Dél-Afrika 2018. JÚNIUS ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK Hivatalos megnevezés Dél-afrikai Köztársaság Államforma szövetségi köztársaság Fővárosok Fokváros (törvényhozás), Pretoria (közigazgatási), Bloemfontein (bírói) Terület 1 221 037 km 2 Népesség 57 398 420 fő (2018) Egy főre jutó GDP 6 750 USD (2018) Hivatalos nyelv angol, afrikaans, 9 bantu nyelv Hivatalos pénznem (kód) dél-afrikai rand (ZAR) Magyarország export rangsorában való helyezése 41. (209 országból) Dél-Afrika ORSZÁG-, ÉS SZUVERÉN KOCKÁZATI MINŐSÍTÉSEI MINŐSÍTÉSEK KOCKÁZATI BESOROLÁS Exim Országkockázati besorolás 4 (1-7) OECD Országkockázati besorolás 4 (0-7) S&P Szuverén minősítése BB STABIL kilátás Moody s Szuverén minősítése Baa3 STABIL kilátás Fitch Szuverén minősítése BB+ STABIL kilátás
A RELÁCIÓ EXIM BESOROLÁSA Dél-Afrika országkockázati besorolása 4-es kategória negatív kilátássokkal, mely alapján a reláció finanszírozható és biztosítható. ORSZÁGKOCKÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ Az országban az 1800-as évekre jelentős lett a holland és brit jelenlét, amely elsősorban a terület bányászati potenciáljának köszönhető. A mai Dél-Afrika területén a kisebbségben lévő fehérek az élet számos területén faji szegregációt (apertheid) valósítottak meg, így a gazdasági életet és a politikát is ők uralták. Az 1900-as évektől az őslakosok aktivizálódni kezdtek politikai téren, majd sokévnyi küzdelem, zavargások és tüntetések, valamint néhány nyugat-európai állam nyomására az állam átállt a többség általi kormányzásra, így 1994-ben megtartották az első olyan választást, amelyen minden rassz szavazhatott, amely a máig domináns ANC párt győzelmét eredményezte. Dél-Afrika a mai napig küzd apartheid-korszak örökségével, így a tisztességes lakhatás, az oktatás és az egészségügy területén található egyenlőtlenségek felszámolásával. POLITIKAI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI KOCKÁZATOK Dél-Afrikában közepes szintű belpolitikai kockázatokat azonosítunk. Az ország vezető politikai pártja 1994 óta az ANC. Az előző elnök (Jacob Zuma) 2009-es választások eredményeképpen jutott az elnöki székbe, amely posztot a 2014-es választásokon is megvédett. A kormányt ugyanakkor számos korrupciós botrány övezte az utóbbi időszakban, amely miatt az ellenzék megerősödött, továbbá a kormányzó pártot saját belviszályai is gyengítették, amely Zuma lemondatásával és Cyril Ramaphosa (ANC) 2018. februári elnöki kinevezésével végződött. Ramaphosa menesztette a Zuma időszak korruptnak vélt minisztereit, és új szakértői gárdát tett a pozícióikba, ugyanakkor a 2019-es választásokra való felkészülésében a volt elnök és szövetségesei továbbra is komoly akadályt jelentenek a kormánypártnak, melyet főként a földek kompenzáció nélküli elvételével és újraosztásának politikájával helyez súlyos nyomást a jelenlegi kormányra. Az ország külpolitikai kockázatai mérsékeltek. Dél-Afrika korlátozott, de fontos békefenntartó szerepet játszik Afrikában, különösen a Kongói Demokratikus Köztársaságban, ahol hozzájárul az ENSZ missziójához, ugyanakkor alacsony a valószínűsége egy szélesebb körű békefenntartási kötelezettségvállalásnak. Mindemellett Lesothóban 2017 decemberében kirobbant politikai válság rendezésében Dél-Afrika vélhetően kiemelkedő szerepet fog játszani. Biztonságpolitikai szempontból Dél-Afrika kockázatai közepesek. Az országban a nemzetközi terrorista csoportok által elkövetett, vagy általuk inspirált támadások valószínűsége alacsony. A helyi és a bevándorló muzulmánok körében a radikalizálódás kockázata alacsony, de erőszakos
cselekményeket támogató egyének vagy kis csoportok helyenként előfordulhatnak. A szomáliai Al- Shabaab és a nigériai Boko Haram militáns csoportjai támadásokat tervezhetnek az országban. Az Iszlám Államhoz köthető 2018. februári gyilkosság (2 fő halt meg) vélhetően izolált jelenség, mivel a helyi terrorszervezetek nem rendelkeznek nagyobb akciók kivitelezéséhez elengedő erőforrással. Zavargások Zuma elnök lemondása után főként a földek kompenzáció nélkül kisajátításáért lehetnek (apertheid korszakbeli viszonyok rendezése), valamint ellenzéki vezetéssel tüntetések várhatóak, amelyekben alkotmány és egyéb jogok felülírását követelhetik. A különösen szegény városrészeken a tüntetések nagyobb valószínűséggel végződnek erőszakos cselekményekkel, amely mellett az országban elkövetett erőszakos bűncselekmények száma rendkívül magas (kiemelten a következő városokban: Fokváros, Bloemfontein, Johannesburg, Pretoria, Polokwane, Port Elizabeth stb.). GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS ÉS ÜZLETI KÖRNYEZET KOCKÁZATAI Dél-Afrika egy feltörekvő piacokkal rendelkező közepes jövedelmű ország, amely bőséges természeti erőforrássokkal, fejlett pénzügyi, jogi, kommunikációs, energia- és közlekedési szektorral, valamint Afrika legnagyobb tőzsdéjével rendelkezik. A gazdasági növekedés és struktúra kockázatai közepesek. A gazdasági növekedés az elmúlt években folyamatosan lassult, a GDP az utóbbi időszakban átlagosan 1% körül bővült (2016: 0,6%; 2017: 1,3%; 2018e: 1,6%). A belső kereslet csak lassan növekedhet a közeljövőben, azonban a nemzetközi kereskedelem fellendülése jótékony hatással lehet az ország gazdaságára. A lakosság nagy része nem rendelkezik megfelelő képzettséggel, a munkanélküliség tartósan 20% feletti (a fiatalok esetében még magasabb), valamint az ország lakosságának módszertantól függően 25-55%-a él szegénységi küszöb alatt. Dél-Afrikában az instabil villamosenergia-ellátás visszafogja a gazdasági növekedést, amely javítását a kormány többek között három új erőmű építésével kívánja elérni. A gazdasági fellendülés további akadálya a befektetések csökkenése, amely csupán a tulajdonjogok körüli kép tisztázódásával növekedhet. Dél-Afrika üzleti környezete közepes mértékű kockázatot hordoz magában. A kormánypárt nagy erővel támadta az igazságszolgáltatást, azonban a hatalmi ág elég erős volt ahhoz, hogy megőrizze a függetlenségét. Zuma elnök lemondásával a kormány és a befektetők közötti tisztességes döntéshozó szerepéhez juthat. Emellett Ramaphosa elnök a földek kompenzáció nélküli kisajátítására felszólító politikai akciót az állami földek egy részének szétosztásával enyhítené, hogy egyszerre vegye elejét az előző elnök jelenlegi politikai akciójának, valamint hogy megnyugtassa a külföldi befektetőket (emellett folyik a vizsgálódás, hogy a jelenlegi alkotmány értelmében miként lehetne megvalósítani a kompenzáció nélküli újraosztást). A szakszervezeteken belüli rivalizálás növeli a sztrájkok valószínűségét, valamint fokozza az erőszakos cselekmények kockázatát. A
korrupciós ügyek miatt Dél-Afrika befektetőkkel szembeni hírneve súlyosan romlott, amelyet az újonnan megválasztott elnök személye számottevően javított. A közpénzügyi kockázatok jelentősek az országban. A közelgő választások miatt várható populista intézkedések és az alacsony növekedési környezet a GDP arányos bruttó államadósság növekedését vetíti előre, amely 2020-ra elérheti akár a 60%-os szintet is (2016: 50,8%; 2017: 52,5%; 2018e: 53,7%). A tervezett bevételek kieséseit súlyosbítja a lelassult gazdasági növekedés, a leminősítések, és a bányászati ágazat bizonytalansága is. A deficitet ellensúlyozandó, az ÁFA-t 2018 februárjában 1%-ról 15%-ra emelték, amely a 2018-19-es költségvetésben jelentkezik majd bevételként, amely mellett a társasági adó 28%-os. Az államháztartás egyenlegének (2016: -3,0%; 2017e: -4,0%; 2018e: -3,8%) javítását további adóemelésekkel (pl. üzleti illeték kivetésével) oldhatják meg, melynek valószínűségét tovább növeli a kormány a szegény diákok számára nyújtandó ingyenes felsőoktatás biztosítása felé való elköteleződése. A monetáris- és árfolyampolitikai kockázatok jelentősek. A dél-afrikai infláció 2018-ban várhatóan a jegybank által kitűzött 3-6%-os céltartományában marad (2016: 6,3%; 2017: 5,3%; 2018e: 4,8%), ugyanakkor a rand májusi-júniusi leértékelődése további importált inflációs nyomást eredményezhet, valamint a tervezett adóemelések is a céltartomány fölé hajthatják a dél-afrikai áremelkedést. Dél-Afrika szabadon lebegő árfolyampolitikát folytat korlátozott jegybanki beavatkozással, amely egy feltörekvő ország esetében addicionális sérülékenységet hordoz magában. Az országban nem korlátozzák a nemzetközi tranzakciók kifizetését és átutalását, a devizakülföldiek szabadon vásárolhatnak dél-afrikai értékpapírokat. A belföldiek tőketranzakcióival kapcsolatos tőzsdei ellenőrzést fokozatosan lazították, a szabályozó szervek inkább a prudenciális szabályozásra és a felügyeletre koncentrálnak. A dél-afrikai rand árfolyama időszakonként még a feltörekvő országokhoz képest is rendkívül változékony. A rand 2017 évi ideiglenes (spekulatív) felértékelődését Zuma exelnök lemondatása tovább erősítette, ugyanakkor a 2018. május-júniusi időszakban a fizetőeszköz több mint 9%-ot veszített az értékéből az amerikai dollárral szemben. KÜLGAZDASÁGI ÉS KÜLSŐ FINANSZÍROZÁSI POZÍCIÓK KOCKÁZATAI A külgazdasági és külső finanszírozási pozíciók kockázata közepes. Az ország folyó fizetési mérlege tartósan deficitet mutat (2016: -3,2%; 2017: -2,5%; 2018e: -3,6%), amely mellett a devizatartalékok szintje megfelelő. Az importfedezeti mutatója 5 hónap körül alakul, amely a konszenzus szerinti minimális három havi importnak megfelelő mennyiség több mint másfélszerese.
Dél-Afrika főként nyersanyagokat és nemesfémeket, így aranyat, gyémántot, platinát, egyéb fémeket és ásványi anyagokat, valamint gépeket és berendezéseket exportál. Legfontosabb célországai: Kína, Németország, az Egyesült Államok, Botswana, Namíbia, Japán, India, és az Egyesült Királyság. Importjainak legnagyobb részét a gépek és berendezések, vegyszerek, kőolajtermékek, tudományos műszerek, valamint élelmiszerek teszik ki. Az országba legfőképpen a következő országok szállítanak: Kína, Németország, az Egyesült Államok, és India. A PÉNZÜGYI RENDSZER FELÉPÍTÉSE ÉS KOCKÁZATAI A pénzügyi rendszer kockázatai közepesek. A dél-afrikai bankrendszer viszonylag stabil maradt a legutóbbi globális pénzügyi válságot követően is, amely mellett az ország bankjai a kontinensen belül is kiemelkedő helyet foglalnak el. A bankok megfelelően tőkésítettek, jövedelmezőségük relatíve magas, valamint alacsony a nemteljesítő hitelállomány is. Mintegy 70 külföldi bank működik Dél-Afrikában, emellett magas a bankszektorban a koncentráció, amely egyrészről nagyfokú stabilitást ad a piaci erőviszonyokban, ugyanakkor fokozottabb kockázatokat jelent a pénzügyi termékek közötti fertőzésveszély. AZ ORSZÁG 5 LEGNAGYOBB KERESKEDELMI BANKJA (ESZKÖZÁLLOMÁNY ALAPJÁN) PIACI RÉSZESEDÉSÜK FORRÁS: SOUTH AFRICAN RESERVE BANK 40% 34,0% 30% 25,6% 23,5% 20% 10% 0% Standard Bank of South Africa 12,0% 2,0% Absa Bank Nedbank Investec Bank PSG Group EXIMMEL FENNÁLLÓ KAPCSOLAT:
FŐBB MAKROGAZDASÁGI MUTATÓK FŐBB MAKROGAZDASÁGI MUTATÓK 2016 2017 2018E 2019E 2020E Reál GDP növekedés (%) 0,6 1,3 1,6 1,8 1,9 Éves átlagos infláció (%) 6,3 5,3 5,3 5,2 4,9 Államháztartás egyenlege (GDP %) -3,0-4,0-3,8-3,7-3,3 Bruttó államadósság (GDP %) 50,8 52,5 53,7 55,2 57,3 Folyó fizetési mérleg (GDP %) -2,7-2,5-3,6-3,6-4,3 Nettó FDI (GDP %) -0,8-1,7-0,1 0,3 0,0 Importfedezeti mutató (hónap) 5,7 5,5 4,7 4,3 3,7 Forrás: IMF, E: előrejelzés SWOT ANALÍZIS ERŐSSÉGEK/LEHETŐSÉGEK Ásványkincsekben gazdag; Fejlett és ellenálló bankrendszer; Jogbiztonság, relatíve független és pártatlan bíróságok; A relatíve független sajtó segíti az ország demokratizálódását; A fekete-afrikai térségben a legjobb minőségű út-, sín-, és légi infrastruktúra. GYENGESÉGEK/VESZÉLYEK A társadalmi egyenlőtlenségek növekedése tovább növeli az amúgy is magas bűnözési rátát; Magas az erőszakos bűncselekmények száma; Fejlődő piacokra jellemző volatilis devizapiac; Merev munkaügyi rendszer, rendszeres sztrájkok, szakképzett munkaerő hiánya; Infrastrukturális hiányosságok az energia szektorban; Magas függőség a külföldi működőtőke-beáramlástól; Magas korrupciós kockázatok.
ORSZÁGKOCKÁZATI FAKTOROK GRAFIKUS ÉRTÉKELÉSE DÉL-AFRIKA VISZONYLATÁBAN POLITIKA ÉS BIZTONSÁGPOLITIKA ÜZLETI KÖRNYEZET GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS ÉS STRUKTÚRA KÖZPÉNZÜGYEK KÜLGAZDASÁGI ÉS KÜLSŐ FINANSZÍROZÁSI POZÍCIÓK MONETÁRIS- ÉS ÁRFOLYAMPOLITIKA BANKSZEKTOR FIZETÉSI TAPASZTALATOK 1 2 3 4 5 6 7 ELHANYAGOLHATÓ KOCKÁZAT > EXTRÉM KOCKÁZAT A MAGYAR-DÉL-AFRIKAI ÁRUFORGALOM ALAKULÁSA 2013-2018 KÖZÖTT MILLIÓ USD 2013 2014 2015 2016 2017 2018E Export 475,0 303,1 251,2 218,7 201,1 204,6 Import 47,3 18,9 28,0 27,5 39,9 44,8 Összes forgalom 522,3 322,0 279,2 246,2 241,0 249,4 Forrás: KSH; E: részleges adatok alapján készült saját előrejelzés MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZRT. MAGYAR EXPORTHITEL BIZTOSÍTÓ ZRT. 1065 Budapest, Nagymező u. 46-48. Tel.: 06 1 374 9100, 06 1 374 9200 Fax: 06 1 269 4476, 06 1 269 1198 Web: exim.hu Email: exim@exim.hu