcsolódások PROJEKT 10. Formatervezett tárgyak képeinek gyűjtése és rendszerezése. Tervezett (játék) tárgyak vetületi / axonometrikus ábráinak megszerkesztése. Modellezés, palástszerkesztés (pl. a tervezett tárgy modellezése). Egy elsajátított kézműves technika vagy egy egyszerű modellezés, gyártás munkafázisainak megjelenítése képsorozatban (pl. rajz, fotó). Művészeti kiállítások, múzeumlátogatás során szerzett élmények közös szóbeli feldolgozása. A tanult művészeti korszakok egyegy aspektusának ismertetése kiselőadásban. Axonometria, desing, folyamatábra, palást, befoglaló forma, metszeti rajz, anyagszerűség, funkció, múzeum, galéria, tárlatvezetés Matematika: Háromszög és négyszög alapú hasábok, kúp, gúla, gömb; középpontos nagyítás, kicsinyítés Magyar nyelv és irodalom: Érzelmek visszaadása; véleménynyilvá nítás; képzőművészeti alkotások felkutatása egy megadott témához; beszámoló, újságoldal stb. készítése egy adott irodalmi alak életéről, korszakról, eseményről; párhuzamok keresése a romantikus irodalom, zene és képzőművészet alkotásai között 700

Kód (É) (P) (ko) (n) (szk) (d) (lk) (é) (egy) (i) Tantárgyi fejlesztési 1.3. c) A vizuális kommunikáció különböző formáinak használata Témakörök Tevékenységek A tartalom fogalomrendszere Kapcsolódások PROJEKT 11. Illusztratív jellegű fotogramok készítése (kép és szöveg együttes alkalmazásával). Alkalmi üdvözlőkártya vagy kiállítási meghívó, értesítő stb. tervezése, Több példány előállítása valamely sokszorosító eljárással. Plakát, képeslap, szórólap értelmének megváltoztatása manuális beavatkozással. Laptervezés. Saját vagy osztályújság szerkesztése. Fotogram Illusztráció, plakát, közterületi reklám, tipográfia, szlogen, betűtípus, cikk, címoldal, hasáb, hírérték, laptükör, oldalpár, szalagcím Ember és társadalomism eret, etika: Kapcsolatok; nemiség; egyén és közösség, magánélet és közélet; életszínvonal, életmód, életminőség (ünnep, értelmes élet ); ember és természet Magyar nyelv és irodalom: Tömegkommuni kációs műfajok; képversek; korokhoz kötődő ismétlődő témák Történelem és állampolgári ismeretek: Statisztikai adatok gyűjtése jelenismereti témában; (riport/ interjú készítése szemtanúkkal; tv, rádió, napilapok adott témájú híranyagának összevetése 701 tanári segítséggel

Kód (É) (E) (K) (I) (TE) (P) (ko) (n) (d) (lk) (é) (k) (i) Tantárgyi fejlesztési 1.2. e) Reklámok képi eszközeinek elemzése Témakörök Tevékenységek A tartalom fogalomrendszere Kapcsolódások Reklámfotók, plakátok, átértelmezése a szöveg vagy egyes kompozíciós elemek megváltoztatásával. Célközönség, fogyasztó, áru, közterületi reklám, plakát, reklámhordozó, reklámblokk Mozgóképkult úra és médiaismeret: Nyomtatott és sugárzott reklám, mozgóképi környezetben megfigyelt emberi kommunikáció értelmezése (H) (P) (ko) (d) (lk) (egy) (p) (i) 1.1. a) Látványok, jelenségek kapcsán a célirányos megfigyelés szempontjainak önálló kiválasztása 2.1. a) Egy tárgy más funkcióra történő átalakítása PROJEKT 12. Ünnepi vagy más események (ballagás, osztály-összejövetel, koncert stb.) látványkörnyezetének tervezése. Kiállítás rendezés, saját vagy mások munkájának bemutatásával. Egy tárgy csomagolásának megtervezése. kivitelezése. Választott árucikk (pl. saját tervezésű játéktárgy) vagy egy azzal kapcsolatos esemény reklámjának elkészítése szabadon választott technikával. Kísérlet különböző típusú megvilágításokkal. Színes árnyékok előállítása és komponálása térben. Irányított fény, frontális megvilágítás, ellenfény, surlófény, színharmónia, színkontraszt, színreflex, alapszín, főszín, mellékszín, kevert szín, kiegészítő szín komplementer Anyagszerűség, modell, makett; öntvény; reklámhordozó, szórólap Fizika: Fénytan, fényforrások, lyukkamera, árnyékjelenség, fényvisszaverőd és, tükrök, lencsék, a fehér fény színekre bontása, a testek színe 702

Kód (É) (K) (I) (T) (P) (ko) (szk) (d) (lk) (é) (egy) (p) Tantárgyi fejlesztési 2.1. a) Egy tárgy más funkcióra történő átalakítása Témakörök Tevékenységek A tartalom fogalomrendszere Kapcsolódások PROJEKT 13. Optikai illúzióra épülõ ábrák tervezése, elkészítése, Játékok, tárgyak átalakítása optikai illúzió használatával. Választott árucikk (pl. saját tervezésű játéktárgy) vagy egy azzal kapcsolatos esemény reklámjának elkészítése szabadon választott technikával. Öntéssel sokszorosítható tárgy tervezése és kivitelezése, majd alakítása felületalakítással. Tárgy tervezése valamely művészettörténeti korszak stílusában. Optikai hatás, térillúzió, utókép, alkalmazott grafika, anyagszerűség, modell, makett; öntvény; reklámhordozó, szórólap Fizika: Fényforrások, árnyékjelenség, fényvisszaverőd és, tükrök, lencsék, a testek színe Kémia: Természetes anyagok, szervetlen anyagok a természetben és a mindennapokba n; az építkezés anyagai (fa, tégla, cserép, vas, acél ) Magyar nyelv és irodalom: Érzelmek visszaadása; párhuzamok keresése a romantikus irodalom, zene és képzőművészet alkotásai között 703

Kód (É) (ko) (n) (é) (p) (k) i) Tantárgyi fejlesztési 2.1. b) Gondolatok, érzelmek, hangulatok kifejezése a művészet képi, plasztikai műfajaiból tanult kifejezőeszközök, módszerek, technikák alkalmazásával Témakörök Tevékenységek A tartalom fogalomrendszere Kapcsolódások PROJEKT 14. Adott témára kifejező szándékú kép vagy plasztika alkotása ismert műalkotásokon megfigyelt motívumok, stílus vagy technika alkalmazásával. Különböző látványok, műalkotások képi, plasztikai átírásai egy adott hangulat, lelkiállapot kifejezésének szándékával. Gyűjtött képekből fotóetűd, képes történet összeállítása. Motívum, stílus; vizuális nyelv, expresszivitás, szürrealizmus; etűd Magyar nyelv és irodalom: Érzelmek visszaadása; véleménynyilvá nítás; képzőművészeti alkotások felkutatása egy megadott témához; beszámoló, újságoldal stb. készítése egy adott irodalmi alak életéről, korszakról, eseményről; párhuzamok keresése a romantikus irodalom, zene és képzőművészet alkotásai között 704

Kód (É) (K) (ko) (n) (szk) (d) (lk) (egy) (p) (k) (i) Tantárgyi fejlesztési 2.2. a) Adott probléma kapcsán önálló kérdések megfogalmazása 2.2. b) A felmerülő első elképzelések, ötletek alapján vázlatok készítése. Témakörök Tevékenységek A tartalom fogalomrendszere Kapcsolódások PROJEKT 15. Elképzelt történet megjelenítése állóképek sorozatával, az egyes jelenetek fotózásával (csoportmunkában). Tárgyanimáció / anyagfilm vagy rajzfilmjelenet készítése csoportmunkában. Rajzfilm képes forgatókönyvének tervezése. Képregény készítése (kép és szöveg együttes használata) montázs vagy szabadkézirajztechnikával. Plakát készítése aktuális témában (pl. közösen feldolgozott film plakátjának tervezése, elkészítése). Sorozat; animálás, anyagfilm, rajzfilm, fázisrajz, karakter, képregény, kulcsfázis, mozgásfázis, trükkasztal, kockázás, modell-lap; kulcsjelenet, képmező, hangfestészet, gondolatfelhő, szóbuborék, tipográfia, szlogen Kémia: Természetes, szervetlen anyagok a természetben és a mindennapokba n; Biológia: Az emberi test szerveződése és mozgása (csontváz, izmok) Mozgóképkult úra és médiaismeret: Egyszerű cselekmények képsorozatokk al történő megjelenítése, tagolása 705

Kód (É) (K) (I) (T) (ko) (n) (szk) (d) (lk) (egy) (p) (k) (i) Tantárgyi fejlesztési 2.2. c) A megfelelő megoldás kiválasztása, megvalósítása Témakörök Tevékenységek A tartalom fogalomrendszere Kapcsolódások PROJEKT 16. Elképzelt jelenet vagy történet megjelenítése. Tárgy vagy esemény reklámozása. Csoportos művészettörténeti kutatómunka és prezentálás megtervezése, megszervezése. Adott téma képi feldolgozása során a művészettörténetből megismert különböző kompozíciós megoldások kipróbálása. Kompozíció, stíluspárhuzam, kronológia Mozgóképkultú ra és médiaismeret: Egyszerű cselekmények képsorozatokkal történő megjelenítése, tagolása Magyar nyelv és irodalom: Érzelmek visszaadása; párhuzamok keresése a romantikus irodalom, zene és képzőművészet alkotásai között 706

Kód (É) (I) (ko) (d) (lk) (p) (k) (i) Tantárgyi fejlesztési 2.2. d) Máshol látott formai, technikai megoldások adekvát alkalmazása saját, kifejező szándékú alkotásokban A továbbhaladás feltételei mindhárom változatnál azonosak! Témakörök Tevékenységek A tartalom fogalomrendszere Kapcsolódások Testek rekonstrukciója síkból térbe és viszont. Játékok tervezése, elkészítése. Ajándéktárgy csomagolása Választott esemény vagy árucikk reklámjának elkészítése szabadon választott technikával Vetület, palást, szabásrajz, nézetrend, képsík, látszat, távlattan, perspektíva, axonometria, befoglaló forma, magyarázórajz Matematika: Háromszög és négyszög alapú hasábok, kúp, gúla, gömb; középpontos nagyítás, kicsinyítés, terület, térfogat, tömeg, területkiszámítá s Mozgóképkultúr a és médiaismeret: Nyomtatott és sugárzott reklám A továbbhaladás feltételei a 7. évfolyam végén: Legyen képes a tanuló: a közvetlen tapasztalás útján szerzett téri élmények elemző megfigyelésére, reproduktív képi értelmezésére az ismeretszerzés során az aktív befogadói magatartásra, a kutatásra és ennek vizuális megjelenítésére felismerni az évfolyamon tanult művészettörténeti korok legjellemzőbb stílusjegyeit, alkotásait, alkotóit, megkülönböztetni a legfontosabb művészeti ágakat és műfajokat a tantárgy aktualizált fogalomrendszerét megérteni; véleményét, elemzését szóban és írásban megfogalmazni képzeletét használni a szabad alkotó, és a tervező ban bizonyos alkotói, kivitelezői problémák megoldásában alkalmazni ismereteit és képességeit; saját maga képességeit reálisan felmérni társaival együttműködni a csoportos megoldásában komplex módon értékelni a létrehozott, megismert műalkotásokat: az intuitív, szubjektív megnyilvánulások mellett törekedjen a tárgyilagosságra 707

A továbbhaladás feltételei A 8. évfolyam végén (a fenti követelmények folytatásaként): Legyen képes a tanuló: az ismeretszerzés során az aktív befogadói magatartásra, a kutatásra, rendszerezésre és ezek vizuális megjelenítésére felismerni az évfolyamon tanult művészettörténeti korok legjellemzőbb stílusjegyeit, alkotásait, alkotóit, megkülönböztetni a legfontosabb művészeti ágakat és műfajokat, technikákat a tantárgy aktualizált fogalomrendszerét használni; véleményét, elemzését szóban és írásban szabatosan tudja kifejezni a vizuális közlések értelmezésére szóban és képalkotással a megismert művészi kifejezési eszközöket és technikákat új összefüggésben is alkalmazni bizonyos alkotói, kivitelezői problémák megoldásában önállóan alkalmazni ismereteit és képességeit komplex módon értékelni a létrehozott, megismert műalkotásokat: az intuitív, szubjektív megnyilvánulások mellett törekedjen a tárgyilagosságra, az esztétikai élmény tudatos átélésére 708

Bemutatásra, ismertetésre, elemzésre javasolt műalkotások Az alábbi listában szereplő műalkotások esetében a követelmény az, hogy a diák ismerje az alkotó nevét, és/vagy ismerje fel a cím alapján is, és helyezze el a megfelelő művészettörténeti korban vagy kultúrában az adott művet évszázados pontossággal. A műleírás egyéb adatait csak tájékoztatás céljából, a tanár számára közöljük. Abban az esetben, ha a listában szereplő tétel nem konkrét műtárgy (pl. egy őskori barlangfestmény, bútorok stb.), az adott alkotás meghatározó jegyei alapján, a megfelelő kultúrában vagy korban történő elhelyezése a követelmény. A fotók, továbbá a népművészeti és az Európán kívüli kultúrák műtárgyai, tárgyai esetében nem követelmény a pontos kormeghatározás. ŐSKOR 1. Stonehenge, bronzkor 2. Willendorfi Vénusz, felső paleolitikum, Kr. e. 30 000 k. (Bécs, Naturhistorisches Museum) 3. Szegvár-Tűzkövesi Sarlós isten, újkőkor tiszai kultúra, (Szentes, Koszta József Múzeum) 4. Szkíta aranyszarvas Zöldhalompusztáról, vaskor Kr. e. 400 k. (Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum) (=MNM) 5. Őskori barlangfestmények (lascaux-i, altamirai), felső paleolitikum Kr. e. 15 000 k. ÓKORI EGYIPTOM 6. Kheopsz fáraó piramisa, óbirodalom, Kr. e. 2600 2500 k. 7. Ámon-Ré-templom, középbirodalom, Kr. e. XVI XII. sz., Karnak 8. II. Ramszesz sziklatemploma, újbirodalom, Kr. e. 1300 k., Abu-Szimbel 9. Írnok (festett mészkő), óbirodalom, Kr. e. III. sz. (Párizs, Louvre) 10. Nofretete fejszobra, Kr. e. 1360 k. (Berlin, Staatliche Museen Charlottenburg) 11. Anubisz szobra, Tutanhamon sírjából, Kr. e. 1340 k. (Kairó, Egyiptomi Múzeum) 12. Ehnaton fáraó családjával (kődombormű), Aton-kultusz, Kr. e. 1360 k. (Berlin, Staatliche Museen) 13. Halastó, thébai sír (falfestmény), Kr. e. 1400 k. (London, British Museum) 14. Fáraó vadászaton, thébai (falfestmény), Kr. e. XIV. sz. (London, British Museum) 15. Tutanhamon arany halotti maszkja, Kr. e. 1340 k. (Kairó, Egyiptomi Múzeum) 16. Bútorok Tutanhamon sírleletéből (pl. Tutanhamon fáraó trónusa), Kr. e. XIV. sz. (Kairó, Egyiptomi Múzeum) ÓKORI MEZOPOTÁMIA 17. Mezopotámiai város alaprajza (pl. Ur, Uruk, Ebla) 18. Zikkurat, Kr. e. 2000 e., Ur 19. Babiloni Istár kapu, Kr. e. 570 k. (Berlin, Staatliche Museen) 20. Bikafejes hárfa Urból, Kr. e. 2500 k. (Bagdad, Irak Múzeum) 21. Gudea, Lagas uralkodója italáldozatot mutat be, Kr. e. 2120. (Párizs, Louvre) 22. Sumer ékírásos tábla (vagy pecsételőhenger), Kr. e. 2000 k. (London, British Museum) ÓKORI GÖRÖGORSZÁG 23. Knósszoszi palota, Kr. e. XVI. sz. Kréta 24. Parthenón Pheidiász, Kr. e. V. sz. Athén 25. Egy görög lakóház alaprajza 26. Egy görög színház (pl. delphoi vagy epidauroszi színház) 27. Athéni akropolisz, Kr. e. 447 434. különösen Niké-templom, Erechteion 28. Mürón: Diszkoszvető, Kr. e. 450 k. (Róma, Museo Vaticano) 29. Polükleitosz: Lándzsavivő, Kr. e. 450 440 k. (Nápoly, Museo Nazionale) 30. Delphoi kocsihajtó, Kr. e. 470 k. (Delphoi Múzeum) 31. Szamothrakéi Niké, Kr. e. 200 k. (Párizs, Louvre) 709

32. Egy feketealakos vázakép (pl. Dionüszosz és bacchánsnők ábrázolással, Párizs, Bibliothèque Nationale) 33. Egy vörösalakos vázakép (pl. orvietói kehely-kratér Héraklész és társai, Párizs, Louvre) ETRUSZK, RÓMAI 34. Etruszk sírszarkofág házaspár portréjával, Kr. e. 625. (Róma, Museo Nazionale, Villa Giulia) 35. Colosseum, 70 90, Róma 36. Pantheon, 118 128 k., Róma 37. Vesta-templom, I. sz., Róma 38. Római vízvezeték (pl. Segovia, Nîmes) 39. Forum Romanum rekonstrukció 40. Traianus oszlopa, 110 k., Róma 41. Constantinus diadalíve, 312 315 k., Róma 42. Augustus szobra, I. sz., Róma 43. Egy római portrészobor (pl. Caligula, Brutus, Vespasianus, Constantinus) KORA KERESZTÉNY 44. San Apollinare in Classe és mozaikjai, VI. sz. Ravenna NÉPVÁNDORLÁS KORA 45. Galgóci tarsolylemez, X. sz. (Magyar Nemzeti Múzeum = a továbbiakban: MNM) 46. Nagyszentmiklósi kincs, 800 k. (Bécs, Kunsthistorisches Museum) 47. Szarmata korongos fibula, III. sz. (MNM) 48. Avar szíjvég (pl. klárafalvi Szeged, Móra Ferenc Múzeum) 49. Fejedelmi szablya markolata (Attila kardja) X. sz. (Bécs, Schatzkammer) 50. Honfoglaló magyarok öltözete, rekonstrukció (MNM) BIZÁNC 51. Hagia Sophia, VI. sz. Konstantinápoly 52. San Vitale, 532 547. és mozaikjai, 574 k. Ravenna 53. Szófia Székesegyház, XI. sz. Kijev 54. Trónoló istenanya, 1280 k. (Washington, National Gallery of Art) ROMANIKA 55. Pisai dóm, XI XIII. sz. 56. Bencés apátság altemploma, XI. sz., Tihany 57. Bencés apátsági templom, XIII. sz., Ják 58. Ciszterci templom, XIII. sz. eleje, Bélapátfalva 59. Szent István szarkofágja, XI. sz. (Székesfehérvár, István Király Múzeum) 60. Sámson, dombormű, XII. sz. 2/2. (Pécs, Székesegyházi Kőtár) 61. Koronázási palást, XI. sz. (MNM) 62. Magyar Szent Korona, XI XIII. sz. (Parlament, Budapest) 63. Királyfej Kalocsáról, XIII. sz. (Budapest, Magyar Nemzeti Galéria = a továbbiakban: MNG) GÓTIKA 64. St. Denis-templom, 1140 1144, Párizs 65. Párizsi Notre Dame, 1163 1250. 66. Amiens-i székesegyház, 1236 (1389) 67. Ca d Oro palota, XV. sz., Velence 68. Cambridge-i King s College Chapel, 1446 1515. 69. Szent Vitus-székesegyház, XIV. sz., Prága 70. Nyírbátori (ma) református templom, XV. sz. vége 710

71. Veleméri templom, XIV. sz. 72. Vajdahunyad-vár, XV. sz. Vajdahunyad 73. Veit Stoss: Mária-oltár, 1477 1483 k., Krakkó, Mária-templom 74. A budavári gótikus szoborlelet emlékei (pl. szakállas férfifej vagy Lovag és apródja) 1420 1430. (Budapesti Történeti Múzeum = a továbiakban: BTM) 75. Kolozsvári Márton és György: Szent György, bronz, 1373. (Prága, Národni Galeri) 76. Chartres-i katedrális üvegablakai (pl. Mária halála), XIII. sz. 77. Cimabue: Trónoló Madonna, XIII. sz. vége (Firenze, Uffizi) 78. Giotto: Szent Ferenc élete, freskósorozat, XIII. sz. vége (Assisi, San Francesco) 79. Kolozsvári Tamás: Kálvária, 1427. (Esztergom, Keresztény Múzeum) 80. M.S. Mester: Selmecbányai oltárképei, 1508, különösen Mária és Erzsébet találkozása, (MNG) 81. Avignoni Pietà, XV. sz. (Párizs, Louvre) 82. Képes Krónika, 1360 k. (Budapest, Országos Széchenyi Könyvtár = a továbiakban: OSZK) 83. Szent László fejereklyetartója, 1425 e. (Győr, Székesegyház) 84. Suki-kehely, XV. sz. közepe (Esztergom, Főszékesegyházi Kincstár) 85. Szent László-legenda, 1420-as évek (Kakaslomnic) RENESZÁNSZ 86. Santa Maria del Fiore, 1296 1436, Firenze 87. (Andrea) Palladio: Villa Rotonda, 1550 u., Vicenza mellett 88. (Antonio da Sangallo)-Michelangelo: Palazzo Farnese, 1514 1550, Róma 89. Egy Loire menti reneszánsz kastély (pl.: Chenanceaux, Chambord vagy Blois) 90. Vaszilij Blazsennij-székesegyház, XVI. sz. Moszkva 91. Budai Vár és királyi palota, XIV XVI. sz. és XVIII. sz., XIX XX. sz. 92. Visegrádi királyi palota, XIV XV. sz. 93. Bakócz-kápolna, 1506 1507, Esztergom 94. Sárospataki vár, XVI XVII. sz. 95. (Lorenzo) Ghiberti: A firenzei Battistero bronzkapuja (Porta del Paradiso), 1430-as évek 96. Donatello: Gattamelata lovasszobra, bronz, 1447 1453 k. (Padova) 97. (Andrea del) Verocchio: Colleoni zsoldosvezér lovasszobra, 1480-as évek (Velence) 98. Michelangelo (Buonarrotti): Pietà, márvány, 1498. (Róma, San Pietro) 99. Michelangelo (Buonarrotti): Dávid, 1504. (Firenze, Accademia) 100. Michelangelo (Buonarrotti): Lorenzo Medici síremléke, 1525. (Firenze, San Lorenzotemplom sekrestyéje) 101. Donatello: Dávid, 1430 1435. (Firenze, Museo Nazionale) 102. Visegrádi Madonna, 1480 k. (Visegrád, Mátyás Király Múzeum) 103. Piero della Francesca: Krisztus ostorozása, 1470 k. (Urbino, Palazzo Ducale) 104. (Sandro) Botticelli: Vénusz születése, 1485 k. (Firenze, Uffizi) 105. (Andrea) Mantegna: Pietà, 1506. (Milánó, Brera) 106. Leonardo (da Vinci): Utolsó vacsora, 1495 1497. (Milánó, Santa Maria delle Graziekolostor refektóriuma) 107. Leonardo (da Vinci): Szent Anna harmadmagával, 1498. (London, National Gallery) 108. Leonardo (da Vinci): Mona Lisa, 1503 1505. (Párizs, Louvre) 109. Raffaello (Santi): Esterházy Madonna, 1507 1508. (Budapest, Szépművészeti Múzeum = a továbbiakban: 110. SZM) 111. Raffaello (Santi): Athéni iskola, freskó, 1509 1510. (Vatikán, Stanza della Segnatura) 112. Michelangelo (Buonarroti): Utolsó ítélet, freskó, 1537 1541. (Vatikán, Capella Sistina) 113. Giorgione: A Vihar, 1506 k. (Velence, Accademia) 114. Tiziano (Vecellio): Urbinói Vénusz, 1538. (Firenze, Uffizi) 115. Nyírbátori stallum, 1511. (MNM) 116. Egy kódex címlapja (pl. Philostratus-kódex a Bibliotheka Corvinianából, OSZK) 711

117. (Jan) Van Eyck: Arnolfini házaspár, 1433. (London, National Gallery) 118. (Rogier) van der Weyden: Angyali üdvölet, (Párizs, Louvre) 119. (Albrecht) Dürer: Önarckép, 1498. (Madrid, Prado) 120. (Albrecht) Dürer: Melankólia, rézmetszet, 1514. (Berlin, Staatliche Museen) 121. ifj. (Hans) Holbein: (Jean de Dinteville és Georges de Selve) francia követek képmása, 1533. (London, National Gallery) 122. Id. (Pieter) Bruegel: Parasztlakodalom, 1567. (Bécs, Kunsthistorisches Museum) 123. El Greco: Krisztus az olajfák hegyén, 1579 u. (SZM) BAROKK 124. (Lorenzo) Bernini: Szent Péter tér, 1656-tól, Róma 125. (Jules Hardouin)-Mansart: A versailles-i palota, 1678 u. 126. Melki bencés apátság, 1702-től 127. Drezdai Zwinger, 1711 1722. 128. Győri karmelita templom, 1721 1729. 129. Esterházy-kastély, XVIII. sz., Fertőd 130. Fellner Jakab: Líceum 1764, Eger 131. (Lorenzo) Bernini: Szent Teréz extázisa, márvány, 1647 1652. (Róma, S. Maria della Vittoria) 132. (Pieter Pauwel) Rubens: Amazonok harca, 16l8. (München, Alte Pinakothek) 133. Rembrandt (Harmensz van Rijn): A lövészegylet kivonulása (Éjjeli őrjárat), 1642. (Amsterdam, Rijksmuseum) 134. Rembrandt (Harmensz van Rijn): Önarckép, 1665. (Köln, Wallraf Richartz-Museum) 135. (Diego) Velázquez: Breda átadása, 1635 1636. (Madrid, Prado) 136. (Diego) Velázquez: Udvarhölgyek, 1656 1657. (Madrid, Prado) 137. Vermeer van Delft: Festő és modellje, 1665 1670. (Bécs, Kunsthistorisches Museum) 138. Vermeer van Delft: Tejet öntő lány, 1658 1660. (Amszterdam, Rijksmuseum) 139. (Michelangelo da) Caravaggio: Szent Pál megtérése, 1660 k. (Róma, S. Maria del Popolo) 140. Mányoki Ádám: II. Rákóczi Ferenc, 1712. (MNG) 141. Canaletto: A drezdai Altmarkt, 1751. (Drezda, Gemäldegalerie) 142. (Franz Anton) Maulbertsch: A pásztorok imádása, 1758. (Sümeg, r.k. plébániatemplom) 143. Chippendale bútorok 1740 1780. (pl.: könyvszekrény vagy szék fonadékos háttámlával) KLASSZICIZMUS 144. British Museum, 1823 1844, London 145. Péchy Mihály: Nagytemplom, 1805 1821, Debrecen 146. Pollack Mihály: Nemzeti Múzeum, 1837 1847, Budapest 147. Hild József: Főszékesegyház, 1839 1856, Esztergom 148. Ferenczy István: A szépmesterségek kezdetei (Pásztorlányka), 1820 1822. (MNG) 149. (Jacques-Louis) David: A Horatiusok esküje, 1784. (Párizs, Louvre) 150. (Jean Auguste-Dominique) Ingres: A nagy odaliszk, 1814. (Párizs, Louvre) 151. Id. Markó Károly: Visegrád, 1828. (MNG) 152. Copf stílusú bútorok (pl. kétajtós szekrény 1790 k. vagy felnyitható öltözőasztal XVIII. sz. Vége, Budapest Iparművészeti Múzeum) ROMANTIKA, REALIZMUS 153. Parlament, 1840 1865, London 154. (Alexander) Eiffel: Eiffel-torony, 1889, Párizs 155. Feszl Frigyes: Vigadó, 1859 1865, Budapest 156. Ybl Miklós: Operaház, 1875 1884, Budapest 157. Steindl Imre: Országház, 1885 1894, Budapest 158. A budavári Nagyboldogasszony plébániatemplom (Mátyás-templom), XIII XV. sz. 159. (François) Rude: Marseillaise, 1836, Párizs 712

160. Izsó Miklós: Táncoló paraszt, terrakotta, 1870. (MNG) 161. (Fancisco) Goya: 1808. május 3., 1814. (Madrid, Prado) 162. (Théodore) Gérciault: A Medúza tutaja, 1818 1819. (Párizs, Louvre) 163. (William) Blake: A teremtő, 1826. (Manchester, Whiteworth Gallery) 164. (Eugène) Delacroix: A szabadság vezeti a népet, 1831. (Párizs, Louvre) 165. (William) Turner: Gőzhajó a hóviharban, 1842. (London, Tate Gallery) 166. (Pavel Andrejevics) Fedotov: Leánykérőben, 1848. (Moszkva, Tretyakovszkaja Galerija) 167. (Jean-François) Millet: Kalászszedők, 1857. (Párizs, Louvre) 168. (Ilja) Repin: Hajóvontatók a Volgán, 1873. (Szentpétervár, Russzkij Muzej) 169. Borsos József: Nemzetőr, 1848. (MNG) 170. Madarász Viktor: Hunyadi László siratása, 1859. (MNG) 171. Székely Bertalan: Egri nők, 1867. (MNG) 172. Munkácsy Mihály: Tépéscsinálók, 1871. (MNG) 173. Szinyei Merse Pál: Majális, 1873. (MNG) 174. Barabás Miklós: Bittó Istvánné, 1874. (MNG) 175. Paál László: Út a fontenebleau-i erdőben, 1876. (MNG) 176. Benczúr Gyula: Buda visszafoglalása, 1896. (MNG) IMPRESSZIONIZMUS, POSZTIMPRESSZIONIZMUS 177. (Edouard) Manet: Reggeli a szabadban, 1863. (Párizs, Louvre) 178. (Edouard) Manet: Claude Monet csónakműtermében fest (A bárka), 1874. (München, Neue Pinakothek) 179. (Claude) Monet: A felkelő nap impressziója, 1872. (Párizs, Louvre) 180. (Edgar) Degas: Balettiskola, 1874. (Párizs, Louvre) 181. (Auguste) Renoir: A Moulin de la Galette, 1876. (New York, J.H. Whitney Gyűjtemény) 182. (Georges) Seurat: Vasárnap délután, 1884 1886. 183. (Paul) Cézanne: Csendélet korsóval és gyümölcsökkel, 1887 1895. (Oslo, Nationalgalerie) 184. (Vincent) van Gogh: Önarckép, 1890. (Párizs, Jeu de Paume) 185. (Vincent) van Gogh: Út ciprusokkal (Országút éjjel), 1890. (Otterlo, Kröller-Müller Gyűtemény) 186. (Paul) Gauguin: Mi újság? (Tahiti nők), 1892. (Drezda, Gemäldegalerie Neue Meister) EKLEKTIKA, SZECESSZIÓ, SZIMBOLIZMUS 187. (Antonio) Gaudí: Sagrada Familia, 1884-től Barcelona 188. (Victor) Horta: Tassel-ház, 1892 1893, Brüsszel 189. (Charles Rennie) Mackintosh: Glasgow-i Művészeti Iskola, 1898 k. 190. Lechner Ödön: Iparművészeti Múzeum, 1893 1897, Budapest 191. (Auguste) Rodin: A csók, 1894. Párizs, Rodin Múzeum 192. Mednyánszky László: Csavargófej, 1908 1910. (MNG) 193. (Henri de) Toulouse-Lautrec: Ezek a hölgyek, 1895. (SZM) 194. (Gustav) Klimt: Judith, 1901. (Bécs, Österreichische Galerie) 195. (Edvard) Munch: Sikoly, 1893. 196. (Amadeo) Modigliani: Leányfej (Jeanne Hébuterne arcképe szemből), 1918. (Bern, mgt) 197. Rippl-Rónai József: Kalitkás nő, 1892. (MNG) 198. Ferenczy Károly: Madárdal, 1893. (MNG) 199. Gulácsy Lajos: A varázsló kertje, 1904. (MNG) 200. Csontváry Kosztka Tivadar: Zarándoklás a cédrusokhoz Libanonban, 1907. (MNG) 201. Csók István: A keresztapa reggelije, 1932. (MNG) 202. Rippl-Rónai József Róth Miksa: Az Ernst Múzeum üvegablaka, 1912. Budapest 203. Thonet bútorok, 1851-től (pl. Thonet hajlított hintaszéktípusa,1860, vagy Thonet kerek ülésű standard széke, 1859. évi típus) 204. A pécsi Zsolnay gyár egy tárgya a századfordulóról 713

XX. SZÁZAD ELSŐ FELE 205. (Walter) Gropius: A Bauhaus központi épülete, 1925 1926. Dessau 206. (Frank Lloyd) Wright: Vízesésház, 1936, Bear Run (Pennsylvania) 207. Molnár Farkas: Társasház, 1936, Budapest 208. (Henri) Matisse: A vörös desszert, 1908. (Szentpétervár, Ermitázs) 209. (Pablo) Picasso: Az avignoni kisasszonyok, 1907. (New York, Museum of Modern Art) 210. (Pablo) Picasso: Guernica, 1937. (Barcelona) 211. (Georges) Braque: A portugál nő, 1911. (Basel, Kunstmuseum) 212. (Umberto) Boccioni: Az izmok dinamizmusa, bronz, 1913. (New York, Museum of Modern Art) 213. (Marcel) Duchamp: Lépcsőn lemenő akt, 1912. (Philadelphia, Museum of Modern Art) 214. (Marcel) Duchamp: Forrás, 1917. (elveszett) 215. (Franz) Marc: A kék ló, 1911. (München, Lenbachhaus) 216. (Constantin) Brancusi: Alvó Múzsa, 1916. (Párizs, Musée d'art Moderne) 217. (Vaszilij) Kandinszkij: Sárga, piros, kék, 1925. (Párizs, Nina Kandinszkij Gyűjtemény) 218. (Paul) Klee: Őszi hely, akvarell, 1921. (magántulajdon) 219. (Vlagyimir) Tatlin: A III. Internacionálé emlékmű famodellje, 1920. (elpusztult) 220. (Kazimir) Malevics: Vörös négyzet, 1914. (Szentpétervár, Russzkij Muzej) 221. (Piet) Mondrian: Kompozíció: Szürke struktúra színes síkokkal, 1918. (Zürich, Max Bill Gyűjtemény) 222. (Marc) Chagall: Az én kis falum, 1911. (New York, Museum of Modern Art) 223. Kassák Lajos: Képarchitektúra, fametszet, 1922. (Pécs, Janus Pannonius Múzeum) 224. Moholy-Nagy László: Fényrekvizítum, 1922 1930. (Eindhoven, Stedelijk van Abbe Museum) 225. Szőnyi István: Zebegényi temetés, 1928. (Zebegény, Szőnyi Múzeum) 226. Bernáth Aurél: Tél, 1929. (mgt) 227. Derkovits Gyula: Viharban, 1931. (mgt) 228. Medgyessy Ferenc: Anya, 1932. (MNG ) 229. Vajda Lajos: Ezüst gnóm, 1940. (MNG) 230. Egry József: Napfelkelte, 1940. (MNG) 231. Bauhaus-ban tervezett tárgy (pl. Brauer Marcel: funkcionalista szék, 1922. vagy csőszék, 1926) 232. Mies van der Rohe bútor (pl. Barcelona szék, 1929. vagy MR -szék típusforma, 1926) XX. SZÁZAD MÁSODIK FELE 233. Le Corbusier: Ronchamp-i kápolna, 1955 234. (Luigi) Nervi: Sportcsarnok, 1956 1957, Róma 235. (Frank Lloyd) Wright: Guggenheim Múzeum, 1946 1958, New York 236. (Renzo Piano Richard Rogers): Pompidou Központ, 1971 1977, Párizs 237. (Friedrich) Hundertwasser: Bécsi (Löwengassei) lakóház, 1980 1982, Bécs 238. Makovecz Imre: A Művelődés Háza, 1976 1982, Sárospatak 239. (Alberto) Giacometti: Az erdő, (bronz) 1950. (Duisburg, Wilhelm Lehmbruck Gyűjtemény) 240. (Henry) Moore: Kétrészes fekvő alak, (bronz) 1959. (művész tulajdona) 241. (Joan) Miró: A hold fala, kerámia, 1960. (Párizs, UNESCO-palota kertje) 242. Somogyi József: Martinász, 1953. (Dunaújváros) 243. Borsos Miklós: Madár tojással, 1968. 244. Jovánovics György: Részlet a nagy Gilles-bő1, 1967 1968. (mgt) 245. Korniss Dezső: Tücsöklakodalom, 1948. (Esztergom, Balassi Bálint Múzeum) 246. Varga Imre: Radnóti, 1969. (Mohács) 247. (Francis) Bacon: Tanulmány Velázquez után: X. Ince pápa. 1953. (New York, mgt) 248. (Andy) Warhol: Elvis, 1964. (Toronto, Art Gallery of Ontario) 249. (Robert) Rauschenberg: Turkey, 1965. (Darmstadt, Karl Ströher Gyűjtemény) 250. Kepes György: Programozott fényjátékterv a bostoni kikötő számára, 1965 1967 714

251. (Victor) Vasarely egy op-art műve 252. (Frank) Stella: Lake City, 1960 1961. (Düsseldorf, Kunstmuseum) 253. (Joseph) Kosuth: Egy és három szék, 1965 254. Keserü llona: Forma, 1969. (mgt) 255. Kondor Béla: Rajz, 1969. (Győr, Kolozsváry-gyűjtemény) 256. Lakner László : Mosoly, 1969. (Budapest, Kiscelli Múzeum ) 257. Christo: Völgyzáró függöny, 1970 1972. (Colorado) 258. (Claes) Oldenburg: Ruhacsíptető, acél, 1974. (USA, mggy.) 259. Paizs László: Poliészter oszlop, 1975 1976. (Budapest, Ludwig) 260. Erdély Miklós: Hűség, 1979 261. Bak Imre: Ismert történet II., 1984. vagy Tao 1993. (Budapest, Ludwig) 262. Bukta Imre: Hajnali szabad permetezés, 1985. (Budapest, Ludwig) 263. ef. Zámbó István: Új magyar népművészet II. 1987. (Budapest, Ludwig) 264. Mauer Dóra: Hommage à Joseph Hoffmann, 1990. (Budapest, Ludwig) FOTÓ 265. (Eadward) Muybridge: Lovas fotók, 1888 k. 266. Moholy-Nagy László: Önarckép, 1922. 267. (Alexander) Rodcsenko: Telefonáló nő, 1923. 268. (Edward) Weston: Káposztalevél,1931. 269. (André) Kertész: Torzulás (sorozat), 1933. 270. (Henri) Cartier-Bresson:Vasárnap a Marne partján, 1938. 271. (Robert) Capa: Kollaboránsnő Chartres-ból, 1944. 272. Escher Károly: Szénhordás MAGYAR NÉPMŰVÉSZET 273. Dél-dunántúli tornácos ház alaprajza (XIX. sz.-ból) 274. Alföldi kontyosház (XIX. sz.-ból) 275. Egy szabadtéri néprajzi múzeum (pl. Szentendre, Hollókő, Göcsej) 276. Ácsolt láda Nógrád megyéből, Budapest, Néprajzi Múzeum (=NM) vagy Délkelet- Dunántúlról (Pécs, Janus Pannonius Múzeum) 277. Festett láda Komárom, Csongrád vagy Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből (pl. a NM anyagából) 278. Király Zsiga: Tükrös spanyolozással (XIX. sz.) (NM) 279. Egy sárközi, egy somogyi és egy baranyai szőttes (párnahéj, párnavég, abrosz vagy komakendő) (pl. a NM anyagából) 280. Táblás, vörös-fekete gyapjú szőttes Sóváradról (Románia) (Budapest, NM) 281. Ábrahámos, hímzett párnavég Csík megyéből (Románia) (NM) 282. Cifraszűr Békés vagy Hajdú megyéből (pl. a NM anyagából) 283. Női ködmön Somogy, Békés vagy Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből (pl. a NM anyagából) 284. Egy csákvári cserépedény (kásástál, nagytál vagy korsó) 285. Egy-egy cserépedény (tál, fazék, butella vagy butykos) Hódmezővásárhelyről vagy Tiszafüredről 286. Miska-kancsó Mezőcsátról (1848.) (NM) vagy Miska-kancsó Mezőtúrról (NM) EURÓPÁN KÍVÜLI KULTÚRÁK 287. Húsvét-szigeti kőszobrok (Polinézia) 288. Bábfigura (Wayang Indonéziából) (NM) 289. Machu Picchu, XVI. sz. (Peru) 290. A Nap piramisa, IV IX. sz. (Teotihuacan) 291. Nagy Jaguár templom (maja), 300 900. (Tikál) 292. Halotti maszk IV V. sz. (Teotihuacan, Párizs, Musée de l Homme) 293. A Nap Köve (azték naptár) XV. sz. (Mexico City, Nemzeti Antropológiai Múzeum) 715

294. Totemoszlop Észak-Nyugat-Amerikából (Drezda, Museum für Völkerkunde) 295. Puebló, 350 1300. Mesa Verde 296. Córdobai nagymecset, IX X. sz. 297. Kászim pasa dzsámija, 1543 1546, Pécs 298. Király fürdő, 1566 1587, Buda 299. Gül baba türbéje, Buda) 300. Ladik imaszőnyeg, 6 oszlopos, XVIII. sz. (Budapest, Iparművészeti Múzeum) 301. Nagy Sztúpa, Kr. e. III I. sz., Szancsi 302. Radzsarani-templom, XI XIII. sz., Bhuvanesvar (India) 303. Szúrja, a Napisten, kősztéle, XIII. sz. 304. Táncosnő szobrocskája Mohendzso Dáróból (réz), indusvölgyi kultúra (Új-Delhi, National Museum) 305. Siva Nataradzsa Táncoló Siva (bronz), XII XIII. sz. (Amszterdam, Museum van Aziatische Kunst) 306. Lótuszvirágot tartó bódhiszattva (falfestményrészlet) (az 1. számú adzsantai barlangtemplomból, 600 650 k.) 307. Kínai nagy fal, Csin-dinasztia, Kr. e. VI III. sz. 220-ig 308. Az Ég temploma Pekingben, Csing-dinasztia, 1644 1912. 309. A Tiltott város a pekingi császári palotaegyüttes részlete, a nagy csarnokkal, Ming- és Csing-korszak 310. Földalatti folyosórendszer a kínai Cseréphadsereg -gel (Csin-si Huang-ti császár sírjához), Kr. e. 220 210, Lintong Hszian mellett 311. Buddha és kísérői a Gyémánt szútrából (fametszet), 868. (London, British Museum) 312. Az izomói sintó szentély épületei Simanó tartományban (V VI. századi eredeti után XVIII. sz.) 313. Ryoanji sziklakertje, Momoyama-kor, 1573 1603. (Kiotó) 314. Kamakurai Nagy Buddha-szobor, XIII. sz. 315. Heibonsha, Publisher Ltd. 316. No-maszk, XVI. sz. (Tokió, Nemzeti Múzeum) A művészettörténettel kapcsolatos fogalmak Az alábbi fogalmak, szakkifejezések ismerete a felismerés szintjét jelenti, tehát a tanulónak a konkrét szövegkörnyezetben vagy képi megfeleltetéssel kell alkalmaznia azokat. Definiálni vagy produktív módon megjeleníteni csak a vastag betűvel szedett fogalmakat kell. 1. absztrakt 2. akadémizmus 3. akropolisz 4. akt 5. akvarell 6. alakos és arcos edény 7. álboltozat 8. alkalmazott grafika 9. altemplom 10. amfora/ amphora 11. amfiteátrum 12. anyagszerűség 13. apátság 14. apszis 15. arány 16. aranymetszés 17. archaikus 18. árkád 19. aszimmetria 20. áthidalások (építészet) 21. átlós kompozíció 22. átrium 23. áttört forma 24. attribútum 25. barokk 26. bazilikális elrendezés 27. bélletes kapu 28. bidermeier 29. boltív 30. boltozat 31. Colosseum-motívum 32. csarnoktemplom 33. csegelyeskupola 34. csendélet 35. csúcsív 36. diadalív 37. diadém 38. dolmen 39. dombormű 40. dongaboltozat 41. dór 42. dzsámi 43. ecsetrajz 44. egyedi grafika 45. egyiránypontos perspektíva 46. eklektika 47. életkép 48. empire 49. expresszionizmus 50. faktúra 51. falfestészet 52. falkárpit 53. fametszet 54. fazekasság 716

55. fedőfesték 56. féloszlop 57. festmény 58. fiatorony 59. fibula 60. figuratív művészet 61. figyelemirányítás 62. fórum 63. fotómontázs 64. főhajó 65. freskó 66. fríz 67. frontalitás 68. frottázs 69. futurizmus 70. galéria (építészet) 71. gótika 72. görög kereszt 73. grafika 74. grafit 75. harangtorony 76. historizmus 77. homlokzat 78. huszártorony 79. idol 80. ikon 81. ikonosztáz 82. illúzionizmus 83. impresszionizmus 84. iniciálé 85. intarzia 86. iparművészet 87. jel 88. jelkép 89. jelmez 90. kalligráfia 91. kálvária 92. kariatida 93. karzat 94. katakomba 95. katedrális 96. kazettás mennyezet 97. kelengyeláda 98. képi egyensúly 99. képírás 100. képkivágás 101. képmás 102. képzőművészet 103. képzőművészeti műfajok 104. kerámia 105. kerengő 106. keresztboltozat 107. keresztelőkápolna 108. kereszthajó 109. kertművészet 110. kézjegy 111. kézművesség 112. kifejezőeszköz 113. kisplasztika 114. klasszicizmus 115. klasszikus 116. kódex 117. kollázs 118. kolostor 119. kolosszus 120. kompozíció 121. kontraszt 122. kontúr 123. kópia 124. koronázási jelképek 125. korongozás 126. korstílus 127. könyvművészet 128. körplasztika 129. krétarajz 130. kubizmus 131. kupola 132. latin kereszt 133. lazúrozás 134. legyezőboltozat 135. levegőperspektíva 136. márkajel 137. maszk 138. matt 139. mauzóleum 140. máz (kerámia) 141. mellékhajó 142. mellkép 143. menhir 144. menóra 145. mérmű 146. minaret 147. miniatúra 148. mintázás 149. Miska-kancsó 150. modern 151. monokróm 152. montázs 153. monumentális festészet 154. motívum 155. mozaik 156. murális technikák 157. műalkotás 158. műleírás 159. műtárgy 160. műtípus 161. művészeti ágazat 162. művészeti irányzat 163. művészeti korszak 164. művészeti technikák 165. művészettörténet 166. művészi ábrázolás 167. naiv művészet 168. naturalizmus 169. népművészet 170. néprajz 171. nonfiguratív művészet 172. nyeregtető 173. obeliszk 174. olajfestés 175. oltár 176. opeion 177. ornamentika 178. oromzat 179. oszlopfő 180. oszloptípusok 181. önarckép 182. önárnyék 183. öntvény 184. ötvösművészet 185. paletta 186. pannó 187. papírmetszet 188. párta (építészet) 189. pasztell 190. perspektivikus ábrázolás 191. pillér 192. pillérköteg 193. piramis 194. plasztika 195. plein air 196. pointillizmus 197. porcelán 198. portré 199. poszter 200. posztimpresszionizmus 201. prehisztorikus 202. profil 203. rajzszén 204. realizmus 205. reflex 206. rekeszzománc 207. rekonstrukció 208. relief 209. reneszánsz 210. reprodukció 211. restaurálás 212. rézkarc 213. rézmetszet 717

214. rokokó 215. romanika 216. romantika 217. rózsaablak 218. rövidülés 219. sablon 220. (s)grafittó 221. sokszorosító grafika 222. spektrum 223. stilizálás 224. stílus 225. stílusirányzat 226. stílusjegy 227. struktúra 228. stukkó 229. szabásrajz 230. szarkofág 231. szecesszió 232. székelykapu 233. szekkó/ secco 234. szénrajz 235. szent kerület 236. szentély 237. szentimentalizmus 238. szépművészet 239. szfinx 240. sziluett 241. szimbólum 242. szimmetria 243. színárnyalat 244. színérzet 245. színharmónia 246. színhőmérséklet 247. színkontraszt 248. színperspektíva 249. színreflex 250. színskála 251. szobor 252. szoborfülke 253. szobrászat 254. szökröny 255. szőttes 256. táblakép 257. tabló 258. tájkép 259. tálas 260. támív 261. támpillér 262. temperafestés 263. térábrázolási konvenció 264. térhatás 265. térillúzió 266. textil 267. tollrajz 268. tónus 269. tornác 270. totem 271. tusrajz 272. tükrös 273. tümpanon/timpanon 274. tűzzománc 275. varrottas 276. vázakép 277. vázlat 278. vetett árnyék 279. viselet 280. vízfestés 281. vonalperspektíva 282. zárt forma 283. zikkurat 284. zsánerkép 285. zsinagóga 718

719