TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI A Kormány /2008. ( ) Korm. rendelete a települések polgári védelmi besorolásának szabályairól és a védelmi követelményekről A Kormány a polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. törvény 42. -a (1) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. -a (1) bekezdésének b) pontjában megállapított feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. E rendelet alkalmazásában: a) elégséges védelmi szint: azon tervezési, szervezési, irányítási és beavatkozási tevékenység, amely minimálisan szükséges ahhoz, hogy a veszélyeztetettség függvényében differenciáltan biztosítható legyen az élet és az anyagi javak védelme; b) földcsuszamlás: nagyobb föld-, illetve kőzettömegek helyzet és alakváltozása önsúlyuk, terhelés, nedvesedés, hordfelületük meggyengülése vagy emberi tevékenység következtében; c) földrengés: a Föld felszínének hirtelen rázkódása. A földrengéskor felszabaduló energia rugalmas hullámokat kelt, amely hullámok elérik a Föld felszínét. Eredetük szerint lehetnek: tektonikus, vulkanikus, kozmikus, csúszásos, beomlással kapcsolatos, emberi tevékenység (bányászati tevékenység, robbantások, mesterséges víztározók szintjének hirtelen változása) következtében létrejövő, földcsuszamlás keltette földrengések; d) létfontosságú infrastruktúra: azok a létesítmények és szolgáltatások, amelyek a lakosság mindennapi ellátásában olyan kiemelt szereppel bírnak, hogy működésképtelenné válásuk vagy megsemmisülésük gyengítő hatással bír a település biztonságára, gazdasági környezetére, a közegészségre, közbiztonságra és a közigazgatás hatékony működésére; e) mérgező anyagok által érintett terület: a mérgező tulajdonsággal rendelkező anyagokat előállító, tároló, felhasználó üzem által, az üzem területén kívüli veszélyeztetett terület, ahol baleset során fellépő mérgező hatások maradandó egészségkárosodást okozhatnak; f) partfalomlás: finomszemcsés mész- és kvarctartalmú üledékes kőzetben létrejövő üreges talajösszetétel, nedvesedés, lepusztulás vagy emberi tevékenység miatt kialakuló függőleges helyzet-, alakváltozás; g) rendkívüli időjárás: olyan időjárási esemény, amelynek mértéke sokszorosan meghaladja a országosan mért, több évtizedre vonatkozó időjárási átlagértékeket. A rendkívüli időjárási eseményt előidézheti különösen özönvízszerű esőzés, szélvihar, valamint a polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. törvény 2. -ában meghatározott veszélyhelyzetet el nem érő mértékű havazás; h) súvadás: víz hatására a földrétegek felszínének mozgása, elcsúszása; i) talajsüllyedés, talajroskadás: gyenge vagy meggyengült teherbíró képességű üregek, repedések, elvizesedés által meggyengült talaj a túlterhelés következtében beszakad, süllyedések jönnek létre; j) veszélyeztetettség mértéke: a települést érintő, tervezhető károsító hatásoknak az összessége; k) vízkár: a vizek káros többletéből eredő kár (árvíz, belvíz, helyi vízkár).
2. (1) Az ország településeinek polgári védelmi besorolását (a továbbiakban: besorolás) első alkalommal e rendelet hatálybalépését követő 210 napon belül kell elkészíteni, és ezt követően minden év december 31-ig felül kell vizsgálni. (2) A besorolás szabályait és az elégséges védelmi szint követelményeit e rendelet melléklete határozza meg. 3. (1) A besorolásra a település polgármestere önállóan, vagy a polgári védelmi kirendeltség-vezető kezdeményezésére tesz javaslatot, és azt e rendelet hatálybalépését követő 90 napon belül, azt követően változás esetén minden év október 31-ig megküldi a megyei, fővárosi védelmi bizottság részére. (2) A megyei, fővárosi védelmi bizottság egyetértése esetén a javaslatot e rendelet hatálybalépését követő 120. napig, azt követően változás esetén minden év november 30-ig terjeszti fel a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszterhez. (3) A (2) bekezdés alapján felterjesztett javaslatok szakmai felülvizsgálatát az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság végzi. 4. A besorolás alapját képező veszélyeztetettség mértékét a veszélyeztető tényezők komplex hatáselemzése alapján kell megállapítani. 5. A települések csoportba sorolását megalapozó, mérgező tulajdonsággal rendelkező anyagokat, valamint azok alsó és felső küszöbértékét külön jogszabály állapítja meg. Záró rendelkezések 6. Ez a rendelet 2009. április 15-én lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a települések polgári védelmi besorolásának szabályairól és a védelmi követelményekről szóló 114/1995. (IX. 27.) Korm. rendelet. 7. (1) Az óvóhelyi védelem, az egyéni védőeszköz-ellátás, a lakosság riasztása, valamint a kitelepítés és befogadás általános szabályairól szóló 60/1997. (IV. 18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. -ának g) és h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: g) egyéni védőeszköz: az emberi életet és egészséget veszélyeztető mérgező, fertőző, illetve sugárzó anyagok károsító hatásai elleni védelmet biztosító légzésvédőeszköz, valamint bőrvédő felszerelés; h) menekülőfelszerelés: a lakosság kimenekülése során felhasznált, rövid idejű védelemre szolgáló légzésvédő eszköz;. (2) Az R. 9. -a helyébe a következő rendelkezés lép: 2
9. (1) Az atomerőmű 3 km-es körzetében lévő településeken élő lakosság veszélyhelyzetben történő kimenekítése céljából, részére a teljes körű ellátás figyelembevételével légzés-védőeszközt kell biztosítani. A kimenekítést végző beavatkozó állománynak egyéni védőeszközt kell biztosítani. A légzés-védőeszközök azonnali kiosztása és az ahhoz szükséges feltételek folyamatos fenntartása a területileg illetékes katasztrófavédelmi szerv feladata. (2) az atomerőmű 3-30 km-es körzetében lévő településeken a kimenekítésben érintett lakosság részére menekülőfelszerelést, a kimenekítést végző beavatkozó állománynak egyéni védőeszközt kell biztosítani. (3) A mérgező tulajdonsággal rendelkező anyagokat előállító, tároló, felhasználó veszélyes ipari üzemek miatt polgári védelmi besorolása szerint az I. és II. csoportba sorolt településeken, az érintett területen élő, kimenekítendő lakosság számára menekülőfelszerelést kell készenlétben tartani, a kimenekítést végző állománynak egyéni védőeszközt kell biztosítani. (4) Az (1)-(3) bekezdésekben meghatározott esetekben az egyéni védőeszközzel és a menekülőfelszereléssel való ellátás a katasztrófavédelem központi készletéből történik. (5) A (2)-(3) bekezdésekben szereplő létesítmények által érintett területen élő lakosság kimenekítéséhez szükséges menekülőfelszereléseket a külön jogszabályban meghatározott elégséges védelmi szint figyelembevételével kell biztosítani. 3
Melléklet a /2008. (......) Korm. rendelethez A polgári védelmi besorolás szabályai és a védelmi követelmények I. csoport 1. A besorolás szabályai Az I. csoportba kell sorolni: a) az atomerőmű 3 km-es körzetében lévő településeket; b) azokat a településeket, amelyek a külön jogszabály szerinti felső küszöbértékű veszélyes ipari üzem mérgező anyagai által érintett területén belül helyezkednek el; c) azokat a településeket, amelyek közigazgatási, infrastrukturális és ipari központ jellegük következtében, továbbá a közúti és vasúti közlekedésben betöltött szerepük alapján egy váratlan fegyveres összeütközés vagy terrorcselekmény során közvetlen hatások által veszélyeztetettek; d) az olyan vízgazdálkodási létesítmény körzetében lévő településeket, amelyeknél fegyveres összeütközés, vagy terrorcselekmény következményeként elöntés veszélye alakulhat ki; e) azokat a településeket, amelyek területén többfajta, egyenként nem I. csoportba sorolható veszélyforrás együttes hatása érvényesülhet, amely következtében komplex védekezést kell megvalósítani. 2. Védelmi követelmények a) Biztosítani kell a lakosság központi riasztásának és tájékoztatásának feltételeit. b) Biztosítani kell a veszélyeztetettség jellegének és mértékének megfelelően a veszélyhelyzet értékelését szolgáló kiinduló adatok gyűjtéséhez, rendszerezéséhez és feldolgozásához, valamint a sugárzó, vagy mérgező tulajdonságokkal rendelkező anyagok helyszíni meghatározásához, illetve laboratóriumi vizsgálatához szükséges feltételeket. c) Biztosítani kell a sugárzó vagy mérgező anyagok által érintett területen élő lakosság kimenekítéséhez külön jogszabályban meghatározott menekülőfelszereléssel történő ellátást, valamint tervezni kell a lakosságfelkészítésen belül az elzárkózásra alkalmas helyiségek mérgező anyagok hatása elleni védelemre való alkalmassá tételének megismertetését. d) Biztosítani kell a lakosság kitelepítésének, kimenekítésének és elhelyezésének feltételeit. e) Biztosítani kell az atomerőmű 3 km-es körzetében a lakosság elzárkóztatása, jódtablettával történő ellátása, kimenekítése és elhelyezése haladéktalan végrehajtásának, valamint az élelmiszer-fogyasztás, a mezőgazdasági termelés korlátozásának és további hosszú távú óvintézkedések bevezetésének feltételeit. f) Tervezni kell a veszélyeztetett területen található, létfenntartáshoz szükséges anyagi javak helyszíni védelmét vagy lehetőség szerinti kiszállítását. g) Tervezni kell a mérgező, fertőző vagy sugárzó anyagok közvetlen hatásainak megakadályozása érdekében a személyek, létesítmények, anyagok és eszközök szaktechnikai eszközökkel történő mentesítését (eltávolítás, elbontás) és fertőtlenítését. h) Létre kell hozni a veszélyeztetettség mértékének és jellegének megfelelő polgári védelmi szervezeteket, végre kell hajtani felkészítésüket és felszerelésekkel történő ellátásukat. i) Tervezni kell a fegyveres összeütközések időszakára a légitámadások hatékonyságának csökkentését szolgáló elsötétítés és fényálcázás műszaki-technikai feltételeit. j) Tervezni kell a fegyveres összeütközések által veszélyeztetett területeken a lakosság életvédelmi létesítményekben - elsősorban óvóhelyeken - történő elrejtéséhez szükséges műszaki-technikai feltételeket. 4
k) Tervezni kell a veszélyes áruk (anyagok) szállítása által jelentősen érintett közlekedési csomópontok közelében - lehetőleg a lakott területtől biztonságos távolságra - egy esetleges baleset során megsérült, vagy egyéb okból kényszervárakoztatásra utasított veszélyes árut szállító közúti jármű és rakománya biztonságos körülmények közötti ideiglenes elhelyezését. l) Biztosítani kell az illetékes környezetvédelmi hatóság azonnali értesítését, szükség szerinti bevonását. m) Biztosítani kell a nukleáris veszélyhelyzet hosszú távú hatásai elleni védekezésül, az élelmiszer-fogyasztás és a mezőgazdasági termelés korlátozásának, valamint további hosszú távú óvintézkedések bevezetésének feltételeit. n) Tervezni kell a légitámadások hatékonyságának csökkentését szolgáló elsötétítés és fényálcázás műszaki-technikai feltételeinek biztosítását. II. csoport 1. A besorolás szabályai A II. csoportba kell sorolni: a) az atomerőmű által közvetetten veszélyeztetett (3-30 km közötti területen lévő) településeket; b) azokat a településeket, amelyek a külön jogszabály szerinti alsó küszöbértékű veszélyes ipari üzem mérgező anyagai által érintett területén belül helyezkednek el; c) azokat a vízkárok által veszélyeztetett településeket, amelyek a vízkárok előfordulási gyakorisága, valamint és a vízkárelhárítási művek aktuális műszaki-technikai állapota alapján indokoltak; d) azokat a településeket, amelyek lakott területének közvetlen környezetében a veszélyes anyagok vasúti, közúti, vízi úti szállításával (tranzittárolással) kapcsolatos közlekedési csomópontok, átrakóhelyek találhatók; e) azokat a településeket, amelyek területén, olyan létfontosságú infrastruktúra elemek találhatóak, melyek meghibásodása legalább 50 000 főt érinthet. 2. Védelmi követelmények a) Biztosítani kell a lakosság központi riasztásának és tájékoztatásának feltételeit. b) Biztosítani kell a veszélyeztetettség jellegének és mértékének megfelelően a veszélyhelyzet értékelését szolgáló kiinduló adatok gyűjtéséhez, rendszerezéséhez és feldolgozásához, valamint a sugárzó, vagy mérgező tulajdonságokkal rendelkező anyagok helyszíni meghatározásához, illetve laboratóriumi vizsgálatához szükséges feltételeket. c) Biztosítani kell a sugárzó, vagy mérgező anyagok által érintett területen élő lakosság kimenekítéséhez a külön jogszabályban meghatározott menekülő-felszereléssel történő ellátást, és azok készenlétben tartását, valamint tervezni kell az elzárkózásra alkalmas helyiségek e hatások elleni védelemre történő kialakításának feltételeit. d) Biztosítani kell a lakosság azonnali kitelepítésének, kimenekítésének és elhelyezésének feltételeit. e) Biztosítani kell az atomerőmű körüli 3-30 km-es közötti területen a lakosság elzárkóztatása, jódtablettával történő ellátása, kimenekítése, kitelepítése és elhelyezése végrehajtásának, valamint az élelmiszer-fogyasztás, a mezőgazdasági termelés korlátozásának és további hoszszú távú óvintézkedések bevezetésének feltételeit. f) Tervezni kell a veszélyeztetett területen található létfenntartáshoz szükséges anyagi javak helyszíni védelmét, vagy lehetőség szerinti kiszállítását. g) Tervezni kell a mérgező, fertőző vagy sugárzó anyagok közvetlen hatásainak megakadályozása érdekében a személyek, létesítmények, anyagok és eszközök szaktechnikai eszközökkel történő mentesítését (eltávolítás, elbontás) és fertőtlenítését. 5
h) Létre kell hozni a veszélyeztetettség mértékének és jellegének megfelelő polgári védelmi szervezeteket, végre kell hajtani felkészítésüket és felszerelésükkel történő ellátásukat. i) Tervezni kell a veszélyes áruk közúti szállítása által jelentősen érintett településeken lehetőleg a lakott területtől biztonságos távolságra egy esetleges baleset során megsérült, vagy egyéb okból kényszervárakoztatásra utasított veszélyes árut szállító közúti jármű és rakománya biztonságos körülmények közötti ideiglenes elhelyezését. j) Tervezni kell a létfontosságú infrastruktúra elemek meghibásodása következtében ellátatlan lakosság szükségellátását. k) Biztosítani kell az illetékes környezetvédelmi hatóság azonnali értesítését, szükség szerinti bevonását. l) Biztosítani kell a nukleáris veszélyhelyzet hosszú távú hatásai elleni védekezésül, az élelmiszer-fogyasztás és a mezőgazdasági termelés korlátozásának, valamint további hosszú távú óvintézkedések bevezetésének feltételeit. m) Tervezni kell a légitámadások hatékonyságának csökkentését szolgáló elsötétítés és fényálcázás műszaki-technikai feltételeinek biztosítását. III. csoport 1. A besorolás szabályai A III. csoportba kell sorolni: a) azokat a településeket, amelyek a külön jogszabály szerinti alsó küszöbérték 50 %-át meghaladó, de 100 %-át el nem érő mennyiségű veszélyes anyagok előállításával, felhasználásával vagy tárolásával foglalkozó üzemek mérgező anyagai által érintett területén belül helyezkednek el; b) azokat a településeket, amelyek lakott területén a veszélyes anyagok szállítására jellemzően használt közút, vagy vasút halad keresztül; c) azokat a településeket, amelyek területén olyan létfontosságú infrastruktúra elemek találhatóak, melyek meghibásodása legalább 10 000 főt érinthet; d) azokat a településeket, amelyek lakott területét földrengés, földcsuszamlás, partfalomlás, talajsüllyedés, talajroskadás, súvadás veszélyezteti; e) azokat a településeket, amelyek területén motoros repülőgépek fogadására, indítására alkalmas repülőtér működik. 2. Védelmi követelmények a) Biztosítani kell a lakosság riasztásának és tájékoztatásának feltételeit. b) Biztosítani kell a veszélyhelyzet értékelését szolgáló kiinduló adatok gyűjtéséhez, rendszerezéséhez, valamint a veszélyes anyag meghatározásához szükséges feltételeket. c) Biztosítani kell a mérgező anyagok által érintett területen a lakosság kitelepítésének, kimenekítésének és elhelyezésének feltételeit. d) Tervezni kell a lakosságfelkészítés keretében a mérgező anyagok hatása elleni védelmet biztosító, házilagosan előállítható szükség-légzésvédőeszközök készítésének, valamint helyiségek e hatások elleni védelemre alkalmassá tételének megismertetését. e) Tervezni kell a lakosságfelkészítés keretében, a veszélyes anyagok közvetlen hatásainak megakadályozása érdekében a szükségeszközökkel történő személyi mentesítés módszereinek megismertetését. f) Létre kell hozni a veszélyeztetettség mértékének és jellegének megfelelő polgári védelmi szervezeteket, végre kell hajtani felkészítésüket és felszerelésükkel történő ellátásukat. g) Tervezni kell a veszélyes áruk szállítása által jelentősen érintett településeken lehetőleg a lakott területtől biztonságos távolságra egy esetleges baleset során megsérült, vagy 6
egyéb okból kényszervárakoztatásra utasított veszélyes árut szállító közúti jármű és rakománya biztonságos körülmények közötti ideiglenes elhelyezését. h) Tervezni kell a veszélyeztetett területen található létfenntartáshoz szükséges anyagi javak helyszíni védelmét, vagy lehetőség szerinti kiszállítását. i) Tervezni kell a létfontosságú infrastruktúra elemek meghibásodása következtében ellátatlan lakosság szükségellátását. j) Biztosítani kell az illetékes környezetvédelmi hatóság azonnali értesítését, szükség szerinti bevonását. k) Biztosítani kell a nukleáris veszélyhelyzet hosszú távú hatásai elleni védekezésül, az élelmiszer-fogyasztás és a mezőgazdasági termelés korlátozásának, valamint további hosszú távú óvintézkedések bevezetésének feltételeit. l) Tervezni kell a légitámadások hatékonyságának csökkentését szolgáló elsötétítés és fényálcázás műszaki-technikai feltételeinek biztosítását. IV. csoport 1. A besorolás szabályai A IV. csoportba kell sorolni: a) azokat a településeket, amelyek lakott területeit a rendkívüli időjárás következményei legalább éves gyakorisággal veszélyeztetik; b) azokat a településeket, amelyek területén olyan létfontosságú infrastruktúra elemek találhatóak, melyek meghibásodása kevesebb mint 10 000 főt érinthet; c) az atomerőmű 30-300 km közötti területen lévő valamennyi olyan települést, amely más szempontból magasabb sorolási csoportba nem került. 2. A védelmi követelmények a) A helyi feltételek alkalmazásával biztosítani kell a lakosság riasztását és tájékoztatását. b) A településen rendelkezésre álló erők és eszközök alkalmazási lehetőségei alapján tervezni kell az elsődleges beavatkozási és önmentési feladatok végrehajtási feltételeinek biztosítását. c) Tervezni kell a lakosság felkészítését a rendkívüli időjárási körülmények alatt tanúsítandó, az állampolgárok által követésre javasolt magatartási szabályokról, továbbá a károk bekövetkezésekor az önmentés, a halaszthatatlanul szükséges helyreállítási feladatokról. d) Biztosítani kell a nukleáris veszélyhelyzet hosszú távú hatásai elleni védekezésül, az élelmiszer-fogyasztás és a mezőgazdasági termelés korlátozásának, valamint további hosszú távú óvintézkedések bevezetésének feltételeit. e) Tervezni kell a létfontosságú infrastruktúra elemek meghibásodása következtében ellátatlan lakosság szükségellátását. f) Tervezni kell a veszélyeztetettség jellegének megfelelő polgári védelmi szervezetek - legalább települési polgári védelmi parancsnokság és riasztó szakalegység - megalakítását, felkészítését és felszerelését. g) Tervezni kell a légitámadások hatékonyságának csökkentését szolgáló elsötétítés és fényálcázás műszaki-technikai feltételeinek biztosítását. A I-IV. csoportba sorolt településeken az egyes védelmi feladatokat a fegyveres összeütközések veszélyeztetettségének időszakában külön intézkedésre kell végrehajtani. 7
2. számú melléklet a /2008. Korm. előterjesztéshez Az önkormányzati miniszter.../2008. ( ) ÖM rendelete a polgári védelmi tervezés rendszeréről és követelményeiről szóló 20/1998. (IV. 10.) BM rendelet módosításáról A polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. törvény 42. -a (2) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az önkormányzati miniszter feladat- és hatásköréről szóló 132/2008. (V. 14.) Korm. rendelet 1. -ának c) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. A polgári védelmi tervezés rendszeréről és követelményeiről szóló 20/1998. (IV. 10.) BM rendelet 7. -ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: 7. (1) A polgári védelmi szempontból IV. csoportba sorolt településeken az elsődleges beavatkozáshoz és önmentéshez szükséges adatokat tartalmazó veszélyelhárítási résztervet kell készíteni. (2) A megyei közgyűlés elnöke által kijelölt településeken, meghatározott polgári védelmi feladatok ellátására veszélyelhárítási résztervet kell készíteni, különösen az I-III. csoportba sorolt települések lakosságának kitelepítéséből adódó elhelyezés, befogadás biztosítására. 2. Ez a rendelet 2009. április 15-én lép hatályba és a hatálybalépését követő napon hatályát veszti. 8
RÉSZLETES ELŐTERJESZTÉS Az ország településeinek polgári védelmi besorolása a lakosság életét vagy egészségét, jelentős dologi értékeit, illetve alapvető ellátását veszélyeztető vagy károsító hatások elleni védekezésre való felkészülés érdekében történt. Az erre vonatkozó részletes előírásokat jelenleg a 114/1995. (IX. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) tartalmazza. Az R. szerint a települések polgári védelmi besorolását a veszélyeztetettség mértéke alapján kell meghatározni. A jelen besorolási szabályok szerint az ország településeit négy csoportba lehet besorolni, illetve veszélyeztetettséget okozó hatás hiányában nem soroltnak feltüntetni. Az R. szerint a települést érintő és tervezhető veszélyeztető tényezők alapján a település besorolására, illetve annak módosítására a település polgármestere tesz javaslatot önállóan, vagy a polgári védelmi kirendeltség-vezető kezdeményezésére minden év október 31-ig a megyei, fővárosi védelmi bizottság részére. A megyei, fővárosi védelmi bizottság egyetértése esetén a javaslatot felterjeszti minden év november 30-ig a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszternek. Az ország településeinek R.-ben előírtak szerinti polgári védelmi besorolását a 18/1996. (VII. 25.) BM rendelet tartalmazza megyei, azon belül polgári védelmi kirendeltségenkénti bontásban. A polgári védelmi besorolás jelentősége, hogy a települést veszélyeztető hatások következményei ellen biztosítja a védekezés tervezhetőségét. A védelmi követelmények megteremtésével a következmények okozta károk mértéke jelentősen mérsékelhető, mely elősegíti a lakosság életének és anyagi javainak megóvását. Az R. megújítását különösen indokolttá teszi a veszélyes anyagokra vonatkozó jogszabályokhoz, a nukleáris veszélyeztetés elleni védekezési tervekben foglalt nemzetközi szabályozásokhoz való kapcsolódás megteremtése és a globális klímaváltozásból adódó rendkívüli időjárási jelenségek lehetséges hatásainak figyelembevétele. Az Országos Nukleárisbaleset-elhárítási Intézkedési Terv, amely követi a NAÜ által kiadott műszaki dokumentumokban összefoglalt ajánlásokat, megállapította a nukleáris veszélyeztetettséget okozó létesítmények tervezési zónáit. Hazánkban létesítményen kívüli jelentős sugárterhelést vagy szennyeződést eredményező veszélyhelyzetet a Paksi Atomerőmű okozhat. A veszélyeztetés mértéke alapján a tervezés szintje a létesítménytől való távolság függvényében változik. Ez jelentősen eltér az óvóhelyi védelem, az egyéni védőeszköz-ellátás, a lakosság riasztása, valamint a kitelepítés és befogadás általános szabályairól szóló 60/1997. (IV. 18.) Korm. rendeletben megállapított korábbi értékektől. Ennek alapján az atomerőmű által veszélyeztetett települések veszélyhelyzeti tervezési zónahatárai 9 km-ről 3 km-re, illetve 9-30 km-ről 3-30 km-re módosulnak. Új tervezési zónaként jelenik meg az élelmiszer-fogyasztási korlátozások óvintézkedési zónája, amely az atomerőmű 30-300 km közötti területét érinti, ezért a hazain túl, az országhatáron kívüli atomerőművek ilyen jellegű hatásaival is tervezni szükséges. Ennek alapján a más veszélyeztető hatások által nem érintett valamennyi település polgári védelmi besorolása válik szükségessé. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek kockázatának ellenőrzéséről szóló 96/82/EK tanácsi irányelv (a Seveso II. Irányelv) hazai bevezetésével fokozottan előtérbe került a mérgező anyagokkal tevékenységet végző ún. küszöbös üzemek hatásterületén élő 9
lakosság súlyos ipari baleset során szükséges védelme. Az új besorolási szabályok bevezetik a küszöb szerinti sorolást, ezzel igazodva a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 18/2006. (I. 26.) Korm. rendeletben foglaltakhoz. Az Irányelv és más kapcsolódó EU szabályzók is csak a lakosság védelmét rögzítik, annak megvalósításának módjára, valamint finanszírozására sem előírásokat, vagy ajánlásokat nem tartalmaznak. Az EU országok gyakorlatában a veszélyes ipari üzemben bekövetkezett baleset esetén a létesítmény környezetében élő lakosság elsődleges védelmét elzárkóztatással valósítják meg. A lakosság védőeszközökkel történő kimenekítése a mérgező anyagok környezetbe jutása esetén válhat szükségessé. Az R.-ben a védelmi követelmények között a védekezés mindkét formájának tervezése szerepel. A besorolási szabályok teljeskörű változása a III. csoportban jelenik meg. Az I-es és II-es csoportokba sorolt településeken levő veszélyes anyagok környezetbe kerülése esetén a másodlagos hatások által veszélyeztetett települések a veszélyeztető üzemek szerinti I. illetve II. kategóriába kerültek besorolásra. A változás kapcsán egyértelműen meghatározhatóvá vált az érintett település kijelölése. A jelenleg hatályos rendelet nem biztosít lehetőséget a küszöbérték alatti mennyiségben veszélyes anyagot előállító, felhasználó, tároló üzemek környezetében a mérgező anyagok által érinthető területen belül lévő települések polgári védelmi besorolására. A bekövetkezett üzemi balesetek előfordulásának tapasztalatai szerint ezen létesítményekben nagyobb gyakorisággal fordul elő üzemzavar, mint az I-II. csoportú üzemeknél. A következmények, ha jelentősen kisebb mértékben is, de intézkedéseket kívánó veszélyeztetést okozhatnak a településen. A módosítással ezek az üzemek is besorolhatóak, és az előírt védelmi követelmények megteremtésével biztosítható az elégséges védelem szintje. A polgári védelmi besorolás szabályai között eddig nem szerepeltek a veszélyes anyagok szállításával, valamint a motoros repülőgépek által használt repülőterekkel kapcsolatos települési veszélyeztetettség. A korábbi szabályozás kiadását követő években hazánk és több vele szomszédos ország csatlakozott a NATO-hoz, ezért nem indokolt az a besorolási szabály fenntartása, mely szerint az országhatártól számított 30 km-es sávon belül lévő településeket külön csoportba kell sorolni. Szükségesnek tartjuk azonban az olyan védelmi rendszabályok fenntartását, amelyek egy váratlan fegyveres támadás esetén hatékonyan biztosítják a lakosság életének és anyagi javainak megóvását. Az elmúlt évek során elkövetett terrorcselekmények, létfontosságú infrastruktúra-sérülések rávilágítottak arra, hogy azok várható következményeivel, mint veszélyeztető tényezőkkel, a lakosságvédelmi tervezés során számolni kell. A nemzetközi tapasztalatok alapján a terrorcselekmények célpontjai elsősorban a kritikus infrastruktúra elemei lehetnek, ezért vált szükségessé a terrorcselekmények közvetlen hatása által veszélyeztetettségnek a besorolási szabályok közötti feltüntetése. A polgári védelmi besorolások tekintetében a kormányrendelet-tervezet a korábbi szabályozással szemben megteremti a hazánk területén előforduló földmozgások figyelembe vételét is, mivel a közelmúlt tapasztalatai (Dunaszekcső, Gyömrő, Jászjákóhalma) azt mutatják, hogy ezzel a veszélyeztetettséggel reálisan számolni kell. A globális felmelegedés hatására már évek óta, egyre nagyobb gyakorisággal jelentkező veszélyeztető tényezőkre (belvíz, viharok, felhőszakadások, havazás) vonatkozó besorolási szabályok és az azokhoz kapcsolódó védelmi követelmények is újszerűen kerültek kialakításra. 10
Tekintettel arra, hogy a fenti események bekövetkezésének pontos ideje és helye előre nem jelezhető, indokolt minden magasabb sorolási csoportba nem került település besorolása és védelmi terv készítésének előírása. Az új szabályozásban egyértelművé tettük, hogy veszélyeztető hatás nélküli település tehát nincs, ezért megszüntetve a be nem sorolt települések kategóriáját, hazánk minden települése besorolásra kerül a reális veszélyeztetettség alapján. A kormányrendelet-tervezet elfogadásának közvetlen költségvonzata a 2009. évben nem jelentkezik. Az újraértékelést követően, a 2010-ig évtől jelentkezhet esetleg többletköltség, amellyel a minisztérium a 2010. évre vonatkozó költségvetés tervezésekor számolni fog. Álláspontunk szerint a települések polgári védelmi besorolásának felülvizsgálata a polgári védelmi szervezetek létszámnövelés nélküli célirányos átalakításával, a karitatív mentőszervezetek és a civilszféra bevonási lehetőségeinek fokozottabb kihasználásával fog együtt járni. A magasabb veszélyeztetettségi csoportba újonnan sorolt települések védelmi követelményeinek teljesítése a már megalakított területi rendeltetésű polgári védelmi szervezetek feladatainak kibővítésével oldható meg. A korábbi szabályozás hatálybalépését követően került kiadásra a Pvt., melynek 42. -a (1) bekezdésének a) pontjában a Kormány kapott felhatalmazást, hogy rendeletben határozza meg a települések polgári védelmi besorolásának szabályait és a védelmi követelményeket. Ennek következményeként kerülhet sor új kormányrendelet kiadására a jelenleg hatályban lévő módosítása helyett, új tartalmi követelmények kialakításával. Az új kormányrendeletben foglaltak szükségessé teszik egyes jogszabályok módosítását is. Az előterjesztés részét képező kormányrendelet és miniszteri rendelet kihirdetése várhatóan 2008. december 31-ig megtörténik és az új szabályozás 2009. április 15-én hatályba léphet. Amennyiben ennél később lépne hatályba, akkor az új besorolás 2009-ben már nem lesz kiadható. Az új kormányrendelet szerint a polgármesterek a településekre vonatkozó besorolási javaslatokat legkésőbb 2009. július 15-ig megküldik a megyei, fővárosi védelmi bizottságok részére, amelyek azokat megvizsgálják és egyetértésük esetén azt 2009. augusztus 15-ig a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszterhez felterjesztik. A felterjesztett javaslatok felülvizsgálatát és annak rendeletben való szakmai előkészítését az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság végzi. Az előzőek szerint az ország településeinek polgári védelmi besorolását tartalmazó miniszteri rendelet kiadására 2009 utolsó negyedévében kerülhet sor. Kérem a Kormányt, hogy az előterjesztést és a határozati javaslatot fogadja el. Budapest, 2008. december Dr. Gyenesei István 11