isz:08-6/2013 SCHÉNER MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA Medgyesegyháza Pedagógiai Programja 2013 1
Tartalomjegyzék KÜLDETÉSNYILATKOZAT... 4. old BEVEZETŐ... 5. old 1. INTÉZMÉNYÜNK NEVELÉSI PROGRAMJA... 5. old 1.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei és eljárásai:... 5. old 1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 15. old 1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 26. old 1.3.1 Elsősegély nyújtási alapismeretek... 27. old 1.3.2 Környezeti nevelési program... 28. old 1.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok... 30. old 1.5 A pedagógusok helyi feladatai... 31. old 1.5.1 Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnökök feladatai... 35. old 1.6 kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység... 39. old 1.6.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek... 41. old 1.6.2 A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység... 43. old 1.6.3 Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység... 48. old 1.6.4 A hátrányos helyzetű tanulók integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítésének pedagógiai rendszere (IPR)... 50. old 1.6.5.A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok... 54. old 1.7 A szülők, tanulók és pedagógusok együttműködésének formái, tovább fejlesztéséneknek lehetőségei... 57. old 1.7.1 A szülők közösségét érintő együtt működési formák... 57. old 1.7.2.A tanulók tájékoztatása... 59. old 1.7.3. Iskolaszékkel való együttműködés... 59. old 1.8 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje... 60. old 1.9 A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata... 61. old 2. AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE... 64. old 2.2 A választott kerettanterv feletti óraszám... 70. old 2.3 A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei... 70. old 2.4 A tanulók értékelésére vonatkozó szabályok... 72. old 2.5 A tanulók teljesítményének szöveges értékelése tantárgyanként... 79. old 2.6 A magatartás és szorgalom minősítési rendszere... 86. old 2.7 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása 89. old 2
2.8 Egészségfejlesztés, környezetvédelem, fogyasztóvédelem 90. old 2.8.1 Közlekedési nevelés 92. old 2.8.2 Társadalmi bűnmegelőzés, áldozattá válás elkerülése 93. old 2.8.3 Az erőszakmentes konfliktuskezelő technikák elsajátítása 93. old 2.8.4 Az infokommunikációs technikák alkalmazása.93. old 2.8.5 A XXI. századnak megfelelő természettudományos ismeretek 93. old 2.9 A tanulók fizikai állapotának mérése 94. old 2.10 A multikulturális tartalmak megjelenítése a különböző tantárgyakban 95. old 2.11 Projektoktatás 96. old 2.12 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai 98. old 2.13 Csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei 98. old 2.14 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása... 98 old 2.15 Taneszközök... 99. old 2.16 Pedagógiai programmal kapcsolatos intézkedések....99. old 3. HELYITANTERVEK... 101. old 3.1 Vizsgakövetelmények 3
KÜLDETÉSNYILATKOZAT: Amikor a bölcs ember tanít, akkor irányítja, és nem magával vonszolja a tanítványait, továbbhaladásra bíztatja őket ahelyett, hogy elnyomná őket. Megmutatja az utat, de nem viszi végig a célig Jó tanárnak nevezhetjük azt az embert, aki tanítványait arra bátorítja, hogy saját fejükkel gondolkozzanak / Confucius / A tanulás tanítása, a tudás iránti érdeklődés felkeltése, az alkotó munka izgalma mindannyiunk számára egyformán jelentik pedagógiai munkánk alapkérdéseit. Az iskolában dolgozó pedagógusok szeretik, amit csinálnak, és így reméljük, belőlünk átsugárzik a gyerekek felé az az igény, hogy ők is szeressék iskolai feladataikat. Szeretnénk a folyamatos tanulási, önművelési igény fejlesztésével elérni, hogy kötelesség-tudattal rendelkező fiatalokká váljanak tanítványaink. Nyugodt, kiegyensúlyozott munkalégkör biztosításával törekszünk arra, hogy a társas érintkezés, kulturált viselkedés elemi normáit tartsák be, ügyeljenek a környezet tisztaságára és az egymás iránti empátia fejlesztésével testi és lelki egészségükre. Arra törekszünk a mindennapok során, hogy tanulóink ne csak lexikális ismereteiket gyarapítsák, hanem egyaránt fejlődjön logikai képességük, gyakorlatiasságuk és problémamegoldó képességük is. Olyan komplex tudásanyagot akarunk átadni, ami megfelel a XXI. század kulturális, műveltségi, neveltségi és gondolkodási követelményeinek. 4
BEVEZETŐ Minden iskola működésének alapvető dokumentuma a pedagógiai program, amely meghatározza az intézményben folyó szakmai, pedagógiai munkát. A pedagógiai program az iskola pedagógiai stratégiai terve, amely hosszú illetve középtávra határozza meg az iskolában folyó nevelés-oktatás rendszerét: céljait, feladatait és tevékenységeit. A pedagógiai program ebből következően az iskola szakmai önmeghatározásának dokumentuma, egyben szakmai autonómiájának biztosítéka is. A XXI. század kezdetén az általános iskolának egyre inkább meg kell felelnie annak a jogos társadalmi elvárásnak, hogy a szilárd alapműveltség elsajátításán túl közvetítse a hagyományos értékeket, melyeket modern, naprakész ismeretekkel ötvöz. A jelen iskolájának sokszínű szülői, társadalmi követelményrendszert kell követnie, mely képes alkalmazkodni az információs társadalom gyors változásaihoz. Az értékek közvetítése és egyensúlyának megtartása, a gyermek és személyiség tiszteletben tartása, a reproduktív és kreatív képességek fejlesztése a jelen és a jövő feladata egyaránt. Alapfeladatunk: a gyermekek oktatásával összefüggő minden olyan feladat, amelynek ellátása pedagógiai szakértelmet igényel, továbbá minden, a nevelő és oktató munkát segítő, a tanuló szociális és egészségügyi ellátással összefüggő feladat. 5
1. INTÉZMÉNYÜNK NEVELÉSI PROGRAMJA 1.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei és eljárásai: Iskolánk nevelő-oktató munkájának célja az általános emberi értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása, a személyiségfejlődéshez nélkülözhetetlen alap-értékek elsajátíttatása, melyek később meggyőződéssé formálódnak és meghatározzák a tanulók viselkedését szűkebb és tágabb világunkban. Alapvető célunk a kulcskompetenciák fejlesztése. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. 6
CÉLOK (KULCSKOMPETENCIÁK) Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Természettudományos kompetencia TEVÉKENYSÉGEK, FELADATOK Az anyanyelv és a meg-felelő szókincs elsajátítása. A nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók megismerése. A szóbeli kapcsolattartás fő típusainak, az irodalmi és nem irodalmi szövegek egész sorának, a különféle nyelvi stílusok fő sajátosságainak, valamint a nyelv és a kommunikáció változásainak megismerése különféle helyzetekben. A szókincsnek és a funkcionális nyelvtannak, valamint a szóbeli interakciók főbb típusa-inak és a nyelvi stílusoknak a megismerése. A társadalmi hagyományoknak, valamint a nyelvek kulturális vonatkozásainak és változatosságának a megismerése. A számok, mértékek és struktúrák, az alapműveletek és alapvető matematikai reprezentációk megismerése, a matematikai fogalmak, összefüggések és koncepciók megértése. A természeti világ alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek, a technológiai folyamatoknak, valamint a mindezek emberi alkalmazása során ki-fejtett tevékenységek természetre gyakorolt hatásának a megismerése. Megérteni az alkalmazások és a technológiák előnyeit, korlátait. ELVÁRHATÓ EREDMÉNYEK A tanulók többsége rendelkezzen azzal a képességgel, hogy különféle kommunikációs helyzetekben, szóban és írásban kommunikálni tud. Képes legyen megkülönböztetni különféle típusú szövegeket, megkeresni, és feldolgozni információkat, saját szóbeli és írásbeli érveit megfogalmazni és kifejezni. A tanulók többsége képes legyen a szóbeli üzenetek megértésére, beszélgetések kezdeményezésére, folytatására. Képesnek kell lenniük a segédeszközök megfelelő használatára és a nyelv nem formális keretekben történő elsajátítására is, a kulturális sokféleség tiszteletben tartására. A tanulók többsége rendelkezzen azzal a képességgel, hogy alkalmazni tudja az alap-vető matematikai elveket és folyamatokat az ismeretszerzésben és a problémák megoldásában, a minden-napokban, otthon és a munka-helyen, valamint alkalmazza a megfelelő segédeszközöket. A tanulók többsége képes legyen mozgósítani természettudományos és műszaki műveltségét, a munkájában és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során. Gyakorlatias módon tudja a tudását alkalmazni új technológiák, berendezések megismerésében és működtetésében, problémamegoldásaiban. 7
CÉLOK (KULCSKOMPETENCIÁK) Digitális kompetencia A hatékony, önálló tanulás Szociális és állampolgári kompetencia TEVÉKENYSÉGEK, FELADATOK Az információs társadalom technológiáinak megérté-se, megismerése a személyes és társadalmi életben. A főbb számítógépes alkalmazások megismerése a szabadidő, az információ megosztás, a tanulás és a kutatás terén. Meg kell ismerni az elérhető információ hitelessége és megbízhatósága körüli problémákat, a használat etikai elveit. A munka- vagy karriercélok teljesítését szolgáló tanuláshoz megfelelő ismeretek, tudástartalmak, képességek elsajátítása. Saját tanulási stratégiák, készségek megismerése. Saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretek elsajátítása. A normatudat, a viselkedési és az általánosan elfogadott magatartási szabályok megértése. Az egyénnel, a csoporttal, a nemek közti egyenlőséggel, a megkülönböztetés-mentességgel, a társadalommal és a kultúrával kapcsolatos alapvető koncepciók megismerése. Tájékozódás az európai társadalmak multikulturális dimenzióiban, továbbá a nemzeti kulturális identitás és az európai identitás kapcsolatának a megértése. ELVÁRHATÓ EREDMÉNYEK A tanulók többsége képes legyen az információ meg-keresésére, összegyűjtésére és feldolgozására. Ismerjék az eszközök használatát, valamint az internet alapú szolgáltatások elérését, a velük való kutatást. A tanulók többsége rendelkezzen olyan alapvető képességekkel, mint az írás, olvasás, számolás, valamint az információs eszközök használata. Saját tanulási stratégia kialakítása, a motiváció folyamatos fenntartása, a figyelemösszpontosítása. Legyen képes a közös munkára és tudásának másokkal való megosztására, saját munkája értékelésére és szükség esetén tanács, információ és támogatás kérésére. A tanulók többsége legyen képes különféle területeken hatékonyan kommunikálni, figyelembe venni a különböző nézőpontokat, empatikusnak lenni. Legyen fogékony a változások iránt, a sokféleség elismerésében, az együttműködésben. Törekedjen a személyes előítéletek leküzdésére és a kompromisszumra. 8
CÉLOK (KULCSKOMPETENCIÁK) TEVÉKENYSÉGEK, FELADATOK ELVÁRHATÓ EREDMÉNYEK Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Személyes, szakmai tevékenységeihez illeszthető lehetőségek, kihívások felismerése, értelmezése. A pénz világában való tájékozódás. Az egyénnek, közösségeinek a világban elfoglalt helyének a tudatosítása. A főbb művészeti alkotásokkal, a népszerű kortárs kultúrával való ismerkedés. Európa kulturális és nyelvi sokféleségének a megismerése. Az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének a megértése. A tanulók többsége tudjon tervezni, szervezni, irányítani, egyéni és csapatmunkában történő munkát végezni. A tanulók többsége rendelkezzen a következő képességekkel: művészi önkifejezés, műalkotások és előadások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével. 9
KIEMELT FEJLESZTÉSI FELADATOK Énkép, önismeret Hon- és népismeret FELTÉTELEK A tanítás-tanulás egész folyamatában gondoskodni kell arról, hogy a tanulók egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját fejlődésük, sorsuk és életpályájuk alakításában. A tanulók maguk is részeseivé váljanak az értékek megnevezésének, azonosításának, értsék meg következményeiket, és ismerjék meg az elsajátított tudás, készségek működését, felhasználhatóságát. A tanulók tanulmányozzák a kiemelkedő magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók tevékenységét, munkásságát. Ismerjék meg a haza földrajzát, irodalmát, történelmét, mindennapi életét. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Ismerjék meg a városi és a falusi élet hagyományait, jellegzetességeit. CÉL Az önmegismerés és önkontroll; a felelősség önmagukért; az önállóság; az önfejlesztés igénye és az erre irányuló tevékenységek, valamint mindezek eredményeként a személyes méltóság. Harmonikus kapcsolat elősegítése a természeti és a társadalmi környezettel, a nemzettudat megalapozása, a nemzeti önismeret, a hazaszeretet elmélyítése és ettől elválaszthatatlan módon a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek, történelmének, hagyományainak megbecsülése. A tanulóink megismerjék lakóhelyünk szlovák, román hagyományait és szokásait. 10
KIEMELT FEJLESZTÉSI FELADATOK Európai azonosságtudat - egyetemes kultúra Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés Gazdasági nevelés FELTÉTELEK Tanulóinkat olyan ismeretekkel, személyes tapasztalatokkal kell gazdagítani, amelyek birtokában meg tudják találni helyüket az európai nyitott társadalmakban. Fontos az is, hogy európai identitásuk megerősödésével nyitottak és elfogadóak legyenek az Európán kívüli kultúrák iránt is. Olyan formális, nem formális és informális tanulási lehetőségek biztosítása, amelyek elősegítik a tanulók aktív állampolgárrá válását. A gazdálkodással és a pénzügyekkel kapcsolatos képességek fejlesztése. CÉL A tanulók ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. Váljanak nyitottá és megértővé a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt. Szerezzenek információkat az emberiség közös, globális problémáiról, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködésről. Az aktív állampolgári magatartáshoz szükséges részképességek (pl. az egyenlő bánásmódhoz való jog felismerésének képessége, konfliktuskezelés,a humanitárius segítségnyújtás, az együttműködés képessége), értékorientációk, beállítódások (pl. felelősség, autonóm cselekvés, megbízhatóság, tolerancia, társadalmilag elfogadott viselkedés) elsajátítását döntően a tanulók aktív részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások minősége, illetve az iskolai élet demokratikus gyakorlata biztosíthatja. A tanulók tudatos fogyasztókká váljanak, mérlegelni tudják a döntéseikkel járó kockázatokat, a hasznot vagy a költségeket. Ismerjék fel a fenntartható fogyasztás és az egyéni érdekeik kapcsolatát. Tudjanak eligazodni a fogyasztási javak, szolgáltatások, marketinghatások és viselkedésmódok között. 11
KIEMELT FEJLESZTÉSI FELADATOK Környezettudatosságra nevelés A tanulás tanítása FELTÉTELEK A tanulók természettudományi gondolkodásmódjának fejlesztése. Ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék meg a társadalmi-gazdasági modernizáció egyénre gyakorolt pozitív és negatív hatásait a környezeti következmények tükrében. Fel kell kelteni az érdeklődést a különböző szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adni a tananyag elsajátításával, annak szerkezetével, hozzáférhetőségével kapcsolatban, valamint megtanítani a gyerekeket tanulni. Az alapkészségek kialakítása (értő olvasás, íráskészség, számfogalom fejlesztése), az előzetes tudás és tapasztalat mozgósítása; az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése; a csoportos tanulás módszerei, kooperatív munka; az emlékezet erősítése, célszerű rögzítési módszerek kialakítása; a gondolkodási kultúra fejlesztése; az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása; az egész életen át tartó tanulás eszközeinek megismerése, módszereinek elsajátítása. CÉL A felnövekvő nemzedék képes legyen a környezetmegóvására, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. Értsék a fogyasztás és a környezeti erőforrások kapcsolatát, a fenntartható fogyasztás elvét. A tanulók önállóságra tegyenek szert a tanulás tervezésében, vegyenek részt a kedvező körülmények (külső feltételek) kialakításában. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet új helyzetekben is lehet alkalmazni. 12
KIEMELT FEJLESZTÉSI FELADATOK Testi és lelki egészség Felkészülés a felnőtt lét szerepeire FELTÉTELEK Segíteni kell azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesztik. Nemcsak a betegségek megelőzésének módjára kell tanítani, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevelni. Meg kell ismertetni a környezet egészséget, testi épséget veszélyeztető leggyakoribb tényezőit. Felkészíteni az önálló gyalogos közlekedésre. Támogatást nyújtani a gyerekeknek - különösen a serdülőknek - a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, helytelen táplálkozás) kialakulásának megelőzésében. Az iskola megkerülhetetlen feladata, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítéssel. Az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret A tanulók kipróbálhassák képességeiket, elmélyedhessenek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, ezzel is fejlesztve önértékelésüket. CÉL A tanulók önálló, életükben életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni, egészséges életvitelt alakítsanak ki, és a konfliktusokat képesek legyenek megoldani. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartást A segítéssel, együttműködéssel, vezetéssel és versengéssel kapcsolatos magatartásmódok kialakítása, amely segíti a tanulók további iskola- és pályaválasztását. 13
A módszerek kiválasztásában mérlegelni kell, hogy saját tanítási folyamatunkban miképp tudunk harmóniát teremteni e kérdésben, és hogyan tudunk olyan új kompetenciák fejlesztéséhez hozzájárulni, mint: a rugalmasság és alkalmazkodóképesség az önálló és társas tanulásra való képesség a problémamegoldó képesség, kreativitás a bizonytalanság kezelésének képessége az együttműködési és közvetlen kommunikációs képességek az írott kommunikáció alkalmazásának képessége az infokommunikációs technológia alkalmazásának képessége Módszertani elemek: óvoda-iskola átmenetet támogató módszerek hatékony tanuló megismerési és segítő technikák, pedagógiai diagnosztizálás habilitációs és rehabilitációs tevékenység az inkluzív nevelés Attitűdváltást segítő programok pedagógusoknak multikulturális tartalmak tanórai differenciálás (heterogén csoport) kooperatív tanulás a drámapedagógia eszközei tevékenységközpontú pedagógiák eszközei projektmunka (egyéni és csoportos) prezentációs technikák tanulói értékelési formák gazdagítása A tanulásszervezés módszerei: Alapmódszerek: tanári magyarázat (frontális tanítás): beszélgetés, kérdezve kifejtés, előadás, szemléltetés munkáltatás (egyéni, de nem önálló): variációs módszer, házi feladat individuális (egyéni és önálló tanulás): egyéni feladatok 14
Motiváló módszerek: páros munka csoportmunka játék szerepjáték (drámapedagógia) vita kutató-felfedező módszer kooperatív módszerek projekt módszer A tanulásszervezés alapelvei: differenciálás: egyéni különbségek figyelembevétele tanítási tartalom, tanítási idő rugalmas kezelése szociális készségek fejlettsége-szociális kompetencia: divergens gondolkodás, problémamegoldó képesség, kreativitás kommunikációs készségek (metakommunikáció), önismeret, önkifejezés, társismeret motiváló módszerek alkalmazása pl. kooperatív-, projekt módszer, drámapedagógia 1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A pedagógus alapvető feladata a gyermek nevelésével, tanításával összefüggésben a személyiség fejlődéséről való gondoskodás, melynek során képességét és tehetségét figyelembe vesszük. Az egységes alapvető követelményekre épülő differenciálással célunk, hogy a tanulók adottságaikkal, fejlődésükkel, iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, és egyéb tevékenységeik során minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. E feladatunk megvalósításában együttműködünk a szülőkkel. Az együttműködés módját szabályozzuk, tanév elején céljainkat és munkaterveinket összehangoljuk. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos iskolai feladatok rendszerét felépíthetjük: a pedagógiai alapelvekből, célokból, feladatokból, eljárásokból és az eszközökből. 15
Alapelveink: Intézményünk a személyiség és közösségfejlesztő munkájában együttműködik a szülőkkel, a szülők közösségeivel. Megszervezzük tanulóink számára a képességük, adottságuk felzárkóztatásukhoz szükséges tanórai és tanórán kívüli tevékenységeket, foglalkozási formákat. Támogatjuk a diákönkormányzat működését. Személyiség és közösségfejlesztő tevékenységében kiemelt szerepet szánunk az osztályfőnöki, és a napközis nevelői munkának. A személyiség- és közösségfejlesztés feladatát komplexnek, egymással összefüggőnek, koherensnek ítéljük meg. Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széles körűen fejlessze. A nevelési programban és helyi tantervünkben a követelmények kialakításánál azt tartjuk kiemelt feladatnak, hogy a tanulók adottságaikkal, belső fejlődésükkel, iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységeikkel szervezett és spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. Iskolánk pedagógiai programja a NAT-ban és kerettantervben leírt és képviselt értékekkel összhangban, a helyi sajátosságokból adódó hagyományokra és szükségletekre épül Ezért pedagógiai feladatainkat az alábbiakban határoztuk meg: a NAT-ban és a kerettantervben leírt egységes, alapvető tartalmak átadása, elsajátíttatása, valamint az ezekre épülő differenciálás E két feladatunk azt a célt szolgálja, hogy tanulóink: a különböző szintű adottságokkal, az eltérő mértékű fejlődésükkel az iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb (érdeklődési körüket érintő) tevékenységükkel, spontán tapasztalataikkal összhangban, minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. 16
A különböző ismeretek elsajátítása során törekszünk a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs, egészséges és kulturált életmód iránti, cselekvési motívumainak, képességeinek a kialakítására, fejlesztésére. A tananyag feldolgozása, összefüggéseinek feltárása megalapozza a tanulók műveltségét, világszemléletüket. Világképük formálódását, társas kapcsolatát, segíti az eligazodást saját testükön és lelki világukban, tájékozódásukat szűkebb és tágabb környezetükben. A helyi tanterveket is magába foglaló pedagógiai programunk összeállításánál elsődleges szempont volt a tanuló képességeinek fejlődéséhez szükséges olyan követelmények meghatározása, amely elősegíti személyiségfejlődésüket. Éppen ezért nevelési programunk összeállításánál az alábbi feladatoknak adtunk prioritást: Az iskola pedagógia programja, nevelési, tanítási-tanulási folyamata adjon teret a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a szabadidő eltöltésének és a munkának. Fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségüket, eddze akaratukat; járuljon hozzá életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához. A pedagógiai programunk olyan közös gondolkodást kíván az iskolahasználó részéről, amelyben: a tanulók tudásának, képességének, személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban figyelembe véve, hogy az nevelés oktatás színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is. Ezen célkitűzések alapján nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott fiatalokból. Ennek érdekében feladataink: a megismerési vágy fejlesztése, a tapasztalati, értelmező és egyéni tanulás elsajátíttatása. olyan szemléleteket közölni, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és az alapvető állampolgári eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben, szociális szokások kialakulásának, gyarapodásának segítése a pedagógusok rendszeresen éljenek a segítő együttműködés változatos formáival. a pedagógusok a szülők közösségével végezzék nevelő-oktató munkájukat az egészséges életmód ismérveinek megismertetése a tanulókkal 17
szeretnék elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen, törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre, törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására, szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok: az értelem kiművelése (kognitív kompetencia), segítő életmódra nevelés (szociális kompetencia), egészséges és kulturált életmódra nevelés (személyes kompetencia), Az eredményes személyiségfejlesztés színterei: sokoldalú iskolai élet biztosítása Iskolai Diákbizottság iskolai sportkör hagyományőrző rendezvények (gyereknap, tanulmányi versenyek, ünnepek, megemlékezések, stb.) versenyeztetés (tanulmányi, kulturális és sport területen) Az önismeret kialakításának területei: osztályfőnöki óra csoportmódszerek együttműködési készséget fejlesztő munkamódszerek alkalmazása tanórán kívüli és diák-önkormányzati tevékenység életvitel, életmódformálás egészséges életmód (táplálkozás, kiegyensúlyozott életvitel, pihenés, szórakozás) iránti igény kialakítása a tanórákon és a tanórán kívüli iskolai tevékenység során a mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása káros szenvedélyek megelőzésére (dohányzás, alkohol, drog) alkalmazott iskolai programok 18
motívumok, szokások megismerése, ismertetése osztályfőnöki órákon alkalmazott személyiségi tesztek és gyakorlatok segítségével intézményi szinten önismereti kör működtetésével ünnepek és azok tartalmának felismerése, elmélyítése az iskolai ünnepségek alkalmával más népek, kultúrák megértése, megismerése (román, szlovák) a felelős társadalmi magatartás kialakítása az állampolgári szerepre történő felkészítés osztály és iskolai szintű diák önkormányzat működtetése diák képviselet biztosítása fegyelmi bizottságban, iskolaszékben 19
alapelvek célok feladatok eljárások eszközök Nevelő - oktató munkánk során komplex személyiség-fejlesztésre törekszünk. Az iskolai élet szervezésének és a pedagógiai hatásrendszer alakításának meghatározó szempontja a tanulói szükségletek mind teljesebb kielégítése. Igyekszünk megismerni minden tanítványunk személyiség-szerkezetét, elősegítjük a reális önismeretük alakítását, formáljuk az önmagukhoz és társaikhoz fűződő (szociális) viszonyukat (attitűdjüket). Az ember személyiségét tükrözi viszonyulásainak rendszere: az önmagához, a szűkebb - tágabb emberi- és természeti környezetéhez, a munkájához való viszonya. Az iskolai tevékenység-rendszer minden eleme segítse a tanulók testi, értelmi, érzelmi, akarati és jellembeli tulajdonságainak harmonikus fejlődését! A fiataloknak legyen áttekintése saját személyisége összetevőiről, képességei és tehetsége határairól és lehetőségeiről, legyen betekintése a viselkedése hátterébe, motívum-rendszerébe, helyesen ítélje meg az emberi kapcsolatokban játszott szerepét, hatását! Támogassuk a diákokat a reális önismeret kialakításában, az erkölcsi és jellembeli tulajdonságok felismerésében és tudatos formálásában! Teremtsük meg a feltételeket tanulóink szükségleteinek kielégítéséhez: biológiai; biztonságérzet, a közösséghez tartozás, az intellektuális-esztétikai és az önmegvalósítás. Segítsük felfedezni és fejleszteni minden gyermekben a személyiségének saját értékeit; keressük minden gyerekben az egyedit, a megismételhetetlent, támogassuk őket önmaguk kiteljesítésében! Folyamatosan megismerjük, követjük és elősegítjük személyiségük fejlődését. Tapasztalatainkat megosztjuk a kollégákkal és a szülőkkel. Alkalmazzuk a tanuló megismerési technikákat. Reális önértékelésre késztetjük a tanulókat. Valós életszituációk teremtésével segítjük az önálló, aktív, felelősségteljes személyiség kialakulását. A valós állapotból kiindulva fogalmazzunk meg egyénre szóló személyiségfejlesztő programot! Közösségfejlesztő órákon, tesztek, tréningek, dramatikusjátékok, önmegvalósítási lehetőségek, szereplési alkalmak teremtésével segítjük tanítványainkat saját személyiségük megismerésében és fejlesztésében. Folyamatos visszacsatolás a reális énkép alakítása érdekében. Mind az alacsony, mind a túl magas önértékelés esetén a realitásokkal való szembesítésre, a reális önkritika / kritika kialakítására törekszünk. 20
alapelvek célok feladatok eljárások eszközök Az életkori pszichikus sajátosságokhoz alkalmazkodunk. Az egyes életkori fejlődési szakaszok: latencia kor (6-8 év); prepubertás kor (9-11 év); pubertás kor (12-16 év) jellemzőit vegyük figyelembe (terhelhetőség, motiváció, viselkedési sajátosságok, társas kapcsolatok stb.)! Az érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet és gondolkodás pszichikus funkcióit tudatosan fejlesszük a nevelési oktatási folyamatokban! Ezzel megalapozzuk a tanuláshoz szükséges alapkészségeket. Valamennyi pszichikus funkció működését fejlesszük, de a serdülő korban már a produktív (konvergens és divergens) gondolkodásra helyezzük a hangsúlyt. Ezzel alapozzuk meg a kreatív személyiség-jegyek kialakulását. A kreatív személyiség-beállítódást erősítjük, az ismeretszerzés induktív és deduktív útját egyaránt alkalmazzuk. A tágan értelmezett tanulási folyamatokban a az aktivizáló módszereket részesítjük előnyben. A pedagógus személyisége alapvető motivációs tényező, közvetett módon meghatározója a tanulói teljesítménynek, a tantárgy iránti érdeklődésnek, a személyes kapcsolatok minőségének (magatartási modell, irányító személy). Lehetőleg alakítsunk ki minden tanulóban sikerorientált beállítódást, ennek érdekében alkalmazzon minden pedagógus hatékony tanítási stratégiákat, nevelési stílusa legyen integratív felismerhető együttműködéssel! A pedagógus vértezze fel magát a professzionális szakmai-módszertani tudás elemeivel, a tanuló személyiségének megismeréséhez szükséges tudással, a tanári-tanulói interakciós és kommunikációs készségekkel, a konfliktusok kezeléséhez és megoldásához szükséges képességekkel. A szociális befolyásolás folyamatai közül a behódolás, az azonosulás és interiorizáció közül az utóbbira törekszünk, amelyet nem a hatalmi tekintéllyel, hanem a vonzerővel, hitelességgel és értékeink vállalásával kívánunk elérni. A tanulókkal a megszólíthatóság közelségében élnek a pedagógusok. Demokratikus együttműködési készséget tanúsítanak korlátozottan tekintélyelvű nevelési gyakorlatot folytatnak. 21
alapelvek célok feladatok eljárások eszközök A kompetencia-alapú oktatás részprogramjait is magába foglaló pedagógiai programunk össze-állításánál elsődleges szempont a nevelés - oktatás személyiségfejlesztő hatásának érvényesítése. Megalapozzuk a szociális (társas) kompetencia, a pozitív szociális szokások, kialakulását. Tudatosan fejlesztjük tanítványaink társas hatékonyságát (szociálispenetrancia). A pedagógusok - a segítő életmódra nevelés - sikere érdekében rendszeresen pozitív mintákat nyújtanak a segítő együttműködés változatos formáival. Az iskola pedagógiai gyakorlata adjon teret: a színes, sokoldalú iskolai életnek, az egyéni és csoportos tanulásnak, játéknak, munkának; fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, eddze akaratát! A tanulók ismerjék meg és sajátítsák el a szociálisviselkedés alapvető szabályait, alakítsuk ki bennük az egyéni szociális értékrendet, a döntési szabadság és felelősség összhangját. Formáljuk tanítványainkat belső kontrollos, asszertív személyiségekké. Legyenek tisztában a mindenkori szociális státusukkal. Az értelem kiműveléséhez kapcsolódó tanulási motívumok és tanulási módok, a megismerési vágy fejlesztése, a játék-szeretet és az alkotásvágy fejlesztése, a tanulási teljesítmény optimalizálását segítő személyiség-jegyek erősítése minden pedagógus napi feladata. Olyan iskolai életrend kialakítása, működtetése, amelyben a tanulók biztonságban érzik magukat, mivel a magatartási szabályok átláthatóak, kiszámíthatóak, mindenkitől egyértelműen és következetesen elvártak. Tudják higgadtan kezelni a konfliktusos szituációkat is. 22 Kognitív képességek fejlesztése: Kognitív rutinok (műveletek), kognitív kommunikáció, probléma-megoldás, a tanulási életforma kialakítása a pedagógusok és szülők együttműködése révén. Az egyéni (önálló) tanulási stratégiák és módszerek kialakítása a tanulásmódszertan beépítésével a tanrendbe. Az iskolai társas szituációk az iskolai / osztály közösség mindennapi életében terepgyakorlat-ként szolgálnak a tanulóknak az egyének és csoportok kölcsönös megértésének, együttérzésének, segítőkészségének élményszerű megtapasztalásához; a pozitív és negatív érzelmi viszonyulások kezeléséhez (szimpátia antipátia kapcsolatok). A kompetencia- területekre készített tanulói eszközök (tankönyvek, munkafüzetek, feladatsorok, fejlesztő programok, demonstrációs anyagok és mérőeszközök stb.) célszerű alkalmazása. Élményszerű, pozitív minták felkínálása, szociális szokások, attitűdök bemutatása, meggyőződések, értékítéletek, ismeretek és készségek nyújtása, személyes példamutatás, történelmi személyiségek, irodalmi, drámai hősök tetteinek, magatartásának átélési lehetőségeivel, a negatív, antiszociális minták pusztító hatásának csökkentés
alapelvek célok feladatok eljárások eszközök A személyes kompetencia fejlesztésével az egészséges és kulturált életmódra nevelést szolgáljuk. A harmonikusan fejlett személyiség szükségleteit meghatározó életfilozófia részévé válik. Kiépítjük és az egyéni életélési kultúra részévé tesszük a pozitív tartalmú viszonyulásokat (attitűd), szükségleteket (igényszint), motívumokat (cselekvésre késztető belső hajtóerő), szokásokat (sztereotip módon működő cselekvések). Személyes képességek fejlesztése: önkiszolgálás, önellátás, önkifejezés, önvédelmi (egészségvédő, identitásvédő, önreflexív képességek (önértékelő, önmegismerő, önfejlesztő képesség). A tanuló legyen tisztában a személyiséget veszélyeztető negatív hatásokkal (negatív hatású társas viszonyok, káros szenvedélyek - drog, alkohol, dohányzás, elégtelentáplálkozás, mozgásszegény életmód stb.)! A tanuló tudatosan alakítsa a saját pozitív életfilozófiáját, egészséges életmódját, szokásrendszerét. A tanuló személyiségébe építsük be a jóléti modell központi kategóriáit: - egészség, - önmegvalósítás alkotás, - minőség mindenben, - egyéni életélés kultúrája. Az önellátó és identitásvédő képesség, tevékenységformáinak gyakoroltatása az életkori sajátosságoknak megfelelően. A személyiség egészséges önérvényesítéséhez, ugyanakkor a függőségi relációk megtapasztalására is alkalmas szituációk teremtése. Beszélgetés, vita, véleménycsere, élethelyzetek, szituációk eljátszása, azok elemzése, kiselőadások, prezentációk, jelenetek bemutatása, dramatizálás, színjátszás, riportok készítése - elemzése, kiállítások, vetélkedők, irodalmi - zenei - képzőművészeti alkotások, tablók, sajtófigyelés, videofilmek, tematikus gyűjtő munka, fénykép-és videofelvételek, riportok stb. 23
alapelvek célok feladatok eljárások eszközök Az iskola szakmai profiljának megfelelő speciális - szakmai kompetenciák fejlesztését, az alkotó képesség kibontakoztatását vállaljuk. A pedagógus tekintélyét a szakmai - emberi autoritásra alapozzuk. Az értelmi és érzelmi intelligencia fejlesztése mellett a pozitív tartalmú jellem és akarati tulajdonságok személyiségbe ágyazása. Az önkifejezés gazdag és igényes tárházának bemutatása, befogadóés alkotó képesség, improvizációs képesség, verbális és nem verbális, valamint vizuális kifejező képesség. Korlátozottan tekintélyelvű és magas szintű demokratizmusra épülő nevelési stílusra törekszünk, a pedagógusok bánásmódja, kontrollmódszerei a nevelés folyamán, alkalmazkodjanak a gyerek életkorához, alkatához, reakciómódjaihoz! Az önfejlesztő képesség alapozásával, a saját adottságok, képességek és a tehetség felmérésével segítsük megtalálni a tanuló erősségeit. Indirekt módon segítsük saját önfejlesztő stratégiáik kialakítását! A szociális befolyásolás fokozatait a helyzetnek megfelelően alkalmazni: behódolás (alapja a hatalom), azonosulás (alapja a vonzerő) és interiorizáció (alapja a hitelesség). Minden korosztály jusson hozzá az életkornak megfelelő művészeti: zenei, vizuális esztétikai befogadás és megismerés lehetőségéhez, és kapjon inspirációkat a művészi önkifejezésre. Az iskola esztétikus külső és belső környezete fejleszti ízlésüket, igényességüket. Változatos, a szituációkhoz adekvát módon megválasztott nevelési eljárásokat és módszereket alkalmazunk. A testi - lelki jó komfort-érzés érdekében a sport-foglalkozások, vetélkedők, szervezett játékok, kulturális programok, versenyek, képesség-fejlesztő és önismereti foglalkozások szervezése. A bevezetőben vázolt valamennyi nevelési módszernek létjogosultsága lehet, de annak eldöntése, hogy mikor, melyik megoldást alkalmazza a pedagógus, az kizárólag a nevelő döntésének a függvénye. Az építő és estleges romboló következményeit egyaránt vállalnia kell. 24
alapelvek célok feladatok eljárások eszközök Frusztrációs nevelési szituációkban adekvát konfliktus-megoldási stratégiákat alkalmazunk: problémamegoldó (győztes-győztes), alkalmazkodó, elkerülő, kompromisszum-kereső, versengő (győztesvesztes). A nevelő személyiségének fontos eleme a hitelesség (kongruencia), az elfogadás és az empátia (beleélő készség), önmaga állandó fejlesztésére, interperszonális készségeinek javítására kell törekednie! A verbális és nonverbális kommunikációs képességek változatos formáinak megtanítása. A problémamegoldás lépéseit tudatosan betartjuk (a probléma meghatározása, a konfliktusban érintett személyek azonosítása, lehetséges megoldási módok keresése, a választott megoldás kivitelezése. A kortársi interakciókat indirekt módon irányítjuk, s a pozitív tartalmú csoportnyomás eszközét a kívánt nevelési hatások elérésének szolgálatába állítjuk. A szempontváltás képességét gyakorlással sajátíttatjuk el. Követendő mintákat nyújtunk a kommunikációban és a konfliktusok kezelésében! A nevelőtestület elsajátítja a neveléssel összefüggő mérési értékelési ismereteket és készségeket, igény szerint alkalmazza azokat: neveltségi szint vizsgálatok, szociometriai mérések, tanulási motiváció, szorongásvizsgálat, attitűdvizsgálat, szociometria, személyiségvizsgálat, stb. Az iskolánkban folyó pedagógiai tevékenység alapja a tanuló, nevelő, szülő együttműködése A pedagógus bánásmódja és nevelési stílusa legyen szociálintegratív! Formáljunk sokoldalú társas kapcsolatokra képes, környezettudatos, egészséges életmódot közvetítő, kialakító személyiségeket valamennyi tantárgy tanítása során, kiemelten a közösségfejlesztő órák témaköreinek körültekintő megválasztásával. Az ember és társadalomismeret, összehangoltan a közösségfejlesztő témákkal, valamint az egészségnevelési modul tartalmával. Sokféle ismerethordozó, médiaanyag, demonstrációs eszköz, infokommunikációs technika áll rendelkezésünkre Ezeket az egyéni és csoportos ismeret-elsajátítás szolgálatába állítjuk. 25
1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az iskola hitvallása, céljai a környezeti és egészségnevelésben Az iskola hitvallása A környezet és az egészség egymástól elválaszthatatlan fogalmak. A természet és környezet óvása, védelme nélkül nem beszélhetünk egészséges emberi életről sem, mivel az ember a természet része. Az általa okozott természeti- környezeti szennyeződések károsan hatnak vissza saját szervezete működésére. Az ismereti háttér átadása mellett az környezeti-és egészségnevelés főként személyiségfejlesztő feladat az értékrendszer és magatartás fejlesztésén keresztül. Ennek szellemében kívánjuk nevelni a ránk bízott gyermekeket, programjainkkal fejleszteni kívánjuk a szülők és a környék lakóinak környezet-és egészségtudatos magatartását is. Kiemelt figyelmet fordítunk a tanuló egészséghez, biztonsághoz való jogai alapján a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokra, amelyek különösen a) az egészséges táplálkozás (biológia, kémia, egészségtan, technika és osztályfőnöki óra) b) a minden napos testnevelés, testmozgás (testnevelés, néptánc és sportkörök) c) a testi - lelki egészség fejlesztés, a viselkedési függőségek (osztályfőnöki óra) d) szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése (biológia, kémia, egészségtan és osztályfőnöki óra) e) a bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése (osztályfőnöki óra) f) a baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás (biológia, kémia, egészségtan, fizika, technika, testnevelés és osztályfőnöki óra) g) a személyi higiéné (biológia, egészségtan, kémia testnevelés és osztályfőnöki óra) Általános célok Az egyetemes természetnek (a Világegyetem egészének), mint létező értéknek tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt. A Föld egészséges folyamatainak visszaállítására, harmóniára törekvés. A bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzése. A testi-lelki egészség megőrzése. Pedagógiai célok Az általános célokra vonatkozó érték és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása során az alábbiakra törekszünk: az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése, rendszerszemléletre nevelés, holisztikus szemléletmód kialakítása, fenntarthatóságra nevelés, a környezetetika hatékony fejlesztése, érzelmi és értelmi környezeti nevelés, tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés, tolerancia kialakítása 26
a környezettudatos magatartás és életvitel segítése, az állampolgári egyéb közösségi felelősség felébresztése, helyzetfelismerés, ok okozati összefüggések megláttatása, problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség kialakítása, globális összefüggések megértése, az egészség és a környezet összefüggéseinek feltárása, ismeretek és jártasságok kialakítása, amelyek segítségével képesek lesznek megelőzni az egészségügyi problémákat, illetve csökkenteni azok súlyosságát, az orvostudomány eredményeiből levonható helyes magatartásra, tevékenységre történő aktivizálás, a családi életre nevelés fejlesztése, az egészséges életvitelhez szükséges képességek fejlesztése. Az egészségnevelést szolgáló tanórán kívüli foglalkozások: - szakkörök (Ifjúsági Vöröskereszt, elsősegély-nyújtó); - évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással foglalkozó projektnap szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára. 1.3.1 Elsősegély nyújtási alapismeretek Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát; ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat. ismerjék fel a vészhelyzeteket; tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit; sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat; ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével; sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén; a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegély-nyújtás alapismereteit; 27
a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében foglalkoznak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel. A helyi tantervben szereplő tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek: TANTÁRGY biológia kémia testnevelés ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK - rovarcsípések - légúti akadály - artériás és ütőeres vérzés - komplex újraélesztés - mérgezések - vegyszer okozta sérülések - savmarás - égési sérülések - forrázás - szénmonoxid mérgezés - magasból esés - sportsérülések Az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegély-nyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja; Valamint szakember (ifjúságvédelmi felelősünk - aki rendelkezik egészségügyi végzettséggel is) igénybe vétele évente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan. 1.3.2 Környezeti nevelési program Az iskola környezeti nevelési tevékenységének kiemelt feladatai: a tanulókban a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése; a természetet, az embert, az épített és a társadalmi környezetet tisztelő szokásrendszer megalapozása; tanulóinknak bemutatjuk és begyakoroltatjuk velük azokat a környezet megóvásához szükséges képességeket és készségeket, amelyek a természeti és a társadalmi környezet zavartalan működését elősegíthetik; 28
a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében foglalkoznak a környezet megóvásának szempontjából legfontosabb ismeretekkel: a környezet fogalmával, a földi rendszer egységével, a környezetszennyezés formáival és hatásaival, a környezetvédelem lehetőségeivel, lakóhelyünk természeti értékeivel, lakóhelyünk környezetvédelmi feladataival kapcsolatosan. A környezeti nevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. A környezeti nevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják az iskolában: a tanórán kívüli foglalkozások: minden évben osztályonként egy-egy természetjárás gyalog- vagy kerékpárral, környékünkre, a környezeti értékek felfedezésének érdekében; évente egy környezetvédelemmel, természetvédelemmel foglalkozó projektnap szervezése a Föld napja alkalmából játékos vetélkedővel, akadályversennyel az alsó és a felső tagozatos tanulók számára a szelektív hulladékgyűjtés az iskolában (PET palack, elem) papír és vasgyűjtés környezetvédelmi nap (szeptemberben a KEOP-6.1.0 pályázat nyomon követése 2013/2014 tanévtől 5 éven keresztül) TANTÁRGY biológia kémia földrajz osztályfőnöki KÖRNYEZETVÉDELMI ISMERETEK mikró és makró környezet környezet fenntarthatóság levegő, víz, talaj - szennyeződés radioaktivitás (Csernobil) ózonlyuk üvegházhatás ózonlyuk üvegházhatás szelektív hulladékgyűjtés otthon környezettudatos nevelés 29
1.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Közösségfejlesztésünk célja Olyan iskolai közösség kialakítása, ahol a gyerekek jól érzik magukat, elismerést, támaszt, biztonságot, igazságos elbírálást kapnak. Nevelői segítséggel közösen tudnak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykednek és az elvégzett munkát értékelni tudják. A közösségi nevelés területei: a család az iskola az iskolán kívüli közösségek A pedagógiai program szempontjából az iskola keretén belül működő (működhető) közösségi nevelés területeit vesszük sorra. Ezek a tanórák, tanórán kívüli, felnőttek által szervezett iskolai foglalkozások (napközi, kirándulások) diákok által szervezett, tanórán kívüli iskolai foglalkozások (diák önkormányzati munka) szabadidős tevékenységek. A tanórán kívül megvalósítható közösségfejlesztési feladatok A tanórán résztvevő tanulók egy osztályközösség tagjai, az osztályközösséget pedig a közösségi érdek közösségi cél közös értékrend közös tudat tartja össze. Célunk olyan valódi közösséget formálni, amely képes és hajlandó a közös cél érdekében: a közös értékrend elfogadására és az iskola szervezett keretein (tanórák) belül ennek megfelelően viselkedni, munkálkodni. Ennek érdekében az alábbi feladatok megvalósítására törekszünk: a tanulás támogatása: kölcsönös segítségnyújtással, közösségi ellenőrzéssel, tanulmányi és munkaerkölcs erősítésével, a tanulók kezdeményezéseinek segítése, a közvetlen tapasztalatszerzés segítése, a közösségi cselekvések kialakításának segítése, fejlesztése (példamutatással, helyes cselekvések bemutatásával, bírálat, önbírálat segítségével), a tanulók önállóságának, öntevékenységének, önigazgató képességének (ki)fejlesztése, a folyamatosság biztosítása: a már elért eredmények továbbfejlesztése, a következő évfolyamon (iskolafokon) a már elért eredményekre való építés, olyan nevelőkollektíva kialakítása (megtartása), mely összehangolt követeléseivel és nevelési eljárásaival az egyes osztályokat vezetni és tevékenységüket koordinálni tudja, különböző változatos munkaformákkal (homogén csoportmunka, differenciált csoportmunka, kooperatív tanulás, páros munka, egyéni munka, kísérlet, verseny) az egymásért való felelősség érzésének erősítése. 30
A tanórán kívüli foglalkozások már kötetlenebb tevékenységi formák és a közösen átélt kirándulások, túrák, napközis szabadfoglalkozások érzelemmel teli élményei a közösségfejlesztés kiváló területei. Feladat: nevelje a tanulókat az önellenőrzésre, egymás segítésére és ellenőrzésére, átgondolt játéktervvel és a tevékenységek pedagógiai irányításával biztosítsa, hogy a különböző játékok, tevékenységek megfelelően fejlesszék a közösséget, erősítsék a közösséghez való tartozás érzését, ismertesse meg a tanulókkal a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolathoz elengedhetetlenek, a sokoldalú és változatos foglalkozások (irodalmi, zenei, képzőművészeti) járuljanak hozzá a közösségi magatartás erősítéséhez, a séták, kirándulások mélyítsék el a természet iránti tiszteletet, és a környezet iránti felelősség érzését. Tanórán kívüli foglalkozások Az iskolai munka szerves részei a tanórán kívüli foglalkozások. A közoktatási törvény értelmében meg kell különböztetnünk: kötött és szabadon választható tanórán kívüli foglalkozásokat. Kötött tanórán kívüli foglalkozások a napközis, illetve tanulószobai foglalkozások és az iskolai sportkör. A kötetlen tanórán kívüli foglalkozások Formáiról a tantestület dönt: a tanulói (szülői) igények ismeretében (felmérés előző év végén) a rendelkezésre álló szakemberek körét számba véve az anyagi lehetőségek figyelembe vételével a tanulói leterheltséget mérlegelve. 1.5 A pedagógusok helyi feladatai A pedagógusok alapvető feladatai A magasabb jogszabályokban, a pedagógiai programban, a szervezeti és működési szabályzatban, valamint az intézmény más belső szabályzatában és vezetői utasításában előírt pedagógiai és adminisztratív feladatok ellátása. Heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (kötött munkaidejét) az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával töltse. Heti teljes munkaidejének ötvenöt hatvanöt százalékában (neveléssel-oktatással lekötött munkaidejében) tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokat tartson. 31