Térképek és mérés pontok. A térképek csoportosítása. NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM ERDŐMÉRNÖKI KAR Erdőmérnök Szak Dr. Bácsatya László GEODÉZIA II. Kézrat Sopron, 2002.
2 A térképek csoportosítása Lektor: Dr. Bánya László tudományos osztályvezető a műszak tudomány kanddátusa A kadásért felelős a Nyugat-Magyarország Egyetem Erdőmérnök Karának dékánja. Megrendelve: 2002. november.
Térképek és mérés pontok. A térképek csoportosítása. 3 5. Térképek és mérés pontok 5.. A térképek csoportosítása Mnt tudjuk, a Földön (a felszínen, a felszín alatt, ll. felett) végzett és matematkalag feldolgozott geodéza méréseket részben a dokumentálás, részben a később rendkívül sokrétű felhasználás céljából térképen ábrázoljuk. Szó szernt értelemben a térkép a térnek a képe, a valós vlág modellje, olyan síkbel alkotás, amely a háromdmenzós vlágot, lletve azzal kapcsolatban álló anyag, vagy elvont dolgokat generalzáltan, különböző mértékű kcsnyítésben ábrázolja. A generalzálás olyan eljárás, amelynek eredményeként előállított térkép termék ugyanazt az nformácótartalmat kevesebb adattal fejez k. A síkban kell megoldanunk a harmadk dmenzónak, a magasságnak az ábrázolását s. A kcsnyítés mértékét a 2.2. fejezetben térkép méretaránynak neveztük, a térkép hossz és a vetület hossz hányadosaként értelmeztük és M-el jelöltük. A méretarányt törtszámmal fejeztük k, ahol a tört számlálójában, a nevezőjében pedg a kcsnyítés mértékét kfejező a továbbakban a -val jelölt méretarányszám áll. Jelölése :25000, vagy /25000, általánosságban :a, vagy /a. A 2.2.3. fejezetben, a magyarország vetület rendszerek és szelvényhálózatok tárgyalásánál már láttuk, hogy a méretarány és a méretarányszám egymással fordított arányban vannak, nagyobb méretarányszámhoz ksebb méretarány tartozk és fordítva. Az M = :25000 méretarány tehát ksebb, mnt az M = :0000. A térkép a magas szntű geodéza mérés és számítás munka rajz értékelése, végső terméke akkor, ha a mért és feldolgozott eredmények, a síkrajz és a domborzatrajz eleme közvetlenül kerülnek rá a térképre. E térképek az ún. felmérés térképek, méretarányuk :500 és :0000 között van. A térkép síkrajza az ábrázolt objektumok vetület síkra vetített és a méretarány szernt ksebbített alaprajza. A térkép domborzatrajzán a domborzat elemenek síkba vetített képét értjük (a térkép ábrázolásról részletesen a 8. fejezetben lesz szó). Az :500, :000, :2000, :4000 méretarányú térképeket Magyarországon földmérés alaptérképeknek, az :0000 méretarányú felmérés térképeket topográfa alaptérképeknek nevezzük. A földmérés térképek elődjenek, az ún. kataszter térképeknek méretaránya :440 és :2880. Ezekkel az ún. öl rendszerű térképekkel a 2.2.3.. fejezetben már találkoztunk. Az :500 és :0000 között méretarányú térképek készítése, kezelése, a készítéssel, tárolással kapcsolatos szabályok és szabványok kdolgozása jelenleg a magyar állam földmérés, ezen belül elsősorban a Földmérés és Távérzékelés Intézet (FÖMI) feladata, a Földművelés és Vdékfejlesztés Mnsztérum felügyelete alatt, az :0000 - nél ksebb méretarányú térképekkel kapcsolatos feladatokért a Magyar Honvédség Térképészet Hvatala (MH TÉHI) felel, a Honvédelm Mnsztérum felügyeletével. A földmérés alaptérkép az egész ország területére kterjedő, általános tervezés feladatok megoldására, lletve az ngatlan-nylvántartás alapjául szolgáló, a tereptárgyakat, a növényzetet, a közgazgatás beosztást, a különböző tulajdonjogú földek gazdálkodás határvonalat s ábrázoló, állam ellenőrzéssel készült eredet felmérés térkép. Ks példányszámban egyed felhasználásra készül, s a földhvataloknál szerezhető be. A könnyebb kezelést a földmérés alaptérképek :0000 méretarányú átnézet térképe segítk elő, amelyek az ábrázolt területeket áttekntő módon, szűkített tartalommal tüntetk fel. A földmérés térképeken, ha szükséges, a domborzatot s ábrázolják. A topográfa alaptérkép sík- és domborzatrajzot ábrázoló, közgazgatás, tervezés, védelm, vagy egyéb célokra készülő, terep tájékozódásra s alkalmas felmérés térkép. A topográfa alaptérképből, esetleg más térkép anyagokból megfelelő összevonás, mnősítés és cél szernt kválasztás (generalzálás) útján létrejött, az egyes tereptárgyakat kemelten
4 A térképek csoportosítása egyezményes jelekkel (8.3. fejezet) feltüntető térképet levezetett topográfa térképnek nevezzük. A topográfa alaptérkép és a levezetett topográfa térkép sokszínű, nagyobb példányszámban, térkép sokszorosítás útján készül. Jelmagyarázatot és, a lejtésvszonyok megállapítása céljából, ún. lejtőalap-mértéket (8.3.2. fejezet, 8.3.. ábra) tartalmaz. A topográfa térképek méretaránya :0000 és :200000 közé esk. A földmérés és topográfa alaptérképek szabatosak, pontosak, a térkép pontok, vonalak helyzete a rajzolás méretarányában mntegy 0, mm megbízhatóságú. A földmérés és topográfa alaptérképek tartalmuk teljessége és pontossága, de legfőképpen mérethelyessége révén, kndulás alapul szolgálnak a ksebb, rtkábban hasonló méretarányú, közhasználat célú térképek előállításához. A közhasználat célra készült térképek részben áttekntésre, részben az egyes felszín részek, tárgyak összefüggésenek tanulmányozására és elgazodásra, valamnt ágazat (pl. erdészet, környezetvédelm, stb.) célú tervezésre nyújtanak lehetőséget. Méretarányuk :0000 - től egészen az : több mlló méretarányú térképekg terjedhet. Ezek a geodézától már a méretarány csökkenésének mértékében mnd távolabb eső alkotások, mnd kevésbé és kevésbé fognak emlékeztetn az eredet geodéza alapra. Közülük sokat már nem s teknthetünk térképnek, annyra nélkülöznek mnden pontosságot. A közhasználat célú térképek között megkülönböztetjük a földrajz és a cél-, vagy tematkus térképeket. A földrajz térképek a teljes földfelületet, vagy annak valamlyen nagyobb részét (kontnens, ország, országrész) ábrázolják egyezményes térképjelekkel. A földrajz térképek feladata, hogy megmutassák a különféle természet és társadalm jelenségek földrajz elhelyezkedését, térbel kapcsolatát, fejlődésüket, változásukat jellemző feltételeket. E célnak megfelelő a méretarányuk s, :200000, ll. ksebb. A cél-, vagy tematkus térképek az alaptérképek átalakítása, összevonása, egyszerűsítése, s a témának, a célnak megfelelő kegészítése útján jönnek létre, az ország nemzetgazdaság érdekenek megfelelően, beleértve az alap- és középszntű oktatást s. Ilyen tematkus térképek például a katona térképek hegy- és vízrajz térképek mezőgazdaság térképek közműtérképek ngatlan-nylvántartás térképek stb. A tematkus térképek méretaránya a céltól függően változó, rendszernt :0000 és ksebb. Rendkívül változatosságukat szemléltetk Klnghammer - Papp-Váry Földünk tükre a térkép (983) című könyvükben. Az erdészet ágazat gazdálkodás és egyéb feladatanak megoldását s egy egész sor térkép segít elő. Az erdőtérképek alapja az :0000 méretarányú üzem térkép, amelyre alapozva, többek között az alább térképeket használják, ll. állítják elő: erdőállomány-gazdálkodás térképek terület-nylvántartó térkép állománytípus-térkép fahasználat terv- és nylvántartó térkép erdőművelés terv- és nylvántartó térkép talajtípus-térkép erdészet áttekntő és átnézet térképek Az erdészet térképek tartalmát, készítésük előírásat az Erdőterv Útmutató Térképészet feladatok című része szabályozza. Az Állam Erdészet Szolgálat 52/2000 sz. főgaz-
Analóg és dgtáls térképek 5 gató utasítása - amellett, hogy, mnt láttuk a 2.2.3.. fejezetben, az EOTR szelvényezést írja elő - a dgtáls üzem térkép (dgtáls alaptérkép) kötelező, rajz (geometra) és névrajz elemeket összefoglaló tartalmát lletően s részletes útmutatással szolgál. Másfajta csoportosítását kapjuk a térképeknek, ha az ábrázolt, ll. elemezn kívánt földfelület nagyságából ndulunk k. Ebből a szempontból megkülönböztetünk globáls, regonáls és lokáls térképeket (5... ábra). globáls regonáls lokáls 5... ábra: Globáls, regonáls és lokáls térképek 5... Analóg és dgtáls térképek Megkülönböztetünk analóg és a dgtáls térképeket. Az analóg térképek papírra, vagy mérettartó anyagra (asztralon lapra, fólára) készülnek, a dgtáls térképeket a számítógépek háttértárolón kódolt formában tárolják. A dgtáls térkép olyan számítógépes adatállomány, amelynek a felhasználásával megfelelő eszközökkel (rajzgép, plotter) előállítható az analóg térkép. A jelenleg előírások az új térképek készítését dgtáls formában írják elő, a készítés szabályat a Földmérés és Távérzékelés Intézet (röv. FÖMI) DAT - (dgtáls alaptérkép) szabályzata 2 foglalja össze. Az erdészet térképek dgtáls formában történő előállítását a DET (dgtáls erdészet térkép) szabályzat mutatja be, amely a Sopron Egyetem (ma: Nyugat-Magyarország Egyetem) Földmérés és Távérzékelés Tanszékének és a DgTerra BT. nek közös munkája. Az analóg térképeket (az ország túlnyomó részéről lyenek állnak rendelkezésre) folyamatosan dgtalzáln kell, am hosszadalmas, nem könnyű feladat. A számítógép háttértárolóján tárolt és a kezelés dejére a memórába behívott dgtáls térkép megfelelő hardver és szoftver montor, dgtáls rajzgép brtokában analóg formában, a kívánt méretarányban megjeleníthető. A dgtáls térképek fogalomkörében módosulnak az előző részben mondottak: A dgtáls térkép méretarány-független. A méretarány-függetlenség alatt azt értjük, hogy az analóg ábrázolással ellentétben a térkép adatok sűrűségének nem fzka (rajz) korlátok (pl. a 0, mm-ben korlátozott rajz megbízhatóság határ), hanem a számítógépes grafkus megjelenítés szempontjából kalakított ésszerűség szab határt. Utóbbt befolyásolja a térkép olvashatósága, a jelkulcs és a térkép összevonások (generalzálás) mértéke. A megbízhatóság a dgtáls térkép esetében elméletleg tetszőlegesen nagy lehet. Utóbbn azt értjük, hogy a dgtáls térképet kzárólag a geodéza mérések és számítások hbá terhelk, az éppen aktuáls számítógépes analóg megjelenítés méretaránya nem. Ezért a dgtáls térképek esetében a méretarány helyett célszerű bevezetn az adatsűrűség fogalmát. Útmutató a dgtáls üzem térkép készítéséhez és mntaállományahoz, ÁESz, Budapest 2000. 2 DAT. Szabályzat: Dgtáls alaptérképek tervezése, előállítása, felújítása, adatcsereformátuma, dokumentálása, ellenőrzése, mnőségellenőrzése, htelesítése és állam átvétele. Földművelésügy Mnsztérum, Földügy és Térképészet Főosztály, 996.
6 Enttások, objektumok és a GIS Mnd a méretarány-függetlenség (vagys a tetszőleges térkép adatsűrűség), mnd az elméletleg korlátlan ábrázolás megbízhatóság khasználása csak egy számítógépes térkép adatbázsban lehet optmáls, amely a térkép rajz, esetleg mnmáls mértékű szöveges nformácón túl az adott térkép elemekhez rendelt tetszőleges mennységű numerkus és szöveges nformácót (az ún. attrbútumokat) s tartalmaz. 5..2. Enttások, objektumok és a GIS A (dgtáls) térképnek, mnt a valós vlág modelljének az előállítása az alább lépésekben hajtható végre: a valós vlág jellemzőnek cél, tematka szernt kválasztása a jellemzők enttástípusok szernt csoportosítása a bonyolult vonalak egyszerűsítése az adott méretarányban ks mérete matt nem ábrázolható, de számunkra fontos tárgyak jelkulcsokkal való megjelenítése. Az enttás a valós vlág alapegysége, amely hasonló jellegű alapegységekre tovább már nem bontható. Pl. egy város enttás abban az értelemben, hogy egyes része bár lehetnek kerületek, lakónegyedek, utcák, stb., de ezek a részek már nem teknthetők városnak, de pld. egy erdő nem enttás abban az értelemben, hogy egyes része s erdőnek teknthetők. Az enttások lehetnek: ténylegesen létező tárgyak, földrajz értelemben tereptárgyak (fák, utak, folyók) önkényesen defnáltak (művelés ág) események (csőtörés, tarvágás, gyérítés) dőben változóak (ózonlyuk) valóságban nem létezőek (a magasság ábrázolására használt szntvonal) Az enttástípus hasonló, azonos módon megjelenő és tárolandó jelenségek csoportja, amely fogalm keretet teremt a tárgyak, jelenségek általános sznten való leírására. Enttástípusok pl. az utak, folyók, domborzat, növényzet. Az objektum valamely enttás egészének vagy részének számítógépes reprezentácója. Ebben az értelemben az adatbázs az objektumok helyzet és leíró adatanak összessége, amelyeknek megválasztása elsősorban a létrehozandó rendszer felbontásától és céljától függ. A felbontás az előző pontban említett adatsűrűséggel hozható párhuzamba: az :000 földmérés alaptérképen az adatsűrűségnek k kell terjedne a házak alaprajzát alkotó pontokra, egy :0.000 méretaránynak megfelelő adatsűrűséghez már csak a házak nagyobb csoportja, még ksebb méretaránynak megfelelő adatsűrűséghez a kerület, vagy a város tartozk. Igen ks méretarányú térképen (pl. :500.000) az adatsűrűség a ksebb települések pontként, a nagyobb városok kontúrként való ábrázolását jelent. Az objektumok lehetnek: 0-D: 0 dmenzós objektumok, a pontok: helyük van, de kterjedésük nncs (geodéza kő, fúráshely, forrás) -D: dmenzós objektumok, csak hosszúságuk van. Lehetnek: két, vagy több egydmenzós objektum kombnácó vonalak: utak, nyladékok, patakok 2-D: 2 dmenzós objektumok, két rányban terjednek k. Lehetnek: polgonok: legalább három, dmenzós vonallal határoltak területek: házak alaprajza, erdőrészlet, zónák A polgonok vonalas hálózatot alkotnak, pontokból és vonalakból állnak (úthálózat, távközlés hálózat, nyladékhálózat).
Enttások, objektumok és a GIS 7 5..2. ábra: 3 dmenzós objektumok 3-D: 3 dmenzós objektumok, a felületek (terepfelszín, domborzat), testek (épület, bányajárat). A felületek és testek tárolás, kezelés és megjelenítés szempontjából előforduló absztrakcó (5..2. ábra): 2D: vízszntes vetület 2D + D: vízszntes vetület + szntvonalak 2,5D: vízszntes vetület + a magasság ktüntetett pontokban leíró adatként (kótás ábrázolás) 3D: szntvonalak, felületmodell, testmodell. Az azonos jellegű (típusú) objektumok csoportját objektum osztálynak nevezzük. Az ugyanazon objektum osztályba tartozó objektumok azonos enttásosztályt reprezentálnak. A GIS a dgtáls térképet tehát nem rajz, hanem számítógépes adatbázs formájában tárolja, a cél szernt kválasztott különböző enttástípusok (tematkák) fedvények (rétegek, angolul: layer) formájában jeleníthetők meg (5..3. ábra), az egyes rétegek között különböző műveletek végezhetők. A lehetséges tematkák száma megegyezk a rétegek számával. Utóbbt a rendszer tematkus dmenzójának nevezzük. Egy környezetvédelm GIS tematká lehetnek (Detrekő-Szabó, 994, 45. old., a tematkus dmenzó = 4) : talajállapot antropogén hatások növényzetállapot levegőállapot. A GIS szempontjából nagyon fontos a térképek csoportosítása tónusos és vonalas térképekre. A tónusos térkép (foto-, vagy ortofototérkép) a fotogrammetra és távérzékelés eredménye, lég- és űrfelvételek alapján készül, a felvételhez választott elektromágneses spektrumtartománytól és a felbontástól függő részletességgel modellez a valós vlágot, a vonalas térkép a földfelszín dszkrét pontjanak a felmérő személy szubjektív szelekcója szernt föld geodéza felmérésén alapul, az objektumokat szmbólumokkal és határvonalakkal ábrázolja. A GIS-ben a tónusos térképnek a raszteres adatmodell, a vonalas térképnek a vektoros adatmodell felel meg (5..4. ábra). Mnt látjuk, a dgtáls térkép esetén a térkép kfejezést az adatmodell kfejezéssel váltottuk fel. A raszteres és vektoros adatmodellekre a 8..2. fejezetben térünk vssza.
8 A térképezés mérés pontrendszere 5..3. ábra: A valóságot tematkus rétegekkel modellezzük, a tematkus dmenzó tt = 6 Elem Dgtáls Raszter Analóg Dgtáls Vektor Analóg Pont Pxel x, y koord. Vonal Pxel x,y koord. sorok Polgon Pxel Zárt x, y koord. sorok 5..4. ábra: A raszteres és a vektoros adatmodell 5.2. A térképezés mérés pontrendszere A geodéza mérések célja mnt tudjuk - a térképezés célja szernt kválasztott objektumok helyének, alakjának, méretenek meghatározása. E művelet végzéséhez smernünk kell az objektumok közvetlenül térképezendő alakjelző pontjat. Ezen alakjelző pontok neve részletpont. Ezeket többnyre a természet, vagy az ember építő tevékenysége maga jelöl k, mnt pld. patakpart, a házak, létesítmények sarokpontja. Kvételesen szükség lehet a részletpontok deglenes megjelölésére. Például, erdőrészlet, újulat határok térképezésekor a részlethatárok jellemző pontjanak a helyét célszerű legalább a mérés dőtartamára - valamlyen módon megjelöln.
A térképezés mérés pontrendszere 9 Ha függetlenül attól, hogy részletpontjankat maga a természet, vagy m jelöltük k - mérésenket úgy akarnánk elvégezn, hogy egymásután mérnénk fel a térképen ábrázoln kívánt részterületeket és ezekből akarnánk összeállítan a térképünket, akkor az elkerülhetetlen mérés hbák matt a részleteket nem tudnánk egységes egésszé összelleszten. Ezért feltétlenül szükséges, hogy a részletpontok mérését egy magasabb rendű mérés előzze meg, amely szlárd keretül szolgál, s amely keretbe mérésenket be tudjuk lleszten. Ezeket a magasabb rendű pontokat alappontoknak nevezzük. Az alappontok általában nem jelölnek meg részlethatárokat, szerepük a készítendő térkép szempontjából kzárólag eszme, csak a tovább mérések céljat szolgálják. Az 5.2.. ábrán bemutatott térképrészleten például a A, B, C, ll. a 0- től 07-g számozott pontok alappontok, vannak részletpontjank, amelyek brtokhatárokat jelölnek, lyenek az ábrán -től 6-g terjedő határdombok, 7-től 9-g számozott határkövek, 0-től 2-g számozott határoszlopok. Vannak pontjank, amelyeken a természetben nncsenek mérés jelek, ezeket csak a mérés tartama alatt jelöljük meg. Ilyenek a 3-33 szántó határpontok, vagy a 3-6, folyóvíz partját megjelölő pontok, vagy az épületek sarokpontja. 7 9 0 2 B 00 3 8 33 3 32 0 4 03 02 5 05 04 4 C 6 5 06 3 07 A 2 5.2.. ábra: Alap- és részletpontok Az alappontok közül az A, B és C jelűek láthatóan fontosabbak a térképezés szempontjából, mnt a 0-07 jelűek, hszen meglétük láthatóan szükséges utóbbak meghatározásához. Az A, B és C pontok felsőbb -, a 0-07 pontok alsóbbrendű alappontok, meghatározásuk során herarcha érvényesül: először az A, B és C, majd rájuk támaszkodva a 0-07 alappontokat kell meghatározn. A részletpontoknál egymásra épülő herarcha nncs, de ábrázolásuk fontossága, az ún. rendűség szempontjából szntén megkülönböztetjük ezeket. Az alappontok és a részletpontok együttes rendszere a térképezés mérés pontrendszere. A részletpontok meghatározása az alappontokra támaszkodva történk, s utóbbak a később térképezés célját s szolgálják. Ezért az alappontokkal szemben mnd azok megőrzése, mnd pedg pontossága szempontjából nagyobb követelményeket támasztunk. Az alappontok megőrzése a pontok helyének állandó megjelölését, ún. állandósítását kívánja meg, a pontosságról megfelelő műszer, mérés eljárás megválasztásával gondoskodunk. A hagyományos geodéza mérések során az alappontok összelátásának bztosítására, ún. deglenes pontjelölésről s gondoskodnunk kell. A GPS mérésekhez nncs szükség az egyes pontok összelátására, s így az deglenes jelölésre sem. Az alappontok csoportosítása területén különbséget kell tennünk a hagyományos geodéza és a GPS mérésekkel létesített alappontok között. A hagyományos geodéza méréseknél és számításoknál a nagyból a kcs felé haladás elvét követjük. Első lépés az országos alapponthálózat létrehozása, tekntet nélkül a részletpontok meghatározásának feladatara. Ezt követ az országos hálózat olyan mértékben való sűrítése, amely a részletpontok meghatározását, azaz a közvetlen térképezést lehetővé tesz. Végül a részletpontok meghatározása, s ennek alapján a térképezés következk. A hagyományos országos alapponthálózat pontjat (az alappontokat) a már említett herarcha matt a köztük lévő távolság és meghatározásuk pontossága függvényében rendekbe soroljuk. Elfogadott elv, hogy a magasabb rendű hálózatot hbátlan kndulásul elfogad-
0 Vízszntes alappontok jelölése va, az alacsonyabb rendű hálózatot ebbe llesztk bele. Ennek megfelelően beszélünk első-, másod-, harmad- és negyedrendű hálózatról. Az első-, másod- és harmadrendű hálózatot öszszefoglaló néven felsőrendű hálózatnak nevezzük. A részletpontok közvetlen meghatározására a tovább alappontok létesítése ötödrendű alappont-sűrítéssel, lletve a felmérés alappontok meghatározásával történk. A negyed és ötödrendű, valamnt a felmérés alappontok alkotják az alsórendű hálózatokat. A geodézában hagyományosan a vízszntes és a magasság fogalmak az alapponthálózatoknál élesen elkülönülnek (2... ábra). Ezért külön vízszntes és külön magasság alappont-hálózatot hoztak létre: az Egységes Országos Vízszntes Alappont-hálózatot (EOVA) és az Egységes Országos Magasság Alappont-hálózatot (EOMA). A kétfajta hálózat létesítésekor az alappontok állandósítás módjanak megválasztásánál s teljesen elkülönülő szempontok érvényesülnek. A GPS alappont-hálózatnál az együttes háromdmenzós helymeghatározás, a 3Dgeodéza következtében - a hálózat herarcha, a GPS alappontok egymásra épülése nem érvényesül, így tt rendűségről nem beszélhetünk. Így érvényüket veszítk a vízszntes és magasság alappontokkal szemben támasztott állandósítás követelmények s. Más kérdés, hogy az Országos GPS Hálózat (OGPSH) kalakításakor jórészt már meglévő vízszntes alappontokat használtak fel. 5.2.. Vízszntes alappontok jelölése A vízszntes alappont-hálózatban végzett geodéza mérések szempontjából bármely pont megjelöltnek teknthető akkor, ha előállítunk egy olyan függőleges egyenest, amely keresztülmegy a szóban forgó ponton, lletve a függőleges egyenesen tetszőleges magasságban jelölünk meg egy pontot. Mnt említettük, az alappontok jelölése lehet állandó és deglenes. 5.2... Vízszntes alappontok állandósítása Az alappontok állandósítása alatt azok végleges megjelölését értjük. Célja a pontok fennmaradásának bztosítása azért, hogy azokat később, esetleg évek múlva végrehajtandó méréseknél s felhasználhassák. A vízszntes alappontokat lehetőleg vegetácóval kevéssé fedett, kemelkedő helyeken kell elhelyezn, egymástól különböző távolságban aszernt, hogy hányadrendű alappontról van szó. Az alappontok végleges megjelölése mndg több pontjelből áll: központos, bztosító föld alatt jel központos föld felett jel őrpontok. A föld alatt jel vagy jelek célja a pont megsemmsülésének megakadályozása, (a megsemmsült föld felett jel helyreállítása) arra az esetre, ha a föld felett jel a társadalom felszín tevékenysége (mezőgazdaság művelés, útburkolat javítás, csőfektetés stb.) a tényleges pontjelölés fennmaradását veszélyeztet. Az őrpontok szntén föld alatt jelek, amelyektől a pont távolságát pontosan lemérk.
Vízszntes alappontok jelölése 5.2.2. ábra: Őrpontok Az országos alappont-hálózat pontjanál föld alatt központos, bztosító jelként 30cm*30cm*20cm vagy 20cm*20cm*0cm méretű furatos fémcsappal ellátott betonkövet használnak, amelyre védőtéglát helyeznek el. Alsóbb rendű méréseknél a betonkövet keresztvéséses tégla helyettesít. Az állandósítás építés munkának végzésekor alapvetően fontos, hogy a föld alatt és a föld felett jelek egy függőlegesben legyenek. Ennek a beállítását zsnórállás és zsnóros függő segítségével végzk. Egy egyszerű módját a 5.2.3. ábrán szemléltetjük. Az országos alapponthálózat alappontjanak állandósítását szabályzatok írják elő. Így pld. a negyedrendű pontokat a 5.2.4. ábrán vázolt rajz szernt kellett állandósítan. Az őrpontok száma rendszernt 4, amelyeket célszerűen úgy helyeznek el, hogy az őrpontok alkotta négyszög átlónak metszéspontja jelölje k a pont függőlegesét (5.2.2. ábra). Az állandósítás módja a pont rendűségétől és az állandósítás helyétől függ. Külterületeken hazánkban az állandósítás sznte kzárólag kővel történk. A kő anyaga beton, ll. vasbetétes beton. Az alkalmazott kőméretek 25cm*25cm*90cm, 20cm*20cm*70cm és 5cm*5cm*60cm. Gyeptégla- vagy kőburkolat Keresztvésés vagy csap 20 x 20 x 60 cm betonkő 5-0 cm HP munkagödör 00 cm 60 cm döngölt föld 25-30 cm HP 978 25 x 25 x 90 cm betonkő csappal 20 cm 20 x 20 x 0 cm betonkő csappal védőtéglával lefedve 5.2.4. ábra: Negyedrendű alappont állandósítása Hurokkal ellátott zsnór föld függő cövek 0 cm a függő helyzete a föld alatt jel elhelyezése után föld alatt jel (betontömb v. tégla) 5.2.3 ábra: Vízszntes alappont állandósítása zsnórállás felhasználásával A negyedrendű alappontok állandósítása lakott területen kívül 25cm*25cm*90cm-es, oldalán HP (háromszögelés pont) betűkkel és évszámmal ellátott kővel történk. A földalatt jel 20cm*20cm*0cm méretű betonkő. A létesített negyedrendű pontokat a mérések befejezése után ún. pontvédő berendezéssel látták el. A negyedrendű hálózat mérését már befejezték, természetesen a pontok fennmaradtak. Ha valak használja ezeket, a pontvédő berendezést lebonthatja, sőt, a pontos mérésekhez erre szükség s van (többnyre nagyon nehéz műszerrel a pontvédő berendezés tetején felálln). A mérés befejezése után a pontot helyre kell állítan.
2 Vízszntes alappontok jelölése Beépített területen az alappontokat szlárd burkolaton leggyakrabban vascsappal állandósítják (5.2.5. ábra). 6 cm Külső bztosító pontjelölésként ún. őrcsapokat alkalmaznak, amelyeket a közel házak lábazatába ágyaznak, s mérk a pontok és az őrcsapok távolságát. Különleges célú vzsgálatokhoz téglából, vasbetonból épített, mntegy 20 cm magas négyzet keresztmet-,5 cm szetű hasábokat, ún. plléreket alkalmaznak. Általában ezeket s ellátják föld alatt jellel. A pllér felső lapján 8,5 cm szntén furatos csapot helyeznek el, amelyhez a műszert műszeralátéttel (pllérállvánnyal) csatlakoztatják. A vízszntes alappontok megválasztásakor fontos szerepük van a nem geodéza célra épített különleges 5 cm pontjeleknek. Ilyenek a templomtornyok és a gyárkémények. Előbbeket az országos alappont hálózatban, 5.2.5. ábra: Állandósítás vascsappal utóbbakat legfeljebb alsórendű méréseknél használják. E pontjeleken műszerrel többnyre nem lehet felálln, nkább rányzott jelként hasznosítják. A jeleket csak előírás szernt lehet rányozn, mást rányzunk a vízszntes és mást a magasságméréseknél (5.2.6. ábra). Ha álláspontként akarjuk használn, mellettük többnyre csak külpontosan lehet felálln (4..46., 4..47, 4..62. ábrák). 5.2..2. Vízszntes alappontok deglenes jelölése Az alappontok deglenes megjelölésének célja a pontok megjelölése a mérés dőtartamára, egyrészt azért, hogy a pont helyét a felszínen rögzítsük, másrészt, hogy a pontot távolról s láthatóvá tegyük. A felmérés alappontokat általában nem állandósítják, a mérés dőtartamára deglenesen cövekkel jelölk meg (5.2.7. ábra). A cövek mntegy 5-8 cm átmérőjű ágfából készül 20-25 cm hosszúságban. Az alsó végét khegyezk. A megjelölendő ponton a talajba annyra verk be, hogy talaj szntjéből csak -2 cm-re álljon k. A pontot a cövek felső lapján egy bevésett kereszttel, vagy egy ksfejű szeggel jelölk meg. Mvel a mérést többnyre a megjelöléssel nem egy dőben végzk, a terepen a cöveket meg kell találnunk. magasságlag vízszntesen Vízszntesen és magasságlag 5.2.6. ábra: Különleges pontjelek vízszntes és magasság értelmű rányzása E célból, a mérés tervezett haladás rányában, jobb kéz felé, a cövektől mntegy 5-20 cm távolságban egy jelzőkarót (5.2.7. ábra) vernek. A jelzőkaró 30-35 cm hosszúságú, ágfából készül, erre írják rá, célszerűen zsírkrétával, a pont számát. Jól használható jelzőkarónak a zsndely. Belterületen, aszfalttal burkolt területen, az deglenes megjelölés HILTI szeggel történhet. A pont számát festékkel a szeg mellett kell feltüntetn. Ha a pontra mérünk, azt mnd a cövek, mnd a szeg esetében (ktűzőrúddal) kell megjelöln (4..2.. fejezet, 4..26. ábra). Az deglenes pontjelölések közé tartoznak a geodéza műszerek különleges kegészítő berendezése s (jeltárcsák, przmák, 4..2.2. fejezet).
Vízszntes alappontok jelölése 3 Sp 6 5.2.7. ábra: Cövek és jelzőkaró 5,00 m szárnydeszka jelrúd Az deglenes jelölések módja függ a pont rendűségétől. A IV. és V. rendű alappontoknál a pontok láthatóvá tételére az alább deglenes pontjelöléseket használják (5.2.8. és 5.2.9. ábrák): 0,70 m a) jelrúd b) trpód c) árbóc 5.2.8. ábra: Ideglenes pontjelek az alsórendű vízszntes hálózatban jelrúd (5.2.8a. ábra) bpód trpód (5.2.8b. ábra) árboc (5.2.8c. ábra) tetőjel (5.2.9a. ábra) egyszerű gúla (5.2.9b. ábra) létraállvány. 0,5 m 0,6 m 9 6 fekete doboz gúlafő 3,0 m zsaludeszkák 5.2.9. ábra: Ideglenes pontjelek az alsórendű vízszntes hálózatban a) tetőjel b) egyszerű gúla A felsőrendű hálózatban az alappontok deglenes megjelölésére az állványos gúlákat, lletve a vasbeton mérőtornyokat (5.2.0a. és b. ábrák) alkalmazták. Az állványos gúlák két egymásba épített, de egymással sehol sem érntkező állványból, a mérőműszert hordozó műszerállványból, valamnt az észlelő (a mérést végrehajtó) személyek tartózkodását s lehetővé tevő, a padozatot hordozó észlelő állványból áll. A hazánkban alkalmazott állványos gúla típusok közül az Illés-féle gúlát emeljük k. Ez a típus előre gyártott, észlelő állványa acél domelemekből, műszerállványa előre gyártott faelemekből ké-
4 Vízszntes alappontok jelölése szült. Az előre gyártott elemek 8, 2, 6, 20 és 24 m magas szerkezetek építésére alkalmasak, lebonthatók, többször s felhasználhatók. műszerasztal észlelő állvány műszerállvány a) Illés-féle állványos gúla b) vasbeton mérőtorony 5.2.0. ábra: Ideglenes pontjelek a felsőrendű vízszntes hálózatban A vasbeton mérőtorony különleges jelnek s teknthető, 3,5 m-es átmérőjű hengeres építmény, 4 m-es szntekre osztották. A mérőműszer a végleges pontjelölés központjának (furatos csapjának) függőlegesében épített vasbeton plléren helyezhető el. Ez a mérés szntje, ahová belső létrán juthatunk fel. A GPS vevők üzemszerű elterjedése óta az deglenes jelek - mvel a pontok összelátására nncs szükség - veszítettek jelentőségükből. Az országos alappontokról pontleírás készül. A Vízszntes alappont leírása c. dokumentum tartalmazza a pont számát, helyszínrajzát, a pont végleges megjelölésének típusát, helyét, valamnt néhány szükséges egyéb adatot (5.2.. ábra). Az országos alappontokat előírásszerűen számozzák. A számozás szorosan összefügg az EOV szelvényszámozás rendszerével, annak az :50.000 méretarányú szelvénynek a számával kezdődk, amelyen az alappont található (pl. a 2.2.3. ábrán 63-2). Ehhez csatlakozk a pont háromjegyű sorszáma. Ez utóbbak az I. rendű pontoknál 00-től 009-g, a II. és III. rendű pontoknál 0-től 049-g, a IV. rendű főpontoknál (6.4.. fejezet) 05-től 090-g terjednek. Példa: I. rendű pont száma: 63-2003 II.-III. rendű pont száma: 63-203 IV. rendű főpont száma: 63-2072.
GPS alappontok jelölése 5 EOV TRANSZ- FORMÁLT VÍZSZINTES ALAPPONT PONTLEÍRÁSA St HKR St Helyszínrajz leírás : Szántó 4 45 4 055/b Vtra 590 293, 69 89 337, 00 + 69 77,85 + Y + 69706,48 X -,75 2,4 út Szántó Közl. út Szegvár Erdő 48 780,48 63 420,97 : Állandósította: Ks Pál 97 évben 25 x 25 x 90 cm méretű HP jelű vasbeton kővel A központ jele : furatos rézcsap Föld alatt jel : 20 x 20 x 0 cm Betonkő csappal Pontvédő ber: 20 x 20 x 60 cm HP 97 jelű kő felső kő 4 db vasbeton lappal körülvéve Őrpontok : A EOV 4-45 pont száma: rég 4 055b Nylvántartás térkép száma : 4 - Község : SZEGVÁR Megye : Kraszna Meghatározta: vállalat 97 évben Balt magasság : Kő : 29,87 F. a. jel : 28,6 Ter : Helyszínelte : vállalat 978 Munkaszám : n Nylv. sz. : m 5.2.. ábra: Vízszntes alappont leírása A negyedrendű pontok számozásánál az első 3 számjegy szntén az :50000 méretarányú szelvény száma, ezt követ az :25000 méretarányú szelvény száma, ll. annak 4- gyel növelt értéke. Az utolsó két számjegy 0 és 99 közé esk, azaz szelvényenként az utolsó 3 számjegy (zárójelben a teljes szelvényszámra mutatunk be példákat): -es szelvényen: 0-99, 50-599 (pld. 63-238, 63-2545) 2-es szelvényen: 20-299, 60-699 (pld. 63-229, 63-2624) 3-as szelvényen: 30-399, 70-799 (pld. 63-2305, 63-273) 4-es szelvényen: 40-499, 80-899 (pld. 63-2438, 63-283). 5.2.2. Magasság alappontok jelölése Mnt láttuk, a vízszntes alappontok állandósításakor a kjelölendő függőleges helyzete az elsődleges, ezt a kőbe vésett kereszt, vagy a kőbe betonozott fémcsap bztosította. A magasság alappontokat geometra szntezéssel határozzuk meg (4..4.. fejezet), így végleges megjelölésüknél a hely vízszntes sík azonosíthatósága a fontos. Ezért a magasság alappontok állandósításakor olyan gömbsüveg-, vagy ahhoz közel felületeket alakítanak k, amelynek legfelső pontjához tartozó vízszntes érntősík egyértelműen kjelölhető, magasságlag szntezőműszerrel és a pontra állított szntezőléccel rögzíthető. A vízszntes alappontokhoz hasonlóan az állandósítás módja tt s függ a pont rendűségétől, valamnt az állandósítás helyétől. Utóbb esetben fontos szempont, hogy az alappontot lakott területen belül szlárd alapozású kő-, tégla, vagy vasbeton épület lábazatában vagy külterületen helyezzük el. A magasság alappontokat hazánkban a következők szernt állandósítják, ll. állandósították: - szntezés csappal (5.2.2a. ábra) - szntezés gombbal (5.2.2b. ábra) - belőtt szegre erősített csapfejjel (5.2.2c. ábra) - normál szntezés kővel (5.2.3. ábra)
6 Magasság alappontok jelölése - mély alapozású szntezés kővel:. fúrt lyukba csömöszölt betoncölöp (5.2.4a. ábra) 2. földbevert acélrúd (5.2.4b. ábra) - K (kéregmozgás) pont földbevert acélrudas állandósítása. 65 mm 76 mm M J 76 mm 85 mm 00 mm 20 mm a) b) Szabvány szernt fejrész 5,2 mm ragasztó 24 mm 0 mm 76 mm M J Beton 47 mm 40 mm 5.2.2. ábra: Magasság alappontok állandósítása Az MJ a magasságjegy szó rövdítése. A szntezés csapok és gombok öntöttvasból készülnek, mndkettőt stabl alapozású épületek lábazatában k kell ékeln és be kell betonozn. c) védőkupak 20 cm 90 cm 0 cm 5.2.3. ábra: Állandósítás szntezés kővel 40 cm A belőtt szeggel való állandósítást beton alapzatú épületek esetében használják. A belőtt szeg falból kálló részére szntezés csapfejet csavaroznak úgy, hogy az szorosan tapadjon az épület falához. A csapfejet ebben a helyzetben megfelelő ragasztó anyaggal rögzítk. Mnd a normál, mnd a mély alapozású szntezés kőnek tökéletesen mozdulatlannak kell lenne. Ezért megfelelő mélységben készítk, a talaj mlyenségétől függően. Az ábrákon nem szereplő K pont ún. kéregmozgás pont. Ezek állandósításáról külön szabályzat, a Kéregmozgás Szabályzat rendelkezett. Az ország magasság alappontjaval szemben támasztott pontosság gényeken túl ezek a pontok tudományos kutatás célból s készültek, a földkéreg függőleges mozgásanak kmutatására.
Alappontok meghatározásának módszere 7 0,2 m 0,2 m,3 m talajsznt NA 200-as azbesztcement cső NA 300-as azbesztcement cső gyöngykavcs Helyszínen csömöszölt beton,3 m 0,2 m 0,2 m 2,0 3,5 m 0,2 m vasalás munkagödör Tömör gyorsacél rúd, átmérője 25 mm. 4,5-8,5 m a) b) 5.2.4. ábra: Állandósítás mély alapozású szntezés kővel 5.2.3. GPS alappontok jelölése GPS ALAPPONT PONTLEÍRÁSA A pont EOV száma: 6-2228 Kválasztotta: Buscs Imre, 994 Pontvédelem: csonkagúla Település: Pnnye A pont jellege: HP Spec. nfo.: EUREF89 X= 425958,32 Y= 242502,022 Z= 4686969,608 EUREF89 WGS-84 Φ= 47-35-5.6599 Λ= 6-45-33.439 H= 9.473 EOV y= 477952.56 x= 252943.9 m GPS = 46.34 Megközelítés leírás A 85-ös főút (Győr - Sopron) Pnnye leágazásánál. Mnden vszonyok között megközelíthető. Megközelítés térkép : 200 000 Helyszínrajz m GPS - GPS-szel meghatározott geod felett magasság 5.2.5. ábra: GPS alappont leírása
8 Vízszntes alappontok meghatározása Az 5.2.5. ábrán egy GPS alappont leírását mutatjuk be. A pontleírás tartalmazza a pont EOV számát (az 5.2.5. ábrán ez negyedrendű pont), az alappont közelében lévő település nevét, továbbá a ponttal kapcsolatos néhány specáls nformácót. A pont megtalálását színes megközelítés térkép és helyszínrajz segít. A GPS alappontoknak léteznek mnd az EUREF89 (4.2.4. fejezet), mnd az EOV koordnátá, azaz ún. azonos, vagy közös pontok, amelyek felhasználhatók a közelítő transzformácó paraméterenek számításához (2.3. fejezet) Az Országos GPS Hálózat néhány pontja 3 specáls állandósítással készült: ezek az ún. kerethálózat pontok mozgásvzsgálat célra készültek és valamennyt szklába ágyazással állandósították. A nem mozgásvzsgálat célú pontok többségükben megegyeznek a vízszntes alappont-hálózat, elsősorban a negyed rendű hálózat pontjaval, ll. a meglévő pontok megfelelő átalakításával készültek (lyenek az ún. "megfejelt" III. rendű pontok). Az 5.2.4 ábrán a negyed rendű alappontokra bemutatott vasbetonlapos védőberendezés helyett egyéb engedélyezett új pontvédő berendezések s alkalmazhatók. Ha a GPS vevővel csak külpontosan tudunk felálln, úgy annak állandósítása 20cm*20cm*0cm-es furatos rézcsappal ellátott betonkővel 60 cm-es talajsznt alatt mélységben történk. A GPS alappontokat ha szükséges deglenesen szabatos antennahordozó jelekkel kell ellátn.
Alappontok meghatározásának módszere 9 6. Alappontok meghatározásának módszere Az 5. "A térképek és mérés pontok" fejezetben az alappontokat megkülönböztettük rendűségük, valamnt aszernt, hogy a térkép síkrajza, vagy a domborzat ábrázolásának alapjául szolgálnak. Megállapítottuk, hogy a térkép síkrajzának ábrázolásához vízszntes, a domborzat ábrázolásához magasság alappontok meghatározására van szükség. A vízszntes és magasság alappontok hálózata elkülönül, más az állandósítás és az deglenes megjelölés módja. A GPS-sel meghatározott alappontok javarészt a vízszntes alapponthálózat pontjaval esnek egybe, de, mnt már a 2.. és a 2.3. fejezetekben láttuk, a GPS Földhöz kötött koordnátarendszerében kapott (ellpszod térbel, vagy ellpszod földrajz) koordnátákat a síkrajz, valamnt a domborzatrajz koordnátarendszerébe még át kell számítanunk. A síkrajz koordnátarendszere a két dmenzós vetület (esetleg hely) koordnátarendszer, a domborzatrajz egydmenzós koordnátarendszere pedg a tengersznthez (a geodhoz) kapcsolódó magasság koordnátarendszer. GPS mérések esetén utóbbhoz smernünk kell a geodundulácót ((.3.7. képlet). Az alappontoknak a részletpontok meghatározására megfelelő sűrűségben való megteremtése - a hálózat herarchától most eltekntve - önálló alappontok létesítéséből és az alappontok sűrítéséből áll. Az önálló alappont létesítés során olyan területen határozunk meg alappontokat, ahol meglévő alappontok egyáltalán nncsenek, vagy valamlyen okból azok nem megfelelőek. Az előbb ma már nagyon kevés helyen, a Föld geodézalag feltáratlan részen fordulhat elő, vagy pedg az ún. hely hálózatok esetében, akkor, ha a meghatározandó alappontok olyan mérnök műtárgy építéséhez szükségesek, amelynek együttes belső geometrája nagyobb pontosság követelményeket támaszt, mnt amelyet az országos hálózat vetület koordnátarendszerben számított pontja k tudnak elégíten. Az alappontok sűrítése során az önálló alappontok létesítése során meghatározott alappontok közé, azok felhasználásával llesztünk be újabb alappontokat. Magyarországon az önálló alappontok létesítésének kzárólag hely hálózatok kalakításakor van jelentősége. A hely hálózat pontjat ez esetben s általában át kell számítan az országos vetület rendszerbe. Ehhez a területen legalább kettő, mnd a hely, mnd az országos rendszerben s smert alappont szükséges. A magasság átszámításhoz egyetlen pont hely és országos (balt) rendszerben smert magassága elegendő. Magyarország felső- és negyedrendű vízszntes alappont hálózata készen van, a IV. rendű hálózat létesítését GPS mérések felhasználásával fejezték be. Sajnos, ugyanez nem mondható el a magasság alappont hálózatról. Az EOMA III. rendű hálózatának mérését mnden valószínűség szernt GPS mérések segítségével fogják befejezn. Így - bár a GPS mérések magasság pontossága (tt a geodundulácót s smernünk kell) nem ér el a geometra szntezés pontosságát - a hálózat mérése jóval olcsóbban és gyorsabban befejezhető lesz. Elkészült vszont a több mnt 00 pontból álló Országos GPS hálózat (OGPSH), amely - fgyelembe véve az ország 93000 km 2 területét, mntegy 0 km -es pontsűrűségnek felel meg. E fejezetben a különböző típusú (vízszntes, magasság, GPS) alappontok meghatározásának módszeret mutatjuk be, rendűségüktől függetlenül. 6.. Vízszntes alappontok meghatározása A vízszntes alappontok meghatározása mérés és számítás módszerenek tárgyalásánál a továbbakban feltételezzük, hogy azokat a vetület síkjában végezzük. A vetület síkon végzett számításokat megelőz a szögekre és távolságokra vonatkozó redukcók számítása úgy, ahogy azt a 2.2., ll. a 4..3. fejezetben bemutattuk (vetület merdánkonvergenca,
20 Vízszntes alappontok meghatározása hosszredukcó, a mért ferde távolság egyéb redukcó, 4..3.4. fejezet). A hosszredukcó számítására mndg szükség van, a vetület merdánkonvergenca számítására akkor, ha mérés eredményenk földrajz azmutok (2.2.. ábra és (2.2.9. képlet). A továbbak során feltételezzük, hogy ott, ahol szükséges, a mérés eredményeket a különböző redukcókkal már elláttuk. Ma Magyarországon az e fejezetben tárgyalt eljárásokat hely, V. rendű és felmérés alappontok meghatározásánál használják, ll. használhatják. A vízszntes alappontok helyzetét akkor tekntjük meghatározottnak, ha számítottuk koordnátákat a vetület koordnátarendszerben. A koordnáta számításnál mnden esetben a geodéza főfeladatok alkalmazására van szükség (2.2.2. fejezet). 6... Az alappont meghatározás munkaszakasza A vízszntes alappontok meghatározásának, lényeges vonásaban az egyéb (magasság, GPS) alappontok meghatározására s kterjeszthető, főbb munkaszakasza - eljárásonként árnyalatny eltérésekkel - az alábbak: előkészítés tervezés, ktűzés mérés számítás Az egyes munkaszakaszok között nem húzhatók meg éles határok, azok részben átfedk egymást, részben végrehajtásukra egydejűleg s sor kerülhet. 6... Előkészítés Az előkészítés első lépése a mérésre kjelölt területen rendelkezésre álló adatok összegyűjtése, beszerzése. Az adatok jelentős részét a vízszntes, magasság és GPS alappont leírások tartalmazzák (5.2..2. és 5.2.3. fejezetek). A szükséges pontleírások beszerezhetők a Földmérés és Távérzékelés Intézet (FÖMI), vagy a területen lletékes földhvatalok adattáraból. Ma már nagyon sok adat dgtálsan s hozzáférhető. A beszerzett adatok alapján koordnáta jegyzéket kell készíten, amely tartalmazza a területen, ll. annak közelében lévő összes beszerezhető vízszntes, magasság és OGPSH alappontok vízszntes és magasság, OGPSH pontok esetén a WGS-84 ellpszod térbel, és/vagy földrajz koordnátát. GPS mérések esetén legalább három OGPSH pontra van szükség, amelyek WGS-84, EOV és tengersznt felett magasság koordnátának felhasználásával az EOV-be, ll. a balt magasság rendszerbe való transzformálásához lokáls transzformácós paramétereket kell számítanunk. A számításhoz szükséges szoftverek ma már vszonylag könnyen beszerezhetők. Az előkészítés során a kérdéses területről rendelkezésre álló megfelelő méretarányú, lehetőleg domborzatot s ábrázoló, szntvonalas térképeket s be kell szerezn. A koordnáta jegyzék és térképek felhasználásával rajzpapíron, vagy műanyag fólán ktűzés vázlatot készítünk, amely tartalmazza a térképezés szelvényhálózatát és a szelvényhálózat vonalak koordnátát. Az adott alappontokat körrel, a pont rendűségétől függő méretben jelöljük meg. A ktűzés vázlatnak lehetőleg tartalmazna kell a legfontosabb, tájékozódásra s alkalmas síkrajz elemeket s. Az előkészítéshez tartozk a ktűzés vázlaton feltüntetett alappontok felkeresése és deglenes megjelölése. Ha a pont földfelett jelölése elpusztult, a megsemmsült pont helyét meg kell találn (k kell tűzn), a földalatt jelet fel kell tárn és a pontot helyre kell állítan. A megsemmsült jel ktűzése az adott sztuácótól függően a lehetséges mérés módszerek bármelykének felhasználásával történhet.
Az alappont meghatározás munkaszakasza 2 6...2. Tervezés, ktűzés A mérés végrehajtásának megtervezése rodában, a ktűzés a helyszínen történk. Az alappontok helyének tervezése és ktűzése során az alább fő szempontokat kell fgyelembe venn: sűrűségük feleljen meg a pontok rendűségének, szolgáltasson kellő alapot az esetleges tovább pontsűrítéshez ll. a részletpontok beméréséhez, a talajsznt alappont fölé a mérőműszereket központosan fel lehessen állítan, szükség esetén később fennmaradásuk bztosított legyen, előírásszerűen meghatározhatók legyenek (lehetőleg összelássanak, meg kell vzsgáln a magaspontokon (templomtornyokon, épületcsúcsokon) való mérés, a külpontos felállás lehetőséget, stb.), be kell tartan a pontok elhelyezésére vonatkozó esetleges korlátozó, tltó előírásokat (pld. nem szabad az állandósítandó alappontot a mezőgazdaság művelés céljára fenntartott területen elhelyezn). Az új alappontokat szükség esetén a pont rendűségétől függően a szabályzatokban előírt módon kell állandósítan. A tervezés és ktűzés eredménye az új alappontok végleges helyének megjelölése, az alappontok egymáshoz képest elhelyezkedésének végleges kalakítása. 6...3. Mérés A mérések végrehajtása, az ún. észlelés megkezdése előtt ún. meghatározás tervet kell készíten, vagy a ktűzés vázlatot kell meghatározás tervvé kegészíten. A meghatározás tervre sorrendben először a már meglévő alappontokat koordnáták, majd a ktűzött új alappontokat körülbelül helyük alapján rajzoljuk rá. Mnd az adott, mnd az új pontokat a rendűségükre előírt pontszámozás szernt kell megfelelő méretben és jelöléssel a meghatározás terven ábrázoln. A pontok számozásánál az EOV szelvényszámozás rendszerét kell alapul venn (5.2..2. fejezet). A mérések megtervezésekor fgyelembe kell venn, hogy a szükséges méréseken túl fölös méréseket s kell majd végezn. A fölös mérések típusának és számának megválasztásakor a lehető legoptmálsabb megoldásra kell törekedn. A meghatározás terven a szomszédos pontok között tervezett méréstípusokat (ránymérés, távolságmérés) előírás szernt kell megjelöln. A méréstípusok előírás szernt jelölésére a különböző alappont meghatározás módszerek tárgyalásánál egyenként térünk vssza. A mérésre a terepen a meghatározás terv brtokában kerülhet sor úgy, hogy a mérés során a lehető leggazdaságosabb mérés sorrendet alakítsuk k és mnden mérés szabályt szgorúan betartsunk. 6...4. Számítás Az új alappontok koordnátának számítását a következő sorrendben végezzük: előkészítő számítások, a mérés eltérések vzsgálata, a pontok végleges koordnátának meghatározása. Az előkészítő számítások során ellenőrzzük a terep írásbel és számítás munkákat, a mérés eredményeket megjavítjuk a szükséges redukcókkal és számítjuk a külpontos jelek koordnátát. Dgtáls mérőműszer használata esetén az ellenőrzés munka mnmáls, esetleg szükségtelen, a redukcók egy részét elvégezhet maga a műszer s.
22 Az alapvonal A mérés eltérések vzsgálata a szükséges és fölös mérések eredményenek összehasonlítását jelent. Ilyen pld. a 3.7. fejezet (3.7.) képletével defnált és széleskörűen alkalmazott 2 2 d = dy + dx, ahol dy = y y és dx = x x. (3.7.) vonalas eltérés, ahol a '-ős és "-ős koordnáták számítására a fölös mérések brtokában kerülhetett sor. Az eltéréseknek mndg ksebbeknek kell lennük a mérés szabályzatokban megengedett eltérés értékeknél, ha ez nem teljesül, újból ellenőrzés következk, ha ez sem jár eredménnyel, a méréseket meg kell smételn. A pontok végleges koordnátának meghatározása történhet pontonként és együttesen. A pontonként koordnáta meghatározás lehet közelítő és szgorú, mndkét esetben egydejűleg csak egyetlen új pont koordnátát határozzuk meg. Az így meghatározott pontot a később számításoknál adott pontnak fogjuk teknten, majd meghatározunk egy újabb pontot és így tovább. A 3.7. fejezetben említettük, hogy "a korszerű és pontos geodéza műszerek (automata mérőállomások, GPS vevők) elterjedésével a megfelelő számítógépes szoftver brtokában egyszerűen végrehajtható, de elméletében meglehetősen nehézkes szgorú kegyenlítést gyakran helyettesítk közelítő módszerekkel". A szgorú megoldást egypontkegyenlítésnek s nevezzük, amelynek során a pontra vonatkozó összes mérés eredményre felírjuk a közvetítő egyenleteket és a koordnáta-kegyenlítés elve alapján járunk el (3.6. fejezet). Az egypont-kegyenlítés a geodéza adatfeldolgozó szoftverek kedvelt megoldása, ez esetben a keresett smeretlenek száma 2, esetleg 3, különösen alkalmas a különböző típusú mérés eredmények együttes kezelésére. Az együttes meghatározásnál az összes meghatározandó pontot együttes szgorú kegyenlítésből, általában tt s koordnáta-kegyenlítéssel kapjuk (3.6. fejezet). A közelítő megoldásoktól eltérően az együttes kegyenlítés egységes, homogén, ellentmondásmentes eredményekhez vezet és lehetőséget ad mnd a mérés eredmények, mnd a kegyenlített koordnáták utólagos középhbának, pontosság mérőszámanak szgorú meghatározására. 6..2. Az alapvonal "Adjatok két smert pontot és feltérképezem Nektek a vlágot" - mondhatta volna a képzeletbel ógörög geodéta. A két pontot összekötő vonal (a síkban az egyenes) rányára és a két pont között távolságra felépíthető az a rendszer, amelyet az 5.2. fejezetben a térképezés mérés pontrendszerének neveztünk és amelynek végeredménye Földünk hű tükre, a térkép. Az önálló alappontok létesítésének kezdetekor még nncs két lyen pont, azokat létre kell hozn. A létrehozás módja a hálózat céljától függően különböző lehet, más a megoldás akkor, amkor egy geodézalag feltáratlan országot kell a Földön elhelyezn, s más akkor, amkor hely hálózatot hozunk létre. Meglévő alappontok esetén s gyakran szükség lehet arra, hogy a térképezést megelőző műveletként két pontot a térképezés szempontjából a "legjobb" helyen határozzunk meg és a részletes felmérést erre támaszkodva végezzük. A két smert pontot összekötő vonalat mndegyk esetben alapvonalnak nevezzük. Az alapvonal ránya megadja a létrehozandó mérés pontrendszer (ezen belül az alapponthálózat) tájékozását, hossza pedg rögzít a mérés pontrendszer méretarányát. Alappontok sűrítésére csak akkor kerülhet sor, ha a már létrehozott hálózat tájékozása és méretaránya smert. A mérés pontrendszer általában nem egy, hanem - a hálózat merevítése és ellenőrzés céljából több alapvonalra támaszkodk. Az alapvonalak létrehozásával a 6.4.. fejezetben részletesebben s foglalkozunk.
A háromszögelés 23 A vízszntes alappontok meghatározásának módszere az alábbak: háromszögelés, sokszögelés, szabad álláspont, fotogrammetra, GPS (ez egyben magasságmeghatározás módszer s, nem ebben, hanem a 6.3. fejezetben foglalkozunk vele). 6..3. A háromszögelés Háromszögelésen azt a vízszntes alappont meghatározás eljárást értjük, amelyben az alappontokat összekötő egyenesek olyan háromszögekből álló rendszert alkotnak, amelyben mnden háromszögnek bármely szomszédos háromszöggel közös oldala van. Az egyes háromszögek különböző módon kapcsolódhatnak egymáshoz, az egyes háromszögoldalak egymást keresztezhetk. Az így létrejött rendszert háromszögelés hálózatnak nevezzük. Attól függően, hogy a háromszögelés hálózatban szögeket, rányokat, távolságokat, vagy vegyesen, rányokat és távolságokat egyszerre mérünk, beszélünk szögméréses, rányméréses, távolságméréses, vegyes (rány- és távolságméréses) háromszögelésről. Magyarországon a szögméréses háromszögelést az I. rendű vízszntes alappont hálózatban, az rányméréses háromszögelést a II., III., IV. és V. rendű vízszntes alappont hálózatban, a távolságméréses és vegyes háromszögelést a IV. és V. rendű vízszntes alappont hálózatban alkalmazták, ll. alkalmazzák. A teljes mérőállomások elterjedése óta az alappont sűrítésben a háromszögelés eljárások közül a vegyes háromszögelés domnál. 6..3.. A szögméréses háromszögelés +x B δ AB A A δ AB 2 B 2 3 5 3 6 8 4 7 E a) 4 8 7 5 6 E F δ CD 9 0 C F c) 2 +y D A δ AB b) B 8 2 G 5 7 3 6 6 4 E 9 4 5 3 0 6... ábra: A szögméréses háromszögelés alakzata: a) láncolat, b) centráls rendszer, c) geodéza négyszög 7 2 C F 8 δ CD D A 6... ábrán a szögméréses háromszögelés legfontosabb alakzatat mutatjuk be. Az a) láncolat, a b) centráls rendszer és a c) geodéza négyszög előfordulhat külön, kettő-kettő együttesen, vagy akár mnd a három együtt. A geodéza négyszögben a háromszögoldalak metszk egymást, de a metszéspont nem alappont. Magyarországon az I. rendű vízszntes alapponthálózatban a geodéza négyszöget nem alkalmazták.