Vállalati versenyképesség és állami költségvetés

Hasonló dokumentumok
50. Közgazdász-vándorgyűlés, MKT. Czakó Erzsébet

A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái versenyképességi szemléletben

Az EU HATÁSA A VÁLLALATI VERSENYKÉPESSÉGRE AHOGYAN A VÁLLALATVEZETŐK LÁTJÁK

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

Ellenőrzési aspektusok a vállalatok versenyképességének szemszögéből

Vállalati jellemzők és összefüggéseik

Az informatika helyzete Válságos. évek. Dr. Fehér Péter

A magyar gazdaság versenyképességének vállalati fókuszú vizsgálata, figyelemmel a költségvetés bevételi és kiadási összefüggéseire

A K+F+I forrásai között

A magyar vállalkozások innovációs és K+F tevékenysége

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Gazdaságfejlesztés, versenyképesség; a közszféra szerepe Csabina Zoltán

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája

Kilábalás, Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, január 21. GKI Zrt.,

Felsőoktatás-fejlesztés a K+F

Dr. Szabó Zsolt Roland: Bizonytalanság, stratégia és teljesítmény Kvalitatív kutatás innovatív kis- és középvállalatok vezetői körében

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok

Összefoglalás a 2014-es TOP magyarországi tanácsadói felmérésről

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája

várható fejlesztési területek

Francia és magyar középvállalatok hasonlóságok és különbségek a kihívásokban és az intézményi támogató környezetben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK NETWORKSHOP 2014 Pécs

1. Jellemezze a fejlett országok adórendszerének kialakulást, a főbb adónemeket és azok viszonyát! Vázlatos válasz:

Földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő vállalkozások alkotják Gazdasági és nem közigazgatási régió

Adótudatosság a versenyképesség érdekében


FÜGGETLEN GAZDASÁGI, MUNKAADÓI SZÖVETSÉG POLITIKAILAG PÉNZÜGYILEG JOGILAG ÖNKÉNTES TAGSÁG

Az adócsökkentés logikája és a helyi iparűzési adó

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak között

Közép-Dunántúli Régió

A magyar élelmiszeripar fejlesztési stratégiájának elemei. Szilágyi Péter közigazgatási főtanácsadó Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

A középvállalatok stratégiai céljainak vizsgálata

Élelmiszer-stratégia Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

VÁLLALATI JELLEMZŐK ÉS ÖSSZEFÜGGÉSEIK AZ EU-CSATLAKOZÁS IDEJÉN A VERSENYBEN A VILÁGGAL KUTATÁSI PROGRAMBAN RÉSZTVEVŐ VÁLLALATOK JELLEMZÉSE

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök június 26.

ziesedése az informáci

Gazdaságpolitika és könyvvizsgálat. Pankucsi Zoltán Nemzetgazdasági Minisztérium

AZ SZTNH SZEREPE A HAZAI INNOVÁCIÓ-, ÉS GAZDASÁGFEJLESZTÉSBEN. Pomázi Gyula

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS MEGVALÓSÍTÁSA

CÉGDIAGNOSZTIKA tanulmány Cégdiagnosztika tanulmány. innováció-menedzsment felmérés folyamata.

Babes-Bolyai Egyetem. Összefoglaló jelentés. Vállalati innovációirányítási rendszer bevezetésére irányuló képzés a versenyképes cégekért 2016/06/06

AZ INNOVÁCIÓ FINANSZÍROZÁSÁNAK LOKÁLIS VETÜLETE

A vállalati versenyképesség alakulásának tényezői

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Kilábalás göröngyös talajon

Európa 2020 stratégia Intelligens, fenntartható, inkluzív növekedés. Turóczy László helyettes államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium

Versenyképességünk fokozásának tényezői

A magyar adórendszer nemzetközi szemmel avagy versenyben az adórendszer. Dr. Lőcsei Tamás Üzletágvezető, Adó- és jogi szolgáltatások

Külkereskedelem és innováció

Új Széchenyi Terv a vállalkozásokért

Gazdaságpolitika és költségvetés 2018

Innovációs fordulat előtt

Oktatói önéletrajz Dr. Szabó Zsolt Roland

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP)

Beszállítók: dualitás és lehetőség

Dr. FEHÉR PÉTER Magyarországi szervezetek digitális transzformációja számokban - Tények és 1trendek

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások -

Más szektorok (múltik, hazai nagyvállalatok és KKV-ék) HR trendjei és a közszolgálati emberi erıforrás menedzsment 2010

A gyógyszeripar kormányzati stratégiára alapozott akciótervének körvonalai

A projektmenedzsment gyakorlata Magyarországon

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia

5/2009. (I. 16.) Korm. rendelet. a kis- és középvállalkozások helyzetével, támogatásával összefüggő adatszolgáltatásról

Konjunktúrajelentés 2014

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

Nemzetközi Innovációmenedzsment Tanácsadási szolgáltatás. OTP Hungaro-Projekt Kft.

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai

Konjunktúrajelentés 2009

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN

Elméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika

1. Milyen mértékben hatnak az Ön vállalatára a következő munkaerőpiaci trendek (1 nem jellemző, 5 nagyon meghatározó)? a) munkaerőhiány

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program ( ) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

Külföldi példák az Innováció finanszírozására

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló

KAMARÁK SZEREPE A FOGLALKOZTATÁS NÖVEKEDÉSÉBEN

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig

Dr. Papanek Gábor D.Sc. Szerzői Jogi Egyesület konferenciáján,

Lankadt a német befektetők optimizmusa

Gazdaságfejlesztés Barta E. Gyula vezérigazgató MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ. Pécs,

PROF. DR. FÖLDESI PÉTER

Hosszabb távra tervező és innovatívabb családi vállalkozások? Egy empirikus vizsgálat tapasztalatai

Innováció és stratégia. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Az Irinyi Terv és az Ipar 4.0 program a gazdasági fejlesztés programjai

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések

Az állam gazdasági szerepvállalása megújításának szükségessége az ÁSZKUT kutatásainak néhány fontos tanulsága

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Regionális gazdaságtan I. 4. Gyakorlat Innováció

Innováció alapjai. Innováció fogalma, fajtái, jogi szabályozása. Dr. Reith János DIRECT LINE KFT. 1. előadás

Konjunktúrajelentés 2016 A DUIHK 22. Konjunktúra-felmérésének eredményei. 1 DUIHK Konjunktúrajelentés A felmérés számokban.

FELSŐOKTATÁSI K+F+I PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK A GINOP KERETÉBEN ELTE INNOVÁCIÓS NAP 2015.

A felsőoktatásban oktatók módszertani megújulással kapcsolatos attitűdje. Dr. Bodnár Éva Budapesti Corvinus Egyetem

A FOLYAMATMENEDZSMENT ALAPJAI

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok

Átírás:

Vállalati versenyképesség és állami költségvetés Chikán Attila Czakó Erzsébet BCE GTK Versenyképesség Kutató Központ Budapest, 2014. szeptember 30.

2 Gondolatmenet 1. A Versenyképesség Kutató Központról 2. Jelenlegi kutatások 3. Gazdaságpolitikai és költségvetési feltételek és következmények 4. Konklúzió

A Központ küldetése, hogy a mikrogazdasági, különösen a hazai vállalati szféra versenyképességére vonatkozó tudományos kutatások nemzetközileg elismert központja legyen. Ennek érdekében kutatási tevékenységében a versenyképességgel összefüggő kutatásokat végző hazai és nemzetközi szakemberekkel együttműködik, kapcsolatrendszerét pedig a vállalati és a kormányzati szféra szereplői felé ápolja. www.versenykepesseg.uni-corvinus.hu 3

A kutatási programok fókuszai 1995-1997. 1. fázis: Vége az átmenetnek 1999-2001. 2. fázis: Piac és információtechnológia 2004-2006. 3. fázis: Gazdálkodási kompetenciák 2007-2009. 4. fázis: Közszféra és versenyképesség 2010-2016. 5. fázis: Nemzetközi kontextusok 4

1. Adatfelvétel kérdőíves felmérés Nemzetgazdasági környezet A kérdőíves felmérés Vállalati működés és stratégiák Vállalatvezetői vélemények 2. Elemzések 3. Eredmények: Vállalatok alkalmazkodása és teljesítménye - helyzet Az egyes működési területek hatékonysága és állapota - elmozdulás 5

6 A 2013-as felmérés A felmérésről Kilábalás göröngyös talajon Adatfelvétel: 2013. május november. Köszönet a 300 vállalat vezetőinek. A minta 300 vállalat Kis- és közepes vállalatok 74% Feldolgozóipar (45%) és a kereskedelem (20%) Belföldi magántulajdonos(ok) 72% Exportárbevétel 53%

7 A tanulmány fő témakörei Vállalati jellemzők (méret, fő tulajdonos, exportorientáció, fő tevékenység) közötti kapcsolatok Teljesítmények, erőforrások, kompetenciák (reagálóképesség, válságra adott válaszok, teljesítményklaszterek) A vállalati növekedés tényezői (innováció és K+F, képzés és foglalkoztatás, adófajták) A növekedésorientált gazdaságpolitika célcsoportjai (innovatív, exportorientált, kiemelkedő teljesítményűek, proaktívak)

8 A gazdaságpolitika fő prioritásainak a kiszámíthatóság növekedését, a tudásgazdaság fejlesztését, valamint a növekedés-orientáció erősítését javasoljuk.

9 Az adórendszer megítélése általánosan negatív. Ezen belül az SZJA és az egyszerűsített adófajták esnek a legjobb megítélés alá.

10 Az adófajták belpiaci versenyképességének értékelése Javítja Rontja Egyszerűsített adózási formák Társasági adó Helyi adók SZJA TB járulékok Fogyasztási ÁFA Forrás: a felmérés adatbázisa 36% 26% 15% 32% 17% 21% 21% 64% 74% 85% 68% 83% 79% 79%

Az adófajták külpiaci versenyképességének értékelése Javítja Rontja Egyszerűsített adózási formák Társasági adó 30% 28% 70% 72% Helyi adók SZJA TB járulékok Fogyasztási ÁFA 19% 23% 18% 24% 28% 81% 77% 82% 76% 72% Forrás: a felmérés adatbázisa 11

12 Érdemes lenne a gazdaságpolitikai eszközök megszokott kategóriái szerinti (pl. létszám, árbevétel) a vállalatok szegmentálását újragondolni, átalakítani mérlegelve a versenyképesség szerint kiemelt vállalatcsoportok megfelelő szerepét.

A teljesítményklaszterekbe sorolt vállalatok jellemzői 4,5 4,0 3,5 3,0 2,5 Az alaptermék/szolgáltatás minősége Lemaradók Átlagosan teljesítők Pénzügyi teljesítmény ben elmaradók Vezetők Minden vállalat 3,4 3,0 4,3 4,1 3,5 Technológiai színvonal 3,0 3,0 3,9 4,1 3,4 Menedzsment (kompetens vezetők) 2,0 Piaci részesedés (az árbevétel alapján) 3,1 2,9 4,2 3,9 3,4 2,7 3,0 3,5 4,0 3,2 Tőkejövedelmezőség 2,5 3,1 2,7 4,1 3,2 Árbevétel-arányos nyereség 2,6 3,2 2,6 4,1 3,2 Forrás: a felmérés adatbázisa 13

14 A lemaradó, az átlagos és a vezető teljesítményű vállalatokon kívül megjelent egy új kategória a 2013-as felmérés szerint: a működési teljesítményben kiemelkedő, de pénzügyi szempontból lemaradó vállalatok csoportja.

15 A kiemelt (képzett) vállalatcsoportok merőben másként észlelik és értékelik a gazdaságpolitika eszközrendszerét, így fejlesztésüket is szegmentálva érdemes támogatni. A proaktív vállalatok szinte minden gazdaságpolitikai lépést pozitívabban éltek meg mint a követők.

16 Az innováció legnagyobb gátjának az adókat, illetve a magas innovációs költségeket látják a vállalatok.

17 Az innovációt legjelentősebb(4-5) mértékben akadályozó tényezők, a válaszadók %-ában Forrás: A felmérés adatbázisa

18

19 Mintha a vállalatok hozzászoktak (belefáradtak?) volna a gazdaságpolitika és a társadalmi környezet állapotaihoz és változásaihoz. A vállalatok a makrogazdasági és piaci folyamatokra valójában adekvát válaszokat adtak.

20 A költségvetési politika és a vállalati versenyképesség kapcsolata sokkal szorosabb, mint általában feltételezzük. A vállalatok differenciált kezelése kulcskérdés.

21