Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 14.K.33.102/2014/6. számú ítélete Közbeszerzési Értesítő száma: 2014/147 Beszerzés tárgya: Hirdetmény típusa: Bírósági határozat KÉ Eljárás fajtája: Közzététel dátuma: 2014.12.17. Iktatószám: 26486/2014 CPV Kód: Ajánlatkérő: Teljesítés helye: Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: Nyertes ajánlattevő: Ajánlatkérő típusa: Ajánlatkérő fő tevényeségi köre: Fővárosi Bíróság ítélete Szöveg: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 14. K.33.102/2014/6. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság: a dr. Kovács Lóránd ügyvéd (1036 Budapest, Kolossy tér 5-6.) által képviselt FRIKOBER Kft. (1021 Budapest, Budakeszi út 73, G. épület) felperesnek a dr. Dajka Gabriella jogtanácsos által képviselt Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság (1026 Budapest, Riadó u. 5.) alperes ellen közbeszerzés ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében -amely perbe az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében a dr. Kádár Balázs ügyvéd (1054 Budapest, Báthori u. 7.) által képviselt Nagytőke Község Önkormányzata (6612 Nagytőke,Széchenyi tér 4.) beavatkozott - meghozta az alábbi ítéletet: A bíróság a felperes keresetét elutasítja. Kötelezi a bíróság a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az alperesnek 10.000,- (Tízezer) forint, míg a beavatkozónak ugyanezen határidő alatt 20.000,- (Húszezer) forint perköltséget Kötelezi a bíróság a felperest, hogy fizessen meg az Államnak külön felhívásra 21.000,-(Huszonegyezer) forint kereseti illetéket Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás Az alperesi beavatkozó 2014. március 11-én a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. tv. (a továbbiakban: Kbt.) második részében meghatározott a 121. (1) bekezdés b.) pontja szerinti 1
nyílt közbeszerzési eljárást indított a,,nagytőke község vízhálózat rendszerének hálózatrekonstrukciója tárgyban. Az ajánlati felhívásban a beavatkozó az M.2.) pont alatt határozta meg a szakmai alkalmasság megítéléséhez szükséges adatokat, a megkövetelt igazolási módokat. E szerint az M.2.) pontban a Kbt. 55. (I) bekezdés b.) pontja és a 310/2011. (XII.23.) Komi. rendelet 15. (2) bekezdésének b.) pontja alapján a teljesítéshez rendelkezésre álló eszközök, berendezések, illetőleg a műszaki felszereltség leírása cégszerűen aláírt nyilatkozattal, a műszaki alkalmasságot alátámasztó irat másolatával legalább az alkalmassági minimum követelménynek való megfelelés megállapításához szükséges tartalommal kell benyújtani. Az alkalmassági minimum követelményei között került feltüntetésre az, hogy alkalmatlan az ajánlattevő, ha nem rendelkezik legalább 2 db mini kotró géppel, melynek saját tömege legalább 5200 kg. A beavatkozó az ajánlattételhez minősítési formanyomtatványok kitöltését is előírta és kikötötte, hogy az ajánlattevőnek szerződést vagy előszerződést kell csatolnia a bérbeadótól a kérdéses eszköz/berendezés bérbeadásáról, ha az nincs a tulajdonában. Az ajánlattételi határidőre 5 ajánlat, köztük a felperes ajánlata került benyújtásra. A felperes az ajánlat csatolta a kitöltött 14. sz. minősítési formanyomtatványt, ebben feltüntetett Yanmar Vio 80 2 db mini kotrógépet és azt bérleményként jelölte meg. A felperes a minősítései formanyomtatvány kitöltésében arról nyilatkozott, hogy rendelkezik a szerződés teljesítéséhez szükséges üzemképes, teljesítésre alkalmas állapotú eszközökkel és berendezésekkel. A beavatkozó hiánypótlási felhívást és indokolás kérést küldött a felperes részére és egyebek mellett kérte pótolni az alábbi hiányokat: Az AF III.2.3.) M.2.) alkalmassági kritériumaira tekintettel indokolja meg, hogy a megajánlott 2 darab mini kotrógép hogyan elégíti ki az alkalmassági kritériumokban megjelölt feltételeket. Az AF III.2.3) m2) alkalmassági kritériumaira tekintettel igazolja, hogy a teljesítésbe bevont eszközök üzemképesek, illetve érvényes műszaki vizsgával rendelkeznek. A felperes a hiánypótlása során ismételten csatolta a 14. sz. minősítési formanyomtatványt. A hiánypótlás 27. oldalán pedig csatolta a 15. sz. minősítési formanyomtatványt, illetve előszerződést csatolt Theisen Kft.-vei, melyben a kivitelezés időtartamára bérleti szerződést kötnek többek között a 2 db Yanmar Vio 80 mini kotrógépre. A felperes a hiánypótlás keretében arról is nyilatkozott és kijelentette, hogy az ajánlatban bemutatott eszközök, berendezések, illetőleg műszaki felszereltség üzemképes, teljesítésre alkalmas állapotú és műszaki vizsgával 2
is rendelkezik. A beavatkozó elküldte az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegzést, az eljárás nyertesének a jelen perben nem szereplő Jász-Terra Kft.-t nyilvánította, míg a felperes ajánlatát a Kbt. 74. (1) bekezdés d.) és e.) pontja alapján érvénytelennek tekintette, figyelemmel arra, hogy az ajánlattevőt az ajánlatkérő hiánypótlásban felhívta, hogy az alkalmassági kritériumaira tekintettel igazolja, hogy a teljesítésbe bevont eszközök üzemképesek, illetve érvényes műszaki vizsgával rendelkeznek. Az ajánlattevő a Sennebogen, Terex és a JCB márkájú gépek vonatkozásában csatolta a műszaki alkalmasságot - üzemképes, tehát a teljesítésre alkalmas állapotú, műszaki vizsgával rendelkező -alátámasztó iratokat, a forgalmi engedélyek másolatát, azonban a 2 darab Yanmar Vio 80 mini kotrógép vonatkozásában ilyen iratot nem csatolt. Az ajánlatkérő kifejezetten műszaki alkalmasságot alátámasztó iratot, illetve a műszaki vizsga meglétét írta elő, mely alkalmasságot a forgalmi engedély okirat igazol, azonban ennek csatolására nem került sor a két kotrógép vonatkozásában. Az eredménytelen előzetes vitarendezést követően a felperes jogorvoslati kérelemmel fordult az alpereshez, melyben kérte annak megállapítását, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 83. (7) bekezdését, a Kbt. 63. (1) és (3) bekezdését, a Kbt. 67. (1) bekezdését, a Kbt. 74. (1) bekezdés d.) és e.) pontjait. Kifejtette, hogy az ajánlata megfelelt az M.2.) alkalmassági feltételben foglaltaknak. A felperes csatolta azt az okiratot, amely tartalmazta a műszaki felszereltség leírását, cégszerűen aláírt nyilatkozatát. Álláspontja szerint további, a.műszaki alkalmasságot alátámasztó irat csatolására nem volt szükség, figyelemmel arra, hogy az ajánlatkérő ajánlati felhívásának ilyen értelmezése az kiterjesztő értelmezés. Hivatkozott e körben a 310/2011. Korm. rendelet 15. (2) bekezdés b.) pontjára, amely szerint az ajánlattevőnek a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, szakmai alkalmassága építési beruházás esetében igazolható, a teljesítéshez rendelkezésre álló eszközök, berendezések, valamint műszaki felszereltség leírása. Ennek a felperes eleget tett és a beavatkozó által tett ajánlati felhívásban szereplő a műszaki alkalmasságra vonatkozó előírás a felperes megfelelt azzal is, hogy a műszaki felszereltséget leírta és azt cégszerűen aláírta, e tekintetben nyilatkozott. A műszaki alkalmasságot alátámasztó irat csatolása az az ajánlati felhívásban vagylagos feltételként volt értelmezhető. Hivatkozott arra, hogy az ajánlati felhívásban foglaltakat nem lehet kiterjesztően értelmezni. Ezen túlmenően hivatkozott arra is, hogy a beavatkozó hiánypótlási felhívása nem volt egyértelmű. A hiánypótlási felhívásban az ajánlatkérő konkrétan nem határozta meg, hogy milyen iratok 3
és dokumentumok becsatolását kéri az említett 2 db kotrógép vonatkozásában. A hiánypótlási felhívás csupán általánosságokat tartalmazott, visszautalva az ajánlati felhívásban foglaltakra. Ez pedig sérti a Kbt. 67. (1), (3) és (5) bekezdésében foglaltakat. Az alperes a 2014. augusztus 4-én D.305/15/2014. számú határozatával a felperes jogorvoslati kérelmét teljes egészében elutasította. A közigazgatási határozat indokolásának a lényege az 1. kérelmi elem vonatkozásában az volt, hogy az alperesnek vizsgálnia kellett az ajánlat benyújtását követően az egész elbírálási folyamatot, az eljárás eredményét^ nevezetesen a felperes vonatkozásában az ajánlat érvénytelenné nyilvánításáig. Kiemelte, hogy az ajánlatkérő vonatkozásában fontos körülmény, hogy az ajánlatkérő tekintetében is beáll az ajánlattételi határidőben az ajánlati kötöttség, ami alapján a benyújtott ajánlatokat csakis kizárólag a felhívásban, dokumentációban és a jogszabályban meghatározott előírás követelményei alapján lehet elbírálni. Vizsgálta az ajánlatkérő műszaki, illetőleg szakmai alkalmasság körében tett előírásait, vizsgálta azt, hogy a teljesítéshez rendelkezésre álló eszközök, berendezések, illetve műszaki felszereltség leírása cégszerűen aláírt nyilatkozattal, a műszaki alkalmasságot át nem osztó irat másolatával igazolható együttes vagy választható igazolási mód volt-e. Az alperes a Kbt. 36. (3) bekezdése kapcsán arra a következtetésre jutott, hogy az ajánlatkérő nem alternatív módon, hanem együttes feltételként határozta meg az ajánlattevők vonatkozásában, hogy a teljesítéshez rendelkezésre álló eszközök, berendezések műszaki felszereltség tekintetében csatolják azok műszaki alkalmasságát alátámasztó iratnak a másolatát is. Nem osztotta azt a felperesi jogi álláspontot miszerint az ajánlattevő az előírásaiban a meghatározottól eltérően kívánta az ajánlatokat elbírálni. A felperes az ajánlatában a formanyomtatványt csatolta, ezen túlmenően csatolt egy előszerződést a kapacitás rendelkezésére bocsátó szervezet által is aláírva. Ezen túlmenően a 15. sz. minősítési formanyomtatványt csatolta az erőforrások rendelkezésre állásáról. Önmagában az a nyilatkozat, hogy a teljesítéshez rendelkezésre fog állni 2 db mini kotrógép, azonban arra műszaki alkalmasságot igazoló okiratot nem csatolt. A formanyomtatvány a műszaki alkalmasság vonatkozásában semmilyen tényt nem tartalmazott, ezért az ajánlattevő felelőssége, hogy igazolja az általa megajánlott eszközök, berendezések, felszereltség műszaki alkalmasságának való megfelelését. A megajánlásában a kérelmezőnek csatolnia kellett volna az ajánlatban a 2 db mini kotrógép vonatkozásában 4
olyan alkalmas dokumentumot, amely egyértelműen tartalmazza a műszaki elvárásoknak, alkalmasságnak való megfelelés feltételeit. A 2. kérelmi elem vonatkozásában megállapította, hogy a beavatkozó által 2014. április 17-én kibocsátott hiánypótlási felhívás, jelen közbeszerzési eljárás adatai és tényei megfelelően pontos és egyértelmű volt. A felperes keresettel fordult a bírósághoz. Keresetében az alperes határozatának a megváltoztatását és a jogsértés megállapítását kérte. Álláspontja szerint az alperes nem megfelelően értékelte és minősítette az ajánlatkérő eljárását a Kbt. szabályaira tekintettel. Kifejtette, hogy a felhívás alkalmasság igazolási módjának nyelvtani értelmezéséből összevetve 310/2011. Korm. rendelet terminológiájából nem vonható le olyan következtetés, hogy az ajánlati felhívásban foglaltakat, feltételeket az alperes együttes alternatív feltételként értelmezze. A kiírás nem egyértelmű elvárásait utóbb kiterjesztett tartalommal nem lehet értelmezni. E körben hivatkozott a Fővárosi ítélőtábla 3.Kf.27.005/2009/7. számú ítéletben foglaltakra is. Kifejtette, hogy az alperes sem állította a határozatában, hogy a műszaki alkalmasságot alátámasztó iratnak harmadik személytől kellett volna származnia. Megítélése szerint ez az irat származhatott magától az ajánlattevőtől is. A műszaki alkalmassági követelmény a felperesi álláspont szerint az üzemképes teljesítésre alkalmas állapottól, műszaki vizsgával rendelkező gép, amelyre felperesi álláspont szerint elegendő volt nyilatkozat megtétele, külön ezt igazoló dokumentumok becsatolása az ajánlati felhívásból nem következett. Téves az alperesnek az a megállapítása, hogy a felperes a hiánypótlásban sem csatolt semmilyen olyan műszaki alkalmasságot alátámasztó iratot, amelyből konkrét adatokkal, tényekkel alátámasztotta volna a hivatkozott teljesítésre alkalmas állapotot.' Álláspontja szerint az alperes abban is tévedett, hogy az előszerződést nem tekintette olyan iratnak, amely a bérleti jogviszony jellegét, gépek vonatkozásában igazolta volna. Kifejtette továbbá, hogy hibásan állapította meg az alperes azt, hogy az ajánlatkérő hiánypótlási felhívása egyértelmű volt, megjelölte a konkrét hiányokat, valamint megjelölte volna, hogy az alkalmassági kritériumra tekintve mit kell a felperesnek 2 db mini kotrógép tekintetében pótolnia. Álláspontja szerint az eljárás irataiból megállapítható, hogy a felperes rendelkezett minden olyan irattal, amelyet az ajánlatkérő elfogadott volna, így az is megállapítható, hogy a felperes alkalmas és képes a szerződés teljesítésére, ráadásul a nyertesnek kihirdetett ajánlattevőnél jóval kedvezőbb áron. Ennek ellenére az ajánlatkérő hibás hiánypótlási felhívása 5
miatt az ajánlata méltánytalan módon érvénytelenitésre került, sértve ezáltal a tiszta verseny és a közpénzek hatékony felhasználásának a szabályait is. Álláspontja szerint a hiánypótlási felhívásban egyértelműen kell fogalmaznia az ajánlatkérőnek az adott ajánlatban általa fellelt hiányokat, hiányosságokat és egyértelműen az érintett ajánlattevő tudomására kell hoznia, hogy a szóban forgó ajánlat mely hiányosságait hogyan kell pótolni az ajánlatának érvényessé nyilvánítása érdekében. Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására, felperes perköltségben történő marasztalására irányult. Fenntartotta a jogerős határozatban foglaltakat. Kifejtette, hogy minden ajánlattevőnek joga van ahhoz, hogy az ajánlatát az ajánlattevő teljes körűen megvizsgálja és alkalmazza vagy a hiánypótlás vagy a felvilágosításkérés intézményét, illetve az ajánlati árak vizsgálata tekintetében a Kbt. 69. -ában foglalt szabályokat. Az alperes a határozat 22-24. oldalán egyértelműen a felhívás vizsgált előírásait elemezte, annak tartalmára vonatkozó jogszabály és az ajánlatkérő előírásai szerint megvizsgálta. Ennek megfelelően ténybelileg alaptalan a felperes azon hivatkozása, hogy a kifogásolt előírás tényleges vizsgálata nem derült ki a határozatból. Álláspontja szerint a kifogásolt előírás egyértelmű volt, így a határozat nem tartalmazott olyan döntést, amely nem egyértelmű előírások tekintetében egységes joggyakorlatként kialakultakkal ellentétes lenne. Az alperes egyértelműen levezette a Kbt. és a vonatkozó jogszabályok alapján, hogy mit kell nyilatkozatnak, illetve igazolásnak tekinteni. A felperes ajánlatának érvénytelensége azért került megállapításra, mert a közbeszerzési eljárásban nem igazolta, nem csatolta olyan iratnak a másolatát, mely egyértelműen igazolta volna a műszaki alkalmasságot a 2 db mini kotrógép vonatkozásában. A közbeszerzési eljárásban becsatolt iratok semmilyen konkrét adatot, tényt nem tartalmaztak a 2 db mini kotrógép tekintetében annak műszaki alkalmasságáról a felperesi nyilatkozat csupán azt tartalmazta, hogy a berendezések műszaki felszereltség üzemképesek, tehát a teljesítésre alkalmas állapotúak és műszaki vizsgával rendelkeznek, de ennél több konkrét és figyelembe vehető adatot nem bocsátott az ajánlatkérő rendelkezésére. Álláspontja szerint nem az volt az eljárásban az alapvetően eldöntendő kérdés, hogy mit kell íratnak tekinteni, hogy a felperes műszaki alkalmasságát tudta-e igazolni akár saját, akár más szervezet által kiállított dokumentummal. Az alperes tehát a felperesi nyilatkozat tartalma alapján állapította meg az érvénytelenséget és nem azért, hogy az milyen iratban került 6
benyújtásra. Az alperes nem terjeszkedett túl az ajánlatkérői előíráson, mert a műszaki alkalmasság igazolása nem lehet csupán annyi, hogy valamely ajánlattevő ilyen tartalmú nyilatkozatot tesz.' A műszaki alkalmassághoz azt kellett igazolni, hogy a megajánlott eszköz üzemképes, tehát a teljesítésre alkalmas állapotú műszaki vizsgával rendelkezik. Ezek pedig műszaki adatokkal is leképezhető tartalmat jelentenek, így ennek megfelelő tartalmú iratot kellett volna becsatolni az eljárásban. A hiánypótlási felhívással kapcsolatban előadta, hogy a hiánypótlási felhívás megfelelően részletes volt, abból az érintett ajánlattevő egyértelműen tudomást szerezhetett arról, hogy mit, hogyan és milyen körben kell pótolnia és nem az az elvárás az ajánlatkérőtől, hogy a lehető legnagyobb részletezettségű legyen a felhívás. A beavatkozó részben csatlakozott az alperes által előadottakhoz és maga is kérte a keresetnek az elutasítását. Álláspontja szerint az ajánlati felhívásban foglaltakat a bírálat során maga sem értelmezte kiterjesztően, az ajánlati felhívásban foglaltaknak megfelelően követelte meg egyrészt a műszaki felszereltségnek a leírását, a cégszerűen aláírt nyilatkozatot és további követelményként támasztotta a műszaki alkalmasságot alátámasztó irat vagy iratoknak a becsatolását. A hiánypótlási felhívás is ebben a körben került kiadásra az egyértelmű volt, a beavatkozó a hiánypótlást követően egybevetette a hiánypótlási felhívásban foglaltakat a felperes által becsatolt dokumentumokban és ezért álláspontja szerint, mint ajánlatkérő okkal jutott arra a következtetésre, hogy a felperes a hiánypótlási felhívásban csak részben tett eleget, ezért az ajánlata érvénytelen. Előadta, hogy az előzetes vitarendezés során becsatolt dokumentumoknak a közigazgatási határozat és az ajánlatkérő döntése megítélése szempontjából azért nincs jelentősége, mert az alperes a közbeszerzési eljárás eredményét megállapító összegzésig vizsgálta az eljárást, illetőleg annak eredményét. Az ezt követően becsatolt valamennyi egyéb irat az ügy eldöntése szempontjából már irreleváns. Perköltségigényt terjesztett elő. A bíróság a tényállást a peres felek és a beavatkozó nyilatkozatai, valamint a csatolt közigazgatási iratok tartalma alapján állapította meg. A felperes keresete nem volt alapos. A bíróság az alperes határozatát a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. (a továbbiakban: Ket.) 109. (1) bekezdése, a Pp. 324. (1) bekezdése, valamint a Kbt. 157. -a alapján vizsgálta felül. A bíróság figyelembe vette és alkalmazta a Legfelsőbb Bíróság Kúria által is fenntartott 1/2011. (V.9.) KK. véleményében foglaltakat, amely szerint a fél a közigazgatási határozat 7
felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozással kérheti. Jogszabálysértésként anyagi jogi és eljárási jogi jogszabálysértésre, továbbá arra is hivatkozhat, hogy az eljáró hatóságok az alkalmazott jogszabályt tévesen értelmezték. Eljárási jogi jogszabálysértés miatt abban az esetben van helye a határozat hatályon kívül helyezésének, ha az az ügy érdemére kihatott. A bíróság nem kívánja megismételni az alperesi határozatban helytállóan, pontosan felhívott és alkalmazott jogszabályi rendelkezéseket szövegszerűen, de hivatkozik a Kbt. 55. (2) bekezdésében írtakra, amely szerint az alkalmassági követelményeket és az azoknak való megfelelés igazolására benyújtandó dokumentumokat az eljárást megindító felhívásban pontosan meg kell jelölni. Ennek során meg kell határozni, hogy az (1) bekezdésben foglaltak szerint mely körülmények megléte, illetve hiánya, azok milyen mértékű fogyatékosságot zárja ki. Az ajánlatkérő az ajánlattevőt vagy a részvételre jelentkezőt alkalmasnak minősítse a szerződés teljesítésére. A Kbt. 74. (1) bekezdés d.) és e.) pontja alapján az ajánlat érvénytelen, ha az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező nem felel meg a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek, illetve egyéb módon nem felel meg az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, ide nem értve a részvételi jelentkezések és az ajánlatok ajánlatkérő által előírt formai követelményeit. A bíróság hivatkozik a közbeszerzési eljárásokban az alkalmassági és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési, műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 310/2011. (XII.23.) Korm. rendelet 15. (2) bekezdésében foglaltakra, melynek értelmében az ajánlattevőnek és a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetve szakmai alkalmassága az építési beruházás esetében igazolható a teljesítéshez rendelkezésre álló eszközök, berendezések, valamint műszaki felszereltség leírásával. A felperes keresetének 1. kérelmi elemével kapcsolatosan a bíróság konkrétan a Döntőbizottsághoz hasonlóan vizsgálta a beavatkozó ajánlati felhívását. A bíróság az alperesi határozatban foglaltakkal egyezően arra a megállapításra jutott, hogy az M.2.) alkalmassági feltételeket előíró ajánlati felhívási részben szereplő követelmények és feltételek együttes feltételként voltak értelmezhetők, ez következik a felhívás nyelvtani megfogalmazásából. Az ajánlatkérő nem használata a vagy kötőszót, ennek hiányában pedig a műszaki alkalmasságot alátámasztó irat másolatának becsatolása a műszaki felszereltség előírását tartalmazó cégszerűen aláírt nyilatkozat mellett alkalmassági feltételnek volt tekinthető. A beavatkozó az ajánlati felhívásában foglaltak alapján bocsátotta ki a hiánypótlást. Nem kért a felperestől semmilyen olyan dokumentumot, amely túlterjeszkedett volna az ajánlati felhívásban foglaltakon. A felperes a Sennebogen, Terex és a JCB márkájú gépek vonatkozásában csatolta is a műszaki 8
alkalmasságot igazoló iratokat. E körben a forgalmi engedélyek másolatát, a Yanmar Vio 80 mini kotrógép vonatkozásában azonban tényszerűen megállapítható, hogy ilyen iratot nem csatolt. A műszaki alkalmasságot alátámasztó irat nem csak forgalmi engedély, hanem minden egyéb olyan más irat is lehet, amely eleget tesz az ajánlati felhívás, illetőleg a hiánypótlásban foglaltaknak. A bíróság álláspontja szerint is önmagában nem volt elegendő az alkalmassági követelmények teljesítéséhez az, hogy a felperes nyilatkozott arról, hogy a gépek rendelkezésre állnak és üzemképesek, műszaki vizsgával rendelkeznek. Az ajánlatkérő beavatkozó okkal várta el ezen okiratokkal történő igazolását is, tekintettel arra, hogy az ajánlatkérő közpénzek ésszerű felhasználásáért felelős költségvetési szerv, ezért okkal követelte meg az ajánlattevőktől a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki alkalmasságot alátámasztó okiratok csatolását. Ennélfogva a fentiekben kifejtettekkel szoros összefüggésben a bíróság arra is rámutat, hogy a beavatkozó által kibocsátott hiánypótlás nem sértette a Kbt. 67. -ában foglaltakat. A hiánypótlás egyértelmű volt mind az indokolás kérés, mind a megfelelő igazolások becsatolása vonatkozásában. A hiánypótlási felhívás a felperestől nem nyilatkozatot kívánt meg az eszközök üzemképességére, illetőleg műszaki vizsgájára vonatkozóan, hanem igazolásokat, de önmagában a felperesi nyilatkozat ilyen igazolásnak nem volt elfogadható. A felperes pedig a hiánypótlási felhívásban foglaltak ellenére a megjelölt hiányosságokat csak részben tudta pótolni, így az M.2.) alkalmassági minimum követelmények azon része tekintetében, hogy a felperes rendelkezik legalább 2 db mini kotrógéppel, amelynek rendelkezésre áll a műszaki felszereltségének a leírása, a cégszerűen aláírt nyilatkozat és a műszaki alkalmasságot alátámasztó irat másolata is csatolásra kerül. Az alperes helytállóan állapította meg azt, hogy az ajánlatkérő döntése, amellyel a Kbt. 74. (1) bekezdés d.) és e.) pontja alapján a felperes ajánlatát érvénytelenné nyilvánította, nem volt jogszabálysértő. A bíróság rámutat arra is, hogy a 310/2011. Korm. rendelet 15. (2) bekezdés b.) pontjának helyes értelmezése nem jelenti azt, hogy az ajánlatkérő műszaki, illetőleg szakmai alkalmasság körében ne tehetne meg olyan előírást, amely a műszaki alkalmasságot alátámasztó irat becsatolását teszi az ajánlattevők kötelezettségévé. A Korm. rendelet 15. (2) bekezdésének helyes értelmezése szerint a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetve szakmai alkalmasság, építési beruházás esetében akkor igazolható, ha a teljesítéshez rendelkezésre álló eszközök és berendezések, valamint műszaki felszereltség leírásával, ha az ajánlatkérő e körben további 9
alkalmassági követelményt nem állapít meg. A bíróságnak tehát e körben is az ajánlati felhivásból kellett kiindulni és azt kellett értelmezni és egybe vetni a fentiekben hivatkozott Korm. rendeletben írtakkal. A felperes számára egyértelműnek kellett lenni a hiánypótlási felhívásban foglaltak, annál is inkább, mert a Yanmar Vio 80 mini kotrógép kivételével egyéb gépekre vonatkozóan csatolta a műszaki alkalmasságot igazoló iratokat. A felperes az ajánlati felhívás keretében nem élt a Kbt. 45. (1) bekezdésében írt kiegészítő tájékoztatás kérés lehetőségével. Nevezetesen abban a vonatkozásban, hogy a beavatkozó milyen dokumentumok becsatolását kéri a műszaki alkalmasság alátámasztását szolgáló iratként. Ezen lehetőségnek, illetőleg a kötelezettségnek az elmulasztása viszont azzal a következménnyel járt, hogy a felperes az ajánlati felhívásban foglaltaknak megfelelően kellett, hogy benyújtsa az ajánlatát, illetve, hogy teljesítse a beavatkozó által kibocsátott egyértelműen megfogalmazott hiánypótlási felhívásban foglaltakat. Ezen kötelezettségnek az elmulasztása nem róható a beavatkozó ajánlatkérő terhére. A felperes, mint ajánlattevő felelősségi körébe esik az, hogy az ajánlatát az ajánlati felhívásban és a hiánypótlási felhívásban foglaltaknak megfelelően nyújtsa be, ebből eredő kötelezettségének az elmulasztása az ajánlatkérő terhére nem róható. A kifejtett indokokra figyelemmel a bíróság az alperes határozatát mind anyagi jogi, mint eljárási jogi szempontból törvényesnek és megalapozottnak találta, ezért a felperes keresetét, mint alaptalant elutasította. A bíróság a Pp. 78. (1) bekezdése és a Pp. 83. (1) bekezdése alapján rendelkezett perköltség viseléséről, amelynek összegét a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. (3) és (6) bekezdésében foglaltak alapján állapította meg, figyelembe véve azt, hogy az alperes a tárgyaláson nem jelent meg, azonban az ellenkérelmét előterjesztette. A beavatkozó jogi képviselője a tárgyaláson megjelent, ott az ügy elbírálásához szükséges szóbeli nyilatkozatot megtette és a bíróság ennek figyelembe vételével is állapította meg a beavatkozó részére járó perköltség összegét. Az ítélet elleni fellebbezés lehetőségét a Pp. 340. (1) bekezdése és a Kbt. 163. (3) bekezdése kizárja. Budapest, 2014. december 3. dr. Szecskó József s.k. bíró 10