Iskolai szociális munka decentralizált modellje Foglalkoztatás szociális szolgáltatás nyújtásával az iskolákban- projekt 2009/2010-es tanévben Székesfehérvár I. Az iskolai szociális munka lényege Magyarországon az iskolai szociális munka az új típusú szolgáltatások közé tartozik, melyet jelenleg még nem szabályoz törvény, de nem is tilt. Szükségszerűsége nem megkérdőjelezhető. Napjaink globalizált társadalmában az iskola számos társadalmi probléma forrása: e problémák között a rendszerhez kapcsolódó elmaradottság, a migráns közösségek iskoláztatása, a kiskorúakhoz és tanulókhoz kapcsolódó erőszak, az integrált oktatás problémái, a városi és falusi gyermekek viselkedési problémái, a család átalakulása, a gyermekszegénység, a tanulók mentális egészsége, az iskola szerepköre felfogásának megváltozása, az identitás alapú tanulói szerepkörök sokféle problémát jelentenek. Tehát felmerül egyfajta igény egy olyan professzionális segítő rendszeres jelenlétére, az iskolákban, aki átfogó jogi (gyermekvédelem, annak intézményrendszere; szociális jog, családi támogatási formák, szociális intézményrendszer, stb.), szociális (társadalmi veszélyeztető tényezők, közösségi erőforrások mobilizálásának természete stb.) és pszichológiai (személyiségfejlődés, családi fejlődési szakaszok nehézségei, konzultációs technikák, gyermekek veszélyeztetésnek, elhanyagolásnak, bántalmazásának figyelmeztető tünetei stb.) ismeretekkel, illetve készségekkel rendelkezik, amelyek lehetővé teszik számára, hogy a gyermek fejlődését veszélyeztető problémákat korán felismerje, illetve szükség esetén egyéb segítő intézmény, szakember révén - kezelje. Látható, hogy ezek a tudások a szociális munkás professzió egyik lényegi elemét az un. multidiszciplináris tudást feltételezik, így szakmaközi szakma lévén költséghatékony szaktudást jeleníthet meg az iskolában. Az iskola közreműködése a gyerekek szocializációja szempontjából alapvető, az azonban vitathatatlan, hogy ma az iskolák, a pedagógusok, segítség nélkül nem tudnak megfelelni annak a kihívásnak, amit a felmerülő, sokszor halmozottan megjelenő szociális problémák jelentenek. Az iskolai szociális munka különböző modellekkel dolgozik a gyermek, az iskola és a környezet viszonyrendszerében. (Ld.: nemzetközi szakirodalom). Az iskolai szociális munkás összekötő az OTTHON az ISKOLA és a KÖZÖSSÉG között és mint az iskola tagja speciális szolgáltatásokkal tudja segíteni és támogatni a diákokat a tanulás és a szocializáció folyamatában. Step by step II. Előzmények 1. 2007 november 30-án megalakult a MAGYARORSZÁGI ISKOLAI SZOCIÁLIS MUNKÁSOK EGYESÜLETE (MISZME) Székesfehérváron a KJF támogatásával és kiemelt céljának tekinti ennek a kevéssé fejlett és elterjedt, azonban a gyermekek és fiatalok iskolai és társadalmi beilleszkedését jelentős mértékben támogatni képes szakmai tevékenység fejlesztését. Módszertani, képzési és szabályozási kérdésekkel is foglalkozni kíván az új szerveződés, valamint modellprogram keretében az iskolai
szociális munka közoktatási és szociális ellátási integrációját szeretné megvalósítani az egyesület 2. 2008-ban egy átfogó kutatás készült a KDR-ban ezen belül 6 székesfehérvári általános iskolában 3. 2009-től felvettük a kapcsolatot az Iskolai Szociális Munkások Nemzetközi Szervezetével http://internationalnetwork-schoolsocialwork.htmlplanet.com/links.html - honlapunkról is elérhető 4. 2009 szeptemberétől Székesfehérváron megkezdte működését az országban elsőként kísérleti jelleggel a MISZME Iskolai Szociális Munkás Hálózata általános iskolákban (6 iskolában egy tanéven keresztül nyújtunk szociális szolgáltatásokat) - a program támogatására jelenleg a közhasznú foglalkoztatás forrásai állnak rendelkezésünkre, mivel álláskeresőket alkalmazunk 3 iskolában, a további 2 iskola szociális munkás végzettségű munkatársa önkéntesen csatlakozott a programunkhoz, valamint 1 iskolában gyakornok látja el a feladatot. A szakmai vezetést és a szupervíziót a MISZME elnöke látja el térítésmentesen.a pénzügyeket egy tapasztalt könyvelő kezeli havi 25.000.- forintért 5. 2009-2010 lobby az ágazti irányitás felé III. Részletek Szükségletfelmérés Iskolai szociális munka és gyermekvédelem 2008 c. kutatás eredményei 2008-ban egy KJF szociális munkás hallgatói csoport segítségével kutatást végeztem a témában. A kérdőíves kutatás célja az volt, hogy megvizsgáljuk, miként gondolkodnak az iskolák igazgatói, a pedagógusok, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök, a szülők, illetve a tanulók (10-16 éves), azokról a kérdésekről, melyek nap, mint nap érintik őket és nehezítik a munkájukat, sőt akadályozzák a gyerekek szocializációját és tanulmányi sikereit, melyek hosszú távú következményeket vonhatnak maguk után. Fontos kérdés, hogy miként viszonyulnak a megkérdezettek az iskolai szociális munkáshoz, aki potenciálisan megoldást jelenthetne az iskolákban felhalmozódó problémák komplex kezelésében, valamint azok megelőzésében. A kutatás, helyszíneit tekintve, elsősorban a Közép-dunántúli Régiót célozta meg, de voltak az ország különböző pontjain felvett kérdőívek is, mely következtében reprezentatívnak minősíthető. A 73 vidéki iskolának kiküldött kérdőívből, 11 iskolából érkezett vissza
értékelhető kérdőív, a 21 székesfehérvári iskolából 8-ból, ami összességében nagyon jó eredménynek ítélhető, hiszen ez több mint egyharmad rész. Összesen 19 iskolában 2777 fő töltött ki kérdőívet. Jelen írásban csupán a kutatás két szegmense nyers eredményeinek bemutatására kerülhet sor. (A kutatás további adatainak feldolgozása forráshiány miatt szünetel.) Az egyik szegmens az iskolában előforduló problémák kérdése. A kérdőívben a tanulóknak, a szülőknek, valamint a pedagógusoknak a 16 felsorolt problématípus közül jelölni kellett, azokat melyek problémát jelentenek iskolájukban. Jellemzően a 16 alternatívának több mint a fele megjelölésre került szinte minden válaszadó esetében, ami önmagában is figyelemfelkeltő. A tanulók megítélése szerint a trágár beszéd, a magatartási problémák valamint a dohányzás, alkohol, drog jelenti a legnagyobb problémát. A szülők esetében hasonló vélemény alakult ki, csak a sorrend más, magatartási problémák, áll a lista elején, majd a dohányzás, alkohol, drog és a trágár beszéd követi. A pedagógusok szerint pedig a magatartási problémák, trágár beszéd és tanulási nehézségek, képtelenségek vezetik a listát. A tanulási képtelenséget a tanulók és szülők több mint 30%-a szintén problémának tartja. A tanulási nehézségek nem feltétlenül hozhatók összefüggésbe a tanuló képességeivel. Gyakran megesik, hogy jó képességű gyerekek alacsony szinten teljesítenek. Ennek okai egyrészt az otthoni körülményeikben keresendők, másfelől pedig az iskola inkompetenciájában, amennyiben nem tud, vagy nem akar eleget tenni a tehetséggondozó funkciójának, vagy más esetekben a felzárkóztató funkciónak, vagy csak egyszerűen az oktató-nevelő funkciónak. A másik meglepő eredmény, hogy az érintettek mindhárom csoportjának valamivel több, mint 30%-a problémának érzi a cigány tanulók helyzetét az iskolában. A probléma tehát valós, az eddigi törekvések ellenére is van még javítani való adott kisebbségi csoport helyzetén, iskolán belül és kívül egyaránt. Az iskolakerülést, iskolafóbiát, valamint a fiatalkori bűnelkövetést jelentős számban csak a tanulók (27%; 30%) és a szülők (38%; 48%) jelölték meg. A pedagógusoknak csak 16%- a, illetve 15%-a érzi ezt problémának. Érdekes, gondoljunk csak a magántanulók számának növekedésére és az iskolai, illetve iskolán kívüli fiatalok által elkövetett bűncselekményekre. (A statisztikák szerint nem feltétlenül a mennyiségük nőtt, hanem a minőségük változott?!) A korai szexualitást, a szabadidő eltöltés lehetőségeit, valamint a szekták befolyását jelentősebb mértékben a szülők jelölték meg problémaként, 34%, 29%, illetve 25%
arányban. A tanulóknak 18 % - t, a pedagógusoknak mindösszesen 14% - t foglalkoztatja ez a kérdés. A gyerekek saját magukat nevelik fel problémakört a pedagógusok látják leginkább problémának, közel minden második megkérdezett (43%) megjelölte ezt a kategóriát A többi problémát a válaszadók kevesebb, mint egyötöde jelölte meg, azonban ez nem jelenti azt, hogy ezek nem okoznak gondot egy iskola életében, és nem igényelnek beavatkozást. Az intézeti nevelés, a fogyatékkal élő gyerekek és a bevándorlók gyerekei bár nem nagy létszámban, de jelen vannak. Az ő és társaik jóléte érdekében végzett munka is éppolyan fontos, mint bármely más probléma kezelése. Minden olyan nehézség, amellyel nem törődnek megfelelő mértékben, idővel súlyosabb lesz, és az idő múlásával egyre nehezebb annak megoldása. Összességében a szociális munkások számára mindezen eredmények azt kommunikálják, hogy függetlenül attól, hogy az iskola társadalmán belül mely érintett csoport artikulálja a problémákat a beavatkozás szükségessége fenn áll. Természetesen erről is megkérdeztük a vizsgált populációt. Jelentős többségük szükségesnek érzi a segítő szakember megjelenését és bevonását az iskola életébe. A válaszadók több mint háromnegyede igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy szükség van-e az iskolákban szociális munkásra. Szülők 14% igen nem 86%
Pedagógusok 21% igen nem 79% Igazgatók 23% igen nem 77% 1. ábra: Van- e szükség szociális munkásra? Ezek a magas arányok is felhívják a figyelmet a feltételezésünkre, miszerint a pedagógusok nem képesek megbirkózni a társadalmi változások okozta nagyobb mennyiségben és más minőségben jelen lévő problémákkal. A feltételezést alátámasztják azok a szöveges indoklások, melyekkel kértük kiegészíteni a válaszokat. Néhány idézet az indoklásokból, melyekkel az iskolai szociális munka szükségességét hangsúlyozták a megkérdezett tanulók: Mert jó, ha tudod, hogy számíthatsz valakire, aki bármikor meghallgat, vagy ha kell segít. Mert, akkor ha lenne, bármilyen problémával fordulhatnék hozzá. Védené az érdekeimet. Nem lenne lopás az iskolában, és nem lenne alkohol és drog.
Mert nem kéne elmennem minden második héten a családsegítőbe. Esetleg tudna segíteni a barátaimon. Kordában tartaná az iskolán belüli erőszakot. A tanárok nem gúnyolódnának rajtunk. Mert a hátrányos helyzetű vagy bántalmazott gyerekek nagyobb figyelmet kapnának. Kevesebb lenne a diák és a tanár közti konfliktus. Első sorban szerintem annak a diáknak lenne jó, akinek az otthoni körülmények nem megfelelőek Pl.: piszkos, akit vernek, vagy a szülei nem valók gyereknevelésre, pl.: isznak, eljárnak otthonról hosszú időre. Szociális helyzet miatt, a segítség érdekében, hisz minél több emberen segítünk annál jobb lesz az ők és a mi iskolánk helyzete/élete. A válaszokból látható, hogy a tanulók pontosan tudják mit is jelenthetne az iskolai szociális munka. A pedagógusok válaszai szintén tartalmazzák, hogy szükség van a szociális szakértelemre iskolán belül: Egy kézben összpontosulnának a sokrétű megoldásra váró(tanulókat érintő) problémás feladatok. A szociális helyzet szétesése miatt az anyagi lecsúszás, életkörülmények romlása miatt, a tanárok, osztályfőnökök túlterheltsége miatt lenne fontos az iskolai szociális munkás. Levenné a terhet a pedagógusokról azokban az esetekben, ahol a szakember többet tehet, mint az iskola, segíthetné az osztályfőnökök munkáját. Nincsenek felkészítve sem a pedagógusok, sem a szülők a krízishelyzetek illetve problémák megoldására. Adott esetben sem (tudnak) tudják hova fordulhatnak támogatásért. Nem ismerik lehetőségeik. Szabadidős tevékenységekkel az utcáról a szociális munkással együtt "becsalogatnánk" a gyerekeket az iskolába. Hasznosan (nem csavargással) töltenék el a délutánt.
Mert nekünk nincs elég képzettségünk minden problémára. Szükségünk van segítségre. A várható társadalmi változások tovább sürgetik a segítő szakma megjelenését az iskolákban. A modellkísérletről röviden Székesfehérvár - 2009.08.15.- 2010. 06.14. A modell tartalmaz foglalkoztatási (munkanélküli szociális munkások és szociálpedagógusok alkalmazása) és szociális szolgáltatási elemeket (iskolai szociális munka), lényege, hogy helyi problémákra, helyi forrásokból, helyi szinten reagálni, felhasználva a helyi közösség erőforrásait - a program helyi társadalmi összefogást igényel és erősít, szakmai elv, hogy az iskolai szociális munkásokat egy független civil szervezet alkalmazza és csak az infrastuktúrális hátteret kell az iskoláknak biztosítani. Cél a résztvevő iskolák mindegyikére érvényes feladatok meghatározása, illetve a specifikumok feltérképezése,továbbá a modell kísérlet eredményeinek szereplők szerinti (tanuló, tanár, szülő) és iskolák szerinti elemzése és értékelése, továbbá a továbblépés irányainak meghatározás. A szociális munkások 1-1 iskolában tevékenykednek a szociális szakmai elvek(etikai Kódex) és módszerek alapján rendszeres szupervízióval(kontroll jellegű szupervízió) heti 40 órás munkaidőben. Felmérik az adott iskolában a szociális szükségleteket, kidolgozzák a megoldási stratégiát, beavatkozási terveket, prioritásokat határoznak meg egyéni, csoportos és közösségi szociális munka módszereit alkalmazva. Hatáskörük a segítő tevékenység az iskola társadalmára, tanulók, szülők, pedagógusok és a helyi közösség interakciói során keletkező problémák kezelésére terjed ki ennek érdekében folyamatosan kapcsolatot tart a tanárokkal, szülőkkel(órákat látogat, szülői értekezletek és fogadó óra, iskolai rendezvények, értekezletek, családlátogatás, naplók megtekintése stb.) elérhető naponta az iskolában. Valamennyi tevékenységük feltételezi a folyamatos kapcsolattartást az iskola vezetésével, a gyermekvédelmi felelőssel, a pedagógusokkal, valamint a helyi szociális szolgáltatásokkal. Az iskolai szociális munka szolgáltatást önkéntesen igénybevevő iskolák 1.)Zentai Úti Általános Iskola szociális munkás közhasznú foglalkoztatása 2.)István Király Általános Iskola - szociális munkás közhasznú foglalkoztatása 3.)Táncsics Mihály Általános Iskola - szociálpedagógus közhasznú foglalkoztatása A fenti iskolákban 3 fő a MISZME alkalmazásában tevékenykedik, mint iskolai szociális munkás 4.)Kodály Zoltán Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészetoktatás Intézmény 1 fő szociális munkás gyakornok látja el az iskolai szociális munkát
5.)Vörösmarty Mihály Általános Iskola, - szociális munkás diplomával is rendelkező félstátuszú gyermekvédelmi felelős (félstátuszban tanár) önkéntesen csatlakozott a programhoz, az iskolavezetés jóváhagyásával 6.)Ezredéves Óvoda Általános Iskola és Speciális Szakiskola - szociális munkás diplomával rendelkező félstátuszú gyermekvédelmi felelős önkéntesen csatlakozott a programhoz, az iskolavezetés jóváhagyásával A Székesfehérvári Iskolai Szociális Munkás Hálózat programjának támogatói: A tervezett projektről szóló információk közvetítésében játszott szerepet KDRSZPT Tóth Árpádné Elnök Álláskeresők kiközvetítése, bérek, járulékok biztosítása a foglalkoztatás során Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Székesfehérvári Kirendeltség és Szolgáltató Központ Máthé Ferenc - igazgató Szepesi Józsefné - aktív eszköz koordinátor Botos Sándorné közvetítő kapcsolattartó Iskolák informálása Székesfehérvár Iskolaigazgatói Kollégium Rehák Mihály - Elnök A működés feltételeihez való hozzájárulás - team-hez és a szupervízió-hoz heti rendszerességgel termet biztosít térítésmentesen. Kodolányi János Főiskola Dr. h.c. Szabó Péter PhD, rektor Hervainé dr. habil. Szabó Gyöngyvér rektorhelyettes Pénzügyi támogatóink Alba Polisz Tudományos Park Egyesület Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Civilkapcsolatok Bizottsága Eredmények Az iskolák kivétel nélkül nagyon jól fogadták a szolgáltatást és sokat várnak az iskolai szociális munkásoktól.
Küldetésünk lényege a társadalmi kohézió erősítése, a társadalmi minőség javítása, mindez elsősorban természetes támaszok, a közösségi erőforrások mozgósításával., melyhez folyamatosan keressük a partnereket.(a szolgáltatás ettől költséghatékony) 2009/2010 első félév munkája röviden 1.)Belső kapcsolatok kiépítése az iskolákban, együttműködési megállapodások, kompetenciák meghatározása - beilleszkedés az iskola társadalmába, kapcsoltafelvétel, pedagógusokkal, tanulókkal, szülőkkel iskolában tevékenykedő más segítőkkel -védőnő, pszichológus stb. - (általában 400 fős iskolákról van szó) 2.)Külső kapcsolatok kiépítése, együttműködési megállapodások, kompetenciák meghatározása - közel 20 helyi állami és nem állami intézménnyel és szervezettel vettük fel a kapcsolatot, és kezdtük meg az együttműködést a gyermekek érdekében 3.)Szükségletek felmérése 4.) Munkaterv elkészítése egyeztetése az iskola vezetésével 5.) Beavatkozások az aktuálisan jelentkező problémák kezelése érdekében 2009/2010 második félév kiemelt feladatai Minden iskolára érvényes feladatok (mindhárom szereplő vonatkozásában Tanulók - Tanárok - Szülők) iskolánként az igényekhez, szükségletekhez képest lehetnek eltérések. gyermeki jogok ismerete pályaválasztás osztályokon belül megszervezni, hogy a szülők munkahelyét bemutassák, vagy meglátogassák a gyerekek 7.osztályosok esetében szociális készségek fejlesztése stratégia a hiányzások csökkentésére(ott ahol ez probléma) stratégia a bukások csökkentésére a kommunikáció javítása tanuló-tanár-szülő között IKT alkalmazása az iskolán belüli segítők munkájának összefogása belső szakmai team szervezése környezetvédelem érdekében iskolai szintű akció egészséges életmód önkéntesek tanulók közül akik segítenek a különböző akciókban osztályközösségeken belüli segtőhálók kiépítése iskolaközösségen belüli segítőháló kiépítése multikulturalitás játék szerepe az iskolában spontán jéték lehetőségek a retroszocializáció, mint új fogalom elfogadtatása SZÜLŐK AKADÉMIÁJA TÉMÁI: - stresszmentes gyereknevelés - internet és bűnözés
- a média szocializációs szerepe - fehérvári civilszervezetek bemutatkozása A kítűzött tervek a szociális munka módszereivel, eszközeivel, technikáival és a helyi meglévő erőforrások (információk, önkéntesek)felhasználásával valósultak meg. A program fenntarthatósága Az Iskolai Szociális Munka Decentralizált Modelljét tovább terjesztjük akár országosan (már most több megye érdeklődik a projekt iránt). Az Egyesület hosszú távú stratégiája szerint országos, megyei központokkal rendelkező ISZM Hálózatok kiépítése a cél, melynek alapjául szolgálhat a székesehérvári modell kísérlet. Valamint az iskolai szociális munka jogszabályi hátterének kidolgozásának előkészítése is fontos feladat együttműködve más iskolai szociális szolgáltatást biztosítokkal, függetlenül, hogy tagjai-e a MISZME-nek.