Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. április 22. (OR. en) 8165/16 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Küldi: a Tanács Főtitkársága Dátum: 2016. április 21. Címzett: a delegációk ENV 239 FIN 242 AGRI 200 IND 79 SAN 148 Előző dok. sz.: 7144/16 ENV 170 FIN 177 AGRI 136 IND 54 SAN 100 + COR 1 Tárgy: Az Európai Számvevőszék 23/2015. sz. különjelentése: Vízminőség a Duna vízgyűjtő területén: haladás tapasztalható a víz-keretirányelv végrehajtása terén, de sok még a teendő A Tanács következtetései (2016. április 21.) Mellékelten továbbítjuk a delegációknak a Vízminőség a Duna vízgyűjtő területén: haladás tapasztalható a víz-keretirányelv végrehajtása terén, de sok még a teendő című, 23/2015. sz. európai számvevőszéki különjelentésről szóló, a Tanács 2016. április 21-i 3461. ülésén elfogadott tanácsi következtetéseket. 8165/16 ek/gu/kk 1 DGE 1A HU
MELLÉKLET Az Európai Számvevőszék 23/2015. sz. különjelentése: Vízminőség a Duna vízgyűjtő területén: haladás tapasztalható a víz-keretirányelv végrehajtása terén, de sok még a teendő A Tanács következtetései AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA: EMLÉKEZTETVE a 2000/60/EK irányelvre (víz-keretirányelv) (a 4. cikk (1) bekezdése), amely kimondja többek között, hogy 1. a tagállamok végrehajtják a szükséges intézkedéseket, hogy megakadályozzák az összes felszíni és felszín alatti víztest állapotának romlását, továbbá hogy 2. a tagállamok védik, javítják, és helyreállítják az összes felszíni és felszín alatti víztestet azzal a céllal, hogy legkésőbb 2015-re elérjék a jó állapotot, illetve a mesterséges és jelentősen módosított víztestek esetében a jó ökológiai potenciált, valamint a felszíni víz jó kémiai állapotát, figyelemmel a bizonyos feltételeknek megfelelően meghatározott mentességek alkalmazására (a 4. cikk (4) (7) bekezdése), arra, hogy az Európai Környezetvédelmi Ügynökségnek a vizek állapotáról szóló jelentése 1 és a Bizottságnak a víz-keretirányelv értelmében kidolgozott tagállami vízgyűjtő-gazdálkodási tervekről készült értékelése 2 megállapította, hogy az állapotértékelés egy mindent visz elve alapján ez a cél 2015-re várhatóan az uniós vizek valamivel több mint fele (53 %-a) tekintetében megvalósul, az Uniós finanszírozású települési szennyvíztisztító telepek a Duna-medencében: a tagállamoknak további segítségre van szükségük az uniós szennyvíz-politikai célok eléréséhez című 2/2015. sz. európai számvevőszéki különjelentésről szóló tanácsi következtetésekre 3, Az uniós vízpolitika célkitűzéseinek integrálása a KAP-ba: részleges siker című 4/2014. sz. európai számvevőszéki különjelentésről szóló tanácsi következtetésekre 4, 1 2 3 4 http://eea.europa.eu/themes/water/publications-2012 A terv keretében elfogadva (16425/12). 13008/1/15 REV 1. 15563/14. 8165/16 ek/gu/kk 2
1. ÜDVÖZLI az Európai Számvevőszék 23/2015. sz. különjelentését; 2. NYUGTÁZZA, hogy az ellenőrzés a Duna vízgyűjtő területén elhelyezkedő kilenc tagállam közül négyet érint, amelyek közül három (Cseh Köztársaság, Magyarország és Szlovákia) 2004-ben, egy (Románia) pedig 2007-ben csatlakozott az EU-hoz; KIEMELI azon erőfeszítések és intézkedések fontosságát, amelyeket a Duna vízgyűjtő területén elhelyezkedő országok mindegyike tett annak érdekében, hogy javítsák a Duna vizének minőségét, többek között abból a célból, hogy hozzájáruljanak a fekete-tengeri eutrofizáció kockázatának csökkentéséhez; 3. NYUGTÁZZA, hogy a jelentés a 2013-ig tartó időszakot öleli fel; ELISMERI, hogy azóta további előrehaladás történt; 4. HANGSÚLYOZZA, hogy a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek használata a jobb vízminőség elérésének egyik alapvető eszköze; ÚGY VÉLI, hogy a Duna vízgyűjtő területére vonatkozó első gazdálkodási terveknek fontos eredménye, hogy azonosították a szennyezéseket és a hatásokat, valamint a legfontosabb vízgazdálkodási feladatokat; 5. ezzel összefüggésben ÜDVÖZLI a Duna védelméről szóló egyezmény (DRPC) által létrehozott Nemzetközi Duna-védelmi Bizottság (ICPDR) erőfeszítéseit. A Duna védelméről szóló egyezménynek 14, a Duna vízgyűjtő területén található ország és az Európai Unió a szerződő fele, célja pedig az, hogy előmozdítsa a fenntartható vízgazdálkodást a Duna vízgyűjtő területén és a víz-keretirányelv végrehajtását a teljes Duna-medencében. Az ICPDR-országok által kidolgozott, a Duna vízgyűjtő területére vonatkozó gazdálkodási terv a vízgyűjtő terület szintjén megvalósítandó együttes fellépéseket határoz meg, ugyanakkor nemzeti szintű, részletes vízgyűjtő-gazdálkodási tervek is kapcsolódnak hozzá; 6. MEGÁLLAPÍTJA, hogy az első vízgyűjtő-gazdálkodási tervben foglalt intézkedések célja elsősorban a többi uniós tagállamhoz képest megfigyelhető különbségek csökkentése volt, így a hangsúlyt a már meglévő jogszabályok végrehajtását célzó alapintézkedésekre helyezték; 7. EGYETÉRT a Számvevőszék azon ajánlásával, mely szerint a tagállamoknak növelniük kell az átláthatóságot a víz-keretirányelv követelményei tekintetében szerzett mentességek terén, és alaposabban meg kell indokolniuk a mentességek alkalmazását, továbbá világossá kell tenniük, hogy hogyan tervezik elérni a jó vízminőségi állapotot; 8165/16 ek/gu/kk 3
8. NYUGTÁZZA a Számvevőszék azon megállapítását, hogy bár az ún. egy mindent visz elv a víz-keretirányelv egyik sarokköve, elfedheti a víztestek jó állapotának elérése terén tett előrelépéseket; ezzel összefüggésben ÜDVÖZLI a Bizottság és a tagállamok arra irányuló törekvéseit, hogy kezeljék ezt a helyzetet, mégpedig oly módon, hogy a víztestek állapotában bekövetkező részleges javulással kapcsolatos jelentéstételt lehetővé tevő iránymutatásokat dolgoznak ki; FELKÉRI a Bizottságot, hogy a környezetvédelmi jelentéstétel soron következő célravezetőségi vizsgálata, valamint a víz-keretirányelv soron következő felülvizsgálata alkalmával vegye figyelembe az egyes minőségi elemek terén elért eredményeket; 9. ELISMERI a végrehajtási mechanizmusok alapvető szerepét, és annak szükségességét, hogy meghatározzák, milyen módon lehetne javítani az ellenőrzések elvégzését és biztosítani hatékonyságukat; TÁMOGATJA a Számvevőszék azon ajánlását, hogy a tagállamok értékeljék és biztosítsák a végrehajtási mechanizmusok eredményességét, különös tekintettel az elérendő lefedettségre és az alkalmazott szankciók visszatartó erejére, és VÁRAKOZÁSSAL TEKINT azon kezdeményezés elé, amelyet a környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés uniós szintű biztosításával kapcsolatban a Bizottság 2016 során terjeszt majd elő; 10. MEGÉRTI a Számvevőszéknek a mezőgazdaságból származó diffúz szennyezéssel kapcsolatos aggodalmait; a mezőgazdasági ágazatnak jelentős szerepet kell játszania a vízminőség javításában a Duna vízgyűjtő területén; ÚGY VÉLI, hogy a 2014 2020-as időszakban több eszköz áll rendelkezésre a vízkészletek védelme céljából, különösen a kölcsönös megfeleltetés szabályai, valamint a jó mezőgazdasági és környezeti állapothoz kapcsolódó kötelezettségek 5 révén; MEGJEGYZI továbbá, hogy a vízgyűjtő-gazdálkodási terveknek fontos szerepet kell játszaniuk a vidékfejlesztési támogatás 6 keretében; 11. ELISMERI a jó vízminőség és a mezőgazdasági termelékenység optimalizálása közötti kölcsönös függőséget és az ennek kapcsán felmerülő kihívásokat, következésképpen elismeri azt is, hogy szorosabb nemzeti és uniós szintű együttműködésre van szükség a környezetvédelmi és a mezőgazdasági ágazat képviselői között; 5 6 A közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a... hatályon kívül helyezéséről szóló 1306/2013/EK rendelet (HL L 347., 2013.12.20., 549. o.) 91 93. cikke (kölcsönös megfeleltetés) és 94. cikke (jó mezőgazdasági és környezeti állapot). Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és a... hatályon kívül helyezéséről szóló 1305/2013/EU rendelet (HL L 347., 2013.12.20., 487. o.) 30. cikke. 8165/16 ek/gu/kk 4
12. EGYETÉRT a Számvevőszék azon ajánlásával, hogy amennyiben szükséges, a tagállamok a peszticidek, a foszfor és a nitrátok használatára vonatkozóan olyan követelményeket szabjanak meg, amelyek a talaj jellemzőit is figyelembe véve kellőképpen ambiciózusak a műtrágya- és peszticidbevitel csökkentésének és az erózióval szembeni megfelelő védelemnek az eléréséhez, szem előtt tartva ugyanakkor azt, hogy ezeknek az intézkedéseknek a hatása csak több év vagy évtized elteltével lesz látható; 13. KIEMELI annak szükségességét, hogy elegendő finanszírozást biztosítsanak a vízgyűjtőgazdálkodási tervben foglalt intézkedések végrehajtásához, valamint hogy javítsák a koordinációt a vízgyűjtő-gazdálkodási tervben foglalt intézkedéseket meghatározó illetékes hatóságok és a nemzeti vagy uniós forrásokból való finanszírozásra irányuló projekteket jóváhagyó illetékes hatóságok között; 14. ISMÉTELTEN ALÁHÚZZA annak fontosságát, hogy a különjelentés kidolgozása során jobb legyen a kommunikáció az Európai Számvevőszék, a Bizottság és a tagállamok között. 8165/16 ek/gu/kk 5