Pénzügytan, pénzügyi ismeretek IV. ELŐADÁS FISKÁLIS POLITIKA Pénzügypolitika Monetáris politika Devizapolitika Fiskális politika Süveges Gábor 2015.02.13. AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALRENDSZEREI ÉS FINANSZÍROZÁSUK Fiskális politika Az állam funkciói: Adam Smith: - a külső védelem és a belső rend biztosítása; az igazságszolgáltatás és bizonyos közintézmények (amelyeket az egyéneknek nem érne meg fenntartani) működtetése Abraham Lincoln: - ha a magánszféra egy szükséges feladatot nem tud vagy csak rossz hatékonysággal vagy igazságtalanul képes ellátni Paul Samuelson: - a hatékonyság, a stabilitás és az igazságosság biztosítása Az állam funkcióinak csoportosítása: Az állam funkcióinak csoportosítása (2) : 1. Hatalmi: a feladatai ellátásához szükséges mértékben kényszert alkalmaz az állampolgáraival szemben 2. Önfenntartó: saját magát fenn kell tudnia tartani 3. Allokációs: az erőforrások társadalmilag kívánatos elosztásának biztosítása (közjavak, magánjavak) 4. Redisztribúciós: a nemkívánatos piaci jövedelmi és vagyoni aránytalanságok korrigálása (adóztatás, támogatások, transzferek) 5. Stabilizációs: megfelelő gazdasági növekedés elősegítése, a foglalkoztatottság magas szintjének biztosítása 6. Jogi: viselkedési szabályok megalkotása, betartásuk ellenőrzése 7. Gazdasági: a termelési és a fogyasztási feltételek biztosítása (pl. vízellátás, kommunikáció) a piaci struktúra szabályozása (monopóliumok korlátozása) piaci ösztönzők érvényesülésének biztosítása, externáliák (pozitív, negatív) hatásának csökkentése környezetszennyeződés csökkentése (szabályozással, beruházásokkal) a közös fogyasztás intézményrendszerének fenntartása szociálpolitikai célok megfogalmazása és megvalósítása 1
A javak csoportosítása A közpénzügyi rendszerek típusai Rivalizáló fogyasztás Kizárható fogyasztó Magánjószág (például élelmiszer) Nincs kizárás Közös jószág (például közutak) Unitárius államok: egyszintű, regionális, kétszintű közpénzügyi rendszerek. Föderális államok: három szintű közpénzügyi rendszerek. Nincs rivalizálás Klubjószág (például mosókonyha) Tiszta közjószág (például honvédelem) Az Európai Unióban speciális közpénzügyi rendszer van kialakulóban. A fiskális politika hatásmechanizmusa A magyar államháztartás pénzalapjai A fiskális politika az egyenlegeken, deficiteken keresztül hat. Deficit finanszírozás: 1. Monetizálás; 2. Tőkepiaci finanszírozás; Államadósság= felhalmozott deficit+költségvetésen kívüli kötelezettségvállalások+függő kötelezettségek??? A magyar államháztartás kétszintű. Központi állami szint (irányítja az OGY): központi költségvetés, TB alapok, Elkülönített alapok. Helyi önkormányzatok (mintegy 3200 helyi pénzalap) Az államháztartási gazdálkodás alapegységei és területei Alapegységek: költségvetési szerv, alap. A gazdálkodás területei: - költségvetés készítés, - költségvetés végrehajtása, - pénzgazdálkodás, - vagyongazdálkodás - zárszámadás. 1. Szint Az államháztartás felépítése Központi költségvetés (~53%) Társadalombiztosítási alapok Egészségbiztosítási Alap (~11%) Nyugdíjbiztosítási Alap (~18%) Elkülönített állami pénzalapok (~3%) 2. Szint Helyi önkormányzati szektor (~15%) 2
A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS Költségvetés Költségvetés: egy várható időszak valószínűsíthető összes bevételeinek és kiadásainak összeállítása Jellemzői: pénzügyi terv: előre meghatározza az államháztartás gazdálkodásának kereteit intézmény: a végrehajtás során a gazdálkodás alanyává válik szolgáltatás: feladatait saját maga, saját intézményein keresztül látja el transzfer: támogatásokat, juttatásokat ad a társadalom különböző tagjainak, csoportjainak, preferált célok elérése érdekében Költségvetés: Jogi érvénnyel bíró pénzügyi terv. Pénzalap, amelynek összegyűjtésére és meghatározott célokra történő elköltésére a végrehajtó hatalmat felhatalmazzák. Költségvetés készítés menete: Tervezés - PM (bázis szemlélet, feladat finanszírozás, program költségvetés) Illetékes bizottság megtárgyalja Kormány tagja előterjeszti a parlamentben Vita Szavazás, elfogadás, törvényalkotás. A döntéshozók politikusok, a döntés jogszabály. Végrehajtás, ellenőrzés (ÁSZ) Beszámolás Költségvetés Az állam centralizálja a jövedelmeket (rendeleti úton) és elkölti. Költségvetés: egy adott szervezeti egység egy adott időszak alatt valószínűsíthető összes bevételeinek és kiadásainak összeállítása jövőre vonatkozik tagozódik és mérlegenként publikálják jogilag kötelező érvényű Kormány költségvetése: államhatalmi és államigazgatási szervekre épül Összeállítás alapelvei: teljesség, egységesség, nyilvánosság, részletesség, valódiság, áttekinthetőség A központi költségvetés mérlegének főbb bevételei 1. gazdálkodó szervezetek befizetései 2. fogyasztáshoz kapcsolt adók 3. lakosság befizetései 4. központi költségvetési szervek befizetései 5. helyi önkormányzatok befizetései 6. nemzetközi pénzügyi bevételek 7. pénzintézetek társasági adója és osztaléka 8. adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek A költségvetési bevételek legnagyobb része adókból, illetve vámok és illetékek beszedéséből származik Néhány bevételi forrás részletezése Adóbevételek: Szja: az adó alapja a magánszemélyek jövedelme, EVA: az adó alapja az egyes vállalkozások gazdasági tevékenységéből származó bevétel, Áfa: közvetett adó, mert a végső fogyasztó fizeti meg. Alapja: az értékesített termék vagy a nyújtott szolgáltatás Jövedéki adó: jövedéki termékek mennyisége után (pl. benzin, dohány, alkohol, stb.), Gépjárműadó: alapja a gépjármű forgalmi engedélyében megadott önsúlya. Illetékek: Vagyonszerzési: Ingyenes: pl ajándékozás Visszterhes:azaz ellenérték fejében történő szerzés Eljárási illetékek: államigazgatási eljárás bírósági peres és nem peres elj Az adó folyamatos fizetési kötelezettség, az illeték csak egyszeri. 3
Alapfogalmak A korrupcióval összefüggésbe hozható adókiesés a jövedelemadók és a forgalmi adók tekintetében Az adó közvetlen ellenszolgáltatás nélküli, ismétlődő kötelezettség, amelynek mértékét és módját az állam egyoldalúan határozza meg és biztosítja annak jogi feltételeit Az adózás általános célja a terhek szétosztása, a közös fogyasztás finanszírozásának biztosítására Forrás: Dr. Fellegi Miklós: Adózási ismeretek Forrás: Dr. Fellegi Miklós: Adózási ismeretek Adóparadicsomok No tax haven offshore országok (nincs adó) Anguilla, Cook szigetek, Aruba, Gibraltár, Bahamák, Jersey, Barbados, Man szigete, Belize, Marshall szigetek, Bermuda, Mauritius, Brit Virgin Szigetek, Seychelles, Campione, St. Kitts and Nevis, Dominikai Köztársaság, St. Vincent, Kajmán szigetek Zero-tax haven (nincs adó a külföldi jövedelmekre) Costa Rica, Ciprus, Hong Kong, Panama, Libéria, Szingapúr Low-tax haven (alacsony adó) Barbados, Luxemburg, Írország, Málta, Dubai, Monaco, Egyesült Királyság, San Marino, Holland Antillák, Svájc, Liechtenstein Zero-tax haven (US) (nincs adó, csak minimális éves illeték) Arkansas, Oklahoma, Delaware, Utah, Florida, Washington D.C., Kalifornia, Wisconsin, New York, Wyoming Forrás: Dr. Fellegi Miklós: Adózási ismeretek adóbevétel A Laffer-görbe alakja a monetaristák szerint keynesianus határadókulcsok 0% 50% 80% 100% adókulcs Forrás: Dr. Fellegi Miklós: Adózási ismeretek A Laffer-görbe alakja a neokeynesianusok szerint 24 adóbevétel 0% 50% 80% 100% adókulcs Forrás: Dr. Fellegi Miklós: Adózási ismeretek Forrás: Dr. Fellegi Miklós: Adózási ismeretek 4
25 Forrás: Dr. Fellegi Miklós: Adózási ismeretek Forrás: Dr. Fellegi Miklós: Adózási ismeretek 26 A központi költségvetés mérlegének főbb kiadásai 1. gazdálkodó szervezetek támogatása 2. fogyasztói árkiegészítés 3. felhalmozási kiadások 4. a társadalombiztosítás közreműködésével folyósított ellátások 5. központi költségvetési szervek támogatása 6. helyi önkormányzatok támogatása 7. elkülönített állami pénzalapok támogatása 8. nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból eredő kiadások 9. adósságszolgálat, kamattérítés 10. általános tartalék és céltartalék Az államháztartás kiadásai (2011) millió Ft Egyedi és normatív támogatások 211 992 A közszolgálati műsorszolgáltatás támogatása 53 737 Fogyasztóiár-kiegészítés 108 263 Lakásépítési támogatások 129 079 Családi támogatások, szociális juttatások 618 918 A költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok 4 720 350 Az államháztartás alrendszereinek támogatásad 1 922 464 A társadalmi önszerveződések támogatása 3 810 Nemzetközi pénzügyi kapcsolatok kiadásai 0 Adósságszolgálat, kamattérítés 1 101 130 Tartalék 0 Kamat kockázati tartalék 0 Állami vagyonnal kapcsolatos kiadások 622 619 Kormányzati rendkívüli és egyéb kiadások 43 412 Az állam által vállalt kezesség érvenyesítése 29 448 Adósságátvállalás 249 930 Hozzájárulás az EU költségvetéséhez 233 048 Összesen 10 048 200 A központi feladatok szétosztása az adott állam struktúrájától függ A finanszírozás módjai Központi feladatvállalás + Helyi önkormányzati szinten végzett tevékenység (pl. Magyarország, Franciaország, Hollandia, Olaszország, Nagy- Britannia, Japán, stb.) Szövetségi államok szintje (pl. Németország, USA, Kanada, Svájc, Ausztria) probléma: az adott körzetből származó jövedelem adó mekkora hányada maradjon helyben, s a köz-ponti költségvetés, mekkora részt osszon el újra az egyes települések között? Minél nagyobb rész maradjon helyben? (az ott élők jövedelméről van szó) A nagyobb rész újraelosztásra kerüljön? (külön-ben fokozódnának a területi egyenlőtlenségek, a hátrányos helyzetű régiók elmaradása tovább nőne) 5
A finanszírozás módjai Az államháztartás felépítése 1. Központosított modell: a felső szinten meghatározott és leosztott feladatok egy-szerű végrehajtására korlátozódik a helyi szint szerepe, s a forrás előteremtés sem feladatuk 2. Önkormányzati modell: a helyi döntéshozók elhatározásától függő eredmények születnek, amelyhez az erőforrások származhatnak: adókból, állami támogatásokból és egyéb bevételekből 1. Szint Központi költségvetés (~53%) Társadalombiztosítási alapok Egészségbiztosítási Alap (~11%) Nyugdíjbiztosítási Alap (~18%) Elkülönített állami pénzalapok (~3%) 2. Szint Helyi önkormányzati szektor (~15%) TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS A társadalombiztosítás JELLEMZŐI: állami szabályozás jogszabályi működés (kötelezettségek, jogok) szociális kockázatok lefedése nem nyereségorientált tevékenység kötelező jellegű csoportos ekvivalencia elv jellemzi FŐ FELADATAI: Nyugdíjbiztosítás (öregségi; rokkantsági; baleseti; özvegyi; árvaellátás; szülői; baleseti hozzátartozói) Egészségbiztosítás (gyógyító-megelőző ellátások; gyógyászati szolgáltatások; terhességi-gyermekágyi segély; táppénz; baleseti egészségügyi szolgáltatás; baleseti táppénz; baleseti járadék) Szociális jellegű kiadások finanszírozása FŐ BEVÉTELEI: munkáltatók és munkavállalók által fizetett járulékok a társadalombiztosítási vagyonból származó jövedelmek Az államháztartás felépítése ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI PÉNZALAPOK 1. Szint Központi költségvetés (~53%) Társadalombiztosítási alapok Egészségbiztosítási Alap (~11%) Nyugdíjbiztosítási Alap (~18%) Elkülönített állami pénzalapok (~3%) 2. Szint Helyi önkormányzati szektor (~15%) Valamely pontosan meghatározott cél érdekében létrehozott olyan alap, amely az állam egyes feladatait finanszírozza, államháztartáson kívüli forrásokat is felhasznál és jellegéből adódóan az államháztartáson belüli, elkülönített finanszírozást tesz lehetővé (vízügyi, környezetvédelmi, út, stb.) Jelenleg 6 alap létezik: a Nemzeti Foglalkoztatási Alap, a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap, a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap, a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap, a Nemzeti Kulturális Alap, a Bethlen Gábor Alap. 6
Elkülönített állami pénzalapok (III.) Az államháztartás felépítése ELŐNYEI: bizonyos függetlenség a központi költségvetéstől vállalatok és magánszemélyek szívesebben finanszíroznak konkrét célokat a pénzeszközök rugalmasan felhasználhatók irányításuk demokratikus HÁTRÁNYAI: a nyilvánosság elvének teljesülése korlátozott (az országgyűlés csak meghatározott időközönként tudja ellenőrizni a működését) a források elosztásánál nem érvényesülnek megfelelően a gazdasági preferenciák 1. Szint Központi költségvetés (~53%) Társadalombiztosítási alapok Egészségbiztosítási Alap (~11%) Nyugdíjbiztosítási Alap (~18%) Elkülönített állami pénzalapok (~3%) 2. Szint Helyi önkormányzati szektor (~15%) a közösségi funkciók ellátása független a gazdasági helyzettől az állami pénzek kezelése decentralizálódik AZ ÖNKORMÁNYZATOK Az önkormányzatok gazdálkodása Az önkormányzat forrásai az adók mellett az állami támogatások, a saját vállalkozásainak jövedelme és saját kibocsátású kötvények AZ ÖNKORMÁNYZATOK FUNKCIÓI: Közösségi feladatok szervezése és finanszírozása A település gazdasági fejlődésének befolyásolása (infrastrukturális fejlesztések, beruházások) A közösségi feladatok megoldása lehet: Központi (jogbiztonság) Körzeti (oktatás, egészségügy) Helyi (bölcsőde) adóbevételek központi adóbevétel egy része; saját adókivetési jog gyakorlása állami támogatások helyi adók kiegészítése; helyben végrehajtott állami feladatok finanszírozása; ösztönzés bizonyos preferált feladatok ellátására; területi különbségek kiegyenlítése egyéb saját bevételek működésből származó ár-és díjbevételek; vállalkozási bevételek (osztalék, bérleti díj); hitelfelvételből, kötvénykibocsátásból származó bevételek Finanszírozási technikák A KINCSTÁR Alapvetően önkormányzati modell feladatokhoz legközelebb álló szinten történik a döntés Alapvetően központosított modell az állam magára vállalja a feladatokat, jövedelem elvonás központilag Az állami kiadások és bevételek egységes kifizető és beszedő helyének, információs rendszerének, a közkiadások folyamatba épített ellenőrzésének és könyvelésének integrált szerve 7
A költségvetés egyenlege (I.) A költségvetés egyenlege (II.) ha a folyó évben az állam bevételei meghaladják a kiadásait, akkor a költségvetési mérlegben többlet (szufficit) keletkezik, amely a pénzkészlet növekedésében vagy az államadósság csökkentésében jelenhet meg ha a kiadások haladják meg a bevételeket, hiány (deficit) keletkezik, amely az állami pénzeszközöket csökkenti vagy az államadósságot növeli szufficit esetén a költségvetés az aktívák csökkentésével (visszavásárol állampapírokat) vagy a passzívák növelésével (növeli a pénzbetétek arányát) növeli a hitelnyújtási lehetőséget deficit esetén a kereskedelmi bankoknál lévő állampapír állomány megnő a költségvetés egyenlege tehát hatással van a pénzkeresletre és pénzkínálatra, így a kamatlábak alakulására is ( ÁKK) A költségvetés egyenlege Költségvetés nemzetközi összehasonlítása 1. Technikai deficit: bevételek időszakosan folynak be, kiadások folyamatosan merülnek fel rövid lejáratú hitel felvétel 2. Szabályozási deficit: pontatlanul felmért jövedelemszabályozási mérték miatt értékpapír kibocsátása 3. Valóságos deficit: a vállalt feladat elől nem lehet kitérni, de a gazdaság teljesítőképessége nem visel el nagyobb elvonást - tartós forrással, külföldről fedezik GDP-hez való viszonya jelentős szóródást mutat Az újraelosztás függ: a gazdasági fejlettségtől piaci hagyományoktól szociálpolitikai elképzelésektől Magyar Államkincstár Magyar Államkincstár Vezeti a költségvetési intézmények számláit Nettó utófinanszírozást végez előirányzatok alapján Utalja az állami támogatásokat, állami transzfereket Ellenőrzi a kifizetések célját és teljesülését 8
Magyar Államadósságkezelő Központ Magyar Államadósságkezelő Központ Elkészíti a központi alrendszer finanszírozási tervét Állampapírokat bocsát ki, hiteleket vesz fel Elemzéseket, statisztikákat készít Hozamgörbe: állampapírok hozama az átlagos lejárat függvényében Makrogazdasági egyensúlytalansági eljárásban figyelt változók és kritikus értékeik Folyó fizetésimérleg-pozíció a GD P-hez viszonyítva ( 4 százaléktól +6 százalékig) Nettó nemzetközi befektetési pozíció a GD P-hez viszonyítva ( 35 százalék) Reáleffektív árfolyamindex a harmonizált fogyasztói árindex alapján számítva és 35 ipari országhoz viszonyítva (a hároméves változás az euróövezeti országokra ±5 százalék, a nem euróövezeti tagországokra ±11 százalék) Az exportpiaci részesedés (ötéves nominális változás 6 százalék) Fajlagos nominális bérköltségek (hároméves változás, az euróövezeti országokban +9 százalék, a nem euróövezeti tagországokban +12 százalék) Lakásárak (éves változás, az Eurostat fogyasztói árindexéhez viszonyítva 6 százalék) A magánszektor adóssága a GD P-hez viszonyítva (160 százalék) A magánszektor hitelfelvétele (tranzakciós adatok) a GD P-hez viszonyítva (15 százalék) Az államháztartás adóssága a GD P-hez viszonyítva (60 százalék) Munkanélküliségi ráta (hároméves visszatekintő átlag, 10 százalék) Forrás: Neményi-Oblath 2012 Az EFSM jellemzői Európai pénzügyi stabilitási mechanizmus (European Financial Stabilisation Mechanism, EFSM) Hitezési kapacitás: 60 milliárd euró EU költségvetési garanciával Hitelfajta: szigorú feltételek mellett, makrogazdasági kiigazítási program keretében Árazás: Euribor + 292,5 bázispont Érvényes: 2013. június 30-ig EFSF jellemzői Európai pénzügyi stabilitási eszköz (European Financial Stability Facility, EFSF) Effektív hitezési kapacitás: 440 milliárd euró Hitelfajta: szigorú feltételek mellett makrogazdasági kiigazítási program keretében + államkötvény-vásárlás az elsődleges piacon (kivételes esetben) Árazás: Euribor + 247 bázispont + költségek Érvényes: 2013. június 30-ig ESM jellemzői Európai stabilitási mechanizmus (European Stability Mechanism, ESM) Effektív hitezési kapacitás: 500 milliárd euró (az állandó alaptőke 80 milliárd euró lesz) Hitelfajta: szigorú feltételek mellett makrogazdasági kiigazítási program keretében + államkötvény-vásárlás az elsődleges piacon (kivételes esetben) Árazás: a kibocsátási költség + 200 bázispont + 100 bázispont a 3 éven túli hiteleknél Érvényes: 2013. július 1-jétől 9
KÖLTSÉGVETÉSI (FISKÁLIS) POLITIKA Az államháztartás bevételeit (elsősorban adók), kiadásait (állami beruházások) és a deficitet szabályozó irányelvek összességét nevezzük költségvetési politikának (A gazdasági stabilitás elérése érdekében honnan, milyen formában szedje be az állam a bevételeit?) A költségvetési politika általános célja A költségvetési politika általános célja a hosszú távú gazdasági növekedés biztosítása: A gazdaságra jellemző ingadozások keretek közé szorítása fellendülés esetén a felpörgő gazdaság visszafogása; visszaesésnél a kedvezőtlen események hatásainak tompítása A gazdasági növekedésen keresztül a munkanélküliség lehető legkisebb szintre való leszorítása Problémák: csökkenő inflációnál a munkanélküliség nem tartható egyidejűleg alacsony szinten kedvező mértékű foglalkoztatottságnál az árak nőnek (infláció) Stagfláció, amikor a gazdaság stagnál és az infláció növekszik (Mo. 90-es évek első fele) A stabilizációs gazdaságpolitika céljai és eszközei A fenntartható gazdasági növekedés INFLÁCIÓ (Lehető legalacsonyabb) GDP (Stabil gazdasági növekedés) A fenntartható gazdasági növekedés célja, hogy mindkét tényező kedvezően változzon: infláció egyensúly munkanélküliség GDP MUNKANÉLKÜLISÉG (Lehető legalacsonyabb) EGYENSÚLY (Stabil fizetési mérleg) Pl.: Import nő Kereslet miatt a külföldi valuta felértékelődik Nemzeti valuta inflálódik Egyensúly romlik Két tényező változik együtt anticiklikus fiskális politika: (J.M.Keynes: Mindig széllel szemben kell vitorlázni ) recesszió idején laza költségvetési politika Kiadást növelni (kormányzati beruházások) Bevételt csökkenteni (adócsökkentés) fellendülés esetén restriktív (visszafogott) költségvetési politika (minden fordítva) Az állami beavatkozás kezdete Az állami beavatkozás kezdete 1929-1933 túltermelési válság (a klasszikus közgazdaságtan szerint öngyógyító mechanizmusok révén a gazdaság automatikusan kilábal a recesszióból) Say-dogma: minden kínálat megteremti a saját maga keresletét (ha eladok valamilyen terméket a piacon, vagyis kínálatot teremtek, akkor ezt azért teszem, hogy valamilyen más árucikket vásároljak, vagyis keresletet teremtsek) az ellentmondás feloldható a pénz felhalmozási funkciójának ismeretében A munkabér kettős jellege: tulajdonosi szempontból a bér egy a költségek közül lehetőleg alacsony legyen makroszinten vizsgálva a bér az áru-és szolgáltatás megvásárlásához szükséges kereslet egy része => minél magasabb probléma akkor keletkezik, ha az árumennyiség gyorsabban nő, mint a munkabérek összege (az áruk bizonyos hányadára nincs kereslet) 10
A válság további lehetséges okai A válság további lehetséges okai hitel igénybevételével történő tőzsdei vásárlás (árfolyam csökkenéskor jelentős probléma) ezüst értékvesztése az aranyhoz képest (Kína, India vásárlóképessége jelentősen csökkent) az I. világháború európai hatásai (Az újjáépítésben az USA megerősödött, és a stabilizálódás után az európai termelő kapacitásokkal együtt az árumennyiség nagymértékben megnövekedett) 1929. október 29. fekete kedd kisebb kereslet csökkenő árak csökkentett termelés munkások elbocsátása kisebb kiáramló bér további összkereslet csökkenés a probléma fordítva sem feloldható, mert a meglévő árumennyiség is sok, vagyis a termelés továbbnövekedése még alacsonyabb árat eredményez A beavatkozás eszközei John Maynard Keynes: az állam pótlólagos keresletet támaszt, betöltve ezzel kínálat és a kereslet közötti űrt, de ügyelve arra, hogy az árumennyiség ne növekedjen 1933-tól Roosevelt döntése alapján New Deal A beavatkozás eszközei egységnyi pótlólagos állami keresletbővítés a gazdaság egészében multiplikatív módon többszörös bővülést eredményez a hosszú távú gazdasági növekedés elősegítésére a világválság időszakától jellemző az állami beavatkozás és az improduktív III. szektor, vagyis a szolgáltatások térhódítása (Infrastrukturális beruházások, utak, repülőterek, közművek építése, közmunkák alkalmazása, fegyverkezés, hadiipari fejlesztés) 11
A beavatkozás eszközei A beavatkozás eszközei Automatikus eszközök: Munkanélküli segély: recesszió esetén: elbocsátás csökkenő összkereslet segély pótlólagos vásárlóerő kisebb mértékű csökkenés fellendülés esetén: munkaerő felvétel a munkanélküli segély mértékének automatikus csökkenése kisebb mértékű növekedés Progresszív adózás: ha a gazdaság túlfűtött állapotba kerül a pótlólagos jövedelmeknek egyre nagyobb hányadát vonják el (a magasabb jövedelmi sávokban magasabb az adókulcs) elmozdulás a stabilizáció irányába Diszkrecionális eszközök: közmunkák eseti kifizetések; jóléti kiadások adókulcsok változtatása A döntések hosszabb időszakra vonatkoznak (pl. egy autópálya megtervezése és megépítése, stb.), ezért rövid távú egyensúlyhiány esetén nem célszerű a fenti eszközök alkalmazása A beavatkozás eszközei Közhangulat válságban J.M.Keynes: az állam pótlólagos kereslet teremtésével megnöveli a kibocsátást, nő a foglalkoztatott-sági szint és a gazdaság egyre jobban kihasználja potenciális lehetőségeit Milton Friedman: a monetarista iskola hívei szerint a fenti eszközökkel nem érhető el eredmény a gazdaság hosszú távú növekedési pályáján nem lehet változtatni csak önkéntesen vállalt munkanélküliség létezik a kapacitások adottnak vehetők a pénzkínálat bővítése inflációt idéz elő A pénzkínálatot előre kiszámítható módon kell bővíteni, lehetőséget teremtve a hosszabb távú racionális döntések meghozatalához Viccek a neten: Témakörök Monetáris politika Devizapolitika Fiskális politika 12
A fizetési mérleg Devizapolitika Külkereskedelem devizapiac Nemzetközi hitelforgalom A fizetési mérleg definíciója A fizetési mérleg részei A fizetési mérleg és a külső egyensúly Külkereskedelem - devizapiac Külkereskedelem - devizapiac Nyitott- zárt gazdaság (lakosság, vállalatok, áht,külföld) 1. behozatali és kiviteli forgalom hogyan alakítja a valuta keresletét és kínálatát 2. Egyéb nemzetközi pénzáramlások milyen befolyással bírnak Fizetési mérleg: Összefoglalja egy adott időszak nemzetközi kereskedelmi + tőkemozgással kapcsolatos műveletit, könyvelési nyilvántartás formájában Árfolyampolitika: hogyan változik, változtatják a valuta árát és ez milyen hatással van a belgazdasági folyamatokra, a fizetési mérlegre A és B ország kereskedelmi forgalmat A pénze szerint, dollárban számolják el B elad A-nak dollárt kap érte, ez neki nem jó! El kell adnia, hogy jent kapjon érte! A vesz valamit B-től jenre van szüksége! Kialakul a devizapiac! Külkereskedelem - devizapiac Külkereskedelem - devizapiac Devizapiaci egyensúly ha a két ország közötti kereskedelem egyensúlyban van! Kialakul a 150 jen/usd árfolyam, 50 millió USD kereskedelmi volumen mellett Ha az árfolyam 200 jen/usd lenne? Kínálat meghaladná a keresletet! Ha az árfolyam 100 jen/usd lenne? Kereslet haladná meg a kínálatot! USD kereslet A ország exportja (B importja) USD kínálat B ország exportja (A importja) 13
Külkereskedelem - devizapiac Külkereskedelem - devizapiac Miért pont 150 jen/usd az árfolyam? Gazdasági racionalitás! A országban a kókuszdió 120 USD/tonna Belép a külkereskedelem! B országtól is lehet venni! B országban 1 tonna kókuszdió 12000 jen Mi történik, ha az árfolyam 200 jen/dollár? A-béli kereskedő 12000/200 = 60 USD-ért tud vásárolni B-ből kókuszdiót! Mi fog történni? A-ban termelt kókusz iránti kereslet visszaesik lenyomja a 120 dolláros árat Dollárkínálat erősödik a devizapiacon (jen kereslete nő) lenyomja a 200 jen/usd árfolyamot B-ben megnő a kókusz iránti kereslet felmegy a 12000 jenes ár Szép lassan az árak kiegyenlítődnek! A-ban 100 USD lesz a kókusz ára, B-ben 15000 jen, valutaárfolyam pedig = 150 jen/usd Külkereskedelem - devizapiac Nemzetközi hitelforgalom Egy ár törvénye Low of one price (LOOP) Ez minden tradeable termékre érvényes! Vásárló-erő paritás (purchasing power parity): a kialakult devizaárfolyam mellett a külkereskedelmi forgalomban szereplő termékek ára egyenlő a két országban! Big Mac index (lásd később) A és B között szabad a pénzmozgás lehet hiteleket nyújtani, kölcsönt felvenni! A 25 % az éves kamatláb B 16 % az éves kamatláb B befektetők (megtakarítók) elkezdenek A értékpapírokat vásárolni, azaz hitelezni! A értékpapírok iránti kereslet nő árfolyamuk nő kamat csökken B értékpapírok iránti kereslet csökken árfolyamuk csökken kamat nő Kamatlábak kiegyenlítődnek! Nemzetközi hitelforgalom Nemzetközi hitelforgalom Devizapiac: A értékpapír megvásárlásához B befektetőinek USD-re van szükségük (20 millió USD) megnő a dollárkereslet A importja 65 millióra nő A exportja 45 millióra csökken IM X = 20 millió USD! hiány A ország mérlegében! De pont 20 millió USD hitelt kap B országtól! A devizapiac anélkül is egyensúlyban lehet, hogy egy ország importja és exportja megegyezik! 14
A fizetési mérleg definíciója A fizetési mérleg definíciója Egy adott ország külgazdasági kapcsolatainak pénzügyi vetületét mutatja egy adott időszakban flow jellegű A fizetési mérleg statisztika a nemzeti számlarendszer (System of National Accounts - NSA) alapján készül Az SNA rendszer felépítéséhez igazodva folyó és felhalmozási számlákon alapul Egy nemzetgazdaság nettó vagyonának (net worth) változását mutatja Rezidensek nem rezidensek (alapvető gazdasági érdek hova kötődik?) A valóságos tranzakciók több országgal kapcsolatosan realizálódnak, különféle valutanemben. A kimutatás összehasonlíthatósága megköveteli a közös nevező használatát! Mi legyen a kimutatás valutaneme? Ez Magyarország esetében az euró. Mi legyen az alkalmazott árfolyam? Deviza középárfolyam. A fizetési mérleg definíciója A fizetési mérleg Kettős könyvvitel alapú üzleti esemény és annak finanszírozása 2 helyen könyvelődik el (A viszonzatlan pénzmozgások kettős könyvelés szerinti rögzítése transzfer tételekként történik.) 1993-ig: 2 részből állt: 1. Folyó fizetési mérleg 2. Tőkemérleg 1993-tól IMF standard, SNA (nemzeti számlarendszer) harmonizáció: 1. Folyó fizetési mérleg 2. Tőkemérleg 3. Pénzügyi mérleg 4. Nemzetközi tartalékok változása A magyar 1997-től készül így A fizetési mérleg részei A folyó fizetési mérleg A FIZETÉSI MÉRLEG SZERKEZETE I. Folyó fizetési mérleg (1+2+3+4) 1. Áruk 2. Szolgáltatások 3. Jövedelmek 4. Viszonzatlan folyó átutalások II. Tõkemérleg (5+6+7) 5. Kormányzati szektor viszonzatlan tõke átutalásai 6. Egyéb szektorok viszonzatlan tõke átutalásai 7. Nem-termelt nem pénzügyi javak forgalma III. Pénzügyi mérleg (8+9+10) * 8. Közvetlen tõkebefektetések 9. Portfólió befektetések 10. Egyéb befektetések IV.Tévedések és kihagyások egyenlege V. Teljes fizetési mérleg egyenlege (I+II+III+IV) VI. A nemzetközi tartalékok változása * A nemzetközi tartalékok változása nélkül Reálgazdasági tranzakciók (áruforgalom, szolgáltatások), export aktív tétel, külföldi fizetőeszköz beáramlás Tőkebefektetésekhez kapcsolódó - kamat és osztalék jövedelmek Munkavégzésből származó jövedelmeket és a viszonzatlan folyó átutalások (munkavállalók hazautalása, nyugdíj) Egyéb (nemzetközi segélyek, jóvátételek) Közvetlen tételei a makrokeresletnek! 15
A FOLYÓ FIZETÉSI MÉRLEG SZERKEZETE Tőkemérleg I. Folyó fizetési mérleg (1+2+3+4) 1. Áruk 1.1. Általános termékforgalom 1.2. Bérmunka 1.3. Javítás 1.4. A szállítójármûvek által igénybevett üzemanyag és egyéb ellátmány 1.5. Nem-monetáris arany 2. Szolgáltatások 2.1. Építési-szerelési szolgáltatások 2.2. Kereskedelmi szolgáltatások 2.3. Fuvarozás és szállítmányozás 2.4. Idegenforgalom 2.5. Üzleti szolgáltatások 2.6. Technikai és kulturális szolgáltatások 2.7. Kormányzati szolgáltatások 3. Jövedelmek 3.1. Egy évnél rövidebb ideig alkalmazottak díjazása 3.2. Közvetlen tõkebefektetések jövedelmei 3.2.1. Felosztott és átutalt jövedelmek 3.2.2. Újrabefektetett jövedelmek 3.2.3. Magyarországon létrehozott vállalkozások anyavállalattal kapcsolatos hiteleinek jövedelmei 3.2.4. Külföldön létrehozott vállalkozások anyavállalattal kapcsolatos hiteleinek jövedelmei 3.3. Portfólió befektetések jövedelmei 3.3.1. Tulajdonviszonyt megtestesítõ értékpapírok 3.3.2. Kötvények 3.3.3. Pénzpiaci eszközök és pénzügyi derivatívák 3.4. Egyéb befektetések jövedelmei 4. Viszonzatlan folyó átutalások Viszonzatlan tőkeátutalások Nem-termelt, nem-pénzügyi eszközök tulajdonjogának átruházásához kapcsolódó bevételek, kiadások A TÕKEMÉRLEG II. Tõkemérleg (5+6+7) 5. Kormányzati szektor viszonzatlan tõke átutalásai 6. Egyéb szektorok viszonzatlan tõke átutalásai 7. Nem-termelt nem pénzügyi javak forgalma Nem jelentős tétel Pénzügyi mérleg A PÉNZÜGYI MÉRLEG SZERK EZETE Közvetlen tőkebefektetések Portfólió befektetések Egyéb befektetések (Nemzetközi tartalékok) Új elem 2004-től: Közvetlen tőkebefektetésekben már szerepel az újrabefektetett jövedelem is!!! Pl.: győri Audi a megtermelt nyereséget nemnémetországba utalja, hanem újra befekteti Magyarországon. III. Pénzügyi mérleg (8+9+10) * 8. Közvetlen tõkebefektetések 8.1. Külföldön 8.1.1. Részvény és egyéb tulajdonosi részesedés 8.1.2. Újrabe fektetett jövedelmek 8.1.3. Tulajdonosi hitelek 8.1.3.1. Követelések 8.1.3.2. Tartozások 8.2. Magyaror szágon 8.2.1. Részvény és egyéb tulajdonosi részesedés 8.2.2. Újrabefektetett jövedelmek 8.2.3. Tulajdonosi hitelek 8.2.3.1. Követelések 8.2.3.2. Tartozások 9. Portfólió befektetések 9.1. Követelések 9.1.1. Tulajdonviszonyt megtestesítõ értékpapírok 9.1.2. Kötvények 9.1.3. Pénzpiaci eszközök 9.1.4. Pénzügyi derivatívák 9.2. Tar toz ások 9.2.1. Tulajdonviszonyt megtestesítõ értékpapírok 9.2.2. Kötvények 9.2.3. Pénzpiaci eszközök 9.2.4. Pénzügyi derivatívák 10. Egyéb befektetések 10.1. Követelések 10.1.1. Egy évnél nem hosszabb lejáratú 10.1.2. Éven túli lejáratú 10.2. Ta rtozá sok 10.2.1. Egy évnél nem hosszabb lejáratú 10.2.2. Éven túli lejáratú IV.Tévedések és kihagyások egyenlege V. Teljes fizetési mérleg egyenlege (I+II+III+IV) VI. A nemzetközi tartalékok változása A teljes fizetési mérleg egyenlege Folyó fizetési mérleg + Tőkemérleg + Pénzügyi mérleg + Tévedések és kihagyások egyenlege (eltérő adatforrások miatt) A fizetési mérleg egyenlege definíciószerűen = 0 Amit veszünk, ki is kell fizetnünk! Nemzetközi tartalékok A fizetési mérleg egyik legfontosabb komponense, a külső pozíció elemzésének kulcsfontosságú aggregátuma! Miért? Ha a (beáramló tőke kiáramló) < Foly. Fiz. Mérleg deficitje A tartalékokból kell finanszírozni! Tartalék: valuta, arany, speciális hitelkeretek Funkció: - ország fizetési kötelezettségének rendezése - valuta árfolyamának szabályozása Importfedezeti arányként is meghatározzák! 16
Tőkemozgások típusai Tőkemozgások típusai Működő tőke: gazdasági motívum, valamiért fantáziát lát az országban, gyárat telepít, szakmai, stratégiai befektető (FDI) Portfólió tőke: jó befektetési lehetőség, pénzügyi befektető, 10 %-nál kisebb tulajdonrész Kölcsöntőke: szimplán pénzügyi, magasabb kamat miatt itt vesz értékpapírt, itt nyújt hitelt (hosszú vagy rövid lejárat?) Nem mindegy milyen típus! A folyó és a tőkeszektor műveletei között szoros kölcsönhatás és átváltás van. A folyó mérleg pozíciója tőkeműveleteket válthat ki (folyó hiány finanszírozására felvett hosszúlejáratú hitel) A tőkeműveleteknek is van folyó tételekre vonatkozó konzekvenciája (a hitelekre kamatot,a direkt befektetések profitot eredményeznek, az értékpapírokra hozamot fizetnek - ezek, amennyiben elhagyják az országot, úgy a folyó fizetési mérleget terhelik) Egyéb statisztikák Külső egyensúly A külföldi befektetési pozíció: egy meghatározott időpontban egy adott ország nem rezidensekkel szemben fennálló pénzügyi követeléseinek és tartozásainak nagyságát és összetételét mutatja. SNA (System of National Accounts) nemzeti számlarendszer: egy adott gazdaság rezidenseinek tranzakcióit és pozícióit figyeli meg A külső vagy fizetési mérleg egyensúly felborulása: ha az egyes részmérlegek hiányt vagy többletet mutatnak Egyes részmérlegek fontos információkat szolgáltatnak a gazdaságpolitika számára Amennyiben az átváltást a monetáris hatóság, vagy ker. bankok végzik, úgy az hatással van a belföldi pénzmennyiségre is Folyó fizetési mérleg egyensúlya: X-IM=0 Ez a legfontosabb (reálgazdaság működése) Külső egyensúly Külső egyensúly Ha a Folyó Fizetési Mérleg deficites: finanszírozni kell! Tőke kell emeljük a kamatszintet? (belgazdasági veszélyek) Tartósan nem lehet a Folyó Fizetési Mérleg deficites! Alapmérleg: X-M+LTC=0 LTC: kiszámítható, hosszú lejáratú forrás Ma már a lejárat és a kiszámíthatóság között nincs kapcsolat (egy gyárat 1 hét alatt leszerelnek, egy 10 éves államkötvényt bármikor eladhatnak) Teljes devizaáramlás mérlege (likviditási mérleg): X-M+LTC+STCp=0 STCp: rövid lejáratú piaci finanszírozás Szempontok: Ne az abszolút, hanem a relatív Folyó Fizetési Mérleg hiányt nézzük GDP-hez viszonyítva Mekkora az ország adósságállománya? Mekkorák a valutatartalékok? n (hogy hitel megvonása esetén lehessen fedezni az importot) Tudja-e működőtőke-beáramlás finanszírozni? Ha nagy a hiány, valamit tenni kell Árfolyam politika! 17
Árfolyam politika Árfolyam és fizetési mérleg Hogyan változik, változtatják a valuta árát és ez milyen hatással van a belgazdasági folyamatokra, a fizetési mérlegre Mit lehet tenni, ha túl nagy a folyó mérleg hiánya (azaz,ha az IM>X)? Valuta leértékelése! Árfolyam és fizetési mérleg Valóság nem ilyen modellszerű! Elaszticitási elmélet: a leértékelés hatása függ az X/IM keresleti/kínálati rugalmasságoktól Abszorpciós elmélet: az ország felhasználás/termelés arányán kell változtatni, itt a P emelkedése segít a belföldi reálvagyonok csökkentésében Állandó inflációs környezet: folyamatosan le kell értékelni a valutát: Itthon 15 %, külföldön 3 %-os az infláció: versenyképesség romlik! (X csökken IM nő belföldi valuta kínálata nő, árfolyam leértékelődik, lépéskényszer a jegybanknál) Leértékelés segíti az exportot, mert olcsóbb lesz Leértékelés ugyanakkor drágítja az importot! Import áruk drágulása miatt infláció emelkedik! Magasabb infláció emeli a költségeket: 1 üveg ásványvíz költsége (240 Ft) is emelkedik Bokros csomag (1995): 9 százalékos leértékelés Importra nagy vámpótlékot vetettek ki (drágították) Árfolyamelméletek Árfolyamelméletek az árfolyam a nemzeti pénz csereértéke direkt árfolyamjegyzés: pl.: 1 HUF = 0,44 JPY (Egységnyi hazai pénz külföldi pénzben vett ára) indirekt árfolyamjegyzés: pl.: 1 EUR = 255 HUF (Egységnyi külföldi pénz ára hazai pénzben) az árfolyamérték emelkedése a külföldi valuta felértékelődését és a hazai valuta leértékelődését jelenti valutaárfolyam: Ha az árfolyamot készpénzek között értelmezzük devizaárfolyam: Ha az árfolyamot számlapénz átváltásánál alkalmazzuk az árfolyamváltás iránya szerint lehet vételi-, eladási-, középárfolyam (Az irányt a pénzügyi vállalkozás szempontjából értelmezzük) A köztük lévő reláció a következő: Valuta vételi < Deviza vételi < Devizaközép < Deviza eladási < Valuta eladási 18
Árfolyamelméletek Árfolyamelméletek 1. Valuta vételi és eladási árfolyam: a bank valutát vásárol forintért valutát ad el forint ellenében a pénzváltás pénzárama, a vételi és eladási árfolyam közötti marge fedezi a pénzváltás költségeit (Jelentősebb, mint a devizaműveleteké) 3. Deviza eladási árfolyam: a bank valutára szóló követelést ad el számlapénzért (Pl.: Import kiegyenlítése érdekében, a vállalat forint számlapénzét átváltja külföldi számlapénzre és átutalja a külföldi partner számlájára) okai: Hazai és külföldi jegybankpénz tartása, raktározása, biztosítása, elveszett kamat fedezése 2. Deviza vételi árfolyam: a bank valutára szóló követelést vásárol számlapénzért (Pl.: Vállalatok exportárbevételének átváltása forintra) 4. Devizaközép árfolyam: ha nem történik meg a pénzek átváltása, de az elszámolások miatt fontos a különböző pénzeket átváltani (Pl.: mérleg készítés; külföldi devizában nyilvántartott követelések és tartozások; külföldről behozott apport értékének beemelése a mérlegbe; stb.) Árfolyamok fajtái A devizagazdálkodás Rögzített (fix): ha az árfolyamot a jegybank határozza meg, attól eltérni nem lehet csak a törvény keretein belül (kényszerárfolyam) Lebegő: az árfolyamot semmilyen hatósági deklaráció nem köti, csak az adott pénz iránti kereslet és kínálat alakítja ki Kötött: a rögzített és a lebegő árfolyam között helyezkedik el. Van deklarált árfolyam de ettől bizonyos határok között szabadon el lehet térni Devizagazdálkodásnak azokat a mechanizmusokat nevezzük, amelyek meghatározzák a gazdálkodók külföldi fizetőeszközhöz jutásának feltételeit, mennyiségi korlátait és felhasználásának szabályait A devizagazdálkodás típusai Kötött devizagazdálkodás Rögzített árfolyam 1. Kötött devizagazdálkodás: csak egy szervezet birtokolhat jogszerűen valutát és devizát (devizamonopólium) külföldi fizetőeszközhöz jutás csak az adott szervezettől és az általa rögzített árfolyamon lehetséges (kötött pályás devizarendszer) a külföldi fizetőeszközt fel kell ajánlani vételre, a szervezet által rögzített árfolyamon Magyarországon 1929-től 1990-ig fő vonásaiban a kötött devizagazdálkodás volt jellemző. A Magyar Nemzeti Bank gyakorolta a devizamonopólium jogát Piaci (fekete) árfolyam: ha a piaci árfolyam magasabb, mint a hivatalos, akkor mindenki igyekszik a kötött pályán valutához jutni és a piacon értékesíteni nő a folyó fizetési mérleg hiánya és a külföldi eladósodás és csökken a devizatartalékok nagysága ha a hivatalos árfolyam magasabb, mint a piaci, akkor az állam drágábban jut valutához, mint a piacon megtehetné (fordított folyamat játszódik le) 19
Kötött devizagazdálkodás A devizagazdálkodás típusai Előnyök Állam ellenőrizni tud, devizatartalékok nagysága Csökkentheti az árfolyamkockázatot Forró pénzek kikerülnek Sokkok hatása csökken Import, luxuscikkek fogyasztása csökken Hátrányok Fejlettséget, nyitottságok akadályozza Árfolyamkockázat nem szűnik meg Működő tőke leáll Sokkok hatása szétterül minden gazdasági szereplőre Diktatúrában működik 2. Szabad devizagazdálkodás: teljesen szabad devizagazdálkodás esetén mindenki korlátozás nélkül tarthat birtokában külföldi fizetőeszközt és minden esetben, szabadon válthatja át hazai pénzre és viszont feltételezi, hogy az árfolyamot a hazai valuta kereslete és kínálata határozza meg A konvertibilitás A konvertibilitás fajtái Konvertibilisnek nevezzük egy ország pénzét, ha szabadon, kötöttségektől mentesen lehet átváltani más országok fizetőeszközére. 1. Kire vonatkozik? Jegybanki: csak a jegybank számára engedélyezett a szabad átváltás (csak önálló jegybank esetén lehet jelentősége) Belső: a devizabelföldiek számára szabad az átváltás Külső: a devizakülföldiek számára szabad az átváltás (külföldiek számára lehetőség a hazai befektetésre de a tőkejövedelmek szabad átutalása repatriálása is lehetővé válik) A konvertibilitás fajtái A konvertibilitás fajtái 2. Mire vonatkozik? Korlátozott: a konvertibilitás a fizetési mérleg folyó tételeire terjed csak ki (szabad az átváltás az export és az import esetén; a tőkejövedelmet szabadon lehet repatriálni; a tőkemozgás viszont engedélyhez kötött, pl.: külföldi vásárlás vagy hitelezés) Teljes: a konvertibilitás kiterjed a fizetési mérleg összes tételére (a tőkemozgások is kötöttségektől mentesek) stabil gazdaságok 3. Törvényekkel alátámasztott-e? De facto: a konvertibilitást hivatalosan nem deklarálták, de nem büntetik a hazai és a külföldi pénzeszközök cseréjét (a kialakult szürke árfolyam a konvertibilitás bevezetésekor az egyensúlyi árfolyam meghatározásának bázisa lehet) De jure: jogilag deklarált és engedélyezett konvertibilitást jelent Részleges: a fizetési mérleg forgalmának meghatározott arányára terjed ki (a konvertibilitás felé vezető átmeneti időszakra jellemző) 20