Művészetek Célok és A művészetek műveltségi terület alapja a nemzeti és az egyetemes emberi kultúra, valamint mindennapi életünk, tervezett-alakított környezetünk és a természet esztétikai jelentésekkel is bíró tartománya. E tág kultúraértelmezésből következően sokféle lehetőség adódik a tanulók sajátos megismerési módjainak, tevékenységeinek érvényesüléséhez. E területek közös jellemzője értékközvetítő és értékőrző mivoltuk, továbbá az, hogy aktív befogadásra és alkotásra is késztetnek. A művészetek műveltségterület tehát egyaránt fejleszti a teremtés és a létrehozás képességeit, valamint a megismerés, a befogadás és a művészettel való élés képességeit. A művészetek műveltségi részterületei az ének-zene, a dráma és tánc, a vizuális kultúra, a mozgóképkultúra és médiaismeret. Mindezek mai művészetfelfogásunk szerint önálló művészeti ágazatok. Bár számos rokon vonással rendelkeznek, kialakulásuk, kifejezésmódjuk és az adott korban betöltött szerepük szempontjából igen különbözőek. A nevelésben betöltött szerepükkel egymás hatását viszont erősítik, mivel mindegyik célja, hogy a művészetekről mint az alkotás, a megismerés, a kommunikáció összetett formáiról olyan élményszerű tapasztalatokat, ismereteket nyújtson, amelyek nagyban hozzájárulnak a legkülönbözőbb képességek fejlesztéséhez, a harmonikus személyiség kialakulásához. Több műveltségi részterületnek is célja a sajátos kifejezési eszközeivel kapcsolatos ismeretszerzés és képességfejlesztés mellett a kultúra köznapi jelenségeinek kritikai feldolgozása, a legfontosabb kommunikációs módok tanulmányozása. Ily módon az órai tevékenységek kapcsolódhatnak művészi alkotásokhoz és a mindennapi élet megnyilvánulásaihoz egyaránt. A különböző művészeti területekkel összefüggő gyakorlati tevékenységek, kreatív által az ismeretek élményszerűvé, a tanulók sajátjává válnak, segítik a mélyebb megismerést és fejlesztik a kreativitást. Céljuk a képességek fejlesztése, a szellemi, lelki tulajdonságok gyarapítása, az esztétikai fogékonyság, a fantázia, az érzékenység fokozása. A művészetekkel való foglalkozás hozzájárul az észlelés érzékenységének, a kifejezés árnyaltságának fejlesztéséhez. A művészetek tanítása mással nem helyettesíthető módon járul hozzá a nemzeti és az európai azonosságtudat kialakításához, a kultúra hagyományos és mai értékeinek megismertetéséhez, közös élményanyaggal szolgálva az összetartozás érzésének erősítését. A művészeti örökség és a belőle kibontakozó kortárs művészetek megismertetésével a művészeti nevelés segítséget nyújt a fiataloknak, hogy saját koruk kultúrájában jobban eligazodjanak, felismerjék és becsüljék a ma születő értékeket is. A nemzeti és az európai kultúra mellett a más kultúrák értékeivel való megismerkedés fokozza nyitottságukat, felkelti és fejleszti az új iránti kíváncsiságukat, toleranciájukat. A művészeti nevelés hatékonyságát fokozhatja, ha a művészetek más műveltségi területekkel összefonódva is megjelennek az iskolai gyakorlatban. Közös fejlesztési A művészetek műveltségi részterületeinek (ének-zene, dráma és tánc, vizuális kultúra, mozgóképkultúra és médiaismeret) mindegyike hagyományosan tevékenység-központú és mint ilyen kiváló alkalmat teremt a tanulóknak saját élményeik, tapasztalataik és máshol szerzett ismereteik integrálásához. 609
Különböző mértékben, de mindegyik osztozik a következő célok, fejlesztések megvalósításában: Az érzékelés érzékenységének fokozása Ezzel összefüggésben a kifejezés árnyaltságának fokozása, a kommunikációs képesség fejlesztése A kooperációs képesség fejlesztése A személyiség fejlődésének segítése Az alkotóképesség fejlesztése Az értékek (esztétikai és erkölcsi) iránti fogékonyság fokozása A művészeti élmények feldolgozásának segítése Közös élményanyaggal szolgálni a nemzeti és európai kulturális identitás megteremtéséhez A felsoroltak mellett mindegyik részterületnek vannak semmi mással nem helyettesíthető, sajátos feladatai is. A közös fejlesztési szakaszolása nem lehetséges. Azok mindegyike mindvégig jelen van, mindig az adott korosztálynak, tanulócsoportnak megfelelő szinten és tevékenységi formákban valósul meg. Ezért a szakaszolás az adott részterület tevékenységeiből és ismeretanyagából olvasható le. A fejlesztési tantárgyanként Ének-zene 1. Zenei alkotóképesség 1.1 Interpretáció 1.2 Improvizáció 2. Megismerő- és befogadóképességek 2.1 Zenehallgatás 2.2 Zenei hallás és kottaismeret Dráma és tánc 1. A megjelenítéshez, csoportos játékhoz szükséges képességek fejlesztése, készségek kialakítása 2. Rögtönzési képességek fejlesztése (improvizáció a megismert technikák alkalmazásával) 3. Problémamegoldó, ismeretszerzési, tanulási képességek 4. Megismerő-, befogadóképességek (színházi előadások megtekintése és véleményezése) Vizuális kultúra 1. Megismerő-, befogadóképességek 1.1 Közvetlen tapasztalás útján szerzett élmények feldolgozási képessége motoros készségek 1.2 Ismeretszerzési képességek tanulási képességek térbeli tájékozódás 1.3 Kommunikációs képességek 2. Kreativitás 2.1 Alkotóképességek 2.2 Problémamegoldó képesség 3. Önismeret, önértékelés, önszabályozás Mozgóképkultúra és médiaismeret 1. Megfigyelés 2. Ismeretszerzés 3. Kommunikáció 4. Értelmezés, elemzés, tolerancia 5. Kritikai gondolkodás, problémaérzékenység 610
6. Önismeret, együttműködés, választás, tolerancia, alkotásra való beállítódás 7. A tudatosítást irányító fontosabb kérdések A műveltségterület tantárgyi rendszere és óraszámai Évfolyam 5. 6. 7. 8. A B A B A B A B Dráma és tánc 1 0,5 1 0,5 1 1 Ének-zene 1,5 1 1,5 1 2 1 2 1 Mozgóképkultúra és médiaismeret 1 1 1 1 Vizuális kultúra 2 1 2 1,5 1,5 1 1,5 1 Összesen 4,5 2,5 4,5 3 5,5 3 5,5 3 A tanulók értékelése Alapelvek 6. Az értékelés személyre szóló legyen. 7. Fejlesztő, ösztönző jellegű legyen. 8. Folyamatos legyen. 9. Legyen összhangban a Nat-ban megfogalmazott követelményrendszerrel, valamint az iskolai pedagógiai programban meghatározottakkal. 10. Legyen tárgyszerű (mik az erős pontok, melyek a gyengeségek, hogyan lehetséges a javítás). Az értékelés funkciói közül kiemelkedő szerepet tulajdonítunk a formáló, a motiváló, az irányt adó, a tanulót elsősorban saját teljesítményéhez viszonyítva mérő értékelésnek, ugyanis ez segíthet leginkább az önismeret fejlesztésében, a továbblépés feladatainak, útjának megmutatásában. Az értékelés célja Az értékelésnek számos, egymástól igen eltérő célja lehet, ezek közül a legfontosabbak a következők: a személyiségfejlődés elősegítése, ezzel összefüggésben az önértékelésre nevelés, a tudás minősítése, informálás, informálódás az elért eredményekről, lemaradás feltárása és orvoslása, tehetség felismerése és fejlesztése, pálya- és iskolaválasztás elősegítése, a pedagógiai tevékenység fejlesztése. Az értékelés fő típusai Az értékelés célja határozza meg, hogy az értékelésnek milyen típusát kell választani. 611
A formatív értékelés (formáló, segítő) a művészeti nevelésben az értékelés leggyakoribb típusa. Ide tartozik az órai gyakorlati munkát rendszeresen kísérő tanári biztatás, dicséret, kritikai megjegyzés. A szummatív értékelés a tantervi követelményekből kiinduló, pontos kritériumrendszeren alapuló értékelés. Azt mutatja meg, hogy az elérendő céloknak, elvárásoknak milyen mértékben felel meg a tanuló teljesítménye. Céljától függően lehet szintfelmérő, diagnosztizáló vagy záróvizsga típusú értékelés. A felmérő olyan szummatív értékelés, amely a tanuló tudásának jelenlegi szintjére kíváncsi. Ennek ismeretére a tanárnak a továbbhaladás tervezéséhez feltétlenül szüksége van. (Például az ötödik osztály elején, vagy akkor, ha új tanárként kerül egy osztályba.) A diagnosztizáló értékelés viszont arra is kíváncsi, hogy a felmérés során mutatkozó bizonyos problémák milyen okokra vezethetők vissza. Erre a korrekciók elvégzéséhez, a hiányosságok pótlásának tervezéséhez van szükség. Kritériumra irányuló az értékelés az iskolai záróvizsgákon (például az érettségin). Ez végeredményben pontosan meghatározott kritériumok alapján történő szummatív értékelés. A különböző versenyeken, pályázatokon és a művészeti iskolák felvételi vizsgáin azonban gyakoribb a normára irányuló értékelés, amikor az adott helyen, adott időben legjobbnak ítélt jelentkezőket válogatják ki. Míg a záróvizsgán nincsen korlátozva, hogy a legmagasabb szintet hányan érhetik el, a felvételi vizsgán a felvehetők száma határozza meg, hogy hányan érhetik el a legjobb eredményt. Az értékelés módjai Szóbeli értékelés A művészeti nevelés egyik legértékesebb mozzanata, hogy a tanár, a gyakorlati (műtermi, műhely) munka során folyamatos és intenzív kapcsolatban van a tanulókkal. Állandó a formatív, szóbeli értékelés. Nem minősítés, hanem az egyéni előmenetelt segítő biztatás, illetve a hiányosságok feltárása, ami segíti a tanulóban az önértékelés kialakulását, fejleszti önismeretét. Kiváló, sokirányú nevelő hatása van az óra végi közös, a tanulók bevonásával történő szóbeli értékelésnek is. Írásbeli értékelés Az írásos tanári értékelésben egyaránt megjelenhetnek a formatív és a szummatív értékelés elemei. Az osztályzatoknál a mégoly rövid (lapszéli) írásos megjegyzések is pontosabb tájékoztatást nyújtanak, rámutathatnak bizonyos problémákra és javaslatokat tehetnek a fejlesztésre. A tanulók írásos önértékelése pedig többcélú órai feladat is lehet. Az osztályzás Fontos szem előtt tartani, hogy az osztályzattal történő értékelés szummatív, a tantervi követelmények megvalósulását számon kérő értékelés legyen. Nagy zavart okoz, ha az osztályzat hol a biztatás eszköze (formatív értékelés), hol pedig a tudás minősítése. A szummatív típusú felmérő, összegző, záró minősítések (vizsgák), amelyek szelekciós funkciót is betöltenek, csak akkor hitelesek, ha objektívek, ha következetesek, ha pontosan meghatározott kritériumok alapján történnek. Az értékelés alapja Az értékelés céljától és típusától függ, hogy milyen evidenciák alapján értékelünk. Legtöbbször az értékelési típusok nem önmagukban, tisztán jelennek meg, hanem összetetten. A művészetek esetében az értékelés sajátos, ahol az osztályzási normarendszert nem lehet automatikusan használni az eltérő egyéni képességek és készségek miatt. Az érdemjegyeknek közelíteni kell a realitáshoz és az objektivitás elengedhetetlen. 612
A tanterv alkalmazásához szükséges speciális képesítési követelmények és tárgyi feltételek Képesítési feltételek Az 1 4. évfolyamokat tanítók képesítése felsőfokú tanítói oklevél, az 1 6. évfolyamokat azok a tanítók is taníthatják, akik rendelkeznek az adott tantárgy speciális kollégiumának elvégzésével vagy rendelkeznek az adott tantárgyhoz kapcsolódó szakirányú továbbképzéssel, képzésen szerzett szakvizsgával. Az 5 8. évfolyamokat olyan általános és középiskolai szakos tanárok taníthatják, akik rendelkeznek a rajz vizuális kommunikáció vagy rajz környezetkultúra vagy ének-zene szakos tanári képesítéssel vagy más művészeti egyetemen szerzett tanári diplomával. A módosított közoktatási törvény értelmében a 2003/2004-es tanévtől számított tizedik tanévben a tárgyat majd kizárólag szakos diplomával rendelkező kolléga taníthatja, az addig tartó átmeneti időszakban a tanári képzettségre vonatkozóan nincs kötelező előírás. Tárgyi feltételek Egy tanteremben egy tanár 10 30-as létszámú csoportokkal dolgozhat. Tanulói A tanulók egyéni felszerelését, valamint az adott évfolyam pontosan meghatározott anyag- és eszközszükségletét a tanítási programot készítő tanár állítja össze. Nevelői A művészeti tantárgyak esetében elengedhetetlenül szükséges a jól felszerelt speciális szaktanterem megléte. Tantárgyanként szükséges eszközök, felszerelési anyagok: Dráma és tánc: megfelelő méretű, mozgatható bútorzattal rendelkező szakterem, 15-20 fős csoportlétszám, különböző típusú bábok (ujjbáb, síkbáb, kesztyűs, marionett, bot stb.), bábparaván vagy színpad, szakkönyvek, meséskönyvek. jelmezek, maszkok, díszletek, reflektorok, audiovizuális eszközök, hangkazetták, videokazetták, CD-k. Ének-zene: magas szinten felszerelt zeneterem, osztálylétszámnyi kottaanyaggal, tanulói és nevelői taneszközökkel, hangvilla, metronóm, furulya, ritmushangszerek, mágneses tábla, vonalas tábla, zongora vagy pianínó, lemez/cd-lejátszó, magnetofon, dalgyűjtemények, partitúrák, zenei szótár, zenei lexikon, hanglemezsorozatok. Számítógép zeneszerkesztő programokkal. Mozgóképkultúra és médiaismeret: Képernyő és videolejátszó (ideális esetben videoprojektor), számítógépek, internet hozzáférés, digitális és/vagy hagyományos fényképezőgép, videokamera, kameraállvány, üres videókazetták, kézi reflektorok, televízió, rádió, hordozható kazettás magnó, mikrofon, CD-ROM. sajtóanyagok, műsoros kazetták, filmek, filmrészletek, videotékás filmkölcsönző-bérlet, képregények, fotók, szakkönyvek, lexikonok. Vizuális kultúra: műhely jellegű (megfelelő világítású, elsötétíthető) tanterem szükséges, mozgatható munkafelületekkel (asztalokkal), zárható szekrénnyel, vízszerzési lehetőséggel, falitábla, diavetítő, írásvetítő, vetítővászon, többfunkciós vetítőállvány, égetőkemence; kiállítási felület (paravánok) videomagnó, televízió, videokamera, kameraállvány, üres videokazetták (7. 613
évfolyamtól), kézi reflektorok, képzőművészeti szakkönyvek, lexikonok, számítógépes rajzolóprogram, képszerkesztőprogramok, szemléltetőeszközök (diasorozatok, műsoros videokazetták), modelltárgyak, fénymásolási lehetőség, agyag, gipsz, tempera, színes és fehér kartonok, triplex kartonok, drapériák, rajztáblák, rajzlaptartó mappák, írásvetítő (traszparens) fóliák. A tankönyvek kiválasztásának elvei A művészeti nevelés nem minden esetben feltételezi a tankönyvek használatát, mert a képességfejlesztésen alapuló művészeti nevelés nehezen képezhető le tankönyvi formában. A tankönyv segítse az egységes alapokra épülő differenciálást, amennyiben lehetővé teszi, hogy a tanulók adottságaikkal, saját fejlődési ütemükkel összhangban tanulhassanak. A tankönyv elsősorban keret, sokkal inkább ugródeszka, a benne szereplő ismeretanyag más csoportosításban is feldolgozható, más irányokba továbbfejleszthető, pedagógiai céljai más on keresztül is megvalósíthatóak. A tankönyvek inspiráló képeket, at, játékokat tartalmazzanak, valamint az alkotáshoz, a megismeréshez hasznos ismeretekben bővelkedjenek. A személyiségfejlesztés és a legkülönbözőbb képességek fejlesztése más-más ismeretanyagon, tevékenységen keresztül egy komplex művészeti program keretében valósítható meg leginkább. Ez szemléletváltozást feltételez, a tankönyv ehhez kell hogy segítséget nyújtson, hangsúlyozni kell azonban, hogy a jó tanárt semmilyen tankönyv nem helyettesítheti, mert az iskolában nem egyszerűen ismeretek átadása folyik. A művészeti nevelés pedig különösen igényli az állandó tanári jelenlétet, mert csak akkor lehet hiteles, ha a tanár maga is kreatív. Tantárgyi tantervek A tantervben ezekre a következő betűjelzésekkel hívjuk fel a figyelmet: o kiemelt fejlesztési : énkép és önismeret ÉN) hon- és népismeret H) európai azonosságtudat egyetemes kultúra E) környezeti nevelés K) információs és kommunikációs kultúra I) testi és lelki egészség TE) tanulás T) felkészülés a felnőtt lét szerepeire F) o kulcskompetenciák: kommunikációs k) narratív n) döntési d) szabálykövető szk) lényegkiemelő lk) életvezetési é) együttműködési egy) problémamegoldó p) kritikai kr) komplex információk kezelésével kapcsolatos képességek i) 614
Dráma és tánc Célok és Célok: Erősödjék biztonságuk a térhasználat, a mozgás, a verbális és nem verbális kommunikáció terén Életkorukhoz mérten ismerjék a dráma és a színház formanyelvét, a színházi hatás elemeit, érdeklődjenek a különböző színházi műfajok iránt, alakuljon ki bennük a színházlátogatás igénye Tekintsenek értékként hagyományainkra, kultúránkra, tisztelettel és kíváncsisággal közeledjenek más kultúrák felé Leljék örömüket a fegyelmezett, tervszerű, összpontosított alkotómunkában, erősödjék tartós, intenzív figyelmük, legyenek képesek munkamegosztásra, értsék és értékeljék társaik munkáját Fejlődjön ön- és emberismeretük, tudják képviselni saját álláspontjukat, de legyenek elfogadóak más álláspontok iránt, erősödjön toleranciájuk, kompromisszumkészségük és empatikus képességük Legyenek képesek önálló döntések meghozatalára, ismerjék és vállalják a következményeket Ismerjék fel a különböző élethelyzeteket és törekedjenek arra, hogy sikeresen eligazodjanak bennük Fejlődjék önismeretük és önuralmuk. Találják meg, alakítsák ki, fogadják el és vállalják saját személyiségüket erényeikkel és hibáikkal együtt Alakuljon ki bennük a művészettel élés igénye: legyenek aktív, értő befogadók és alkotó személyiségek. A derű, a játékosság és a munkában megtalált öröm váljon életük természetes részévé Fejlesztési követelmények: Részvétel a különféle drámajátékos gyakorlatokban A különféle beszédműfajok ismerete: a verbális és metakommunikációs, valamint zenei elemeket rendeljék alá célnak és tartalomnak, közlésmódjuk legyen hiteles Részvétel szerkesztett mozgásos jelenetekben, a konkrét és az absztrahált mozgás elkülönítése Részvétel különféle bábok készítésében és/vagy bábos játékban Magyar tájegységek és más népek hagyományainak, kultúrájának tisztelete, megismerésének igénye Nyilvánosság előtti szereplés 5 6. évfolyam A táblázatokban azokat a tevékenységeket tüntetjük fel, amelyek leginkább szolgálják az adott képesség, készség fejlesztését. Az életkornak megfelelő fejlesztés a spirális felépítést indokolja, de itt csak az újonnan belépő tevékenységeket említjük, ami nem jelenti tehát azt, hogy abban a képzési szakaszban a már korábban megjelenő tevékenységek ne szerepelnének továbbra is. (A memória- és koncentrációfejlesztő játékok például minden szakaszban fontos elemei a képzésnek!) A témákhoz a megadott időkeretek nem határozhatók meg, mivel a témák feldolgozása olyan komplex gyakorlati tevékenységek kapcsán valósul meg, amelyek egyidejűleg több különböző képesség fejlesztésére, különböző ismeretek átadására alkalmasak. A tanulói csoportok pedig nem tekinthetők homogén tömegnek csak a szaktanár tudja megállapítani, hogy az adott tanulói közösségnek hány órára lesz szüksége a téma feldolgozásához. Az egyes témakörökön belüli gyakorlatok céljaik szerint természetesen átfedik egymást, a tagolás csak a könnyebb áttekinthetőséget szolgálja. A témakörök nem sorrendben, hanem a korosztály és a csoport adottságainak megfelelően, a szaktanár döntése alapján, folyamatosan, ismétlődően, egymással összekapcsolva kerülnek feldolgozásra, szükség szerint eltérő metodikával esetenként alárendelve a szaktanár által választott tartalomnak! 615
Feldolgozásra javasolt tartalmak összehangolva: az ének-zenével és a vizuális kultúrával: hangszerek jelek-jelképek a hangok világa, hang és kép együtt én és mások a magyar nyelv- és irodalommal: igazság és igazságosság saját álláspont-mások véleménye a humor különböző kultúrák mondák A szaktanár döntése alapján más tartalom is választható. 616
Tartalmak Tantervi fejlesztési 1. A csoportos játékhoz és a megjelenítéshez szükséges képességek fejlesztése, készségek kialakítása Témakörök Tevékenységek * 1. ISMERD FEL! (koncentrációs gyakorlatok). 2. MOZOGJ JELENTÉSSEL! (mozgásos gyakorlatok) Önkép kialakítása. Önismeret fejlesztése (ÉN). Koncentrációs és lazító gyakorlatok Megfigyelések adott szempontok alapján, (V) Azonosságok és különbözőségek tudatosítása (V) Páros bizalomgyakorlatok Egyszerűbb interakciós játékok Mozgásfajták tudatosítása Személyhez/szereplőhöz kötött járások, mozgások A mozgás stílusa Mozgáskultúra a mindennapi életben (ÉN) Alapfokú mozgástréning A tartalom fogalomrendszere ** Koncentráció Lazítás Forgások Negyed, fél- és egész fordulatok Pózok Karakterek Az élőszó zenei kifejezőeszközei: artikuláció, hangszín, hanglejtés, szünet, beszédtempó, hangterjedelem, hangfajták, hangerő, hangmagasság (M) Kapcsolódások Vizuális kultúra Vizuális kultúra * Csak az újonnan belépő tevékenységeket említjük. A tevékenységek, ahol erre mód van, összehangolhatók a magyar nyelv és irodalom (M), a vizuális kultúra (V) és az ének-zene (É) tantárgyak tevékenységeivel. Az alábbi játékok és gyakorlatok közül a csoport adottságainak és érdeklődésének és az oktatási-nevelési célnak megfelelően a szaktanár szabadon válogathat. ** Csak az újonnan belépő tartalmakat tüntetjük fel. 617
Tantervi fejlesztési Témakörök Tevékenységek * 3. FEJEZD KI! (kommunikációs gyakorlatok) A kifejező közlés alapjainak elsajátítása: artikulációs gyakorlatok, tempó-, hangsúly- és hanglejtés-gyakorlatok. Nem verbális kommunikációs játékok. A metakommunikáció játékai. és ezek összehangolása. (ÉN) Szoborjátékok. Testbeszéd. Képi utasítások követése, ilyenek létrehozása (V) A hangok tulajdonságai. Egyszerre, együtt, egymás után. (É) Játékok a nyelv zenei kifejezőeszközeinek felhasználásával. Ritmusgyakorlatok. Testhangszerek, saját készítésű hangszerek, népi hangszerek Beszédgyakorlatok. Történetmondás (n) Törekvés a pontosságra, az érzékletességre és a lényeg kiemelésére bármelyik kommunikációs formában (M) A tartalom fogalomrendszere ** A mindennapi élet ritmusai. Szavak ritmusa. A természet ritmusa. Metrum Ritmushangsúlyok. A zenei ritmus indítás, megállítás, gyorsítás, lassítás, fordulat, járás, futás, mozdulatkitartás figyelés Egyszólamúság, többszólamúság Felelgetés, kánon (É) Kapcsolódások Vizuális kultúra 618
Tantervi fejlesztési 2. Rögtönzési és együttműködési képességek fejlesztése Témakörök Tevékenységek * 1. TEGYÉL ÚGY, MINTHA! (fantázia- és konstrukciós játékok) 2. ÁLLÍTSUK ÖSSZE EGYÜTT! (kooperációs gyakorlatok, csoportmunka) Játékok szerepben. Szerepcserék. Magatartás és viselkedés különböző helyzetekben. Változatok egyes mozgás- és viselkedésformákra Egyszerű elemekből építkező mozgássor létrehozása Jelek és jelképek alkotó használata. (V) Bizalomjátékok Állóképsorozatok jelentéssel. Fázisképek időbeli folyamatok ábrázolására (V) Mozgásos improvizáció a tanár által megadott cselekményvázra, a tanult egyszerű tánctechnikai elemek felhasználásával Improvizáció a megismert színházi technikák alkalmazásával Jeles napok játékai A tartalom fogalomrendszere ** Árnyjáték. Kesztyűbáb. Marionett. Kellék. Bot. Kalap. Üveg. gondolatkövetés, mímes játék, levél és napló, telefonbeszélgetés, állókép Tánctechnikák, műfajok: klasszikus és modern technikák, pantomim, balett, táncdráma, musical, revű, show Kapcsolódások Vizuális kultúra Vizuális kultúra 619
Tantervi fejlesztési Témakörök Tevékenységek * 3. HASZNÁLD! VISELD! (a kreativitás gyakorlatai, tárgy- és eszközhasználat) A tárgyak élete. Animáció tárgyakkal. Különféle maszkkészítési módok. Maszkos játékok Ismerkedés a különböző bábtechnikákkal. Bábkészítés. Történetek bábfajtákkal. Hang és kép együttes használata árnyjátékokban (V) Egyszerűbb kellékek használata A tartalom fogalomrendszere ** Sűrítés Szimmetria, asszimetria párhuzam, ellentét, fokozások (erővel és gyorsítással-lassítással) mese, szándék, konfliktus, (M) cselekmény, feszültség, fordulópont Kapcsolódások Vizuális kultúra, Magyar nyelv és irodalom 3. Ismeretszerzési, tanulási, problémamegoldó képességek erősítése, kifejezőkészség fejlesztése A dráma és a színház formanyelvének tanulmányozása (lk) 1. HOGYAN? (kifejezési formák megismerése) 2. HOL? (a tér használata) 3. MILYEN ELEMEKBŐL? (időkezelés és drámaszerkezet) Egyszerű kifejezési formák megismerése és alkalmazása Az absztrahált mozgás fogalma. Tánctechnikák, műfajok. A sűrítés fogalma és lehetséges módjai. a tér rendje: szimmetria, párhuzam, ritmus a térben elvont terek Az alapvető fogalmak ismerete és alkalmazása Eljátszás, kiegészítés, folytatás, fordulatépítés. Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv és irodalom 620
Tantervi fejlesztési Történetek feldolgozása komplex drámaórák keretében (p, d) Témakörök Tevékenységek * 4. MIÉRT ÉRZEM EZT? (a hatás elemzése) Saját játékok értékelő megbeszélése. Játékok a megismert színházi formai elemek hatásának tanulmányozására. A célnak és a szándéknak megfelelő forma megtalálása, lényegkiemelés technikái bármilyen formában (M) Alkalmazkodás a közönséghez és a személyiséghez (M) Lehetséges feldolgozási módok: Dramatikus improvizációk a tanár által megadott és/vagy a tanulók által létrehozott történetváz alapján. Dramatikus improvizációk irodalmi művek alapján Dramatikus improvizációk ismert történelmi események kapcsán A tartalom fogalomrendszere ** Kapcsolódások Ének-zene A tudatosítás lehetséges formái: Döntések elemzése. Önálló véleményalkotás fejlesztése szóbeli megfogalmazással és nem verbális kommunikációval (más művészeti ág kifejezési eszközeinek használatával) (É) 621
Tantervi fejlesztési 4. A megismerő- és befogadóképesség fejlesztése Témakörök Tevékenységek * 1. SZÍNHÁZI ELŐADÁSOK 2. HAGYOMÁNYOK ÉS KULTÚRÁK Színházi előadás megtekintése. A látottak kollektív elemzése a megismert fogalomkészlet alkalmazásával. (kr) A hagyomány szokáscselekményeinek megismerése és kedv esetén kipróbálása. Jeles napok szokásai A magyar tájegységek táncainak jellegzetességei (kiemelt tájegység a lakóhely és környéke) Más népek szokásai, hangszerei, zenéje, táncai Nyilvánosság előtti szereplés: részvétel a közös munkában, különféle dramatikus formák kipróbálása (M) A tartalom fogalomrendszere ** Szokások: pl. lucázás, betlehemezés, regölés A népdaléneklés összekapcsolása a néptánc alapelemeivel (É) Énekes-táncos játékok: fogyó-gyarapodó, vonulós-kapuzós játékok. Ugrósok, karikázók, eszközös táncok. Pl. Szatmári csárdás. Rábaközi verbunk, csapásoló táncok, somogyi karikázó, bokázók Kapcsolódások Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv és irodalom Bábjáték, árnyjáték, némajáték, helyzetgyakorlat, improvizáció, versmondás (M) 622
A továbbhaladás feltételei Az 5. évfolyam végén Részvétel a csoportos munkában és annak értékelő megbeszélésében Egy tánc alaplépéseinek ismerete Részvétel szerkesztett mozgásos jelenetekben Részvétel látott színházi előadás elemzésében A 6. évfolyam végén Részvétel a csoportos munkában és annak értékelő megbeszélésében Egy tánc alaplépéseinek ismerete Részvétel szerkesztett mozgásos jelenetekben A rögtönzés szabályainak ismerete Részvétel látott színházi előadás elemzésében 7 8. évfolyam A táblázatokban azokat a tevékenységeket tüntetjük fel, amelyek leginkább szolgálják az adott képesség, készség fejlesztését. Az életkornak megfelelő fejlesztés a spirális felépítést indokolja, de itt csak az újonnan belépő tevékenységeket említjük, ami nem jelenti tehát azt, hogy abban a képzési szakaszban a már korábban megjelenő tevékenységek ne szerepelnének továbbra is. (A memória- és koncentrációfejlesztő játékok például minden szakaszban fontos elemei a képzésnek!) A témákhoz a megadott időkeretek nem határozhatók meg, mivel a témák feldolgozása olyan komplex gyakorlati tevékenységek kapcsán valósul meg, amelyek egyidejűleg több különböző képesség fejlesztésére, különböző ismeretek átadására alkalmasak. A tanulói csoportok pedig nem tekinthetők homogén tömegnek csak a szaktanár tudja megállapítani, hogy az adott tanulói közösségnek hány órára lesz szüksége a téma feldolgozásához. Az egyes témakörökön belüli gyakorlatok céljaik szerint természetesen átfedik egymást, a tagolás csak a könnyebb áttekinthetőséget szolgálja. A témakörök nem sorrendben, hanem a korosztály és a csoport adottságainak megfelelően, a szaktanár döntése alapján, folyamatosan, ismétlődően, egymással összekapcsolva kerülnek feldolgozásra, szükség szerint eltérő metodikával esetenként alárendelve a szaktanár által választott tartalomnak! Feldolgozásra javasolt tartalmak összehangolva: az ének-zenével és a vizuális kultúrával: hangszerek jelek-jelképek a hangok világa, hang és kép együtt én és mások a magyar nyelv- és irodalommal: igazság és igazságosság saját álláspont-mások véleménye a humor különböző kultúrák mondák A szaktanár döntése alapján más tartalom is választható. 623
Tartalmak Tantervi fejlesztési 1. A csoportos játékhoz és a megjelenítéshez szükséges képességek fejlesztése, készségek kialakítása Témakörök Tevékenységek * 1. TUDATOSÍTSD! (koncentrációs gyakorlatok). A tudatos megfigyelés játékai. A célirányos megfigyelés szempontjainak önálló kiválasztása (V) A helyes arányok elemzése, megítélése (V) Koncentrációs és lazító gyakorlatok Páros, illetve csoportos egyensúly- és bizalomgyakorlatok Egyszerűbb ön- és társismereti játékok (ÉN) Önbemutatás, társbemutatás különféle kommunikációs technikákkal (ÉN) A tartalom fogalomrendszere ** A csend és a hang. Halk, hangos, átmenetek. Harmónia, diszharmónia érzékelés területein Párhuzamok. az különböző A fokozás eszközei és formái. Késleltetés Kapcsolódások Vizuális kultúra Ellentétek. * Csak az újonnan belépő tevékenységeket említjük. A tevékenységek, ahol erre mód van, összehangolhatók a magyar nyelv és irodalom (M), a vizuális kultúra (V) és az ének-zene (É) tantárgyak tevékenységeivel. Az alábbi játékok és gyakorlatok közül a csoport adottságainak és érdeklődésének és az oktatási-nevelési célnak megfelelően a szaktanár szabadon válogathat. ** Csak az újonnan belépő tartalmakat tüntetjük fel. 624
Tantervi fejlesztési Témakörök Tevékenységek * 2. MONDD MOZGÁSSAL! (mozgásos gyakorlatok) 3. ÉPÍTSD FEL! (kommunikációs gyakorlatok) Mozgások megfigyelése, megjelenítése a vizuális kultúra eszközeivel (V) Különféle mozgások a színpadon: esések, botlások stb. mozgások a különböző korokban: köszönések, bókok Az alá- és fölérendeltség kifejezése Jellemábrázolás mozgással Fogalmak és hangulatok megjelenítése mozgással, mozgássorokkal Etűdépítés, koreográfia Különböző tánctípusok páros technikáinak alapjai beszéd- és légzéstechnikai gyakorlatok. Jellemzés hanggal, metakommunikációval. A verbális és metakommunikáció, a zenei kifejezőeszközök tudatos alkalmazása és alárendelése a célnak és a tartalomnak (M) Különféle beszédműfajok ismerete, a hatáskeltés eszközei (M) A művészi kommunikáció különböző formáinak felismerése (V) A tartalom fogalomrendszere ** Koreográfia Szerkesztett mozgás, etűdépítés, mozgásszerkezeti ív Vélemény, érvelés, állásfoglalás A hiteles és tudatos szövegalkotás eszközrendszere Improvizációk a különböző művészeti ágakhoz kapcsolva pl. mozgás zenére és zene ellen, továbbmozdított szobrok, festmények stb. A ritmus megfigyelése különböző művészeti ágakban (É) Kapcsolódások Vizuális kultúra Magyar nyelv és irodalom Vizuális kultúra 625
Tantervi fejlesztési 2. Rögtönzési és együttműködési képességek fejlesztése Témakörök Tevékenységek * 1. FORMÁLD MEG! (fantázia- és konstrukciós játékok) 2. ALKOSSUNK EGYÜTT! (kooperációs gyakorlatok, csoportmunka) Belső képek alkotása és visszaadása különféle kommunikációs technikákkal Improvizáció közösen megválasztott témára, történetváz alapján. Mozgásos improvizáció közösen egyeztetett karakterek szerepeltetésével, a tanult tánctechnikák alkalmazásával Jelenetsorok verbális improvizációval Improvizációk a különböző művészeti ágakhoz kapcsolva Együttműködés a különféle kommunikációk folyamán (M) Az improvizáció elemző megbeszélése. Cselekménnyel rendelkező mű közös dramatizálása. A tartalom fogalomrendszere ** A stílus A viselet, a beszéd, a mozgás stílusa Viseletek, eszközök: pl. legyező, fejdísz, kendő Kard, tőr, pohár Köpeny, palást Járások mezítláb és különféle cipőkben, pl. sarkantyús csizmában Meglepetés Szimbólum. Kapcsolódások Vizuális kultúra Vizuális kultúra, Magyar nyelv és irodalom Variációk. Összetett szerkezetű drámajátékok forró szék, fórumszínház. Szertartások, ünnepek, rituális játékok. 626
Tantervi fejlesztési 3. Ismeretszerzési, tanulási, problémamegoldó képességek erősítése, kifejezőkészség fejlesztése A dráma és a színház formanyelvének tanulmányozása (lk) Témakörök Tevékenységek * 3. HASZNÁLD FEL! (a kreativitás gyakorlatai, tárgy- és eszközhasználat) 1. HOGYAN? (kifejezési formák megismerése) A stílus fogalma Egyszerűbb kellékek használata A jelmez használata, lehetőségei Viseletek és az általuk meghatározott mozgás, magatartás Jellemzés eszközzel Improvizáció a társművészetek eszköztárának bevonásával pl. árnyjáték, hangjáték, bábjáték (V) A meglepetés fogalma A szimbolikus mozgás fogalma Variációk: egy téma, több megoldás Díszítések. Az összetett szerkezetű drámajátékok megismerése és alkalmazása A tartalom fogalomrendszere ** A szerkezet érzékelése saját játékokban pl. :a cselekmény és ellencselekmény érzékelése, a pillanat megjelölése, jelentések, hatások megfigyelése (M) Dráma, opera, operett, zenés színmű, kabaré, bábszínház Nagyszínház kamaraszínház és A színháztörténet alapjai: különböző népek, korok és stílusok színjátszásából (M) Kapcsolódások Ének-zene, Vizuális kultúra, Mozgókép- és médiaismeret Magyar nyelv és irodalom Történet, üzenet (M) cselekmény, 627
Tantervi fejlesztési Témakörök Tevékenységek * A tartalom fogalomrendszere ** 2. HOL? (a tér Térhasználat, a tér anyaga Népszokások: pl. farsang használata) Más országokból származó társasági táncok: pl. menüett, polka, polonéz, keringő Kapcsolódások Magyar nyelv és irodalom 3. MILYEN ELEMEKBŐL? (időkezelés és drámaszerkezet) 4. MIÉRT ÉRZEM EZT? (a hatás elemzése) A különböző lehetőségek közül a megfelelő megoldás kiválasztása (V) A szerkezet érzékelése saját játékokban Az alapvető színházi műfajok megkülönböztetése és felismerése. elemző beszélgetések összefüggések megtalálása és megfogalmazása XX. századi társastáncok: pl. tangó, rumba, csacsacsa, twist, rock and roll Eljátszás, kiegészítés, folytatás, fordulatépítés. Magyar nyelv és irodalom 628