Mechatronika Modul 2 (Rész 1): Interkulturális kompetencia Jegyzet (Elképzelés) Készítették: Christian Stöhr Christian Stöhr Unternehmensberatung, Németország Andre Henschke Henschke Consulting Drezda, Németország Cser Adrienn Corvinus Egyetem, Információtechnológiai Intézet, Magyarország EU-Projekt: 2005-146319 MINOS, 2005-2007 Európai elképzelés a globális ipari termelésben résztvevő szakemberek mechatronika témakörben történő továbbképzéséről Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez. Ez a kiadvány (közlemény) a szerző nézeteit tükrözi, és az Európai Bizottság nem tehető felelőssé az abban foglaltak bárminemű felhasználásért. www.minos-mechatronic.eu
A szakmai anyag elkészítésében és kipróbálásában az alábbi magáncégek és intézmények vettek részt Chemnitz-i Műszaki Egyetem, Szerszámgépek és Gyártási Folyamatok Intézete, Németország Projektvezetés Corvinus Egyetem, Információtechnológiai Intézet, Magyarország Stockholm-i Egyetem, Szociológiai Intézet, Svédország Wroclaw-i Műszaki Egyetem, Gyártástechnológiai és Automatizálási Intézet, Lengyelország Henschke Consulting Drezda, Németország Christian Stöhr Unternehmensberatung, Németország Neugebauer und Partner OHG Drezda, Németország Korff Isomatic sp.z.o.o. Wroclaw, Lengyelország Euroregionális Ipari és Kereskedelmi Kamara Jelenia Gora, Lengyelország Dunaferr Dunaújváros, Magyarország Knorr-Bremse Kft. Kecskemét, Magyarország Nemzeti Szakképzési Intézet Budapest, Magyarország Tartalom: Jegyzet, munkafüzet és oktatói segédlet az alábbi témakörökhöz Modul 1: Alapismeretek Modul 2: Interkulturális kompetencia, Projektmenedzsment Modul 3: Folyadékok Modul 4: Elektromos meghajtók és vezérlések Modul 5: Mechatronikus komponensek Modul 6: Mechatronikus rendszerek és funkciók Modul 7: Üzembehelyezés, biztonság, teleservice Modul 8: Távkarbantartás és távdiagnosztika További információ: Technische Universität Chemnitz Institut für Werkzeugmaschinen und Produktionsprozesse (Chemnitz-i Műszaki Egyetem, Szerszámgépek és Gyártási Folyamatok Intézete) Univ.-Prof. Dr.-Ing. habil. Prof. E.h. Dr.-Ing. E.h. Reimund Neugebauer Prof. Dr.-Ing. Dieter Weidlich Reichenhainer Straße 70, 09107 Chemnitz, Deutschland Tel.: +49(0)0371 531-23500 Fax: +49(0)0371 531-23509 Email: wzm@mb.tu-chemnitz.de Internet: www.tu-chemnitz.de/mb/werkzmasch
Interkulturális kompetencia, Projektmenedzsment - Jegyzet Minos Tartalom 1 Bevezetés interkulturális képzés...8 1.1 Bevezetés...8 1.2 A szeminárium célja...8 2 Mi a kultúra?...10 2.1 A kultúra definíciói...10 2.2 A kultúra elemei...11 2.2.1 A kultúra elemei - Materiális kultúra...11 2.2.2 A kultúra elemei - Szociális intézmények...11 2.2.3 A kultúra elemei - Az emberiség és az univerzum...12 2.2.4 A kultúra elemei - Esztétika...13 2.2.5 A kultúra elemei - Nyelv...13 2.3 A kultúra jéghegy modellje...13 3 A kultúra alapjai...15 3.1 Sztereotípiák és kulturális generalizáció...15 3.2 A kultúra generalizációja A Geert Hofstede-féle kultúrdimenziók...16 3.2.1 Individualizmusindex (IDV)...18 3.2.2 Hatalmi különbségi index (PDI)...20 3.2.3 A bizonytalanság kerülésének indexe (UAI)...21 3.2.4 Maszkulinitásindex (MAS)...23 3.2.5 Hosszútávú orientációs index (LTO)...25 3.3 A Hofstede-i modell korlátai...25 3.4 Geert Hofstede kultúrdimenziói az egyes országok esetén...27 4 A kultúra tulajdonságai...29 4.1 Az idő és a prioritások érzékelése...29 4.1.1 A monochron időfelfogás...29 4.1.2 A polychron időfelfogás...30 4.2 A státusz forrása...32 4.2.1 Megszerzett státusz...33 4.2.2 Ráruházott státusz...33 4.3 Közvetlen és közvetett kommunikáció...34 4.3.1 Közvetlen kommunikáció / Alacsony kontextusszintű kultúrák...35 4.3.2 Közvetett kommunikáció / Magas kontextusszintű kultúrák...35 5 Munka külföldön...38 5.1 Kúltúrális sokk...38 3
Interkulturális kompetencia, Projektmenedzsment- Jegyzet Minos 5.1.1 Kultúrális sokk... 38 5.1.2 A kultúrális sokk kezelése... 38 5.2 A kultúrális beilleszkedés folyamata... 39 5.3 Kerüljük az önmagunkhoz való viszonyítást... 40 5.4 Megfigyelés... 40 Irodalomjegyzék... 42 4
Interkulturális kompetencia, Projektmenedzsment - Jegyzet Minos 1 Projektmenedzsment: A trend a projektmunka...43 1.1 Projektmunka a múltban...43 1.2 A projektmunka fejlődésének szakaszai...43 1.3 A projektszervezés elveinek eredete...44 1.4 A PM kilenc kulcsterülete...44 2 A projekt feltételek és ismertetőjegyek...46 2.1 DIN 69 901...46 3 Projekttípusok...47 3.1 Befektetési projektek...47 3.2 Kutatási és fejlesztési projektek...47 3.3 Szervezési projektek...48 3.4 Projektszerkezet tervezése...49 3.5 A nemzetközi projektmenedzsment különlegességei...49 3.5.1 A nemzetköziesítés célja...49 3.5.2 A nemzetköziesítés céljainak fajtái...50 3.5.3 A szociológia befolyása a nemzetközi projektmenedzsmentre...51 4 A projektmenedzsment tervezési és célhorizontjai...53 4.1 Operatív projektmenedzsment...53 4.2 Taktikai projektmenedzsment...53 4.3 Stratégiai projektmenedzsment...53 5 A projekt és szakaszai...54 5.1 Projektötlet és projektindítás...55 5.2 Célok definiálása és projektdefiníció...55 5.3 Kivitelezhetőség vizsgálata...55 5.4 Projekt beindítása, kick off...55 5.5 Durva tagolás és a projekt feladatainak definiálása...55 5.6 Finomstrukturálás...55 5.7 Projekttervezés...56 5.8 Projektfelügyelet...57 5.9 Projektkiértékelés...57 5.10 Projektmenedzsment: folyamatcsoportok...57 5.10.1 Folyamatcsoport: Kezdeményezés...57 5.10.2 Folyamatcsoport: Tervezés...58 5.10.3 Folyamatcsoport: Kivitelezés...58 5.10.4 Folyamatcsoport: Ellenőrzés...58 5
Interkulturális kompetencia, Projektmenedzsment- Jegyzet Minos 5.10.5 Folyamatcsoport: Lezárás... 59 6 Projektszervezetek... 60 6.1 Tiszta projektszervezet... 60 6.2 Stábszervezet (projektkoordináció)... 61 6.3 Mátrixszervezet... 61 6.4 Összefoglalás: A projektszervezet ismertetőjegyei... 62 7 Projektvezetés... 63 7.1 A projektvezető... 63 7.1.1 A projektvezető felelősségi köre... 63 7.1.2 A projektvezető feladatai... 63 7.1.3 A projektvezető felé támasztott személyes követelmények... 63 7.1.4 A projektvezető minimális kompetenciái... 64 7.2 A projektcsapat... 64 8 Projekttervezés... 65 8.1 Céltervezés... 65 8.2 Tervezési szempontok... 66 8.3 Projektek tagolása... 66 8.4 Projektterv-fajták... 67 8.5 Projekttervezési technikák és eszközök... 68 8.6 Hálótervezés... 69 8.6.1 A hálótervezés céljai... 69 8.6.2 A hálótervezés története... 70 8.6.3 A hálótervezés alapfogalmai... 71 8.6.4 A hálótervezés további fogalmai... 73 8.6.5 Példák a hálótervezésre... 74 8.6.6 Hálók típusai... 75 8.6.7 A hálótervezés előnyei... 76 8.6.8 A hálótervezés hátrányai... 76 8.7 Mérföldkövek... 77 9 Lépések a projekt sikere felé... 78 10 Kockázatmenedzsment... 80 6
Társadalmi viselkedés, interkulturális kompetencia - Jegyzet Minos.. a gazdasági siker útjába egyedül a kultúra képes áthághatatlan akadályt gördíteni. Edward T. Hall és Mildred Reed Hall A kultúra egy leheletvékony, ámde nagyon fontos réteg, mellyel nagyon gondosan kell bánni, hogy meg ne karcolódjon. A különböző kultúrákból származó emberek alapjában véve azonosak, azonosan reagálnak. Bizonyosodjon meg afelől, hogy érti alapvető szokásaikat, és mutasson érdeklődést és nyitottságot a kultúrák közötti különbségek megértése iránt. Mike Wills 7
Társadalmi viselkedés, interkulturális kompetencia - Jegyzet Minos 1 Bevezetés Interkulturális képzés 1.1 Bevezetés 1.2 A szeminárium célja Az erősödő globalizáció következményeképpen változik a kormányzás, az üzleti élet, a szervezés és a nemzetek életének módja is. Az emberek már nem csak egy adott ország határain belül léteznek, hanem egy egymástól függő, nemzetközi hálózat részeivé váltak. Ma, sokkal inkább, mint korábban bármikor a gazdasági siker egyik titka az interkulturális tudat, az interkulturális kommunikáció készsége. A kulturális tudat az egyik legfontosabb terület, melyet a külföldön tevékenykedő vállalkozásoknak és személyeknek el kell sajátítaniuk, ha a piacon növekedést, sikert és integrációt akarnak elérni. Más kultúrákból származó munkatársakkal vagy kliensekkel dolgozni, találkozni, üzletet kötni, beszélgetni, tárgyalni vagy levelezni néha akár aknamezőhöz is hasonlíthat. Egyetlen rossz mondat vagy egy félreértés hónapok munkáját késleltetheti, vagy semmisítheti meg. Végeredményben az interkulturális különbségek felismeréséhez és megértéséhez világos kommunikációra, határok lebontására, bizalom létrehozására, kapcsolatok megerősítésére, horizontok tágítására van szükség, melyek később konkrét eredményeket hoznak majd. Ezen szeminárium célja a résztvevők a globális arénában elérhető sikerekre irányuló potenciáljának maximálása, és a más országokban eltöltendő munkaidőre való felkészítés. A szeminárium résztvevői a következőket tanulják és értik majd meg: - A kultúra hogyan befolyásolja világképünket és viselkedésünket. - Milyen problémák léphetnek fel, ha különböző kultúrákból származó emberek kerülnek interakcióba egymással. - A kultúrát hogyan analizálhatjuk és érthetjük meg külföldi utunk előtt. - Hogyan minimalizálhatjuk a szakmai, interkulturális kommunikáció során fellépő félreértéseket. - Hogyan kezeljük a kulturális sokkot. Összefoglalva tehát a résztvevők interkulturális kompetenciájukat fejlesztik majd. Definíció Az interkulturális kompetencia a más kultúrákból származókkal való sikeres kommunikáció képessége szűkebb értelemben a más kul- 8
Társadalmi viselkedés, interkulturális kompetencia - Jegyzet Minos túrákból származó emberekkel mindkét oldal számára megelégedéssel járó kapcsolat kialakítása. Ezzel a képességgel rendelkezhetünk már nagyon fiatalon, de később tudatos és szisztematikus erőfeszítések árán fejleszthetjük és javíthatjuk is. A sikeres interkulturális kommunikáció alapja az érzelmi kompetencia és az interkulturális érzékenység. 9
Társadalmi viselkedés, interkulturális kompetencia - Jegyzet Minos 2 Mi a kultúra? 2.1 A kultúra definíciói Fontos A kultúrára nem létezik egyetlen definíció. Definíció A kultúra az agy szoftvere. Ez az, ami arra programoz minket, hogy úgy gondolkodjunk, beszéljünk, cselekedjünk és érezzünk, ahogy azt valójában tesszük. (Hofstede, 1989) Definíció A kultúra megtanult, közös, kényszerítő, egymással kapcsolatban álló jelek halmaza, melyek egy adott társadalom tagjai számára egy bizonyos adott orientációt bocsát rendelkezésre. Ezen orientációk sokasága lehetséges megoldásokat kínál adott problémák esetén, melyekkel minden társadalomnak szembe kell néznie, hogy fennmaradhasson. (Terpstra és David, 1985) Definíció A kultúra szemléletek vagy standardok olyan halmaza, melyeken az emberek egy csoportja osztozik, és melyek az egyént segítik azon döntéseiben, vajon mi van, mi lehet, mit érez, és valamit hogyan kell elvégezni. (Goodenough, 1996) Definíció A kultúra megtanult viselkedésmódok és ezekre épülő eredmények konfigurációja, mely egyes elemein az emberek egy csoportja osztozik, és melyet tovább örökít. (Linton, 1945) A fenti definícióknak van bizonyos közös mögöttes tartalma. A kultúrát mindannyian viselkedésmódok és szokások rendszerének tekintik, melyet egyik generáció tovább ad a következőnek. Közös szabályok, nyelvek, vallások, családi struktúrák, reakciók és neveltetés bizonyos előre láthatóságot és biztonságot jelentenek a mindennapi életben. Ha egyező meggyőződésű és cselekvési struktúrájú emberek találkoznak, jól megértik egymást, és az őket körbevevő világ hirtelen értelmet nyer. Fontos Ezen szeminárium keretein belül a kultúra két aspektusának kell különösen tudatában lennünk: 1. A kultúra tanult dolog. 2. A kultúrát magunkévá tettük és elfelejtettük abban az értelemben, hogy nem vagyunk tudatában annak, hogy megtanult viselkedésmódokból áll. 10